GÜ BH 2020/46
GÜ BH 2020/46
2020.02.01.
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont].
Az első- és a másodfokú határozat
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelte a cég kényszertörlését. A Ctv. 9/C. §-a és 118. § (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.
[2] A volt vezető tisztségviselő fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Ctv. 116. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. § (4) bekezdése alapján – annak helyes indokaira hivatkozással – helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A jogerős végzés ellen a volt vezető tisztségviselő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltéte-leit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[4] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[5] A Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
[6] A Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[7] A Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. A Pp. 7. § 18. pontja alapján vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. alapján a vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A polgári jog ugyanis a felek személyi állapotát, személyiségi jogait és vagyoni viszonyait szabályozza – az utóbbi jogviszonyok tárgyában indított perek is vagyonjogi perek, mert alkalmasak arra, hogy a per által a felek vagyonában változás következzen.
[8] A kényszertörlési eljárás – az ahhoz esetlegesen kapcsolódó vezető tisztségviselői (volt vezető tisztségviselői) eltiltás tárgyában hozott döntés – a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik. A Ctv. 9/C. §-a szerinti eltiltás a vezető tisztségviselő gazdasági társaságokban tulajdonosként, illetve vezető tisztségviselőként való részvételét korlátozza a jövőre nézve, ebből kifolyólag vagyoni viszonyait – és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát – érinti. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Ctv. 116. § (6) bekezdésében foglaltakra, a Pp. mögöttes jogszabályi jellegére, illetve a „megfelelő alkalmazás” követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[9] A kényszertörlési eljárásban mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye (Pp. 410. §).
[10] Ha a Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[11] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással – Ctv. 118. § (2) bekezdés, 9/C. § – hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához a volt vezető tisztségviselőnek engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie.
[12] Miután a volt vezető tisztségviselő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.155/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás