2020. évi XLVII. törvény indokolás
2020. évi XLVII. törvény indokolás
az egyes jogállási tárgyú és egyéb honvédelmi kérdésekkel foglalkozó törvények módosításáról szóló
2020. évi XLVII. törvényhez
2020. évi XLVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Javaslat a jogalkalmazás során feltárt hiányosságok, a jogszabályváltozások, valamint a tapasztalatok alapján a Magyar Honvédség személyi állományát érintő, valamint egyéb honvédelmi kérdéseket szabályozza a következő törvények módosításával:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.)
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.),
– a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.),
– a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Küfe tv.),
– a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
– a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.),
– a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.),
– honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.),
– a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
Az Szja tv. módosításának a célja – az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan – a honvédelmi alkalmazottak árváinak járó kiegészítő támogatás adómentességének megteremtése.
2–3. §-hoz
A Javaslat célja a Tny. és Haj.tv. közötti összhang megteremtése a Haj.tv. azon módosítása kapcsán, amely az árvák kiegészítő támogatását bevezeti elhunyt honvédelmi alkalmazottak esetében is.
4. §-hoz
A Javaslat a Ksztv. módosítására irányul, annak érdekében, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 29. § (3) bekezdésében biztosított különleges irányítási jogkör alapján eljáró – de adott esetben nem szakmai vezetői vagy felsővezetői álláshelyet betöltő – személy részére is biztosítható legyen kiadmányozási jog.
5–8. §-hoz
A Küfe tv. javasolt módosításának célja a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodásból (Defense Cooperation Agreement, a továbbiakban: DCA) fakadó adómentességi kérdések jogszabályi rendezése, miszerint a DCA-ben új kategóriaként megjelenő USA vállalkozókra vonatkozóan a jelenleg hiányzó mentességi igazolás kiadmányozásának jogkörét szükséges megteremteni.
9. §-hoz
A módosítás célja egyes értelmező rendelkezések pontosítása:
– az átszervezés fogalmának pontosításával a Magyar Honvédség parancsnoka jogkörének megteremtése az alapító okirat módosításával nem járó szervezeti változások elrendelésére, mely megteremti a Hvt. 39. § (2) bekezdésének jogállási hátterét (pl. rendelkezési állományba helyezés);
– a közkatona és a pályakezdő fogalmának módosítására figyelemmel lehetőség lesz a polgári életből is hivatalos állományba vételre, valamint pontosításra kerül, hogy az állománycsoport váltást követően nem lesz a katona ismét pályakezdő;
– szolgálati érdek fogalmának pontosítása: a szolgálati érdek a katonai szolgálat általános jellegű alapfogalma, nem kizárólag egy-egy szervezethez, a szolgálati helyhez (Hjt. 2. § 36. pont) kapcsolódik, hanem általános jelleggel a Honvédség rendeltetéséhez, feladatainak végrehajtásához. Szolgálati érdek értelmezhető honvédelmi szervezeten kívüli szolgálatteljesítés során is, átfogó jelleggel. Téves szövegcsere történt 2019. január 1-jével, amelynek következtében a „Honvédség és a honvédségi szervezet” helyébe a „honvédelmi szervezet” lépett (egyesszám – konkrét szervezet), így a logikai összefüggés megszakadt.
10. §-hoz
A Javaslat megszünteti a hivatásos állományba vételhez szükséges két éves honvédségi jogviszonyra vonatkozó előírást, illetve további pontosítást tartalmaz. Új lehetőségként jelenik meg továbbá a polgári életből történő hivatásos állományba vétel tiszt és altiszt esetén.
11. §-hoz
A Javaslat célja a bürokrácia csökkentés:
1. Összevonásra kerül a jelenleg még különálló állományba vételi okmány (parancs/szerződés) és az első beosztásba kinevezési okmány.
2. A jelenlegi gyakorlattól eltérően az állományba vételkor már megkapja az első rendfokozatot a katona és az első beosztásba is ki lesz nevezve, nem csak az alapkiképzést követően.
3. a 35. és a 36. § összevonásra kerül (a jelenlegi 36. § törlésre kerül).
12. §-hoz
Egyszerűsítésre és pontosításra kerülnek a próbaidős szabályok és tartalmazzák a polgári életből hivatásos állományba vételre vonatkozó rendelkezéseket is.
13. §-hoz
A Javaslat az állományba vételkori kezdő rendfokozat megállapításának megkönnyítése érdekében pontosítja és módosítja a megállapítás követelményrendszerét, ismételt állományba vételkor nem kell külön engedélyt kérni, ha a leszereléskori rendfokozat megegyezik az állományba vételi rendfokozattal, illetve a hivatásos állományba vétel erősítése érdekében (és a szerződéses jogviszony kivezetésének első lépcsőfokaként) nemcsak szerződéses állományba lehet visszavenni a törvényben meghatározottak szerint leszerelt katonát, illetve további jobb értelmezhetőséget biztosító szövegpontosítás.
14. §-hoz
A Javaslat szerint – mivel a katona már az állományba vételkor megkapja az első rendfokozatát és a honvéd eskü szövege, valamint a tiszti/altiszti eskü szövege megegyezik – egy eskütételre kerül sor, az állományba vételkor.
15. §-hoz
A Javaslat a rendelkezési állományba helyezés jogkörét módosítja: a jelenleg miniszteri jogkörként meghatározott – az állomány ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagját beosztásából indokolás nélkül rendelkezési állományba helyezésének – jogkörét a munkáltatói jogkört gyakorló számára teszi lehetővé. A Javaslat pontosítja továbbá, hogy mely esetekben nem szükséges az állomány tagjának beleegyezése az alacsonyabb beosztásba helyezéshez.
16. §-hoz
A Javaslat a rendelkezési állomány szabályait módosítja, pontosítja: megteremti a kirendelés megszüntetését követő rendelkezési állomány lehetőségét, ha az érintett továbbfoglalkoztatása tervezett.
17. §-hoz
A Javaslat a más szerves vezénylés gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosítását tartalmazza.
18. §-hoz
A Hjt. és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek harmonizálásával kapcsolatos módosítási javaslat.
A Hjt. és a Korm. rendelet közötti összhang megteremtése érdekében a Hjt.-ben meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Korm. rendelet szerinti készenlétbe és ügyeletbe beoszthatóak legyenek a katonák, azonban annak ellentételezésére – a katonák sajátos jogviszonyából adódóan – a Hjt. szabályai legyenek az irányadóak. Emellett a szolgálatteljesítési időkeretben történő foglalkoztatási lehetőség megteremtésével megnyílik az út a katonák részére a szombaton és vasárnap történő munkavégzésre (szolgálatteljesítésre), túlszolgálat elrendelése nélkül.
19. §-hoz
A méltatlansági, fegyelmi és büntető eljárás szabályainak módosítása egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás esetén.
20. §-hoz
Szövegpontosítás az egyértelműség érdekében (több esetben is kérdésként merült fel, hogy a kezdő beosztások az általános előmeneteli rendbe tartoznak-e).
21. §-hoz
A Javaslat célja a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) és a Hjt. közötti összhang biztosítása. A Be. 701. §-ának (2) bekezdése szerint a parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét a nyomozószerv, vagy az e feladat ellátásával megbízott nyomozótiszt útján is gyakorolhatja. A feladatkörrel történő megbízás jogállási háttere 2013. július 1-jével megszűnt, így indokolt beazonosítani, hogy a Be. szerinti „megbízás” milyen jogállási formában (kijelölés) valósul meg.
22. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
23. §-hoz
Az állomány megtartását támogató szabálymódosítás.
24. §-hoz
Megszüntetésre kerül az általános előmeneteli rendben a maximális várakozási idő, minden előmeneteli rendben csak kötelező várakozási idő marad, ezért az (1) és (2) bekezdésben ennek megfelelően szövegpontosítás történik, míg a (3) bekezdés törlésre kerül.
25. §-hoz
A Javaslat a túlszolgálat időtartamát emeli 300-ról 400 órára évenként az alábbi indokok alapján: időkeret alkalmazása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a túlszolgálatot nem előre rendeli el, hanem annak időtartamát az időkeret lejártakor állapítja meg. Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontjával el kell számolni [Hjt. 97. § (4) bek.], melynek során az időkeret időtartama alatt teljesített szolgálat elszámolását a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 119/A. §-a alapján kell végrehajtani (pl. napi számított szolgálatteljesítési idővel kell teljesítettként figyelembe venni többek között a szabadság, az egészségügyi szabadság időtartamát is). A szolgálatteljesítés alakulását az állományilletékes parancsnok az időkeret lejárta előtt is figyelemmel kíséri, de létszámproblémák, megnövekedett igénybevétel miatt nem biztos, hogy szolgálatteljesítési idő szervezése keretében fel tudja oldani a túlszolgálat keletkezését, így átlépheti az éves keretet.
26. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy miniszteri rendeletben meghatározott egyes beosztások esetében a törvény általános szabályaitól eltérően, egyedi illetmény-megállapítás történjen.
27. §-hoz
A Javaslat egyrészt megteremti annak szabályozását, hogy kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba helyezéskor a munkáltatónak minden esetben döntenie kell az illetmény alapjául szolgáló besorolási kategóriáról:
a) Ha az állomány tagja által viselt rendfokozat elmarad a rendszeresített rendfokozattól, a munkáltató mérlegelési jogkörben választhatja az állomány tagja által viselt, a rendszeresített vagy – figyelemmel arra, hogy a kettős beosztás hármas is lehet – a kettő közti rendfokozatot. Rendszeresített rendfokozat eléréséig a munkáltató nem választhat a viselt rendfokozatnál alacsonyabb besorolási kategóriát.
b) Ha a viselt és a rendszeresített rendfokozat megegyezik, a munkáltató nem mérlegelhet a döntés során, a besorolási kategória a törvény szerint e rendfokozat.
c) Ha az állomány tagja által a viselt rendfokozat meghaladja a rendszeresített rendfokozatot, a munkáltató nem mérlegelhet, a besorolási kategória a törvény szerint a rendszeresített rendfokozat. Ez alól kivételt jelentene az átszervezés.
A Javaslat tartalmazza továbbá az átszervezéssel összefüggő szabályokat: alacsonyabb beosztásba helyezés kérelmére vagy beleegyezéssel valósulhat meg. Az átszervezés azonban alátámaszthat sajátos szabályokat: nem szükséges az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az érintett beleegyezése, ha szolgálati beosztása átszervezés miatt megszűnt, és az állomány érintett tagjának viselt rendfokozata azonos (vagy alacsonyabb), mint az új beosztás rendszeresített rendfokozata.
A Javaslat meghatározza továbbá az alacsonyabb beosztásba áthelyezett katona alapilletményének számítására vonatkozó szabályokat.
A Javaslatok célja a honvédelmet érintő új kihívásokra történő rugalmasabb és gyorsabb reagálás lehetőségének megteremtése, az esetleges átszervezések során a strukturális változtatások hatékony lebonyolítása feltételeinek biztosítása.
28. §-hoz
A Javaslat az MH személyi állománya bővítésének, utánpótlásának hatékonyabbá tételét célozza az egyszeri szerződéskötési díj és az önkéntes tartalékos rendszer részeként egy speciális kategória bevezetésével. A Javaslat biztosítja a szerződéses állomány tagja számára, hogy az első szerződéskötéskor egyszeri juttatásban részesüljön, amelynek mértékét a miniszter rendeletben határozhatja meg.
29. §-hoz
Az élelmezés természetbeni megváltásának jogalapját teremti meg a Javaslat.
30. §-hoz
A Javaslat pontosítást tartalmaz: a hatályos szabályozásból hiányzik, hogy a szolgálati panasz elbírálására jogosult milyen tartalmú döntéseket hozhat. E jogkör a Hjt. 184. § (2) bekezdésével összhangban kerül megállapításra.
31. §-hoz
A rendelkezés célja megteremteni az összhangot a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó jogállási szabályok között, mivel hasonló rendelkezést a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény tartalmaz a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományára nézve annak érdekében, hogy a tág értelemben vett kormányzati, közigazgatási tevékenységeket oly módon lehessen nemzetbiztonsági szakértők biztosításával támogatni, hogy a jogállási, biztonsági és képzési sajátosságok tekintetében az érintettek nem kerülnek ki teljességgel a nemzetbiztonsági szolgálat állományából.
32. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
33. §-hoz
A Hjt. az önkéntes tartalékos rendszeren belül elkülönülten szabályozza azokat az önkéntes tartalékos katonákat, akik szerződésben vállalják, hogy a tényleges szolgálati idejüket egybefüggően kívánják teljesítani. Esetükben a szabályozás kimondja, hogy az általános 3–6 hónapig terjedő próbaidő helyett 3 hónap próbaidő kell kikötni a szerződésben. Az érintett önkéntes tartalékosi körből a szolgálati járandóságban részesülők kizárásra kerülnek, figyelemmel arra, hogy a szabályozás célja a jelentkezők kiképzése, amely a korábban hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban állók esetében nem indokolt.
34. §-hoz
A „bevonulási parancs” pontosítása.
A Hjt. meghatározza az önkéntes tartalékosok behívásának a rendjét, amelytől eltérő szabályok megállapítása indokolt, figyelemmel arra, hogy az az önkéntes tartalékos katona, aki a szerződésében vállalja, hogy a tényleges szolgálatteljesítését egybefüggően látja el, a szerződésben meghatározott időpontban kell, hogy bevonuljon. A 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona esetében nem alkalmazhatóak a 216. § (2) bekezdésében meghatározott időpontok, figyelemmel az egybefüggő tényleges szolgálatteljesítésre.
35. §-hoz
Az általános szabályoktól eltérő tényleges szolgálatteljesítésre figyelemmel a törvény a 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona esetében eltérő illetménymegállapításra és egyéb juttatásokra jogosult, amelyek részletszabályait a miniszter jogosult rendeletben megállapítani.
36. §-hoz
A törvény meghatározza a 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona esetében a kártérítési felelősségét, abban az esetben, ha a kár gondatlan károkozás útján keletkezett. Az egyéb károkozás tekintetében a 214. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona az általános kártérítési szabályok szerint felel.
37. §-hoz
A Javaslat célja az illetménypótlékok, egyéb pótlékok, a kiegészítő illetmények, valamint a szerződéskötési díj és a rendelkezésre állási díj mértékének, illetve az ezek jogosultságával, megállapításával, kifizetésével kapcsolatos szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
38. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz:
– a szolgálaton kívüli állományra vonatkozó módosító rendelkezések visszamenőleges hatályú alkalmazására vonatkozó javaslat, annak érdekében, hogy a már jelenleg is ilyen állományban lévőket ne érje hátrány.
39. §-hoz
A Hjt. 4. mellékletének módosítására irányuló javaslat.
40. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
41. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
42–43. §-hoz
A Javaslat célja az adatkezelési jogalapot megteremteni a Haj.tv. azon módosítása kapcsán, mely az árvák kiegészítő támogatását bevezeti az elhunyt honvédelmi alkalmazott esetében is.
44. §-hoz
A hadköteles nyilvántartásban történő adatkezelés és adatszolgáltatás a nyilvántartáshoz, illetve a nyilvántartásból a törvény módosításával 2020. január 1-jével a katonai szolgálat felső korhatáráig egyértelműen szabályozásra került, a hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása azonban az adatkezelés céljaként nem került rögzítésre. Az irattár tehát nem kezelheti az adatokat, a hadköteles nyilvántartásnál pedig a cél meghatározás nem történt meg. E hiányosság megszüntetését célozza a javaslat.
45. §-hoz
Az adatszolgáltatókkal történt előzetes egyeztetés tapasztalatai azt mutatják, hogy a TAJ szám a leginkább közös és az adatszolgáltatók többsége által kezelhető adat, mely az érintett azonosíthatóságát biztosítja (a személyi azonosító kezelésére és nyilvántartására az érintett szervezetek nem jogosultak).
46–47. §-hoz
A módosítás a Kit. alapján létrejött új – a Honvédelmi Minisztérium vonatkozásában releváns – jogviszony-típusokat határozza meg, annak érdekében, hogy ezen jogviszonyba tartozók esetében is kezelhetők legyenek a munkáltatói igazolvány kiállításához szükséges személyes adatok.
48. §-hoz
A Javaslat célja a Haj.tv. hatályának kiterjesztése a miniszter által az állam nevében alapított szakképző intézményre (honvédségi szakképző intézményre).
49–50. §-hoz
A Javaslat célja szövegpontosítás.
51. §-hoz
A honvédelmi alkalmazottak fegyelmi felelősségi szabályainak törvényi lába megteremtésével összefüggésben szükséges pontosítást tartalmazza a Javaslat.
52. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok miatt szükséges egyértelműsítő rendelkezéseket tartalmaz.
53. §-hoz
Tekintettel a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásával összefüggő kérdésekről szóló 21/2018. (XII. 28.) HM rendelet módosításáról szóló 3/2020. (II. 25.) HM rendeletre, szükséges a keresetkiegészítésre vonatkozó rendelkezések megfelelő módosítása.
54. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok miatt szükséges egyértelműsítő rendelkezéseket tartalmaz.
55. §-hoz
A Javaslat célja megteremteni az árvák kiegészítő támogatásának jogintézményét az elhunyt honvédelmi alkalmazott esetében.
56. §-hoz
A honvédelmi alkalmazottak fegyelmi felelősségi szabályainak megteremtése figyelemmel arra, hogy ezen szabályok jelenleg az egyes honvédelmi szervezetek kollektív szerződéseiben vannak szabályozva, a kollektív szerződések azonban 2020. december 31-ével kivezetésre kerülnek.
57. §-hoz
A kegyeleti gondoskodás és a fegyelmi felelősség részletszabályainak megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést tartalmazza a Javaslat.
58. §-hoz
A Haj.tv. hatályának a honvédségi szakképző intézményekre történő kiterjesztése miatt szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza a Javaslat.
A Javaslat tartalmazza továbbá az árvák kiegészítő támogatásának megteremtése miatt szükséges átmeneti rendelkezéseket.
59. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat, pontosításokat tartalmaz.
60. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
61. §-hoz
A Javaslat célja a Tny. 2019. évi CX. törvénnyel módosított 2021. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel történő összhang megteremtése.
62. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás