45/2020. (XII. 16.) BM rendelet indokolás
45/2020. (XII. 16.) BM rendelet indokolás
a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelethez
2020.12.17.
Jelen indokolást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján indokolt közzétenni az Indokolások Tárában.
1. §
A rendelet hatálya a hivatásos állomány alkalmasságvizsgálata vonatkozásában a belügyminiszter irányítása alatt álló következő rendvédelmi szervekre terjed ki: általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Terrorelhárítási Központ, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, büntetés-végrehajtási szervezet. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában e tárgykört utasításban lehet szabályozni, így vonatkozásukban az alkalmasságvizsgálatra a rendelet nem terjed ki.
A rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezők esetében lényegében egy speciális, a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kerül sor, amikor a felvételi időpontjában azt szükséges vizsgálni, hogy majd a későbbiekben az érintett a hivatásos szolgálatra alkalmas lehet-e. Ennek megfelelően a rendelet hatálya kiterjed a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező tanulókra, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendvédelmi tisztjelöltjeire. Ennek megfelelően külön fejezet rendezi a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőkre, valamint az intézményre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet csak a bejövő alkalmassági követelményeket, eljárási szabályokat szabályozza esetükben, hiszen a későbbi hivatásos állományba vételüktől kezdődően a már állományban lévőkre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rájuk. A rendvédelmi oktatási intézmény a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 27. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendvédelmi szakképző intézmény, valamint a rendészeti és nemzetbiztonsági felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény. Ennek megfelelően a rendvédelmi technikumok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő területei tartoznak ide.
A korábbi szakképzési terminológia szerinti iskolarendszeren kívüli képzés és az abban résztvevők köre módosul, figyelemmel a szakképzési rendszer átalakítására. Nevesítve e körbe tartozik a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, a büntetés-végrehajtási szervezet és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv képzései, esetlegesen a rendvédelmi szakképző intézmények (technikum) által a szakképzés mellett folytatott felnőttképzési tevékenysége. A rendvédelmi szervek között eltérő gyakorlat alakult ki, hogy a képzés mely pontján kerülnek hivatásos állományba vételre az ilyen képzésen részt vevő új felvételesek. Azokban az esetekben, ahol már a képzés kezdetén hivatásos állományba veszik a képzésben részt vevőket, kötelezően sor kerül a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra. Indokolt ugyanezen alkalmasságvizsgálatot elvégezni ugyanakkor azok esetében is, akik a képzést még munkaviszony keretében vagy éppen foglalkoztatási jogviszony létesítése nélkül kezdik meg, tekintettel arra, hogy minden esetben a cél a képzésben részt vevővel a hivatásos szolgálati jogviszony létesítése. Ilyen esetben is tehát hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat lefolytatására szükséges intézkedni, még akkor is, ha a kinevezésre csak a képzés meghatározott pontján kerülhet sor. Azokat ugyanis, akik esetlegesen az alkalmasságvizsgálaton nem felelnek meg, a hivatásos szolgálatra tehát alkalmatlan minősítést kapnak, a későbbiekben a képzés elvégzése ellenére sem lehetnek hivatásos állományba venni, ami az állami erőforrások észszerű felhasználásával nem állna összhangban.
A jelzett képzések a különböző szervek körében eltérően alakulnak:
1. A büntetés-végrehajtás szervezet esetében az érintett egy adott szolgálati beosztásba jelentkezik. Ekkor kerül sor a hivatásos állományba vétel előtti alkalmasságvizsgálatra, melynek eredményeként alkalmasság esetén hivatásos állományba kerül 12 hónap próbaidővel. Amennyiben nincs megfelelő képzettsége, végzettsége, a büntetés-végrehajtási szervezet vezényli a képzettség megszerzésére saját oktatási intézményébe, de itt már hivatásos állománytagként kerül „tanulói” státuszba.
2. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a tanulók felnőttképzési tanulmányi szerződés keretében – képzési hozzájárulás juttatással – végzik el az 5 hónapos, saját intézményi körben megvalósuló képzést; ez idő alatt nem kerülnek hivatásos állományba. A képzési intézménybe történő felvételre akkor kerül sor, ha a jelentkező megfelel az alkalmassági követelményeknek. A képzés eredményes elvégzését követően kerül sor a hivatásos állományba vételre, 12 havi próbaidő kikötésével. Esetükben sor kerül a véglegesítés alkalmazására is.
3. A rendőrség esetében azok, akik jelenleg a rendőrséghez jelentkeznek, munkavállalók lesznek két hónapig, ezt követően, a képzés első moduljának eredményes teljesítését követően hivatásos állományba kerülnek, 12 havi próbaidővel. A képzési rendszer tervezett átalakítása esetén ezt a képzést felváltja majd az ún. 10 hónapos képzés.
A Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (a továbbiakban: KLIR) bevezetésének nem célja a saját, speciális képzések rendszerének újragondolása, a tervezet arra tesz javaslatot, hogy az alapelvi szinten rögzített fejlesztési, fejlődési lehetőség biztosítása érdekében a főszabályok között rögzített, a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kerüljön sor az életút elején.
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak munkaköri alkalmasságára vonatkozó szabályok és a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására vonatkozó szabályok tekintetében a belügyminiszter irányítása alatt álló valamennyi rendvédelmi szervre – köztük a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra is – kiterjed a tervezet hatálya.
A közlekedés-pszichológiai vizsgálatok esetében nem érvényesül az általánostól eltérő szabályozás a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében (a kormányrendelet vonatkozásukban nem határoz meg kivételt), így e szabályozás hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra nem terjed ki.
2. §
Az értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
Ezek közül kiemelendő az egészségfejlesztés fogalma, amely a KLIR-koncepció egyik központi eleme, kiemelt célja.
Az alkalmasság feltételrendszeréhez kapcsolódóan két fogalom bevezetésére kerül sor: egyrészt a minimumfeltétel, mely egy általános követelményszintet jelent, amelynek a hivatásos állomány minden tagjának meg kell felelnie, ez tehát független a szolgálati beosztástól; másrészt a kategóriafeltétel, mely már a szolgálati beosztáscsoportokhoz (az ún. alkalmasságvizsgálati kategóriákhoz) igazodó, a rendvédelmi szerv vezetője által meghatározott, a szervi sajátosságokat tükröző feltételrendszert jelent. A KLIR-ben célul tűzött rugalmasságot elsősorban a kategóriafeltételek megállapítására vonatkozó lehetőség biztosítja.
A KLIR-koncepció fejlesztésre-fejleszthetőségre vonatkozó alapelvére figyelemmel a pszichológiai alkalmasságvizsgálatnál kiemelt szerepet kap a kompetencia és a kompetenciavizsgálat. Ezen vizsgálaton keresztül kerülnek meghatározásra azok a területek, amelyek vonatkozásában a hivatásos állomány tagja az egyéni továbbképzési rendszer keretében fejleszthető vagy fejlesztése indokolt.
3–4. §
A rendvédelmi feladatok ellátására létrehozott szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 106. §-a határozza meg, hogy a hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a szolgálati beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmassági feltételeket a hivatásos állomány tagjának tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Az alkalmasság vizsgálandó egyrészt a hivatásos szolgálat szempontjából, másrészt egy adott szolgálati beosztás szempontjából. Az alkalmasságvizsgálatok típusai ennek megfelelően kerültek kialakításra:
1. a rendszerbe bejövő személyi kör alkalmasságvizsgálata:
A rendvédelmi oktatási intézménybe történő felvételt megelőző vizsgálatokat jelent; speciális jellege miatt külön fejezetben kerül szabályozásra.
2. a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat:
Ez a „klasszikus” kinevezés előtti vizsgálatot jelenti, mely vonatkozhat általánosan magára a hivatásos jogviszonyra való alkalmasságra, de akár ezen túlmenően egy adott szolgálati beosztásra is. A rendszer kialakításának alapját az a feltevés képezi, hogy az eltérő szolgálati beosztásokban eltérőek a követelmények, azonban van egy minimumfeltétel, amelynek valamennyi hivatásos állományba kerülőnek meg kell felelnie. E minimumszabályokat tartalmazza a rendelet, az ehhez képest történő eltérő kritériumrendszert az országos parancsnok állapítja meg, a hivatásrendi specialitásokra is figyelemmel.
3. a véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat:
A Hszt. 50. §-a szerint, ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor dönteni kell a véglegesítéséről. A véglegesítés előtt az állományilletékes parancsnok meggyőződik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételeknek való megfelelésről.
4. kategóriaváltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat:
A kategóriaváltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatok a szolgálati beosztásokhoz igazodnak. A KLIR-rendszer alapelvei között szerepel, hogy az alkalmasságvizsgálat a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján e rendelet tizenkét – I–XII. számozással jelölt – alkalmasságvizsgálati kategóriát határoz meg. Az egyes szolgálati beosztásokat e kategóriákba a rendvédelmi szerv vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben fogja besorolni a rendeletben meghatározott szempontok alapján, tehát valamennyi rendvédelmi szerv valamennyi szolgálati beosztása besorolásra kerül a 12 kategória valamelyikébe. E 12 kategória magába foglal 4 vezetői szolgálati beosztás-kategóriát is.
Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony olyan módosítására kerül sor a hivatásos állomány tagja esetében, amely a 12 alkalmasságvizsgálati kategória közötti kategóriaváltást eredményez, akkor el kell végezni a kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatokat. Az alkalmasságvizsgálat ezen típusára akkor kerül sor, ha az I–VIII. kategóriába történő szolgálati beosztásba kinevezésről van szó. Hangsúlyozni szükséges, hogy a kategória-váltás nem azonos a Hszt. szolgálati jogviszony-módosítás eseteivel [Hszt. 52. §]; csak abban az esetben kell ezt a típusú alkalmasságvizsgálatot elvégezni, ha a hivatásos állomány tagjának tervezett szolgálati beosztása más kategóriába tartozik. Ilyen vizsgálatot kell végezni akkor is, ha a vezetői szolgálati beosztást betöltő – bármilyen oknál fogva, pl. lemondás, átszervezés vagy éppen a vezetői kinevezés visszavonása miatt – nem vezetői szolgálati beosztásba kinevezésére kerül sor, hiszen ez is minden esetben szükségszerűen kategóriaváltással jár, méghozzá az I–VIII. kategóriába történő szolgálati beosztásba kinevezéssel.
5. vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat:
A vezetői szolgálati beosztások esetén már nem csak a kategóriaváltáskor, hanem minden egyes vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőzően el kell végezni az alkalmasságvizsgálatot. Ilyen vizsgálatra kerül sor tehát akkor, ha egy nem vezetői szolgálati beosztást betöltőt vezetői beosztásba terveznek kinevezni, és akkor is, ha a IX–XII. alkalmasságvizsgálati kategóriák közötti váltásról van szó, de akkor is, ha a kategória megváltozása nélkül terveznek egy vezetői beosztást betöltőt másik vezetői beosztásba kinevezni.
6. külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat:
A hivatásos állomány tagjai vonatkozásában nem egyszer kerül sor olyan külszolgálatra, amely fizikai, pszichológiai és egészségi szempontból is kiemelt megterheléssel jár (az ellátott feladatok jellege miatt, illetve a klimatikus vagy járványügyi viszonyokra tekintettel), gyakran katonai kontingens tagjaként történő feladatok ellátása érdekében. Mindezekre tekintettel továbbra is indokolt fenntartani a külszolgálathoz kapcsolódó alkalmassági vizsgálatok lehetőségét, amelyek vonatkozásában a tervezet lényegében a jelenlegi szabályozás fenntartására tesz javaslatot.
7. időszakos alkalmasságvizsgálat:
Ez az állományt rendszeresen érintő vizsgálattípus, hiszen meghatározott időszakonként most is meg kell jelenni a felméréseken. Az új rendszerben is sor kerül erre, azzal az újítással, hogy egyrészt a továbbképzési rendszerhez igazodó gyakorisággal kompetenciavizsgálatra is sor kerül a pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében, másrészt e vizsgálattípusnál nem kerül sor „Alkalmatlan” minősítésre. Amennyiben bármely okból megkérdőjelezhető az alkalmasság, akkor a minősítés „Kiegészítő vizsgálat szükséges” lesz, amit követően a soron kívüli eljárás szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy a soron kívüli az alkalmasságvizsgálat külön formai elrendelésére nem kell intézkedni, arra automatikusan kerül sor. Ez jelentős adminisztrációs tehertől kíméli meg a szervezetet, cél a gyors és hatékony döntéshozatal az alkalmasság kérdésében.
8. soron kívüli alkalmasságvizsgálat:
A 7. pontban jelzett okokon kívül akkor kerülhet még a soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére sor, ha felmerül olyan ok, mely kétségességé teszi az alkalmasságot. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat központjában a gondozás, a támogatás áll, annak érdekében, hogy amennyiben kiküszöbölhetők az alkalmasság akadályát képező tényezők, akkor ebben az időszakban szakmai segítséget kapjon a hivatásos állomány tagja. Ha a támogatás sikeres, akkor az alkalmasság biztosított, ha nem, akkor a hivatásos szolgálati jogviszony Hszt. 86. § (2) és (5) bekezdése szerinti eljárásrendben kell intézkedni végső soron a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére (ez utóbbiban nincs változás, a jelenlegi szabályrendszerben is erre kerül sor).
9. ismételt alkalmasságvizsgálat:
Soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően kell elrendelni, amennyiben a hivatásos állomány tagjának minősítése „Ideiglenesen alkalmatlan” vagy „Korlátozással alkalmas” annak ellenőrzése érdekében, hogy az ezen minősítés érvényességéhez igazodó támogatási időszak alatt biztosított gondozás elérte-e a célját.
5–6. §
A rendelet meghatározza a KLIR alapelveit.
A javasolt megoldás alapvetése az alkalmassági kritériumok két lépcsős kialakítása: egyrészt szükséges a minimumfeltételek meghatározása, másrészt a differenciálás szempontrendszerének kialakítása (szolgálati beosztások közötti különbségtétel). Ennek megfelelően tartalmazza a rendelet, hogy az alkalmasságvizsgálat a betöltött vagy betöltendő szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségügyi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján e rendelet tizenkét – I–XII. számozással jelölt – alkalmasságvizsgálati kategóriát határoz meg. Az e rendelet szerinti I–XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásokat a rendvédelmi szerv vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg, tehát valamennyi rendvédelmi szerv valamennyi szolgálati beosztása besorolásra kerül a 12 kategória valamelyikébe.
A minimumfeltételek, mint alapkritériumok meghatározása a rendeletben szerepel. E minimumfeltétel azt a követelményszintet jelenti, melynek a hivatásos állomány minden tagjának meg kell felelnie, függetlenül attól, hogy mely rendvédelmi szervnél, milyen szolgálati beosztásban látja el feladatát.
Alapelvi szinten rögzítésre kerül, hogy az állományba vétel, a szolgálati beosztásba helyezés továbbra is a munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelezettsége, azonban e döntését az alkalmasságvizsgálat eredményének ismeretében hozza meg. Abban az esetben, ha több jelölt is megfelel a minimumfeltételeknek és a kategóriafeltételeknek, akkor az állományilletékes parancsnokot döntésében sorrendállítás is segíti.
A minimumfeltételek, mint alapkritériumok meghatározása feltételezi a fejlesztés, képzés megerősítését és újragondolását, hangsúlyozva azonban, hogy nem új jogintézmények bevezetése a cél; ezt a jelenlegi továbbképzési környezetben szükséges kialakítani. Kiemelt figyelmet kell továbbá fordítani az egészségtudatosság, egészségfejlesztés megjelenítésére, az mind a rendvédelmi szerv, mind a hivatásos állomány tagjának oldalán megjelenik annak érdekében, hogy a hivatásos állomány tagjának testi, lelki állapota, a mentálhigiénés és fizikai erőnléti állapota megfelelő legyen. Ehhez a rendvédelmi szerv minden szükséges támogatást biztosít, azonban szükséges, hogy a hivatásos állomány tagja is megtegye a szükséges erőfeszítéseket.
A rendelet alapelvi szinten kimondja, hogy a hivatásos állomány azon tagja esetében, aki a Hszt. 77. §-a szerinti rendelkezési állományban van, de nem tölt be szolgálati beosztást, nem kerül sor az alkalmasságvizsgálatra [Hszt. 77. § (1) bekezdés b), e)–k) pont].
7–9. §
A javasolt megoldáshoz feltételrendszer kapcsolódik, mely főként az emberi erőforrás, az informatikai fejlesztések szempontjából jelentősek. A KLIR tekintetében az informatikai háttértámogatást a fejlesztés alatt álló Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer, a KOMP-rendszer biztosítja
A KOMP-rendszer a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001. számú, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című projekt keretében a teljes közszolgálat vonatkozásában kialakítandó kompetencia alapú kiválasztási és képzési rendszerek informatikai támogatását biztosítja. Alapjául az új belügyi vezető-kiválasztási rendszer informatikai támogatásaként kifejlesztett, KVR-rendszer szolgál, mely a 2015. február 1-jével történt éles bevezetése óta sokat fejlődött és egyben sikeresen vizsgázott.
A KOMP-rendszer támogatja az egységes közszolgálati alapkompetenciák felmérésére képes ún. AKV-teszt felvételét, ezek felvételére kerül sor az alkalmasságvizsgálat keretében is, az ún. illeszkedésvizsgálat részeként.
Az integrált gondolkodás és feladat végrehajtás elősegítése érdekében interfészen keresztül kapcsolódik az egyéni teljesítményértékelés (TÉR), valamint a kötelező egyéni továbbképzés (RVTV portál) rendszeréhez is. Jellemzője, hogy számos különböző felhasználója (rendvédelmi alapellátó pszichológus, asszisztens, HR-szakértő, vezető, vezető-kiválasztási szakértő, szervező, tréner stb.) a specifikus jogosultságaikon keresztül éri el a rendszert.
Annak érdekében, hogy a KOMP-rendszer valóban hatékonyan támogatni tudja a KLIR bevezetését, kialakításra került benne a pszichológiai minimumfeltételek vizsgálatára képes módszerek eredményeit, az egészségi és a fizikai alkalmasságvizsgálatok eredményeit tárolni képes felületet, valamint biztosítani kell a KLIR integrált végeredményének a kiszámítását és a jelöltek, felvételizők sorrendbe állításának lehetőségét is.
A továbbképzési rendszerrel való kapcsolata miatt elengedhetetlen, hogy a benne szereplő kollégák a két rendszer között egyértelműen azonosíthatók legyenek. Ennek a megvalósulását biztosítja az RVTV portálon alkalmazott ún. K-s azonosítók bevezetése a KOMP-rendszerbe.
A továbbképzéssel való összhang megteremtését célzó rendelkezés szerint az egyéni továbbképzés során meghatározott egyéni kompetencia-fejlesztési cél a pszichológiai alkalmasságvizsgálat részeként végrehajtott kompetenciavizsgálat eredménye alapján kerül megállapításra. Azaz a pszichológiai vizsgálat során az egyén kompetenciáira vonatkozóan levont következtetések segítik azt megállapítani, hogy mely kompetenciák fejlesztése szükséges, indokolt vagy hasznos a hivatásos állomány érintett tagja esetében.
10. §
Alapelvi szinten jelezni szükséges a gondozás, fejlesztés jelentőségét; ennek megfelelően, bármikor, ha a vizsgálatot végző olyan körülményt tapasztal, mely a munkaköri alkalmasságot érintheti (függetlenül attól, hogy a minősítés alkalmatlanságot eredményez-e vagy sem), fontos, hogy éljen a támogatás lehetőségével; gyakorlatilag az alapellátó rendszer részeként működő szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan tesz javaslatot.
11–13. §
Az ún. Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani dokumentum. Szakmai tartalmú dokumentum, tartalmában nincs jelentős újítás az eddigiekhez képest. Ez határozza meg az egyes vizsgálatok vizsgálati módszertanát, mely magában foglalja:
– az alkalmazandó vizsgálati módszerek leírását,
– az eredmények kiértékelési módszertanát,
– az eredmények alapján az alkalmasságvizsgálati vélemény (minősítés) kialakításának a szabályait,
– és az e rendelet szerinti prevenciós kérdőívet.
Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollt a Tanácsadó Testület véleményezését követően a rendvédelmi szerv vezetője adja ki. A Tanácsadó Testület a belügyminiszter alkalmasságvizsgálatokkal összefüggő feladatait segítő szakmai testület. Működési rendjének szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrendjében állapítja meg, a működésével összefüggő feltételeket a miniszter biztosítja.
14–16. §
A KLIR alapelvei között szerepel, hogy az alkalmasságvizsgálat a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségügyi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján e rendelet tizenkét – I–XII. számozással jelölt – alkalmasságvizsgálati kategóriát határoz meg. E 12 kategória magába foglal 8 nem vezetői és 4 vezetői szolgálati alkalmasságvizsgálati kategóriát.
Külön rendelkezik a rendelet arról az esetről, amikor a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerven kívül teljesíti szolgálatát, ilyenkor az alkalmasságvizsgálat elvégzéséről az a rendvédelmi szerv gondoskodik, amelynél a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományban van (vezénylő szerv). Kivétel ez alól az az eset, amikor a vezénylésre egy másik rendvédelmi szervhez kerül sor (tipikusan a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat említhető meg, ahol az állomány kizárólag vezényelt hivatásos állományból áll, de bármely két rendvédelmi szerv között felmerülhet ennek szükségessége), ebben az esetben a tényleges szolgálatteljesítés helye szerinti rendvédelmi szerv – azaz a fogadó szerv – végzi el az alkalmasságvizsgálatot, és természetesen a feltételeket is ezen szervnél betöltött szolgálati beosztás szerint kell meghatározni.
17–20. §
Az egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálat végzésére jogosultak körét a rendvédelmi szerv határozza meg utasításban.
A fizikai alkalmasságvizsgálatoknál a megfelelő sportszakmai képesítéssel rendelkező személy két kört fed le:
– egyrészt a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet szerinti képesítéssel rendelkező személy; (a képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza)
– másrészt a fizikai alkalmasság felmérésében legalább kétéves sportszakmai tapasztalattal rendelkező foglalkoztatott.
További általános követelmény, hogy az alkalmasságvizsgálatot végző nem lehet a vizsgált személy Hszt. szerinti közeli hozzátartozója. Az alkalmasságvizsgálatot végző nem lehet továbbá az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.
Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmassági vizsgálatot elvégezni és e tevékenysége során nem befolyásolható.
Másodfokon legalább hároméves szakmai tapasztalattal és orvos esetében szakvizsgával, pszichológus esetében szakvizsgával vagy szakpszichológusi végzettséggel rendelkező, a rendvédelmi szerv központi szervénél foglalkoztatott szakember járhat el.
A háromfős bizottságban legalább hároméves szakmai tapasztalattal és orvos és pszichológus esetében szakvizsgával rendelkező szakember vehet részt úgy, hogy a bizottság legalább egy tagja más rendvédelmi szerv állományából kerüljön ki, mint a vizsgálandó személy.
21–26. §
Az alkalmasságvizsgálati típusok felépítése az alábbiak szerint foglalható össze:
alkalmasságvizsgálat |
|
|
hivatásos állományba kinevezést megelőző |
minimumfeltétel (ha hivatásos állományba vételre kerül sor) kategóriafeltétel (ha adott szolgálati beosztásba kerül sor) |
egészségi pszichológiai + illeszkedésvizsgálat során kompetenciavizsgálat (AKV), mely alapján sorrend fizikai + illeszkedésvizsgálat során pontszám, mely alapján sorrend |
véglegesítés előtti |
kategóriafeltételek |
egészségi
pszichológiai + illeszkedés-vizsgálat során kompetencia-vizsgálat (AKV), mely alapján sorrend
fizikai + illeszkedés-vizsgálat során pontszám, mely alapján sorrend |
külszolgálathoz kapcsolódó |
a speciális körülményekre tekintettel |
egészségi, pszichológiai, fizikai, vagy ezek kombinációja |
kategóriaváltáshoz kapcsolódó |
kategóriafeltételek |
egészségi
pszichológiai + illeszkedés-vizsgálat során kompetencia-vizsgálat (AKV), mely alapján sorrend
fizikai + illeszkedés-vizsgálat során pontszám, mely alapján sorrend |
vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző |
kategóriafeltételek |
pszichológiai + illeszkedés-vizsgálat során kompetencia-vizsgálat (AKV), mely alapján sorrend fizikai + illeszkedés-vizsgálat során pontszám, mely alapján sorrend |
időszakos |
minimumfeltétel + az adott beosztáshoz tartozó kategóriafeltétel |
egészségi
pszichológiai + kompetencia-vizsgálat
fizikai |
soron kívüli |
minimumfeltétel + az adott beosztáshoz tartozó kategóriafeltétel |
egészségi VAGY pszichológiai VAGY fizikai VAGY ezek kombinációja |
ismételt |
soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően kerül rá sor, az alkalmasság újbóli ellenőrzése céljából (ideiglenes alkalmatlanság vagy korlátozott alkalmasság esetén) |
egészségi VAGY pszichológiai VAGY fizikai VAGY ezek kombinációja |
A rangsornak a jelzett típusok közül háromnál, a hivatásos állományba kinevezést megelőző, a kategória-váltáshoz kapcsolódó, továbbá a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során van szerepe. Ezen alkalmasságvizsgálatok során sor kerül a minimumfeltételeknek vagy a szolgálati kategóriákhoz meghatározott feltételek vizsgálatára, továbbá, amennyiben a vizsgált személy ezeknek megfelel, akkor az ún. illeszkedésvizsgálatra.
Az illeszkedésvizsgálat pszichológiai kompetenciavizsgálatból és a fizikai alkalmasságvizsgálat eredményét meghatározó pontszám alapján megállapított szintfelmérésből áll. Ezek eredménye pontszámokban kerül kifejezésre, mely alkalmas arra, hogy a vizsgált személyek között rangsort állítson fel a vizsgálatot végző. Hangsúlyozandó, hogy a sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető.
Az alkalmasságvizsgálati kategóriák közötti váltás, vezetői szolgálati beosztásba kinevezés esetén, amennyiben az adott szolgálati beosztásra vagy vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas hivatásos állományú jelölt van, a döntéshozót ez a rangsor segíti.
Az alkalmasságvizsgálatokra vonatkozó közös szabályok között a tervezet meghatározza, hogy milyen dokumentumokat kell bemutatni az alkalmasságvizsgálaton.
A vizsgálatot végző feladata:
– a vizsgált személy személyazonosságának ellenőrzése,
– a vizsgálat eredményéről minősítő lap kiállítása,
– a minősítés megküldése a személyügyi szervnek.
A személyügyi szerv feladatai:
– gondoskodik az alkalmasságvizsgálat elrendeléséről,
– biztosítja a megfelelő adatok, információk rendelkezésre állását,
– biztosítja az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapot,
– az alkalmasságvizsgálatot végzőktől kapott minősítő lapok alapján alkalmasságvizsgálati összesítő lap készítése, és arról a hivatásos állomány tagjának tájékoztatása.
Az alkalmasságvizsgálati összesítő lap új elem a szabályozásban. Célja, hogy évenként rendelkezésre álljon minden vizsgálatról a szükséges információ a személyügyi szerv részére. Az alkalmasságvizsgálatot végzőktől kapott minősítő lapok eredményei alapján összegzést tud készíteni a személyügyi szerv, ezt minden év január 30-áig kell megtennie. Tartalmilag ez ad információt egyénenként arról, hogy adott évben kell-e alkalmasságvizsgálatot végezni, s ha igen, akkor milyet, s ez mikor esedékes. Ez értelemszerűen az időszakos alkalmasságvizsgálatok esetében bír jelentőséggel, hiszen az alkalmasságvizsgálati kategória-váltás, vagy a soron kívüli vizsgálat nem tervezhető előre.
Formai tartalmú változás a szabályozásban, hogy a rendelet melléklete nem tartalmazza a nyomtatványokat, iratmintákat, csak a szöveges részben szerepel az adattartalom. A rendelet szerinti adattartalom alapján minden szerv elkészíti a saját nyomtatványait, iratmintáit (a KOMP-rendszer tartalmazni fog mintákat).
27–31. §
Az egészségi alkalmasságvizsgálat esetében egyrészről a minimumfeltételek vizsgálatára kerül sor, azaz a vizsgálatot végző orvos a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) alapján azonosítja a kizáró okoktól való mentességet. A listát e rendelet melléklete tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy ha a vizsgált személy esetében valamelyik betegség fennáll, akkor az kizárja az egészségi alkalmasságot és ezáltal a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését vagy fenntartását.
A vizsgált személyek korcsoportba vannak osztva, a besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.
A rendelet meghatározza, hogy milyen dokumentumokat kell bemutatni az egészségi alkalmasságvizsgálaton. Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lap, valamint a háziorvosi kérdőív esetében szintén csak az adattartalmat tartalmazza a rendelet.
A háziorvosi kérdőívre csak a hivatásos állományba kinevezést megelőző egészségi alkalmasságvizsgálaton van szükség, amennyiben nem tud a vizsgáló orvos az egészségügyi adatokhoz hozzáférni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján a vizsgált személynek lehetősége van önrendelkező nyilatkozattal hozzájárulni ahhoz, hogy az orvos az adatait lássa. Az 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó előírása:
35/H. § (1) Az érintett az EESZT útján a Kormány által rendeletben kijelölt, az önrendelkezési nyilvántartást vezető szerv által rendszeresített elektronikus formanyomtatványon, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás útján történő azonosítását követően elektronikusan, vagy a Kormány által kijelölt szervnél vagy a kormányablaknál személyesen, vagy meghatalmazottja útján írásban – a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal – bejelentheti az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatai e törvény szerinti kezeléséhez hozzájáruló vagy azt korlátozó nyilatkozatát, ideértve az EESZT-ben tárolt adataihoz való hozzáférésre, illetve az érintett nevére felírt vények kiváltására vonatkozó meghatalmazás adását is (a továbbiakban: önrendelkezési nyilatkozat).
Az egészségi alkalmasságvizsgálatot dokumentálni kell, az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével, mely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. Ennek megfelelő a Hszt. egészségügyi dokumentációt érintő rendelkezései vonatkoznak rá.
32–35. §
A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok legfontosabb célja a KLIR-ben a nyilvánvalóan alkalmatlanná tevő tényezők – jellemzők, képességek, kompetenciák hiánya – kiszűrését követően a leginkább alkalmas személyeknek, azaz a jövőben a rendvédelmi szerveknél a legnagyobb valószínűséggel beváló személyeknek a kiválasztása. További cél, hogy a rendvédelmi szervek állományába felvett kollégák vonatkozásában egyértelmű kép alakuljon ki az egyének kompetenciaprofiljáról, az adott személy erősségeiről, illetve fejlesztendő területeiről, mellyel kapcsolatban az egyénnek szóló egyedi, valamint a munkáltatónak szóló összegzett elemzések készítése is kiemelten hangsúlyos.
A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok három fő eleme egymás után következve, egymásra szorosan épülve képes együttesen támogatni ezt a folyamatot:
1. Elsőként az adott rendvédelmi szerv egészére, majd pedig az adott alkalmasságvizsgálati kategóriára vonatkozó alkalmatlanná tevő tényezők kiszűrése szerepel a minimumfeltételek vagy kategóriafeltételek meglétének ellenőrzésén keresztül. A pszichológiai minimumfeltételek megfogalmazása a fejleszthetőség koncepcióját szem előtt tartva a pozitívumok, azaz a szükséges készségek, képességek, kompetenciák megjelenítésével történt.
2. Másodikként az adott alkalmasságvizsgálati kategóriának megfelelő kompetenciák kapcsán az egyén kompetenciaprofiljának a meghatározása, valamint annak az adott szakterületen meghatározott kompetenciaprofil-elvárásrendszerhez való illeszkedésének a felmérése szerepel, mely utóbbi alapján sorrend állítható fel.
3. Harmadikként mindennek a gondozási és képzési rendszerrel való kapcsolódása szerepel, melynek révén minden kollégának lehetősége van egyéni kérésre, vagy szakemberi illetve parancsnoki kezdeményezésre pszichológiai gondozásra járni a problémája jellemzői által meghatározott időszakonként és időtartamban. Emellett az egyén fejlesztendő kompetenciáinak fejlesztése alapvető elvárásként szerepel az egyénnel szemben, így kifejezetten hasznosnak tekinthető, ha ez az elvárás-rendszer közvetlenül is beépítésre kerül az informatikai keretrendszerbe.
Az illeszkedésvizsgálat részét képez a pszichológiai kompetenciavizsgálat. A rendvédelmi szervek hivatásos állománya vonatkozásában tudományos kutatások eredményeire építve kidolgozásra került három kompetenciarendszer:
– a 12 kompetenciából álló egységes közszolgálati alapkompetenciák rendszere a közszolgálat bejövő állományával szembeni kompetenciaelvárásokat;
– a szintén 12 elemű irányítói kompetenciák a rendvédelmi szervek irányítói beosztásával szembeni kompetenciaelvárásokat;
– míg a 13 elemből álló egységes belügyi vezetői kompetenciák rendszere a vezetői beosztás betöltőjével szembeni általános elvárásokat
fogalmazza meg. A kompetenciákat a rendelet melléklete tartalmazza.
Ezen kompetenciarendszerek szervesen egymásra épülnek pontosan felvázolva azt a fejlődési illetve fejlesztési ívet, melyre a belépő új állománynak a rendvédelmi életpályája során az előrelépéshez szüksége van. Rendelkezésünkre állnak komplex, informatikailag támogatott vizsgálati módszertanok az alapkompetenciák (AKV teszt), az irányítói kompetenciák (IKV), valamint a vezetői kompetenciák (KVR rendszer) felmérésére. Mindegyik vizsgálati módszertan a KOMP informatikai keretrendszerbe kerül beillesztésre.
A rendelet melléklete továbbá tartalmazza a pszichológiai minimumfeltételeket.
A rendelet tartalmazza továbbá a vizsgálati módszerekkel szembeni alapvető elvárásokat. Ez a szakma számára ad iránymutatást, e keretek között kell kialakítani a szervek Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokolljaiban a módszertant, biztosítva ezzel a szervi sajátosságokhoz és igényekhez igazodó rugalmas megoldások alkalmazását.
36–42. §
A fizikai alkalmasságvizsgálat célja a hivatásos rendvédelmi munkával együtt járó specifikus fizikai tevékenység végrehajtására való alkalmasság felmérése. Ebből a szempontból élesen elkülönülnek egymástól az „irodai – elméleti” és a „végrehajtó – gyakorlati” feladatokat ellátó kollégákkal szemben támasztott fizikai elvárások, akik a KLIR-ben alkalmazott alkalmasságvizsgálati kategóriák szerint is egyértelműen megkülönböztethetők.
Hangsúlyozandó, hogy az egyes rendvédelmi szakterületekhez tartozó szolgálati beosztások sok esetben igen specifikus fizikai megterheléssel járnak, így az alkalmasságvizsgálatok során törekedni kell ezen specifikus megterhelésekre való alkalmasság célzott felmérésére. Erre kifejezetten alkalmasak a különböző specifikus akadálypályák.
A jövőben sokkal nagyobb hangsúly helyeződne az állomány tudatosan irányított fizikai fejlesztésére mind az oktatási-képzési időszak, mind pedig a hivatásos szolgálati jogviszony ideje alatt, igazodva a speciális elvárásokhoz.
A fizikai alkalmasságvizsgálatnál továbbra is feltétel az egészségileg alkalmas minősítés megléte. A hivatásos állományba vételt megelőzően pedig a háziorvosi igazolás bemutatása szükséges, ennek szintén csak az adattartalma szerepel a rendeletben.
A vizsgált személyek korcsoportba vannak osztva, a besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.
A rendelet melléklete meghatározza a fizikai minimumfeltételeket.
A pszichológiai alkalmasságvizsgálatokhoz hasonlóan a rendelet tartalmazza továbbá a vizsgálati módszerekkel szembeni alapvető elvárásokat, mely a szakma számára ad iránymutatást. Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban e keretek között kell kialakítania a szerveknek a szervi sajátosságokhoz és igényekhez igazodó rugalmas megoldások alkalmazását lehetővé tévő módszertant.
43–47. §
A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat a „klasszikus”, a kinevezés előtti vizsgálatot jelenti, mely vonatkozhat általánosan magára a hivatásos szolgálati jogviszonyra való alkalmasságra, de akár ezen túlmenően egy adott szolgálati beosztásra is. A rendszer kialakításának alapját az a feltevés képezi, hogy az eltérő szolgálati beosztásokban eltérőek a követelmények, azonban van egy minimumfeltétel, amelynek valamennyi hivatásos állományba kerülőnek meg kell felelnie.
A minősítés alkalmas vagy alkalmatlan lehet. Amennyiben a másodfokú eljárás eredménye is alkalmatlan, a vizsgált személy nem vehető hivatásos állományba.
A rendelet tartalmazza a hivatásos állományba visszavétel és a különleges foglalkoztatási állományba történő felvétel szabályait is. E speciális jogintézmények esetében azért szükséges rendelkezni, mert:
– A hivatásos állományba visszavétel esetében is alkalmazandó a Hszt. alkalmassági rendelkezése [33. § (1) bekezdés c) pont]. Ez esetben a tervezet a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
– A különleges foglalkoztatási állomány speciális állománykategóriát jelent. A Hszt. szerint [Hszt. 320–326. §] a különleges foglalkoztatási állományba kerülő vállalja, hogy szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szenior állományába kell venni. A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el, illetve fegyver nélküli szolgálatot lát el. Esetükben a tervezet a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő azzal, hogy a minimumfeltételeknek való megfelelést kell vizsgálni (miután a különleges foglalkoztatási állományban lévő nem tölt be szolgálati beosztást, így a kategóriafeltételeknek megfelelés értelemszerűen nem vizsgálható).
48–50. §
A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat szabályait tartalmazza. A Hszt. 49. §-a szerint, ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor dönteni kell a véglegesítéséről a Hszt. 50. §-a alapján. A véglegesítés előtt az állományilletékes parancsnok meggyőződik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételeknek való megfelelésről.
A próbaidő kikötésére vonatkozó szabályok:
– A Hszt. 49. § (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony létesítésekor – a Hszt. eltérő rendelkezésének hiányában – legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a Hszt. 47. § (1) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítéssel.
– A Hszt. 34. § (2) bekezdése szerint ha a szolgálati viszony közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel létesül, a próbaidő kikötése kötelező, azzal, hogy próbaidő legfeljebb hat hónap időtartamra köthető ki. Mellőzhető a próbaidő kikötése, ha az áthelyezett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.
– A Hszt. 36. § (3) bekezdése szerint legfeljebb hat hónap időtartamú próbaidőt lehet kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel kérelmezése között öt évnél több idő telt el.
– A Hszt. 47. § (4) bekezdése szerint a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben (a leendő technikumok) tanulmányokat folytató személyt – a miniszter által meghatározott feltételekkel és rendben – az első oktatási év eredményes befejezése után legalább hat, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésével a képzés szintjének megfelelően, tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó „A” besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába kinevezéssel, hivatásos állományba lehet venni.
Ahol tehát próbaidő kikötésére került sor (mely főszabályként 3–12 hónap), ott az alkalmasság ellenőrzésére kerülne sor a véglegesítés előtt. Javaslatunk szerint a kinevezés előtti alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódóan szükséges egy ellenőrzési mechanizmus/eljárásrend kialakítása akkor, ha a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat idejétől számított 4 hónap már eltelt, de nem indokolt egy klasszikus vizsgálat lefolytatása a 3–12 havi próbaidő elteltével. Ugyanakkor meg kell határozni, hogy mi történik, ha kétség merül fel az alkalmasság kérdésében.
A tervezet ennél az alkalmasságvizsgálatnál csak egy ellenőrző mechanizmus beépítésére tesz javaslatot, hiszen szükségszerűen rövid idő telik el a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése óta. Ha az ellenőrzés alapján kétség merül fel az alkalmasság tekintetében, akkor viszont el kell végezni újra a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet [a továbbiakban: 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet] 10. §-a szerinti rendelkezés figyelembe veendő a véglegesítési folyamat során:
A próbaidő letelte előtt legalább tizennégy nappal a humánigazgatási szakszolgálat előterjesztést készít a véglegesítésre vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetésére. Az előterjesztés tartalmazza a Hszt. 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozó adatokat, valamint a hivatásos állomány tagjának legalább osztályvezető 2 szintű szolgálati elöljárójának a Hszt. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelését és javaslatát a véglegesítésre vagy annak mellőzésére.
A minősítés lehet „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan”. „Alkalmas” minősítés esetén meg kell határozni a betölthető szolgálati beosztás-kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat.
Amennyiben a másodfokú eljárás eredménye is alkalmatlan minősítés, a vizsgált személy nem véglegesíthető, a Hszt. 50. § (3) bekezdése szerint a szolgálati jogviszony azonnali hatályú megszüntetésére kerül sor.
51–54. §
A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatok a szolgálati beosztásokhoz igazodnak. Amennyiben a szolgálati viszony olyan módosítására kerül sor a hivatásos állomány tagja esetében, amely a 12 alkalmasságvizsgálati kategóriák közötti kategória-váltást eredményez, akkor el kell végezni a kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatokat. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ha vezetői szolgálati beosztásba kinevezésről van szó, akkor nem ezen alkalmasságvizsgálatot, hanem a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot kell lefolytatni akkor is, ha az adott esetben kategóriaváltással jár.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a kategória-váltást abban az esetben kell elvégezni, ha az adott hivatásos állományú tervezett szolgálati beosztása más alkalmasságkategóriába tartozik, ennek megfelelően nem minden a Hszt. szerinti szolgálati jogviszony-módosítás [Hszt. 52. §] esetén kerül elvégzésre.
Másodfokon is alkalmatlan minősítés esetén a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgált alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásba.
55–59. §
Amennyiben vezetői szolgálati beosztásba kívánja kinevezni a hivatásos állomány tagját a munkáltatói jogkör gyakorlója, akkor e vizsgálatot kell elvégezni az alkalmasság kérdésének megítélése érdekében. E tekintetben akkor is el kell végezni az alkalmasságvizsgálatot, ha a kinevezés nem jár egyben kategóriaváltással is. Tehát szükségszerűen minden vezetői kinevezést megelőzően sor kell keríteni erre az alkalmasságvizsgálatra.
Másodfokon is alkalmatlan minősítés esetén a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgált vezetői szolgálati beosztásba.
A vezetői beosztásba való kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat részeként végrehajtandó vezetői kompetenciafelmérés kizárólagosan a Belügyminisztérium feladata. A Belügyminisztérium feladata marad továbbá a sorrend felállítása azoknak a vezetői beosztásoknak az esetében, melyekre való kinevezésre a miniszter jogosult, illetve azon kiemelt vagy középvezetői beosztások esetében, melyekre való kinevezésre a rendvédelmi szervek országos parancsnoka jogosult.
A vezető-kiválasztás és a vezetői beosztásba helyezés tekintetében a KLIR kialakításával egyidejűleg figyelemmel kell lenni további szabályokra. Vezetői besorolású szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői és beosztott vezetői beosztás.
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet [a továbbiakban: 2/2013. (I. 30.) BM rendelet] részletesen szabályozza a vezető-kiválasztási eljárást (9. alcím), melyet a Belügyminisztérium e célra létrehozott szervezeti egysége folytat le. A KLIR kompetenciavizsgálati rendszerébe a vezető-kiválasztási eljárás beépítésre kerül, a vezetői besorolású szolgálati beosztást betöltők esetében azonban e rendelet szabályai szerint kell eljárni. A vezető-kiválasztási rendszer és a KLIR összhangjának megteremtése érdekében:
– A kompetenciavizsgálat eredményét a KLIR rendszer informatikai háttértámogatását segítő KOMP rendszerben is megjeleníteni szükséges;
– A vezető-kiválasztási eljáráshoz használt informatikai rendszer, a Komplett Vezetőkiválasztási Rendszer (KVR) beépítésre kerül az új KOMP rendszerbe (a KVR a KOMP egyik moduljaként működik a jövőben);
– A vizsgálati módszertant és értékelést tartalmazó Tanulmányi és Vizsga Szabályzatot a KLIR-rel összhangban kell kialakítani.
A vezető-kiválasztási eljárás részletes szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A vezető-kiválasztási eljárás során a hivatásos állomány tagja az egységes belügyi vezetői kompetenciák komplex módon történő felmérése érdekében kompetencia-felmérésen vesz részt, mely akkor eredményes, ha a jelölt a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott szintet teljesíti. A minisztérium vezetőkiválasztási eljárásának eredményeként – amennyiben az eredményes - a hivatásos állományú a rendvédelmi szerv által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank (a továbbiakban: adatbank) utánpótlási nyilvántartásába kerül.
[2/2013. (I. 30.) BM rendelet 29. §: A hivatásos állománynak a kompetencia-felmérést eredményesen teljesítő tagja felvételre kerül a belügyi szerv által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank (a továbbiakban: adatbank) utánpótlási nyilvántartásába.]
Az adatbankba kerülés tehát csak előfeltétele a tényleges vezetői szolgálati beosztásba helyezésnek. Ez utóbbit, a vezetői beosztásba kinevezés igazgatási szabályait, a Hszt.-n túl a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározza a vezetői beosztásba kinevezés általános és speciális feltételeit (képesítési követelményeknek megfelelés, rendészeti szakvizsga, rendészeti vezetővé, rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam, előírt minősítés, adatbank).
A 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet előírása szerint a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás során a kinevezésre jogosult vezető legalább három, a vezetői beosztásba kinevezhető személyt jelöl meg, akikre vonatkozóan a kinevezésre jogosult vezető előzetes véleményt kér a Belügyminisztériumtól a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek közötti sorrend felállítása érdekében. A Belügyminisztérium a rendelkezésére álló adatok alapján húsz napon belül ad előzetes véleményt. A Belügyminisztérium az előzetes véleményében sorrendet állít fel a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek között aszerint, hogy az egyes, vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek kompetencia-profilja milyen mértékben illeszkedik az adott vezetői beosztáshoz meghatározott elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez. A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében a Belügyminisztérium előzetes véleménye nem köti. Ha azonban a vezetői beosztásba nem a Belügyminisztérium által első helyen javasolt személyt nevezi ki, a kinevezésre jogosult vezető szolgálati elöljáróját a döntésének indokairól három napon belül írásban tájékoztatja.
Mivel a kompetenciavizsgálat az új alkalmasságvizsgálati rendszer szerves részévé válik a teljes állomány, így a vezetői beosztások esetében is, indokolt a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek (25–27. §) módosítása, valamint ezzel párhuzamosan e szabályozásnak a jelen rendeletbe történő beépítése.
A tervezet a vezetőkiválasztási szabályozást az alábbiakra figyelemmel tartalmazza:
– a jelenleg hatályos szabályozási környezetben szereplő miniszteri hatáskörök megtartása,
– a vezetőkiválasztásban érvényesíteni kívánt objektivitás és egyenszilárdság elősegítése,
– a rendvédelmi szervek vezetőinek a saját szervezetük vonatkozásában a vezetői autonómia támogatása,
– a KLIR szemléletmódjának megtartása.
A vezetői kompetenciafelmérés végrehajtására kizárólagosan a Belügyminisztérium jogosult mind a vezetői beosztásba kinevezést megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálat, mind pedig az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat kapcsán,
A 31/2015. (VI. 16.) BM rendeletben szereplő előzetes véleményt felváltja a KLIR rendszer illeszkedésvizsgálatának keretében a több alkalmas jelölt vizsgálata esetén felállítandó sorrend. Ez pusztán elnevezésben és eljárásban jelent változást, a sorrend felállításának módszertana megmarad. Ezt jelzi az is, hogy a vezetőkiválasztási eljárást támogató KVR informatikai rendszer teljes egészében beépítésre kerül a KLIR rendszert támogató KOMP informatikai keretrendszerbe.
A rendvédelmi szervek kérésére, valamint a Belügyminisztérium által végrehajtott előzetes véleményalkotások tapasztalatai alapján – hivatkozva a rendvédelmi szervek vezetői utánpótlásának folyamatosan csökkenő létszámára – módosul a vezetői beosztásba történő kinevezést megelőző eljárás során a vezetői beosztásba kinevezhető jelöltek minimum létszáma. Általános szabályként két kinevezhető jelölt megnevezése lesz kötelező. Három kinevezhető személy megjelölése abban az esetben lesz elvárt, ha a kinevezésre a miniszter jogosult, vagy ha a kinevezésre a rendvédelmi szerv országos parancsnoka jogosult és a vezetői beosztás a Hszt. 114. § (2) bekezdése szerint kiemelt vezetői vagy középvetői besorolási osztályba tartozik.
Hasonló módosulás következik be a sorrend felállítására jogosult személyében. Általános szabályként a vezetői beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat végrehajtására jogosult rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata lesz, kivéve az előző pontban már említett vezetői beosztások esetében, ahol ezen sorrend felállítása a Belügyminisztérium feladata marad.
A fenti szabályozás a személyi állomány aktuális helyzetéhez igazodva racionalizálja az elvárásokat és erősíti a rendvédelmi szervek vezetőinek autonómiáját, miközben megőrzi a miniszteri hatáskört, hiszen az általa kinevezendő vezetők, valamint azon vezetői beosztások esetében, melyeknél a kompetenciavizsgálat eredményei alapján felállítandó sorrendtől való eltérést a miniszter felé kell indokolnia a kinevezésre jogosult vezetőnek, megmarad a legalább három jelölt állításának a kötelezettsége, valamint a sorrend felállítása továbbra is a Belügyminisztérium feladata marad.
60–62. §
A hivatásos állomány tagjai vonatkozásában nem egyszer kerül sor olyan külszolgálatra, amely fizikai, pszichológiai és egészségi szempontból is kiemelt megterheléssel jár (az ellátott feladatok jellege miatt, illetve a klimatikus vagy járványügyi viszonyokra tekintettel), gyakran katonai kontingens tagjaként történő feladatok ellátása érdekében. Mindezekre tekintettel továbbra is indokolt fenntartani a külszolgálathoz kapcsolódó alkalmassági vizsgálatok lehetőségét, amelyek vonatkozásában a tervezet lényegében a jelenlegi szabályozás fenntartására tesz javaslatot.
A katonai vonatkozásokra tekintettel indokolt fenntartani, hogy a vizsgálatot továbbra az Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság kecskeméti telephelyén található található Repülőorvosi-, alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet végezze.
63–75. §
Az időszakos alkalmasságvizsgálat az állományt rendszeresen érintő vizsgálattípus, hiszen meghatározott időszakonként meg kell jelenni a felméréseken. Ezen felmérés vonatkozásában lényeges újítás, hogy a továbbképzési rendszerhez igazodó gyakorisággal kompetenciavizsgálatra is sor kerül a pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében, másrészt e vizsgálattípusnál nem kerül sor „Alkalmatlan” minősítésre. Amennyiben bármely okból megkérdőjelezhető az alkalmasság, akkor a minősítés „Kiegészítő vizsgálat szükséges”, és egy egyszerűsített eljárásrendben, a soron kívüli eljárás szabályai szerint kell eljárni. Ez jelentős adminisztrációs tehertől kíméli meg a szervezetet, cél a gyors és hatékony döntéshozatal az alkalmasság kérdésében.
Az egészségfejlesztés szemléletét támogatandó, valamint az állomány aktuális egészségfejlesztési törekvéseit feltárandó egy ún. „Prevenciós kérdőív” bevezetése javasolt, melynek kitöltésére az időszakos egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatok részeként kerülne sor. A kérdőív egyrészt lehetőséget adna az orvos és pszichológus számára a vizsgálaton részt vevő kolléga aktuális egészségtudatos magatartásának a feltérképezésére, másrészt mivel a kérdőív kitöltésére tervezetten az informatikai keretrendszeren keresztül kerülne sor, így könnyen összegzett elemzéseket lehetne készíteni az állomány egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll tartalmazza, adattartalmát a rendelet határozza meg.
Az időszakos alkalmasságvizsgálatra 30 éves életkor alatt háromévente, ezen életkor felett kétévente kerül sor. Ezen életkori szabálytól eltérően a rendeletben meghatározott esetekben a vizsgálatok gyakoriságára rövidebb időtartam is meghatározható, mely azonban egy évnél kevesebb nem lehet.
Időszakos alkalmasságvizsgálatra kerül sor abban az esetében is, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 77. §-a szerinti rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezésre kerül. Ez a legcélszerűbb megoldás, figyelemmel arra, hogy a rendelkezési állományban lévő a hivatásos állományba tartozik, de szolgálati beosztást nem tölt be. Ezzel biztosítható, hogy a „visszatérő” hivatásos állomány tagja esetében meglegyen az első alkalmasságvizsgálat.
Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a hivatásos állomány tagja egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.
Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a szolgálati feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stressz-kezelési alternatívák felmérésére irányul. A vizsgálat során a továbbképzési rendszerhez igazodóan sor kerül – alkalmasságvizsgálati kategóriánként eltérően – az alapkompetenciák, az irányítói, vagy a vezetői kompetenciák felmérésére. A cél, hogy mindenki rendelkezzen négy éven belüli kompetencia-profillal, tehát nem minden időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat alkalmával kerül erre sor.
Vezetői kompetenciavizsgálatot kizárólag a Belügyminisztérium végezhet, így a vezetői beosztást betöltők időszakos alkalmasságvizsgálatainak végzése során figyelemmel kell lenni a vezetői beosztást betöltő kolléga esetében a vezetői kompetenciavizsgálat elvégzésének időben történő elrendelésére is.
A fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételek vizsgálata szükséges, de a rendvédelmi szerv vezetője dönthet úgy, hogy a kategóriafeltételek vizsgálatára is sor kerül. A fizikai alkalmasságvizsgálatok eredménye alapján a rendvédelmi szerv vezetőjének feladata, hogy gondoskodjon a hivatásos állomány részére a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai (erőnléti) állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről, ennek során érvényesíthető a szervi sajátosságokhoz igazodó követelmények előírása.
Fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból, csak az alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással lehet. Ha e felmentés alapján a hivatásos állomány tagja folyamatos 365 napot elérő időtartamban nem vesz részt, közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a soron kívüli egészségügyi alkalmasságvizsgálat elrendelését.
A rendelet meghatározza a mentesülés eseteit, ezek a következők:
– könnyített szolgálat formájában foglalkoztatás [Hszt. 79. §],
– nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés [Hszt. 78. §],
– tartalékállományba helyezés [Hszt. 91–95. §],
– a tárgyévben betöltött legalább 55 éves életkortól kezdve egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákban a rendvédelmi szerv vezetője meghatározhatja azt az életkort közjogi szervezetszabályozó eszközben, amely felett a fizikai felmérésen már nem kell részt venni.
76–84. §
A soron kívüli alkalmasságvizsgálatra az alábbi esetekben kerül sor:
– az időszakos alkalmasságvizsgálat során bármely okból megkérdőjelezhető az alkalmasság, akkor a minősítés „Kiegészítő vizsgálat szükséges”, és egy egyszerűsített eljárásrendben, a soron kívüli eljárás szabályai szerint kell eljárni (tehát itt nem kerül sor a soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére);
– ha az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat alól felmentés alapján a hivatásos állomány tagja folyamatos 365 napot elérő időtartamban nem vesz részt, ekkor közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a soron kívüli egészségügyi alkalmasságvizsgálat elrendelését (ez esetben tehát sor kerül az elrendelésre),
– felmerül bármely olyan ok, mely kétségességé teszi az alkalmasságot, az állományilletékes parancsnok elrendelése alapján.
Ez utóbbi kétség oka bármi lehet, ez normatív módon nem határozható meg. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat központjában a gondozás, a támogatás áll, annak érdekében, hogy amennyiben kiküszöbölhetők az alkalmasság akadályát képező tényezők, akkor ebben az időszakban szakmai segítséget kapjon a hivatásos állomány tagja. Ha a támogatás sikeres, akkor az alkalmasság biztosított, tehát alkalmas lesz a minősítés.
A minősítés ezen alkalmasságvizsgálat típusnál többféle, és az előzőekhez képest összetettebb lehet:
– „Alkalmas” minősítés: A szolgálatteljesítés a szolgálati beosztásban tovább folytatható.
– „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés: Csak meghatározott időszakra adható, tehát határozott időre szólhat, ez 6 hónap lehet, mely legfeljebb egy év időtartamig is meghosszabbítható (támogatási időszak). Feltétele, hogy a hivatásos állomány tagja az aktuális egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre, egyik alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében sem, még korlátozással sem, valamint feltételezhető, hogy az aktuális állapot ideiglenesen áll fenn, a felgyógyulás 365 napon belül várható.
Amennyiben letelt a meghatározott időszak, az alkalmasság ismételt ellenőrzése szükséges, ismételt alkalmasságvizsgálatot kell lefolytatni.
– „Korlátozással alkalmas” minősítés: Ebben az esetben egyrészt meg kell határozni a korlátozás jellegét. Ezen okok kimerítő felsorolása nem lehetséges és célszerű, a gyakorlatban többféle, sőt ezek kombinációja is előfordulhat. Ennek megfelelően a rendelet – mint a legjellemzőbb eseteket – különösen az alkalmasságvizsgálati kategória-váltást, a fegyver nélküli szolgálatteljesítést, a gondozást nevesíti, továbbá meghatároz egy „egyéb” kategóriát, ez esetben azonban pontosan meghatározandó az ok. A tervezet szerint a korlátozás meghatározott időre szól. Ennek megfelelően, ha olyan betegség keletkeztet korlátozott alkalmasságot, mely az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható (pl. cukorbetegség), de nem indokolt az alkalmatlanság - figyelemmel arra, hogy ettől számos szolgálati beosztás ellátható – indokolt, hogy időszakos alkalmasságvizsgálat keretében kerüljön sor a gondozásra. A rendelet lehetőséget ad az akár évenkénti időszakos alkalmasságvizsgálatra is, ennek során biztosítható a megfelelő támogatás.
A támogatási időszak alatt, ha szükséges kiegészítő-, és szakvizsgálatok elvégzésére kerül sor, továbbá célzott támogatást kap a hivatásos állományú az alkalmasság visszaszerzése érdekében.
– „Alkalmatlan” minősítés: Akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmassága a támogatott időszakot követően visszaáll, azaz az aktuális állapot alapján az látszik, hogy nincs értelme a támogatott időszaknak sem.
Fontos, hogy a hivatásos állomány megőrzése érdekében, amennyiben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat első fokon alkalmatlan minősítéssel zárul, akkor automatikusan másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálatra kerül sor.
Ha az alkalmatlanság másodfokon is kimondásra kerül, akkor egészségi alkalmatlanság esetén automatikusan a felülvizsgálati eljárás szabályai (a továbbiakban: FÜV eljárás) szerint kell eljárni. Az egészségi okból alkalmatlanság esetén FÜV eljárás, majd a Hszt. rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra vonatkozó rendelkezései és a kapcsolódó végrehajtási rendelet szabályrendszerét kell alkalmazni; ez nem a jelen alkalmasságvizsgálati szabályozásba tartozik.
Másodfokon kimondott pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén egy új jogintézményt tartalmaz a tervezet, ez a háromfős bizottsági vizsgálat. Erre is automatikusan kerül sor, nem fellebbezés alapján. Célja a hivatásos szolgálati jogviszony esetleges megszüntetését megalapozó okok újbóli vizsgálata annak érdekében, hogy a bizottság minden kétséget kizáróan kizárja a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálatra való alkalmasságát, azaz egy utolsó „szűrő” a legsúlyosabb jogkövetkezmény, a jogviszony-megszüntetés előtt. A bizottsági vizsgálatot háromtagú bizottság végzi.
Alkalmatlan minősítés esetén a soron kívüli alkalmasságvizsgálat első és másodfokának, valamint az ezt követő bizottsági vizsgálatnak, illetve FÜV eljárásnak az automatikus volta három egymást követő alkalommal, különböző, egyre nagyobb tapasztalattal és szaktudással rendelkező szakemberek bevonásával teszi lehetővé az alkalmasság vizsgálatát ezzel maximálisan biztosítva a jogorvoslat és az alapos vizsgálat lehetőségét.
85–86. §
A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően, meghatározott feltételek esetén lefolytatandó ismételt alkalmasságvizsgálat szabályait határozza meg. A támogatási időszak leteltét követően szükséges az ismételt alkalmasságvizsgálat elvégzése annak megállapítása céljából, hogy a támogatás elérte-e a szükséges eredményt. Ennek minősítése lehet: „Alkalmas” vagy „Alkalmas szolgálati beosztás kategória-váltással” vagy „Alkalmatlan”, illetve – ha még van rá mód – akkor a korábbi ideiglenes alkalmatlan vagy a korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása.
Amennyiben az ismételt alkalmasságvizsgálat első fokon alkalmatlan minősítéssel zárul, úgy ebben az esetben is automatikusan megindul a másodfokú eljárás, melynek ismételt alkalmatlan minősítését szintén automatikusan követi egészségi alkalmatlanság esetén az ún. FÜV eljárás, pszichológiai és fizikai alkalmatlanság esetén pedig a háromfős bizottsági vizsgálat.
87–88. §
A rendelkezés a másodfokú eljárás közös szabályait tartalmazza. Az alkalmasságvizsgálatot végzőknél a rendelet már meghatározta a másodfokon eljáró szerveket, az egyes vizsgálatoknál a lehetséges minősítéseket, következményeket. Ebben a részben a fellebbezés benyújtására vonatkozó szabályok találhatóak: az elsőfokú döntés ellen az első fokon eljáró szervnél kell benyújtani, a kézhezvételt követő 15 napon belül. Az első fokon eljáró szerv küldi meg a másodfokú szervnek, mely 45 napon belül érdemben dönt. Főként a dokumentáció alapján kerül sor a döntésre, de ha szükséges, újabb vizsgálatok rendelhetőek el.
89. §
Figyelemmel arra, hogy a soron kívüli eljárás szabályait több esetben kell alkalmazni, a háromtagú bizottság nem csak a soron kívüli alkalmasságvizsgálat klasszikus esetében merülhet fel, tehát amikor kétség merül fel az alkalmassággal kapcsolatban. Ugyanezen bizottsági ellenőrzési funkció működik azokban az esetekben is, ha azért kerül sor soron kívüli alkalmasságvizsgálatra, mert
– az időszakos alkalmasságvizsgálat során bármely okból megkérdőjelezhető az alkalmasság, vagy
– azért, mert az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton felmentés alapján a hivatásos állomány tagja folyamatos 365 napot elérő időtartamban nem vesz részt.
Amennyiben a háromfős bizottság eljárása „Alkalmatlan” minősítéssel zárul, úgy intézkedni kell a Hszt. 86. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakra, végső esetben a szolgálati jogviszony megszüntetése érdekében.
90–99. §
Külön fejezet rendelkezik a rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálatról, mely alapvetően az alkalmasságvizsgálatok egy további típusának tekinthető, annak ellenére, hogy a rendeletben meghatározott alkalmasságvizsgálat típusok között nem kerül nevesítésre.
A rendelet főszabályához képest az eltéréseket tartalmazza e fejezet, tehát az itt nem, vagy eltérően nem szabályozott kérdésekben a II. fejezetet kell alkalmazni.
A felvételizők esetében a cél a felvételi követelményeknek megfelelőség vizsgálata. A KLIR-koncepció alapján a minimumfeltételek eltérően kerültek meghatározásra, a rendelet „képzési minimumfeltételekként” nevesíti.
Az egészségi alkalmasságvizsgálat tekintetében – figyelemmel a belépni szándékozó állomány általánosságban alacsonyabb életkorára, valamint az életkor előre haladtával megjelenő egészségromlásra – szigorúbb minimumfeltételek kerülnek meghatározásra.
A fizikai és a pszichológiai alkalmasságvizsgálat tekintetében – figyelemmel a képzési rendszer tudatos kompetenciafejlesztési törekvéseire – az e rendelet szerinti minimumfeltételeknél enyhébb feltételek kerülnek meghatározásra.
A jelenlegi felmérési rendszert az előzetes fizikai állapotfelmérésnél egyszerűbb, általános, a nehéz fizikai munkát modellező, validált módszerrel kell kiváltani úgy, hogy a jelenlegi alkalmasság vizsgálati rendszer mérésközpontúságát felváltsa az új rendszer felkészítés-központúvá tétele. Éppen ezért a tervezet – építve az oktatási-képzési intézményekben folyó, illetve tervezett célzott és egyben irányított fejlesztésre – az ezen intézményeken keresztül felvételiző állomány vonatkozásában a fizikai alkalmassági követelmények vonatkozásában a jelenlegi rendszernél enyhébb és elsősorban a fejleszthetőségre fókuszáló gyakorlatokat tartalmaz. Ezen rendszer előnye, hogy beengedi a rendszerbe a felvételizőket, de mégis megméri alapképességeiket. A képzési rendszer segítségével a szakmai igényeknek és követelményeknek megfelelő képzést kap majd a felvételiző, így valósulhat meg a munkakörhöz kötött differenciált fizikai követelményrendszer bevezetése.
A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti alkalmasságvizsgálat felépítése hasonlít a hivatásos állományba vétel előtti alkalmasságvizsgálathoz, csak ez esetben a minimumfeltételek helyett a képzési feltételek vizsgálatára kerül sor, továbbá nem beszélhetünk a kategóriafeltételek vizsgálatáról, hiszen itt még nincs relevanciája a leendő szolgálati beosztásnak. Az alkalmasságvizsgálat felépítése:
– képzési minimumfeltételek vizsgálata, mely egészségi, pszichológiai, fizikai vizsgálatból áll,
– illeszkedés-vizsgálat, mely pszichológiai kompetenciavizsgálatból és fizikai szintfelmérésből áll. A kompetenciavizsgálat során az alapkompetenciák vizsgálatára kerül sor.
Az alkalmasságvizsgálatot végzők tekintetében eltérés, hogy elsőfokon a felvételiző állandó lakóhelye szerint illetékes, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv orvosa vagy pszichológusa jár el, másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél foglalkoztatott orvos vagy pszichológus. A fizikai alkalmasságvizsgálatot a rendvédelmi oktatási intézmény testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.
A rendvédelmi oktatási intézménybe történő felvételt megelőző alkalmasságvizsgálat sorrendje: fizikai, egészségi, pszichológiai alkalmasságvizsgálat.
Az alkalmasságvizsgálatot a rendvédelmi oktatási intézmény rendeli el, a vizsgálatra az a felvételiző bocsátható, aki rendelkezik a rendelet szerinti, kitöltött dokumentumokkal, melyeket a rendvédelmi oktatási intézmény biztosít a felvételi dokumentáció részeként.
A rendvédelmi oktatási intézménybe felvétel előtti egészségi, pszichológiai és a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan”. A minősítésről minősítő dokumentumot kell kiállítani. Az egyes alkalmasságvizsgálatok eredményességét az oktatási intézmény komplex alkalmasságvizsgálati igazolással igazolja, amennyiben az egészségi, pszichológiai és a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése alkalmas, a felvételiző ezen igazolás alapján vehető fel a rendvédelmi oktatási intézménybe. Amennyiben másodfokú eljárásra is sor kerül, és minősítése ennek is „Alkalmatlan”, a felvételiző nem vehető fel a rendvédelmi oktatási intézménybe.
100–103. §
A rendelet szabályozást tartalmaz a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra, e tekintetben az eddigieknek megfelelően munkaköri alkalmassági vizsgálatra kerül sor, hasonlóan a versenyszféra munkavállalóinál alkalmazott megoldáshoz.
A tervezet a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott szakmai irányelvek alkalmazását írja elő azzal a különbséggel, hogy a vonatkozó első és másodfokú alkalmassági vizsgálatot a rendvédelmi szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott orvos végzi.
104. §
A rendeletben kerül elhelyezésre a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályozása. Szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására van szükség abban az esetben, amikor a rendvédelmi alapellátó orvos vagy rendvédelmi alapellátó pszichológus – alkalmasságvizsgálat végzése során vagy az alapellátás keretében – az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállását észleli:
a) különböző típusú depressziók,
b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,
c) organikus pszichoszindróma,
d) predelirozus vagy delírium utáni állapot,
e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,
f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,
g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,
h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,
i) egyéb, az a)–h) alpontokban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek,
j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.
Ezekben az esetekben a rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál kezdeményezi a hivatásos állomány tagja szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását. Ezzel egyidejűleg – amennyiben ezen állapotok észlelése nem soron kívüli alkalmasságvizsgálat keretében történt – haladéktalanul intézkedni kell az érintett soron kívüli egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatának elrendelésére és elvégzésére.
A fenti állapotok sok esetben orvosilag keresőképtelen állapot elrendelését is indokolják egyidejűleg. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálatokat a keresőképtelenség megszűnését követően kell haladéktalanul elvégezni.
A tervezet alapvetően átveszi a jelenlegi az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet [a továbbiakban: együttes rendelet] szabályait azzal, hogy pontosítja a keresőképtelenség elrendelésének lehetőségét, valamint kötelezővé teszi az e rendelet szerinti soron kívüli egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelését.
105. §
A betöltött szolgálati beosztástól részben függetlenül szükséges lehet közlekedéspszichológiai vizsgálat a megkülönböztető jelzést használó, valamint speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtt a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározottakkal összhangban.
A tervezet alapvetően átveszi a jelenlegi együttes rendelet szabályait azzal, hogy pontosítja mely rendvédelmi szerv jogosult a közlekedéspszichológiai vizsgálat végzésére első és másodfokon.
A megkülönböztető jelzést használó és speciális gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően öt évente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálatát
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv esetében első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság ,
b) a terrorizmust elhárító szerv esetében elsőfokon a Terrorelhárítási Központ és másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság,
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében elsőfokon a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és másodfokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
c) a büntetés-végrehajtási szervezet esetében első fokon a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja, másodfokon a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
d) az idegenrendészeti szerv esetében első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság végzi.
Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben meghatározott 2. alkalmassági csoportba tartozók részére megállapított egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos munkaköri pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes alkalmas minősítéssel rendelkezik.
A közlekedéspszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” értékelés adható.
106. §
Hatályba léptető rendelkezés. Ugyan a rendelet már 2020. évben hatályba lépne, de a gyakorlatban ténylegesen csak 2021. január 1-jétől kezdődik meg az alkalmazása. Az ezt megelőző hatálybalépésre a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében van szükség.
107. §
A jelenleg hatályos együttes rendelet módosítása közjogi-kodifikációs szempontokból nem módosítható. Ennek megfelelően a tervezetben szükséges kimondani, hogy 2021. január 1-től annak megfelelő tárgykörre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak az e rendeletben szabályozott tárgykörökre, jogviszonyokra. Ezáltal részben kiüresedik e tárgykörökben az együttes rendelet, az az Országgyűlési Őrségre és egyes esetekben az Információs Hivatalra lesz alkalmazandó, amely rendelkezések megkönnyítik majd az együttes rendelet későbbi hatályon kívül helyezését.
108–112. §
Átmeneti rendelkezést határoz meg az alábbi elvek mentén:
1. rendelkezik arról, hogy milyen feladatokat szükséges elvégezni ahhoz, hogy a rendelet alkalmazása megkezdődhessen, ezek között rendelkezik a közjogi szervezetszabályozó eszközök kiadásának határidejéről, az alkalmasságvizsgálati kategóriákba történő besorolás határidejéről és a 2021. évben esedékes időszakos alkalmasságvizsgálatok meghatározásáról,
2. a jelenleg hatályos szabályok szerint kiadott minősítések érvényességével kapcsolatos átmenetet is szabályozza,
3. az időszakos alkalmasságvizsgálatok esedékességének meghatározásához ad kisegítő szabályt, illetve a folyamatban lévő eljárások vonatkozásában rögzíti, mely szabályrendszer szerint kell eljárni, alapvetően a minimumfeltételek okán az állomány részére kedvezőbbnek tekinthető jövőbeli szabályozás alkalmazását írva elő.
A rendelet a Hszt.-ben jelenleg megtalálható felhatalmazó rendelkezésnek megfelelően tartalmazza a rendvédelmi szerv vezetője által közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározandó tárgyköröket is. Közjogi szervezetszabályozó eszközben kell megállapítani az e rendelet szerinti I–XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásokat, tehát valamennyi rendvédelmi szerv valamennyi szolgálati beosztása besorolásra kerül a 12 kategória valamelyikébe.
Figyelemmel arra, hogy maga a rendelet tartalmazza a hivatásos állomány valamennyi tagja által teljesítendő minimumfeltételeket, amely egyben az I. alkalmasságvizsgálati kategória követelményrendszerét is adja, a II–XII. alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében van lehetőség a további feltételek, az ún. kategóriafeltételek meghatározására. Ezek követelményszintje azonban nem lehet alacsonyabb, mint a minimumfeltétel.
A beosztotti állomány esetében az e rendelet szerinti kompetenciákon túl további kompetenciákat is vizsgálhat a rendvédelmi szerv, ezeket szintén utasításban szükséges meghatározni. A vezetői kompetenciák azért nem szerepelnek itt, mert e tekintetben az önálló miniszteri rendeletben szabályozott vezető-kiválasztási rendszernek van relevanciája.
A pszichológiai kompetenciavizsgálattal kapcsolatos az a rendelkezés, miszerint közjogi szervezetszabályozó eszközben kell szabályozni azt az eljárásrendet, ahogy a szakmai eredményről a vezető tájékoztatást kap. A pszichológiai kompetenciavizsgálat eredményei ugyanis pontszámokban kerülnek kifejezésre, melyek mentén a vizsgált személyek sorrendbe állíthatók; a sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető. Ahhoz azonban, hogy a döntéshozó a megfelelő információk birtokában legyen, szabályozni kell a szerven belüli információátadás technikai szabályait.
Szintén az utasítás tartalmazza majd az alkalmasságvizsgálatot első fokon végző személyek kijelölésére vonatkozó szabályokat. E körben heterogén a rendvédelmi szervek által alkalmazott metódus. A nagyobb rendvédelmi szervek rendelkeznek a szükséges szakemberekkel ahhoz, hogy valamennyi esetben a saját foglalkoztatottakkal végezzék el az alkalmasságvizsgálatokat. Más esetekben ugyanakkor előfordul, hogy ilyen szakembert a rendvédelmi szerv nem foglalkoztat (főleg a kisebb szervek esetében racionális ez a döntés), vagy a központi szervezeti elemnél foglalkoztat, de a vidéki szervezeteknél már nem éri meg erre önálló szakembert foglalkoztatni. Ezekben az esetekben két lehetőség alakult ki a gyakorlatban, egyrészről előfordul, hogy valamely más rendvédelmi szerv látja el a szükséges feladatokat, másrészről más munkáltatókhoz hasonlóan a rendvédelmi szerv „civil” szakembereket is megbízhat (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót, vagy pszichológus szakembert). A kijelölést utóbbi esetben is szükséges a rendvédelmi szerv vezetője által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározni, de a más szervezettel, személlyel való jogviszonyt nem az utasításban foglaltak, hanem a mögöttes megállapodás, szerződés adja.
Annak érdekében, hogy a rendvédelmi szerv részére egyes speciális szolgálati beosztások esetében is biztosított legyen a kellő rugalmasság, az utasításban az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákhoz előírt kötelező kategóriafeltételek ellenőrzésén és illeszkedésvizsgálatok elvégzésén túl a rendvédelmi szerv vezetője az adott alkalmasságvizsgálati kategórián belül adott beosztáshoz kötötten is megfogalmazhat további alkalmasságvizsgálati követelményeket (kötelező feltételeket, illetve további illeszkedésvizsgálatot).
E rendelet határozza meg:
– az alkalmasságvizsgálati kategóriákat,
– a minimumfeltételeket, azaz amelyeknek a hivatásos állomány valamennyi tagjának meg kell felelnie és ezeknek a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőkre vonatkozó változatát,
– a valamennyi alkalmasságvizsgálati kategória esetében a vizsgálandó kompetenciákat,
– a vizsgálati módszerekkel szembeni alapvető elvárásokat, ezeknek a pszichológiai és a fizikai alkalmasságvizsgálatoknál van jelentősége.
113. §
Az együttes rendelet vonatkozásában szükséges hatályon kívül helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyeket teljes egészében felválta jelen rendelet (tehát amelyek hatálya nem terjed ki az Országgyűlési Őrségre vagy – az Információs Hivatal érintettsége okán – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra.
114–115. §
Az irányítói továbbképzéssel kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti a 2/2013. (I. 30.) BM rendelet módosításának keretében
Az irányítói képzés speciális, adott szolgálati beosztást betöltőkre készült célzott képzés. Az ún. irányítói szolgálati beosztások az alkalmasságvizsgálat új rendszerében jelennek meg. Azok a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások tartoznak ide, amelyek esetében a szolgálati beosztás nem minősül vezetői besorolási osztályba tartozónak, de a beosztás betöltőjének közvetlen irányítása alatt a hivatásos állomány több tagja látja el feladatát. E szolgálati beosztások az új alkalmasságvizsgálati rendszer alapját képező alkalmasságvizsgálati kategóriák közül az V., VI., VII., VIII. számú szolgálati beosztások.
Az irányítói képzési rendszer kialakítására a KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001. számú, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című projekt keretében került sor, szoros kapcsolatban az e személyi kör részére kialakított alkalmasságvizsgálati rendszer új szabályaival. A három irányítói tréning módszertana a projekt végrehajtása során került kialakításra és pilot-tréning keretében tesztelésre.
116–120. §
A KLIR-rel összhangban változik a vezetői beosztásba való kinevezést megelőző eljárás keretében a vezetői kompetencia-felmérés eredménye alapján végrehajtott sorrendállítás eljárásrendje. Ennek megfelelően a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet vonatkozó szabályainak módosítása szükséges; a tervezet javaslatot tesz a 24., 25. és 27. § megfelelő módosítására, míg a 26. § vonatkozásában rögzítésre kerül, hogy az ott szabályozott előírások csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állománya vonatkozásában alkalmazandó.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás