51/2020. (X. 16.) AM rendelet indokolás
51/2020. (X. 16.) AM rendelet indokolás
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet módosításáról szóló 51/2020. (X. 16.) AM rendelethez
2020.11.15.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) által meghatározott erdészeti létesítmények speciális halmazai az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet [a továbbiakban: 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet] által meghatározott erdei közjóléti létesítmények, illetve a hatályos rendelet mellékletében fizikai paraméterekkel is szabályozott erdei közjóléti berendezések.
Az erdei közjóléti berendezések a jellemző fizikai paramétereik alapján meghatározott sajátos építményfajták. Az erdei közjóléti létesítmények olyan magasabb szintű, közjóléti célú tárgyi vagy fogalmi struktúrák, amelyek magukban foglalhatnak berendezéseket is, vagy azok nélkül önmagukban is értelmezhetők. Az erdei közjóléti létesítményeket és berendezéseket az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban tartja nyilván.
Az egyes közjóléti létesítményeknek – a 61/2017. (XII. 21.) FM rendeletet módosító AM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) szerinti – jelenlegi nyilvántartási gyakorlatnak megfelelő, fogalmi alapú meghatározása lehetőséget teremt a közjóléti funkciók biztosításához szükséges területek, nyomvonalak, valamint esetenként az elvárt, kapcsolódó berendezések felsorolására is. A szabályozás ezért kiegészül a közjóléti létesítmények keretfeltételeit meghatározó összefoglaló táblázattal is. Az erdei közjóléti létesítmények körébe sorolás célja, hogy meghatározza az erdészeti hatóság felé benyújtott bejelentés vagy kérelem további, az erdőgazdálkodási ágazat szempontjából fontos elemeit, illetve a létesítmények erdőgazdálkodási ágazati paramétereit.
A módosító rendelet az erdei közjóléti berendezések közé sorol olyan létesítményeket is, amelyek bizonyos jogszabályi feltételek megvalósítása miatt hatósági engedélyéhez kötöttek, és ezért azok létesítése az Evt. szerint erdőterület-igénybevételi eljárást is generál. Ilyenek például az emlékmű, erdei kilátó, forrásfoglalás, lombkorona-tanösvény stb. A módosító rendelet szerinti szabályozás nem érinti a különböző ágazati előírások szerinti hatósági döntések, engedélyek szükségességét, nem helyettesíti azokat. A külön ágazati jogszabályok szerinti – különösen a természetvédelmi – előzetes engedélyezési, illetve engedélyezési eljárásoknak változatlanul helye van.
A módosító rendelet megerősíti, hogy a közjóléti létesítmények és berendezések létesítésének Evt. 15. § (4) bekezdése szerinti előzetes bejelentésekor rendelkezésre kell állnia igazolásnak, mely szerint az adott létesítmény vagy berendezés létesítése megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak.
Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése alapján az Evt. 104/A. § (1) bekezdés aa) és ab) alpontjában foglalt bejelentések esetében a hiánytalan bejelentést az erdészeti hatóság elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az érintett hatóság – szabad rendelkezésű erdő esetében a 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerinti hatóság – részére, amely a beérkezésétől számított 5 napon belül tájékoztatja az erdészeti hatóságot, ha a bejelentett tevékenység megtiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének van helye.
A Natura 2000 hálózat részét képező területek érintettsége esetén a közjóléti létesítmények és berendezések bejelentése során a terv készítőjének, illetve a bejelentőnek különös figyelemmel kell lennie az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szabályozására, mely szerint vizsgálni szükséges a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Amennyiben a hatás várhatóan jelentős, úgy hatásbecslési dokumentációt kell készíteni.
Az erdők közjóléti funkcióinak ellátása egyre nagyobb feladatként jelentkezik mind az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók, mind pedig az ezt felügyelő erdészeti hatóság számára. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XCIV. törvény rendelkezései lehetővé tették, hogy az erdők megnyíljanak a kerékpáros turizmus előtt. Az erdők látogatottsága és közjóléti szolgáltatásainak igénybevétele az egész országban növekvő tendenciát mutat, de különösen a főváros területén, annak közvetlen környezetében, valamint a kiemelt üdülőterületeken található erdők esetében jellemző, hogy egyes napokon, időszakokban százezres léptékben mérhető turisták száma.
A jelentős fejlesztések és népszerűsítő kampányok eredményeképpen az elmúlt években az erdei kerékpáros turizmus annyira megnövekedett, hogy szükség van a forgalom terelésére, irányítására, megfelelő erdei kerékpáros ösvények kialakításával és erdei kerékpáros turista útvonalak kijelölésével, új desztinációk létrehozásával.
A jelenlegi szabályozási környezetben az erdei kerékpározásra alkalmas kerékpáros ösvények és útvonalak kialakításának jogi keretei a normavilágosság érdekében kiegészítéseket igényelnek, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szerinti kerékpárutaktól elhatárolás céljából is, mely utóbbiak létesítése hosszabb engedélyezési folyamatot követően, jelentős költséggel lehetséges.
A 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet 4. mellékletét képező erdei közjóléti berendezések jegyzékének módosításával lehetőség nyílik erdei kerékpáros turista útvonalak erdei közjóléti létesítményként, valamint az erdei kerékpáros ösvények közjóléti berendezésként történő kialakítására. Az erdei kerékpáros ösvénynek nem a vonalvezetése a meghatározó jellemzője (mint az erdei kerékpáros turista útvonalnak), hanem a fizikai paraméterei és a kismértékű lehetséges emberi beavatkozás, amellyel létrehozható. A kerékpáros ösvény meghatározott tulajdonságokkal bíró nyompálya az erdőben, amely valamely erdei kerékpáros turista útvonal (közjóléti létesítmény) egyik lehetséges elemeként (közjóléti berendezéseként) beazonosítható a hatóság és a kerékpáros turista számára. Fizikai paraméterei úgy kerültek meghatározásra, hogy emberi beavatkozás nélkül, a maga természetességében eleve megfelelhet erdei kerékpározás céljára, de meghatározott célú és mértékű mesterséges beavatkozás is elfogadható.
A módosítás eredményeként, meghatározott feltételek betartása esetén az erdei kerékpáros turista útvonalak (közjóléti létesítmény) kijelölése, és a természetes vagy csekély beavatkozással kerékpározhatóvá tett, fizikai jellemzői alapján azonosítható erdei kerékpáros ösvények – mint az erdei kerékpáros útvonalak lehetséges elemei (közjóléti berendezései) – elismerése vagy kialakítása az erdőgazdálkodóval született egyezség alapján csak egy egyszerű és ingyenes erdészeti hatósági bejelentési folyamathoz kötődik.
Fontos kiemelni az erdei közjóléti létesítményként megjelölt „erdei kerékpáros turista útvonal” és a „kerékpárút” közötti fogalmi különbséget. Az erdei kerékpáros turista útvonal erdészeti ágazati jogszabályi definíció, nem azonosítható a KRESZ 13. § e) pontja szerinti kerékpárutakkal. Az erdei turista útvonal nem „létesül”, hanem a terepen kijelölésre kerül olyan közjóléti létesítmény, ahol a már meglévő, erdei kerékpározást is lehetővé tevő erdőgazdálkodási feltáró-úthálózat, az együttes használatra megjelölt turistautak, erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb részletek (nyiladékok, feltáró utak) vagy akár a közforgalom számára megnyitott magánutak, sőt erdei kerékpárutak felhasználásával egyébként is lehetőség van a kerékpározásra a jelenlegi szabályok között is. A kijelölés legfontosabb célja a kerékpáros erdőlátogatók irányítása, vezetése, így elérve, hogy a komolyabb természetvédelmi, illetve erdőgazdálkodási kockázatú helyeket elkerülve, meghatározott vonalakon koncentrálódjon a nagyobb létszámú kerékpáros jelenlét.
Az erdőgazdálkodási ágazati szabályozás keretében, az erdei kerékpáros turista útvonalak szerepeltetése az erdei közjóléti létesítmények között azzal a meghatározott, előre tekintő céllal történik, hogy a kizárólag kerékpárosok által használható erdei nyomvonalak kijelölésére az eddiginél világosabb szabályrendszer álljon rendelkezésre. A bevezetni kívánt szabályozás a jelenleginél ugyanis határozottabb kereteket jelöl ki, miközben biztosítja, hogy a szabadidős kerékpározási igények növekedése ellenére az erdők állapota a jogszerű, ingyenes erdőhasználatból eredően ne romolhasson, még akkor sem, ha az erdő szolgáltatásait különböző jármódokon egyszerre nagyobb erdőlátogató tömeg veszi igénybe.
A tervezet a fentieken kívül az Evt. erdészeti szakirányító fejezete módosításához kapcsolódó szóhasználati, pontosító rendelkezéseket, illetve technikai jellegű kiegészítéseket tartalmaz. Az „alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet” szókapcsolat az Evt. 97. § (2) bekezdésében meghatározott, többféle típusú jogviszonyra utal az erdőgazdálkodó és a szakirányítója (erdészeti szakszemélyzet vagy szakirányító vállalkozás) között. Nem új nyilvántartási vagy szakmai besorolási kategóriáról van tehát szó, hanem a felek közti ellenőrizhető és igazolható jogviszonyról. Az alkalmazás szófordulat feltüntetésére azért van szükség, mert a felelős szakirányító személy feladata tartós jellegű, elkülönül az eseti, pl. egy-egy műszaki ellenőri feladatot elvégző személytől.
A módosítás továbbá az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységekkel megbízható vállalkozások megnevezését pontosítja az Evt.-ben használt fogalmaknak megfelelően. Elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet – az Evt. 106. § (4) bekezdésével összhangban – csak erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás végezhet. Az „erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás” fogalma a legutóbbi törvénymódosítással (a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény) megszűnt, helyette a tágabb, „erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás” fogalom lépett. Az elrendelt kényszercselekményeknél már nem annak van jelentősége, hogy a hatóság által megbízható vállalkozás erdőkezelést végezhessen, hanem annak, hogy a vállalkozás erdészeti szakirányító vállalkozás legyen. Tekintettel arra is, hogy a szakirányító vállalkozás székhelye vagy telephelye nem feltétlenül gyakorol hatást a szolgáltatás díjára, illetve szélesebb vállalkozói kör jobban elősegítheti a hatóságok munkáját, az érintett erdő és a kényszercselekményt elvégző vállalkozás székhelye és telephelye közötti kapcsolatokra vonatkozó megkötés nem szükséges.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás