44/2020. (XI. 19.) ITM rendelet
a vasúti járművek karbantartási rendszeréről és a karbantartásáért felelős szervezetekről
2020.11.25.
1. § (1) E rendelet hatálya az országos jelentőségű vasútvonalon, az elővárosi, helyi, városi, vasút-villamos pályahálózaton közlekedő
a) motorvonatok, motorkocsik,
d) teherkocsik, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket is,
e) a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések,
f) segély- és mentőszerelvényekbe sorozott járművek,
karbantartási rendszerére és karbantartásért felelős szervezetekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, különleges kötöttpályán közlekedő járművek karbantartási rendszerére és a karbantartásért felelős szervezetekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. irányítási feladat: a karbantartásért felelős szervezet által ellátott olyan feladat, amelynek célja a 2., 3. és 6. pontban meghatározott karbantartási feladatok felügyelete és koordinálása, valamint a jármű biztonságos állapotának biztosítása a vasúti pályahálózaton;
2. járműállomány-karbantartás irányításának feladata: a karbantartásért felelős szervezet által ellátott olyan feladat, amelynek célja a jármű karbantartásra küldésének és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításának az irányítása;
3. karbantartás-fejlesztési feladat: a karbantartásért felelős szervezet által ellátott olyan feladat, amely a karbantartási dokumentáció kezeléséért felelős, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet;
4. karbantartásért felelős szervezet: a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba felvett, a vasúti jármű karbantartásáért felelős olyan szervezet, amely a 3. § szerinti tevékenységet látja el;
6. karbantartás végrehajtásának feladata: a karbantartásért felelős szervezet által ellátott olyan feladat, amelynek célja a jármű vagy egyes részei szükséges műszaki karbantartásának elvégzése, beleértve az üzembehelyezési dokumentációt is;
7. karbantartó műhely: a vasúti járművek esetében a karbantartás végrehajtása feladatot végző szervezet vagy személy.
3. A karbantartásért felelős szervezet feladata
3. § (1) A vasúti pályahálózaton való használat előtt a vasúti jármű üzembentartója a vasúti közlekedési hatóságnak (a továbbiakban: hatóság) bejelenti a vasúti jármű karbantartásáért felelős szervezetet, amelyet a hatóság a vasúti járműnyilvántartásba vesz. A (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott feladatok (4) bekezdés szerinti ellátása esetén a karbantartásért felelős szervezet valamennyi ilyen feladatot ellátó szervezetet bejelent a hatósághoz, amelyet a hatóság külön tart nyilván.
(2) A karbantartásért felelős szervezet a karbantartási rendszere révén biztosítja, hogy az általa karbantartott járművek biztonságos üzemi állapotban legyenek. Ennek érdekében
a) biztosítja, hogy a járművek karbantartása az egyes járművek karbantartását igazoló dokumentumokkal, a jogszabályokkal és a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokkal összhangban történjen,
b) más piaci szereplőkkel együttműködve végrehajtja a közös biztonsági módszerek keretében kidolgozott kockázatelemzési és -értékelési módszereket,
c) gondoskodik arról, hogy az alvállalkozói kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazása révén, és
d) gondoskodik a karbantartási tevékenységek nyomonkövethetőségéről.
(3) A karbantartásért felelős szervezet a karbantartási rendszer keretében a következő feladatokat látja el:
b) karbantartás-fejlesztési feladat,
c) járműállomány-karbantartás irányításának feladata, valamint
d) karbantartás végrehajtásának feladata.
(4) A karbantartásért felelős szervezetnek a (3) bekezdésben meghatározott feladatok közül
a) az a) pontban meghatározott irányítási feladatot maga látja el,
b) a b)–d) pont szerinti feladatokat vagy azok egyes részeit vagy maga vagy a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek tevékenységének engedélyezéséről szóló rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő alvállalkozóként igénybe vett karbantartó műhely útján látja el.
(5) A (7) bekezdés szerinti kivétellel a karbantartásért felelős szervezet folyamatosan biztosítja, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feladatok megfelelnek a 4. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott követelményeknek és értékelési szempontoknak.
(6) A (7) bekezdés szerinti kivétellel a karbantartó műhelynek folyamatosan meg kell felelnie a 4. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott követelmények és értékelési szempontok rá vonatkozó részeinek.
(7) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem tartozik az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/779 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/779 bizottsági rendelet] hatálya alá, a karbantartásért felelős szervezet és karbantartó műhely folyamatosan biztosítja, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feladatok megfeleljenek a 2. mellékletben foglalt követelményeknek és értékelési szempontoknak.
4. A karbantartásért felelős szervezeti megfelelőségi tanúsítvány, megfelelőségi tanúsítvány karbantartási feladatkörök ellátásához és a műszaki engedély
4. § (1) A tanúsítást kérő a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány iránti kérelméhez mellékeli a hatóság részére a szervezetirányítási dokumentumát.
(2) A szervezetirányítási dokumentum a szervezetirányítás minden lényeges részét tartalmazva
aa) a szervezeten belüli és
ab) a szervezet és az alvállalkozók közötti
feladatkörök megosztását,
b) bemutatja, hogy a szakmai területeket irányító vezető állású munkavállalók hogyan
ba) biztosítják a különböző szintek ellenőrzését,
bb) vonják be mindegyik szinten a személyzetet és azok képviselőit, és
bc) gondoskodnak a folyamatos fejlesztésről.
(4) A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány kiadásának feltételei:
a) a karbantartásért felelős szervezet által kialakított karbantartási rendszer biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó karbantartott vasúti járművek biztonságosan működjenek,
b) a karbantartásért felelős szervezet eleget tesz a 4. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott követelményeknek és értékelési szempontoknak,
c) a tanúsítás felügyeleti rendszert is magában foglal, amely biztosítja, hogy az említett követelményeknek és értékelési szempontoknak való megfelelés a karbantartásért felelős szervezet tanúsítványának odaítélése után is folyamatos legyen.
(5) Karbantartó műhely akkor kaphat tanúsítványt, ha megfelel az 1. melléklet megfelelő tanúsítandó feladatra és tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.
(6) Ha a karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság, a hatóság ellenőrzi a karbantartási rendszerét, és dönt a vállalkozó vasúti társaság ezzel kiegészített vasútbiztonsági tanúsítványának vagy a pályahálózat-működtető ezzel kiegészített vasútbiztonsági engedélyének elfogadásáról, amelyről karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt bocsát ki.
(7) A Magyarországon kiadott tanúsítvánnyal egy tekintet alá esik a valamely más EU-tagállamban az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (4) bekezdése alapján kiadott tanúsítvány.
5. § (1) Ha a karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság, és nem tartozik az (EU) 2019/779 bizottsági rendelet hatálya alá, akkor a szervezet erre irányuló kérelmére – a 3. § (7) bekezdése alapján – ellenőrzi a karbantartási rendszerét, és dönt a vállalkozó vasúti társaság ezzel kiegészített vasútbiztonsági tanúsítványának vagy a pályahálózat-működtető ezzel kiegészített vasútbiztonsági engedélyének elfogadásáról a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontjaira vonatkozóan, és műszaki engedélyt bocsát ki a 3. § (3) bekezdés d) pontjára vonatkozóan.
(2) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem vasúti társaság, és nem tartozik az (EU) 2019/779 bizottsági rendelet hatálya alá, akkor a karbantartási rendszerének jóváhagyásáról – a 3. § (7) bekezdése alapján – a hatóság dönt, és műszaki engedélyt bocsát ki.
6. § (1) A karbantartásért felelős szervezet a vasúti járművön végzett műhelyi felújításokról és javításokról a hatóságnak évente, a tárgyévet követő év február 28. napjáig adatokat szolgáltat a pályaszám, javítási nem (futójavítás vagy fővizsgálat), valamint a javítás jellegének megjelölésével. A hatóság az elektronikus adatszolgáltatást előírhatja.
(2) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
8. § (1) Ha az (EU) 2019/779 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezet rendelkezik a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott műszaki engedéllyel a tehervagonoktól eltérő vasúti járművekre vonatkozóan, akkor az e rendeletben foglaltaktól eltérően a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt csak a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt feladatra vonatkozóan kell egyenértékűnek tekinteni.
(2) Ha az (EU) 2019/779 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezet rendelkezik a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 25. § (4) bekezdésében meghatározott elfogadott karbantartási rendszerrel a tehervagonoktól eltérő vasúti járművekre vonatkozóan, akkor az e rendeletben foglaltaktól eltérően a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt csak a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontokban foglalt feladatokra vonatkozóan kell egyenértékűnek tekinteni.
(3) Az (EU) 2019/779 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezet részére e rendelet hatálybalépése előtt a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott műszaki engedély, vagy a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 25. § (4) bekezdésében meghatározott elfogadott karbantartási rendszer (EU) 2019/779 szerinti tanúsítvány érvényességének kezdetével, de legkésőbb 2023. június 16-án hatályát veszti.
10. § (1) Ez a rendelet a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 parlamenti és tanácsi irányelv 14–15. cikkének, valamint III. mellékletének való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
1. melléklet a 44/2020. (XI. 19.) ITM rendelethez
Az irányítási feladatra, a karbantartás-fejlesztési feladatra, a járműállomány-karbantartás irányításának feladatára, valamint a karbantartás végrehajtásának feladatára vonatkozó alapkövetelmények
a) vezetői feladat – elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és megvalósítása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt;
b) kockázatértékelés – a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük az üzemi eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés;
c) ellenőrzés – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések legyenek hatályban, ezek megfelelően működjenek, és teljesítsék a szervezet céljait;
d) folyamatos fejlesztés – olyan strukturált megközelítés, amely a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartását vagy javítását célzó megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgál;
e) szervezeti felépítés és felelősség – az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében;
f) szakmai alkalmassági nyilvántartás – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el;
g) tájékoztatás – olyan strukturált megközelítés, amely egyrészt annak biztosítására szolgál, hogy a fontos információk a szervezet valamennyi szintjén hozzáférhetők legyenek a döntéshozók számára, másrészt annak biztosítására, hogy a tájékoztatás teljes körű és megfelelő legyen;
h) dokumentáció – az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés;
i) szerződéses tevékenységek – olyan strukturált megközelítés, amely annak biztosítására szolgál, hogy az alvállalkozói tevékenységek irányítása a szervezet céljainak elérése érdekében megfelelően történjen, és valamennyi kompetenciára és követelményre kiterjedjen;
j) karbantartási tevékenységek – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy
ja) a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus összetevőket érintő valamennyi karbantartási tevékenységet azonosítsák és megfelelően irányítsák, valamint hogy a biztonságot érintő karbantartási tevékenységekben szükségessé váló minden változtatást azonosítsanak, és megfelelően irányítsanak a tapasztalatok és a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazása alapján, továbbá megfelelően dokumentáljanak,
jb) teljesüljenek a kölcsönös átjárhatóság alapvető feltételei,
jc) sor kerüljön a kifejezetten a karbantartásra kifejlesztett, valamint az ahhoz szükséges karbantartási létesítmények, felszerelés és eszközök használatára és ellenőrzésére,
jd) sor kerüljön a járművel kapcsolatos eredeti dokumentáció elemzésére az első karbantartási napló elkészítése és annak érdekében, hogy azt megfelelően vezessék az egyes karbantartási megbízások esetében,
je) az összetevőket (a pótalkatrészeket is beleértve) a karbantartási megbízásban és a beszállítói dokumentációban meghatározottaknak megfelelően használják a karbantartási megbízásban és a beszállítói dokumentációban meghatározottaknak megfelelően; a karbantartási megbízásban és a beszállítói dokumentációban meghatározottak szerint, megfelelő módon tárolják, kezeljék és szállítsák, valamint betartsák a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályokat, és teljesüljenek az adott karbantartási megbízások követelményei,
jf) sor kerüljön a célra alkalmas és megfelelő létesítmények, felszerelések és eszközök meghatározására, azonosítására, biztosítására, nyilvántartásba vételére és folyamatos rendelkezésre bocsátására annak lehetővé tétele érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és más alkalmazandó előírásoknak megfelelően lehessen nyújtani, biztosítva a karbantartás biztonságosságát, valamint az ergonómiai és egészségvédelmi követelmények teljesülését,
jg) a szervezet eljárásokkal rendelkezzen annak biztosítására, hogy mérőberendezését, valamennyi létesítményét, felszerelését és eszközét a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használják, kalibrálják, őrizzék és tartsák karban;
k) ellenőrzési tevékenységek – annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy
ka) a járműveket az üzemi környezetből kellő időben elszállítsák az előre tervezett, feltételes vagy javítási célú karbantartásra, valamint minden olyan esetben, amikor meghibásodást vagy egyéb karbantartási szükségletet azonosítanak,
kb) sor kerüljön a szükséges minőségellenőrzési intézkedések megtételére,
kc) a karbantartási feladatok teljesítésére a karbantartási megbízásoknak megfelelően kerüljön sor, és hogy az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés tartalmazza az esetleges használati korlátozásokat,
kd) sor kerüljön az irányítási rendszer alkalmazásának esetleges hiányosságaiból eredő balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes események jelentésére, kivizsgálására és elemzésére, valamint a szükséges megelőzési intézkedések megtételére a hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerekben meghatározott, nyomon követésre szolgáló közös biztonsági módszereknek megfelelően,
ke) sor kerüljön a rendszeres belső ellenőrzéseknek és nyomon követéseknek a hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerekben meghatározott, nyomon követésre szolgáló közös biztonsági módszerekkel összhangban álló folyamatának a bevezetésére.
2. melléklet a 44/2020. (XI. 19.) ITM rendelethez
Az (EU) 2019/779 bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó karbantartásért felelős szervezetekre vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
I. Az irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
A szervezet a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása;
b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása;
c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a társasági szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése;
d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása;
e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez;
f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése;
g) annak biztosítása, hogy a szervezet menedzsmentje ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért;
h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, továbbá annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor.
2.1. A szervezet a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a szervezet által a működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is;
b) az a) pontban említett kockázatok értékelése;
c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése.
2.2. A szervezet rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúti társaságokkal, a pályahálózat-működtetővel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal.
2.3. A szervezet rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére.
2.4. A szervezet a kockázatokat az európai uniós és a nemzeti szabályozásra figyelemmel értékeli.
3.1. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:
a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye;
b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket);
c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága;
d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javításokra vonatkozó információk.
3.2. A szervezet olyan, belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék.
3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a szervezet független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható;
b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése;
c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása;
d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése.
A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy
a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik;
b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket;
c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során;
d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak vagy a hatóság által azzal egyenértékűnek elfogadott jellemzőkkel rendelkező más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során;
e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása;
f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a közlekedésbiztonsági szerv által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat – szükség szerint – értékelik és végrehajtják;
g) a vállalkozó vasúti társaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket és tájékoztatást megvizsgálják és alkalmazzák.
5.1. A szervezet a felelősség viselésére az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik.
5.2. A szervezet rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos feladatokkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló, belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, valamint adott esetben a vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők közötti eljárásokat.
5.3. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a szervezeten belül a felelős személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia, és összeegyeztethetőnek kell lennie a szervezetben elfoglalt szereppel. A felhatalmazást írásba kell foglalni.
5.4. A szervezet rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító, belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal.
5.5. A szervezet olyan belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők.
6.1. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja:
a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása;
b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása;
c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása.
6.2. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszere eljárásokat tartalmaz a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek a következőkre terjednek ki:
a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően;
b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, az egészségügyi alkalmasságot;
c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány;
d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez;
e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;
f) adott esetben a kompetencia, az egészségügyi alkalmasság időszakos ellenőrzése;
g) szükség szerint külön intézkedések balesetek, váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére.
7.1. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúti társaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor, és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék, úgy a saját szervezetben, mint a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel.
7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következők vonatkozásában:
a) az egyes információk fogadása és feldolgozása;
b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése;
c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele.
7.3. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk
a) lényegesek és érvényesek;
b) pontosak;
c) teljes körűek;
d) kellően naprakészek;
e) ellenőrzöttek;
f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve);
g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel;
h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők, és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük.
7.4. A 7.1., 7.2. és 7.3. pontban meghatározott követelményeket a következő üzemeltetési információkra kell alkalmazni:
a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott vasúti járművek azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására;
b) karbantartási dokumentáció;
c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúti társaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról;
d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről;
e) információ a vállalkozó vasúti társaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer-teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről;
f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, valamint útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;
g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés;
h) karbantartási megbízások;
i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vállalkozó vasúti társaságoknak, pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk;
j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják:
ja) a szervezet által karbantartott vasúti járművek vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani;
jb) a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy -sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok;
k) az ügyfél (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ, adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni.
8.1. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítására.
8.2. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése;
b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése;
c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése.
9.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására.
9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében veszik igénybe az alvállalkozókat, beszállítókat, a szervezet eljárásokkal rendelkezik kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzéséről:
a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek;
b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel.
9.3. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük.
9.4. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik annak nyomon követésére, hogy a beszállítók, vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak.
9.5. A szerződéses felek közötti szerződésben a következő folyamatokra vonatkozó alapelvek egyértelműen meghatározásra, ismertetésre és elosztásra kerülnek:
a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok;
b) a fontos információk felek közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek;
c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége.
II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására.
2. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik az alapvető átjárhatósági követelményeknek – beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is – való megfelelés biztosítására, a következők révén:
a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása;
b) a karbantartási napló és az üzembehelyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése;
c) a helyettesítések kezelése a karbantartás során a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően;
d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására;
e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése.
3. A szervezet eljárással rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, valamint ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A szervezet eljárással rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.
4. A vasúti járművek üzembe állítása során a szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) az eredeti dokumentáció beszerzése, és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről;
b) az eredeti dokumentáció elemzése, és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is;
c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása.
5. A karbantartási naplónak a vasúti jármű teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése:
aa) az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a vasúti jármű biztonsági integritását;
ab) a tervezett műveletek típusa és mértéke;
ac) az eredményesen elvégzett karbantartás;
b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével;
c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében;
d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása.
6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárás során a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor a szervezet a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket alkalmazza:
a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése;
b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek.
7. A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell a következő elemek nyomonkövethetőségét:
a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció;
b) járműkonfiguráció, beleértve a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket;
c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás;
d) a használat során a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei;
e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is;
f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések;
g) az üzembentartóknak, a vállalkozó vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.
III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.
2. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárással rendelkezik:
a) a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan;
b) a vasúti járművek időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan;
c) a vasúti járművek karbantartási célból vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására;
d) a vasúti járművek elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására;
e) az üzembehelyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására.
3. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni.
4. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkört ellátó személy rendelkezésére kell bocsátani:
a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírásokat;
b) minden egyes vasúti jármű karbantartási terveit;
c) az alkatrészek listáját, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét;
d) az anyagok listáját, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást;
e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használat közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentumot;
f) azon alkatrészek vagy rendszerek listáját, amelyekre jogi előírások vonatkoznak és ezen előírások listáját;
g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információt, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően.
5. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúti társaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel.
6. A dokumentációs eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor a következő elemeket kell nyilvántartásba venni:
a) karbantartási megbízások;
b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vállalkozó vasúti társaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is.
IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok
1. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:
a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése;
b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése;
c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő, vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (például belső munkahelyi utasításba, szabályzatba foglalás);
d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (például belső munkahelyi utasításba, szabályzatba foglalás).
2. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik a következők biztosítása érdekében:
a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat;
b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tárolják, kezelik és szállítják;
c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek.
3. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik az alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végezze el, a következők biztosításával:
a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát;
b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is.
4. Az érvényes eredmények biztosításához a szervezet a mérőberendezésére vonatkozóan belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy
a) a berendezést meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibrálják vagy ellenőrzik. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzíteni kell;
b) a berendezést szükség szerint beállítják vagy újraállítják;
c) a berendezés a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva;
d) a berendezés védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt;
e) a berendezés kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól.
5. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használják, kalibrálják, őrzik és tartják karban.
6. A szervezet belső szabályzatba vagy utasításba foglalt eljárásokkal rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására.
7. A kockázatértékelési eljárásnak – amely kiterjed az I/2.4. pontban meghatározottakra is – a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végeznek.
8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket alkalmazza:
a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást);
b) roncsolásmentes vizsgálat;
c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése;
d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek;
e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek.
9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:
a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok;
b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba;
c) üzembe helyezés.
10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a következő elemek kerülnek nyilvántartásba vételre:
a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása;
b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá:
ba) a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat;
bb) a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák;
bc) a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot;
c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés;
d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni;
e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak.
