2020. évi XLIV. törvény indokolás
2020. évi XLIV. törvény indokolás
a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényhez
Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás immár nem egy bizonytalan, távoli lehetőség, hanem egy olyan folyamat, amelynek okairól illetve állomásairól széles körű konszenzus alakult ki a nemzetközi tudományban; amelynek első, kétségbevonhatatlan jelei a napi tapasztalataink közé tartoznak, és amelynek negatív hatásai a tudományos prognózisok alapján az európai országok sorában Magyarországot kiemelten sújtják, veszélyeztetve a ma élő és az utánunk következő generációk életfeltételeit.
A hatályos alaptörvény alapvető alkotmányos jogként rögzíti az egészséges környezethez való jogot, és állami feladatokat határoz meg az egészséges környezet megóvásával, illetve a testi és lelki egészség biztosításával kapcsolatban. Mindezek alapján Magyarország mindenkori kormányának és az országgyűlési többséget alkotó képviselőcsoportoknak másra átháríthatatlan felelőssége és teendője az éghajlatváltozás káros következményeinek minimalizálása, valamint a kikerülhetetlen hatásokhoz történő alkalmazkodás ösztönzése és támogatása a társadalom, az állami intézményrendszer és a gazdaság minden területén.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi jelentése szerint alig tíz évünk maradt arra, hogy a felmelegedést még a visszafordíthatatlanság határa előtt megállítsuk. Nincs tehát idő a semmittevésre, és nem mutogathatunk másokra: Magyarország lakosságát, természeti örökségét és jövőjét nekünk kell megoltalmaznunk azonnali cselekvéssel; nemzeti, európai és globális együttműködéssel.
A fentiek fényében különösen visszatetsző, hogy a kormányzó többség az elmúlt tíz évben inkább hátráltatta, semmint segítette volna a klímavédelmi erőfeszítéseket. Jelen törvényjavaslat is a kormánypártok által alaposan módosított változatban kerül szavazásra az Országgyűlés elé.
Az előterjesztői szándék szerint a törvényjavaslat kihirdette volna a klímavészhelyzetet, és kötelezte volna a kormányt egy részletes klímavédelmi törvény kidolgozására és benyújtására, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek elfogadására.
Az eredeti törvényjavaslat a 2030-as célokat tekintve a kormánypártok által módosított, végszavazásra beterjesztett változatnál jóval ambiciózusabb számokat jelölt meg: az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentett üvegházgáz-kibocsátást, legalább 30 százalékkal csökkentett energiafelhasználást, valamint legalább 35 százalékos megújuló energia-hányadot.
Az eredeti törvényjavaslatnak a szükséges intézkedések körét rögzítő tizennégy pontja közül tíz elhagyásra került a kormánypártok által módosított, végszavazásra beterjesztett változatban. Így kimaradtak azok a bekezdések, amelyek előírnák a következő közpolitikai eszközök alkalmazását:
(1) a magyarországi lignit- és szénerőművek 2025-ig való bezárásának szabályozását, tekintettel a munkaerőpiaci és szociális szempontokra;
(2) a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedések eltörlését;
(3) a napelemek, napelemes rendszerek és hőszivattyúk áfájának a jelenlegi 27 százalékról a kedvezményes
5 százalékra csökkentését;
5 százalékra csökkentését;
(4) a hazai lakásállomány komplex energetikai korszerűsítésével – állami támogatással – az energiahatékonyság növelésének programját;
(5) a Zöld Bank létrehozását;
(6) a Zöld Közbeszerzési Rendszer felállítását;
(7) a klímavédelem ügyét támogató módosításokat az adórendszer területén, egyebek közt a szénadó, valamint a kerozinra kivetett, a közúti közlekedésben használt szintű jövedéki adó bevezetését;
(8) a klímaigazságosság szempontjait érvényesítő társadalompolitikai programokat, amelyek a klímasemleges társadalmi és gazdasági működésre való átállás során kiemelten védik és támogatják a sérülékeny társadalmi csoportokat;
(9) a klímaalkalmazkodás komplex programját, kiemelten kezelve a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a vízgazdálkodás, a településpolitika, a lakhatás, a kritikus infrastruktúrák és a közegészségügy kérdéseit;
(10) a klímavédelem ágazatközi feladataival is megbízott környezet- és természetvédelmi illetve vízgazdálkodási minisztérium korábbi hatásköreinek és önállóságának, a környezet- és természetvédelmi hatóságok jogköreinek, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállóságának és hatáskörének helyreállítását annak érdekében, hogy az államigazgatásban egyre gyakrabban megjelenő klímagyilkos üzleti- és magánérdekekkel szemben hatékonyan képviselhessék a társadalmi érdekeket.
A kormánypárti módosításokkal egyebek között bekerült a törvényjavaslat szövegébe az atomenergia-felhasználás karbonsemlegességéről szóló, tényellentétes állítás, amely határozottan szemben áll nemcsak a tényekkel, hanem az előterjesztő szándékával is.
A módosításokkal megjelent továbbá a „teremtett világ” kifejezés, amely nemcsak az előterjesztő meggyőződését, hanem a hatályos alaptörvény is sérti, mely szerint „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”.
A törvényjavaslat kormánypártok által módosított, végszavazásra beterjesztett változata nem tükrözi a törvényjavaslat eredeti célját és az előterjesztő szándékait, de ezzel együtt is fontos lépést jelent egy valóban felelős, a fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot szem előtt tartó klímapolitika kialakítása felé.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás