439/2020. (IX. 23.) Korm. rendelet indokolás
439/2020. (IX. 23.) Korm. rendelet indokolás
az adóhatóságok tevékenységével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 439/2020. (IX. 23.) Korm. rendelethez
2020.09.24.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A kormányrendelet az adóhatóságok tevékenységével összefüggő kormányrendeletek módosításait tartalmazza.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foglalkoztatottjainak képesítési előírásait érintő módosítások a mindennapok gyakorlatában felmerült, szakmailag indokolt képesítési követelményeknek való megfelelést, illetve az egyes munkakörcsoportok közötti átjárhatóságot segíti elő, továbbá megkönnyíti a munkaerő-felvételt.
A módosítások a NAV hatásköreinek bővüléséhez kapcsolódóan szükségessé vált, hatásköri és illetékességi szabályok módosítására irányulnak, az elektronikus ügyintézési szabályok rugalmasabbá tétellét célozzák, valamint az elektronikus fizetési lehetőségek körének kiterjesztésével függnek össze.
Az 1. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselők és pénzügyőrök képesítési előírásairól szóló 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdés a) pontjának ad) alponttal való kiegészítésére azért került sor, mivel a jelenleg hatályos Korm. rendelet legtöbb munkakörcsoportjának felsorolásában már korábban is szerepelt az „igazgatásszervező” alapképzési szakon szerzett szakképzettség, vagyis általánosan elfogadott szakképzettségnek minősült korábban is, azonban a „felsőoktatásban szerzett jogi szakképzettség” fogalmába való beépítéssel megszüntetésre került a munkakörcsoportokban való többszöri, szükségtelen megismétlése.
A 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjának ae) alponttal való kiegészítése azért szükséges, mert a „nemzetközi közszolgálati menedzser alapképzési szakon szerzett szakképzettség” olyan szaktudást adó közszolgálati szakképzettség, amely nagy mértékben segíti elő a közigazgatási feladatellátás szervezését és végrehajtását.
A 2. §-hoz
A 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak módosítása azért szükséges, hogy a felsőoktatásban szerzett rendészeti szakképzettségek szélesebb köre váljon elfogadhatóvá, mivel ezen képzési terület szakirányain szerzett kompetenciák a NAV alapfeladatainak ellátásához jól illeszkednek, a képzések megfelelő szaktudást nyújtanak.
A 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés c) pontjában – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – azon felsőoktatásban szerezhető gazdaságtudományi szakképzettségek felsorolása található, amelyek elfogadhatónak minősülnek. A NAV adó- és vámszakmai szakterületein széles körben merült fel igény arra vonatkozóan, hogy a gazdaságtudományi szakképzettségek teljes köre elfogadásra kerüljön, ezért szükségtelenné vált az elfogadható (gazdaságtudományi) szakképzettségek felsorolása, és az 1. § (3) bekezdés d) pontja helyett a c) pontba került a „középfokú végzettség az érettségi végzettség” szövegezés.
A 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletében eddig is szerepelt a „szakképesítés, rész-szakképesítés” szövegezés. A 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés d) pontjában, a „szakképesítés” értelmezésének beépítésével megszüntetésre került a fenti szövegezés egyes munkakörcsoportoknál való többszöri, szükségtelen megismétlése, és a munkakör ellátására képesítő szakképesítés-ráépülés és mellék-szakképesítés is elfogadásra került.
A 3. §-hoz
Az „államtudományi és közigazgatási felsőoktatási területen”, illetve a „közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen” szerezhető szakképzettségek közül meghatározásra került, hogy mely képzési ágon szerezhető szakképzettségek kerüljenek elfogadásra. A rendelkezés szerint a közigazgatási képzési ágon alap- vagy mesterképzésben szerzett szakképzettségek elfogadásra kerülhetnek minden munkakörcsoportban, ha a NAV vezetője ezt meghatározott munkakörcsoportban nem zárja ki.
A 4. §-hoz
A korábbi módosításokkal összhangban továbbra is indokolt olyan rendelkezés előírása, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatott az általa betöltött munkakörcsoport vonatkozásában továbbra is képesítettnek minősüljön akkor is, ha a tervezet hatálybalépése miatt már nem felelne meg a képesítési előírásoknak.
Az 5. §-hoz
A melléklet módosítását előíró rendelkezés, amely alapján változnak a képesítési követelmények.
A képesítési követelmények módosítása az elfogadható végzettségek, szakképzettségek körének bővítését célozza. Erre azért van szükség, mert a képzési rendszer változása, az új képzések megjelenése, a 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet hatálybalépése óta eltelt idő azt eredményezte, hogy sok esetben az egyébként a NAV-nál szükséges és jól hasznosítható kompetenciákkal, szakismerettel rendelkező jelentkező végezettsége nem felelt meg a képesítési követelményeknek, vagy kiváló, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak munkakör módosításának jelenti akadályát az, hogy a végzettsége a Korm. rendeletben előírt feltételeknek nem feleltethető meg. Ezen esetekben a hatályos szabályozás szerint is lehetősége van a NAV vezetőjének arra, hogy az érintettet mentesítse a képesítési követelmények alól, az azonban egy kivételes lehetőség, alkalmazása nem válhat tömegessé.
A 6. §-hoz
Az 1. § szerinti felsorolás bővülésével összefüggésben szükséges szövegcserés módosítás.
A 7. §-hoz
A jelenleg minden nyomozó hatóságnál és a bíróságnál eltérő szabályok mentén működő, ezért mind funkcionálisan, mind adminisztratív tekintetben nehezen átlátható és túlterhelt bűnjelkezelő rendszereket alapjaiban szükséges megreformálni, ennek értelmében először informatikai, majd ezt követően logisztikai és infrastrukturális téren egy új, integráns központi bűnjelkezelő rendszert kell létrehozni a társszervek megfelelő hozzáférési és kezelési jogosultsági igényeinek szem előtt tartása mellett. Ennek a Központi Bűnjelkezelő Rendszernek (KBR) az informatikai fejlesztését a NAV végzi, ezzel összhangban a rendszer üzemeltetése és felügyelete is a NAV feladatai közé fog tartozni. A KBR mint integráns rendszer a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben kerül rögzítésre, emellett azonban szükséges és indokolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) deklarálni a NAV erre vonatkozó üzemeltetési és felügyeleti kötelezettségét.
A 8. §-hoz
A nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárásokra vonatkozó hazai szabályozás felülvizsgálata és kiegészítése eredményeképpen módosult az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, amelyhez kapcsolódóan a hatásköri szabályokban is módosítani szükséges.
A 9. §-hoz
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet] 2020. július 1-jétől a NAV-ot jelölte ki az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott közreműködő szervi feladatok elvégzésére, ami alapján a NAV országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatokat. A NAV hatásköre a 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendeleten alapul, ezért a hatásköri szabályok kiegészítése nem szükséges, azonban ezen feladatellátás illetékességi szabályait szükséges konkretizálni, amely ezzel a módosítással valósul meg.
A 10. §-hoz
A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény az állami adóhatóság hatáskörébe utalta a különleges gazdasági övezettel kapcsolatos helyi adóztatási feladatok ellátását, amellyel összefüggésben szükséges annak a meghatározása, hogy egy-egy különleges gazdasági övezet esetében az állami adó- és vámhatóság mely területi szerve látja el ezeket a feladatokat.
A 11. §-hoz
A 2020. január 1-jétől hatályos, az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CV. törvény az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdését c) ponttal egészítette ki. Eszerint a tulajdonosi jogokat „a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter” gyakorolja. Ezen gazdasági társaságok tekintetében 2020. január 1-jéig a tulajdonosi jogokat a honvédelmi miniszter gyakorolta a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019. (III. 5.) HM utasítás 4. függelék D) pontja alapján. A NAV Korm. rendeletben foglaltak alapján az év elejétől a fent említett gazdasági társaságok nem felelnek meg azon feltételeknek, melyek eddig biztosították, hogy a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG) különös hatásköri szakterületéhez tartozzanak. Tevékenységük érzékenysége (minősített honvédelmi érdekeket szolgáló eljárások, kutatások, fejlesztések és beszerzések) miatt azonban célszerű a különös hatáskör alatt tartásuk, amellyel biztosítható, hogy bevallásaikba, beadványaikba ne tekinthessenek be „illetéktelenek”, adóügyeiket a nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező, különös hatásköri szakterületen dolgozók intézzék.
A 12. §-hoz
A tervezet egyértelművé teszi, hogy a KAVIG kiemelt adózók tekintetében a különleges gazdasági övezet területén bevezetett helyi adókkal kapcsolatos ügyekben is eljárhat.
A 13. §-hoz
A 13. § a) pontjában foglalt módosítás a tervezet 9. §-ával összefüggő technikai módosítást tartalmaz.
A 13. § b)–d) pontja szerinti módosításra az új uniós katonai vámokmány megjelenése miatt kerül sor.
A 13. § e) pont szerinti szövegcserés módosítás a KAVIG hatásköri változásával összefüggésben bővülő felsorolás okán szükséges.
A 13. § f)–h) pontja szerinti szövegcserés módosítás a NAV szakmai helyettese elnevezésének változását követi.
A 14. §-hoz
2020. január 1-jétől módosult az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 13. alcíme. A behajthatatlan tartozás elnevezés ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásra változott. Mivel ezeket a tartozásokat is az adószámlán tartja nyilván az adhatóság, és ilyenként beleszámítanak az adózó fennálló tartozásába, illetve köztartozásába, az általános adóigazolás tartalmát meghatározó felsorolásban szükségtelen azokat külön szerepeltetni.
A 15. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Egyes esetekben – különösen a külföldi hatóság nyomtatványán történő jövedelemigazolás kiadása során – a bevallási kötelezettséggel nem érintett adózók körében olyan gyakorlat alakult ki, hogy nullás adattartalmú személyijövedelemadó-bevallást nyújtottak be a megtagadó határozat elkerülése érdekében. A módosítás azt a cél szolgálja, hogy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) összhangba kerüljön az Szja tv. bevallás alóli mentességi szabályaival, hogy ez által az adózóknak ne kelljen nemleges bevallást beadni ahhoz, hogy igazolást kapjanak.
A 16. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 26. § (1) bekezdése értelmében az állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a (2) bekezdésben meghatározott valamely oka. Az adófizetési biztosíték olyan adózótól követelhető meg, akinél az adószám-megállapítás megtagadásának feltétele nem áll fenn. A banki munkanap, illetve annak záró időpontját meghatározó fogalom törlése szükséges, mivel az adófizetési biztosíték nyújtása várhatóan azonnali utalás útján fog történni.
A 17. §-hoz
A módosítás annak az egyértelműsítését szolgálja, hogy az adózók által teljesített adófizetési biztosítékot minden esetben legkésőbb a megbízás teljesítését követő munkanapon veszi figyelembe az adóhatóság, és ezen az azonnali fizetési rendszer bevezetése sem változtat. Az időzített utalásokról szóló második mondat törlése arra tekintettel indokolt, mert a módosított első mondat erre az esetkörre is iránymutatást ad.
A 18. §-hoz
Az Adóig. vhr. jelenleg hatályos szabályai szerint az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben is teljesíthetik az ügyfelek az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (a továbbiakban: EFER) keresztül a fizetési kötelezettségeiket. Az adóhatósági ügyekben a bankkártyával bonyolított fizetési művelet költségei az államot terhelik, ezeket a költségeket a központi költségvetés meghatározott jogcímcsoportja terhére a Magyar Államkincstár utalja át az EFER szolgáltatójának, a NISZ Zrt.-nek, amely azt továbbutalja az OTP Bank Nyrt. számára. Az Adóig. vhr. jelenleg hatályos szabályai további követelményeket fogalmaznak meg az EFER szolgáltatója által kibocsátott számla teljesítésigazolásával kapcsolatban, miszerint az egyes adóhatóságoknak kell igazolniuk, hogy a tranzakciós díj mértéke megfelel az adott időszak fizetési tranzakcióinak. Az előterjesztés biztosítja, hogy az egyes önkormányzati adóhatóságoknak ne egyesével kelljen igazolniuk minden hónapban a tranzakciós díjak kifizethetőségét. A tranzakciós díjat tartalmazó számla teljesítésének igazolásához valamennyi információ a Magyar Államkincstár rendelkezésére áll, mivel a befizetések a Magyar Államkincstár által vezetett elszámolási számlára érkeznek be, és az önkormányzati célszámlákra történő utalást is a Magyar Államkincstár munkatársa indítja el. Mindezek alapján a módosítással a jövőben a helyi adóhatóság hatáskörébe tartozó, EFER-en keresztüli elektronikus fizetések esetében a Magyar Államkincstár végzi el az EFER tranzakciós díjak kifizetéséhez szükséges előzetes igazolást.
A 19. §-hoz
A jogalkalmazás elősegítése érdekében az átmeneti rendelkezés megjelöli, hogy mely megbízások esetében kell már alkalmazni az adófizetési biztosíték teljesítésére vonatkozó előírást.
A 20. §-hoz
A szövegcserés módosítás indoka, hogy az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerinti ASP rendszer kitétel megjelenjen a rendeletben.
A 21. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Az 1. melléklethez
Egyes szakképzettségek törlése azzal függ össze, hogy a 396/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében és az 1/A. §-ában általános jelleggel kerültek meghatározásra, így a munkakörcsoportban való megismétlésük szükségtelenné vált.
Pontosításra kerül továbbá, hogy az I. besorolási osztályba való besoroláshoz „felsőfokú iskolai végzettséget adó” szakképzettségre van szükség.
A II. besorolási osztályban elegendővé vált a középfokú iskolai végzettség elfogadása, mivel az a NAV belső képzéseivel kiegészítve kellő szakmai hátteret teremt a feladatok ellátására.
A tervezett módosítások emellett a mindennapok gyakorlatában felmerült, szakmailag indokolt igényeket hajtják végre.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás