572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet indokolás
572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelethez
2020.12.12.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A tervezet az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény és az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/13262. számú törvényjavaslatban foglalt rendelkezések kormányrendeleti szintű szabályainak megalkotását célozza, valamint néhány más témában is javasol kormányrendeleti szintű módosításokat. A főbb témák az alábbiak.
1. A születést és a házasságkötésből eredő névváltozást követő hivatalbóli okmánykiállítást előíró és lehetővé tévő törvényi rendelkezésekhez kapcsolódó és kiegészítő kormányrendeleti módosítások
Az állandó személyazonosító igazolvánnyal és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben a nyilvántartást kezelő szerv fog eljárni. A születést anyakönyvező anyakönyvvezető az újszülött hatósági igazolványát a törvényes képviselő nyilatkozata alapján személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél átadja, illetve a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre kézbesíti.
Az át nem vett hatósági igazolványok a járási hivatal részére kerülnek megküldésre, mely gondoskodik az átadásukról. Az át nem vett okmányok selejtezésére vonatkozó szabályok is megállapításra kerültek.
A házasságot kötő magyar állampolgár hatósági igazolványa lakó- vagy ennek hiányában tartózkodási helyére, vagy külföldre a konzuli tisztviselőnek kerül továbbításra.
Az át nem vett hatósági igazolványok a járási hivatal részére kerülnek megküldésre, mely gondoskodik az átadásukról.
A házasságot kötő magyar állampolgár személyazonosító igazolványa lakó- vagy ennek hiányában tartózkodási helyére, illetve külföldre a konzuli tisztviselőnek kerül továbbításra.
Az át nem vett személyazonosító igazolványok a járási hivatal részére kerülnek megküldésre, mely gondoskodik az átadásukról.
A szülő az újszülött személyazonosító igazolványának kiadásához szükséges hozzájárulását az egészségügyi szolgáltatónál vagy a rendelkezési nyilvántartásban teheti meg.
2. A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Nemzeti Választási Iroda hozzáférése a személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 37. § (4) bekezdés b) pontja alapján, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra járványügyi feladatainak ellátása céljából.
Az NNK az Nytv. 37. § (4) bekezdés b) pontja alapján a 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok – azaz a természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítésicím-adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje – igénylésére jogosult, mint egészségügyi államigazgatási szerv, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához.
A Nemzeti Választási Iroda az Nytv. 23. § a)–b) pontja alapján, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 96. § (1) bekezdése alapján jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra a választással, illetőleg a központi névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatainak ellátása céljából.
A központi névjegyzék pontos és hiteles vezetése érdekében indokolt a hiányos, illetőleg töredékadatokon történő bekérdezés lehetőségének biztosítása. Útlevéllel történő regisztráció esetében ugyanis a személyes adatok nem mindig egyeznek meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal.
Levélben szavazók esetében is nehézséget jelentenek az esetlegesen pontatlanul megadott személyes adatok, és így az egyértelmű beazonosíthatóság. Ezen esetekben csupán a hiányos, illetőleg töredékadatokon történő bekérdezéssel van lehetőség a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban az adott személyre vonatkozó személyes adatokat ellenőrizni, és ezáltal a névjegyzéket pontosan vezetni, karbantartani, a szavazót beazonosítani.
3. Az úti okmány nyilvántartására és a kapcsolódó eljárásra vonatkozó módosítások
A jelenlegi szabályozás főszabályként rögzíti, hogy az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. Ehhez képest egy kivételt állapít meg, az ideiglenes magánútlevelek hivatalbóli kiállítását. A házasságkötés miatt kiadott okmányok kapcsán új esetkörrel – a magánútlevél hivatalból történő kiállításával – bővül a hivatalból induló eljárások köre, ezért szükséges a jelenlegi szabályozás kiegészítése.
A házasságkötés miatt hivatalból induló eljárásoknál az anyakönyvvezető veszi fel az okmány kiállításához szükséges arcképmás-, aláírás- és ujjnyomatadatokat, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv pedig továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat. A hivatalból induló eljárások esetében nem a „klasszikus” értelemben vett kérelemről beszélünk, de szükséges annak szabályozása, hogy az okmány kiállítása érdekében felvett adatok milyen úton kerülnek be az útiokmány-nyilvántartásba. Emiatt szükséges az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések kiegészítése a hivatalból induló eljárásra vonatkozó specialitásokkal.
4. A közlekedési igazgatást érintő egyes módosítások
Kormányrendelet határozza meg, hogy Magyarország területén mely okmányok, illetve okiratok alkalmasak a járművezetési jogosultság igazolására, így itt szükséges rendelkezni arról is, hogy az első vezetői engedély kiadása, a kategória bővítése és a vezetői engedély meghosszabbítása esetén a vezetői engedély elkészültéig, már a nyilvántartásba tett bejegyzés alapján is lehet vezetni.
Megtörténik továbbá az automatikus döntéshozatali eljárás lehetővé tétele a járművekkel kapcsolatos azonnal intézhető ügyek tekintetében.
Tekintettel arra, hogy az egészségi alkalmasságra és elsősegélynyújtási ismeretekre vonatkozó adat már elektronikusan fog megérkezni az engedély-nyilvántartásba, ezek a feltételek már nem papíralapú igazolás alapján, hanem a nyilvántartásból ellenőrizhetőek lesznek.
A törzskönyv a jármű tulajdonjogát igazoló okmány. Azt kell a jármű jogszerű tulajdonosának tekinteni, aki a törzskönyvet birtokolja. Éppen ezért a törzskönyv cseréje esetén a régi törzskönyvet le kell adni; az automatikus kiállítás útján kiállított törzskönyv kapcsán ennek részletszabályait is meghatározza a rendelet. A jelenleg hatályos szabályozás szerint forgalmi engedély cseréje esetén az új okmány átvételével egyidejűleg le kell adni a régit.
A szabályozás rendelkezik továbbá arról, hogy a vezetői engedély cseréje esetén a régi vezetői engedélyt le kell adni.
5. „112 SOS Hallássérülteknek”
2018. december 1-jén elindult a „112 SOS Hallássérülteknek” elnevezésű mobilalkalmazás. Ennek segítségével a fogyatékkal élők segélyhívást tudnak kezdeményezni úgy, hogy a bejelentő az applikáció használatával SMS-üzenetet tud küldeni a hívásfogadó központba, a mobiltelefon bekapcsolt GPS-modulja esetén pedig a földrajzi helyzetét (GPS-koordinátákkal és az ahhoz tartozó címmel) is megjeleníti a rendszer. A hívásfogadó rendszerbe érkezett SMS-t a hívásfogadó operátorok fogadják, és megteszik a szükséges intézkedéseket, tehát a fogyatékkal élők számára biztosított a segítségkérés.
A „112 SOS Hallássérülteknek” elnevezésű mobilalkalmazás megfelel a vonatkozó uniós szabványoknak, biztosítja az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Kódex) rögzített célt, amely alkalmassá teszi arra, hogy ezen applikáció segítségével a fogyatékos felhasználó utazása során is más végfelhasználókkal azonos módon, előzetes regisztráció nélkül férjen hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz. Továbbá a Kódex szerinti tájékoztatási kötelezettségnek megfelelő intézkedések születtek az applikációval összefüggésben, ugyanis a Rendőrség a fogyatékkal élő szervezetek vezetőit tájékoztatta arról, hogy milyen módon férhetnek hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz, amelyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége saját honlapján közzétett, illetve az a Rendőrség honlapján is megjelenítésre került.
6. Személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos módosítások
2021. augusztus 2. napjától a polgár – jogszabályban meghatározott kivétellel – köteles állandó személyazonosító igazolványa kiadásához ujjnyomat adására, mivel a személyazonosító igazolvány tárolóelemének kötelező lesz tartalmaznia azt.
Erre figyelemmel szükséges a kérelem, az ujjnyomat-felvételezés és az okmány cseréjének szabályait meghatározni.
A magyar állampolgár kérheti, hogy a személyazonosító igazolványon származási helye vizuálisan észlelhető módon feltüntetésre kerüljön.
A külföldiek részére kiállított személyazonosító igazolvány vizuális megjelenítése is változik.
7. A Seveso-irányelvvel összefüggő módosítások
A rendelkezések pontosítást tartalmaznak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Seveso-irányelv) rendelkezéseinek megfelelő átültetése érdekében.
8. A halottvizsgálati eljárás szabályainak módosítása
A rendkívüli haláleseti eljárásban az ágazati jogszabály, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseivel összhangban szükséges alkalmazni, tekintettel arra, hogy nevezett eljárás az Ákr. hatálya alá eső közigazgatási hatósági eljárás. Az Ákr. 118. § (3) bekezdése kógens szabályként úgy rendelkezik, hogy a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. A fentiekre tekintettel indokolt a Kr. 15. § (3) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében 5 nap helyett 15 napos fellebbezési határidő meghatározása.
Mivel a Kr. 12. § (2) bekezdése alapján meghatározott halottvizsgálati szaktanácsadók száma nem elégséges, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységének további zökkenőmentes ellátása érdekében a Kr. 47. §-ának a módosítása indokolt, amely alapján a hatóság 2023. december 31-ig a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül – azok akadályoztatása esetén – halottvizsgálati szaktanácsadóként megfelelő szakismerettel rendelkező orvost is igénybe vehet.
9. Az e-ügyintézést érintő módosítások
1. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 9. § c) pontja alapján 2020. március 17-e óta az Ügyfélkapu-regisztrációval már rendelkező felhasználó, a regisztrációhoz tartozó felhasználónevének megismerését a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal telefonon keresztül biztosítja. E rendelkezés hatálybalépését követően kiemelkedő számú ügyfél élt a lehetőséggel – hetente megközelítőleg 1000 ügyfél –, aminek a kiszolgálására érdemes hosszútávon biztosítani ezt a lehetőséget. Korábban a 1818 az Ügyfélkapu-felhasználónév telefonon keresztüli megismerését már a NAVASZ-projekt keretei között is javasolta, mint nagy ügyfélérdeklődésre számot tartó szolgáltatást.
A veszélyhelyzet elhárulásával a fentiekben idézett rendelet hatályát vesztette, ezzel a feladatvégzés jogalapja megszűnt.
Tekintettel azonban a fentiekben ismertetett tényekre, javasolt a 1818 dedikált feladatai közé felvenni.
2. A kormányzati hitelesítésszolgáltató (GOVCA) által nyújtott szolgáltatások köréből nem indokolt kizárni az elektronikus ügyintézést nem biztosító, így az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 68/A. § (1) bekezdése szerint piaci szereplőnek minősülő közfeladatot ellátó szerveket (állami és önkormányzati költségvetési szerveket, állami közfeladatot ellátó szervezeteket, például olyan állami vállalatokat, mint a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-t, Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-t stb.). Ezen piaci szereplőnek minősülő közfeladatot ellátó szervezetek a többi SZEÜSZ-t, KEÜSZ-t díjmentesen igénybe vehetik a 68/A. § (2) bekezdése alapján.
Másrészt egyes SZEÜSZ-ökhöz, KEÜSZ-ökhöz való gépi csatlakozáshoz – pl. AVDH, AVDH-DHSZ, KAÜ, KDÜ, NISZ-TKASZ – technikailag szükséges a kormányzati hitelesítésszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokat (elektronikus bélyegző, autentikációs, üzenethitelesítő, titkosító tanúsítvány, időbélyeg stb.) igénybe venni.
Mivel a jogszabály-módosítás következtében a GOVCA szolgáltatásainak igénybevételére jogosulttá váló szervezetek a tanúsítványszolgáltatásokhoz kapcsolódó díjakat térítenék, így költségvetési hatása nincs a módosításnak.
3. A hatályos szabályok szerint az Ügyfélkapu-regisztráció elsősorban személyesen történik meg. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok az Ügyfélkaput videochaten keresztül is igényelhessék. A rendelet értelmében ehhez a NISZ Zrt. által biztosítandó biztonságos szoftvert/applikációt kell használniuk. Az azonosítás elsősorban vizuálisan történik meg, azaz az Ügyfélkapu-regisztrációt végző szerv az ügyfél vizuális képét és a felmutatott okmányát vizsgálja meg. Az azonosítás alatt ugyanakkor az ügyfél adatait a nyilvántartások adataival is összeveti.
A videochaten keresztül történő regisztráció biztosítására a NISZ Zrt. kerül kijelölésre.
4. Az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás fejlődését elősegítve, a modern technológia térnyerését biztosítva az átláthatóbb és eredményesebb elektronikus ügyintézés tekintetében, a központilag biztosított technológia kikötése szükséges és indokolt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal e szabály alóli kivételét külön rendelkezés biztosítja.
5. A Kormányzati Adatközponttal (KAK) kapcsolatos szabályozás a jogszabály kihirdetésének időpontjában (2017 decemberében) még a megvalósítás alatt álló KAK hardver (KAK HW) infrastruktúra környezettel és KAK szoftver (KAK SW) alkalmazáskörnyezettel szemben elvárt, tervezett adatközponti szolgáltatások, illetve azok tartalmi követelményei alapján került kialakításra. A KAK infrastruktúra környezete 2018 januárjában, a virtualizált „felhő” szolgáltatási környezet 2018 júniusában került éles üzembe állításra, és azóta folyamatosan fogadja a betelepülő KÖFOP eredménytermékként létrejövő és egyéb szakrendszereket.
A KAK szolgáltatási környezetbe történő befogadások, implementációk, tesztelések alapján jelen időszakra tisztultak le a korábbi kapacitási és szolgáltatásistruktúra-elképzelések, amelyek a jogszabály megalkotásakor még csak tervezetszinten álltak rendelkezésre. A tényleges szolgáltatási lehetőségek és a már megismert, és jellemzően sztenderdizálódott, szolgáltatási igények mentén indokolt ezek aktualizálása.
A KAK-ra vonatkozó szabályozás kormányrendeleti szintű. E rendelet értelmében a KAK használata kötelezetti vagy önkéntes igénybevétel útján történhet. Az önkéntes igénybevétel esetében a kötelezetti körbe nem tartozó szervezet önként jelezheti a KAK-ra vonatkozó igénybevételi szándékát, amelyet a belügyminiszter hagy jóvá.
Annak érdekében, hogy az önként csatlakozó szerveket a NISZ közszolgáltatásként tudja kiszolgálni, szükséges ezen szervek és szakrendszerek esetében a NISZ jogszabályi kijelölése az uniós versenyjogi és támogatási szabályokra figyelemmel. A javaslat szerint az önként csatlakozókat és a csatlakozó szakrendszereket miniszteri rendelet határozná meg.
A fentiekhez a rendelet következők szerinti módosítása szükséges:
a) Ki kell mondani, hogy az önként csatlakozó szervek esetében csak a csatlakozási igény önkéntes, a csatlakozásról szóló döntést követően a szerv a szakrendszer tekintetében köteles használni a KAK rendszert.
b) A csatlakozás kezdeményezéséhez szükséges az ágazati miniszter egyetértése.
c) A miniszteri rendelethez önálló felhatalmazó rendelkezés kell.
6. Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2018/1724 EU rendelet (a továbbiakban: EUr.) 24. cikke előírja az európai egyablakos ügyintézési pontként szolgáló „egységes digitális kapu” a felhasználói látogatásokhoz kapcsolódó statisztikai adatok gyűjtését.
Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUvhr.) meghatározza az EUr. 24. és 25. cikkében foglalt, a felhasználói statisztikák, továbbá a felhasználói visszajelzések gyűjtésének és megosztásának részletszabályait.
Az EUvhr. előírja az egységes digitális kapuhoz csatlakozó weboldalak szolgáltatói számára, hogy az abban meghatározott adatköröket az Európai Bizottság által kifejlesztett műszaki megoldáson keresztül a közös adattárba rendszeresen továbbítsák. A jogszabály-módosítás révén lehetővé válik a hazai központi elektronikus ügyintézési és tájékoztató portál felhasználói látogatottságára vonatkozó, az EUvhr.-ben megjelölt statisztikai adatok Európai Bizottság részére közvetlen gépi úton történő, automatikus szolgáltatása.
7. A bizalmi szolgáltatásokat felügyelő szerv részéről történt jelzés alapján szükségessé vált a szolgáltatási modell felülvizsgálata, a szolgáltatói szerepkört betöltő szereplők, illetve az egyéb feladatokat ellátó szereplők tisztázása. A javaslatban szereplő módosítások révén megtörténik az egyes szereplők feladatainak teljes körű jogszabályi rendezése is, beleértve a korábban megvalósult szervezeti átalakítások miatt átkerült feladatokra történő kijelölést is.
A fentiek mellett szükségessé vált a SZEÜSZ/KEÜSZ-ök tekintetében egy központi ellenőrző szerepkör kijelölése a szolgáltatásokhoz történő csatlakozások egységes vizsgálatának, a csatlakozó szervezetek egységes kezelésének biztosítása érdekében, valamint az alkalmazás minőségbiztosítói szerepkör kijelölése annak érdekében, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztés során elvárt és garantált legyen a termék-minőségbiztosítás, melynek részletszabályai külön jogszabályban kerülnek meghatározásra.
8. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 84/2012. Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Kormány a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveként a Postai Agora Szolgáltatások keretében, a Magyar Posta Zrt.-nek a Postai Agora Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltatóhelyét jelölte ki. A Belügyminisztérium és a Magyar Posta Zrt. úgy döntött, hogy a Belügyminisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés terhére a Magyar Posta Zrt. általa nyújtott Posta Agora szolgáltatást megszünteti. Ennek értelmében hatályon kívül kell helyezni a 84/2012. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés e) pontját, továbbá a 7. § (1) bekezdésében azt a szövegrészt, amely a KÜNY regisztrációs szervek között a Postai Agora Szolgáltatások keretében a Magyar Posta Zrt.-nek a postai szolgáltatóhelyeit is feltünteti.
A Magyar Posta Zrt. 2020. december 31-én szünteti meg a szolgáltatást.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás