• Tartalom
Oldalmenü

434/2020. (IX. 21.) Korm. rendelet

az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatottakról

2021.01.01.

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pont b) alpontjában, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 8. pontjában, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 15. pontjában és a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)1 E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjaira, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban lévő foglalkoztatottaira (a továbbiakban együtt: közszolgálati tisztviselők) a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki.

(2) E rendeletet kell megfelelően alkalmazni, ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának az uniós intézményekben történő foglalkoztatására a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 69. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő külföldre vezényléssel (a továbbiakban: külföldre vezénylés) kerül sor.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Állandó Képviselet: Magyarországnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete;

2. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;

3.2 közigazgatási szerv: a Hszt. 1. § (1) bekezdése szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 280. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti közigazgatási szerv, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 2. § (1) bekezdése szerinti különleges jogállású szerv;

4.3 küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely a nemzeti szakértővé történő jelölést kezdeményezte a nála közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: tisztviselői szolgálati jogviszonyban) állók közül;

5. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, a szabályzata alapján fizetett naptári napra járó díj;

6. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő

a) házastársa, élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint

b) a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek (a továbbiakban: gyermek);

7. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknek az uniós intézményekhez külföldre történő vezényléssel határozott időre nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott hivatásos állományú tagja;

8. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek.

2. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás

3. § (1) Az Állandó Képviselet a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a nemzeti szakértői álláshelyről szóló felhívásról az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert – az 1. mellékletben meghatározott nemzeti szakértői álláshelyekről szóló felhívásról a külpolitikáért felelős minisztert –, és ezzel egyidejűleg gondoskodik a felhívásnak az Állandó Képviselet hivatalos honlapján történő közzétételéről. Az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a jelölés érdekében megkeresi az érintett közigazgatási szerveket.

(2) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett feladatkörrel érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt közszolgálati tisztviselő írásbeli hozzájárulásával.

(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan közszolgálati tisztviselő jelölhető, aki a feladatkörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik.

(4) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan közszolgálati tisztviselő jelölhető, aki nem áll fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás hatálya alatt.

(5) A nemzeti szakértői jelölésről, valamint a foglalkoztatás meghosszabbításáról – az 1. mellékletben meghatározott nemzeti szakértői álláshelyek kivételével – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter dönt.

(6) A nemzeti szakértői jelölésről, valamint a foglalkoztatás meghosszabbításáról az 1. melléklet a) és b) pontjában meghatározott nemzeti szakértői álláshelyek esetében – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter közösen dönt. A nemzeti szakértői jelölésről, valamint a foglalkoztatás meghosszabbításáról az 1. melléklet c), d) és e) pontjában meghatározott nemzeti szakértői álláshelyek esetében – az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján – a külpolitikáért felelős miniszter dönt az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(7) A jelölést az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé a nemzeti szakértői jelölést javasló közigazgatási szerv vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett.

(8) Ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert, aki jelölt állításáról gondoskodhat.

4. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának az uniós intézményben nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására vagy külföldre vezénylésére a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv Hszt. szerinti országos parancsnoka vagy országos főigazgatója – az Európai Unió felhívásában meghatározott munkakör betöltésére vonatkozó alkalmassági vizsgálata és az érintett személy írásbeli hozzájárulása alapján – kezdeményezheti a jelölést.

(2) A jelölést a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter az uniós intézményben nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás esetén az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter útján – az Állandó Képviseleten keresztül – teszi meg az uniós intézmény felé.

5. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatáshoz szükséges megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján az Állandó Képviselet is megkötheti az Európai Unió intézményével.

(2) A megállapodásban meg kell határozni

a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét,

b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát és

c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét.

(3) A küldő közigazgatási szerv – az uniós intézmény kérelmére, a hatályos adatvédelmi és titokvédelmi előírások betartásával – írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő tisztviselői szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat, valamint fizeti a 8. § és a 9. § szerinti járandóságokat.

(4) A küldő közigazgatási szerv – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő közszolgálati tisztviselői szolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző tizenkét hónapra visszamenőleg.

(5) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a foglalkoztatás kezdeti időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében a 3 évet. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ezt követően több ízben, indokolt esetben meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra. Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás – egy vagy több alkalommal – a négy éves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre. Ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának az uniós intézményekben történő foglalkoztatására a Hszt. 69. § (1) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, akkor a foglalkoztatás meghosszabbítására a Hszt. 69. § (1) bekezdésének a külföldre vezénylés meghosszabbítására vonatkozó rendelkezése alkalmazandó.

6. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.

(2) A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente legalább egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni. A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt szakmai konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendeli. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert tájékoztatja.

7. § (1) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését az 1. mellékletben meghatározott nemzeti szakértői álláshelyek kivételével.

(2) Az 1. melléklet a) és b) pontjában meghatározott álláshelyek esetében a küldő közigazgatási szerv az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.

(3) Az 1. melléklet c), d) és e) pontjában meghatározott álláshelyek esetében a küldő közigazgatási szerv a külpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését az európai uniós ügyekért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter javaslatot tesz a küldő közigazgatási szervnek nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetésére.

3. Járandóságok

8. § A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt – a Küt., a Kit., a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) vagy a Hszt. szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül – az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

9. § (1) A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár.

(2) A napidíjpótlék összege

a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a;

b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ba) 12. életév betöltéséig 8%-a,

bb) 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó) képzésben vagy szakképzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;

c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának

ca) 12. életév betöltéséig 10%-a,

cb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolai rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.

(3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.

(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.

(5) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját, ide nem értve a házastárs szülés miatti távollétét.

(6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

10. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizeti.

(2) Ha a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdés szerinti összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.

11. § Évente egy alkalommal a napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével.

12. § A napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viseli – a tartós külszolgálaton levő kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha

a) a nemzeti szakértő foglalkoztatásának időtartama kevesebb, mint 2 év, vagy

b) a hazaköltözés a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg.

13. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.

14. § (1) A napidíjpótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a nemzeti szakértő részére a halál bekövetkeztéig járó napidíjpótlékon felül ki kell fizetni a napidíjpótlék egyhavi összegét.

(2) A foglalkoztatás helye szerinti országban, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt, napidíjra jogosult nemzeti szakértő hazaszállításáról és temetéséről a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó elhunyt családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

4. Helyettesítés és költségviselés

15. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt határozott időtartamú – legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló – kinevezéssel helyettesítheti.

16. § Ha a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő – a 11. § és 12. § szerinti – többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.

5. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő

17. § (1) A küldő közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára – az 1. mellékletben meghatározott álláshelyek kivételével – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter döntése esetén a közszolgálati tisztviselő a 2. § 5. pontja szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható.

(2) Az 1. melléklet a) és b) pontjában meghatározott álláshelyek esetén az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásról a külpolitikáért felelős miniszter és az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter közösen dönt.

(3) Az 1. melléklet c), d) és e) pontjában meghatározott álláshelyek esetében az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásról a külpolitikáért felelős miniszter dönt.

(4) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára, szolgálati elismerésére, végkielégítésére, szabadságmegváltására a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény devizailletményre, átalány-költségtérítésre, szolgálati elismerésre, végkielégítésére, szabadságmegváltásra és egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a nemzeti szakértő devizailletményének megállapításakor az attasé ranghoz tartozó szorzót kell alapul venni. A küldő közigazgatási szerv azonban dönthet úgy, hogy a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény és annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályok szerint adományozott diplomáciai rang figyelembevételével állapítja meg a nemzeti szakértő devizailletménye alapjául szolgáló szorzót. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő a Küt., a Kit., a Kttv. vagy a Hszt. szerinti illetményére a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára nem jogosult.

(5) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

6. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

19. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor az uniós intézménynél már nemzeti szakértőként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőkre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell.

20. §4

1. melléklet a 434/2020. (IX. 21.) Korm. rendelethez

Az Európai Külügyi Szolgálat nemzeti szakértői álláshelyei:
a) az EKSZ brüsszeli székhelyének hierarchiájába tartozó, pályázati rendszerben elnyerhető nemzeti szakértői helyek,
b) EU Delegációkra meghirdetett, pályázati rendszerben elnyerhető nemzeti szakértői helyek,
c) az EU Különleges Képviselők (EU Special Representative – EUSR) által meghirdetett álláshelyek,
d) az EU Közös Biztonság és Védelempolitika (CSDP) keretében létrehozott missziók és műveletek keretében meghirdetett álláshelyek,
e) az EKSZ brüsszeli székhelyén és a Delegációkon a pályázati rendszeren kívül, egyedi megállapodással megszerezhető nemzeti szakértői helyek.
1

Az 1. § (1) bekezdése a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 113. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 2. § 3. pontja a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 113. § b) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § 4. pontja a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 113. § c) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.