BK ÍH 2020/43.
BK ÍH 2020/43.
2020.06.01.
A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás fogalmi körébe nem tartozik a perújítási eljárás, ezért a perújítási eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére sem irányadóak a megismételt eljárásra vonatkozó szabályok [Be. 632. § (4) bekezdés, 646. § (1) bekezdés, 20/2019. (VI. 26.) AB határozat].
A járásbíróság ítéletében a vádlott bűnösségét más bűncselekmények mellett 1 rb., a bűncselekmény elhárítására idős koránál, fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntettében mondta ki. Ezért halmazati büntetésül 3 év 9 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetésre ítélte, elrendelve a járásbíróság korábbi határozatában testi sértés bűntette miatt kiszabott 1 év szabad≡ság≡vesztés-büntetés végrehajtását.
A törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a vádlottat folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétségének vádja alól felmentette és a kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartamát 3 év 6 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megyei főügyészség indítványára figyelemmel a törvényszék perújítást rendelt el, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett áttette az ügyben hatáskörrel rendelkező törvényszékhez.
A megyei főügyészség végindítványában a perújítással érintett tényállást a perújítási eljárásban beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleményben foglaltak szerint módosította, és a vádlottat B. P. sértett életének és testi épségének sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta.
A törvényszék a vádlott távollétében lefolytatott perújítási eljárás eredményeképpen kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a perújítás alapos, ezért a járásbíróság, valamint a törvényszék mint másodfokú bíróság ítéleteit hatályon kívül helyezte. A vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés és (8) bekezdés I. fordulat], és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek, és ezért halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, elrendelve a járásbíróság által testi sértés bűntette miatt korábban kiszabott 1 év börtönben végrehajtandó sza≡bad≡ság≡vesztés-büntetés végrehajtását. Kötelezte a vádlottat az eljárás során összesen felmerült 114 708 Ft bűnügyi költségből 49 598 Ft megfizetésére, és megállapította, hogy a fennmaradó 65 110 Ft-ot az állam viseli. A bíróság folytatólagosan elkövetett magánlaksértés vétségének [Btk. 221. § (1) bekezdés] vádja alól a vádlottat felmentette.
A törvényszék perújítási eljárásban hozott ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés-büntetés és közügyektől eltiltás súlyosítása céljából, míg a védő enyhítésért jelentett be fellebbezést. A törvényszék ítélete a felmentő rendelkezés tekintetében jogerőre emelkedett.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a vádlott terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta a védő által enyhítésért bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta.
A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezést a Be. 598. § (2) bekezdésének első és harmadik fordulata alapján tanácsülésen bírálta el.
A bejelentett fellebbezések tartalmára és Be. 583. § (3) bekezdés a) pontjában rögzítettekre figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590. § (3) és (7) bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen sem a súlyosításra, sem az enyhítésre irányuló fellebbezéseket nem találta alaposnak.
A másodfokú bíróság a Be. 590. § (3) bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. § (7) bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, és megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései a bűnügyi költségről hozott rendelkezést leszámítva törvényesek.
Az elsőfokú bíróság az eljárás során felmerült összesen 114 708 Ft bűnügyi költségből 49 598 Ft megfizetésére kötelezte a vádlottat és megállapította, hogy a fennmaradó 65 110 Ft-ot az állam viseli. Ezt azzal indokolta, hogy a bíróság a bűnösség megállapítása folytán, a Be. 574. § (1) bekezdése alapján kötelezte vádlottat a felmerült bűnügyi költség egy részének a megfizetésére, kivéve azon összeget, amely eleve nem képezte vád tárgyát (K. E. igazság≡ügyi szakértői vizsgálatával kapcsolatban felmerült 7858 Ft), és szintén nem a vádlott, hanem az állam viseli a Be. 632. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a megismételt eljárásban keletkezett bűnügyi költséget (amely a perújítási nyomozás során kirendelt igazságügyi orvosszakértői díjából, valamint a kirendelt védői díjból áll).
A Be. a Tizenkilencedik, Rendkívüli jogorvoslatok című részének LXXXIX. fejezetében szabályozott perújításról szóló részében akként rendelkezik, hogy amennyiben a bíróság a Be. 637. § (1) bekezdésében írt perújítási ok létét megállapítja, a perújítási indítványt alaposnak találja, a perújítás elrendeléséről dönt. Nem jelent e döntés állásfoglalást a jogerős határozat megváltoztatásának szükségességét illetően, pusztán annak lehetőségét teremti meg, hogy a jogerősen elbírált büntetőjogi főkérdések tekintetében az eljárás megismétlésére kerüljön sor. Ha a bíróság a perújítást elrendeli, az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak, illetőleg a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át. Nem kerül sor tehát az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésére, vagy az ahhoz kötődő jogerőhatás feloldására. A perújítás elrendelését követően megkezdődik a perújítási eljárás második szakasza, a perújítási eljárás lefolytatása. Ennek során a Be. Tizenegyedik, Tizenharmadik és Tizennegyedik Rész rendelkezéseit a perújítás jellegéből folyó eltérésekkel kell alkalmazni. Így a bűnügyi költségről viseléséről szóló rendelkezések is ekként alkalmazandók.
Az elsőfokú bíróság a perújítási eljárásban felmerült bűnügyi költségről hozott döntése során a Be. Tizennyolcadik, A megismételt eljárás című részéről szóló rendelkezései közül a 632. § (4) bekezdésében írt azon szabály alapján mentesítette a vádlottat a perújítási nyomozás során kirendelt igazságügyi orvosszakértői díjából, valamint a kirendelt védői díjból álló bűnügyi költség viselése alól, mely szerint a vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. A Be. 632. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a Be. Tizennyolcadik, A megismételt eljárásról szóló rendelkezései azonban arra az esetre vonatkoznak, ha a bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén kell az eljárást megismételni.
A Be. 632. § (4) bekezdését – mely törvényszöveg megegyezik a korábban hatályban volt büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 403. § (5) bekezdésében írt szabályozás szövegével – a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvény A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló részének 35. §-a iktatta be 2020. január 1. napjától kezdődő hatállyal a Be-be. A megismételt eljárásban eltérő szabályok érvényesülésének oka a bűnügyi költség viselésében – a korábban hatályos és a most hatályos eljárási törvényben is – az, hogy ha olyan ismételt bűnügyi költség merült fel, amelynek oka, hogy az eljárást hatályon kívül helyezést követően meg kellett ismételni, ennek megfizetésére a vádlott nem kötelezhető, ezeket a költségeket az államnak kell viselnie. A Be. 632. § (4) bekezdését megállapító törvényhez fűzött indokolás szerint a törvényi szabályozást előidéző 20/2019. (VI. 26.) AB határozatban (a továbbiakban: AB határozat) az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a büntetőeljárások megismétlésének az oka valamennyi esetben a törvényi előírások megsértése. Kifejtette, hogy a törvényi előírások betartását a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, bíróságoknak kell felügyelni, ilyen módon a szabályszegés kizárólag valamely hatóság mulasztásának vagy hibájának lehet az eredménye. Márpedig a hatóságok, bíróságok mulasztásának vagy a hatóságok, bíróságok által elkövetett hibának a következményeit, vagyis az eljárás megismétlését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmények értelmében nem lehet a terheltre róni. Minderre tekintettel egészítette ki a 2019. évi LXXXI. törvény a Be. 632. §-át egy új (4) bekezdéssel, amely szerint a vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel. A szabályozás, figyelemmel az AB határozatra, kizárólag a hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselését rendezi, nem terjed ki az alapeljárásban, valamint – a Be. kodifikációs szerkezetéből is eredően – a perújítási eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. A perújítási eljárást ugyanis nem az Alkotmánybíróság által hivatkozott, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási hiba alapozza meg, hanem az időközben felmerült új bizonyíték.
Jelen eljárásban a perújítást elrendelő törvényszék az alapügyben fel nem merült tényre vonatkozóan olyan új bizonyítéknak találta a perújítási nyomozásban beszerzett orvosszakértői véleményt, amely valószínűvé tette, hogy a terhelttel szemben súlyosabb büntetést kell kiszabni, ezért rendelte el a perújítást. A vádlott bűnösségét a perújítás eredményeképp a törvényszék a súlyosabb bűncselekményben meg is állapította és súlyosabb büntetést is szabott ki vele szemben. A perújítás szabályainak és lefolytatásának, valamint a bűnügyi költség viselésére vonatkozó Be. 574-576. §-ában rögzített általános és 632. § (4) bekezdésében rögzített különös szabályát meghatározó törvényhelyek helyes értelmezéséből adódik, hogy a vádlott köteles megfizetni azt a költséget is (57 252 Ft-ot), amely a perújítási eljárásban merült fel, és az orvosszakértői vélemény díjából, valamint a kötelező védelem kapcsán jelentkező díjakból adódik össze. Ugyanakkor az elsőfokú bírósággal egyetértett az ítélőtábla abban, hogy a Be. 574. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad a K. E. igazságügyi orvosszakértői vizsgálatával kapcsolatban felmerült 7858 Ft, mivel ez a költség nem a vád tárgyát képező cselekményhez kapcsolódott.
Ezért az ítélőtábla megállapította, hogy az eljárás során felmerült összesen 114 708 Ft bűnügyi költségből a vádlott 106 850 Ft-ot köteles megfizetni, míg a fennmaradó 7858 Ft bűnügyi költséget az állam viseli.
Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek, a jogi indokolás egyekben helyes.
A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a törvényszék ítéletét – a Be. 598. § (2) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a Be. 606. § (1) bekezdése alapján a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés tekintetében részben megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Bf.III.21/2020/7.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás