2020. évi XLII. törvény indokolás
2023.03.07.
2020. évi XLII. törvény indokolás
a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
A törvényjavaslat célja a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges hazai szabályozás bevezetése.
A törvényjavaslat egyszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni azon szabályokat is, amelyek a gyakorlati használat során problémát jelentettek. A törvényjavaslat tartalmazza a Schengeni Információs Rendszerrel (a továbbiakban: SIS) kapcsolatos általános szabályokat és a figyelmeztető jelzések és egyéb adatok kezelésével kapcsolatos feladatok meghatározását, valamint adatvédelmi és garanciális szabályokat, illetve a SIS alkalmazása kapcsán érintett ágazati törvények kisebb mértékű módosítását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A módosítás célja annak egyértelmű meghatározása, hogy az adattovábbítás a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) hálózati adatbázisa által elérhető eltulajdonított és elveszett úti okmányok adatbázisába történik.
2. §
A jogharmonizációs záradék módosítása szükséges az új európai uniós jogi aktusokra történő hivatkozással.
3. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy minden SIS rendszert alkalmazó ország által elhelyezett figyelmeztető jelzés rendőri intézkedés jogalapját képezze.
4. §
A rejtett rendőri ellenőrzés fogalmának pontosítása szükséges az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37., 38. és 47. cikkében foglaltakra tekintettel. A rejtett ellenőrzéssel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy nem operatív eszközről van szó, mindössze arról, hogy az igazoltatás (határátlépés) során az intézkedő rendőr, mintegy mellékesen kérdéseket tesz fel az érintettnek útvonalával, úti céljával kapcsolatban, majd ezeket az információkat továbbítja a SIRENE Irodán keresztül a jelzést elhelyező hatóságnak. A jelzés eredményeként kirajzolódhat az érintett nemzetközi mozgása különösen akkor, ha rendszeresen átlépi a schengeni külső határokat.
5. §
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) rögzített szabályainak módosítását az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjában, illetve a jelen törvényjavaslattal módosuló Rtv. 46/B. §-ban foglaltak indokolják.
6. §
(Rtv. 46/G. §)
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1), (5) és (7) bekezdései meghatározzák a célzott ellenőrzés során alkalmazandó kritériumokat. Mivel a célzott ellenőrzést a korábbi SIS vonatkozású európai uniós normák nem tartalmazták, ezért szükséges a hazai jogrendszerbe történő átültetése és elrendelése feltételeinek biztosítása.
(Rtv. 46/H. §)
A célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására vonatkozó eljárás részletszabályainak meghatározását szolgáló rendelkezés.
(Rtv. 46/I. §)
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, veszélyeztetettnek minősülő gyermekek utazási korlátozásának végrehajtására új jogintézmény megalkotása szükséges. A végrehajtás részelemeit a Schengeni Információs Rendszerben elért találat esetén követendő eljárásról szóló 22/2018. (VI. 12.) ORFK utasítás rendelkezései között javasolt szabályozni.
(Rtv. 46/J. §)
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet preambulumának (23) bekezdése rendelkezik arról, hogy lehetővé kell tenni ismeretlen elkövetők daktiloszkópiai adatainak a SIS-be való feltöltését, feltéve hogy az a személy, akitől az említett adatok származnak, igen nagy valószínűséggel azonosítható egy súlyos bűncselekmény vagy terrorcselekmény elkövetőjeként. Tekintettel arra, hogy ez egy új, az eddigi SIS rendeletekben nem szabályozott esetkör bevezetését írja elő, szükséges az Rtv.-ben történő megjelenítése.
(Rtv. 46/K. §)
A javaslat határozza meg az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján történő figyelmeztető jelzések végrehajtásának az eljárásrendjét.
7. §
Jogharmonizációs záradék.
8. §
A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése alapján kezdeményezheti a rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.
9. §
Jogharmonizációs záradék.
10. §
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyi kör védelme érdekében szükséges új korlátozási esetkörrel történő kiegészítése, amely a külföldre utazás korlátjaként határozza meg az új, bíróság által elhelyezett figyelmeztető jelzést. A törvény módosítása egy preventív célú, a hazai jogrendszerben eddig nem alkalmazott esetkör meghatározását szolgálja.
11. §
Az új jogintézményként megjelenő külföldre utazási korlátozás nyilvántartásban történő szerepeltetését biztosító rendelkezés.
12. §
[Utv. 26. § (1) bekezdés c) pont]
Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselő SIS-ből történő adatátvételét szabályozó rendelkezés.
[Utv. 26. § (1b) és (1c) bekezdés]
A törvényjavaslat biztosítja azt, hogy az adatkezelő szerv, valamint a konzuli szerv rendszerkapcsolat útján adatokat vehessen át a körözési nyilvántartási rendszer körözött személyek nyilvántartásából, valamint az INTERPOL FIND hálózati adatbázis Nominal, illetve SLTD adatbázisából. A módosítás lehetővé teszi a rendszer-rendszer szintű keresések végrehajtását, ami biztosítja a SIS rendszerbe történő figyelmezető jelzések bevitelének hatékonyságát. A vízummentességi program amerikai-magyar munkaterve értelmében elvárás a meglévő INTERPOL és SIS (informatikai) kapcsolatok felhasználása, vagy újak létrehozása annak érdekében, hogy:
a) valamennyi honosítást kérelmező személyt ellenőrizzenek az INTERPOL körözéseket, valamint a SIS jelzéseket tartalmazó rendszerekben
b) valamennyi útlevél iránti kérelmet benyújtó személyt ellenőrizzenek az INTERPOL körözéseket tartalmazó rendszerekben.
13. §
A módosítás célja, hogy egyértelműen meghatározza azt, hogy az Interpol mely adatbázisába történik az adattovábbítás.
14. §
Jogharmonizációs záradék.
15. §
A módosítás célja, hogy egyértelműen meghatározza azt, hogy az Interpol mely adatbázisába történik az adattovábbítás.
16. §
Az ideiglenes rendszámtáblákra való jelzés elhelyezés kiterjesztésével egyidejűleg szükséges a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben az ideiglenes rendszámtábla nyilvántartás részeként a SIS-ben elhelyezendő figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos adatokat is feltüntetni, úgy, mint az engedély-nyilvántartás esetén.
17. §
Jogharmonizációs záradék módosítása.
18. §
Az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet a Schengeni Információs Rendszer rövidítésére a „SIS” szót alkalmazza a „SIS II” helyett, emiatt szükséges a szövegcserés módosítás a jogszabály egyes rendelkezéseiben.
19. §
Jogharmonizációs záradék módosítása.
20. §
Az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke határozza meg az Unión belüli szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitelének feltételeit. Az törvényjavaslatban szereplő jogszabály módosítás az Szmtv. vonatkozásában csak EGT-állampolgár családtagja lehet.
Az új rendelkezés az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének való megfelelés céljából szükséges, a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek vonatkozásában történő figyelmeztető jelzés elhelyezése tekintetében.
21. §
Jogharmonizációs záradék.
22. §
Az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében szereplő fogalom meghatározás miatt szükséges a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés fogalmának megalkotása.
23. §
Az új SIS rendszernek tartalmaznia kell egy olyan mechanizmust, amely értesítést küld a tagállamoknak akkor, ha a harmadik országbeli állampolgárok az önkéntes távozásra előírt határidőn belül nem tettek eleget visszatérési kötelezettségüknek. Ennek a mechanizmusnak elő kell segítenie, hogy a tagállamok teljesítsék a kiutasítási határozatok végrehajtására vonatkozó kötelezettségeiket, valamint a beutazási tilalom elrendelésére vonatkozó kötelezettségeiket a 2008/115/EK irányelvvel összhangban azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik nem tettek eleget visszatérési kötelezettségüknek. A Harmtv. módosítása teremti meg ennek a rendeletben előírt mechanizmusnak a hazai szabályozását.
Az új rendelkezés az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) és (5) bekezdése alapján szükséges.
24. §
Az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy a tagállamok eltekintsenek attól, hogy kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést vigyenek be a SIS-be, ha a kiutasítási határozat olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik kitoloncolás előtti idegenrendészeti őrizetben vannak. Ha az érintett harmadik országbeli állampolgárok az őrizetből a kitoloncolás foganatosítása nélkül szabadulnak, akkor viszont a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést az érintett tagállamnak haladéktalanul be kell vinni a SIS-be. Mindezekre tekintettel a Hartmtv. kiegészítése szükséges az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak való megfelelés érdekében.
25. §
Jogharmonizációs záradék.
26. §
A SIS-ben megjelenő új jelzéstípus miatt szükséges kiegészítés.
Az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet által a kiutasításra vonatkozó új figyelmeztető jelzés bevezetése, valamint a 2018/1861 rendelet beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés – bizonyos feltételek megléte esetén – kötelező elhelyezése indokolja a módosítást.
27–28. §
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően rendelkezik hozzáféréssel a SIS rendelet szerint kezelt adatokhoz a nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához. Emiatt – az Rtv. módosításának megfelelően – a NAV rejtett ellenőrzés elrendelésével és a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásával kapcsolatos feladatainak módosítása, valamint a célzott ellenőrzéssel kapcsolatos kiegészítése indokolt.
29. §
Jogharmonizációs záradék.
30. §
A törvény az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározza a SIS-szel kapcsolatos alapvető fogalmakat. Ez kiterjed egyrészt a SIS különböző komponenseire, másrészt a rendszer alkalmazásában érintett főbb hazai szereplőkre, mint az N.SIS hivatal, a SIRENE Iroda, valamint együttesen a jelzéskezelők, vagyis mindazon hatóságok, amelyek a rendszerbe adatokat helyeznek el. Ezt követően a SIS adattartalmára vonatkozó egyes fogalmak meghatározása következik.
31–34. §
E rendelkezések részletesen meghatározzák a legfontosabb szereplők feladatait. Mindhárom körben meghatározásra kerülnek az adatkezelői feladatok, mivel a SIS esetében az osztott adatkezelés elve érvényesül.
Az N.SIS Hivatal – a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM NYVHÁT) – a SIS hazai részének informatikai központja, amelyhez valamennyi további szereplő csatlakozik. Minden jelzésművelet és lekérdezés a BM NYVHÁT által üzemeltetett rendszeren keresztül kerül továbbításra a központi SIS-be.
A SIRENE Iroda „a rendszer humán interfésze”. A SIRENE Iroda központi kapcsolattartóként egyrészt ellátja a többi SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodájával való kommunikációt, másrészt ide folynak be az ország területén elért találatokról szóló értesítések a további teendők koordinálása érdekében. A SIRENE Iroda szerepet játszik abban, hogy a magyar figyelmeztető jelzések megfeleljenek a SIS követelményeinek, valamint gondoskodik a Magyarországon végre nem hajtható jelzések megjelöléséről.
A jelzéskezelők mindazon hatóságok, amelyek a rendszerbe figyelmeztető jelzéseket helyeznek el, illetve adatokat továbbítanak. Ennek részletes szabályait az 5–11. §-ok tartalmazzák.
35. §
A javaslat az elfogatóparancsok alapján körözött személyekkel kapcsolatos eljárást határozza meg. Ennek a figyelmeztető jelzésnek az a sajátossága, hogy a kibocsátó bíróság az illetékes rendőri szervnek küldi meg az elfogatóparancsot és a rendőrség intézkedik a jelzés elhelyezéséről. További sajátosság, hogy e jelzéstípus alapjogokat érintő kiemelkedő jelentősége miatt az elhelyezés előtt a SIRENE Iroda is ellenőrzi az adatokat, valamint egy külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon megküldi a többi tagállam SIRENE Irodájának a 14–15. §-okban foglalt kiegészítő információkat.
36. §
A rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés elrendelésének szabályait határozza meg. Ennek háttérszabályait az uniós jogi keretek alapján az Rtv., a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény tartalmazza. A rejtett ellenőrzéssel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy nem operatív eszközről van szó, mindössze arról, hogy az igazoltatás (határátlépés) során az intézkedő rendőr, illetve pénzügyőr mintegy mellékesen kérdéseket tesz fel az érintettnek útvonalával, úti céljával kapcsolatban, majd ezeket az információkat továbbítja a SIRENE Irodán keresztül a jelzést elhelyező hatóságnak. A jelzés eredményeként kirajzolódhat az érintett nemzetközi mozgása különösen akkor, ha rendszeresen átlépi a schengeni külső határokat.
37. §
A védelem alá helyezés, illetve a tartózkodási hely megállapítása érdekében körözött személyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
38. §
A kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom okán elhelyezendő figyelmeztető jelzésekre vonatkozó szabályozás, mely az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.
39–40. §
A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések elhelyezésének szabályai. A Rendőrség Körözési Információs Rendszeréből elhelyezendő tárgyak jegyzékét tartalmazza. Tartalmazza továbbá mindazokat az esetköröket, amikor valamely okmány nyilvántartásáért felelős hatóság figyelmeztető jelzést helyez el az adott okmányra.
41. §
A személyre vonatkozó figyelmeztető jelzések adattartalmát határozza meg a vonatkozó uniós előírásokra való utalással.
42–44. §
A kiegészítő információk továbbításának szabályait tartalmazó rendelkezések. A feladat címzettje a SIRENE Iroda.
A kiegészítő információként továbbítandó adatok körét uniós normák határozzák meg, amelyekre a SIS tv. 13–14. §-aiban utalás történik.
A SIS tv. 16. §-a szabályozza, hogy a SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása érdekében mely hazai nyilvántartásokból kaphat adatokat.
45. §
A megjelölés csatolásával egy tagállam jelezheti, hogy a kért intézkedést nem hajtja végre. A magyar jogban nem alkalmazzuk az uniós jogszabályok által lehetővé tett kikérdezési célú ellenőrzés jogintézményét, amely esetben az eljárás jellegének leplezése nélkül kerülhet sor személyek kikérdezésére és személyek vagy tárgyak átvizsgálására. Erre való tekintettel nem szükséges, hogy valamennyi ilyen figyelmeztető jelzéshez külön-külön megjelölést csatoljunk. Ehelyett az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a kikérdezési célú figyelmeztető jelzés helyett.
46. §
Annak meghatározása, hogy mely hatóság mely figyelmeztető jelzés kategóriákhoz férhet hozzá.
47–48. §
E rendelkezések tartalmazzák a figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát, valamint a meghosszabbításukra vonatkozó szabályokat, összhangban a vonatkozó uniós rendelkezésekkel.
49. §
Az érintett tájékoztatáshoz és helyesbítéshez, illetve törléshez való jogát tartalmazó rendelkezés. A tájékoztatásadás feladatát azért célszerű főszabályként a SIRENE Irodához telepíteni, mert itt van lehetőség a SIS adattartalmának legszélesebb körű megismerésére, valamint a hazai jelzéskezelőkkel és a partner államokkal való kapcsolattartásra, így az érintett egyszeri kérelmére teljes körű tájékoztatást kaphat a róla kezelt adatokról. Az Infotv. rendelkezéseivel való összhang érdekében ugyanakkor azt is lehetővé kell tenni, hogy az érintett közvetlenül forduljon az egyes jelzéskezelőkhöz.
50. §
A külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján hazánkban elért SIS találat alapján a foganatosítandó intézkedést a magyar jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani.
51. §
A hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetésének biztosításához szükséges eljárás szabályai az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaira utalással.
52. §
A személyazonossággal való visszaélés esetén az elszenvedő fél kifejezett kérelmére lehetséges lesz a SIS-ben elhelyezni a biometrikus adatait az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint. Az adatrögzítéshez szükséges technikai felszerelés valamennyi rendőrkapitányságon rendelkezésre áll, ezért az érintett a lehető legkevesebb utánajárással megteheti az adatai rögzítésére irányuló kérelmét.
53. §
Annak érdekében, hogy a rendőrség megfelelő minőségű adattartalommal helyezze el a SIS-be a figyelmeztető jelzéseket és kiegészítő adatokat, szükséges, hogy kizárólag ebből a célból hozzáférhessen bizonyos nyilvántartások adataihoz. Ezen nyilvántartásokhoz a SIRENE Iroda is hozzáférhet a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából, ezért itt a törvény visszautal a 16. § érintett pontjaira.
54–55. §
Ezek a rendelkezések állapítják meg az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikkében és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikkében szabályozott nemzeti felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályokat. Magyarországon ezt a feladatkört a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) látja el, mivel így biztosítható a független külső ellenőrzés a SIS-szel összefüggésben végzett adatkezelés tekintetében.
56. §
A hatályon kívül helyezett SIS II rendeletre való utalás helyett a releváns rendeletekre történő utalás indokolja a módosítást.
57. §
A SIS nem rendelkezik önálló jogorvoslati rezsimmel, mivel abba különböző államok különböző hatóságai továbbíthatnak információkat. A hatóságok aktusaival szemben a rájuk vonatkozó törvények szerint van lehetőség jogorvoslatra. Külföldi hatóságok esetében a kapcsolattartás a SIRENE Irodán és a NAIH-on keresztül történhet.
58. §
Jogharmonizációs záradék.
59. §
Az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet a Schengeni Információs Rendszer rövidítésére a „SIS” szót alkalmazza a „SIS II” helyett, emiatt szükséges a szövegcserés módosítás a jogszabály egyes rendelkezéseiben.
60. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
61. §
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új típusú figyelmeztető jelzések (célzott ellenőrzésre, utazási korlátozásra irányuló figyelmeztető jelzések) megjelenése és a hazai jogrendszerbe történő implementálása szükségessé teszi a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) értelmező rendelkezéseinek megfelelő kiegészítését. Ennek eredményeként a hivatkozott jelzések elrendelése, majd a körözési nyilvántartási rendszerbe való rögzítése körözésnek, az említett jelzésekkel kapcsolatos intézkedések összessége körözési eljárásnak fog minősülni.
62. §
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új típusú figyelmeztető jelzések is körözésnek minősülnek. A javaslat célja, hogy a normavilágosság követelményének való megfelelés érdekében egyértelműen szabályozásra kerüljön az, hogy a SIS rendszer nem a körözési nyilvántartási rendszertől független nyilvántartó rendszerként működik. A figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos műveletekre (elhelyezés, módosítás, törlés, lekérdezés) a SIS tv.-ben meghatározott esetekben a körözési nyilvántartási rendszer útján kerül sor.
63. §
[Körtv. 3. § (1) bekezdés]
A kiegészítés a nyilvántartás céljának egységes értelmezhetősége érdekében szükséges.
[Körtv. 3. § (2) bekezdés új m)–o) pont]
A javaslat célja annak biztosítása, hogy a vonatkozó jelzéstípusokhoz tartozó kiegészítő adatok a Schengeni Információs Rendszerbe kerüljenek.
[Körtv. 3. § új (10) bekezdés]
A SIS II figyelmeztető jelzésekhez történő csatolás miatt a körözött személyek nyilvántartása jelenleg is tartalmazza, illetve tartalmazhatja a személyazonossággal visszaélés áldozat adatát, melyet a Körtv. 3. § (2) pont h) alpontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni. A körözésekhez kapcsolódó személyazonossággal visszaélés áldozat adatainak kezelésére felhatalmazást adó törvényi jogalap biztosítása érdekében indokolt a körözési nyilvántartási rendszer körözött személyek nyilvántartásának „a körözött személlyel kapcsolatba hozható személy” adatkör kiegészítése a visszaélés áldozatának adataival.
64. §
A kiegészítés a nyilvántartás céljának egységes értelmezhetősége érdekében szükséges.
65. §
Az igazoltatás végrehajtásakor a rendőr a „rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözések” adatait kivéve vehet át adatokat a körözött személyek nyilvántartásából. Az Rtv. meghatározza az igazoltatás és a rejtett ellenőrzés végrehajtásának szabályait. Az Rtv. 46/C. §-ában foglaltak szerint, ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
Ha az igazoltatás során nem ismerheti meg a rendőr a rejtett és – az új intézkedésként bevezetésre kerülő – célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés, figyelmeztető jelzés adatait, az Rtv. 46/C. § szerinti rejtett és az új 46/G. § szerinti célzott ellenőrzés végrehajtására sem lesz lehetőség igazoltatás alkalmával. A rejtett és célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés/figyelmeztető jelzés adatátvételi jogalap hiánya bűnmegelőzési, bűnüldözési – és adott esetben nemzetbiztonsági – érdekek sérelmét eredményezheti, ezért indokolt külön bekezdésben a cél és az átvehető adattartalom pontosítása a körözött dolgok nyilvántartásából az okmány-, és járműkörözések ellenőrzése érdekében.
66. §
A közvetett módon érvényesíthető jogharmonizációs célok megvalósulása érdekében a körözés elrendelési kötelezettség kiegészítése szükséges az azonosítandó holttest, holttestrészek körözési kötelezettségével, mert az nagymértékben elősegítheti a személyazonosság megállapítását. Az azonosítandó holttestek nyilvántartásában szereplő adatok személykörözési adatokkal történő összevetése során egyezőség megállapítására kerülhet sor eltűnés vagy más ok miatt keresett személy körözésével és az ahhoz kapcsolódó figyelmeztető jelzéssel összefüggésben is, mely ténymegállapítás a körözés visszavonását és figyelmeztető jelzés törlését eredményezi.
67. §
A célzott ellenőrzés végrehajtása során, a daktiloszkópiai adatokkal elért találat esetén, és a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek utazásának megakadályozása érdekében szükséges figyelmeztető jelzés végrehajtása során foganatosítható rendőri intézkedések meghatározása.
68. §
Jogharmonizációs záradék.
69. §
A célzott ellenőrzés új jogintézményként kerül bevezetésre és az Rtv. – a rejtett ellenőrzéshez hasonlóan – a rendőrségnek határoz meg intézkedési kötelezettséget a célzott ellenőrzés végrehajtása érdekében. A jelzés jellegét és az adatkezelés célhoz kötöttségét tekintve indokolt a hivatkozott bekezdések szerinti adattovábbításból a célzott ellenőrzési célú körözéseket is kizárni.
70. §
A törvényjavaslat a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bpnt.) egy új alcímmel egészíti ki. Az új alcímben kerül elhelyezésre az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti – a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges – figyelmeztető jelzés bevitelének elrendelése iránti nemperes eljárás, az elrendelt figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránt a kérelmezett által, illetve a kérelmező által kezdeményezett felülvizsgálat iránti eljárás.
A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges figyelmeztető jelzés bevitelének elrendelése iránti eljárás alapján a figyelmeztető jelzés elhelyezésének kérelmezésére jogosultak a bíróságnál kérhetik a figyelmeztető jelzés nemzetközi informatikai nyilvántartásban való elhelyezését. A kérelem előterjesztésére indokolt feljogosítani a szülőt, gyámság alatt álló gyermek esetében pedig a gyámot, aki a gyámhatóság hozzájárulásával indíthatja meg az eljárást, valamit a gyámhatóságot is. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a SIS-be figyelmeztető jelzést kell bevinni olyan gyermekek tekintetében, akik esetében fennáll a szülő, családtag vagy gyám általi jogellenes elvitel veszélye, és akiknek az utazását meg kell akadályozni. Erre tekintettel a kérelmet attól függően, hogy kinek a részéről áll fenn a gyermek jogellenes elvitelének veszélye, a másik szülővel vagy a gyermek más hozzátartozójával szemben kell megindítani. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés c) pontja ugyan nem hozzátartozót, hanem családtagot nevesít, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a családtag fogalmát nem nevesíti, nem használja, ugyanakkor meghatározza a hozzátartozó fogalmát a 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában, amely szerint hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó – aki a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér –, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Minderre figyelemmel a törvényjavaslat a Ptk. szerinti hozzátartozóval szembeni eljárás-megindításról rendelkezik. Ha a gyermek gyámság alatt áll, abban az esetben az eljárás a gyám ellen is megindítható, ha ő maga az, akinek a részéről fennáll a gyermek jogellenes elvitelének veszélye.
Az új nemperes eljárásban is érvényesül, hogy – ha az eljárásra vonatkozó külön rendelkezések eltérően nem rendelkeznek – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazni kell. Alkalmazni kell továbbá eltérő rendelkezés hiányában a Bpnt. „Általános rendelkezések” című I. Fejezetében foglalt szabályokat. Erre figyelemmel a törvényjavaslat az új nemperes eljárás tekintetében csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek specialitásuk folytán külön szabályozást igényelnek.
A törvényjavaslat szerint az eljárás járásbírósági hatáskörbe tartozik. Az eljárásra kizárólagosan a gyermek lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság – ha a gyermek lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye a fővárosban van, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) – illetékes. Abban az esetben is a PKKB az illetékes, ha a fentiek alapján nem állapítható meg az illetékes bíróság. Ezt az illetékességi szabályt az indokolja, hogy egyrészt az ügyekhez szükséges szaktudás, legalább megyénként koncentrálódhasson, ugyanakkor az a járásbíróság járjon el az ügyben, amely az érintett gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez a lehető legközelebb található, hiszen a gyermeket a nemperes eljárásban meg kell hallgatni. A fővárosban az illetékességet indokolt a PKKB-hoz telepíteni, mivel a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó nemperes eljárásban is a PKKB jár el. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha azért jár el a PKKB, mert nem állapítható meg az illetékes bíróság.
A törvényjavaslat rendelkezik a kérelem tartalmi elemeiről és előírja, hogy a kérelmező és a kérelmezett adatai mellett a kérelemben fel kell tüntetni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek alapján fennáll annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról. A kérelem benyújtásakor nemcsak a kérelem előterjesztésére való jogosultságot kell megjelölni, hanem annak okirati bizonyítékát is szükséges csatolni, figyelemmel arra, hogy ez a nemperes eljárásban alapkérdés és az eljárás soron kívüli.
A figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárásban a bíróság soron kívül jár el, mivel az eljárás célja a gyermek jogellenes elvitelének megelőzése.
A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó eljárás tárgyi költségmentes, ezért a törvényjavaslat az új nemperes eljárás tekintetében is akként rendelkezik, hogy ez az eljárás is költségmentes legyen.
A bíróság a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárásban a feleket meghallgathatja, míg az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meghallgatja. A törvényjavaslat annak a gyermeknek a meghallgatását rendeli el, aki ítélőképessége birtokában van, tekintettel arra, hogy ez áll összhangban a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény 12. cikkében foglaltakkal. Amennyiben a bíróság a kérelmező meghallgatását rendeli el, de ő a meghallgatáson nem jelenik meg, és távolmaradását nem is menti ki, úgy a bíróság az eljárást megszünteti, ugyanakkor a kérelmezett távolmaradása nem akadályozza a határozathozatalt.
Ha a bíró a felek és a gyermek meghallgatását követően valóban indokoltnak tartja a korlátozó intézkedést, akkor végzésben dönt a jelzés SIS rendszerben való elhelyezéséről. Ennek eredményeképp az érintett gyermek a korlátozó bírói határozatban megjelölt időtartamig, de maximálisan az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egy évig nem hagyhatja el a Schengeni határokat.
A figyelmeztető jelzés bevitelét elrendelő végzés előzetesen végrehajtható, tekintettel a már hivatkozott eljárási célra, hogy a gyermek jogellenes elvitelét meg kell előzni. Ennek megfelelően a bíróságnak – a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) szerinti körözési nyilvántartási rendszerbe (a továbbiakban: nyilvántartás) be kell vinnie a figyelmeztető jelzést a Körtv.-ben meghatározott adatok rögzítésével. Erre tekintettel ugyanakkor a törvényjavaslat előírja, hogy ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a végzést megváltoztatja és a kérelmet elutasítja, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést bevivő bíróságot, amely a figyelmeztető jelzést törli a nyilvántartásból.
A figyelmeztető jelzés bevitele és törlése a bíróság feladata, tekintettel arra, hogy a Körtv. 2. § (5) bekezdés a) pontja alapján a körözés adatait a körözést elrendelő rögzíti a nyilvántartásba, illetve a Körtv. 2. § (6) bekezdése alapján a körözés visszavonásának a tényét szintén a körözést elrendelő rögzíti a nyilvántartásban. Ez alól a Körtv. 2. § (7) bekezdése teremt kivétel azzal, hogy előírja, hogy a körözés adatait abban az esetben rögzíti a nyilvántartó a nyilvántartásban, ha az adatok rögzítésének technikai vagy informatikai akadálya van. A bíróság esetében ilyen technikai akadály nem merül fel, ezért a törvényjavaslat a Körtv. alapján előírja, hogy a rögzítést és a törlést a bíróság végzi.
Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján biztosítani szükséges a figyelmeztető jelzés bevitelének a felülvizsgálatát, ezért a törvényjavaslat rögzíti a kérelmezett általi felülvizsgálat szabályait is. Alapvetően a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárás szabályai szerint kell eljárni és csak az indokolt eltérő szabályokat rögzíti külön a törvényjavaslat. A figyelmeztető jelzés bevitelét elrendelő határozatban megjelölt időtartam alatt a kérelmezett kérheti a jelzés felülvizsgálatát és annak visszavonását, amennyiben olyan új adatok, körülmények merülnek fel, amelyek alapján már nem áll fenn annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról. A felülvizsgálat iránti eljárást az ellen kell megindítani, aki a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárást megindította. Az eljárásra kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amely a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárást lefolytatta. A felülvizsgálatra irányuló eljárás során a döntés meghozatalának nem akadálya az, ha a kérelmező és a kérelmezett nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson. Tehát a felülvizsgálatot akkor is le kell folytatni, ha a felülvizsgálatot kérelmező nem jelenik meg a meghallgatáson. Ha a felülvizsgálat iránti eljárásban azt állapítja meg a bíróság, hogy már nem áll fenn annak konkrét és nyilvánvaló veszélye, hogy az adott gyermeket jogellenesen és rövid időn belül elvihetik Magyarországról, a bíróság a figyelmeztető jelzést visszavonja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A figyelmeztető jelzést visszavonó végzés nem előzetesen végrehajtható, mivel ahhoz fűződik kiemelt érdek, hogy a végzés másodfokú elbírálásáig fennálljon a gyermek védelme. A figyelmeztető jelzést visszavonó végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság a figyelmeztető jelzést törli a nyilvántartásból.
A kérelmezett által kezdeményezett felülvizsgálat iránti eljárástól megkülönbözteti a törvényjavaslat a kérelmező által kezdeményezett felülvizsgálati eljárást, ugyanis a figyelmeztető jelzést az eredetileg elrendelt időtartam elteltével törlik a rendszerből, ha az időtartam egy felülvizsgálati eljárást követően nem kerül meghosszabbításra. Erre a meghosszabbításra az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglaltak adnak lehetőséget. Ezen felülvizsgálati eljárásban is a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárás szabályai szerint kell eljárni és csak az indokolt eltérő szabályokat rögzíti külön a törvényjavaslat. Az eljárást az ellen kell megindítani, aki ellen a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárás folyt. Erre az eljárásra is kizárólagosan az a járásbíróság illetékes, amely a figyelmeztető jelzés bevitele iránti eljárást lefolytatta. Ezen felülvizsgálat iránti eljárás esetében sem akadálya a döntés meghozatalának az, ha a kérelmező és a kérelmezett nem jelenik meg személyesen a meghallgatáson. Ha az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a bíróság a figyelmeztető jelzést legfeljebb egy évre szólóan meghosszabbítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A figyelmeztető jelzést meghosszabbító végzés előzetesen végrehajtható, tekintettel a már hivatkozott eljárási célra, hogy a gyermek jogellenes elvitelét meg kell előzni. Ennek megfelelően a bíróság – a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – beviszi a meghosszabbítást a nyilvántartásba a Körtv.-ben meghatározott adatok rögzítésével. Erre tekintettel ugyanakkor a törvényjavaslat – hasonlóan a figyelmeztető jelzés bevitelének elrendelése esetéhez – előírja, hogy ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a végzést megváltoztatja és a kérelmet elutasítja, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés meghosszabbítását bevivő bíróságot, amely a figyelmeztető jelzés meghosszabbítását törli a nyilvántartásból.
71. §
Jogharmonizációs záradék.
72. §
Hatályba léptető rendelkezés.
73. §
Sarkalatossági záradék.
74. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás