2020. évi LIV. törvény indokolás
2020. évi LIV. törvény indokolás
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIV. törvényhez
1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim törvény) 1. § (3) bekezdése értelmében a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: „Eximbank”) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) rendelkezéseit az Exim törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Exim törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az Eximbank ingatlanalap(ok)ba fektessen. Az Eximbank ingatlanalap(ok)ba történő tőkebefektetéssel finanszírozni tudná a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat azzal, hogy ezen alapok tőkéjéből – akár – határainkon kívüli területeken vásárolt ipari, idegenforgalmi, irodai, stb. ingatlanok fejlesztésében, üzemeltetésében kapjanak szerepet, összhangban a kifektetési politikában meghatározott célokkal.
A Magyarországon már sikeres ingatlanportfoliót kiépített és üzemeltető társaságok így kiléphetnek a nemzetközi piacra, ami lehetővé teszi számukra a megszerzett piaci tudás, tapasztalat hasznosítását, továbbá az innovatív hazai építőipari és egyéb termékek, szolgáltatások exportját, mert ezek beépülnek a fejlesztendő, üzemeltetésre átvett külföldi ingatlanokba.
Az ingatlanalapokra, azok kezelőire minden országban szigorú szabályozás vonatkozik a befektetői érdekek védelme érdekében, így a jogi garanciák rendelkezésre állnak a befektetés megtérülésére vonatkozóan. A portfolió hozamának összetevői hasonlóak az értékpapíralapokhoz, viszont azoknál sokkal stabilabbak, jobban tervezhetők. A hozam egyik összetevője az adott eszköz értékváltozása, a másik pedig a bérleti díj bevétel, ami az ingatlanalap hozamának meghatározó, stabil bevételt jelentő részét adja. Mivel általában a kereskedelmi ingatlanok hosszú távú, több éves bérleti szerződésekkel rendelkeznek, az ebből befolyó bérleti díj bevételek előre tervezhetők. Ez ad stabilitást az ingatlanok értékének, és biztosítja az ingatlanalap kiegyensúlyozott növekedését.
A kockázatokat tovább mérsékeli a diverzifikáció. Az ingatlanalap az ingatlanpiac különböző piaci szegmenseiben és eltérő földrajzi helyszíneken fektet be, amelyeket az egyéni befektető nem tudna megtenni.
Mindezekre tekintettel az Eximbank mint befektető számára a befektetési portfólió építésénél érdemes a hazai és nemzetközi magántőkealapok mellett ingatlanalapba is tőkét elhelyezni, az ingatlanpiac által kínált stabil hozam és diverzifikációs lehetőségeket kihasználni.
Egy ingatlanalap méretéből adódóan sok elemből álló, jól strukturált ingatlanportfoliót képes felvásárolni, majd üzemeltetni, hasznosítani, ezért megfelelő szakértői felügyelet mellett viszonylag alacsony kockázatú befektetésnek tekinthető. Jelen módosítás révén lehetővé válna az Eximbank részére mind a bel- és külföldi ingatlanalap(ok) alapítása, mind az azokhoz történő csatlakozás.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) módosítása technikai jellegű, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Tbj.), valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2020 januárjában végbement módosításai teszik szükségessé a változtatásokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Jelenleg, amennyiben az Eximbank intézményi kezességet (Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) kíván igénybe venni, problémát jelent, hogy a kezesek elvárják, hogy a követelés behajtását a szerződött intézmény vállalja. Az Exim törvény módosításával lehetővé válik, hogy az Eximbank pénzügyi szolgáltatás közvetítése keretében más nevében hajthasson be követelést, így intézményi kezesség esetén is, ha az intézményi kezes ezzel bízza meg.
A módosítás révén az Eximbank bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap mellett ingatlanalap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan is jegyezhet befektetési jegyet.
Az ingatlanalap, magántőkealap, kockázati tőkealap helyett használt alternatív befektetési alap fogalom a Kbftv.-nek megfelelő általános, valamennyi korábban egyenként nevesített alap kategóriáját felölelő törvényi definíció.
Az alapkezelő alapítását azért szükséges külön nevesíteni, mivel a hatályos törvényi rendelkezés megengedi az Eximbank számára az alap alapítását, azonban alapot csak alapkezelő alapíthat. Ezért a hatályos törvényi rendelkezés szerint az Eximbank felhatalmazása alap alapítására csak úgy értelmezhető, ha az alap alapítása magában foglalta az alapkezelő alapításának a lehetőségét is. A javasolt törvénymódosítás ezt a korábbi implicit törvényi lehetőséget most kifejezetten nevesítené, a törvény értelmezésének egyértelműsítése érdekében.
2. §
A módosítással lehetővé válik, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Eximbank mind garanciát, mind kezességet nyújthasson, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén, állami készfizető kezesség mellett. Az Eximbankra vonatkozó OECD és uniós szabályok nem tesznek különbséget a garancia és a kezesség között, azokra azonos előírásokat tartalmaznak. Ugyanakkor a magyar szabályozás alapján a kezesség alkalmazása kedvezőbb lehet, adminisztrációs terhek csökkentésével járhat, mivel a bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy kezes teljesítésével az alapjogviszony megszűnik, de az alapjogviszony biztosítékai fennmaradnak a kezes követelésének fedezeteként. Például egy hitel visszafizetésére vállalt kezesség esetén elegendő a kezesség jogosultjának megkötni a biztosítéki szerződéseket, amelyek az Eximbank mint kezes teljesítése esetén, a törvény alapján az Eximbankra átszállnak, csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A kezesség alkalmazása a költségvetés számára is kedvezőbb lehet, figyelemmel a mentesüléseknek a garanciához képest szélesebb körére.
3. §
A javasolt módosítás célja, hogy a COVID-19 járvány gazdaságot érintő hatásainak csökkentésére bevezetendő Eximbanki programokban a partnerbankok részt tudjanak venni, figyelemmel arra, hogy a nagykockázat vállalásra vonatkozó korlátozások ezt jelenleg akadályozzák tekintettel arra, hogy ezen konstrukciók nem a mentesülést biztosító exportcélú, hanem belföldi hitelek.
Az Eximbanknak a kötelező érvényű ajánlatok és a megkötött, de még nem hatályos hitel-, leszámítolási és garancia szerződéseit függő kötelezettségek miatt keletkező fedezetlen pozíciója intézkedések nélkül (központi költségvetési kezesség, MEHIB) beláthatatlan nagyságrendű kockázattal súlyozott kitettségérték növekedést eredményez. Ez azonban azon jogszabályi hiányosságból fakad, hogy a CRR I. melléklete konkrétan nem nevesíti a fedezetek érvényesíthetővé és elismertté válásáig nem folyósítható mérleg alatti kötelezettségek alacsony, azaz 0%-os kockázati kategóriáját. Valójában a függő kötelezettségekből mérlegtétel a jogszabályok szerint nem keletkezhet.
4. §
A nemzetközi versenyképességet javító ügyletek nem az OECD szabályok keretében nyújtott finanszírozási konstrukciók, így a fogalommeghatározások törlése az ügyfelek számára is nehezen érthető és átlátható kötelező vállalást, az OECD által alkalmazott módszertan szerinti számszerűsíthető előny előírását szüntetné meg, amely a COVID-19 járvány következtében bevezetendő gazdaságmentő programokhoz való hozzáférésben is korlátozza a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.
5. §
A Kit. 2020. januári módosítása megteremtette az 50 éven felüli kormánytisztviselők részére adható pótszabadság (3 nap) lehetőségét, amelyet szükséges a Külszoltv.-ben is átvezetni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a kihelyezettek csak a gyermekek után járó pótszabadságra jogosultak.
6. §
A Tbj. változása kapcsán véghezvitt, technikai jellegű módosítás, amely az örökbefogadói díjra jogosult, felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőre is kiterjeszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szabályait.
7. §
Technikai jellegű módosítás, amely a Külszoltv. 58/C. §-ában szereplő, Kit.-re mutató hivatkozást módosítja. A Külszoltv. 58/C. §-a hivatkozik a Kit. 131. § (2) bekezdésére, amely 131. § (1) bekezdés b) pontra változott, erre tekintettel a Külszoltv. technikai módosítása is indokolt. A módosítás a jelenleg fennálló koherencia zavar orvoslása miatt szükséges. A módosítás továbbá, megteremti az összhangot a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (2) bekezdés l) pontja alapján a minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselők házas- vagy élettársának jelen § a)–c) pont szerinti tevékenysége miatt fizetés nélküli szabadság, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (1) bekezdés b) pont szerinti fizetés nélküli szabadság esetkörei között.
8. §
Átmeneti rendelkezés.
9. §
Felhatalmazó rendelkezés pontosítása tekintettel arra, hogy a tartós külszolgálat mind egészségügyi, mind pedig mentális kockázatokat jelenthet bizonyos állomáshelyek esetében ezért szükséges a felhatalmazó rendelkezés pontosítása, annak érdekében, hogy megelőzhetők, illetve feltárhatók legyenek azok az esetleges egészségügyi és mentális problémák, amelyek a külképviseleti lét, illetve munkavégzés során jelentkezhetnek és a kihelyezett munkavégzésére jelentős befolyással bírhatnak.
10. §
Technikai jellegű módosítás, amely a Külszoltv. 58/C. §-ában szereplő, Kit.-re mutató hivatkozást módosítja. A Külszoltv. 58/C. §-a hivatkozik a Kit. 131. § (2) bekezdésére, amely 131. § (1) bekezdés b) pontra változott, erre tekintettel a Külszoltv. technikai módosítása is indokolt. A módosítás a jelenleg fennálló koherencia zavar orvoslása miatt szükséges. A módosítás továbbá, megteremti az összhangot a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (2) bekezdés l) pontja alapján a minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselők házas- vagy élettársának az 58/C. § a)–c) pont szerinti tevékenysége miatt fizetés nélküli szabadság, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (1) bekezdés b) pont szerinti fizetés nélküli szabadság esetkörei között.
11. §
Hatályba léptető rendelkezés.
12. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás