BK ÍH 2020/44.
BK ÍH 2020/44.
2020.06.01.
A vádlottnak, a távollétében lefolytatott eljárás során hozott jogerős ügydöntő határozatról való tudomásszerzését követően, egy hónapos határideje van az erre alapított perújítási eljárás indítványozására. Ezt a határidőt nem hosszabbíthatja meg, ha a vádlott később új védő részére ad meghatalmazást [Be. 637. § (1) bekezdés g) pont, 639. § (3) bekezdés].
A városi bíróság a 2010. október 5. napján kelt és 2010. október 29. napján jogerős ítéletével P. G. vádlottat távollétében, csalás bűntette miatt 5 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés végrehajtását az M.-i Járásbíróság a 2015. június 2. napján kihirdetett, és a másodfokú bíróság határozata folytán 2015. november 11. napján jogerős ítéletével rendelte el.
Az elítélt új meghatalmazott védője 2019. október 15. napján a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással perújítási indítványt terjesztett elő az elítélt ellen távollétében hozott ítélet ellen.
A perújítási indítványban előadta, hogy az elítélt a távollétében lefolytatott eljárásról és a jogerős ügydöntő határozatról csak a meghatalmazás időpontjában, azaz 2019. szeptember 20. napján szerzett tudomást, így a Be. 639. § (3) bekezdésében írt feltétel fennáll.
A megyei főügyészség a perújítási indítvány elutasítását indítványozta.
P. G. elítélt az ügyész indítványára tett írásbeli észrevételében hivatkozott arra, hogy a perújítással érintett ítélet kihirdetésekor a régi büntetőeljárási törvény volt hatályban, amely még nem kötötte határidőhöz a perújítási indítvány előterjesztését. Mivel rá nézve ez kedvezőbb, álláspontja szerint a régi büntetőeljárási törvény szabályait kell alkalmazni.
A törvényszék az elítélt védője által előterjesztett perújítási indítványt a Be. 644. § (6) bekezdés alapján elutasította arra hivatkozással, hogy a Be. 639. § (3) bekezdése határidőhöz köti a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány előterjesztését, és miután e határidő már eltelt, a perújítási indítvány alaptalan.
A törvényszék a végzésének rendelkező részében fellebbezési jogot biztosított az elítélt és a védő részére is, úgy értékelve, hogy a perújítási indítványt a védő saját és a vádlott nevében is előterjesztette, míg a határozatának indokolásában azt rögzítette a fellebbezési jog kapcsán, hogy a Be. 645. § (2) bekezdése alapján a perújítási indítvány elutasítása miatt az indítványozó élhet fellebbezéssel.
A törvényszék végzése ellen az elítélt kézbesítési íven jelentett be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség a fellebbezés elutasítását indítványozta, mert álláspontja szerint az elítélt meghatalmazott védője a maga nevében, saját aláírásával ellátva nyújtott be perújítási indítványt, melyet arra alapított, hogy saját tudomásszerzése esik a törvény által megkívánt határidőbe, ily módon lehet azt joghatályosnak tekinteni. Mindezekre figyelemmel a meghatalmazott védő beadványa a saját és nem a terhelt nevében benyújtottnak tekintendő, az indítvány elutasítása ellen bejelentett terhelti fellebbezés pedig a Be. 645. § (2) bekezdése alapján a törvényben kizárt.
A Be. 588. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság a fellebbezést elutasítja, ha arra nem jogosulttól származik. A fellebbviteli bíróság a bejelentett jogorvoslati kérelem kapcsán megállapította, hogy a terhelt a törvényszék perújítási indítványt elutasító végzése ellen a Be. 645. § (2) bekezdése alapján akkor nem lenne jogosult a fellebbezésre, ha a perújítási indítványt a védő csak saját nevében terjesztette volna elő, fellebbezésének indoka érdemben ekkor nem lenne vizsgálható. A törvényszék végzésének rendelkező részében biztosított jogorvoslati jogosultság, a végzés indokolásában leírtak – melyben nemcsak az elítélt észrevétele került rögzítésre, hanem az ő szempontjából került sor a tudomásszerzés időpontjának vizsgálatára –, valamint a felterjesztésre adott utasítás egybevetése alapján azonban megállapítható, hogy a törvényszék a perújítási indítvány előterjesztését a védő által nemcsak saját, hanem az elítélt nevében is beadott indítványként kezelte. Erre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék perújítást elutasító végzése ellen a terhelt által bejelentett fellebbezést joghatályosnak tekintette, így mint arra nem jogosulttól származónak az elutasítására a Be. 588. § (1) bekezdése érdemében nem kerülhetett sor, és a törvényszék végzését, valamint a fellebbezés indokait érdemben megvizsgálta.
Az ítélőtábla az elítélt fellebbezését az alábbiak szerint nem találta alaposnak.
Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a törvényszék a perújítási kérelem alapján a perújítás megengedhetősége kérdésében az eljárást törvényesen folytatta le és helyesen állapította meg, hogy az elítélt az indítványában nem jelölt meg olyan okot, amely a perújítás elrendelésére alapot adhatna.
Helyesen idézte a törvényszék, hogy a Be. 639. § (3) bekezdése szerint a terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amikor az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. Ezen jogszabályhelyre figyelemmel alappal mutatott rá a perújítás megengedhetőségében döntő bíróság arra, hogy az elítélt által hivatkozott kedvezőbb jogszabály alkalmazására vonatkozó rendelkezés a büntető anyagi jog szabályaira vonatkozik [Btk. 2. § (2) bekezdés], az eljárásjogi szabályokat az elbíráláskor hatályos törvény szerint kell alkalmazni [Be. 868. § (1) bekezdés], kivétel ez alól, ha a törvény – az átmeneti szabályok körében – máshogy rendelkezik. A Be. a perújítás vonatkozásában nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket, így a hatályos büntetőeljárási szabályokat kell alkalmazni.
A törvényszék végzése a Be. 639. § (3) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolásra is helyénvalóan utalt. Eszerint a terheltet megillető jog gyakorlását a jogbiztonság védelme érdekében célszerű észszerű keretek közé szorítani, ezért a törvény a perújítási indítvány előterjesztését az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről történő terhelti tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül teszi lehetővé. Mindezekre figyelemmel valóban ellentétes lenne a törvény céljával, ha a terhelti tudomásszerzés időpontjától függetlenül az aktuálisan meghatalmazott védő általi tudomásszerzés időpontján alapulna a perújítás kezdeményezésének jogvesztő határideje.
A törvényszék az elítélt ellen folyamatban volt büntetőeljárások releváns adatainak ismertetésével helyesen vezette le, hogy az elítélt már 2014. november 27-én, de legkésőbb az M.-i Járásbíróság ítéletének kihirdetésekor, 2015. június 2. napján tudott a távollétében hozott ítéletről, és a távollétes eljárás esetén lefolytatható perújítás lehetőségéről is, hiszen korábban is ilyen okra alapított perújítási eljárás folyt ellene.
Az 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) rendelkezései szerint az elítélt a távollétében lefolytatott büntetőeljárás esetén bármeddig kérhette perújítási eljárás lefolytatását, de a 2018. július 1. napján hatályba lépett Be. fenti szabályai szerint a törvény hatálybalépése után ez a határidő a tudomásszerzéstől számított egy hónapra csökkent. Miután az elítélt a vele szemben meghozott ítéletről már a Be. hatálybalépése előtt értesült, a perújítás kezdeményezésére nyitva álló határidő részére 2018. július 31. napján lejárt. Az a körülmény, hogy az elítélt újabb védő részére adott meghatalmazást perújítás kezdeményezésére, az ő tudomásszerzésének idején nem változtat, így a perújítás indítványozáshoz való joga sem „éled fel”.
Törvényesen állapította meg így a törvényszék, hogy a hatályos Be. rendelkezéseit kell alkalmazni a perújítási eljárásban is és a Be. 639. § (3) bekezdése határidőhöz köti a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány előterjesztését, mely határidő már eltelt. A perújítási indítvány emiatt elkésett, és azt a törvényszék a Be. 643. § (2) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 644. § (6) bekezdése alapján helyesen utasította el.
A fent részletezettek alapján az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott végzést a Be. 645. § (4) bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Bpkf.III.81/2020/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás