511/2020. (XI. 20.) Korm. rendelet indokolás
511/2020. (XI. 20.) Korm. rendelet indokolás
a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 511/2020. (XI. 20.) Korm. rendelethez
2021.01.01.
A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása a mezőgazdasági öntözési célú felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény esetében az engedélyezési feladatkört a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezetétől a Nemzeti Földügyi Központhoz telepíti. Ezzel összhangban szükséges a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása is a belügyminiszter és az agrárminiszter feladatköre tekintetében.
A jogszabály-módosítás alapján a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítménnyel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskör a Nemzeti Földügyi Központhoz kerül, ideértve az engedélyezést, a felügyeletet és a vízkészletjárulék-nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.
A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény felszín alatti vízből közvetlen, öntözési célú vízkivételt szolgál.
Egyidejűleg a vízelvezetést és vízelosztást szolgáló vízilétesítmények, vízimunkák engedélyezése továbbra is a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi vízügyi hatóságainak hatáskörében marad.
A hatáskörváltozással a kérelemhez benyújtandó tervdokumentáció tartalma nem változik, a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítménnyel és a vízhasználattal kapcsolatos tervanyagot a Nemzeti Földügyi Központhoz, a vízelvezetéssel és vízelosztással kapcsolatos vízilétesítményekre, vízimunkákra vonatkozó tervrészeket a katasztrófavédelmi szerv területi vízügyi hatóságához kell benyújtani. Mindkét eljárás továbbra is mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján.
A Nemzeti Földügyi Központ a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatásköröket is gyakorolja, ezzel biztosítva a vízügyi és vízvédelmi szakkérdések egy eljárásban történő vizsgálatát, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (3a) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően.
A rendeletmódosítás eredményeként a mezőgazdasági termelésben növekvő jelentőségű öntözési tevékenységgel kapcsolatos vízjogi engedélyezési feladat- és hatáskört az állam részéről egy szervezet, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvénnyel létrehozott öntözési igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági öntözőkutak engedélyezésének a Nemzeti Földügyi Központhoz telepítésével a kútengedélyezés az öntözésfejlesztés céljaival összhangban, komplexen vizsgálva folytatható, ami pozitívan hat az öntözéses gazdálkodás mértékének növekedésére.
A jogszabály-módosítás indoklásának az Indokolások Tárában történő közzététele – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján – szükséges.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás