2020. évi L. törvény indokolás
2020. évi L. törvény indokolás
az egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló
2020. évi L. törvényhez
2020. évi L. törvényhez
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A felnőttképzés irányítása hatékonyságának alapkérdése, hogy milyen gyorsan képes reagálni a munkaerő-piaci változásokra. Ennek feltétele, hogy az irányításhoz szükséges minden adat és információ egy helyen a szabályozó rendelkezésére álljon. Ennek biztosítása érdekében jelen szabályozás pontosítja a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe történő adatszolgáltatás szabályait, másrészt létrehozza a munkaerő-piaci előrejelző rendszert abból a célból, hogy a felnőttképzés tartalma és kimenete a piaci igényekhez igazítható legyen rövid-, közép- és hosszú távon is. A munkaerő-piaci változásokra való gyors reagálás eszköze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések állam általi támogatása is.
A felnőttképzésben való részvétel szempontjából alapkérdés, hogy a képzésben részt vevő személyek számára a képzéshez és a képzés során a megélhetéshez a finanszírozás biztosított legyen. Ennek érdekében jelen módosítás megteremti a felnőttképző által a képzésben részt vevő személy számára fizethető ösztöndíj lehetőségét, valamint megteremti a képzési hitel kialakításának alapfeltételét a képzési hitelt nyújtó szervezet és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer adatbázisainak összekapcsolásával.
A felnőttképzési tevékenység folytatása során alapprobléma, hogy a felnőttképzőket olyan adminisztrációs feladatok terhelik, amelyek sem a felnőttképzési államigazgatási szerv, sem a felnőttképző, sem a képzésben részt vevő személy számára nem bírnak értékkel. A módosítás ezen probléma kiküszöbölése érdekében csökkenti a felnőttképző adminisztrációs terheit. Ehhez alkalmazásra kerülnek egyéb jogszabály által adott egyszerűsítési lehetőségek, illetve technikailag fejlettebb megoldások. Az egyszerűsítés érinti a más jogszabályokon alapuló képzésekhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségekkel történő összehangolást is. A javasolt módosítás tovább fehéríti a felnőttképzési költségek elszámolását és így erősíti ezek ellenőrizhetőségét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A módosítás alapján a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga költségeit annak viselője akkor ismerheti el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ráfordításként, ha annak megszervezése a szervező jogszabályban meghatározott alapfeladata vagy annak megszervezésére felnőttképzési tevékenység keretében kerül sor és ahhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésre került.
2., 14. §
A módosítás meghatározza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések fogalmát, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés az országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett képzés. A képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítésére a felnőttképzésért felelős miniszter jogosult. A minősítés feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
A törvényjavaslat 16. § (3) bekezdésével összefüggésben – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel – értelmező rendelkezésként meghatározásra kerül a felhatalmazó rendelkezésben szereplő komplex felzárkózási képzés fogalma úgy, hogy az figyelemmel van az érintett jogrendszeri terminológia megfelelő tartalommal történő alkalmazására.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre az állam által biztosítható támogatás.
3. §
Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.
A felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély nélkül, a szakképző intézmény a törvényben meghatározott esetben felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.
4. §
A módosítás pontosítja a felnőttképzők nyilvántartásának törvényi szabályozási szintet igénylő adatkörét.
5. §
A módosítás pontosítja a felnőttképzési szakértők adataival kapcsolatos adatkezelés időtartamát.
6. §
A módosítás a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (4) bekezdésével és 13. § (3) bekezdésével összhangban a felnőttképzési szakértővel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket, így az eltiltást és annak időtartamát a jelenlegi kormányrendeleti szintű szabályozás helyett törvényi szinten állapítja meg.
7. §
A felnőttképző és a képzésben részt vevő között a felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján jön létre, azonban a felnőttképzési szerződést kizárólag az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén szükséges írásban megkötni, a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén az írásbeliség nem kötelező. A módosítás célja a felnőttképzők adminisztrációs terheinek csökkentése.
8. §
A módosítás előírja, hogy a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetében sem kell tanúsítványt kiállítani, ha a jogszabály a képzés elvégzése igazolásának más módját határozza meg.
9–10. §
A felnőttképző mind a bejelentéshez kötött, mind az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén – többek között – a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, illetve elektronikus levelezési címére vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. A módosítás célja, hogy a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésével kapcsolatos adatokat nem a felnőttképző, hanem a képzésben részt vevő személy tölti fel a rendszerbe, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből kapott elektronikus levél útján.
A felnőttképző az általa kiállított tanúsítványra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a tanúsítvány kiállításának napjáig kell eleget tennie. A tanúsítvány kiállításhoz szükséges személyes adatok jelentését célszerű a tanúsítvány kiállításának időpontjához kötni, ezáltal jelentősen egyszerűsödik a képzés lebonyolításának adatszolgáltatása is (például a létszámváltozás, vagy a képzés közbeni személyi változások adminisztrációja).
A módosítás révén jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a 15. § (1) bekezdésében rögzített adatokat nem a felnőttképző, hanem más szerv teljesíti a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe, ezáltal csökkentve a felnőttképző adminisztrációs terheit.
11. §
A módosítás meghatározza a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének célját. Ennek alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az egységes oktatási nyilvántartás olyan szakrendszere, amelyet a felnőttképzési államigazgatási szerv az Fktv. szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására, a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként, a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére használ.
12. §
A módosítás összekapcsolja a képzési hitelt nyújtó szervezetet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerével, biztosítva ezzel az adatszolgáltatás szélesebb körét.
13. §
A módosítás célja egy átfogó, teljes körű adatfelvételen alapuló, a jelenleg rendelkezésre álló elemzési technológiával megtámogatott munkaerő-piaci előrejelző rendszer kialakítása. A módosítás létrehozza a munkaerő-piaci előrejelző rendszert, amelynek célja olyan előrejelző és elemző platform kialakítása, amely rövid- közép- és hosszútávon, regionális szinten is képes megbízható módon előre jelezni a munkaerő-piaci igényeket. A munkaerő-piaci előrejelző rendszer lehetővé teszi annak meghatározását, hogy aktuálisan mely szakmák esetében tapasztalható, illetve a következő években mely szakmák esetében várható szakemberhiány. Ezen információk birtokában határozhatók meg a támogatandó felnőttképzési irányvonalak, célok, a felnőttképzés hatékonyságának növelése és a munkaerő-piaci igények minél magasabb szintű kielégítése érdekében. A rendszer lényeges elemei a mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra alapuló megoldások, a munkaerő-piaci adatok elemzése (fluktuáció, bérdinamika), a hosszútávú munkaerő-piaci és technológiai trendek elemzése, valamint a jelenlegi kérdőíves megoldás helyett az online elérhető álláshirdetések adatainak big data alapú elemzése.
15. §
A felnőttképzésben való részvétel szempontjából alapkérdés, hogy a résztvevők számára a képzéshez és a képzés során a megélhetéshez a finanszírozás biztosított legyen. Ennek érdekében jelen módosítás megteremti a képzési hitel és az ösztöndíj igénybevételének lehetőségét, amelyeknek részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Ez a konstrukció olyan általános felnőttképzési célokat szolgál, mint a kimenet-vezérelt képzés, a képzési hatékonyság elősegítése, illetve a felnőttképzésben részt vevők számának növelése.
16. §
Felhatalmazó rendelkezések.
17. §
A módosítás szerint a felnőttképzést folytató intézmény a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint folytatott felnőttképzési tevékenységével kapcsolatban 2021. január 1-jétől – a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos felnőttképzési adatszolgáltatási kötelezettségén túl – az Fktv. 15. § (1) bekezdésében rögzített határidőig szolgáltat adatot a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a képzési engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számára, a képzés jellegére, a képzési díjra és annak költségviselőjére, és a képzésben részt vevő személyek iskolai végzettségére, nemek szerinti megoszlására, természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, valamint elektronikus levelezési címére vonatkozóan.
A módosítás rögzíti továbbá, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint folytatott felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerinti statisztikai célú adatszolgáltatását 2021. január 1-jétől a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesíti.
A felnőttképző intézmény számára nehezen értelmezhető helyzetet teremtene, ha két különböző rendszerben, eltérő szabályok alkalmazásával kellene adatszolgáltatási kötelezettségüket teljesíteni. Az adatszolgáltatásra vonatkozó változások érvényesítése az átmenti időszakban indított valamennyi képzés esetében a hatékony adatkezelés biztosítását szolgálja.
18–19. §
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az oktatási intézmény által törvényben meghatározott alapfeladata keretében ellátott tevékenység nem minősül felnőttképzési tevékenységnek.
A felnőttképzés irányítása szempontjából kulcsfontosságú, hogy az irányításhoz szükséges minden adat és információ egy helyen a felnőttképzési államigazgatási szerv rendelkezésére álljon. Ennek biztosítása érdekében a módosítás előírja, hogy jogszabály a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében való adatszolgáltatás Fktv.-ben meghatározott tartalmát nem szűkítheti.
A felnőttképző, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, köteles a működése során a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni.
A módosítás alapján a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésével kapcsolatos adatokat nem a felnőttképző, hanem a képzésben részt vevő személy tölti fel a rendszerbe a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből kapott elektronikus levél útján, amely által nő az adatok objektivitása és pontossága, míg a felnőttképző adatelemzési (átlagszámítás) és adattovábbítási feladatainak kiesésével nő az adatszolgáltatás hatékonysága és csökken az átfutási ideje. A módosítás célja, hogy a képzésben részt vevő személyek közvetlenül szolgáltassanak elégedettségi adatokat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe, így biztosítva az elégedettségmérés objektivitását, pontosságát és hatékonyságát. A módosítás révén pontosabb adatok kerülnek a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a képzések elégedettségéről. Az erre vonatkozó kérdőívek adatainak rögzítése a központi adatbázisban immár teljes egészében a képzésben részt vevő személyekhez kerül, így gyorsabb, objektívebb és hatékonyabb lesz ezen mutatók mérése.
20. §
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvénnyel – az oktatási azonosító szám kiadása tekintetében – a jogrendszeri koherenciát biztosítja.
21. §
Az Fktv. új 25. §-ához kapcsolódóan szükséges az oktatási nyilvántartásról szóló törvény módosítása.
A módosítás a képzési hitel felnőttképzési ága tekintetében is biztosítja a Diákhitel Központ Zrt. számára történő adattovábbítást a képzési hitelre való jogosultság vizsgálata, adatellenőrzés és a törlesztési kötelezettség fennállásának, illetve szünetelésének megállapítása céljából, a hitelszerződésből eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során az ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából, valamint a hallgatói hiteltartozások várható visszafizetésével kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázati mérték szerinti ügyfélkezelés céljából.
22. §
Az oktatási azonosító számhoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés szükséges törvényi alapját teremti meg a jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében.
23. §
A továbbiakban nincs szükség a szakképzés információs rendszere keretében a felnőttképzés külön kiemelésére, ennek megfelelően a módosítás – a jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében – tartalmazza a szükségtelen rendelkezés elhagyását.
24. §
Hatályba léptető rendelkezés.
25. §
Az Európai Unió jogának való megfelelésre utaló záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás