2020. évi LII. törvény indokolás
2020. évi LII. törvény indokolás
az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
1. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) módosításának indokai.
Az elmúlt időszak agrárágazatot érintő eseményei és a közeljövő kihívásai [így különösen egyes állatbetegségek, orosz embargó, EU–Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) között tervezett szabadkereskedelmi szerződés] rámutattak arra, hogy szükség van a jelenlegi mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár bővítésére, tekintve, hogy a jelenlegi mezőgazdasági kockázatkezelés nem terjed ki valamennyi mezőgazdasági ágazatra és nem kezeli a mezőgazdasági termelők önhibáján kívüli, időjárási kockázatokon felüli egyéb piaci kockázatait sem. Ezért az Agrárminisztérium mezőgazdasági krízisbiztosítási stabilizáló rendszert kíván bevezetni.
A megvalósítás formája − a Vidékfejlesztési Programban is szereplő − krízisbiztosítási eszköz, amely a növénytermesztést érintő szélsőséges időjárási jelenségek által okozott jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálásán túl az állattenyésztést és növénytermesztést érintő egyéb kockázatokból (többek között az állat-, növénybetegségek, piaci árak csökkenése, piacvesztés, árfolyamváltozások, termelés során felmerülő költségek növekedése) adódó jövedelemcsökkenés részbeli kompenzálására is alkalmas. A termelők öngondoskodását ösztönző új rendszer csökkentheti az előre nem látható kedvezőtlen gazdasági és természeti eseményekből adódó jövedelemcsökkenést.
A több mint 10 éve működő agrárkár-enyhítési rendszertől eltérően, a krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes. Az a termelő csatlakozhat a rendszerhez, aki az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerint aktív mezőgazdasági termelőnek minősül.
Amennyiben a termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme a referencia időszak (az előző három év jövedelmének átlaga) mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelméhez képest 30%-ot meghaladóan csökken, úgy a krízisbiztosítási rendszer kompenzációt fizet a termelőnek, amelynek összege legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,99%-a lehet.
A rendszer által fizetett kompenzáció 30%-a az alap saját forrásából, vagyis a mezőgazdasági termelők által megfizetett krízisbiztosítási hozzájárulásból és egyéb önkéntes befizetésekből, 70%-a pedig a Vidékfejlesztési Program alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) lehívható vidékfejlesztési és az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatásból áll.
Finanszírozási oldalról a rendszer saját forrása határozza meg az adott évben kompenzációra lehívható vidékfejlesztési támogatás és a mezőgazdasági termelő számára adott évben kifizethető kompenzáció összegét.
A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő végrehajtási, nyilvántartási és egyéb közigazgatási feladatokat krízisbiztosítási szervként – az agrárkár-enyhítési rendszerben már sokéves tapasztalattal bíró – Magyar Államkincstár (MÁK) fogja ellátni. Ennek keretében a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer pénzeszközeinek Mkk. törvényben, valamint az annak végrehajtására szolgáló rendeletben foglaltaknak megfelelő felhasználásáról a krízisbiztosítási szerv gondoskodik, amely feladat kiterjed az EMVA forrás lehívására is.
Az elfogadott Vidékfejlesztési Programban foglaltaknak megfelelően a krízisbiztosítási eszköz bevezetésének elsődleges feltétele egy állami, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó szakasza alapján akkreditált, a krízisbiztosítási pénzeszközt kezelő szervezet kijelölése. Az akkreditációs feltételeket az agrárminiszter határozza meg.
A mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a MÁK-hoz történő benyújtásával, önkéntesen csatlakozhat a rendszerhez, naturális adatok alapján (megművelt földterület, éves átlagos állatlétszám) évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet és adatot szolgáltat a referencia időszaki és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem megállapításához. A mezőgazdasági termelő a kompenzációt a MÁK-tól igényli, amely azt a vidékfejlesztési támogatással együtt fizeti ki. A WTO szabályok alapján kizárólag a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek kompenzálhatók, ezért el kell különíteni a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet.
2. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása megteremti a mezőőrökről vezetett nyilvántartás személyes adatai kezelésének törvényi alapját, a mezei őrszolgálatról vezetett nyilvántartás FELIR-hez való kapcsolódása vonatkozásában összhangot teremt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (2) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezéssel, kiszélesíti és egyértelműsíti a mezőőrök képzésére, vizsgáztatására vonatkozó rendeleti szintű felhatalmazás keretét, valamint pótolja az önkormányzati rendelet-alkotás Alaptörvény 32. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás hiányosságait.
3. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény jelen pontosítását a végrehajtás során felmerült gyakorlati tapasztalatok indokolják.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Fbtv. 17. §-a a mezei őrszolgálat létrehozását követő eljárást, azaz az őrszolgálat létrehozása mezőgazdasági igazgatási szervnek történő bejelentését, a bejelentés adattartalma meghatározását, valamint a bejelentés alapján az őrszolgálat nyilvántartásba vételét szabályozza. A szabályozás lényege nem változik a módosítást követően sem, az előterjesztés nyomán a bejelentés adattartalma kerül pontosításra.
2. §
A rendelkezés a mezei őrszolgálatról vezetett nyilvántartás FELIR-hez való kapcsolódása vonatkozásában összhangot teremt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (2) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezéssel.
3. §
A mezőőrökről vezetett nyilvántartás személyes adatai kezelésének törvényi alapja jelenleg hiányzik, a módosítás ezt pótolja.
4. §
a) ponthoz: javaslatot tesz az önkormányzati rendelet-alkotás Alaptörvény 32. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás hiányosságai pótlására;
b) ponthoz: a személyes adatok továbbítására vonatkozó rendelkezéseket is törvényi szinten szükséges megadni;
c) és d) ponthoz: a javaslat egyértelműsíti a mezőőrök képzésére, vizsgáztatására vonatkozó rendeleti szintű felhatalmazás keretét azzal, hogy kimondja, hogy a vizsgáztatás mellett a képzés és továbbképzés is a mezőőri feladatellátás feltétele.
5. §
A 2007. évi XVII. törvény 28/B. § (5) bekezdése szerinti, technikai jellegű módosítás biztosítja a kötelező elektronikus kapcsolattartás folyamatának megvalósulását, és így az agrártámogatási eljárás egyes elemeinek a folyamatosságát. Szabályozni kell azonban azt az esetet is, amikor az ügyfél úgy kéri saját részére az irat megküldését, hogy nem alkalmas elektronikus kapcsolattartásra. A módosítás alapján ilyen esetben az irat az iratot benyújtó utolsó személy részére kerül továbbításra elektronikusan azzal, hogy az ügyfelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egyéb úton tájékoztatja.
6. §
Az egységes szabályozás érdekében szükséges összhangba hozni a papír alapú és elektronikus másolatként beérkező iratokra vonatkozó szabályozást.
7. §
A Támtv. 38. § (3) bekezdése szerinti pontosítással meghatározásra kerül, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási adatok módosítása iránti kérelmét hogyan és milyen nyomtatványon tudja megtenni. A kérelmek postai úton történő benyújtási módjára, mint az elektronikus út főszabályához képest kivételes módra az egyes jogcímrendeletekben, illetve pályázati felhívásokban indokolt eltérést biztosítani.
8. §
A Támtv. 57/A. § (1a) bekezdését érintő módosítást a 2018. évi országgyűlési választást követő kormányszerkezeti átalakításból eredő feladatmegosztások változása indokolja.
9. §
Tekintettel arra, hogy a végrehajtás felfüggesztésének ideje alatt a MÁK a követelését nem tudja érvényesíteni, így ezen periódus alatt az elévülési idő is nyugszik.
10. §
Szabályozási átmenet biztosítása a jogrendszer koherenciájának elősegítése érdekében.
11. §
Jogtechnikai célú, szövegcserés módosítások.
12. §
A 10. § b) pontjában foglalt szövegcserés módosításra való tekintettel a 28/C. § (1) bekezdésének normatív tartalma kiürült, így a bekezdés hatályon kívül helyezése indokolt.
13. §
A szakasz a krízisbiztosítási rendszerhez kapcsolódó új fogalmak meghatározását és az Mkk. törvényben jelenleg hatályos, a krízisbiztosítási rendszer bevezetésével összefüggő fogalom-meghatározások pontosítását tartalmazza.
14. §
A módosítás az Mkk. törvény 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a felhasználásának a pontosítását tartalmazza a 2021–2027. időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés meghatározott költségeinek kiegészítésével, tekintettel arra, hogy a tervezés keretében a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök kialakítása és továbbfejlesztése is megvalósul. Továbbá egyértelműsítésre kerül, hogy a 4%-os pénzeszköz – adott esetben a központi költségvetési szervnél – fel nem használt részére sem vonatkozik az általános tartalék- és maradványképzési kötelezettség, ezek az összegek továbbra is az Agrárkár-enyhítési előirányzat pénzeszközeit képezik.
15. §
Szükséges annak pontosítása, hogy a mezőgazdasági termelő csak olyan mezőgazdasági biztosítás megléte esetén részesülhet az egyébként járó kárenyhítő juttatás teljes összegében, amely az agrárkár-enyhítéssel lefedett releváns időjárási kockázatra vonatkozik.
16. §
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. § (4) bekezdése alapján a Központi Statisztikai Hivatal jogosult a közigazgatási nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes, valamint egyedi azonosításra alkalmas hozzáférésre. Ennek jogszabályi alapja kerül rögzítésre.
17. §
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert megalapozó törvényi rendelkezések kerültek rögzítésre a törvényjavaslatban az alábbiak szerint:
a krízisbiztosítási rendszer létrehozása [19/B. § (1) bekezdés],
a krízisbiztosítási szerv kijelölése a feladatai megnevezésével [19/B. § (2) bekezdés],
a krízisbiztosítási szerv akkreditációjára vonatkozó előírás [19/B. § (3) bekezdés],
a krízisbiztosítási rendszerhez való csatlakozás [19/C. § (1) bekezdés],
a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsági jogviszony megszűnése [19/C. § (2) bekezdés],
a krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének szabályai [19/C. § (3)–(4) bekezdés],
a krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultság feltételei és összege [19/D. § (1)–(4) bekezdés],
a krízisbiztosítási rendszer pénzeszközeire és annak terhére történő kifizetésre, pótbefizetésre vonatkozó szabályok (19/E–19/F. §),
a krízisbiztosítási rendszer tagjának adatszolgáltatási kötelezettsége, valamint a rendszer működése során keletkezett adatok átadására vonatkozó szabályok (19/G. §)
18. §
Felhatalmazó rendelkezés a Kormány részére, hogy a krízisbiztosítási szervet rendeletben jelölje ki, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.
Továbbá felhatalmazó rendelkezés az agrárpolitikáért felelős miniszter részére, hogy a krízisbiztosítási rendszer végrehajtásához kapcsolódó egyes részletszabályokat rendeletben állapítsa meg.
19. §
A krízisbiztosítási eszközre vonatkozó uniós jogszabályhely megjelölése.
20. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás