541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet indokolás
541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet indokolás
a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről szóló 541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelethez
2020.12.04.
A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Tanács 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) a minősített bizalmi szolgáltatások tanúsítványai esetében előírja, hogy a minősített tanúsítvány kibocsátásakor a minősített bizalmi szolgáltató megfelelő eszközökkel és a nemzeti jogszabályokkal összhangban ellenőrizze annak a természetes vagy jogi személynek az azonosságát, és – adott esetben – egyedi jellemzőit, akinek vagy amelynek a részére a minősített tanúsítványt kibocsátották.
Az eIDAS rendelet 24. cikke négy különböző megoldást fogad el a személyazonosság ellenőrzésére:
a) a természetes személynek vagy a jogi személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenléte útján, vagy
b) távolról, olyan elektronikus azonosító eszköz használatával, amely tekintetében a minősített tanúsítvány kibocsátása előtt biztosították a természetes személynek vagy a jogi személy képviseletre jogosult képviselőjének személyes jelenlétét, és amely megfelel a 8. cikkben a „jelentős”, illetve a „magas” biztonsági szintre vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy
c) minősített elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus bélyegző a) vagy b) ponttal összhangban kibocsátott tanúsítványával, vagy
d) a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerek alkalmazásával. A biztonság egyenértékűségét megfelelőségértékelő szervezetnek kell igazolnia.
Ennek megfelelően a tervezet két új azonosítási módszert határoz meg:
a) videotechnológiás azonosítás használata,
b) Kormány által biztosított egyes elektronikus azonosítási szolgáltatások használata.
A) A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a bizalmi szolgáltatók az ügyfél-azonosítást videotechnológián keresztül, személyes jelenlét nélkül is elvégezhessék. Jelen tervezet ezen megoldást biztosítja hosszú távon is a bizalmi szolgáltatók számára.
A tervezet nem írja elő, hogy milyen csatornát kell használni a videotechnológia számára, azt a bizalmi szolgáltatóra bízta, így a bizalmi szolgáltatók bármely, a rendeletben foglaltaknak megfelelő videotechnológiás rendszert használhatták, az a kormányzati szakrendszereket nem terhelte. A videotechnológiás azonosítás lényege, hogy az élő videoképes telekommunikációs csatornán keresztül belépő ügyfél az okmányát a kamerán keresztül bemutatja, a szolgáltató az ügyfél által adott adatokat összeveti az okmánnyal, majd ezt követően (vagy valós időben) az okmány adatait és az ügyfél által adott adatokat összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartással.
A tervezet a veszélyhelyzeti Korm. rendelethez hasonlóan a bizalmi szolgáltatókra bízná a részletes technológia kialakítását azzal, hogy a rendelet meghatározza azokat a paramétereket, amelyek esetén sikeresnek minősül az azonosítás.
Az így kialakított videotechnológiás azonosítás előnye a Kormány által biztosított szolgáltatásokhoz képest, hogy a bizalmi szolgáltatónak nem kell ahhoz csatlakoznia, ennek megfelelően sem a szolgáltatás igénybevétele során, sem a felvételek rögzítése során nem terheli az állami rendszereket.
B) Az elektronikus ügyintézés során használt azonosítási rendszereket az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény I. része értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szervek előtti ügyekben lehet használni. Figyelemmel arra, hogy a bizalmi szolgáltatók nem minősülnek elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, így részükre speciális szabályokat kell biztosítani az azonosítás elfogadhatóságára.
A tervezet értelmében a bizalmi szolgáltatók az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti, ún. piaci szereplőként igényelhetik a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatásokat.
A szolgáltatás igénybevételével lehetőség nyílik arra, hogy a bizalmi szolgáltató – ha az ehhez szükséges informatikai rendszert kiépíti – az ügyfél azonosítását tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány vagy 2021. február 1-jétől a Kormány által biztosított videotechnológiás azonosítási rendszer segítségével távolról is elvégezhesse.
C) Az informatikai rendszerek megfelelőségének tanúsítása mindkét esetben az eIDAS rendeletnek megfelelően kötelező.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás