601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet

(1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet végző személy foglalkoztatása tekintetében az e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával kell eljárni.

(2) E kormányrendelet alkalmazásában

(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra, az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) nem alkalmazható.

(4) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára közreműködő igénybevételét.

(5)² Az 1/A. §-t, a 2/A. §-t, a 4. § (2) bekezdését és az 5. § (3a) és (3b) bekezdését az állomány honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó tagjára is alkalmazni kell.

(6)³ Az 1/A. §-t, a 7/A. §-t, a 9. § (2) bekezdését és a 10. § (3a) és (3b) bekezdését a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

(1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott magasabb vezetőnek minősül

(2) Vezetőnek minősül – az (1) bekezdésben foglaltakat ide nem értve – a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese, valamint a főgyógyszerész.

(1) Az Eütev. 11/B. § (5) bekezdésétől eltérően a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidenssel önként vállalt többletmunkáról megállapodás köthető, és a rezidens egészségügyi ügyelet ellátására az Eütev. 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére beosztható.

(2) Ügyeleti feladatokat a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidens az Eütev. 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el.

(1)⁶ Az egészségügyi katonára a Hjt.-t az 1/A. §-ban és a 2/A–6. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi katonára a Hjt. 238. §-a alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

A Hjt. 4. § (1) bekezdésétől eltérően az állományilletékes parancsnoki jogkör gyakorlására jogosultakat, jogköreiket és a jogkörgyakorlás rendjét a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.

(1) A Hjt. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait a (2)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi katona további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az egészségügyi katona a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi katona munkaidejével.

(4) Az egészségügyi katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire szolgálati viszonya nem terjed ki.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(6) Az egészségügyi katona az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkört gyakorló általi felszólítástól számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megszegése esetén alkalmazni kell a Hjt. 82. § (2) bekezdését.

(8) Az egészségügyi katona a szolgálati viszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e kormányrendelet hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(9) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi katona munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen,

(10) A (9) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a Hjt. 80. §-ában foglaltra figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló felmentést adhat.

(11) A (9) bekezdés b) pontja a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó honvédelmi szervezetnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó munkakörre, megbízásra nem alkalmazandó.

(12) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője – a védelem-egészségügyi tevékenység kivételével – az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít.

(1) Az 5. § (3) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény és a 6. § szerinti illetmény legfeljebb 20%-os növelése a Hjt. 87. §-a szerinti teljesítményértékelés alapján történhet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű. Az illetmény növeléséről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2) Nem jogosult a teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre az állomány 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő tagja.

(1) Az egészségügyi katona illetménye el kell, hogy érje

(2)⁹ Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi katona illetménye megállapítása során nem alkalmazható a Hjt. 122. § (1)–(1b), (6) bekezdése, 123–125. §-a, 127. és 128. §-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult.

(3a)¹⁰ A (3) bekezdéstől eltérően, az állomány 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő tagja illetményének összegét egyedileg a miniszter – az országos kórház-főigazgató egyetértésével, az országos kórház-főigazgató irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg, azzal, hogy az egészségügyi katonának minősülő

(3b)¹¹ A miniszter – az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszjtv.vhr.) 24. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja az állomány 1/A. § (2) bekezdésében meghatározott vezetőnek minősülő tagja illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.

(4)¹²

(5) Ahol a Hjt. vagy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona

(6)¹⁵ Az egészségügyi katona szolgálati viszonyban töltött ideje és a fizetési fokozatának megállapítása során a Hjt. 92. § (2a) bekezdése szerinti pótszabadság mértéke szempontjából irányadó szolgálati időt kell figyelembe venni. Az egészségügyi katona fizetési fokozatának megállapításához kérheti a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött idejének beszámítását.

(7) Az egészségügyi katona a szolgálati viszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerinti – az adott fizetési fokozathoz tartozó – időtartam elteltével (a továbbiakban: várakozási idő) eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi katonát. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(7a)¹⁶ Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi munkakörű katona illetménye az 1. melléklet szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.

(8) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló és az egészségügyi katona külön megállapodásban állapítja meg. A (2) bekezdés alá tartozó egészségügyi katona önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(9) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona (3) bekezdés szerinti illetményén felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

(9a)¹⁷ Az országos kórház-főigazgató normatív utasítására figyelemmel a miniszter a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként kiegészítő illetményt állapíthat meg.

(10) Ha az egészségügyi katona szolgálati beosztása ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

(10a)¹⁸ A (10) bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a Hjt. 55. §-a.

(11) Ha a szolgálati viszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

(12) A Hjt. 38. § (1a) bekezdés b) pontjában, 46. § (1) bekezdés r)–s) pontjában, 47. § (1a) bekezdésében, 59. § (2) bekezdés c) pontjában, 92. § (2a) bekezdésében, 197. § (3) bekezdésében és 215. § (1) bekezdés e) pontjában az ott felsorolt jogviszonyokon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

(1) Az 5. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi katona az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – törvényben, a Kormány rendeletében és a Hjt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.

(2) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – az (1) bekezdés szerinti egészségügyi katona részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.

(1)²⁰ Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra a Haj.tv.-t az 1/A. §-ban és a 7–12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Haj.tv. és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között.

(3) A Haj.tv. alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra a Haj.tv. 92/C–93. §-a alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

A Haj.tv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.

(1) A Haj.tv. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait a (2)–(12) bekezdésben foglalt sajátos szabályokra figyelemmel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – gyakorolható tevékenység kivételével – kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaidejével.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(6) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az összeférhetetlenséget a honvédelmi egészségügyi szolgáltató általi felszólítástól számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megszegése esetén alkalmazni kell a Haj.tv. 50. § (4) bekezdését.

(8) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e kormányrendelet hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(9) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen,

(10) A (9) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a munkáltató felmentést adhat.

(11) A (9) bekezdés b) pontja a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó honvédelmi szervezetnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, a egészségügyi honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, vezetői megbízásra nem alkalmazandó.

(12)²² A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője és a felügyeleti helyettes az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.

(1) A 10. § (3) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény összege minősítés alapján legfeljebb 20%-kal megemelhető, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. A 10. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott minősítését évente legalább egy alkalommal el kell végezni.

(2) Nem jogosult a minősítésen alapuló illetménynövelésre az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő honvédelmi alkalmazott.

(1) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye el kell, hogy érje

(2)²⁴ Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi honvédelmi alkalmazott, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye megállapítása során nem alkalmazható a Haj.tv. 62–76. §-a és 82. §-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult.

(3a)²⁵ A (3) bekezdéstől eltérően, az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő honvédelmi alkalmazott illetményének összegét egyedileg a miniszter – az országos kórház-főigazgató egyetértésével, az országos kórház-főigazgató irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg, azzal, hogy az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak minősülő

(3b)²⁶ A miniszter – az Eszjtv.vhr. 24. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja az 1/A. § (2) bekezdésében meghatározott vezetőnek minősülő honvédelmi alkalmazott illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.

(4)²⁷ Ahol a Haj.tv. vagy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményét említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó – a 9. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt vagy a (3a) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.

(5)²⁸ A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148–149. §-át, 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó – a 9. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt vagy a (3a) bekezdés szerinti illetményt kell figyelembe venni.

(6)²⁹

(7)³⁰ Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idejét és fizetési fokozatát a Haj.tv. 83. § (1) és (2) bekezdése szerint kell megállapítani, továbbá be kell számítani a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött idejét is.

(8) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján a várakozási idő elteltével eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(8a)³¹ Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az – ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye az 1. melléklet szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.

(9) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott külön megállapodásban állapítja meg. A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(10) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 1. melléklet szerinti illetményén felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

(10a)³² Az országos kórház-főigazgató normatív utasítására figyelemmel a miniszter a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként keresetkiegészítést állapíthat meg.

(11) Ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

(11a)³³ A (11) bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a Haj.tv. 20. § (1) bekezdése.

(12) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

(1) A 10. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi honvédelmi alkalmazott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – az Eütev.-ben, a Haj.tv.-ben, a Kormány rendeletében és a Haj.tv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.

(2) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.

(1) A miniszter döntése alapján – az országos kórház-főigazgató erre irányuló kezdeményezése esetén, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően – egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényből fakadó feladatainak ellátását.

(2) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

(3) A kinevezés tartalmazza, hogy nem rendelhető ki az egészségügyi honvédelmi alkalmazott

(4) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi katona, illetve egészségügyi honvédelmi alkalmazott, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges

(6) A kirendelt egészségügyi honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (3) vagy (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

13. § (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője az egészségügyi katonákról, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazottakról a 2. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) vezet. A 2. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) Az alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat.

(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(4) Az alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(5) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vezetett alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

(6) Az alapnyilvántartásban rögzített adat a szolgálati jogviszony megszűnését követő 10. év végéig kezelhető.

14. § (1) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra az Eszjtv.vhr. – e rendelet kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazható.

(2) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra nem alkalmazható az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet.

(3) Amennyiben jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 16. § 2021. január 15-én lép hatályba.

16. §³⁵

17. § A 2021. január 1. napján fennálló és e kormányrendelet alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet 2021. március 1. napjáig kell az egészségügyi katonának és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva, a miniszter részére döntéshozatal céljából előterjesztenie. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

18. §³⁶ Ha az 5. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi katona 2021. január 1-jén érvényes, 5. § (5) bekezdés b) pontja szerinti illetménye kevesebb, mint a Hjt. szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére az 5. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

19. §³⁷ (1) Ha a 10. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 2021. január 1-jén érvényes, a 10. § (3) bekezdése szerinti – a 9. § szerinti esetben a megnövelt – illetménye kevesebb, mint a Haj.tv. szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a 10. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény – ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is –, a honvédelmi illetménykiegészítés, a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.

20. §³⁸ (1) E rendeletnek az egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.) megállapított 5. § (6) bekezdését, 10. § (7) bekezdését, 18. §-át és 19. §-át 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Mód.r.-rel megállapított 1. § (5) és (6) bekezdését, 1/A. §-át, 2. § (1) bekezdését, 2/A. §-át, 5. § (3a)–(3b) és (5) bekezdését, 7. § (1) bekezdését, 7/A. §-át és 10. § (3a)–(5) bekezdését 2021. március 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A Mód.r. hatálybalépésének³⁹ napjáig a 3. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 8. § (2) és (3) bekezdése szerint kezdeményezett, de még el nem bírált kérelmekről a miniszter 2021. április 30-áig dönt.