• Tartalom
Oldalmenü

601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet

egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról1

2021.06.11.

A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 16. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kormányrendelet hatálya

1. § [Hatály, értelmező rendelkezések]

(1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet végző személy foglalkoztatása tekintetében az e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával kell eljárni.

(2) E kormányrendelet alkalmazásában

a) honvédelmi egészségügyi szolgáltató: a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet,

b) egészségügyi katona: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

c) egészségügyi honvédelmi alkalmazott: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) hatálya alá tartozó, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

d) egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,

e) közreműködő: az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személy vagy szervezet.

(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra, az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) nem alkalmazható.

(4) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára közreműködő igénybevételét.

(5)2 Az 1/A. §-t, a 2/A. §-t, a 4. § (2) bekezdését és az 5. § (3a) és (3b) bekezdését az állomány honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó tagjára is alkalmazni kell.

(6)3 Az 1/A. §-t, a 7/A. §-t, a 9. § (2) bekezdését és a 10. § (3a) és (3b) bekezdését a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

1/A. §4 [A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott magasabb vezetők és vezetők fogalmának meghatározása]

(1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott magasabb vezetőnek minősül

a) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység) vezetője, valamint

b) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetőjének a helyettese és gazdasági helyettese, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató gazdasági igazgatója, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti helyettese (a továbbiakban: felügyeleti helyettes), a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység orvosigazgatója (szakmai főigazgató-helyettese), ápolási igazgatója.

(2) Vezetőnek minősül – az (1) bekezdésben foglaltakat ide nem értve – a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese, valamint a főgyógyszerész.

1/B. §5 [A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidensekre vonatkozó közös szabályok]

(1) Az Eütev. 11/B. § (5) bekezdésétől eltérően a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidenssel önként vállalt többletmunkáról megállapodás köthető, és a rezidens egészségügyi ügyelet ellátására az Eütev. 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére beosztható.

(2) Ügyeleti feladatokat a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidens az Eütev. 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el.

2. Az egészségügyi katonákra vonatkozó veszélyhelyzeti eltérő szabályok

2. § [Az egészségügyi katonákra vonatkozó általános szabályok]

(1)6 Az egészségügyi katonára a Hjt.-t az 1/A. §-ban és a 2/A–6. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi katonára a Hjt. 238. §-a alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

2/A. §7 [Munkáltatói jogkörök gyakorlása]

A Hjt. 4. § (1) bekezdésétől eltérően az állományilletékes parancsnoki jogkör gyakorlására jogosultakat, jogköreiket és a jogkörgyakorlás rendjét a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.

3. § [Összeférhetetlenség]

(1) A Hjt. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait a (2)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi katona további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével – kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az egészségügyi katona a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi katona munkaidejével.

(4) Az egészségügyi katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire szolgálati viszonya nem terjed ki.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(6) Az egészségügyi katona az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkört gyakorló általi felszólítástól számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megszegése esetén alkalmazni kell a Hjt. 82. § (2) bekezdését.

(8) Az egészségügyi katona a szolgálati viszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e kormányrendelet hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(9) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi katona munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen,

a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(10) A (9) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a Hjt. 80. §-ában foglaltra figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló felmentést adhat.

(11) A (9) bekezdés b) pontja a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó honvédelmi szervezetnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó munkakörre, megbízásra nem alkalmazandó.

(12) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője – a védelem-egészségügyi tevékenység kivételével – az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít.

4. §8 [Teljesítményértékelés]

(1) Az 5. § (3) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény és a 6. § szerinti illetmény legfeljebb 20%-os növelése a Hjt. 87. §-a szerinti teljesítményértékelés alapján történhet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű. Az illetmény növeléséről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

(2) Nem jogosult a teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre az állomány 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő tagja.

5. § [Illetmény]

(1) Az egészségügyi katona illetménye el kell, hogy érje

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeget.

(2)9 Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi katona illetménye megállapítása során nem alkalmazható a Hjt. 122. § (1)–(1b), (6) bekezdése, 123–125. §-a, 127. és 128. §-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult.

(3a)10 A (3) bekezdéstől eltérően, az állomány 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő tagja illetményének összegét egyedileg a miniszter – az országos kórház-főigazgató egyetértésével, az országos kórház-főigazgató irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg, azzal, hogy az egészségügyi katonának minősülő

a) 1/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magasabb vezető legalább az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeg 106%-ára,

b) 1/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magasabb vezető pedig legalább az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára

jogosult.

(3b)11 A miniszter – az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszjtv.vhr.) 24. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja az állomány 1/A. § (2) bekezdésében meghatározott vezetőnek minősülő tagja illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.

(4)12

(5) Ahol a Hjt. vagy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona

a)13 alapilletményét említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó, a (3) bekezdés szerinti – a 4. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt vagy a (3a) bekezdés szerinti illetményt,

b)14 illetményét vagy távolléti díját említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó, a (3) bekezdés szerinti – a 4. § szerinti esetben a megnövelt – illetmény vagy a (3a) bekezdés szerinti illetmény összegét

kell érteni.

(6)15 Az egészségügyi katona szolgálati viszonyban töltött ideje és a fizetési fokozatának megállapítása során a Hjt. 92. § (2a) bekezdése szerinti pótszabadság mértéke szempontjából irányadó szolgálati időt kell figyelembe venni. Az egészségügyi katona fizetési fokozatának megállapításához kérheti a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött idejének beszámítását.

(7) Az egészségügyi katona a szolgálati viszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerinti – az adott fizetési fokozathoz tartozó – időtartam elteltével (a továbbiakban: várakozási idő) eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi katonát. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(7a)16 Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi munkakörű katona illetménye az 1. melléklet szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.

(8) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló és az egészségügyi katona külön megállapodásban állapítja meg. A (2) bekezdés alá tartozó egészségügyi katona önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(9) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona (3) bekezdés szerinti illetményén felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

a) kötelezően elrendelt ügyelet,

b) készenlét,

c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,

d) helyettesítés, valamint

e) kirendelés

esetén.

(9a)17 Az országos kórház-főigazgató normatív utasítására figyelemmel a miniszter a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként kiegészítő illetményt állapíthat meg.

(10) Ha az egészségügyi katona szolgálati beosztása ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

a) a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona helyettesítése esetén a helyettesített (5) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi katonának minősülő egészségügyi katona helyettesítése esetén a helyettesített Hjt. 123. § szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

c) az egészségügyi honvédelmi alkalmazott helyettesítése esetén a helyettesített honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50%-a

állapítható meg.

(10a)18 A (10) bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a Hjt. 55. §-a.

(11) Ha a szolgálati viszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

6. §19 [Az egészségügyi szakdolgozónak minősülő egészségügyi katona illetményére vonatkozó eltérő szabályok]

(1) Az 5. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi katona az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – törvényben, a Kormány rendeletében és a Hjt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.

(2) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – az (1) bekezdés szerinti egészségügyi katona részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.

3. Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó veszélyhelyzeti eltérő szabályok

7. § [Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott jogviszonyára vonatkozó általános szabályok]

(1)20 Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra a Haj.tv.-t az 1/A. §-ban és a 7–12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Haj.tv. és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között.

(3) A Haj.tv. alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra a Haj.tv. 92/C–93. §-a alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

7/A. §21 [Munkáltatói jogkörök gyakorlása]

A Haj.tv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.

8. § [Összeférhetetlenség]

(1) A Haj.tv. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait a (2)–(12) bekezdésben foglalt sajátos szabályokra figyelemmel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – gyakorolható tevékenység kivételével – kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaidejével.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(6) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az összeférhetetlenséget a honvédelmi egészségügyi szolgáltató általi felszólítástól számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megszegése esetén alkalmazni kell a Haj.tv. 50. § (4) bekezdését.

(8) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e kormányrendelet hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(9) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen,

a) ha hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(10) A (9) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a munkáltató felmentést adhat.

(11) A (9) bekezdés b) pontja a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó honvédelmi szervezetnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, a egészségügyi honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, vezetői megbízásra nem alkalmazandó.

(12)22 A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője és a felügyeleti helyettes az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.

9. §23 [Minősítés]

(1) A 10. § (3) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény összege minősítés alapján legfeljebb 20%-kal megemelhető, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. A 10. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott minősítését évente legalább egy alkalommal el kell végezni.

(2) Nem jogosult a minősítésen alapuló illetménynövelésre az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő honvédelmi alkalmazott.

10. § [Illetmény]

(1) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye el kell, hogy érje

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeget.

(2)24 Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi honvédelmi alkalmazott, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően – az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye megállapítása során nem alkalmazható a Haj.tv. 62–76. §-a és 82. §-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult.

(3a)25 A (3) bekezdéstől eltérően, az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott magasabb vezetőnek minősülő honvédelmi alkalmazott illetményének összegét egyedileg a miniszter – az országos kórház-főigazgató egyetértésével, az országos kórház-főigazgató irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg, azzal, hogy az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak minősülő

a) 1/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magasabb vezető legalább az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összegre,

b) 1/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti magasabb vezető pedig legalább az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre

jogosult.

(3b)26 A miniszter – az Eszjtv.vhr. 24. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja az 1/A. § (2) bekezdésében meghatározott vezetőnek minősülő honvédelmi alkalmazott illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.

(4)27 Ahol a Haj.tv. vagy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményét említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó – a 9. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt vagy a (3a) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.

(5)28 A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148–149. §-át, 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó – a 9. § szerinti esetben a megnövelt – illetményt vagy a (3a) bekezdés szerinti illetményt kell figyelembe venni.

(6)29

(7)30 Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idejét és fizetési fokozatát a Haj.tv. 83. § (1) és (2) bekezdése szerint kell megállapítani, továbbá be kell számítani a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött idejét is.

(8) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján a várakozási idő elteltével eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(8a)31 Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az – ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye az 1. melléklet szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.

(9) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az önként vállalt többletmunkáért – ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is – díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott külön megállapodásban állapítja meg. A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(10) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – megállapítja a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 1. melléklet szerinti illetményén felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

a) kötelezően elrendelt ügyelet,

b) készenlét,

c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,

d) helyettesítés, valamint

e) kirendelés

esetén.

(10a)32 Az országos kórház-főigazgató normatív utasítására figyelemmel a miniszter a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére elrendelt átmeneti többletfeladatok – ide nem értve a helyettesítést – teljesítéséért alkalmanként keresetkiegészítést állapíthat meg.

(11) Ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

a) a helyettesített egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50%-a,

b) az 5. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi katona helyettesítése esetén a helyettesített 5. § (5) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

c) az 5. § (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi katona helyettesítése esetén a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a

állapítható meg.

(11a)33 A (11) bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a Haj.tv. 20. § (1) bekezdése.

(12) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

11. §34 [Az egészségügyi szakdolgozónak minősülő egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményére vonatkozó eltérő szabályok]

(1) A 10. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi honvédelmi alkalmazott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti – az Eütev.-ben, a Haj.tv.-ben, a Kormány rendeletében és a Haj.tv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott – illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.

(2) A miniszter – az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel – az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.

12. § [Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás]

(1) A miniszter döntése alapján – az országos kórház-főigazgató erre irányuló kezdeményezése esetén, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően – egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényből fakadó feladatainak ellátását.

(2) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

(3) A kinevezés tartalmazza, hogy nem rendelhető ki az egészségügyi honvédelmi alkalmazott

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,

c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

f) a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,

g) ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.

(4) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi katona, illetve egészségügyi honvédelmi alkalmazott, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges

a) a kirendelés elrendeléséről,

b) a kirendelés időtartamáról,

c) a kirendelésnek megfelelő munkavégzés helyéről,

d) a kirendelés idejére járó illetményéről,

e) a kirendeléshez kapcsolódó szállási és utazási kérdésekről.

(6) A kirendelt egészségügyi honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (3) vagy (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

4. Az egészségügyi katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott adatainak nyilvántartása

13. § (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője az egészségügyi katonákról, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazottakról a 2. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) vezet. A 2. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) Az alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat.

(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(4) Az alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(5) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vezetett alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

a) az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazott elöljárója vagy hivatali felettese,

b) a teljesítményértékelést végző vezető,

c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,

d) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

e) az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

f) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

g) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

(6) Az alapnyilvántartásban rögzített adat a szolgálati jogviszony megszűnését követő 10. év végéig kezelhető.

5. Egyes jogszabályok alkalmazását kizáró és elrendelő rendelkezések

14. § (1) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra az Eszjtv.vhr. – e rendelet kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – nem alkalmazható.

(2) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra nem alkalmazható az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet.

(3) Amennyiben jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

6. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 16. § 2021. január 15-én lép hatályba.

16. §35

17. § A 2021. január 1. napján fennálló és e kormányrendelet alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet 2021. március 1. napjáig kell az egészségügyi katonának és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva, a miniszter részére döntéshozatal céljából előterjesztenie. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

18. §36 Ha az 5. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi katona 2021. január 1-jén érvényes, 5. § (5) bekezdés b) pontja szerinti illetménye kevesebb, mint a Hjt. szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére az 5. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

19. §37 (1) Ha a 10. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 2021. január 1-jén érvényes, a 10. § (3) bekezdése szerinti – a 9. § szerinti esetben a megnövelt – illetménye kevesebb, mint a Haj.tv. szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a 10. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény – ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is –, a honvédelmi illetménykiegészítés, a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.

20. §38 (1) E rendeletnek az egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató, valamint az ennek irányítása alá tartozó egyéb egészségügyi szolgáltató irányításának veszélyhelyzeti rendjéről szóló 691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.) megállapított 5. § (6) bekezdését, 10. § (7) bekezdését, 18. §-át és 19. §-át 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A Mód.r. hatálybalépésének39 napjáig a 3. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 8. § (2) és (3) bekezdése szerint kezdeményezett, de még el nem bírált kérelmekről a miniszter 2021. április 30-áig dönt.

1. melléklet a 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelethez

Illetménytábla

Fizetési fokozat

Gyakorlati idő

IIlletmény
(Ft/hó, bruttó)

1.

0–2 év

481 486 Ft

2.

3–5 év

613 134 Ft

3.

6–10 év

861 848 Ft

4.

11–15 év

979 473 Ft

5.

16–20 év

1 044 175 Ft

6.

21–25 év

1 158 957 Ft

7.

26–30 év

1 256 300 Ft

8.

31–35 év

1 307 997 Ft

9.

36–40 év

1 417 967 Ft

10.

41– év

1 666 040 Ft

2. melléklet a 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelethez

Az alapnyilvántartás adatköre

Az egészségügyi katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott


I.

1. neve (leánykori neve)
2. születési helye, ideje
3. anyja neve
4. TAJ száma, adóazonosító jele
5. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma
6. családi állapota
7. gyermekeinek születési ideje
8. egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.
1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
2. szakképzettsége(i)
3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
4. tudományos fokozata
5. idegennyelv-ismerete

III.
1. a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése
2. a munkahely megnevezése
3. a megszűnés módja, időpontja

IV.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszony vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete
2. állampolgársága
3. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
4. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személyt foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
2. e szervnél a jogviszony kezdete
3. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
4. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
5. a teljesítményértékelés vagy minősítés időpontja és tartalma

VI.
1. személyi juttatások

VII.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésének időpontja, módja
2. amennyiben a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésével együtt jár a szolgálati viszonyának, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának a megszűnése, úgy ennek időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.
1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
1

A rendelet a 16. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2021. február 8. napjával. A rendelet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés 38. pontja alapján a 2021. február 7-én hatályos szöveggel, 2021. február 8-án hatályba lépett. Veszélyhelyzeten a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti veszélyhelyzetet is érteni kell. A rendelet hatályát a 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § 37. pontja meghosszabbította a 2021. évi őszi országgyűlési időszak első ülésnapját követő 15. napig. A rendeletet a 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 8. § 35. pontja hatályon kívül helyezte a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésének napjával.

2

Az 1. § (5) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

3

Az 1. § (6) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

4

Az 1/A. §-t a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

5

Az 1/B. §-t a 328/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

6

A 2. § (1) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2/A. §-t a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

8

A 4. § a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

9

Az 5. § (2) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Az 5. § (3a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

11

Az 5. § (3b) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

12

Az 5. § (4) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

13

Az 5. § (5) bekezdés a) pontja a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (5) bekezdés b) pontja a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

Az 5. § (6) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 5. § (7a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése iktatta be.

17

Az 5. § (9a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése iktatta be.

18

Az 5. § (10a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése iktatta be.

19

A 6. § a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

20

A 7. § (1) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 7/A. §-t a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

22

A 8. § (12) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

23

A 9. § a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

24

A 10. § (2) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 10. § (3a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 10. § (3b) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.

27

A 10. § (4) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 10. § (5) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 10. § (6) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 10. § (7) bekezdése a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 10. § (8a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése iktatta be.

32

A 10. § (10a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése iktatta be.

33

A 10. § (11a) bekezdését a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 10. § (6) bekezdése iktatta be.

34

A 11. § a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

35

A 16. § a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés 38. pontja alapján hatályát vesztette.

36

A 18. § a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

37

A 19. § a 186/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

39

A hatálybalépés időpontja 2021. április 22.