6/2020. (VI. 26.) NVI utasítás

a Nemzeti Választási Iroda Közszolgálati Szabályzatáról

2024.01.01.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvény 46. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: KSz) hatálya kiterjed

a) az Iroda állományában foglalkoztatott köztisztviselőre,

b) a 17. alcím kivételével – ha az elnök és a munkavállaló a munkaszerződésben erről megállapodtak – az Irodával munkaviszonyban álló munkavállalóra [az a) és b) pontban foglaltak együtt: munkatárs].

(2) A KSz 24. alcímének hatálya kiterjed az Irodában a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra.

(3) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Közös mappában közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-hez kapcsolódó nyomtatványoknak a Közös mappában történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(4) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokért – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Humánpolitikai Főosztály vezetője felelős.

2. § (1) A KSz alkalmazásában:

a) egyéni továbbképzési terv: a munkatárs tárgyévre meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;

b) iskolarendszeren kívüli képzés:

ba) a közigazgatási alapvizsgára felkészítés,

bb) a jogi szakvizsgára való felkészülés,

bc) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó képzés,

bd) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés,

be) a közigazgatási, illetve a közszolgálati feladat ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő képzés,

bf) a képesség- és készségfejlesztő tréning,

bg) a nyelvi képzés;

c) iskolarendszeren kívüli továbbképzés:

ca) a közigazgatási szakvizsgára, titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,

cb) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által fejlesztett és megvalósított, nem iskolarendszerű közszolgálati továbbképzési program,

cc) a közigazgatási vezetőképzés,

cd) a nem iskolarendszerű belső továbbképzési program;

d) iskolarendszerű képzés: a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés, illetve tudományos képzés;

e) iskolarendszerű továbbképzés: a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzést, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, szakirányú képzést, illetve tudományos képzést nyújtó közszolgálati továbbképzési és belső továbbképzési program;

f) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

g) közszolgálati továbbképzés: jogszabály alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által fejlesztett és megvalósított általános közigazgatási, szakmai vagy vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés;

h) nyugalmazott munkatárs: az öregségi nyugdíjjogosultság megállapítását közvetlenül megelőzően az Irodánál köztisztviselőként vagy munkavállalóként foglalkoztatott személy;

i) otthoni munkavégzés: az Iroda és a munkatárs között létrejött megállapodásban rögzített feltételek alapján rendszeresen vagy alkalmilag a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó-, illetve tartózkodási helyen végzett munka;

j) pályakezdő: az a 28. életévét be nem töltött munkatárs, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az Irodával létesít foglalkoztatási jogviszonyt;

k)¹ tartós távollét: a köztisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túli – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamú akadályoztatása, így különösen a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat, a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés, valamint a szülési szabadság, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama;

l) távmunkavégzés: az elnök által a kinevezésben, munkaszerződésben rögzített módon elrendelt, az Iroda székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikus úton továbbítják;

m) továbbképzés: jogszabályban vagy a KSz-ben a köztisztviselő alkalmazásához előírt végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget biztosító képzésen kívüli iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely szerepel a köztisztviselő egyéni továbbképzési tervében, vagy amelynek elvégzésére az Iroda kötelezően kijelölte a köztisztviselőt.

(2) Ahol a KSz önálló szervezeti egységet említ, azon eltérő rendelkezés hiányában az elnök és az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egységet is érteni kell.

II. Fejezet

AZ ÁLLÁSHELYEK

2. Az álláshellyel kapcsolatos eljárások

3. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője – ha a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egységet elnökhelyettes irányítja, az irányítást gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával – kezdeményezheti javaslatban

a) az Iroda által ellátandó feladatok változása vagy az ellátott feladatok mennyiségének változása, átszervezés esetén az alaplétszámba tartozó álláshelyek számának módosítását,

b) az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolási kategóriájának módosítását.

(2) Elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó nem önálló szervezeti egység esetén az (1) bekezdés szerinti javaslatot az illetékes elnökhelyettes tehet.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az Iroda, az érintett önálló szervezeti egység és – ha nem önálló szervezeti egység is érintett – a nem önálló szervezeti egység nevét,

b) az alaplétszám megemelésére irányuló javaslat esetén az új álláshelyek javasolt számát és besorolási kategóriáját, illetményét,

c) az alaplétszám mértékének csökkentésére irányuló javaslat esetén a csökkentéssel érintett álláshelyek azonosítóját és besorolási kategóriáját,

d) a módosítás indokolását, az alaplétszám csökkentésére vagy növelésére okot adó feladatváltozás ismertetését,

e) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás címét és számát.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti javaslatnak tartalmaznia kell:

a) az érintett önálló szervezeti egység és – ha nem önálló szervezeti egység is érintett – a szervezeti egység nevét,

b) az álláshely azonosítóját,

c) az álláshely javasolt besorolási kategóriáját, illetményét,

d) a módosítás indokolását, és

e) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás címét és számát.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetője, vagy – ha a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egységet elnökhelyettes irányítja, illetve a (2) bekezdés esetén – az elnökhelyettes az (1) bekezdés szerinti javaslatot, annak aláírását követően a Humánpolitikai Főosztály útján megküldi az elnöknek.

3. Az álláshelyen ellátandó feladatok

4. § (1) Az álláshelyen ellátandó feladatok leírását az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység valamennyi álláshelyére vonatkozóan köteles – az önálló szervezeti egység ügyrendjében való meghatározással – elkészíteni és naprakészen tartani. Az ügyrend kötelező elemeit tartalmazó mintát az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Ha a munkatársnak – az álláshelyén ellátandó feladataira tekintettel – kamarai jogtanácsosi felvétele, illetve tagsága szükséges, az Iroda az ügyvédi kamarának a felvétellel és a tagsággal járó díjat megfizeti.

(3) Főtanácsos I., főtanácsos II., vezető-főtanácsos, valamint vezetői besorolási kategóriájú álláshely olyan személlyel tölthető be, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

III. Fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY

4.² Az álláshely betöltésének rendje

5. § (1) Ha az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egységhez tartozó álláshelyen közszolgálati vagy munkaviszony létesítését tartja szükségesnek, kezdeményezi az elnöknél – ha a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egységet elnökhelyettes irányítja, az irányítást gyakorló elnökhelyettes útján – a kiválasztási eljárás lefolytatását.

(2) Az álláshely betöltése az elnök döntése alapján az Iroda állományában foglalkoztatott munkatárs kinevezése útján, továbbá meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történik. Az elnök az irányadó eljárás lefolytatását az elnökhelyettesek és a Humánpolitikai Főosztály javaslatára választja ki.

(3) Az elnök – az elnökhelyettesek és a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének javaslatára – dönthet az álláshelynek az Iroda állományában foglalkoztatott munkatárs általi betöltéséről, ha a munkatárs az álláshely szakmai feltételeinek megfelel.

6. § (1) A meghívásos kiválasztás érdekében a Humánpolitikai Főosztály az adott évre az üres álláshelyre jelentkezők dokumentumaival ügyiratot nyit és gyűjt. A jelentkezést az erre irányuló nyilatkozat tartalmának megfelelően a jelentkező részére visszaküldi vagy megsemmisíti.

(2) A közszolgálati jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a jelölt részletes önéletrajzát az önálló szervezeti egység vezetője – legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 15 nappal – köteles a Humánpolitikai Főosztály részére megküldeni.

(3) Ha az adott álláshelyre több alkalmas jelölt van, közülük az érintett önálló szervezeti egység vezetője által jelölt, legalább két személyt az érintett önálló szervezeti egység vezetője, a Humánpolitikai Főosztály munkatársa, illetve vezetői álláshely esetén az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes személyesen meghallgatja. A meghallgatást követően az érintett önálló szervezeti egység vezetője feljegyzésben rövid indokolással tesz javaslatot az elnöknek a jelölt kiválasztására. A feljegyzéshez a jelöltek dokumentumait és a Közös mappában közzétett „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt jelöltenként is csatolni kell. Az elnök – ha az irányítást elnökhelyettes gyakorolja, az elnökhelyettes egyetértésével – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével dönt a jelölt kiválasztásáról.

7. § (1) Az elnök döntése alapján az érintett önálló szervezeti egység vezetője pályázatot ír ki, és a pályázati felhívás tervezetét megküldi a Humánpolitikai Főosztálynak.

(2) A Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi az üres álláshely rendelkezésre állását, és megállapítja, hogy a javaslat megfelel-e a jogszabályban foglalt kinevezési és a KSz-ben meghatározott szakmai feltételeknek. Ha a javaslat megfelelő, a Humánpolitikai Főosztály véglegesíti a pályázati felhívást, valamint intézkedik a közzététele érdekében.

(3) A Humánpolitikai Főosztály a beérkezett pályázatokban közölt adatok alapján, a betöltendő álláshelyre előírt képesítési feltételek meglétének ellenőrzése céljából előszűrést végez. Az előszűrés kiterjed a jelölt megfelelő iskolai végzettségére, képzettségére, nyelvismeretére, gyakorlati idejére, valamint egyéb, az álláshely betöltéséhez szükséges feltételek meglétének vizsgálatára.

(4) Az előszűrést követően a Humánpolitikai Főosztály vezetője a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat megküldi az érintett önálló szervezeti egység vezetője részére. Az érvényes pályázatot benyújtottak közül kiválasztott pályázók szakmai és személyes rátermettségük felmérését célzó személyes meghallgatáson vesznek részt.

(5) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője, illetve az elnök döntésétől függően, – különösen, ha a számításba vehető jelöltek száma indokolja – az interjút megelőzően a jelöltek elméleti és gyakorlati képességeinek felmérésére is sor kerülhet.

(6) A meghallgatáson részt vesz az érintett önálló szervezeti egység vezetője, a Humánpolitikai Főosztály munkatársa, illetve vezetői álláshely esetén az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes.

(7) A meghallgatást követően az érintett önálló szervezeti egység vezetője feljegyzésben rövid indokolással tesz javaslatot az elnöknek a nyertes pályázó személyére vagy a pályázat eredménytelennek nyilvánítására. A feljegyzéshez a jelöltek pályázatát és a Közös mappában közzétett „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt is csatolni kell.

(8) Az elnök – az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának figyelembevételével – dönt a pályázat eredményéről vagy eredménytelenné nyilvánításáról.

(9) Az elnök döntését követően az érintett önálló szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt a pályázat eredményéről.

(10)³

(11)⁴

(12)⁵

(13) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton értesíti a pályázat elbírálását követő 10 munkanapon belül.

(14) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről az Iroda közszolgálati adatvédelmi szabályzatáról szóló NVI utasítás rendelkezik.

8. §⁶

4/A.⁷ A közszolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben a munkáltatót terhelő kötelezettségek

8/A. § (1) Az alkalmazási engedély jóváhagyását követően

a) a Humánpolitikai Főosztály

aa) gondoskodik arról, hogy a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét, valamint, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé,

ab) ellenőrzi a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét,

ac) ellenőrzi – az önálló szervezeti egység javaslatának és az álláshelyen ellátandó feladatok figyelembevételével – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget,

ad) áthelyezés esetén megkeresi az átadó szervet a személyi anyag átadás-átvétele érdekében,

b) a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály ellenőrzi a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását.

(2) Az alkalmazni kívánt személyről a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton tájékoztatja az Informatikai Osztályt, aki a kinevezni kívánt személy önálló szervezeti egységének vezetője részére megküldi az eszköz- és jogosultságigényléseket tartalmazó „IT belépőlap” c. nyomtatványt. A kinevezni kívánt személy önálló szervezeti egységének vezetője a kitöltött Informatikai bejelentő lapot legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig az Informatikai Osztálynak köteles megküldeni.

(3) Ha a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről, az egészségügyi alkalmassági vizsgálat, valamint a munka- és tűzvédelmi oktatás megszervezéséről.

(4) A Humánpolitikai Főosztály a kinevezést megelőzően intézkedik a kinevezni kívánt személy nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében.

(5) A Humánpolitikai Főosztály készíti elő a kinevezési okmányt. A köztisztviselő a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatást kap

a) az illetménykifizetés módjáról, gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

b) az irányadó munkarendről, a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról,

c) a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, tartamának, ellenértékének szabályairól,

d) az egyéb juttatásokról,

e) a munkába lépés napjáról,

f) a szabadság mértékéről, kiadásának rendjéről,

g) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

h) a közszolgálati jogviszony megszüntetésének alapvető szabályairól, ideértve a felmentési és lemondási idő megállapításának szabályait,

i) a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultságról, a köztisztviselőt terhelő továbbképzési kötelezettségről,

j) arról, hogy az Iroda tekintetében a Magyar Államkincstár a társadalombiztosítási kifizetőhely,

k) a köztisztviselőt és a munkáltatót terhelő további kötelezettségekről és

l) a KSz és az Iroda egyéb utasításainak elérhetőségéről.

(6) A munkavállalók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 46. § (1) bekezdése alapján kerül sor a tájékoztatásra.

(7) A Humánpolitikai Főosztály a kinevezési okmányt, munkaszerződést, annak aláírását követően haladéktalanul, a bérszámfejtéshez szükséges egyéb iratokat lehetőség szerint ezzel egy időben, illetve a munkatárs által történő leadást követően haladéktalanul átadja a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére.

(8) A különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 26. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 70. §-a szerinti eskütételt a munkatárs kinevezése előtt a Humánpolitikai Főosztály szervezi meg.

4/B.⁸ A köztisztviselőt a közszolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek

8/B. § A kinevezni kívánt személy a Humánpolitikai Főosztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről, egyúttal rendelkezésre bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, dokumentumokat, igazolásokat így különösen

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét, valamint, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé,

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges nyilatkozatok kitöltésével hozzájárul az ellenőrzés lefolytatásához,

c) a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének a vonatkozó dokumentumok kitöltésével eleget tesz, és

d) megküldi a Humánpolitikai Főosztály által meghatározott elektronikus levelezési címre az 5 évnél nem régebbi arcfényképét.

8/C. § A munkatárs a személyes adataiban bekövetkezett változásról – a változástól számított 8 napon belül – a Humánpolitikai Főosztályt az „Adatváltozás bejelentése” című nyomtatvány két példányban történő kitöltésével és annak megküldésével köteles tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő esetlegesen felmerülő kárt a munkatárs viseli.

8/D. § (1) Kinevezése előtt a munkatárs az elnök vagy a Humánpolitikai Főosztály vezetője előtt tesz esküt.

(2) Azzal a munkatárssal, aki nem tesz esküt vagy titoktartási nyilatkozatot, foglalkoztatási jogviszony nem jön létre.

(3) A munkatárs – ha azzal nem rendelkezik – köteles gondoskodni az elektronikus aláírás funkcióval rendelkező állandó személyazonosító igazolvány, valamint a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus tárhely elkészíttetéséről, és a kinevezést követő 15 napon belül a Humánpolitikai Főosztállyal közölni a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét.

5. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás

9. § Az Irodán belüli átszervezés esetén a Humánpolitikai Főosztály vezetője az irányítást gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával kezdeményezi az elnöknél a közszolgálati jogviszony, munkaviszony módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja az önálló szervezeti egység 12. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartását és az önálló szervezeti egység vezetője által előkészített, az egyes álláshelyeken ellátandó feladatok módosítását tartalmazó ügyrend tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely álláshelyen ellátandó feladat szűnik meg, és a megmaradó álláshelyen ellátandó egyes feladatokat hogyan látja el az önálló szervezeti egység többi munkatársa.

6. A közszolgálati jogviszony módosítása, megszűnése, megszüntetése

10. § A Küt. 29. § (7) bekezdése szerinti esetekben a kinevezési okmány mellékletét képezi a felmentési kérelemre vonatkozó jognyilatkozat-minta, mely tartalmazza a Küt. 40. § (2) bekezdése szerinti, a felmentési idő meghosszabbítására vonatkozó nyilatkozatot is. A köztisztviselő a nyilatkozat kitöltésével és a Humánpolitikai Főosztályon történő benyújtásával kérheti a felmentését.

11. § (1) A munkatárs köteles a feladatkörét és a feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdés szerint a Közös mappában közzétett „Átadás-átvételi jegyzőkönyv” című nyomtatvány kitöltésével átadni, valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni

a)⁹ a közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése, a Küt. 37. §-a szerinti végleges áthelyezés, a munkaviszony megszűnése, megszüntetése, a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,

b) vezetői álláshelyre történő kinevezés vagy az álláshelyen ellátandó feladatok módosítása, az Irodán belüli álláshelyváltás esetén, a jogviszony módosulásakor vagy az elnök által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző álláshelyen vagy feladatkörben töltött utolsó munkanapon,

c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.

(2) A munkatárs köteles feladatkörét az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről a Humánpolitikai Főosztály által erre rendszeresített nyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt illeti.

(3) Ha az átadásra kötelezett munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az átadási kötelezettségének vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi a távol lévő vagy az átadási kötelezettségét megtagadó munkatárs személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az „Átadás-átvételi jegyzőkönyv” kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távol lévő vagy az átadási kötelezettségét megtagadó munkatársat az „Átadás-átvételi jegyzőkönyv” egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(4)¹⁰ A munkatárs köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Humánpolitikai Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően elektronikus úton tájékoztatja az elszámoló szervezeti egységek kijelölt munkatársait (a továbbiakban: elszámolásra jogosult) az elszámolással érintett munkatárs nevéről, szervezeti egységéről, az utolsó munkában töltött napjáról, a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének időpontjáról, valamint a jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módjáról. Egyidejűleg elektronikus úton megküldi a munkatárs részére az „Elszámoló lap” című nyomtatványt. Az elszámolásra jogosult tájékoztatja a munkatársat az elszámolás konkrét tárgyáról, illetve ennek leadása és az „Elszámoló lap” aláírása érdekében időpontot egyeztet a munkatárssal. Az elszámolás megtörténtét követően a munkatárs a Humánpolitikai Főosztályon adja le az „Elszámoló lap”-ot. Amennyiben az elszámolás tárgya tekintetében nem szükséges a munkatárs közreműködése, az elszámolás tényéről az elszámolásra jogosult elektronikus úton tájékoztatja a munkatársat, egyidejűleg a Humánpolitikai Főosztályt is, aki az elszámolás tényét rávezeti az „Elszámoló lap”-ra. Az elszámolási kötelezettség munkatárs általi elmulasztása esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

(4a)¹¹ A jogviszony módosulása, illetve tartós távollét esetében a (4) bekezdés szabályai irányadóak azzal, hogy az elszámolásra az „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatvány használatával kerül sor.

(5)¹² A Humánpolitikai Főosztály a jogviszony megszűnéséről, megszüntetéséről rendelkező okiratot haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött „Elszámoló lapot” annak átvétele napján átadja a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére. A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a munkatársnak a jogszabályban előírt iratokat.

7. Álláshely-nyilvántartás

12. § (1) Az Iroda alaplétszámába tartozó álláshelyeinek nyilvántartásáról (a továbbiakban: álláshely-nyilvántartás) és folyamatos karbantartásáról a Humánpolitikai Főosztály köteles gondoskodni az önálló szervezeti egységek vezetőinek bevonásával.

(2) Az álláshely-nyilvántartás tartalmazza az álláshelyre vonatkozó adatokat, így különösen az álláshely azonosítóját, besorolási kategóriáját, az álláshelyet betöltő személy nevét, a foglalkoztatott jogviszonyának jellegét, munkaidejét, illetményét, valamint a helyettesítés rendjét.

(3) Az Iroda álláshely-nyilvántartását az elnök hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását az elnök engedélyezi.

8. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség

13. § (1) A kinevezést megelőzően a Humánpolitikai Főosztály a Közös mappában közzétett „Tájékoztató a Ve. és a Küt. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.

(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy

a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,

b) vele szemben nem áll fenn a közszolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok, továbbá

c) felmerülhet-e vele szemben a Ve. 56. és 61. §-ában, valamint a Küt. 51. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozatokat a Közös mappában közzétett, a „Nemleges nyilatkozat az összeférhetetlenség fennállásáról” című nyomtatvány kitöltésével kell megtenni.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közös mappában közzétett, az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat”, illetve a „Nyilatkozat egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt.

(5) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet az elnöknek előzetesen be kell jelenteni, az „Összeférhetetlenségi nyilatkozat” című dokumentum megfelelő kitöltésével tett bejelentés elnök részére történő megküldéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik. A Humánpolitikai Főosztály a dokumentum beérkezésétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a köztisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásulvételéről.

(6) Az ezen alcím szerinti kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Humánpolitikai Főosztály az érintett köztisztviselő személyi iratai között helyezi el.

(7) Az ezen alcím szerinti eljárási szabályok a Ve. 61. § (3) bekezdése alapján az Iroda munkavállalói tekintetében is megfelelően alkalmazandóak.

14. § (1) A köztisztviselő köteles a „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel.

(2) Ha az elnök a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a köztisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Humánpolitikai Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot, ilyennek minősül különösen

a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló változásbejegyzési kérelem és a benyújtását igazoló elektronikus tértivevény,

b) további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Küt. 84. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.

9. Elektronikus beléptető rendszer

15. § (1) Az Iroda épületébe történő be- és kilépést mágneskártyával működő elektronikus beléptető rendszer (a továbbiakban: elektronikus beléptető rendszer) biztosítja. Az elektronikus beléptető rendszer rögzíti a munkatársak épületben töltött munkaidejét, illetve a távolléteket.

(2) Az elektronikus beléptető rendszerben a munkatársak adatainak kezelését és karbantartását a Humánpolitikai Főosztály végzi.

(3) A munkatársak az erre szolgáló webes felületen a be- és kilépési adataikat, a letöltött munkaórákat, a távolléti jogcímeket és annak idejét kötelesek ellenőrizni, és ha hibás adatot észlelnek, arról a Humánpolitikai Főosztályt a humanpolitika@nvi.hu e-mail-címen haladéktalanul tájékoztatni.

(4) Az elektronikus beléptető rendszerhez vezetői hozzáférési jogosultsággal rendelkező önálló szervezeti egység vezetői kötelesek az önálló szervezeti egységhez tartozó munkatársak (3) bekezdésben rögzített adatait ellenőrizni, a papíralapú munkaidő-nyilvántartással összevetni, és szükség esetén felszólítani a munkatársat a hiányos adatok pótlására.

(5)¹³ Ha a munkatárs a munkáltató által előírt vagy engedélyezett oktatáson, továbbképzésen vesz részt, otthoni munkavégzés, vagy távmunkavégzés keretében látja el a munkáját, tanulmányi szabadságot, rendes szabadságot kíván igénybe venni, vagy munkaidőben hivatalos távollét miatt kell az épületet elhagynia, az önálló szervezeti egység vezetőjétől engedélyt kell kérnie a 16. § (13) bekezdése szerinti nyilvántartásnak és a szabadság-nyilvántartó kartonon feltüntetett időpontoknak megfelelően.

(6) Távollétek esetében az épületbe történő be-, valamint az épületből történő kilépéskor a megfelelő kezelőgomb megnyomásával az elektronikus beléptető rendszer rögzíti a távolléti jogcímeket és időtartamokat. A kezelőgombot a belépőkártya lehúzását követően, de még a beléptető kar elfordítását megelőzően kell megnyomni.

10. A rendes munkaidő

16. § (1) Az Iroda munkatársai számára a munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra, az általános munkarend hétfőtől péntekig törzsidőn és peremidőn alapul:

a) törzsidő: hétfőtől csütörtökig 9:00–16:00 óra között, pénteken 9:00–14:00 óra között a munkatárs köteles a munkahelyén tartózkodni és az előírt munkát elvégezni;

b) peremidő: hétfőtől csütörtökig 6:00–9:00 és 16:00–20:00 óra között, pénteken 6:00–9:00 és 14:00–20:00 óra között a munkatárs és az önálló szervezeti egység vezetője közösen és szabadon határozhatja meg a munkaidő kezdetét és végét.

(2) A peremidőben történő napi munkavégzés időtartamát a munkatárs az önálló szervezeti egység vezetőjével előzetesen egyeztetve határozza meg. A munkatárs napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb és tizenkét órát meghaladó nem lehet.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy hétfőtől csütörtökig 8:00 órától 17:00 óráig, pénteken 8:00 órától 14:00 óráig az önálló szervezeti egység működése folyamatosan biztosított legyen.

(4) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkatárs részére a munkaidőn túl – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A munkaközi szünet a munkatárs munkaidejébe nem számít bele, időtartamát hétfőtől csütörtökig 11:30 és 14:00 óra között, pénteken 11:30 és 13:00 óra között kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkaidő tartamát meghaladó minden további három óra munkavégzés után járó munkaközi szünet ideje harminc perc.

(6) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaközi szünet időtartama harminc perc, ha a napi munkaidő a hat óra harminc percet eléri, egyébként annak időtartama a hat órán felüli munkaidővel megegyező időtartam.

(7) Ha a munkatárs a munkaközi szünet időtartama alatt elhagyja az épületet, kilépéskor, illetve belépéskor a beléptető rendszer használata során a „Munkaközi szünet” gombot kell megnyomni.

(8) A heti munkaidőként figyelembe vehető időtartamot a szabadság, a keresőképtelenség miatti távollét, a tanulmányi munkaidő-kedvezmény és munkáltatói jogkör gyakorlója általi munkavégzés alóli mentesítés időtartamával arányosan csökkenteni kell. Ezen esetekben a napi munkaidőt az általános munkarendnek megfelelően kell figyelembe venni úgy, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig napi 8,5 óra, pénteken 6 óra.

(9) Az álláshelyen ellátandó feladatok teljesítésének időbeli kerete (rendelkezésre állás) és a napi munkaidő alapján biztosított munkaközi szünetek együttes időtartama – teljes munkaidős foglalkoztatás esetén – legalább heti 42 óra.

(10) Az engedélyezett távollét ideje miatt kiesett munkaidőt a munkatárs az önálló szervezeti egység vezetője által meghatározott ütemezésben ledolgozza.

(11) Az igazolatlan távollét miatt kieső munkaidő – a (15) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – szankcionálásáról az elnök az igazolatlan távollét körülményeitől és a kötelezettségszegéssel okozott munkaszervezési károk mértékétől függően dönt.

(12) Igazolatlan távollétnek minősül, ha a munkatárs – az önálló szervezeti egység vezetőjének engedélye nélkül – a munkavégzési helyre a törzsidő kezdete után érkezik, vagy onnan a törzsidő vége előtt távozik. Az igazolatlan távollét időtartama megegyezik azzal az idővel, amellyel a törzsidő megrövidült.

(13) Az önálló szervezeti egység a munkatársak jelenlétéről – az érkezési és távozási időpontokra vonatkozó adatokkal – nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A munkatárs a munkahelyre érkezés és a munkahelyről távozás időpontját a jelenléti íven kézjegyével igazolja. Az önálló szervezeti egység vezetője, a jelenléti ívet havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig továbbítja a Humánpolitikai Főosztálynak.

(14) A heti és havi munkaidő nyilvántartására az elektronikus beléptető rendszer személyes kártyahasználatkor rögzített nyilvántartása, valamint a jelenléti ívek szolgálnak, melyen minden munkatársnak kötelessége a tényleges be-, illetve kilépés időpontját rögzíteni. A jelenléti íven rögzített adatok, valamint a beléptető rendszer adatainak ellenőrzése az önálló szervezeti egység vezetőjének felelőssége.

(15) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén az önálló szervezeti egység vezetője, illetve az elnök által megbízott személy kezdeményezheti az elnök felé az érintett munkatárs írásbeli figyelmeztetését, illetve annak többszöri előfordulását követően köztisztviselő esetében a fegyelmi eljárás megindítását.

(16) Fennálló foglalkoztatási jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására és a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló kezdeményezést az önálló szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi az elnöknek. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.

(17) A munkaidő kezdetekor, illetve a munkaidő befejeztével az elektronikus beléptető rendszer kezelő felületét – ha munkaidőt érintő távollétre nem kerül sor – nem kell használni, a belépőkártya leolvasásával és a kar átfordításával az elektronikus beléptető rendszer rögzíti a be- és kilépési adatokat.

11. Rendes szabadság, igazgatási szünet, szabadidő

17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot az önálló szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó kartonokon kell nyilvántartani. A kartonok vezetése önálló szervezeti egységenként az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt munkatárs feladata. Szabadság-nyilvántartó karton minta a Közös mappában található. A Humánpolitikai Főosztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-éig. Ennek érdekében az önálló szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó kartonokat legkésőbb január 10-éig kötelesek a Humánpolitikai Főosztálynak megküldeni.

(2) A Humánpolitikai Főosztály minden év február 20-áig az önálló szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az Iroda szabadságolási tervét. A szabadságolási tervben szereplő igénytől az önálló szervezeti egység vezetőjének, az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egység esetében az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes hozzájárulásával el lehet térni. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni az elnöknek a tárgyévre vonatkozó igazgatási szünettel kapcsolatos döntését is. Általános választás vagy népszavazás évében a szabadság kiadásáról az elnök egyedi döntéssel intézkedik.

(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadság-nyilvántartó kartonok kitöltésével, és az önálló szervezeti egység vezetője, illetve az önálló szervezeti egység vezetője és az elnök vagy az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egységek munkatársai esetében az irányítást gyakorló elnökhelyettes vagy az elnök jóváhagyásával történik.

(4)¹⁴ A jelenléti íven az igénybe vett rendes szabadságnapot „SZ” jellel, a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságot „ASZ” jellel, unoka születése esetén a nagyszülőt megillető pótszabadságot „USZ”, első házasság kötése esetén az érintettet megillető pótszabadságot „HSZ”, a szülői szabadságot „SZÜSZ”, a munkáltató által engedélyezett hivatalos távollétet „HT” jellel kell jelezni.

(5) Szabadság igénybevétele esetén a távollétet megelőző utolsó munkanapon kilépéskor, illetve a szabadság leteltét követő első munkanapon belépéskor kell a „Szabadság” gombot megnyomni.

(6) Hivatalos távollét esetén a távollét kezdetekor kilépéskor, illetve a távollét befejezésekor belépéskor, vagy ha a hivatalos távollétre a következő munkanapon kerül sor, akkor a (4) bekezdés szerint kell a „Hivatalos távollét” gombot megnyomni.

(7) A Küt. 63. § (9), (10) és (12)–(14) bekezdése szerinti pótszabadságra vonatkozó jogosultságot a „Nyilatkozat pótszabadság megállapításához” című nyomtatványon kell bejelenteni, az ott meghatározott mellékletek egyidejű csatolásával.

(8) Az önálló szervezeti egység vezetőjének az év folyamán kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a munkatársak valamennyi szabadságukat megfelelő ütemezéssel a jogszabályban meghatározott határidők lejárta előtt igénybe vegyék, lehetőség szerint tárgyévi szabadság ne kerüljön átvitelre szolgálati érdekből a következő évre.

12. A keresőképtelenség miatti távollét

18. § (1)¹⁵ Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.

(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.

(3) Az üzemi baleset miatti keresőképtelenség időszakát a jelenléti íven „ÜB” megjelöléssel kell feltüntetni.

(4) Az előre látható betegség, illetve keresőképtelenség miatti távollét esetén a távollét megkezdése előtti utolsó munkanapon az épületből történő kilépéskor és a visszatéréskor az első munkanapon belépéskor, valamint az előre nem látható betegség miatti keresőképtelenség esetén a távollétet követő első munkanapon az épületbe történő belépéskor kell a „Betegség” gombot megnyomni.

13. Fizetés nélküli szabadság

19. § (1)¹⁶ A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a munkatárs annak megkezdését megelőzően legalább 10 munkanappal terjesztheti elő a Humánpolitikai Főosztályon. A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Küt. 66. §-a vagy az Mt. 128. §-a, valamint 130–131. §-a szerinti esetekben az elnök adja ki.

(2)¹⁷ Az elnök engedélye alapján a Humánpolitikai Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azt megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak és a kérelmezőnek.

(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.

(4) Fizetés nélküli szabadság esetén a távollétet megelőző utolsó munkanapon kilépéskor, illetve a leteltét követő első munkanapon belépéskor kell a „Fizetés nélküli szabadság” gombot megnyomni.

14. A munkavégzés alóli mentesülés

20. § (1) Ha a köztisztviselő a Küt. 47. § (11) bekezdés k) és m) pontja alapján a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a Küt. 70. § (2) bekezdése alapján a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt teljes vagy részleges illetményének megfelelő díjazást. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezetője javaslatát csatolni kell.

(2) Az elnök a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Humánpolitikai Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.

(3) A Küt. 47. § (11) bekezdés f) pontja szerinti mentesülésre vonatkozó jogosultságot a „Nyilatkozat munkavégzés alóli mentesülésre jogosultság megállapításához (hozzátartozó halála)” című nyomtatványon kell bejelenteni, a halotti anyakönyvi kivonat csatolásával.

(4) A munkatárs kérelmére a Küt. 47. § (11) bekezdés b) és k) pontja alapján teljes díjazás mellett mentesül a munkavégzés alól a gyermekvállalással összefüggő vizsgálatok időtartamára, amelybe beleszámít a vizsgálatra utazás és a munkahelyre történő visszautazás időtartama is.

(5) A munkatárs a születésnapja hetében teljes díjazás mellett egy munkanapra mentesül a munkavégzés alól az önálló szervezeti egység vezetőjével egyeztetett napon.

(6) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni.

21. § (1) A köztisztviselőt a Küt. 47. § (11) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Humánpolitikai Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a köztisztviselőt megillető tanulmányi munkaidő–kedvezményről” című nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.

(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:

a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát „TSZ”,

b) a tanulmányi célú mentesítés – a tanulmányi szerződés vagy a KSz rendelkezése hiányában – nem fizetett időtartamát „TN”

megjelöléssel.

22. § Munkavégzés alóli mentesítés esetén a távollét megkezdése előtti utolsó munkanapon az épületből történő kilépéskor és az első munkanapon belépéskor, illetve ha a távollét nem teljes munkanapot érint, akkor kilépéskor, majd az azt követő első belépéskor kell a „Távollét (munkáltató engedélye alapján)” gombot megnyomni.

15. A rendkívüli munkavégzés

23. § (1) Rendkívüli munkavégzést az elnök, az elnök engedélyével az önálló szervezeti egységek vezetői és az elnökhelyettesek rendelhetnek el az irányításuk alá tartozó köztisztviselők részére.

(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért. A munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt megillető szabadidőről a Humánpolitikai Főosztály utalványt állít ki, amelyet a szabadság-nyilvántartó kartonhoz csatolni kell. A szabadidő a Küt. 59. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért az önálló szervezeti egység vezetője felel, amelyet a jelenléti íven „RK” megjelöléssel kell jelezni.

(3) A köztisztviselő részére a munkanapon, a napi munkaidőn túl teljesített

a) ügyeletért a tartama felének megfelelő,

b) készenlétért a tartama negyedének megfelelő,

c) ügyelet vagy készenlét alatt teljesített munkavégzésért a Küt. 59. §-a alapján meghatározott mértékű

szabadidő jár.

(4) Rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselőnek minősül az, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít.

(5) A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő részére

a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy

b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap

szabadidő-átalány állapítható meg.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra az elnöknek. Jóváhagyás esetén a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

(7) Ha a köztisztviselő rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidővel rendelkezik, szabadság igénybevétele csak a szabadidő kiadását követően engedélyezhető számára.

(8) Ha a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő-átalány időarányos részének kiadására a félév végéig nem került sor, az önálló szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

(9) A vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Küt. 59. §-a szerinti szabadidő, illetve a szabadidő-átalány az e §-ban foglaltaknak megfelelően.

(10) A munkavállaló részére az Mt. 107. §-a szerinti rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért az Mt. 143. § (3) bekezdésében meghatározott szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő önálló szervezeti egység vezetője – az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egység esetében az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes – felelős.

(11) Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a (10) bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében köteles haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

16. A távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés

24. § (1) A távmunkavégzés elrendelését az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti az elnöknél.

(2)¹⁸ Az otthoni munkavégzés engedélyezését a munkatárs – az általa a munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó, a (8) bekezdésben foglalt felelősségi szabályok betartására vonatkozó aláírt nyilatkozat benyújtásával – az önálló szervezeti egység vezetőjének támogatásával – ha a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egységet elnökhelyettes irányítja, az irányítást gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával – kérheti az elnöktől legfeljebb heti egy nap időtartamban, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a 24/A. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásával ennél nagyobb mértékben. Az elnök jóváhagyása alapján a Humánpolitikai Főosztály elkészíti a távmunkavégzésre vonatkozó munkáltatói intézkedést, illetve az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodást.

(3) Távmunkavégzés esetén a feladatok kiadása elektronikus úton történik, a végrehajtásra vonatkozó iránymutatás és a határidő egyidejű közlésével. A munkatárs az elvégzett feladatot elektronikus úton küldi meg az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek.

(4) A távmunkavégzésről szóló munkáltatói intézkedésben, illetve az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban meg kell határozni

a) azt az elektronikus elérhetőséget és telefonszámot, amelyen a munkatárs az önálló szervezeti egység vezetőjével és a munkatársakkal kapcsolatot tart,

b) a munkaidő beosztásának szabályait,

c) az esetleges költségtérítésre vonatkozó szabályokat.

(5) A munkaidőről a munkatárs nyilvántartást vezet, ennek aláírásával igazolja a távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében teljesített munkaidőt.

(6) Otthoni munkavégzés esetén a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő munkatárs részére a (2) bekezdés szerinti megállapodásban engedélyezhető a munkaidő önálló beosztása.

(7)¹⁹ A munkatárs évente köteles az Informatikai Osztály által a távmunkavégzéshez, illetve az otthoni munkavégzéshez használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokról tartott konzultáción részt venni, és írásban nyilatkozni a (8) és (9) bekezdésben foglalt megfelelési szabályok folyamatos teljesítése kapcsán.

(8) Az otthoni munkavégzés során

a) a munkatárs álláshelyi feladatainak ellátásához kapcsolódóan kizárólag a rendelkezésére bocsátott elektronikus postafiókot, illetve felhasználói fiókot használhatja,

b) használt munkaállomás vírusoktól és egyéb ártó kódoktól mentes informatikai környezetben működik, amely érdekében a munkatárs vírus és egyéb ártó kódok ellen telepített védelmi szoftvert alkalmaz,

c) használt munkaállomás operációs rendszere, az internetböngésző és az egyéb telepített szoftverek igénybe vehető gyártói támogatással rendelkeznek, és folyamatosan frissítésre kerülnek a gyártó által kiajánlott frissítésekkel,

d) a munkaállomáson az otthoni munkavégzés céljára dedikált felhasználói fiók kerül kialakításra, amelyhez a munkatárs más személynek nem biztosíthat hozzáférést, a munkatárs feladatait kizárólag a felhasználói fiókon keresztül láthatja el,

e) a munkatárs az egyedi rendszer elérési és használati szabályait is köteles megismerni és betartani, ha az Iroda egyedi információs rendszereit közvetlenül eléri,

f) az Iroda által a rendelkezésére bocsátott eszközt a munkatárs kizárólag a munkavégzéshez használhatja.

(9) A távmunkavégzés során

a) a munkatárs álláshelyi feladatainak ellátásához kapcsolódóan kizárólag az Iroda informatikai szolgáltatója által biztosított informatikai és telekommunikációs eszközöket és szoftvereket használhatja;

b) az a) pontban foglaltakon túl a (8) bekezdésben meghatározott követelmények irányadóak.

(10) A hivatali szervezet működését érintő elháríthatatlan körülmény beálltakor az elnök rendelkezhet az otthoni munkavégzés általános alkalmazásáról.

(11) Az otthoni, illetve a távmunkavégzés során a biztonsági és adatkezelési szabályok megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

16/A.²⁰ Az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségek

24/A. § (1) A Küt. 31. § (1) bekezdése szerinti, a kötelező részmunkaidő kikötésére vonatkozó kérelmet a Közös mappában közzétett „Aktív állományba helyezés és kötelező részmunkaidő kikötésének kezdeményezése” című nyomtatványon szükséges benyújtani, amelyet kérésre a Humánpolitikai Főosztály elektronikusan megküld a köztisztviselő részére. Munkavállalók tekintetében a kötelező részmunkaidő kikötésére az Mt. 61. § (3) bekezdése az irányadó.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a tartós távollét megszűnésekor, vagy tervezett megszüntetésekor tájékoztatja a munkatársat az addig igénybe nem vett a szabadság napjainak számáról, valamint az atipikus foglalkoztatási formákra való áttérés jogszabályi feltételeiről.

(3) A várandós, a nyolc év alatti gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, a tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó, illetve más különös méltánylást érdemlő élethelyzetben lévő munkatárs – a jogviszony első hat hónapját kivéve – kérheti

a) a munkarendjének módosítását,

b) a távmunka, illetve otthoni munkavégzés keretében való foglalkoztatását, illetve

c) a részmunkaidőben való foglalkoztatását.

(4) A munkatárs az írásbeli kérelmében köteles megjelölni

a) a kérelmezett atipikus formát,

b) a kérelmét megalapozó indokokat,

c) az atipikus foglalkoztatásra való áttérés általa javasolt kezdő és befejező időpontját,

d) a munkarendre vonatkozó javaslatát, a távmunka, az otthoni munkavégzés, valamint a részmunkaidő mértékét, illetve

e) csatolnia szükséges a kérelmét alátámasztó dokumentumokat.

(5) A kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az elnök tizenöt munkanapon belül írásban köteles nyilatkozni. A kérelem elutasítását az elnök köteles írásban megindokolni.

(6) Amennyiben a munkatárs kéri az atipikus foglalkoztatása megszüntetését, erre vonatkozó kérelme alapján az elnök dönt a megszüntetés időpontjáról.

(7) Hivatali érdekből, ha az Iroda folyamatos és zavartalan feladatellátása ezt indokolja, a munkáltató mérlegelési jogkörében létrejött atipikus foglalkoztatás – az elnök rendelkezése alapján – időszakosan felfüggeszthető. A felfüggesztésre okot adó, a munkaszervezést érintő körülmény megszűnését követően az elnök rendelkezése alapján az atipikus foglalkoztatás feléled.

16/B.²¹ A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok

24/B. § (1) A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben meg kell határozni különösen

a) a munkavégzés helyét, időtartamát,

b) a munkatárs illetményét, egyéb juttatását,

c) az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket, az esetleges költségtérítést,

d) a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét,

e) a munkatárs által ellátandó feladatokat.

(2) A kiküldetésre vonatkozó szabályokról külön utasítás rendelkezik.

(3) A határozott idejű áthelyezés esetén a Humánpolitikai Főosztály átadásra előkészíti a személyi anyagot, és arról a Küt. fogyatékanyagra vonatozó szabályai alapján másolatot készít.

17. Teljesítményértékelés

25. § (1) A köztisztviselő teljesítményének értékelése az önálló szervezeti egység vezetője – az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egység esetében az irányítást gyakorló elnök, vagy elnökhelyettes – mint értékelő vezető által elektronikus formában a TÉR informatikai rendszer használatával történik.

(2)²² Az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés elemeit évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év január 1. és január 31. között kell értékelnie.

(3)²³ A munkáltatói jogkör gyakorlója – a szervezet sajátosságaira tekintettel – a tárgyévben további teljesítményértékeléseket is végezhet, és a teljesítményértékelés soron kívüli elvégzését a köztisztviselő a tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti. Két teljesítményértékelés között legalább két hónapnak el kell telnie.

(4)²⁴ A köztisztviselő teljesítményértékelésének kötelező eleme

a) az álláshelyén ellátandó feladatok végrehajtásának értékelése,

b) az a) pont szerinti feladatok végrehajtásához szükséges alap- és szakmai kompetenciák értékelése.

(5)²⁵ Az értékelt kompetencia a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep vagy érték, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese.

(6)²⁶ A köztisztviselő teljesítményértékelése kiválósági elemeket tartalmazhat. Az értékelés során figyelembe vehető kiválósági elemek

a) a stratégiai célokban való közreműködés,

b) az év közbeni többletfeladatok ellátása,

c) a határidő előtti feladatteljesítés, valamint

d) az innovatív feladatmegoldás, új szakmai módszerekre való törekvés.

(7)²⁷ A kiválósági elemek közül legfeljebb két kiválósági elem értékelhető az értékelt személy értékelési időszakban végzett feladatellátására figyelemmel.

(8)²⁸ Az értékelő vezető a kötelező elemeket egyenként 0–80 pontig terjedő, az értékelni kívánt kiválósági elemeket 0–20 pontig terjedő mérőskálán értékeli.

(9)²⁹ A teljesítményértékelés pontértékét

a) az egyes kötelező elemekhez rendelt értékek együttes számtani átlagának, valamint

b) ha sor került a kiválósági elemek alkalmazására, az értékelt kiválósági elemekre adott pontérték

összege adja. Ezen pontérték meghatározza a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye.

(10)³⁰ A pontértékek és a hozzá kapcsolódó teljesítményszintek a következők:

a) kivételes teljesítményszint: 100,1 és 120 pont között,

b) jó teljesítményszint: 80,1 és 100 pont között,

c) megfelelő teljesítményszint: 30,1 és 80 pont között,

d) átlag alatti teljesítményszint: 20,1 és 30 pont között, valamint

e) elfogadhatatlan teljesítményszint: 0 és 20 pont között.

(11)³¹ Jó vagy kivételes teljesítményszint kizárólag a (6) bekezdés szerinti kiválósági elem értékelése esetén állapítható meg.

(12)³² A teljesítményértékeléskor az értékelő vezető és az értékelt személy között értékelő megbeszélésre kerül sor, amelyen az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az értékelt személlyel a teljesítményértékelési eredményeket. A teljesítményértékelés eredményére az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni.

(13)³³ Az értékelő vezető figyelemmel kíséri az értékelt személy év közbeni teljesítményét, és a teljesítményértékelések alkalmával – ha indokolt – felhívja a figyelmét a teljesítmény javítására.

(14)³⁴ Nem lehet értékelő vezető,

a) aki etikai vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

b) akinek a munkavégzéstől való egybefüggő távolléte a teljesítményértékelési időszak alatt meghaladja a két hónapot.

(15)³⁵ Ha az értékelő vezető munkavégzéstől való távolléte, jogviszonyának megszűnése vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt értékelő feladatait nem tudja ellátni, az általa értékelt személyek teljesítményértékelésére az elnök új értékelő vezetőt jelöl ki.

(16)³⁶ Ha az értékelt személy jogviszonya december hónapban keletkezik, első teljesítményértékelésére a (2) bekezdéstől eltérően a tárgyévet követő év február utolsó napjáig kerül sor.

(17)³⁷ Ha az értékelt személy a munkavégzéstől való előre tervezett tartós távolléte előreláthatóan nem ér véget a soron következő teljesítményértékeléséig, teljesítményértékelését a tartós távollét kezdetéig akkor is el kell végezni, ha kevesebb mint két hónapig állt az értékelő vezetőjének az irányítása alatt.

(18)³⁸ Az értékelő vezető nemcsak értékelő vezetőként, hanem értékelt személyként is köteles részt venni a teljesítményértékelés folyamatában.

(19)³⁹ A teljesítményértékelés eredménye alapján

a) kivételes és jó szintűre értékelt teljesítmény esetén az értékelő vezető javaslatot tehet a köztisztviselő illetményének besorolási kategória szerinti összeghatáron belül történő növelésére, valamint teljesítményelismerés fizetésére,

b) megfelelő szintű teljesítmény a fejlesztés valamely formájának alkalmazásán kívül nem eredményezhet sem pozitív, sem negatív következményt az értékeltre nézve,

c) átlag alatti teljesítmény esetén az értékelt személy részére – a vele történt előzetes megbeszélést követően – soron kívül egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, az értékelő vezető javaslatot tehet a köztisztviselő illetményének besorolási kategória szerinti összeghatáron belül történő csökkentésére, egyidejűleg meg kell vizsgálni a szervezeten belüli más álláshelyen történő foglalkoztatásnak a lehetőségét,

d) elfogadhatatlan szintű teljesítmény első ízben történő megállapítása során a c) pont szerinti eljárást kell követni és két hónap elteltével a köztisztviselő teljesítményét ismét értékelni kell. Ha a köztisztviselő kettő vagy több teljesítményértékelésen keresztül is elfogadhatatlan teljesítményt nyújt, a köztisztviselőt fel kell menteni,

e) a b) ponttól eltérően kivételes vagy jó szintű teljesítményt követő megfelelő szintű teljesítmény esetén az értékelő vezető javaslatot tehet a köztisztviselő illetményének besorolási kategória szerinti összeghatáron belül történő csökkentésére.

(20)⁴⁰ A teljesítményértékelési rendszer adminisztratív és technikai működtetésével kapcsolatos feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el.

(21)⁴¹ Az értékelési folyamat során az értékelő lapok tartalmát két példányban nyomtatott formában is elő kell állítani és nyilvántartásba kell venni, ezeket mind az értékelő vezető, mind az értékelt az aláírásával hitelesíti. Ezt követően a papíralapú dokumentum tekintendő hiteles teljesítményértékelési eredménynek.

(22)⁴² Az értékelőlapok egy példánya a köztisztviselőt illeti. Az értékelő vezető megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére a teljesítményértékelés egy aláírt példányát a személyi anyagba helyezés, a teljesítményértékeléshez kapcsolódó egyéb iratot pedig irattárba helyezés céljából.

(23)⁴³

(24)⁴⁴

(25)⁴⁵

(26)⁴⁶

(27)⁴⁷

(28)⁴⁸

18. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

26. § (1) A vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását a Humánpolitikai Főosztály látja el.

(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Humánpolitikai Főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)

a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

aa) keletkezéséről vagy

ab) megszűnéséről,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt, annak teljesítése

ba) módjáról és

bb) határidejéről, valamint

c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.

(3) Az őrzésért a Humánpolitikai Főosztály vagyonnyilatkozatok kezelésére, őrzésére kijelölt munkatársa felel.

(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg a Vnytv. 8. § (4) bekezdése szerinti határidőben.

(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a Közös mappában közzétett „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.

(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.

(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Humánpolitikai Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(8) A Vnytv. 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza a kötelezettnek. Ha ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.

(10) A Vnyt. 12. § (3) bekezdésében foglalt őrzési kötelezettség lejártát követően a vagyonnyilatkozatokat az őrzésért felelős a kötelezettnek visszaadja, kivéve, ha a kötelezett írásban úgy nyilatkozott, hogy vagyonnyilatkozata az őrzési kötelezettség lejártát követően megsemmisíthető.

(11)⁴⁹ A Humánpolitikai Főosztály a Vnytv. 9. § és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a foglalkoztatási igazoláson feltünteti.

(12) A Humánpolitikai Főosztály a kötelezettekről nevük, munkavégzésük helye, nyilvántartási azonosítójuk alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. § és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.

(13) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(14) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.

(15) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag az elnök jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.

(16) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Humánpolitikai Főosztály egyeztet az elnökkel, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben – figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére – az elnök döntése alapján egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(17) A meghallgatás időpontját az elnök határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltató a Humánpolitikai Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(18) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, az elnök a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, az elnök haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz ki, figyelemmel a Vnytv. 14. § (2) bekezdésére.

(19) A meghallgatáson a kötelezett, illetve képviselője, a Humánpolitikai Főosztály vezetője, a jegyzőkönyvvezetőként az őrzésért felelős munkatárs, valamint az elnök vehet részt, továbbá az érdekképviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett, illetve képviselője tekinthet be.

(20) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, képviselője, valamint az érdekképviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.

(21) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a képviselő, az érdekképviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(22) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére az elnök jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és az átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(23) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

19. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

27. § (1) A célhoz köthető feladat és céljuttatás megállapítására vonatkozó munkáltatói jogkört valamennyi munkatárs vonatkozásában az elnök gyakorolja.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység állományába tartozó munkatársak felett átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

a) szabadság kiadása,

b) a munkavégzés módjának meghatározása,

c) más álláshelyhez tartozó feladatok ideiglenes ellátásának elrendelése,

d) a fegyelmi vétséget el nem érő mértékű cselekmény esetén a munkatárs írásbeli figyelmeztetése.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetőjének távolléte vagy akadályoztatása esetén a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedések megtételére a vezető – önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt – helyettese jogosult.

(4)⁵⁰ A jövedelemigazolások kiadására a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.

20. Továbbképzés, éves továbbképzési terv

28. § (1) A munkatársak továbbképzése érdekében a Humánpolitikai Főosztály évente egyéni és szervezeti továbbképzési tervet készít minden tárgyév március 31-éig.

(2) A továbbképzés teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik. Az elnök határozza meg a tárgyévi továbbképzési kötelezettség alapján teljesítendő tanulmányi pontok mértékét.

(3) A Humánpolitikai Főosztály az éves továbbképzési terv alapján koordinálja és támogatja az Iroda továbbképzési programjainak jóváhagyását, illetve megszervezését. A továbbképzési tervet az elnök hagyja jóvá.

(4) Ha a munkatárs jogviszonya év közben keletkezik, a próbaidő leteltéig, a jogviszony folyamatossága esetén a jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül el kell készíteni az egyéni továbbképzési tervét.

(5) A munkatársak a (3) bekezdés szerinti továbbképzési programokban elnöki kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehetnek részt.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a továbbképzésen részt vehessen.

(7) A továbbképzésen részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(8) Ha előre látható, hogy a munkatárs nem tud a továbbképzésen részt venni, az arra való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, az önálló szervezeti egység vezetőjének – az elnök, illetve az elnökhelyettesek közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység esetében az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes – jóváhagyásával, legkésőbb 3 munkanappal a továbbképzés megkezdése előtt köteles a Humánpolitikai Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(9) A munkatárs az álláshelyen ellátandó feladathoz kapcsolódó iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető az önálló szervezeti egység vezetőjének kérelme alapján. A munkatárs képzésre való kötelező kijelöléséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjéhez benyújtott, az irányítást gyakorló elnökhelyettes által jóváhagyott kérelem alapján az elnök dönt, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kijelölés iránti kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a munkatárs álláshelyi feladatainak szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást a képzés minősítéséről. A munkatárs kötelező kijelölése esetén, illetve ha önkéntesen jelentkezik, és a képzés az álláshelyi feladatainak ellátásával összefüggésben elengedhetetlenül szükséges, az Iroda a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosít.

(10) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs maga köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(11) A képzésen való részvétel – ha a munkatárs kötelezően kijelölésre került – kötelező.

(12) Azt a munkatársat, aki a továbbképzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, az Iroda felé helytállási, illetve visszatérítési kötelezettség nem terheli. Ha a munkatárs a továbbképzésen – ideértve a kötelező kijelölés esetét is – saját hibájából nem vesz részt, az 58. § (1) bekezdés f) pontja szerinti visszatérítési kötelezettség terheli.

(13) Az Iroda által szervezett képzéseken, továbbképzéseken hivatali elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a képzés, továbbképzés időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak abban az esetben állítható ki, ha a munkatárs a képzés, továbbképzés legalább 60%-án részt vett.

(14) A továbbképzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a köztisztviselő köteles haladéktalanul a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni.

21. Munkatárs által vállalt képzés

29. § (1) A munkatárs köteles bejelenteni a Humánpolitikai Főosztály útján az elnöknek, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

a) oktatási intézménybe felvételt nyert,

b) tanulmányokat folytat,

c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette, vagy

d) tanulmányait eredményesen befejezte.

(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. Az önálló szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztály útján az elnököt.

(3) Az elnök a munkatárs (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a munkatársnak, valamint a Humánpolitikai Főosztálynak.

(4) A munkatárs által vállalt továbbképzésben való részvételt az Iroda a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – az 56–58. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja.

22. Szakmai konferencia, előadás

30. § (1) A munkatárs szakmai ismereteinek bővítése, új technikák, ismeretek elsajátítása érdekében – saját kezdeményezésére – szakmai konferencián, előadáson (a továbbiakban: konferencia) vehet részt.

(2) A konferencián történő részvételi szándékról a munkatárs feljegyzésben, az önálló szervezeti egység vezetője útján tájékoztatja az elnököt. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a konferencia megnevezését, célját, időpontját és költségét. A feljegyzést el kell látni az önálló szervezeti egység vezetőjének támogató aláírásával, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre állása érdekében a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy pénzügyi ellenjegyzésével.

(3) A költség magában foglalhatja a konferencia részvételi díját, a szállást, étkezést, valamint az utazás költségét is.

(4) Az elnök dönt a részvétel, illetve a (3) bekezdésben foglalt költségek teljes vagy részleges kifizetésének engedélyezéséről.

(5) Konferencián történő részvétel esetén a jelenléti íven „T” jelölést kell alkalmazni, az elektronikus beléptető rendszer kezelő felületén a „Távollét (munkáltató engedélye alapján)” gombot kell megnyomni.

23. Bankszámla-hozzájárulás

31. § (1)⁵¹ Az Iroda a munkatársak illetményének, illetve munkabérének fizetési számlára utalásával és a készpénzfelvétellel járó költségeihez időarányosan évi bruttó 12 000 Ft bankszámla-hozzájárulást nyújt, amit tárgyév novemberben egy összegben utal át a munkatársak fizetési számlájára.

(2) A bankszámla-hozzájárulás időarányos összege a jogviszonnyal kapcsolatos elszámolás keretében is utalható.

(3) Az időarányos összeg számításakor a bankszámla-hozzájárulás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapját kell figyelembe venni.

24. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai

32. § (1) Az Nftv. alapján beiskolázott hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély” című irat és mellékletei kitöltésével az önálló szervezeti egység vezetője – az irányítást gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával – kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztály vezetőjénél legalább 5 nappal a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(2) A foglalkoztatási engedélyhez csatolandó a felsőoktatási intézmény által kiállított nyilatkozat, arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű, illetve, ha a felsőoktatási intézmény és az Iroda között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példánya is.

(3) A hallgató fogadását az elnök hagyja jóvá. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.

(4) A Humánpolitikai Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges intézkedéseket.

(5) A szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, a hallgató munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató általi, a részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezetője felelős.

(6) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Ha a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges értékelést kiállítani, az önálló szervezeti egység vezetője – az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egység esetében, az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes – által elkészített értékelés megküldése szükséges.

(7) A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján az Üzemeltetésen leadni.

(8) A hallgató fogadása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokban szereplő adatokat a Humánpolitikai Főosztály a hallgató hozzájárulásával kezeli.

25. Foglalkozás-egészségügyi ellátás

33. § (1) Az Iroda a munkatársak egészségvédelme érdekében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra vonatkozóan egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köt. A megállapodás alapján a szolgáltató elvégzi különösen

a) az Iroda munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, továbbá

b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló EüM rendeletben meghatározott – látásvizsgálatát.

(2) Az Iroda biztosítja a munkatársnak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatokon való részvételét. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

IV. Fejezet

AZ ILLETMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK

26. Az illetményen felüli juttatások típusai

34. § (1) Az Iroda

a) érdemelismeréseket,

b) cafetéria-juttatást,

c) céljuttatást,

d) lakhatási jellegű támogatásokat,

e) tanulmányi jellegű támogatásokat,

f) gyermeknevelési és családalapítási támogatásokat,

g) szociális jellegű támogatásokat,

h) egyéb támogatásokat

biztosít a munkatársak részére.

(2) Érdemelismerések:

a) írásbeli dicséret,

b) teljesítményelismerés,

c) motivációs elismerés,

d)⁵²

e) szolgálati elismerés.

f)⁵³ normatív juttatás.

(3) Lakhatási jellegű támogatások:

a) lakásbérleti támogatás,

b) lakáscélú munkáltatói kölcsön.

(4) Tanulmányi jellegű juttatások:

a) tanulmányi szerződés,

b) nyelvtanulási támogatás,

c) jogi szakvizsga támogatása.

(5) Gyermeknevelési és családalapítási támogatások:

a) gyermekszületési támogatás,

b) iskolakezdési támogatás.

c)⁵⁴ első házasságkötés támogatása.

(6) Szociális jellegű támogatások:

a) vissza nem térítendő szociális támogatás,

b) illetmény-, illetve munkabérelőleg,

c) temetési segély,

d) kegyeleti ellátás.

(7)⁵⁵ Egyéb támogatások:

a) munkába járáshoz kapcsolódó juttatások:

aa) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,

ab) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,

ac) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,

ad) 50%-os utazási kedvezmény,

ae) helyi utazási bérlet,

b) egészségügyi juttatások:

ba) egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása,

bb) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,

c) sport és rekreációs célú juttatás,

d) ünnepélyes megemlékezések,

e) ruházati juttatás,

f) táboroztatási támogatás.

27. Általános szabályok

35. § (1) A Szociális Bizottság – a KSz által meghatározott keretek között – az elnök tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve a 34. § (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott juttatásokkal kapcsolatos döntések tekintetében.

(2) A Szociális Bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője, tagjai:

a)⁵⁶ a Jogi Osztály vezetője,

b)⁵⁷ a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetője,

c)⁵⁸ az Iroda elnöke által kijelölt munkatársa és

d) az esélyegyenlőségi referens.

(3) A Szociális Bizottság feladatai teljesítése során szükség esetén más személyeket is bevonhat munkájába.

(4) A Szociális Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el.

(5) A Szociális Bizottság negyedévente ülésezik. A benyújtott kérelem tartalma alapján sürgős döntést igénylő esetben a Szociális Bizottság rendkívüli ülést tarthat.

(6) A Szociális Bizottság rendes ülésének időpontjáról a munkatársakat a Humánpolitikai Főosztály elektronikus levél útján tájékoztatja.

36. § (1) Az egyes juttatások iránti kérelmeket – ha a KSz eltérően nem rendelkezik – a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző tizedik napig. A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(2)⁵⁹ A jövedelemmeghatározásnál a munkatárs havi bruttó illetményét vagy alapbérét, illetve a vele közös háztartásban élők bruttó illetményét, alapbérét vagy az egyéb jogviszonyból származó bevételeit kell figyelembe venni.

(3)⁶⁰ A lakáscélú munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő szociális támogatás iránt az a munkatárs terjeszthet elő kérelmet, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem bruttó összege nem haladja meg a mindenkori havi minimálbér négyszeresét, a lakásbérleti támogatás iránti kérelem esetén pedig az egy főre eső bruttó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori havi minimálbér háromszorosát.

(4) Ha jogszabály vagy a KSz a kérelem elbírálását vagy a támogatás nyújtását jövedelem igazolásához köti, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs köteles a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező személyeknek a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett bruttó jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolni. Kivételesen indokolt esetben az elnök a fenti szabályoktól eltérhet.

(5) A Humánpolitikai Főosztály a kérelmet megvizsgálja, ellenőrzi a jogszabályoknak, illetve a KSz-nek való megfelelőségét, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel.

(6) A Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó támogatások esetén a hiánypótlást legkésőbb a Szociális Bizottság ülését megelőző második napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a Szociális Bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – ha a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő ülésre kerülnek beterjesztésre.

(7) A Humánpolitikai Főosztály a kérelmet és a kapcsolódó dokumentumokat a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésének eredményével együtt terjeszti a Szociális Bizottság elé.

(8) A támogatások odaítéléséről, mértékéről a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével az elnök dönt. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elnök egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – az e §-ban foglaltaktól eltérhet.

(9)⁶¹ Az egyes támogatások, juttatások számfejtéséről és kifizetéséről a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(10) A próbaidejét töltő munkatárs nem részesíthető

a) a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulásban, valamint

b) – a (2) és (3) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem – szociális jellegű támogatásban.

37. § (1) A KSz-ben meghatározott pénzbeli juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.

(2)⁶² Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-éig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a Szociális Bizottság március 1-éig, illetve rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot az elnöknek. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) változásairól a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály minden évben január 31-éig, illetve szükség esetén év közben tájékoztatja a Szociális Bizottságot.

(3)⁶³ Az egyes juttatási formákhoz tartozó összegek nagyságát a KSz 3. melléklete, illetve az elnök által jóváhagyott éves elemi költségvetés jogcímek szerinti alábontását tartalmazó függeléke határozza meg.

V. Fejezet

AZ ÉRDEMELISMERÉSEK ÉS A CÉLJUTTATÁS

28. Érdemelismerések

38. § (1)⁶⁴ Írásbeli dicséretre az elnök felhívására az általa meghatározott időpontig az elnökhelyettesek tehetnek javaslatot. A javaslatokat írásban, indokolással ellátva kell eljuttatni az elnök részére. Az írásbeli dicséretet évente egyszer adományozza az elnök. Az elnök döntése alapján a Humánpolitikai Főosztály elkészíti az okiratot, melyet a javaslatot tevő önálló szervezeti egység vezetője ad át a munkatársnak.

(2)⁶⁵ Az írásbeli dicsérethez pénzjutalom jár, amelynek bruttó összege a mindenkori havi minimálbér 150%-a.

(3) Az írásbeli dicséretben részesülő munkatárs az elismerés hónapjában egy munkanapra mentesül a munkavégzés alól az önálló szervezeti egység vezetőjével egyeztetett napon.

(4)⁶⁶ A (3) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (alapbérére) jogosult.

39. § A teljesítményértékelés alapján teljesítményelismerés adományozására az önálló szervezeti egység vezetője az irányítást gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával tehet javaslatot az elnöknek, amelynek indokolásában be kell mutatni a köztisztviselő kimagasló szakmai teljesítményét. Elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egységhez tartozó köztisztviselő esetén az illetékes elnökhelyettes tesz javaslatot az elnöknek a teljesítményelismerésre. Teljesítményelismerés a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében állapítható meg a munkatárs részére, amelynek mértékéről és időpontjáról az elnök dönt.

40. §⁶⁷ (1) Motivációs elismerés adományozására az önálló szervezeti egység vezetője az irányítást gyakorló elnökhelyettes jóváhagyásával tehet javaslatot az elnöknek az érintett munkatárs valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel. A munkatárs motivációs elismerésben részesíthető, így különösen

a) magas színvonalú munkája elismeréseként, vagy

b) egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként.

(2) A motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a munkatársnak,

a) aki az Iroda állományában legalább hat hónapos közszolgálati vagy munkaviszonnyal rendelkezik,

b) akinek próbaideje letelt, és

c) aki felmentési, felmondási vagy lemondási idejét nem tölti.

(3) Motivációs elismerés a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében állapítható meg a munkatárs részére. Elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egységhez tartozó munkatárs esetén az illetékes elnökhelyettes tesz javaslatot az elnöknek motivációs elismerés adományozására.

41. § (1)⁶⁸ A Humánpolitikai Főosztály nyilvántartja a szolgálati elismerésre jogosultakat, az elismerés megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti.

(2)⁶⁹ Az aláírt okiratot a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében.

41/A. §⁷⁰ (1) Az elnök – a tárgyévi rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében – a gazdasági elnökhelyettes javaslata alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – valamennyi, az Irodánál aktív munkavégzési kötelezettséget teljesítő munkatársnak egyenlő összegű vagy besorolási kategóriánként azonos mértékű, az aktív munkavégzési kötelezettségével időarányos pénzjuttatás kifizetéséről dönthet.

(2) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti juttatásra az arról szóló döntés meghozatalakor a felmentési, felmondási vagy lemondási idejét töltő, valamint – ha az elnök a juttatást megállapító döntésében így rendelkezett – a próbaidejét töltő munkatárs.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem teljesít aktív munkavégzési kötelezettséget a munkatárs

a) szülési szabadság, illetve bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt, a távollét első napjától a tényleges munkába állásig,

b) a 30 napon túli egybefüggő keresőképtelenség esetén, a 31. naptól kezdődően a tényleges munkába állásig,

c) kérelem, jogszabály rendelkezése vagy munkáltatói intézkedés alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés teljes időtartama alatt.

29. Célfeladat és céljuttatás

42. § (1) Az álláshelyen ellátandó általános munkaterhet meghaladó feladat ellátására az Irodánál foglalkoztatott munkatárs részére célfeladat és céljuttatás állapítható meg.

(2) A kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője írásban tehet javaslatot az irányítást gyakorló elnökhelyettes felé célfeladat és céljuttatás megállapítására, amelyhez mellékelni kell a „Célfeladat megállapítása” című nyomtatvány külön iktatószámmal ellátott tervezetét.

(3) A célfeladat-megállapításban minden esetben meg kell határozni a céljuttatás összegét és a teljesítésigazolásra jogosult személyt.

(4)⁷¹ Az elnök által jóváhagyott célfeladat-megállapítást a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi, hogy megfelel-e a Küt. 81. §-ában foglaltaknak. Ha a célfeladat meghatározása a jogszabályoknak megfelel, a Humánpolitikai Főosztály megküldi pénzügyi ellenjegyzésre a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak.

(5) A Humánpolitikai Főosztály a pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott célfeladat-megállapítást előterjeszti aláírásra az elnöknek, aláírást követően gondoskodik a céljuttatásban részesülő általi aláírásáról, valamint az okirat kézbesítéséről.

(6) A teljesítésigazolást – a „Célfeladat teljesítésigazolása” című nyomtatvány használatával – a Humánpolitikai Főosztály készíti el, és íratja alá a teljesítésigazolóval két eredeti példányban.

(7)⁷² Az iktatószámmal ellátott és aláírt teljesítésigazolás egy eredeti példányát a kifizetés teljesítése érdekében a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére kell megküldeni. A további eredeti példányok a kezdeményező önálló szervezeti egységet és a céljuttatásban részesülőt illetik meg.

VI. Fejezet

A CAFETÉRIA-JUTTATÁS

30. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre

43. § Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs azon időtartamra, amely távollét során illetményben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Ilyen távollétnek minősül különösen

a) a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt, a távollét első napjától a fizetés nélküli szabadság időtartama,

b) a szülési szabadság jogcímen való távollét első napjától a távollét időtartama,

c) a 30 napon túli keresőképtelenség időtartama, a 31. naptól kezdődően,

d) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.

31. Éves keretösszeg megállapítása

44. § (1)⁷³ Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti cafetéria-juttatás munkatársanként egységesen a Magyarország tárgyévi központi költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) meghatározott keretösszegig vehető igénybe. A cafetéria-juttatás tárgyévi keretösszegét (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az éves cafetéria-keret időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, valamint

b) az a személy, akinek az Irodával fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

(3)⁷⁴ Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a 30 napot meghaladó távollét esetén a távollét kezdetétől számított harmincadik napot követő 10 munkanapon belül vissza kell fizetni.

44/A. §⁷⁵ (1)⁷⁶ Az elnök – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – a Küt. 82. § (2) bekezdése alapján magasabb összegű cafetéria-juttatást állapíthat meg a 10 év alatti gyermeket nevelő cafetéria-juttatásra jogosultak részére, gyermekenként évente legfeljebb bruttó 50 000 Ft összegben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cafetéria-juttatást a gyermek mindkét szülője jogosult igénybe venni, ha mindkét szülő az Iroda foglalkoztatottja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cafetéria-juttatás igénybevételére a 33. alcím szabályait kell megfelelően alkalmazni.

32.⁷⁷

45. §

33. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai

46. §⁷⁸ (1) Az éves cafetéria-keretösszeg igénybevétele érdekében a Humánpolitikai Főosztály február utolsó napjáig – új belépő, illetve tartós távollétről visszatérő tekintetében a jogviszony létesítését, illetve a távollét megszűnését követő 10 munkanapon belül – a munkatársak részére nyilatkozatot bocsát rendelkezésre. A munkatárs ezen nyilatkozik a más juttatótól származó juttatás tényéről és annak összegéről, illetve kap tájékoztatást az éves cafetéria-keretösszeg mértékéről és a kifizetésére vonatkozó főbb szabályokról. A munkatárs a nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy az Irodánál fennálló jogviszonyának vagy cafetéria-jogosultságának módosulása, megszűnése esetén az időarányos cafetéria-keretének túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatás összege az illetményéből, munkabéréből levonásra kerüljön. A nyilatkozat megtételéig a cafetéria-juttatás nem fizethető ki.

(2) A cafetéria-juttatás kifizetésére – az (1) bekezdés szerinti más juttatótól kapott korrekció és a 44. § (2) bekezdése szerinti arányosítás kivételével – teljes összegben kerül sor, azonban a tárgyévben bekövetkező, vagy tervezett jogviszony megszűnés, megszüntetés, illetve tartós távollét okán a munkatárs kérheti a cafetéria-juttatás részleges kifizetését, a visszafizetési kötelezettség elkerülése érdekében. A részleges kifizetés okának meghiúsulása esetén a különbözet a tárgyévben kerül kifizetésre.

(3) A cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs a Humánpolitikai Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(4) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs jogviszonya megszűnik, megszüntetésre kerül, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem válik jogosulttá, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatásnak a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály által meghatározott időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét – a jogviszony elhalálozás okán történő megszűnése kivételével – visszafizetni.

(5) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosulttá vált munkatárs részéről átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Humánpolitikai Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozatának megtételét követően kell folyósítani.

(7) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

34. Széchenyi Pihenő Kártya

47. §⁷⁹ (1) Cafetéria-juttatás alatt a Széchenyi Pihenőkártyára (a továbbiakban: SZÉP kártya) utalt támogatás értendő.

(2) Az Iroda a cafetéria-juttatást évente egy alkalommal történő utalással tölti fel a SZÉP kártyára.

(3) A próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt az Iroda a SZÉP kártyát a munkatárs nyilatkozata alapján megállapított éves keretösszeg, tárgyhónapra arányosított összegével havonta tölti fel a tárgyhónapot követő 10. napig, az év utolsó hónapjára eső összeget december 23-ig. A fennmaradó cafetéria-juttatást az Iroda a próbaidő leteltét követően egy összegben történő utalással tölti fel.

(4) A SZÉP kártya megrendelésével, használatával, új, pót-, illetve társkártya igénylésével kapcsolatban a munkatárs közvetlenül a SZÉP kártya kibocsátójánál jár el. Az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásának költsége a munkatársat terheli.

VII. Fejezet

LAKHATÁSI JELLEGŰ TÁMOGATÁSOK

35. Lakásbérleti támogatás

48. § (1) Az Iroda – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat, aki – vagy akinek a házastársa, bejegyzett élettársa – Budapesten, Pest megyében vagy Pest megyén kívül, de Budapest 50 km-es körzetében lakóingatlan felett tulajdonjoggal nem rendelkezik, és érvényes lakásbérleti szerződés alapján lakik Budapesten, Pest megyében vagy Pest megyén kívül, de Budapest 50 km-es körzetében. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) a pályakezdő munkatársak,

b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti fiatal házaspár (a továbbiakban: fiatal házaspár),

c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint

d) a kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó, illetve fogyatékos gyermeket nevelő munkatársak.

(2) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem a lakásbérleti támogatás iránt” című nyomtatványon lehet igényelni. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokait, és csatolni kell hozzá a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt lakásbérleti szerződés eredeti vagy a Humánpolitikai Főosztály által hitelesített másolati példányát.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani, azt a Szociális Bizottság megvizsgálja, és – a Szociális Bizottság javaslata alapján – az elnök dönt a juttatás odaítéléséről.

(4)⁸⁰ A lakásbérleti támogatás 12 hónapos határozott időre – ennél rövidebb határozott idejű bérleti szerződés vagy határozott időtartamú jogviszony esetén annak időtartamát meg nem haladóan – állapítható meg. A munkatárs a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő.

(5) A munkatárs köteles haladéktalanul bejelenteni a Szociális Bizottságnak minden olyan körülményt, amely a lakásbérleti támogatás további folyósítására kihatással bír. A jogosulatlanul igénybe vett lakásbérleti támogatást a munkatárs köteles visszatéríteni.

(6) A lakásbérleti támogatás mértékének változtatása iránti kérelem a támogatás időtartama alatt bármikor előterjeszthető.

(7) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat

a) 30 napon túli fizetés nélküli szabadság esetén, a fizetés nélküli szabadság első napjától,

b) 30 napon túli egyéb távollét idejére, a távollét első napjától.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkatársat a lakásbérleti támogatás a szülési szabadság, gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, továbbá tartós betegállomány idejére – különös tekintettel a kórházi kezelés időtartamára –, a (4) bekezdés szerint meghatározott határozott idő lejártáig megilleti.

(9) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a tárgyévi bérleti lakásbérleti díjak megfizetését a Közös mappában közzétett „Lakásbérleti díj megfizetésének összesítése” című nyomtatvány kitöltésével és a bérbeadó által aláírt átvételi elismervénnyel vagy postai befizetést igazoló csekkszelvénnyel vagy banki átutalási megbízással igazolni a Szociális Bizottság felé a tárgyév december 10. napjáig vagy a jogviszony megszűnésének napján, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Ha a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem, vagy csak részben igazolja, a támogatást, illetve annak a bérleti díj megfizetésére vonatkozó igazolással nem érintett részét az igazolási határidő elteltét követő 30 napon belül köteles visszafizetni, a késedelem idejére pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

36. A lakáscélú munkáltatói kölcsön

49. § (1) Az Iroda – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogatja. Lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az a munkatárs nyújthat be, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 36. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

(2) A munkatárs részére kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) útján – az alábbi célokra nyújtható:

a) a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építésére, építtetésére (a továbbiakban: építés),

b) lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (a továbbiakban: vásárlás),

c) lakás alapterületének növelésére, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik (a továbbiakban: bővítés),

d) a munkatárs vagy házastársa, bejegyzett élettársa tulajdonában (résztulajdonában) lévő lakás korszerűsítésére (a továbbiakban: korszerűsítés),

e) az a)–d) alpontokban megjelölt célra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetésére.

(3) Korszerűsítésnek minősül

a) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, korszerűsítése,

b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

c) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, továbbá megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazása,

d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászáróra történő cseréje,

f) tető cseréje, felújítása, szigetelése.

(4) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

(5) Annak a munkatársnak az építése, vásárlása támogatható, akinek saját magának, házastársának, bejegyzett élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző hozzátartozójának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetve a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti. Hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetése céljából munkáltatói kölcsön felvétele akkor támogatható, ha a munkatárs, annak házastársa, bejegyzett élettársa vagy kiskorú gyermeke a hitellel terhelt ingatlanon túl egyéb lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik.

(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, bejegyzett élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző hozzátartozójának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.

(7) Az (5) és (6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, bejegyzett élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző hozzátartozójának

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,

b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.

(8) Határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kinevezési okmányában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján.

(9) Lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) a lakásigénye méltányolható, azaz a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét,

b) a kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi,

c) hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra az Iroda javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor,

d) vállalja, hogy az Irodával fennálló jogviszonyát a kölcsön visszafizetéséig fenntartja,

e) vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön kezelésének költségeit, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit,

f) az ingatlanra vagyonbiztosítást köt, és

g) kérelméhez csatolja az 53. § (2) bekezdésben meghatározott mellékleteket.

(10) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön

a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat,

b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

c) telek vásárlásához,

d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően,

e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően,

f) korszerűsítéshez az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően,

g) ha az az Szja tv.-ben foglalt, az elbíráláskor hatályos, adómentességet biztosító feltételektől eltér,

h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

i) annak a munkatársnak, akinek jogviszonya megszüntetése folyamatban van, így különösen, aki jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetve lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, valamint az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett.

(11) A munkatárs az Irodától csak egy alkalommal részesülhet lakáscélú munkáltatói támogatásban. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a részére korábban nyújtott korábbi lakáscélú munkáltatói kölcsönt visszafizette.

(12) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatás csak a KSz-ben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.

(13) Az elnök – a munkatárs kérelmére – méltányossági jogkörében eljárva a KSz rendelkezéseitől eltérő visszafizetési feltételeket is engedélyezhet.

(14) A KSz alapján igényelt juttatáshoz, illetve a kölcsönszerződéshez kapcsolódó minden költség a munkatársat terheli.

37. A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének határideje

50. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidő) az Iroda által nyújtott kölcsönösszeg figyelembevételével az alábbiak szerint kell meghatározni. Ha a kölcsön összege:

a) az 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg, legfeljebb 5 év,

b) az 1 000 000 Ft-ot meghaladja, legfeljebb 10 év.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő

a) határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs esetében nem terjedhet túl a kinevezési okmányában (munkaszerződésében) foglalt határozott idő lejártának időpontján,

b) legfeljebb a munkatárs 65. életévének betöltéséig terjedhet.

(4) A lakáscélú támogatás törlesztésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés Kincstárral történő megkötését követő hónap 1. napja.

(5) A munkatársnak lehetősége van a lakáscélú munkáltatói kölcsön előtörlesztésére. A még hátralévő kölcsön teljes összegének kifizetése esetén a kölcsönszerződés megszűnik, részösszeg-visszafizetés esetén a kölcsönszerződést módosítani szükséges a futamidő, illetve a havi törlesztőrészletek tekintetében.

38. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése

51. § (1) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen

a) a kölcsön célját és összegét,

b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit,

c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást,

d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy az Irodánál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a kölcsönszerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit,

e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra az Iroda jelzálogjogára, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezést, ha a kölcsön biztosítéka jelzálogjog,

f) a kezesek nyilatkozatát a készfizetői kezességvállalásról, ha a kölcsön biztosítéka kezesek kötelezettségvállalása.

(2) A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra. Kivételesen – különösen, ha az ingatlanra más jogosult javára olyan jog van bejegyezve, amelynek következtében az Iroda javára bejegyzendő jelzálogjog nem nyújtana megfelelő fedezetet – a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet abban az esetben, ha az Iroda által nyújtott munkáltatói kölcsön összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a Szociális Bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.

(3) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a Kincstár tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Ptk. szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(4) A kölcsönszerződést az Iroda azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert,

b) a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződést a Kincstárral a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta,

c) a munkáltatói kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel,

d) részletfizetési kötelezettségének legalább három hónapon át nem tett eleget, és a munkáltató a késedelem tényének közlésével a teljesítésre felszólította,

e) az Irodánál fennálló jogviszonya – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik, vagy

f) más súlyos szerződésszegést követett el.

(5) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

a) közszolgálati jogviszonya

aa) egészségügyi okra alapozott alkalmatlanság,

ab) létszámcsökkentés,

ac) az Irodának a köztisztviselő álláshelyén ellátott feladata megszűnése,

ad) átszervezés,

ae) nyugdíjasnak minősülés

miatt felmentéssel,

b) munkaviszonya egészségügyi okkal összefüggő alkalmasságával vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatti munkáltatói felmondással vagy a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával

szűnik meg.

(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, Kincstár által felszámított költségeket a munkatárs viseli.

(7) A munkatárs írásbeli kérelmére az elnök a KSz-ban foglaltaktól eltérő fizetési feltételeket is engedélyezhet. A kérelmet az elnök részére kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztály útján.

(8) Ha a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal, bejegyzett élettárssal vagy az örökösökkel az elhunyttal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen a házastárs, a bejegyzett élettárs vagy az örökös kérelmére – méltányolható okból – az elnök engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal, a bejegyzett élettárssal vagy az örökössel megállapodást kell kötni.

(9) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs Irodával fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

39. A munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése

52. § (1) Ha az Iroda javára jelzálogjog került bejegyzésre, az ingatlant csak az Iroda hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha

a) a munkáltatói kölcsönben részesített vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy

b) a munkáltatói kölcsönben részesített a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetve adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.

(3) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell

a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket és

b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

40. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok

53. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem lakáscélú munkáltatói kölcsön iránt” című nyomtatványon a Szociális Bizottsághoz kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) vásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi szerződést vagy előszerződést,

b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést,

c) építés, bővítés esetén a kérelmező nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést,

d) korszerűsítés esetén annak költségvetését, és ha a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket,

e) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetéséhez az a)–c) pontokban írt dokumentumokat, a hitelintézettől felvett kölcsönről szóló szerződést, valamint a hitelintézet igazolását a kölcsön törlesztésére befizetett összegről,

f) kezesi kötelezettségvállalás esetén a kezesek 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolását, amely tartalmazza a kezes természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét,

g) az a)–f) pont szerinti valamennyi esetben

ga) a házastárs, a bejegyzett élettárs – jövedelemigazolásra jogosult szerv által kiállított – jövedelemigazolását,

gb) jelzálogjog-bejegyzéshez az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát,

gc) az ingatlan vagyonbiztosítási szerződésének másolatát, vásárlás esetén, ha a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, az erre irányuló jogerős bejegyzést követő 30 napon belül.

(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik, és egyben tudomásul veszi, hogy a Szociális Bizottság a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizheti. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(4) A kölcsönkérelmet a munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.

(5) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak,

b) akik a saját háztartásukban fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak,

c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,

d) a fiatal házaspár,

e) az Irodával legalább két éve közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban állók.

(6) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Szociális Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot az elnöknek

a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,

b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére,

c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.

(7) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Szociális Bizottság javaslata alapján – az elnök dönt. A Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmezőt a döntés eredményéről.

(8)⁸¹ A kölcsönszerződés előkészítését a Humánpolitikai Főosztály végzi, ezt követően megküldi a Jogi Osztálynak véleményezésre.

(9) Ha a kölcsön biztosítéka az ingatlan, és azon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni az Iroda javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkatárssal történő szerződéskötésre csak a hozzájáruló nyilatkozat becsatolását követően kerülhet sor.

(10)⁸² A kölcsönszerződést az Iroda jogtanácsosának és a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzését követően az Iroda képviseletében a Humánpolitikai Főosztály köti meg.

(11)⁸³ A megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg átutalásáról a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály gondoskodik. A kölcsön összegét a Kincstár által megjelölt számlára kell átutalni.

VIII. Fejezet

TANULMÁNYI JELLEGŰ TÁMOGATÁSOK

41. A tanulmányi jellegű támogatásokra vonatkozó általános rendelkezések

54. § (1) A munkatárs részére nyújtott tanulmányi jellegű támogatásokról, azok összegéről a Humánpolitikai Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet. A tanulmányi jellegű támogatások éves keretösszegének felhasználására a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében kerülhet sor.

(2) Az éves keretösszeget meghaladó mértékű tanulmányi jellegű támogatás az elnök jóváhagyásával nyújtható.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzésen részt vehessen.

(4) A tanulmányi szerződéssel rendelkező munkatárs távolléte idejére a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője – az elnök, illetve az elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt álló, nem önálló szervezeti egység esetében, az irányítást gyakorló elnök vagy elnökhelyettes – köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

42. A közigazgatási alap- és szakvizsga, titkos ügykezelői vizsga

55. § (1) Az Iroda támogatja a köztisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését, ennek keretében

a) biztosítja a köztisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét,

b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját, és

c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a köztisztviselő illetményre jogosult.

(2) Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén vizsgadíj és fizetett szabadidő nem illeti meg a munkatársat.

(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Humánpolitikai Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.

(4) A közigazgatási alap- és szakvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetve a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a Humánpolitikai Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(5) A közigazgatási alap- és szakvizsgát, valamint titkos ügykezelői vizsgát tett köztisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát köteles a vizsgát követő napon megküldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

43. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei

56. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

a) iskolarendszerű képzésben,

b) iskolarendszeren kívüli képzésben vagy

c) nyelvi képzésben

való részvételére.

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében nyújtható.

(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetve további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú képzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(4) Érettségi végzettséggel rendelkező munkatárssal az álláshelyi feladataihoz szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.

(5) Határozott időre kinevezett köztisztviselővel, illetve határozott idejű munkaviszony keretében munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani az 58. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

(6) Áthelyezéssel az Iroda állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az Iroda háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja. A kötelezettségvállalás mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap hússzorosát csak az elnök engedélye esetén haladhatja meg.

(7) Az a munkatárs, akinek az Irodával kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napján egy összegben az Iroda részére visszatéríteni, feltéve, hogy az áthelyezés szerinti új munkáltatója nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – az 58. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az Iroda részére megtéríti. Az elnök a munkatárs erre irányuló írásbeli kérelme alapján engedélyezheti a részletfizetést.

(8) Az a munkatárs, aki a közszolgálati jogviszonya létrejöttét megelőzően az Irodával munkaviszonyban állt, és a munkaviszonya alatt az Irodával kötött tanulmányi szerződése a közszolgálati jogviszonya létrejöttekor is fennáll, köteles kezdeményezni – közszolgálati jogviszonya létrejöttét követő 30 napon belül – a tanulmányi szerződés módosítását.

(9) Az Iroda iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs álláshelyén ellátandó feladatokhoz szorosan kapcsolódik, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott szakterületen végzett munkájának hatékonyságát.

(10) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az Iroda visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(11) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs által betöltött álláshelyen rögzített feladatokhoz kapcsolódó:

a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,

b) nyelvi képzésekre vagy

c) ECDL tanfolyamokra

köthető.

(12) A munkatársnak tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének kell benyújtani. A Közös mappában közzétett „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványhoz a kérelem jellegének megfelelően csatolni kell a szintén a Közös mappában közzétett „Nyilatkozat az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” vagy „Nyilatkozat a nem iskolarendszerű/nyelvi képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” című nyomtatványt az önálló szervezeti egység vezetője és az irányítást gyakorló elnökhelyettes aláírásával ellátva. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a Humánpolitikai Főosztály előkészíti a tanulmányi szerződést az elnök részére aláírásra.

(13) Nem köthető tanulmányi szerződés

a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt, valamint

b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs aktuális álláshelyén előírt feladatok ellátásához jogszabály ír elő.

(14) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés

a) azzal a munkatárssal, akivel az Iroda már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, vagy

b) ha az Iroda a (6) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalta.

44. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján

57. § (1) Az Iroda az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében

a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (a konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének és a záróvizsgára történő felkészülésnek az időtartamára), továbbá

b) biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses képzés díjához nyújtandó támogatást.

(2) Vizsgának az oktatási intézmény által tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a szemeszter kezdetén az oktatási intézmény hivatalos igazolását köteles benyújtani a Humánpolitikai Főosztályra.

(3) Záróvizsga az iskolarendszerű képzésben a felsőoktatási törvényben rögzített, az adott képzés tantervében meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – álló speciális vizsga. A munkatárs a záróvizsgára történő felkészüléshez akkor mentesíthető a munkavégzés alól, ha a záróvizsgára bocsátás feltételeinek meglétéről az oktatási intézmény által kiadott hivatalos igazolást a Humánpolitikai Főosztályra benyújtja.

(4) A vizsgákra való felkészüléshez – a vizsga napját is beleszámítva – 4 nap, a záróvizsgára történő felkészüléshez 10 nap fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítható.

(5) Az ismételt vizsgára, záróvizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.

(6)⁸⁴ Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (alapbérére) jogosult.

(6a)⁸⁵ Iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében az (1)–(6) bekezdés szerinti tanulmányi célú munkaidő-kedvezmény az oktatási intézmény ismeret-ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével egyedi munkáltatói döntés alapján kerül megállapításra.

(7) A költségtérítés támogatásának mértéke

a) iskolarendszerű képzés esetén félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a,

b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a,

c) idegen nyelvi képzések esetén a képzési díj 60%-a.

(8) A képzés, továbbképzés költségének átvállalása során a hatályos jogszabályok szerint a képzés adókötelezettségére a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Iroda a (7) bekezdés a)–c) pontjai szerinti támogatás összegét a képzésben részt vevő munkatárs nevére szóló számla bemutatása esetén biztosítja. A költségtérítés támogatása a hatályos adó- és járulékszabályok szerint bruttó bérjövedelemként kerül megállapításra oly módon, hogy a munkatárs részére nettó kifizetendő összeg a költségtérítés támogatása összegének felel meg. A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás és az oktatási intézmény által biztosított külön szolgáltatások költségeinek, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak), valamint az egyéb eljárási, illetve az utazási költségek, továbbá a munkatárs felróható magatartása következtében az oktatási intézménnyel szemben keletkezett további költségek megtérítésére.

45. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén

58. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására,

b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére,

c) az iskolai végzettség, szakképesítés vagy vizsga szerződésben foglalt határidőig történő megszerzésére, illetve letételére,

d) a tanulmányok bármely okból történő megszakítása, elhalasztása esetén ennek tényéről és indokáról a Humánpolitikai Főosztály haladéktalan írásbeli tájékoztatására,

e) az Irodával fennálló közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya fenntartására

ea) a képzés időtartama alatt és

eb) végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig,

f) szerződésszegés esetén a munkatárs részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére.

(2) Az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti időtartam megegyezik a támogatás nyújtásának időtartamával, ha a tanulmányi szerződés tandíjtámogatást és fizetett tanulmányi szabadságot is tartalmaz. Ha a munkatárs csak a támogatási formák egyikét veszi igénybe, úgy az időtartam hossza a felére csökken. Az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti időtartam számítása szempontjából nem vehető figyelembe az a tanulmányi kötelezettséggel terhelt időszak, mely alatt a tanulmányi szerződésben rögzített támogatást a munkatárs ténylegesen nem veszi igénybe, azzal, hogy a képesítés megszerzését követően a munkáltatónál jogviszonyban eltöltendő idő hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti visszatérítési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a munkatárs a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – az elnök hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSz-ben foglaltaktól eltérő megállapításához.

(4) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból – így különösen betegség, külföldi tartózkodás, álláshelyi feladatok ellátásához kapcsolódó hivatali kötelezettség vagy egyéb ok miatt – nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével a Humánpolitikai Főosztályon keresztül az elnöknek címzett kérelemmel kérheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy hozzátartozó ápolása miatti fizetés nélküli szabadság, a hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot esetén a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az Irodával kötelezően közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.

(5) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt

a) a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, érdemtelenség jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a köztisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében vagy a Küt. 24. § (6) bekezdése alapján,

b) a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében

szűnt meg, az Iroda mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(6) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

a) a tanulmányi szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg,

b) közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt az (5) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik, vagy

c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.

(7) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs közszolgálati jogviszonyának, illetve munkaviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(8) A tanulmányi szerződésben támogatott munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét és a Humánpolitikai Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, illetve az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, valamint – a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával – a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről, továbbá a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.

46. Idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés speciális feltételei

59. § (1) Az Iroda támogatja a munkatársak álláshelyéhez kapcsolódó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében az Iroda a munkatárs kérelmére az 56. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet angol, német vagy francia nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – ha a munkatárs álláshelyi feladataihoz szorosan kapcsolódik – egyéb nyelvek támogatására is köthető tanulmányi szerződés.

(2) Az Iroda a munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köthet. A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.

(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:

a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre,

b) a vállalt nyelvből a modulzáró vizsgák és a nyelvvizsga letételére, illetve az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére,

c) az Irodával fennálló közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a részére biztosított támogatás mértékével arányos ideig. Ennek számítása során az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg esetében fél évet kell figyelembe venni azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.

(4) A tanulmányi szerződés alapján az Iroda a munkatárs részére – a tanulmányi szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A munkatárs nyelvi képzésre tanulmányi munkaidő-kedvezményt igénybe vehet.

(5) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban az 58. § (4) bekezdése az irányadó.

47. Az elnök és elnökhelyettesek nyelvi képzése

60. § Az Iroda elnöke és elnökhelyettesei angol, francia vagy német nyelvekből, az Iroda költségén, az Irodával szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre jogosultak.

48. A jogi szakvizsga támogatására vonatkozó speciális szabályok

61. § (1) Az Iroda a jogi szakvizsga megszerzéséhez az alábbi támogatást nyújtja

a) a részvizsgák vizsgaköltsége 100%-ának megtérítése,

b)⁸⁶ vizsgatárgyanként öt, valamint a vizsga napjára további egy munkanap szabadidőt biztosít, amely időtartamra a munkatárs illetményre jogosult.

(2)⁸⁷ Valamely vizsgatárgyból tett sikertelen vizsga esetén a pótvizsga, a megismételt részvizsga díja, továbbá a már kitűzött vizsga időpontjának elhalasztásával összefüggésben fizetendő halasztási díj, illetve a halasztási kérelem hiányában elmulasztott vizsga költsége a munkatársat terheli. A pótvizsgára, ismétlővizsgára és kérelem nélkül halasztott vizsgára, részvizsgára felkészülést biztosító szabadidő a munkatársat nem illeti meg.

(3) A jogi szakvizsga költségének munkáltató általi megtérítésére az 57. § (8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A jogi szakvizsgára jelentkezés egyénileg történik.

IX. Fejezet

GYERMEKNEVELÉSI ÉS CSALÁDALAPÍTÁSI TÁMOGATÁSOK

49. Gyermekszületési támogatás

62. § (1)⁸⁸ Az a munkatárs, akinek gyermeke születik, a gyermek féléves korának betöltéséig, gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadást engedélyező határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a gyermek születésekor, illetve az örökbefogadást engedélyező határozat hatálybalépésekor érvényes havi minimálbér 50%-ának megfelelő bruttó összegű, vissza nem térítendő támogatást igényelhet.

(2) A támogatás a munkatársat minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti.

(3) Ha mindkét szülő az Iroda foglalkoztatottja, a támogatás mindkét szülőt külön-külön megilleti.

(4) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem gyermekszületési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozat másolatát.

50. Iskolakezdési támogatás

63. § (1) A munkatárs gyermeke után vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult

a) a tanköteles gyermek esetében a gyermek tankötelessé válásának évétől annak az évnek a végéig, amelyben a gyermek tankötelezettsége megszűnik,

b) a tankötelezettségének megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) esetében legkésőbb addig az évig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, illetve – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét – betölti.

(2)⁸⁹ Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti bruttó összege a tárgyév augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 55%-a.

(3) Ha mindkét szülő az Iroda foglalkoztatottja, a támogatás mindkét szülőt külön-külön megilleti.

(4)⁹⁰ Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. között lehet benyújtani a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak a Közös mappában közzétett „Iskolakezdési támogatás folyósítása iránti kérelem” című nyomtatványon. A megállapított támogatást a munkatárs részére legkésőbb a tárgyév október utolsó napjáig – szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkatárs esetén november hónapban – kell folyósítani.

(5) Nem nyújtható iskolakezdési támogatás annak a munkatársnak, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

50/A.⁹¹ Első házasságkötés támogatása

63/A. § (1) Az a munkatárs, aki első házasságot köt, a házasságkötés időpontjában érvényes havi minimálbér 100%-ának megfelelő bruttó összegű, vissza nem térítendő támogatást igényelhet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában első házasságot kötőnek minősül az munkatárs, aki a kérelem benyújtását megelőzően első alkalommal, legfeljebb két hónapja kötött házasságot feltéve, hogy a házastársával a kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él.

(3) Ha mindkét házastárs az Iroda foglalkoztatottja, a támogatás mindkét munkatársat külön-külön megilleti.

(4) Az első házasságkötés támogatása iránti kérelmet a Közös mappában közzétett, „Kérelem első házasságkötés támogatása iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat másolatát.

X. Fejezet

SZOCIÁLIS JELLEGŰ TÁMOGATÁSOK

51. Vissza nem térítendő szociális támogatás

64. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén – kérelmére – az Iroda vissza nem térítendő szociális támogatásban (segélyben) részesítheti, ha

a) 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt,

b) kórházi ápolás alatt állt, vagy

c) egyéb szociális körülményei alapján pénzbeli támogatásra szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet szociális támogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 36. § (3) bekezdésben meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben az elnök döntése alapján részesíthető szociális támogatásban.

(3) A szociális támogatás iránti kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatával ellátva, a Közös mappában közzétett „Kérelem vissza nem térítendő szociális támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell a rászorultságot alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő szociális támogatás iránti kérelmet. Nem terjeszthető elő kérelem korszerűsítés céljára.

(5) Az adott tárgyévben a már vissza nem térítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha a munkatárs

a)⁹² családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi minimálbér kétszeresét a családjában, vagy

b) egyedül él, vagy

c) gyermekét egyedül neveli.

(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek

a) azon munkatársak, akik szociális támogatásban még nem részesültek, valamint

b)⁹³ azon munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a havi minimálbér kétszeresét.

(7) A Szociális Bizottság a kérelemmel kapcsolatban javaslatot tesz az elnök részére.

(8)⁹⁴ Az elnök döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a szociális támogatás odaítélése esetén számfejtés és kifizetés céljából a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályt.

52. Illetmény-, illetve munkabérelőleg

65. § (1) Az Iroda munkatársa illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs, ha

a) próbaidejét tölti,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) lemondási, felmentési, illetve felmondási idejét tölti,

d) az Irodával szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van, vagy

e) a levonás feltételei nem biztosítottak (így különösen gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság esetén).

(3)⁹⁵ A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét. A gazdasági elnökhelyettes különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti tárgyévben az illetményelőleg ismételt felvételét. Ezekben az esetekben az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(4)⁹⁶ Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani.

(5) A törlesztési idő 6 hónap, de legfeljebb a tárgyév december hónapban esedékes illetmény számfejtéséig tartó időszak, vagy ennél rövidebb idő, ha azt a munkatárs kéri vagy jogviszonya előreláthatóan – így különösen a határozott idő lejárta miatt – 6 hónapon belül megszűnik. Az igénylő munkatársnak a tartozás fennállásának időtartama alatt előterjesztett kérelmére a törlesztési idő lerövidíthető.

(6)⁹⁷ Az illetményelőleg összegét a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).

(7) Ha a munkatárs Irodával fennálló jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.

(8)⁹⁸ A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály az esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Ha a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget a foglalkoztatási igazoláson – a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt – fel kell tüntetni.

(9)⁹⁹ A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése és az illetményelőleg-keret felhasználásának betartása a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály feladata.

53. Temetési segély

66. § (1)¹⁰⁰ A munkatárs hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – temetési segélyben részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte.

(2) A temetési segély iránti kérelmet a Közös mappában közzétett „Kérelem temetési segély iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az elhalálozott hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonat másolatát, és

b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.

(3)¹⁰¹ A temetési segély iránti kérelemről a Szociális Bizottság javaslata alapján az elnök dönt. Az elnök döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályt, amely gondoskodik a segély összegének a munkatárs bankszámlájára utalásáról.

(4) Ha az elhunyt szintén az Iroda munkatársa, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

54. Kegyeleti ellátás

67. § (1) Az Iroda az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, ha az elhunyt elhalálozásakor az Iroda munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa volt.

(2) A kegyeleti ellátás formái:

a) saját halottá nyilvánítás,

b) az elhunyt hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély,

c) a temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések.

(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti

a) az elhunyt hozzátartozója,

b) az Iroda érintett önálló szervezeti egységének vezetője vagy az Iroda elnökhelyettese.

(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a Szociális Bizottság tesz javaslatot az elnöknek. A Szociális Bizottság a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai során soron kívül jár el.

(5) A javaslattétel szempontjai:

a) az elhunytnak az Irodánál eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése,

b) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.

(6) Az elnök – eseti elbírálás alapján – az Iroda saját halottjává nyilváníthatja azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott munkatársát, aki az Irodánál végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes.

(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás:

a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartással, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek az elnök által meghatározott összeg erejéig,

b) az Iroda nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.

(8) Ha az elhunyt hozzátartozója – saját halottá nyilvánítás nélkül – temetési segélyt igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására a 66. §-ban foglaltak az irányadók.

(9) Ha az elhunyt hozzátartozója az Iroda munkatársa, a (8) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési segélyben, ha abban a 66. § alapján nem részesült.

(10) A kegyeleti ellátással kapcsolatos intézkedések különösen:

a) az Iroda nevében koszorú elhelyezése,

b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében,

c) az Iroda munkatársai temetésen való részvételének elősegítése.

(11) A (10) bekezdésben szereplő intézkedésekre a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.

(12) A Humánpolitikai Főosztály felelős

a) az (5) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért,

b) a kegyeleti ellátással kapcsolatos intézkedések koordinálásáért,

c) az elnök döntése végrehajtásának koordinálásáért.

(13) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat az Iroda éves költségvetésének tervezése során a pénzügyi fedezet figyelembevételével kerül meghatározásra.

XI. Fejezet

EGYÉB TÁMOGATÁSOK

55. Munkába járáshoz kapcsolódó juttatások

68. § (1)¹⁰² A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 100%-a. Amennyiben a munkába járáshoz több fajta bérlet, illetve menetjegy vásárlására is lehetőség van, a munkáltató a legkedvezőbb árút téríti meg.

(2)¹⁰³ Ha

a) a munkatárs lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy azt a munkatárs munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni,

b) a munkatársnak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, vagy

c) a munkatárs mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja,

a munkatárs az (1) bekezdés szerinti térítés helyett a saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítést igényelhet. A költségtérítés mértéke az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjában a munkába járás költségtérítése címén kilométerre meghatározott maximális összegnek a 60 százaléka.

(2a)¹⁰⁴ Az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti maximális összegű költségtérítés engedélyezéséről az elnök mérlegelési jogkörében dönt.

(3)¹⁰⁵ A (2) és (2a) bekezdés szerinti költségtérítés a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért legrövidebb távolság figyelembevételével fizethető.

(3a)¹⁰⁶ A 70/A. § (2a) bekezdés alapján helyi utazási bérletet igénybe vevő munkatárs a lakóhelye és a tartózkodási helye, valamint a helyi utazási bérlet érvényességi határa közötti, a munkavégzés helyére való jutás szempontjából legrövidebb szakasz tekintetében jogosult költségtérítésre.

(4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 100%-a, legfeljebb havonta a Korm. rendeletben meghatározott összeg.

(5) Az egyes utazási formák elszámolása kizárólag folyószámlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére.

69. § (1) A juttatás igénybevételéhez a költségtérítés típusának megfelelően az alábbi okmányokat kell csatolni:

a) napi munkába járáshoz:

aa) 1 példány kitöltött, aláírt nyilatkozat,

ab) 1 példány kitöltött, aláírt összesítő nyomtatvány,

b) saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz:

ba) 1 példány kitöltött aláírt nyilatkozat,

bb) 1 példány elnöki jóváhagyással ellátott feljegyzés,

c) hétvégi hazautazáshoz:

ca) 1 példány kitöltött aláírt nyilatkozat,

cb) 1 példány kitöltött, aláírt összesítő nyomtatvány.

(2) A napi munkába járással, a saját gépjárművel történő munkába járással, valamint a hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés igénybevételéhez szükséges nyilatkozat megtétele az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával kezdeményezhető.

(2a)¹⁰⁷ A saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítést a Közös mappában közzétett „Utazási költségtérítés – gépjármű” című nyomtatványon lehet igényelni.

(3)¹⁰⁸ Napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolása a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérletjegy leadása alapján havonta utólag kerül sor. A leadott bérlet akkor számolható el, ha az – a leadás dátumától számítva – egy hónapnál nem régebbi, és azon feltüntetésre került a munkatárs utazási igazolványának – ennek hiányában valamely személyazonosításra alkalmas igazolványának – száma. Kivételesen, indokolt esetben – így különösen tartós keresőképtelenség esetén – a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet. Ha a munkába járáshoz a bérletet vagy menetjegyet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik.

(3a)¹⁰⁹ A saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés kifizetésére havonta utólag kerül sor az „Utazási költségtérítés elszámolása – gépjármű” című formanyomtatványnak a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályon legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig történő leadásával.

(4)¹¹⁰ Egy hónapnál hosszabb érvényességi idejű bérlet megvásárlása esetén lehetőség van a bérlet árának az Iroda nevére szóló számla ellenében történő elszámolására. Az érvényességi idő lejártát követően a bérletszelvényt a munkatárs köteles a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályon leadni. Ha a munkatárs jogviszonya a bérlet érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés feletti összeget köteles visszafizetni. Ebben az esetben a bérletszelvényt nem kell leadnia, de az elszámolással egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlettel az Iroda által költségtérítés címén juttatott összeg erejéig más munkáltatónál nem számol el.

(5) Az igénybevételhez, elszámolásokhoz szükséges formanyomtatványokat, így a „Nyilatkozat hazautazás/napi munkába járás költségtérítés igénybevételéhez”, „Utazási költségtérítés elszámolása” és az „Utazási költségtérítés elszámolása – gépjármű” című formanyomtatványt a Közös mappában közzé kell tenni.

(6)¹¹¹ A saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés jogosultságát a munkáltató évente felülvizsgálja.

56. 50%- os utazási kedvezmény

70. § (1) Az Irodával jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-éig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztése esetén az utalvány nem pótolható.

56/A. ¹¹² Helyi utazási bérlet

70/A. § (1) A szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az Iroda a helyi utazási bérletet a munkatárs részére a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában (a továbbiakban: Budapest-bérlet), a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosítja. A munkatárs – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – évente a Humánpolitikai Főosztály által meghatározott időpontig nyilatkozik a Budapest-bérlet igénybevételéről, továbbá a (2) és (3) bekezdésben foglaltakról.

(2) Nem jogosult a Budapest-bérlet igénybevételére

a) az Iroda gépkocsik és hivatali telefonok igénybevételének és használatának rendjéről szóló NVI utasítás alapján hivatali gépkocsi használatára jogosult, továbbá saját tulajdonú gépjárműhasználathoz kapcsolódóan költségátalányra, bérelt parkolóhelyre vagy parkolási költségtérítésre jogosult és azt igénybevevő munkatárs,

b) a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amikor illetményre vagy munkabérre nem jogosult (30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a szülési szabadság időtartamára, a távollét első napjától kezdődően),

c) a munkatárs a 30 napon túli keresőképtelenség időtartamára, a távollét 31. napjától kezdődően,

d)¹¹³ a munkatárs kérelme, jogszabály rendelkezése vagy munkáltatói intézkedés alapján 30 napot meghaladóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára – ide nem értve a rendes szabadság időtartamát, valamint a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát – a távollét első napjától kezdődően,

e)¹¹⁴ a kinevezése, munkaszerződése rendelkezése szerint távmunkát vagy megállapodás alapján 30 napot meghaladóan kizárólag otthoni munkavégzés keretében munkát végző munkatárs, valamint

f) a más szervtől az Iroda állományába 30 napot meg nem haladó időre munkavégzésre vezényelt vagy megállapodás alapján áthelyezett munkatárs.

(2a)¹¹⁵ A (2) bekezdés a) pontjától eltérően helyi utazási bérletre jogosult az a munkatárs is, aki a 68. § (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 68. § (3a) bekezdése alapján jogosult saját tulajdonú gépjárműhasználathoz kapcsolódóan költségtérítésre.

(3) A Budapest-bérletet a jogosult munkatárs kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről a Közös mappában közzétett „Nyilatkozat helyi utazási bérlet igénybevételéről” című nyomtatvány alapján nyilatkozatot tesz, és csatolja a szükséges személyazonosításra alkalmas igazolványának másolatát.

(4) Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az Iroda a Budapest-bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott Budapest-bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja.

(5)¹¹⁶ Év közben keletkező jogosultság esetén a jogosultság első napjától, így a jogviszony létesítésének első napjától jogosult a munkatárs Budapest-bérlet térítésre, a munkatárs által vásárolt bérlet utólagos elszámolással történő megtérítésével. Ha a bérletet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás a bérlet vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik.

(6)¹¹⁷ A foglalkoztatásra irányuló jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetében, valamint a (2) bekezdés szerinti esetben a munkatárs köteles a jogosultsággal már nem érintett hónapokra vonatkozó bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napon, keresőképtelenség esetén a 30. napot követően, illetve egyéb esetben soron kívül a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályon leadni. A jogviszony utolsó hónapjára vonatkozó Budapest-bérletet a munkatárs megtarthatja. A Budapest-bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a Budapest-bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a Budapest-bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.

(7) A Budapest-bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a Budapest-bérlet árának teljes összegét vissza kell fizetni.

(8)¹¹⁸ Az elveszett, megsemmisült Budapest-bérlet nem pótolható. Ha év közben a bérletszelvényen szereplő azonosító okmány cseréjére kerül sor, a munkatárs jelzése alapján a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály gondoskodik a bérletszelvények cseréjéről.

(9)¹¹⁹ Ha a munkatárs a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak a Budapest-bérlet átvételére vonatkozó felhívásától számított 30 napon belül a számára megrendelt Budapest-bérletet önhibájából nem veszi át, a Budapest-bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére cserélhető.

(10)¹²⁰ Az éves Budapest-bérlet beszerzésével, kiadásával, visszavételével, cseréjével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály látja el.

XII. Fejezet

EGÉSZSÉGÜGYI JUTTATÁSOK

57. Egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása

71. § (1) A folyamatos munkavégzés biztosítása, a munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az Iroda a munkatárs számára szolgáltatási alapú, visszavásárlási értékkel nem rendelkező, jövedelmet nem pótló egészségbiztosítást nyújt. Az egészségbiztosítás évente egy alkalommal igénybe vehető szűrővizsgálatokat tartalmaz, valamint a biztosítási esemény bekövetkezése esetén várólista nélküli, magas színvonalú járóbeteg-ellátást nyújt a biztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatónál.

(2) Nem jogosult a szolgáltatásra a próbaidejét töltő, illetve a tartósan távollévő munkatárs.

(3) Ezen alcím alkalmazásában tartós távollétnek minősül, ha a munkatárs a feladatai ellátásában 60 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen

a) a 60 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,

c) a 60 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés vagy

d) a szülési szabadság, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának

időtartama.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szűrővizsgálaton való részvétel idejére a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, erre az időtartamra teljes díjazásra jogosult.

(5) Az Iroda – egészségbiztosítási szerződés hiányában – előzetes igényfelmérést követően, illetve a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon kívül – egyéb szűrővizsgálatokat szervez a munkatársak részére, amelyek különösen a következők lehetnek:

a) laboratóriumi,

b) belgyógyászati,

c) nőgyógyászati,

d) mammográfiai, valamint

e) urológiai

szűrővizsgálat.

(6) A Humánpolitikai Főosztály feladata

a) a szűrővizsgálatokra vonatkozó igény előzetes felmérése,

b) a szűrővizsgálatok megszervezése,

c) a vizsgálatok időpontjáról, helyszínéről a munkatársak megfelelő tájékoztatása, valamint

d) a munkatárs szűrővizsgálaton való részvételének koordinálása.

58. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás

72. § (1) Ha a látásvizsgálat eredményeként indokolt, és a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, az Iroda képernyős munkakörben dolgozó munkatársai részére számla alapján megtéríti utólagos elszámolással a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: szemüveg) költségét a 3. mellékletben meghatározott összeghatárig.

(2)¹²¹ A szemüveg árának megtérítését vagy az ahhoz való hozzájárulást a munkatárs az „Igénylőlap a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályon. Az igénylőlapon az igénylő önálló szervezeti egysége vezetőjének igazolnia kell, hogy a munkatárs képernyős munkakörben dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell:

a) valamely egészségügyi szolgáltató által kiállított, a látásvizsgálatot végző szemész szakorvos magyar nyelvű igazolását a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességéről, valamint

b) az eredeti számlát.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti számlának tartalmaznia kell vevőként a munkatárs nevét és lakcímét.

(4)¹²² Ha a munkatárs által leadott igény a KSz-ben foglalt feltételeknek megfelel, a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a juttatás igénybevételének tényét rögzíti az általa a 72. § (1) bekezdés szerinti költségtérítésekről vezetett nyilvántartásba.

(5)¹²³ A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a kérelem alapján gondoskodik a térítés kifizetéséről.

(6) A munkatárs az (5) bekezdés szerinti költségtérítést – ha az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként, orvosi igazolás alapján indokolt – legfeljebb kétévente igényelheti.

(7) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.

59.¹²⁴ Sport és rekreációs célú juttatás

73. § (1) Az Iroda a munkatársak egészségének megőrzése, a munkahelyi stressz, valamint az ülőmunka által okozott betegségek elkerülése érdekében a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportlétesítmények igénybevételének lehetőségét vagy egyéb sportolási lehetőséget biztosíthat az ehhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében.

(2) A sportlehetőségeket az egyes létesítmények használati, illetve házirendjének szigorú betartása mellett a munkatárs saját felelősségére veheti igénybe. A rekreációs, illetve sportolási tevékenység közben vagy azzal összefüggésben keletkezett balesetekért, károkért az Iroda nem felel.

73/A. §¹²⁵ (1) Az Iroda a munkatársak rekreációjának elősegítése érdekében az ehhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében a munkatársak részére rekreációs juttatást biztosíthat a SZÉP kártyára utalt támogatás formájában.

(2) A juttatás teljes összegére jogosult az a munkatárs, aki a juttatás kifizetése évének január 1. napján és a kifizetés tervezett napján is munkavégzési kötelezettség mellett az Iroda állományában van. Időarányos összegre jogosult az a munkatárs, akinek jogviszonya a juttatás kifizetése évének január 1. napját követően jött létre, illetve az, akinek a jogviszonya megszűnése, megszüntetése iránti intézkedés a juttatás folyósításakor folyamatban van. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársak a napi munkaidejükkel arányos mértékben jogosultak a rekreációs juttatásra. Egyebekben a 43. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

(3) Az időarányosítás alapja a jogosultsági idő naptári napjainak száma.

(4) A rekreációs juttatás összegét az elnök határozza meg. A döntésről a munkatársak elektronikus levélben kapnak tájékoztatást.

60.¹²⁶ Ünnepélyes megemlékezések

74. §¹²⁷ (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az Iroda a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően

a) nőnap alkalmából köszönti a női munkatársakat,

b)¹²⁸ gyermeknap alkalmából a munkatársak 14 éven aluli gyermekei és unokái részére juttatást biztosít,

c) Mikulás alkalmából a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére ajándékcsomagot szerez be,

d) nyugdíjba vonulás alkalmából köszönti a nyugdíjba vonuló munkatársakat.

(2) Az események megszervezésében a Humánpolitikai Főosztály működik közre, így különösen

a) felméri az eseményeken érintett kört, valamint

b) gondoskodik a nőnap, a Mikulás, a gyermeknap, illetve a nyugdíjba vonulás alkalmából biztosított ajándékok, juttatások, utalványok átadásáról.

61. Ruházati juttatás

75. § (1) Az Iroda a munkahelyen történő konszolidált megjelenésre vonatkozó megfelelés elősegítése érdekében – az Iroda tárgyévi költségvetési helyzetétől függően – a munkatársak részére ruházati juttatást biztosíthat.

(2) A juttatás teljes összegére jogosult az a munkatárs, aki a juttatás biztosításáról szóló döntés hónapjának első napján munkavégzési kötelezettség mellett az Iroda állományában van. Időarányos összegre jogosult az a munkatárs, akinek jogviszonya a juttatás biztosításáról szóló döntés hónapjának első napját követően jön létre, illetve akinek a jogviszonya megszüntetése iránti intézkedés a juttatás folyósításakor folyamatban van. Az időarányosítás alapja a jogosultsági idő naptári napjainak száma.

(3) A ruházati juttatásra való jogosultságra vonatkozóan a 43. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A ruházati juttatás összegét az elnök határozza meg. A döntésről a munkatársak elektronikus levélben kapnak tájékoztatást.

62. Tárgyjutalom

76. §¹²⁹

62/A.¹³⁰ Táboroztatási támogatás

76/A. § (1) Az Iroda a gyermekes munkatársaknak, a gyermekük óvodai és iskolai szünetben történő táboroztatási költségeihez való hozzájárulás érdekében, az ehhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében, a gyermektábor díját a 3. mellékletben meghatározott összeghatárig utólag megtéríti.

(2) A támogatás szempontjából a gyermeket először abban az évben lehet figyelembe venni, amelyben a harmadik életévét betölti, utoljára, amelyben a tizennegyedik életévét betölti.

(3) A táboroztatási támogatást a munkatárs az „Igénylőlap a gyermekek táboroztatási támogatásához” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a számla kiállításától számított 30 napon belül a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályon. Az igénylőlaphoz csatolni kell az eredeti számlát, amelynek tartalmaznia kell vevőként a munkatárs nevét és lakcímét, gyermeke nevét, valamint a tábor megnevezését és időtartamát is.

(4) A táboroztatási támogatás nem illeti meg azt a munkatársat, aki a tábor időtartama alatt szülési szabadságon, illetve gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodik.

(5) A támogatás tárgyévben gyermekenként egy alkalommal vehető igénybe. Ha mindkét szülő az Iroda foglalkoztatottja, a támogatás mindkét szülőt külön-külön megilleti azzal, hogy a kifizetendő támogatás mértéke együttesen nem haladhatja meg a táboroztatás költségeinek teljes összegét.

(6) A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a kérelem alapján gondoskodik a térítés kifizetéséről.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. Az utasítás hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések

77. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2)¹³¹

64. Átmeneti rendelkezések

78. § (1) Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a munkatárs számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályzatban foglalt rendelkezésekhez képest.

(2)¹³² Az utasításban foglaltaktól eltérően a 25. § (2) bekezdése szerinti értékelést a 2021. év vonatkozásában 2022. február 28. napjáig kell elvégezni.

1. melléklet a 6/2020. (VI. 26.) NVI utasításhoz¹³³

Iktatószám: NVI/…. /2020.

Ü G Y R E N D

Nemzeti Választási Iroda

Főosztály belső működési szabályairól

Hatályos: év hó napjától.

Készítette:	………………………………… vezető neve
	a …………………………… Főosztály vezetője
Láttam és egyetértek:	………………………………… vezető neve
	felettes elnökhelyettes
Jóváhagyom:	…………………………………
	elnök

Kelt: Budapest, 2020. hó nap

Bevezető

A Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015. (VI. 25.) NVI utasítás (a továbbiakban: SzMSz) 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, figyelemmel az SzMSz 5. §-ában foglaltakra, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 7. §-ára
a/az …………………………… Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) belső működési szabályait, illetve az egyes álláshelyek részletes feladatait a következők szerint határozom meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az ügyrend hatálya a Főosztály vezetőjére, a Főosztály alá tartozó nem önálló szervezeti egységek vezetőire, köztisztviselőire és munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkatársak) terjed ki.

2. Az ügyrendben foglaltakat a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) működését meghatározó jogszabályokkal, továbbá az SzMSz-szel, az egyéb elnöki normatív utasításokkal, az elnöki nem normatív utasításokkal, intézkedésekkel és körlevelekkel (a továbbiakban együtt: elnöki szabályzók) összhangban kell alkalmazni.

II.

A FŐOSZTÁLY HIVATALOS ADATAI

1. A Főosztály hivatalos adatai az alábbiak:

Megnevezés:

Székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3.

Levelezési címe: 1397 Budapest, Pf. 547

Telefon:

Fax:

E-mail:

III.

A FŐOSZTÁLY SZERVEZETE

1. A Főosztály az SzMSz …..§-ában meghatározottak szerint az Iroda ………………… feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége. Feladatkörének, működésének, irányításának, vezetésének általános szabályait az SzMSz határozza meg.

2. Az SzMSz 2. §-a alapján a Főosztály nem tagozódik nem önálló szervezeti egységekre. / Az SzMSz 3. §-a alapján a Főosztály az alábbi nem önálló szervezeti egységekre tagozódik:

a) … Osztály,

b) … Osztály.

3. A Főosztályon engedélyezett álláshelyek száma: …. . Az álláshelyek sorszámát, szervezeti egységek közötti megoszlását és besorolási kategóriáját a következők szerint határozom meg:

Ssz.	Álláshely sorszáma	Szervezeti egység	Álláshely besorolási kategóriája
1.	NVI-023	… Főosztály (közvetlen főosztályi állomány)	szakmai vezető I. (önálló szervezeti egység vezetője)
2.	NVI-024	… Főosztály (közvetlen főosztályi állomány)	vezető-tanácsos
3.	NVI-025	… Osztály	szakmai vezető II. (nem önálló szervezeti egység vezetője)
4.	NVI-026	… Osztály	főtanácsos II.
5.	NVI-027	… Osztály	szakmai vezető II. (nem önálló szervezeti egység vezetője)
…	…	…	…
…	…	…	…

4. A Főosztály álláshelyein ellátandó feladatokat az 1. melléklet tartalmazza az álláshely betöltésének szakmai követelményeivel és a helyettesítés rendjével együtt.

5. Az álláshelyet betöltők mindenkori, teljes listáját a Humánpolitikai Főosztály az álláshely-nyilvántartásban (állománytáblában) rögzíti.

IV.

A FŐOSZTÁLY FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI

1. A Főosztály alá tartozó nem önálló szervezeti egységek feladat- és hatáskörét az alábbiak szerint határozom meg: /
A Főosztály ellátja az SzMSz …. § (..) és (..) bekezdésében foglalt alábbi feladatokat:

a) ……………………………………

b) ……………………………………

2. A Főosztály közvetlen főosztályi feladatai az alábbiak:

3. A(z) …………………………………… Osztály feladatai az alábbiak:

4. A(z) …………………………………… Osztály feladatai az alábbiak:

A FŐOSZTÁLY SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE ÉS HELYETTESÍTÉSI RENDJE

1. A Főosztály szakmai irányítását az általános/gazdasági/informatikai és jogi elnökhelyettes / közvetlenül az elnök látja el.

2. A Főosztályt az önálló szervezeti egység vezetője vezeti, aki dönt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, felelős a Főosztály feladatainak ellátásáért és ellenőrzéséért. A Főosztály vezetője irányítja a nem önálló szervezeti egységet vezetők és a közvetlenül a Főosztály alá rendelt munkatársak tevékenységét.

3. A Főosztály belső szervezeti struktúráját és a függési kapcsolatokat a 2. melléklet rögzíti.

4. A nem önálló szervezeti egységek vezetői a Főosztály vezetőjének utasítása szerint helyettesítik a Főosztály vezetőjét, valamint a Főosztály vezetőjének utasítása szerint irányítják, ellenőrzik a vezetésük alatt álló nem önálló szervezeti egység munkáját, felelősek a vezetésük alatt álló nem önálló szervezeti egység feladatainak teljesítéséért.

5. A Főosztály vezetőjének általános helyettesítését akadályoztatása, távolléte, illetve az álláshely betöltetlensége esetén a(z) ……………………… Osztály vezetője látja el. / a Főosztály kijelölt munkatársa látja el, az 1. mellékletben meghatározottak szerint.

6. A 4. és 5. pontban foglaltakon túl a Főosztály munkatársai esetében a helyettesítés rendje az 1. mellékletben meghatározottak szerint történik.

VI.

A FŐOSZTÁLY MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A Főosztály működésének általános rendjét a vonatkozó jogszabályok és az elnöki szabályzók határozzák meg.

2. A törvény szerinti heti munkaidőnek megfelelően az általános hivatali munkarend törzsidőn és peremidőn alapul.

a) törzsidő: hétfőtől csütörtökig 9:00–16:00 óra között, pénteken 9:00–14:00 óra között a munkatárs köteles a munkahelyén tartózkodni és az előírt munkát elvégezni;

b) peremidő: hétfőtől csütörtökig 6:00–9:00 és 16:00–20:00 óra között, pénteken 6:00–9:00 és 14:00–20:00 óra között a munkatárs és a szervezeti egység vezetője közösen és szabadon meghatározhatják a munkaidő kezdetét és végét.

c) munkaközi szünet: amennyiben a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkatárs részére a munkaidőn túl – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.

3. A Főosztály minden munkatársának feladata a jelenléti ívek naprakész aláírása, pontos vezetése, továbbá az elektronikus beléptetőrendszer megfelelő használata.

4. A munkarendtől különös méltánylást igénylő esetekben lehet eltérni a Főosztály vezetőjének előzetes jóváhagyásával, legalább egy nappal korábban történő szóbeli bejelentés alapján. Ilyen esetnek számít különösen a munkatárs egyéni körülményeiben előállt családi vagy egészségügyi probléma.

5. A munkarendtől tartósan eltérni az elnök írásbeli engedélyével, különösen indokolt esetben lehet.

6. A kiadmányozás rendjét az SzMSz 19. alcíme tartalmazza.

Az ügyintézés menete, a Főosztályra érkező iratok kezelésének szabályai

7. A Főosztályra érkező, illetve szignált iratok ügyintézésének rendje:

a) a Főosztály vezetője az elnök, illetve feladatkörében az elnökhelyettesek által nevére szignált iratokat iktatást követően a Főosztályra történő beérkezés napján – annak tartalma alapján – kiszignálja a munkatársra,

b) téves iktatás esetén a munkatárs köteles azt a Főosztály vezetőjének jelezni, aki ennek megállapítását és további utasításait az iratra köteles feljegyezni,

c) az ügyintézésre váró, beiktatott iratokat a titkárságon található irattartóba kell helyezni,

d) a munkatársak minden munkanapon munkaidőben két alkalommal kötelesek az elintézésre váró iratokat átvenni.

8. A Főosztályon kezelt elektronikus iratok ügyintézésének rendje:

a) a Főosztály munkatársai által kezelt munkadokumentumokat minden munkatárs az Iroda közös hálózati meghajtóján, a Főosztály mappájában, a saját nevére szóló almappában, az aktuális év évszámának jelzésével ellátott egyedi mappába menti,

b) minden munkatárs a naptári év utolsó munkanapján, de legkésőbb a következő év január 15-ig a személyes adatok tekintetében felülvizsgálja az általa, az adott évben kezelt dokumentumokat, és az adatvédelmi tisztviselő jelzése szerinti megfelelő intézkedéseket megteszi,

c) az elektronikus dokumentumok felülvizsgálatáról a munkatárs a naptári év utolsó napján, de legkésőbb a következő naptári év január 15. napjáig a 3. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával nyilatkozik,

d) a Főosztály vezetője által kijelölt munkatárs a nyilatkozatokat összegyűjti, és az elektronikus dokumentumokat a személyes adatok védelme szempontjából ellenőrzi a Főosztály vezetője által meghatározott ütemterv szerint. Az ellenőrzésről készült feljegyzést és a nyilatkozatokat az NVI adatvédelmi tisztviselőjének adja át.

Az álláshelyi feladatokhoz rendelt felelősségi szintek, szignálás, aláírás rendje

9. A Főosztály munkatársai az SzMSz 40. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel kiadmányozási jogot nem gyakorolnak. A Főosztály vezetőjét kizárólag az SzMSz 35. §-ában, valamint 40. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint illeti meg a kiadmányozás joga.

10. Amennyiben az érdemi döntést előkészítő munkatárs az adott ügyben kiadmányozásra nem jogosult, köteles a kiadmánytervezetet kézjegyével ellátva (szignálva) további jóváhagyás és szignálás céljából átadni a Főosztály vezetőjének. A Főosztály vezetője részére történő bemutatás minden esetben, elektronikus levél esetében is kötelező minden munkatárs számára, kivéve a sürgős szükség esetét, amikor elegendő az egyidejű megküldés is.

11. A szignálás, illetve kiadmányozás céljából az ügyiratot minden esetben az előadói ívvel együtt, abban elhelyezve kell átadni a Főosztály vezetőjének.

12. A kiadmányozásra jogosult részére csak a munkatárs kézjegyével ellátott, tartalmilag és formailag, továbbá az SzMSz szerinti iratmintáknak megfelelő, világosan és egyértelműen megfogalmazott, helyesírási szempontból hibátlan tervezet továbbítható.

13. A javított, illetve átdolgozott kiadmánytervezetet áthúzással érvényteleníteni kell, azonban az ügyiratban meg kell őrizni.

14. A Főosztály vezetője a kiadmány tervezetét a főosztályi átadó könyvvel átadja a szakterületért felelős elnökhelyettesnek, illetve az elnöknek kiadmányozás céljából.

15. Irattárba helyezés előtt a munkatárs – a határidőbe tett iratok kivételével – köteles átadni a véglegesen elintézett ügyiratokat a Főosztály vezetője részére átvizsgálás, végleges kontroll céljából. A Főosztály vezetője ennek megtörténtét az előadói ív „Kezelői feljegyzések” rovatánál aláírásával igazolja.

16. Az irattárba helyezést az elintézéstől számított 30 munkanapon belül el kell végezni.

Közérdekű panaszok, bejelentések kezelésének rendje

17. A Főosztály feladatkörét érintő közérdekű panaszok és bejelentések kezelése során a Főosztály valamennyi munkatársa köteles a vonatkozó jogszabályok és elnöki szabályzók szerint eljárni.

A Főosztályon vezetett nyilvántartások köre

18. Jogszabályok által rendszeresített nyilvántartások:

a) jelenléti ív,

b) az elnök és elnökhelyettesek, társfőosztályok és ügyviteli munkatársak részére történő átadás céljából rendszeresített kézbesítő könyv,

c) szabadság-nyilvántartó lap,

d) …………,

e) …………

19. Egyéb nyilvántartások:

a) a Főosztályon használt bélyegzők belső nyilvántartása,

b) …………,

c) …………

A kapcsolattartás és az információáramlás rendje

20. A munkatársak külső és belső kapcsolattartását az elnöki szabályzók határozzák meg.

21. Az Iroda társfőosztályaival, társosztályaival történő kapcsolattartást az elnöki szabályzók határozzák meg.

22. A Főosztályt érintő pénzügyi elszámolások intézése az Iroda Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályán keresztül történik. A teljesítésigazolásokat az elnöki szabályzók alapján kijelölt személyek végzik. A Főosztály az Iroda eszközeit az elnöki szabályzókban meghatározottak szerint használja és az azokban bekövetkező változásokat jelzi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak.

23. A Főosztály vezetője és munkatársai ügyeik intézése, illetve a több szervezeti egység feladatkörét érintő feladatok ellátása esetén közvetlenül, illetve vezetőik útján együttműködnek, tájékoztatják egymást a megtett intézkedéseikről.

A munkaértekezletek rendje

24. A Főosztály vezetője a Főosztály teljes személyi állománya részvételével szükség szerint tart főosztályi értekezletet.

25. A főosztályi értekezletekről a Főosztály vezetője emlékeztetőt készít(tet), amelyet aláírásával hitelesít. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értekezleten született döntéseket, a végrehajtásért felelős személyek nevét és a végrehajtási határidőket.

26. Eseti szakmai konzultációt az érintettek bevonásával igény szerint tart a Főosztály vezetője. Eseti szakmai konzultáció megtartásának szükségességét az ügy tárgyának, sürgősségi fokának megjelölésével kell jelezni a Főosztály vezetője részére.

27. A szakmai értekezleteken, továbbképzéseken, munkamegbeszéléseken részt vevő munkatársakat a Főosztály vezetője jelöli ki. A Főosztály egészét érintő kérdésekben tartott értekezletekről, munkamegbeszélésekről az ügyintézéséért felelős személyeknek tájékoztatni kell a Főosztály vezetőjét feljegyzés vagy elektronikus dokumentum (e-mail) készítésével.

A Főosztályra érkező hivatalos lapok, szakmai folyóiratok

28. A Főosztályra érkező hivatalos lapokat, szakmai és egyéb folyóiratokat az Iroda valamennyi munkatársa számára hozzáférhető módon kell elhelyezni.

A Főosztályon belüli ellenőrzés, beszámoltatás rendje

29. A Főosztály munkatársai kötelesek az 1. mellékletben meghatározott feladataik ellátásáról rendszeresen beszámolni a Főosztály vezetőjének; a szakmai iránymutatást igénylő kérdéseket soron kívül szükséges jelezni a Főosztály vezetője felé.

30. A Főosztály vezetője évente legalább két alkalommal valamennyi munkatárs esetén szúrópróbaszerűen megvizsgálja, hogy a munkatársra iktatott iratok elintézése megfelelően történik-e, az iratkezelési szabályokat megtartják-e. A Főosztály vezetője a vizsgálat eredményét az előadói ívre feljegyzi.

A főosztályi feladatköröket érintő jogszabályok, az elnöki szabályzók megismerésére, nyilvántartására és változásainak követésére vonatkozó rendelkezések

31. A Főosztály valamennyi munkatársa köteles a főosztályi feladatköröket érintő jogszabályokat, elnöki szabályzókat és azok változásait folyamatosan figyelemmel kísérni, és az ügyintézés során alkalmazni. Ezek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

VII.

A BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA

1. A Főosztály bélyegzőinek száma: …… db.

2. A Főosztály által használt bélyegzők nyilvántartását a Főosztály – 1. mellékletben rögzített – titkársági feladatait is ellátó munkatársa, cseréjét az Iroda Üzemeltetése végzi.

3. A Főosztály minden munkatársa, aki a Főosztály nyilvántartása szerinti bélyegzőt használja, köteles gondoskodni a bélyegző oly módon történő elzárásáról, hogy ahhoz illetéktelen személy hozzá ne férhessen. A munkatárs használatába adott bélyegzőt a nyilvántartáson történő átvezetés és a főosztályvezető engedélye nélkül más személy használatába adni tilos.

4. A 2. pont szerinti munkatárs felel a főosztályi bélyegzők használatáért.

5. A Főosztály által használt bélyegzők fajtáját, használójának feladatkörét és lenyomatát jelen ügyrend 5. melléklete tartalmazza.

VIII.

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Főosztály ügyrendje az elnök aláírásával lép hatályba.

2. A Főosztály 20…… ……………… hó …… napján hatályba lépett ügyrendje, jelen ügyrend hatálybalépésével hatályát veszti.

3. Az ügyrend rendelkezéseinek megismertetéséről és az abban foglaltak betartásáról a Főosztály vezetője gondoskodik.

4. A Főosztály valamennyi munkatársa köteles az ügyrendben foglaltakat megismerni és betartani.

5. Az ügyrend naprakész állapotban tartásáért és a szükséges módosítások elvégzéséért a Főosztály vezetője a felelős.

6. Az ügyrend egy eredeti példányának nyilvántartásáról és az NVI közös mappában való a Jogi Osztály gondoskodik.

1. melléklet

A Főosztály álláshelyein ellátandó feladatok meghatározása

Az álláshely sorszáma:

Szervezeti egység:

Álláshely típusa: szakmai vezető I. (önálló szervezeti egység vezetője) / szakmai vezető II. (nem önálló szervezeti egység vezetője) / ügyintéző

A feladat rövid megnevezése (feladatkör): főosztályvezető / osztályvezető / ügyintéző

Közvetlen felettes: elnök / elnökhelyettes / főosztályvezető / osztályvezető

A. Az álláshely részletes feladatait az alábbiak szerint határozom meg:

Ssz.	FELADAT LEÍRÁSA
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.

B. Az álláshely betöltésének szakmai követelményei

(azok az álláshelybetöltővel szemben támasztott minimális követelmények, melyek nélkül az álláshely feladatait nem lehet szakszerűen ellátni):

Elvárt iskolai végzettség	Egyéb végzettség, képesítés, feltétel	Nyelvismeret	Szakmai tapasztalat, gyakorlati idő, vezetői tapasztalat

C. Helyettesítés rendje

A jelen álláshelyet helyettesítő álláshely(ek) sorszáma:

A jelen álláshelyet betöltő által helyettesített álláshely(ek) száma:

2. melléklet

Szervezeti ábra

3. melléklet

Nyilatkozat az elektronikus dokumentumok felülvizsgálatáról

Alulírott

név: …………………………………………………………………………………………………………………………,

nyilatkozom, hogy a Főosztályon a ……… évben az általam kezelt valamennyi dokumentumot az Iroda közös hálózati meghajtóján, a Főosztály mappájában, a saját nevemre szóló almappában tároltam.

Nyilatkozom továbbá, hogy a fent megjelölt év valamennyi dokumentuma tekintetében:

– az általam használt elektronikus eszközökön a személyes adatokat tartalmazó mappában található fájlok éves felülvizsgálatát a vonatkozó szabályzatnak megfelelően elvégeztem,

– a dokumentumok közül a jövőbeni munkavégzés elősegítése céljából megőrzött fájlokat anonimizáltam,

– a további feladatellátáshoz nem szükséges, személyes adatot tartalmazó elektronikus dokumentumokat töröltem,

– valamennyi dokumentum személyhez nem köthető fájlnéven került elmentésre.

Kelt: Budapest, …………………………………

………………………………………
(név)

4. melléklet

A feladatok ellátásához szükséges jogszabályok és normatív utasítások jegyzéke

Jogszabály megnevezése	Álláshely sorszáma
Jogszabály megnevezése	NVI-024	NVI-025	NVI-026	NVI-02..	NVI-02..	NVI-02..

5. melléklet

Főosztályi bélyegzők fajtája, használója és lenyomata

főosztályi szakreferens/Főosztály vezetője

P. H.

főosztályi szakreferens/Főosztály vezetője

P. H.

főosztályi szakreferens/Főosztály vezetője

P. H.

6. melléklet

………………………… Főosztály

Alulírott aláírásommal igazolom, hogy a Főosztály ügyrendjében foglaltakat, különösen az általam betöltött álláshelyen – az Ügyrend 1. mellékletében meghatározottak szerint – ellátandó feladatokat megismertem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Aláírásommal igazolom, hogy az Ügyrend egy elektronikus példányát megkaptam és számomra hozzáférhetővé vált.

Név (beosztási okirat szerint)	Betöltött álláshely sorszáma	Betöltött álláshely típusa	Aláírás (szignó)	Aláírás időpontja
……………	NVI-0..	főosztályvezető	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….
……………	NVI-0..	osztályvezető	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….
……………	NVI-0..	ügyintéző	…………………	…………….

2. melléklet a 6/2020. (VI. 26.) NVI utasításhoz¹³⁴

3. melléklet a 6/2020. (VI. 26.) NVI utasításhoz¹³⁵

Az egyes juttatási formákhoz tartozó összegek nagysága

1.	JUTTATÁS MEGNEVEZÉSE	JUTTATÁS ÖSSZEGÉNEK NAGYSÁGA
2.	lakásbérleti támogatás	maximálisan a mindenkori havi minimálbér 70%-a (bruttó), de legfeljebb a bérleti díj 80%-a
3.	kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön	legfeljebb (nettó) a) 3 000 000 Ft építés és vásárlás, b) 1 500 000 Ft bővítés, c) 1 000 000 Ft korszerűsítés esetén
4.	vissza nem térítendő szociális támogatás	legfeljebb a mindenkori havi minimálbér 100%-a (bruttó)
5.	illetményelőleg	legfeljebb az Szja tv. alapján adómentesen kifizethető összeg
6.	temetési segély	legfeljebb (nettó) 200 000 Ft, de nem több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg
7.	képernyő előtti munkavégzést biztosító éleslátást biztosító szemüveg	legfeljebb (nettó) 60 000 Ft, de nem több, mint az igénylő nevére kiállított számlán feltüntetett összeg
8.¹³⁶	cafetéria-juttatás éves keretösszege	az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti cafetéria-juttatás munkatársanként összesen a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretösszeg
9.¹³⁷	táboroztatási támogatás	gyermekenként nettó 40 000 Ft, de nem több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg

A 2. § (1) bekezdés k) pontja az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 33. §-ával megállapított szöveg.

A 4. alcím címe az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 56. § a) pontja szerint módosított szöveg.

A 7. § (10) bekezdését az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 58. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴

A 7. § (11) bekezdését az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 58. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A 7. § (12) bekezdését az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 58. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 8. §-t az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 58. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 4/A. alcímet (8/A. §-t) az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 34. §-a iktatta be.

⁸

A 4/B. alcímet (8/B–8/D. §-t) az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 34. §-a iktatta be.

⁹

A 11. § (1) bekezdés a) pontja az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

A 11. § (4) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

A 11. § (4a) bekezdését az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 35. § (3) bekezdése iktatta be.

¹²

A 11. § (5) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 15. § (5) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 36. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴

A 17. § (4) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 37. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A 18. § (1) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 19. § (1) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 56. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 19. § (2) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸

A 24. § (2) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 38. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

A 24. § (7) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

A 16/A. alcímet (24/A. §-t) az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 39. §-a iktatta be.

²¹

A 16/B. alcímet (24/B. §-t) az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 39. §-a iktatta be.

²²

A 25. § (2) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²³

A 25. § (3) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁴

A 25. § (4) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁵

A 25. § (5) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

A 25. § (6) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

A 25. § (7) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁸

A 25. § (8) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

A 25. § (9) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁰

A 25. § (10) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³¹

A 25. § (11) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³²

A 25. § (12) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³³

A 25. § (13) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 25. § (14) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁵

A 25. § (15) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁶

A 25. § (16) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁷

A 25. § (17) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁸

A 25. § (18) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

³⁹

A 25. § (19) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰

A 25. § (20) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹

A 25. § (21) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴²

A 25. § (22) bekezdése a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

⁴³

A 25. § (23) bekezdését a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴

A 25. § (24) bekezdését a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁵

A 25. § (25) bekezdését a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁶

A 25. § (26) bekezdését a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁷

A 25. § (27) bekezdését a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁸

A 25. § (28) bekezdését a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

A 26. § (11) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 56. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 27. § (4) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹

[A 31. § (1) bekezdésében az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 56. § d) pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a „novemberében” szövegrész helyébe a „decemberében” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁵²

A 34. § (2) bekezdés d) pontját a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 19. §-a hatályon kívül helyezte.

⁵³

A 34. § (2) bekezdés f) pontját a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 6. §-a iktatta be.

⁵⁴

A 34. § (5) bekezdés c) pontját a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵⁵

A 34. § (7) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 40. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶

A 35. § (2) bekezdés a) pontja a 8/2022. (VIII. 31.) NVI utasítás 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A 35. § (2) bekezdés b) pontja a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁸

A 35. § (2) bekezdés c) pontja a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 36. § (2) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 41. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰

A 36. § (3) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹

A 36. § (9) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

A 37. § (2) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶³

A 37. § (3) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴

A 38. § (1) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 42. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵

A 38. § (2) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁶

A 38. § (4) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 43. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷

A 40. § a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁸

A 41. § (1) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹

A 41. § (2) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁰

A 41/A. §-t a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 8. §-a iktatta be.

⁷¹

A 42. § (4) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²

A 42. § (7) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³

A 44. § (1) bekezdése a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁴

A 44. § (3) bekezdését a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁵

A 44/A. §-t a 9/2020. (XI. 19.) NVI utasítás 2. §-a iktatta be.

⁷⁶

A 44/A. § (1) bekezdése a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁷

A 32. alcímet (45. §-t) az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 58. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁸

A 46. § az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 44. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁹

A 47. § az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 45. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰

A 48. § (4) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 46. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹

Az 53. § (8) bekezdése a 8/2022. (VIII. 31.) NVI utasítás 4. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁸²

Az 53. § (10) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸³

Az 53. § (11) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁴

Az 57. § (6) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 47. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵

Az 57. § (6a) bekezdését a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 15. §-a iktatta be.

⁸⁶

A 61. § (1) bekezdés b) pontja a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁸⁷

A 61. § (2) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁸

A 62. § (1) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹

A 63. § (2) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁰

A 63. § (4) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

⁹¹

Az 50/A. alcímet (63/A. §-t) a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 9. §-a iktatta be.

⁹²

A 64. § (5) bekezdés a) pontja a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹³

A 64. § (6) bekezdés b) pontja a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁴

A 64. § (8) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A 65. § (3) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A 65. § (4) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

A 65. § (6) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁸

A 65. § (8) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 48. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁹

A 65. § (9) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁰

A 66. § (1) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 66. § (3) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰²

A 68. § (1) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 49. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³

A 68. § (2) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 12. § (1) bekezdésével, záró szövegrésze az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁴

A 68. § (2a) bekezdését a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 12. § (2) bekezdése iktatta be, szövege az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 68. § (3) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 68. § (3a) bekezdését a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 12. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁷

A 69. § (2a) bekezdését a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 13. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁸

A 69. § (3) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 51. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁹

A 69. § (3a) bekezdését a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

A 69. § (4) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹¹

A 69. § (6) bekezdését a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 13. § (3) bekezdése iktatta be.

¹¹²

Az 56/A. alcímet (70/A. §-t) a 9/2020. (XI. 19.) NVI utasítás 3. §-a iktatta be.

¹¹³

A 70/A. § (2) bekezdés d) pontja a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹⁴

A 70/A. § (2) bekezdés e) pontja az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 56. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁵

A 70/A. § (2a) bekezdését a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 14. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹⁶

A 70/A. § (5) bekezdése az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 52. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

A 70/A. § (6) bekezdése a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 14. § (3) bekezdésével megállapított, a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁸

A 70/A. § (8) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁹

A 70/A. § (9) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁰

A 70/A. § (10) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²¹

A 72. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

¹²²

A 72. § (4) bekezdése a 8/2022. (VIII. 31.) NVI utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²³

A 72. § (5) bekezdése a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

Az 59. alcím (73. §) a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 15. §-ával, az alcím címe az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁵

A 73/A. §-t az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 53. § (2) bekezdése iktatta be.

¹²⁶

A 60. alcím (74. §) a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 16. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁷

A 74. § a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 16. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁸

A 74. § (1) bekezdés b) pontja az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 54. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁹

A 76. §-t a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³⁰

A 62/A. alcímet (76/A. §-t) az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 55. §-a iktatta be.

¹³¹

A 77. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

¹³²

A 78. § (2) bekezdését a 3/2021. (III. 3.) NVI utasítás 18. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 10. §-a iktatta be.

¹³³

Az 1. melléklet a 8/2022. (VIII. 31.) NVI utasítás 4. § (2) bekezdés e) és f) pontja, a 4/2023. (XII. 7.) NVI utasítás 7. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁴

A 2. mellékletet a 8/2021. (XII. 10.) NVI utasítás 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³⁵

A 3. melléklet a 9/2022. (XII. 16.) NVI utasítás 18. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁶

A 3. mellékletben foglalt táblázat 8. sora az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 57. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁷

A 3. mellékletben foglalt táblázat 9. sorát az 5/2023. (XII. 28.) NVI utasítás 57. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek