2020. évi LXI. törvény indokolás
2020. évi LXI. törvény indokolás
az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi LXI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: a Bíróság) 2018. március 6. napján hirdette ki ítéletét a Szlovák Köztársaság kontra Achmea BV (C-284/16. számú) ügyében. A Bíróság megállapítása szerint az EUMSZ 344. és 267. cikkeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója, a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást. A Bíróság szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított, beruházó-állam választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.
Az Európai Unió tagállamai közötti sokoldalú (plurilaterális) nemzetközi megállapodással szervezett keretek között kerülnek megszüntetésre az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények, eleget téve ezzel az Európai Unió Bírósága által hozott C-284/16. számú ítéletből fakadó uniós jogi kötelezettségeinek.
A Megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzulák ellentétesek az EU joggal és ezáltal alkalmazhatatlanok. Ennek következménye, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei közül az utóbbi fél is az EU tagállamává vált, e választottbírósági klauzulák nem szolgálhattak a választottbírósági eljárások jogi alapjául. Ebből adódóan a választottbíróknak meg kell állapítaniuk joghatóságuk hiányát és a folyamatban lévő választottbírósági eljárásokat meg kell szüntetniük.
A Megállapodás létrehozására a 148/2018. (XII. 17.) ME határozat adott felhatalmazást. A Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról a Miniszterelnök 13/2020. (II. 12.) ME határozata rendelkezik, aláírására 2020. május 5-én, Brüsszelben került sor.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek megfelelően az Nsztv. előírásai vonatkoznak.
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
Az aláírást követően a Megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés – a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet elfogadása útján – ismeri el. A Kormány így a Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően a törvényjavaslatot benyújtja az Országgyűlésnek a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére vonatkozó felhatalmazás megadása céljából.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A 3. § szerint az 1. és 2. melléklet a Megállapodás hiteles szövegét tartalmazza magyar, illetve angol nyelven.
A Megállapodás 1. cikke a fogalmi meghatározásokat tartalmazza. Lényeges, hogy kétoldalú beruházási megállapodásnak az A. vagy a B. mellékletben felsorolt beruházási megállapodások tekinthetők. A Megállapodás alapján választottbíróság előtti eljárás az Európai Unió valamely tagállamából származó beruházó és az Európai Unió egy másik tagállama közötti jogvita kétoldalú beruházási megállapodás szerinti választottbíróság előtti rendezése. A választottbírósági eljárás lezártnak tekintendő, ha egyezséggel vagy 2018. március 6. előtt meghozott jogerős határozattal zárult, illetve 2018. március 6. előtt megfelelően végrehajtották – függetlenül az eljárási költségre vonatkozó igénytől – és 2018. március 6-án a határozattal kapcsolatban nem volt folyamatban kifogási, perújítási, érvénytelenítési, hatályon kívül helyezési, végrehajtási, felülvizsgálati vagy hasonló eljárás, vagy a határozatot e Megállapodás hatálybalépését megelőzően érvénytelenítették vagy hatályon kívül helyezték. Azon eljárás nem minősül lezártnak, tehát folyamatban lévő választottbírósági eljárásnak tekintendő, amelyet 2018. március 6. előtt indítottak és annak szakaszától függetlenül e Megállapodás hatálybalépésének napján nem minősült lezárt választottbírósági eljárásnak. A 2018. március 6-án vagy azt követően indított eljárások a Megállapodás alapján új eljárásnak minősülnek. A hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés a kétoldalú beruházási megállapodások azon cikke, amely a megállapodás megszüntetése után meghatározott időtartamra (5-10-15-20 év) meghosszabbítja a megállapodás megszűnésének napja előtt végrehajtott beruházások védelmét.
A 2. cikk rendelkezik az A mellékletben felsorolt kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről, illetve a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezések további joghatás nélküli megszűnéséről. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások a felmondást követően ne legyenek alkalmasak további joghatás kiváltására.
A 3. cikk a B mellékletben felsorolt – korábban már felmondott – kétoldalú beruházási megállapodások hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről rendelkezik.
A 4. cikk a Megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy a tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzulák ellentétesek az EU joggal és ezáltal alkalmazhatatlanok. Ennek következménye, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei közül az utóbbi fél is az EU tagállamává vált, e választottbírósági klauzulák nem szolgálhattak a választottbírósági eljárások jogi alapjául. Az A és B mellékletekben felsorolt megállapodások, illetve azok hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek megszünése attól az időponttól hatályos, amikor a Megállapodás mindkét érintett Szerződő Fél tekintetében is hatályba lép.
Az 5. cikk szerint jogszerűen nem indítható új választottbírósági eljárás. Az alkalmazhatatlan választottbírósági klauzulák nem szolgálhatnak új választottbírósági eljárások jogi alapjául.
A 6. cikk szerint a lezárult választottbírósági eljárások nem nyithatók újra, illetve a Megállapodás nem érintheti a 2018. március 6-a előtt indított választottbírósági eljárások során elért békés rendezés eredményét.
A 7. cikk alapján – a Megállapodás alkalmazásának hatékonyságát növelendő – a Szerződő Felek kötelezettsége, hogy együttesen értesítsék a választottbírókat a Bíróság C-284/16. számú, Achmea ítélet – a Megállapodásban meghatározott – következményeiről vagy szükség esetén a nemzeti bíróságokat – az unión kívüli harmadik államokban is – arról, hogy a választottbírósági ítéleteket hagyják figyelmen kívül, semmisítsék meg vagy tartózkodjanak azok végrehajtásától.
A 8. cikk a folyamatban lévő választottbírósági eljárásokhoz kapcsolódó átmeneti intézkedésekről rendelkezik. A 9. cikk és a 10. cikk átmeneti intézkedései csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a folyamatban lévő választottbírósági eljárás felperese az illetékes nemzeti bíróság előtt nem támadta meg a jogvita tárgyát képező intézkedést. Az átmeneti intézkedések nem alkalmazhatók, ha olyan jogerős határozat születik, amely szerint a vitatott intézkedés nem tartozik az adott kétoldalú beruházási megállapodás hatálya alá vagy nem sérti az adott kétoldalú beruházási megállapodást. A folyamatban lévő jogvita egyezség útján is rendezhető, feltéve, hogy a megoldás megfelel az uniós jognak.
A 9. cikk alapján a beruházók a Magyarországgal folytatott, a Megállapodásban foglalt strukturált párbeszéd során juthatnak az uniós joggal összhangban lévő egyezségre. A strukturált párbeszéd, akkor kezdeményezhető, ha a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárást a beruházó erre vonatkozó kérésére felfüggesztette, illetve, ha az eljárásban már határozat született és a beruházó tartózkodik annak végrehajtásától. A stukrturált párbeszéd a Megállapodás 2. vagy 3. cikke szerinti megszűnését követő hat hónapon belül indítható, kötelező lefolytatni ha az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EUB) vagy nemzeti bíróság jogerőre emelkedett ítéletben megállapította, hogy az eljárásban kifogásolt állami intézkedés sérti az uniós jogot. Az egyezségi eljárást pártatlan közvetítő felügyeli annak érdekében, hogy a felek egyezség útján, jogszerűen és méltányosan, bírósági és választottbírósági eljáráson kívül rendezhessék a választottbírósági eljárás tárgyát képező jogvitájukat. A közvetítő figyelembe veszi az EUB vagy a nemzeti bíróság jogerőre emelkedett ítéleteit, az Európai Bizottság végleges határozatait és szakvéleményét. A közvetítő figyelembe veszi továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett Szerződő Fél tett annak érdekében, hogy megfeleljen az EUB vonatkozó ítéleteinek, valamint az EUB uniós jog szerinti kártérítésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.
A 10. cikkben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a folyamatban lévő választottbírósági eljárások beruházók általi megszüntetését követően – a beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően. A peres igények választottbírósági úton való érvényesítésének lehetősége, ezáltal a korábbi választottbírósági ítélet végrehajtása a Megállapodás fényében nem lehetséges. A megszüntetésre kerülő kétoldalú beruházási megállapodások rendelkezései nem tekinthetők a nemzeti bíróság előtti eljárásban az alkalmazandó jog részének. A nemzeti bírósághoz fordulásra vonatkozó nemzeti elévülési határidő, melynek időtartamát az alkalmazandó nemzeti jog határozza meg, attól az időponttól indul, amikor a beruházó adott esetben visszavonja a választottbírósági eljárást, lemond a már meghozott, de véglegesen még nem végrehajtott vagy nem érvényesített határozat végrehajtásáról, továbbá kötelezettséget vállal, hogy nem indít új választottbírósági eljárást.
A 11. cikk szerint a Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára, aki értesíti a Szerződő Feleket a Megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, ratifikálásáról, hatályba lépéséről.
A 12. cikk szerint a mellékletek a Megállapodás szerves részét képezik.
A 13. cikk egyértelműen leszögezi, hogy a Megállapodással kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.
A 14. cikk a Szerződő Felek közötti jogviták rendezésének módját adja meg. Alapvetően egyezség útján rendezik az e Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő jogvitákat. Amennyiben egyezség útján nem rendezhető 90 napon belül, azt a részt vevő Szerződő Felek egyike kérésére az EUB elé terjesztik az EUMSZ 273. cikkének megfelelően.
A 15. cikk szerint a Megállapodást az aláíró felek megerősítik, jóváhagyják vagy elfogadják, az erről szóló okiratokat az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
A 16. cikk rendelkezik a hatálybalépésről. A Megállapodás 30 naptári nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez veszi a második megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratot. Azon Szerződő Fél tekintetében, aki a fentiek szerinti hatálybalépést követően erősíti meg, fogadja el, vagy hagyja jóvá a Megállapodást, a Megállapodás 30 naptári nappal azután lép hatályba, hogy az adott Szerződő Fél letétbe helyezi a megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratát. A Megállapodás kötelező hatályát elismerő Szerződő Fél a hatálybalépést megelőzően értesíti a folyamatban lévő választottbírósági eljárásban részt vevő peres felet a ratifikéció tényéről.
A 17. cikk lehetőséget biztosít a megállapodás hatályba léptetésére.
A 18. cikk a Megállapodás hiteles nyelveiről rendelkezik.
Az A. melléklet az e Megállapodás által megszüntetett kétoldalú beruházási megállapodások listáját tartalmazza.
A B. melléklet azon kétoldalú beruházási megállapodások listáját tartalmazza, amelyeket már megszüntettek és amelyekre vonatkozóan hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés lehet hatályban.
A C. melléklet a 7. cikkben említett nyilatkozatot tartalmazza, amellyel a Szerződő Felek együttesen értesítik a választottbírókat a Bíróság C-284/16. számú ítéletének – a Megállapodásban meghatározott – következményeiről vagy szükség esetén a nemzeti bíróságokat – az unión kívüli harmadik államokban is – arról, hogy a választottbírósági ítéleteket hagyják figyelmen kívül, semmisítsék meg vagy tartózkodjanak azok végrehajtásától.
A D. melléklet a 9 cikk szerinti stukturált párbeszéd során kijelölt közvetítő (facilitátor) tájékoztató jellegű díjtáblázatát tartalmazza.
A 4. §-hoz
A 4. § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a Magyarország és az egyes uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások megszűntetését célzó jelen Megállapodás akkor lép hatályba Magyarország és az adott ország között, ha azt mindkét fél nemzeti jogrendje szerint kihirdette, így az egyes megállapodások megszűnésének nemzetközi jog szerinti hatálybalépéséről szóló, külpolitikáért felelős miniszter közleményeit ennek megfelelően kell kihirdetni.
Az 5. §-hoz
Az 5. § a törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.
A 6. §-hoz
A 6. § Magyarország és az Európai Unió tagállamai közötti beruházásvédelmi megállapodásokat sorolja fel, melyek a törvény kihirdetésével – a 4. §-nak megfelelően – hatályukat vesztik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás