445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet indokolás
445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról szóló 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelethez
2020.10.02.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A kormányrendelet rendelkezéseivel a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényben foglalt, az államháztartás működését érintő szabályok kormányrendeleti szintű átvezetésére kerül sor.
Az 1. §-hoz
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (3) bekezdésében meghatározottakhoz kapcsolódóan rögzíti, hogy kezelő szerv vagy kezelő szervek kijelölése esetén a kezelő szerv által ellátandó feladatokkal kapcsolatos feltételeket, követelményeket a fejezetet irányító szerv és a kezelő szerv közötti megállapodásban kell rögzíteni. A módosítás kitér arra is, hogy ha valamely, az Áht. 6/B. § (3) bekezdésében szereplő előirányzathoz – erre irányuló tiltó rendelkezés hiányában – több kezelő szerv kerül kijelölésre, akkor a megállapodásban a feladatok és hatásköröknek a kezelő szervek közötti megosztását is ezen megállapodásban kell meghatározni.
A 2. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) módosításával lehetővé válik, hogy ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig beolvadással vagy jogutód nélküli megszűnéssel a következő évre szóló központi költségvetési törvényben külön címként nevesített költségvetési szerv megszűnik, a megszűnt költségvetési szervhez a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) átmeneti, technikai szervezetet rendeljen, és ezáltal ennek technikai számán lehet teljesíteni az elemi költségvetést és beszámolási kötelezettséget ezen megszűnt költségvetési szerv tekintetében.
A 3. §-hoz
A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek esetén lehetővé válik, hogy a többletbevételeik (pl. igazgatási, eljárási díjak, ingatlan bérbeadás, belépőjegyekből származó bevételek, szabálytalanság miatt visszafizetett támogatások) felett a jelenlegi szabályokhoz képest szabadabban, maguk rendelkezhessenek. Ez azt jelenti, hogy e bevételeknél a jelenlegi 100 millió forintról 500 millió forintra, illetve 30%-ról 50%-ra növekedik az a korlát, mely felett a többlet felhasználásához nem kell pénzügyminiszteri engedély.
A 4. §-hoz
A rendelkezés az Áht. 33. §-ával való összhangot teremti meg azzal, hogy meghatározza a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak a – Kormány irányítása alá tartozó – fejezetet irányító szervi hatáskörben végrehajtható, a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosításkori növelését, annak érdekében, hogy költségvetési szerv részére nyújtott költségvetési támogatás személyi juttatások kifizetésére is felhasználhatók legyenek. Ezért a költségvetési szervek részére biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás a Kormány döntése (határozata) nélkül a személyi juttatások eredeti költségvetési kiadási előirányzatainak 10%-áig történő növelésére irányulhat.
Az 5. §-hoz
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvénnyel összhangban a rendelkezés kiegészíti az Ávr. pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályait akként, hogy az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított, a rájuk vonatkozó törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy mellett az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott más személy is jogosult legyen a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére.
A 6–8. §-hoz és a 12. §-hoz
A módosítás a pályázat alapján nyújtott költségevetési támogatások gördülékenyebb biztosítása érdekében szűkíti a támogatás igénylésére vonatkozó pályázattal szemben támasztott tartalmi követelményeket. A tervezet a támogatási eljárással kapcsolatos adminisztráció csökkentése céljából kimondja azt is, hogy a pályázat befogadásáról a támogatónak nem szükséges befogadó nyilatkozatot kibocsátania, elegendő a pályázót tájékoztatnia a támogatási döntéséről. A befogadó nyilatkozatra vonatkozó előírás elhagyásával összefüggésben a rendelkezés pontosítja a Kormány egyedi határozatán alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályozást is.
A rendelkezés alapján lehetővé válik a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges nyilatkozatok, dokumentumok elektronikus úton való benyújthatósága. A módosítás a támogatási eljárás gyorsítását hivatott biztosítani, pl. azáltal, hogy az elektronikus formában megküldött dokumentumok esetében a hibák kijavítása, hiányosságok pótlása gyorsabban történhet.
Abban az esetben, ha támogatási jogviszonyban meghatározott támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, a kedvezményezettnek a továbbiakban nem kell nyilatkoznia arról, hogy az engedélyek beszerzése érdekében szükséges jogi lépéseket megtette, az engedélyek iránti kérelmeket az illetékes hatóságnál benyújtotta. A kedvezményezett nyilatkozatának a módosítást követően arra kell kiterjednie, hogy a hatósági engedélyeket a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóval egyidejűleg megküldi a támogatónak.
A módosítás a támogatási szerződés megkötéséhez benyújtandó dokumentumok bizonyító erejével kapcsolatos szabályokat is pontosítja.
A Kormány egyedi határozata alapján nyújtott költségvetési támogatások esetében a rendelkezés alapján, ha a kedvezményezett a támogatónak a költségtervet hiányosan vagy nem megfelelő tartalommal nyújtja be a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül, akkor a támogató a támogatói okiratot jogosult azonnali hatállyal visszavonni. A módosítás továbbá az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében rögzíti, hogy az Ávr. 101/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a Kormány egyedi határozatán alapuló költségvetési támogatásnak minősül minden olyan, a Kormány határozatával biztosított forrás, amelyben a Kormány a támogatási célt, a kedvezményezett személyét és a biztosítandó költségvetési támogatás mértékét összegszerűen meghatározza.
A módosítás a támogatásokkal történő egyszerűbb és gyorsabb elszámolás megteremtése érdekében a mintavételes ellenőrzés szabályának alkalmazhatóságát kiterjeszti a 2017. január 1-je előtt létrejött támogatási jogviszonyokra is.
A rendelkezés a támogatásokkal kapcsolatos egyszerűbb és gyorsabb eljáráshoz kapcsolódóan rögzíti, hogy az Ávr. 75. § (2)–(3a) bekezdésében meghatározott dokumentumok, nyilatkozatok elektronikusan (pl. a támogató hivatalos tárhelyére) is benyújthatók.
A 9. §-hoz
A Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság és az EGT államban bejegyzett vállalkozás magyarországi fióktelepe nemzetközi piacra jutásának elősegítése érdekében a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatások egyes eseteiben a kedvezményezettnek közfeladatként nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat szükséges biztosítania. Ennek megvalósulása érdekében a rendelkezés alapján nem kell az államháztartási szabályrendszer alapján biztosítékot kikötni. A támogató a polgári jog szabályai szerint erősítheti meg a közte és a kedvezményezett között létrejött támogatási jogviszony alapjául szolgáló támogatási szerződést.
A 10. §-hoz és a 11. §-hoz
A módosítással a támogatási szerződésben rögzített támogatott tevékenység eredeti céljának módosítására vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályok megalkotására kerül sor, összhangban az Áht. új 53/A. § (5) bekezdésében meghatározott szabályával, amelynek eredményeként a támogatási szerződésben rögzített támogatott tevékenység eredeti célja módosíthatóvá válik. A támogatási szerződés módosítása legfeljebb egy alkalommal abban az esetben lehetséges, ha a támogatás nyújtásának feltétele nem jogszabályon alapul, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga van.
A rendelkezés meghatározza, hogy a támogatási jogviszony alanyai (támogató, kedvezményezett) mely esetekben élhetnek a támogatási szerződésben meghatározott eredeti támogatási cél módosításának kezdeményezésével, valamint rögzíti azt az esetet is, amikor a felek közös megegyezéssel térhetnek el a támogatott céltól. A támogató egyoldalúan nem módosíthatja a támogatási célt akként, hogy abból a kedvezményezettnek hátránya származzék, a kedvezményezett pedig csak az érdekkörében felmerült esetekben élhet a módosítási kezdeményezésének lehetőségével. A támogató és a kedvezményezett azonban közösen e feltételektől eltérően is élhetnek a támogatási cél módosításával.
A támogatott tevékenység időtartama alatt a támogató és a kedvezményezett – a támogatási cél módosítása esetén – köteles elszámolni egymással. Garanciális okokból a módosítás rögzíti, hogy a kedvezményezett által fel nem használt költségvetési támogatás nem minősül jogosulatlan igénybevételnek, annak támogató részére történő visszatérítése szankciómentes, a támogató döntése alapján egy összegben vagy részletekben történik.
A rendelkezés továbbá változatlanul megtartja a támogatási szerződés támogatási céljának megváltoztatása nélküli eseteit is.
A 13. §-hoz
A módosítás alapján a Kincstár által végzett, lezárt önkormányzati szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésekről szóló jelentésekről a jövőben összesítő kimutatást készül, amit a Kincstár az ellenőrzési időszak végét követő második hónap utolsó napjáig elektronikus úton küld meg az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszék elnökének.
A 14. §-hoz
A bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó adatszolgáltatással összefüggésben az Ávr. nem ír elő jogkövetkezményt a Kincstár által megállapított befizetési kötelezettség elmaradásának esetére. Erre tekintettel a módosítás olyan szabályozás kialakítására irányul, amely lehetővé teszi a befizetési kötelezettség elmaradásának érvényesítését akként, hogy a befizetési kötelezettség elmaradása esetén a Kincstár a fejezetet irányító szerv valamely fizetési számláját a be nem fizetett összeggel öt munkanapon belül megterhelje. E jogérvényesítés érdekében a rendelkezés további, a jogérvényesítést átláthatóbbá tevő módosításokat is tartalmaz az eljárás valamennyi fázisára nézve.
A 15. §-hoz
A § átmeneti szabályt fogalmaz meg a költségvetési támogatások, valamint a többletbevételek felhasználásával összefüggő módosításokkal összefüggésben.
A 16. §-hoz és az 1. és 2. melléklethez
Az Ávr. 1. melléklet I. alcímében a fejezetet irányító szervre és a vezetőjére vonatkozó feladatkörök megjelölését, illetve meghatározását a módosítás a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvénnyel összefüggésben állapítja meg.
A települési önkormányzatok minden évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képességüket meghatározó adóalapjukról a 6. havi időközi költségvetési jelentés részeként. Ezen adatszolgáltatás alapadatai az önkormányzat illetékességi területén működő vállalkozások éves beszámolóiból származnak. Az ezévi pandémiás helyzet miatt megváltozott szabályozás miatt a vállalkozások a beszámolóikat május 31. helyett szeptember 30-ig nyújthatják be, ezért az ezekkel összefüggő települési önkormányzati adatszolgáltatás határidejét is módosítani szükséges. A szabály szerint a 2019. évi adóalapról szóló önkormányzati adatszolgáltatás benyújtásának határideje október 30. Az adatszolgáltatást továbbra is a megszokott informatikai rendszeren keresztül kell teljesíteni, de önálló adatszolgáltatásként, nem a megszokott 6. havi időközi költségvetési jelentés részeként.
A különleges gazdasági övezetek létrejötte esetén az állami adóhatóság által beszedett, a megyei önkormányzatokat megillető helyi adókat a megyei önkormányzatok oszthatják fel jogszabályi keretek között a megyében lévő önkormányzatok között (támogatásként). Emiatt az önkormányzati finanszírozáshoz indokolttá válik egy új, megyei önkormányzat által teljesítendő adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás célja az, hogy hivatalos adatszolgáltatás teljesítése történjen arról, hogy pontosan milyen forrás is kerül felosztásra a különleges gazdasági övezettel érintett megyék és területükön található települési önkormányzatok között.
A 17. §-hoz
A rendelkezés a kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét kiegészíti a miniszterelnöki megbízott személyével.
A Kormány 1194/2020. (IV. 30.) Korm. határozata a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében létrehozandó Széchenyi Kártya Program (a továbbiakban: Program) hitelkonstrukciókról rendelkezett, amelynek értelmében 2020. május 15-től a Program több új hitelkonstrukcióval egészül ki. Tekintettel arra, hogy az új hitelkonstrukciókhoz már nemcsak kamattámogatást és kezességi díjtámogatást, hanem kezelési költségtámogatást is biztosítani szükséges, amelyeket szintén a hitelintézetek megelőlegeznek, ezért a rendelkezés a vonatkozó Ávr. szabály ezzel kapcsolatos kiegészítését is tartalmazza.
A rendelkezés a Nemzeti Foglalkozatási Alap 2021. január 1-jei névváltozásával kapcsolatos módosításokat is magában foglalja.
A fentieken túl a § jogtechnikai és szövegpontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
A 18. §-hoz
A módosítás az adminisztráció csökkentése érdekében megszünteti a költségvetési szervek alapító okiratának kiadásához vagy módosításához szükséges pénzügyminiszteri engedélyezési eljárást azokban az esetekben, ha a módosításra a költségvetési szerv irányító vagy felügyeleti szerve, illetve fenntartója változásával, valamint új telephelyének létesítésével, feladatellátási helyének létesítésével, megszüntetésével kapcsolatban kerül sor.
A módosítás következtében hatályon kívül helyezésre kerül a valamennyi, az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló részére a rábízott vagyonába tartozó gazdasági társaságok éves beszámolójára vonatkozó közzétételi kötelezettséget előíró rendelkezés, tekintettel arra, hogy az olyan adatkörök vonatkozásában ír elő kötelezettséget, amely adatok közhiteles nyilvántartásokból bárki számára elérhetőek.
A költségvetési támogatások rugalmasabb felhasználása, illetve az adminisztráció csökkentése és az egységes joggyakorlat érdekében a szakasz hatályon kívül helyez ezekkel összefüggő olyan rendelkezéseket, amelyek további fenntartása nem indokolt.
A 19. §-hoz és a 3. melléklethez
A rendelkezés a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításával megteremti a jogszabályi hátterét a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvényben szereplő azon rendelkezésnek, ami szerint a szociálpolitikai menetdíj támogatás helyközi közlekedést érintő térítési kulcsai olyan szintre emelkedjenek, hogy az előírt kedvezmények miatti bevételkiesés teljes mértékben a szociálpolitikai menetdíj támogatás előirányzatról kerüljön megtérítésre.
A 20. §-hoz
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 83/A. § (6) bekezdése a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének finanszírozását támogató tőkealap tekintetében a Kormány által kijelölt tőkealap-kezelőről rendelkezik, ezért szükséges a tőkealap-kezelő kormányrendelettel történő kijelölése.
A 21. §-hoz
A Zala Megyei Kormányhivatal a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint, a jegyzők által megküldött kereskedelmi tevékenységi adatok alapján országos nyilvántartást vezet. A jelenleg kialakítás alatt álló új országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer megfelelő működése érdekében indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az önkormányzati ASP rendszer kertében az önkormányzatok részére biztosított ipar- és kereskedelmi rendszer személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát az önkormányzat jegyzője közvetlen adatkapcsolat útján továbbíthassa az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer részére.
A 22. §-hoz
Az Áht. 2020. július 15. napjától hatályos új 109. § (2a) bekezdése szerint felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki a törzsadat-nyilvántartás működtetésében közreműködő szervet vagy szervezetet. A feladatot a Kincstár fogja ellátni, a jelenlegi szervezetrendszerhez illeszkedő kibővített feladatkörében, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közreműködésével. A kijelölést a Kincstár statútum rendeletének kiegészítése útján szükséges megvalósítani.
A 23. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti, hogy a Kincstár statútum rendeletében rögzített, egyes kincstári feladatok és ügykörök (pl. nyugellátásokkal, családtámogatásokkal kapcsolatos kincstári feladatok) tekintetében a felügyeleti szervi jogkört nem a Pénzügyminisztérium, hanem a feladatkörökkel, ügykörökkel érintett minisztérium gyakorolja.
A 24. §-hoz
A § a kormányrendelet hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás