570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 139. § (2) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama meghaladhatja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott maximális negyvennyolc órás heti időtartamot.

(2) Munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban a huszonnégy órát nem haladhatja meg.

(3) A fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (3) bekezdésében meghatározott hatórás időtartamot legfeljebb három órával meghaladhatja.

(4) A szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a Hszt. 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával.

(5) A Hszt. 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. Az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál.

(6) A keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról a Hszt. 350. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az állományilletékes parancsnok dönt.

(7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.

(8) Az (1), (2), (5)–(7) bekezdésben foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is alkalmazni kell azzal, hogy

(9) A rendvédelmi igazgatási alkalmazottnak a Hszt. 289/N. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendkívüli munkaidő teljesítése esetén a szervezeti egység vezetőjének döntésétől függően

2. §² A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja – a Hszt. 84. §-ában foglaltaktól eltérően – a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le.

3. §³

4. §

5. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kiutasításra került, a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgárnak vagy EGT-állampolgár családtagjának a Btk. 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasítását hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kiutasított EGT-állampolgár vagy EGT-állampolgár családtag a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.

6. §⁵

7. §⁶ A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követő 180. napig a telephelybiztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása és érvényben tartása esetén a biztonsági vezető foglalkoztatásához a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott sikeres vizsga megléte.

8. § Az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szvmt.) meghatározott jogkörét gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására az Szvmt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is.

9. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül, az e rendeletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha az eljáró hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt teljesíteni.

(3) A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.

(4) A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.

(5) Az eljáró hatóság – szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával – a (4) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet. A honlapon történő közzétételt a (2) bekezdés szerint megkeresett szerv is köteles teljesíteni.

(6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha jogszabály az eljárásban a közmeghallgatás megtartását az eljáró hatóságtól eltérő szerv vagy személy feladatává teszi.

(7) Ha az eljáró hatóság a közmeghallgatás-tartási kötelezettségének nem tesz eleget, a közmeghallgatást a mulasztásról szóló bejelentést követő 30 napon belül az eljáró hatóság székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) tartja meg. Ha az eljáró hatóság a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat nem teljesítette, a közmeghallgatás előkészítése – a 30 napos határidőn belül – a kormányhivatal feladata.

10. § Az eljáró hatóság a 9. §-ban foglalt cselekményen túl egyéb, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét – ha a veszélyhelyzetre vonatkozó más jogszabály eltérően nem rendelkezik – kizárólag akkor rendel el, ha azt az ügy jellege elengedhetetlenné teszi, vagy a tényállás másként nem tisztázható.

11. § A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás keretében a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően is biztosítható többletforrás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebben az esetben a meglévő finanszírozási szerződésekben meghatározott források megemelhetőek, a támogatás felhasználásának feladat- és költségterve a támogató, illetve a lebonyolító hozzájárulásával módosítható.

12. §

13. §

13/A. §

13/B. §

13/C. §

14. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 8. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

15. §¹²

16. § (1) A 6. alcím rendelkezéseit a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a veszélyhelyzet kihirdetése és e rendelet hatálybalépése közötti időre kitűzött közmeghallgatást a veszélyhelyzetre tekintettel nem tartották meg, és a hatóság érdemi döntést hozott, a közmeghallgatást e rendelet hatálybalépését követő tizenöt napon belül a 9. §-ban szabályozott módon pótolni kell. A pótolt közmeghallgatás alapján a hatóság a döntését szükség szerint kiegészíti vagy módosítja. A döntés módosítására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 120. §-a alapján abban az esetben is sor kerülhet, ha a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntés nem jogszabálysértő.