2020. évi LIX. törvény indokolás
2020. évi LIX. törvény indokolás
a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában szükséges közzétenni.
A szabályozással a cél Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségei gazdasági fejlődésének előmozdítása, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése olyan elkülönített területek létrehozásával, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenység folytatására. Az ilyen tevékenységből származó gazdasági eredmények az eddigiekhez képest nagyobb körben teszik majd lehetővé a térségben élő lakosság életminőségének javítását.
A törvényjavaslat lehetővé teszi olyan különleges gazdasági övezetek létrehozását, amelyek előmozdítják munkahelyteremtő és -megtartó, a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából jelentős beruházások gyors és hatékony megvalósítását, speciális szabályozási környezet kialakításával, biztosítják a gazdasági térség vonzóvá tételét, fejlesztését, az infrastrukturális feltételek megteremtését.
A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, a megye jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahely-teremtő és -megtartó beruházások helyszínét és közvetlen környezetét különleges gazdasági övezetté lehessen nyilvánítani. A különleges gazdasági övezetben a települési önkormányzat egyes feladat- és hatásköreit a jövőben a megyei önkormányzat látja el.
A törvényjavaslat alapján létrejövő különleges gazdasági övezetek hatása túlmutat azok fekvése szerinti települési önkormányzat határain. A törvényjavaslat szerinti megoldás arányosabb elosztást tesz lehetővé a megyén belül, arra való tekintettel, hogy az ilyen övezetben megvalósuló beruházások nem csupán egy településen, hanem annál tágabb körben, akár a megye egész területére fejtik ki hatásukat. A megyei önkormányzathoz befolyó adóbevételt ennek érdekében a – megyei gazdasági, foglalkoztatási viszonyok tekintetében megfelelő ismeretekkel rendelkező – megyei önkormányzat a rendelet alapján célzottan tudja felhasználni a megye területén fekvő, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Javaslat egy olyan különleges gazdasági övezet kialakítása irányul, amely alkalmas akár egy teljes megyére, vagy annak egy jelentős részére kihatóan elősegíteni a meglévő munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létesítését.
A Javaslat meghatározza a különleges gazdasági övezetté nyilvánítás feltételeit, rögzíti, hogy a Kormány rendeletében nyilváníthatja a területet különleges gazdasági övezetté. Mivel a különleges gazdasági övezetek hatása túlmutat azok fekvése szerinti települési önkormányzat határain, ezért a Kormány rendeletében meghatározza a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatokat is.
A Javaslat egyértelművé teszi és pontosítja az előterjesztő azon eredeti szándékát, hogy a főváros, valamint a megyei jogú városok területén különleges gazdasági övezet ne legyen kijelölhető.
A különleges gazdasági övezet oly módon kerül kialakításra, hogy az kifejezetten ipari tevékenység végzésére szolgál, amely a lakhatási célú területfelhasználással nem összeegyeztethető.
2. §
A megyei önkormányzat az átvett feladatokhoz szorosan kapcsolódóan és szükséges mértékben az övezetben fekvő települési önkormányzat tulajdonában lévő közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát, ennek terheivel, az ezzel járó kötelező feladatellátással együtt a megyei önkormányzat szerzi meg.
3. §
A különleges gazdasági övezet kijelölését követően a települési önkormányzat feladat- és hatásköreit, – az anyakönyvi feladatok kivételével – a megyei önkormányzat látja el, illetve gyakorolja, amelyet elláthat a települési önkormányzat útján, megállapodással is.
4. §
A Javaslatban meghatározott rendeletalkotási tárgykörben megalkotott települési önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni a Kormány vagy a megyei önkormányzat rendeletének hiányában vagy annak hatálybalépéséig.
A Javaslat rendezi azt a helyzetet is, amikor a különleges gazdasági övezet több települést vagy több megyét érint, továbbá meghatározza a megyei önkormányzat által megalkotott rendelet alapján esetlegesen szükségessé váló kártalanítási szabályokat.
5. §
A különleges gazdasági övezetek kialakítása miatt szükséges a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok módosítása, annak érdekében, hogy a szolgáltatás színvonalának megtartása mellett a megváltozott hatáskörökhöz igazodjanak.
6. §
A javasolt szabályozás lehetőséget adna a megyei önkormányzatnak, hogy az állami közútkezelővel szerződést kössön a tulajdonába kerülő közutak üzemeltetési és fenntartási feladataira.
7. §
A különleges gazgasági övezetek bevezetése miatt a felhatalmazást kap a Kormány és a megyei önkormányzat részletszabályok megalkotására.
8. §
Hatályba léptető rendelkezés.
9. §
Átmeneti rendelkezés, amely biztosítja a veszélyhelyzet idején kormányrendelettel létrehozott különleges gazdasági övezet kijelölésének folyamatosságát, ide értve a veszélyhelyzet idején megalkotott rendelet hatályban tartását is. Rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt bekövetkezett tulajdon-átruházást a Javaslat nem érinti, a helyi önkormányzati tulajdonából a megyei önkormányzat tulajdonába került vagyonelemek a megyei önkormányzat tulajdonában maradnak a részére meghatározott kötelező feladatellátás folyamatos biztosítása céljából.
10. §
Sarkalatossági záradék.
11–12. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) az utak üzemeltetőjeként az Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t (a továbbiakban: MKN Zrt.) és a helyi önkormányzatot nevesíti. A különleges gazdasági övezetben található utak helyzetének rendezése érdekében a Kkt. rendelkezéseinek szükséges kiegészítését tartalmazza.
A Kkt. 29. § (1) bekezdése szerint a MKN Zrt. is építtetőnek minősül a miniszter elrendelése alapján – önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértése esetén –, valamint jogszabály szerinti felújítási, karbantartási, és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A törvényjavaslat hatálya alá tartozó beruházások esetén célszerű, hogy a létesítmények egy részét az MKN Zrt. valósítsa meg az ITM elrendelés alapján.
13. §
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése h) pontja szerint a helyi adók fajtájáról és mértékéről való döntés joga a helyi önkormányzatot illeti meg. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alkalmazásában helyi önkormányzatnak tekintendő a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat is.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján jelenleg (1991 óta) csak a települési önkormányzatokat illeti meg adómegállapítási jogkör.
Célszerű, ha a gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőségű területen a helyi adózás feltételeit egy másik, a települési önkormányzattal egyenrangú, de nagyobb illetékességi területű, a szélesebb térség hatásait figyelembe vevő önkormányzat alakítja.
A Htv. módosításáról szóló Javaslat ezért a külön törvény szerint különleges gazdasági övezetben való helyi adómegállapítási jogosultságot hoz létre az övezet fekvése szerinti megyei önkormányzathoz.
A Javaslat megteremti a megyei önkormányzat helyi adómegállapító jogosultságát a megye illetékességi területére.
Az illetékességi terület fogalmát a Javaslat az értelmező rendelkezések között definiálja, s ez alatt érti a települési önkormányzat illetékességi területét és a megyei önkormányzat illetékességi területét. Előbbi normatartalma azonos a hatályos szabályok szerinti illetékességi terület fogalmával, azzal, hogy abba nem tartozik bele a különleges gazdasági övezet területe, utóbbiba pedig a megye területének az a része tartozik, ahol a külön kormányrendelet szerinti különleges gazdasági övezet található. A helyi adótörvény alkalmazásában a különleges gazdasági övezet alatt a – különleges gazdasági övezetről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott – kormányrendeletben, kormányrendeletekben meghatározott különleges gazdasági övezetet, övezeteket kell érteni.
A Javaslat szerint – a különleges gazdasági övezet kiemelt gazdasági jelentőségére, valamint a fekvése szerint érintett önkormányzatoknak a beruházással megvalósuló közvetlen és közvetett érintettsége okán – a megyei önkormányzat képviselőtestülete a bevezetendő helyi adóról szóló rendeletét véleményezésre megküldi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti és a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatnak minősülő önkormányzatoknak, továbbá a Kormány részére. A véleményezésre az érdekeltek számára 15 nap áll rendelkezésre.
A Javaslat szerint a megyei önkormányzatnak nem lesz jogosultsága települési adót bevezetni, mert a települési adó egyébként is csak magánszemélyekre, illetve olyan adótárgyakra vonatkozhat, amelyekre törvényi szintű közteher nem vonatkozik.
14. §
A Javaslat rögzíti, hogy a helyi adó az azt megállapító önkormányzat bevétele, másrészt rendelkezik arról, hogy a megyei önkormányzat által bevezetett helyi adó felhasználása milyen szabályok szerint történhet.
A Javaslat külön fogalmazza meg azt, hogy a megyei önkormányzatok az adott adózó által teljesített helyi adóbevételből az adózó által használt terület-arányában részesednek, ha a különleges gazdasági övezet több megye illetékességi területén nyugszik.
Mivel a különleges gazdasági övezet tekintetében az állami adóhatóság látja el az adóhatósági feladatokat, a javaslat az állami adóhatóság részére is előírja a különleges gazdasági övezet tekintetében beszedett adók éves, meghatározott módon történő közzétételét.
15. §
A Javaslat szerint a megyei önkormányzat által a különleges gazdasági övezetre bevezetett adókhoz kapcsolódó adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
A Javaslat rögzíti, hogy állami adóhatóság a különleges gazdasági övezet tekintetében ellátandó feladatai során fő szabály szerint az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Erre az előírásra azért van szükség, mert az adóigazgatás rendszerében jelenleg élesen elkülönülnek egymástól az önkormányzati adóhatósági és állami adóhatósági feladatok, amely különbségtételt az adóigazgatás szabályrendszere is következetesen megjelenít.
16. §
A Javaslat – a Htv. belső koherenciájának biztosítása érdekében – rögzíti, hogy a helyi iparűzési adóbevétel korlátos felhasználásra vonatkozó, 2015. január 1-jétől hatályos Htv-beli rendelkezés csak a települési önkormányzatok által bevezetett helyi iparűzési adóra vonatkozik. E módosítás azért is indokolt, mivel a különleges gazdasági övezetekre a megyei önkormányzatok által megállapítható helyi iparűzési adóra eltérő, törvényben rögzített felhasználási szabály vonatkozik.
17. §
A Htv. hatályos szabályai szerint az önkormányzati adóhatóságok adatot szolgáltatnak a Kincstár felé, amely az így beérkezett adatok alapján egy egységes országos nyilvántartást vezet a helyi adóztatással kapcsolatos hatályos szabályokról és tudnivalókról.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye főjegyzőjének az állami adóhatósághoz is meg kell küldenie az önkormányzat által bevezetett helyi adóra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az adóztatásra hatáskörrel rendelkező adóhatóság ezeket naprakészen ismerje.
18. §
A Javaslat a Htv-be illesztett önálló fejezet és alcím alatt szabályozza a különleges gazdasági övezet bevezetése kapcsán irányadó rendelkezéseket.
A Javaslat rögzíti, hogy az adómegállapítást korlátozó azon szabályok alkalmazása során, amelyek a határozott időre megállapított adómérték változtathatóságát, illetve a befektetési adókedvezmény megszüntetését kizárják, a megyei önkormányzat köteles figyelembe venni a települési önkormányzat által a módosítás hatályba lépése előtt rögzített kedvező szabályokat. Így az adózók számára a Htv. szabályai által garantált kedvező szabályokat az adóztatási jog átszállása nem fogja érinteni.
A megyei önkormányzatnak évközi adóbevezetés esetén a Javaslat szerint szintén figyelembe kell vennie, hogy az általa megállapított adószint nem lehet magasabb, mint amit korábban az övezet fekvése szerinti települési önkormányzat állapított meg.
Az adózási jogviszony folyamatosságának biztosítása érdekében a Javaslat arról is rendelkezik, hogy ha egy, a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti önkormányzat korábban valamilyen helyi adót bevezetett, akkor az általa alkotott, erről szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig – de legfeljebb a különleges gazdasági övezet létrejöttétől számított 120 napig –, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó új szabályokat.
Ettől eltérően, ha a megyei önkormányzat a különleges jogrend alapján hozott kormányrendelet szerint már alkotott adórendeletet, akkor annak szabályait kell alkalmazni, mindaddig, míg azt a megyei önkormányzat meg nem változtatja.
A Javaslat részletesen rendelkezik arról, hogy mi a teendője az adózónak és az adóhatóságoknak, ha különleges gazdasági övezet jön létre.
Az adózók adminisztrációs terheinek egyszerűsítése érdekében a Javaslat arról is rendelkezik, hogy a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzati adóhatóság a tárgyi adókban korábban benyújtott bevallásokat, adatbejelentéseket az övezetben adóztatásra hatáskörrel rendelkező állami adóhatóság számára a különleges gazdasági övezet létrejöttének napját követő 30 napon belül köteles átadni. Ezen adatok alapján az állami adóhatóság a különleges gazdasági övezet létrejöttétől számítva, a naptári év hátralévő részére megállapíthatja az éves adó időarányos részét, az adóztatási jog változásából fakadóan a megyei önkormányzatot megillető évi adóhányadot. Ezzel párhuzamosan a települési önkormányzat adóhatóságának meg kell változtatni a korábbi határozatát és a kötelezettség összegét időarányosan csökkenteni kell.
19. §
A 11. §-ban foglaltakkal kapcsolatos értelmező rendelkezések.
20. §
Az a) pont szerinti módosítási javaslat a különleges gazdasági övezetekben a helyi adók megállapítási jogát a megyei önkormányzatokhoz rendeli, ugyanakkor települési adó bevezetésére nem jogosítja fel e szervezeteket.
A b) pont szerinti módosítási javaslat figyelembe veszi azt is, hogy a különleges gazdasági övezetben székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó helyi adóügyében az állami adóhatóság jár el, a Javaslat előírja az állami adóhatóságon keresztüli bevallás-benyújtást ezen vállalkozás számára, függetlenül attól, hogy esetlegesen az övezeten kívül is van telephelye.
A c) pont szerinti módosítás rendelkezik arról, hogy a különleges gazdasági övezetben székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó csak az állami adóhatósághoz nyújthatja be adóbevallását.
A d) pont szerinti módosítás a Htv. mellékletének módosításáról rendelkezik. A hatályos szabályozás szerint ugyanis az adózó a vállalkozási szintű bevételt azon települések között osztja meg, amelyeken székhelye vagy telephelye van. Tekintettel arra, hogy a Javaslat kiemeli a települési önkormányzatok illetékességi területéből a különleges gazdasági övezeteket és az azokra vonatkozó adómegállapítási jogot megyei önkormányzatok illetékességébe helyezi, szükséges annak rendezése, hogy az adóalap megosztása során a különleges gazdasági övezeteket önálló „településnek” kell tekinteni.
Az adóalap-megosztás szabályai tehát csak annyiban változnak, hogy ha a vállalkozónak különleges gazdasági övezetben és máshol is található telephelynek minősülő üzleti létesítménye, akkor a különleges gazdasági övezetben lévő telephelyet, telephelyeket úgy kell számba venni a megosztás során, mintha azok külön településen lennének. Ha pedig a vállalkozó több különleges gazdasági övezet területén is rendelkezik telephellyel, akkor valamennyi érintett különleges gazdasági övezet területét önálló településnek kell tekinteni a megosztási szabályok alkalmazásakor.
21. §
A § szövegcserés módosításokat tartalmaz, melyek – figyelemmel arra, hogy a Javaslat értelmében a megyei önkormányzat által megállapított helyi adók esetben az állami adóhatóság jár el – az önkormányzati adóhatóság kifejezés helyett a mindkét hatóságra egyszerre utaló, általános „adóhatóság” kifejezést helyettesítik be azon jogszabályhelyek szövegében, melyek rendelkezési mind az önkormányzati, mind az állami adóhatóság eljárásában irányadóak.
22. §
A rendelkezés megteremti az összhangot a Ht. és különleges gazdasági övezet kijelöléséről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezései között.
23. §
A különleges gazdasági övezet fogalmának bevezetése szükséges az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben.
24. §
A különleges gazdasági övezet tekintetében az adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el, jogosulttá válik az egyszázezer forintot – természetes személyek esetében az ötvenezer forintot – elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózók adatainak közzétételére is.
25–26. §
Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatandó kötelező ellenőrzések és felülellenőrzések szabályainak módosítása szükséges annak érdekében, hogy a különleges gazdasági övezetekkel kapcsolatos ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések is megjelenjenek a felsorolásban. Az állami adó-és vámhatóság jelen esetben önkormányzati adóhatósági feladatkörében jár el, e körülménynek pedig szükséges egyértelműen kitűnnie a szabályozásból.
27. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény módosítása a különleges gazdasági övezet tekintetében jelöli ki a törvény hatályát.
28. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás