BÜ BH 2020/66
BÜ BH 2020/66
2020.03.01.
Az elfogatóparancs kapcsán alkalmazott, az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság vagy bíróság „elé állítás” („elé kísérés”) előállításnak tekintendő és költsége bűnügyi költség, melynek viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában dönt [Be. 118. § (1) bek., (2) bek., (9) bek., 119. § (1) bek., (2) bek., (5) bek., 561. § (2) bek. e) pont, 574-576. §; 39/2017. (XII. 29.) BM rendelet (R.) 2. § (1) bek. a) pont, 6. § (1) bek.; 11/2018. (VI. 12.) IM rendelet 4. § (1) bek.].
[1] A testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügyben az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. június 19. napján megtartott tanácsülésen meghozott végzésével megállapította, hogy a vádlott a 2019. április 26. napján történt elővezetésével kapcsolatban 10 500 forint költség merült fel, amelyet a vádlott a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a B.-i Rendőr-főkapitányság részére megfizetni.
[2] Az ítélőtábla a végzése indokolásában rögzítette, hogy a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlottat írásban idézte a 2019. március 20. napjára kitűzött nyilvános ülésre, azonban a vádlott ismert tartózkodási helyéről az idézés „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza. A kerületi rendőrkapitányság tájékoztatta az ítélőtáblát, hogy a vádlott jelentkezési kötelezettségének 2018. december 17. napja óta nem tesz eleget, megszegve a bűnügyi felügyelet szabályait. Erre tekintettel az ítélőtábla 2019. március 19. napján elfogatóparancsot bocsátott ki a vádlottal szemben.
[3] A P. Megyei Rendőr-főkapitányság 2019. április 26. napján elfogta a vádlottat és – a vádlottal szemben kiadott másik elfogatóparancs alapján – a kerületi rendőrkapitányságára, majd az ítélőtáblára előállította a vádlottat.
[4] A kerületi rendőrkapitányság rendészeti osztálya 2019. május 9. napján küldte meg az ítélőtáblának az elővezetéssel felmerült költségről kiállított igazolást, amely szerint az elővezetésre szolgálati gépkocsi igénybevételével került sor, a megtett távolság 16 kilométer volt, a foganatosításban két rendőr vett részt, eljárásuk két órát vett igénybe.
[5] Az ítélőtábla az elővezetési költséget a büntetőeljárásban, a szabálysértési eljárásban, valamint a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés és előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályairól szóló 39/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, és e rendelet 7. § (1) bekezdése alapján kötelezte a vádlottat annak megfizetésre.
[6] Az elővezetési költséget megállapító végzés ellen a vádlott jelentett be fellebbezést kézbesítési íven, indokolás nélkül.
[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezést alaptalannak találta, a végzés indokaival egyetértett, és indítványozta a támadott végzés tanácsülésen történő helybenhagyását.
[8] A vádlott fellebbezése – az alábbiak szerint – részben alapos.
[9] Az elővezetés, illetve az előállítás során felmerült költség összegét az elrendelő szerv a foganatosító szerv igazolása alapján, annak kézhezvételét követő 30 napon belül határozatban állapítja meg [R. 6. § (1) bek.].
[10] Az ítélőtábla a felmerült költség összegszerűségét az R. alapján helyesen állapította meg.
[11] Ugyanis az R. 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a szolgálati gépkocsi igénybevételével történő foganatosítása esetén 10 500 forint költségátalány az elővezetés, illetve az előállítás költsége.
[12] A megállapított költség ugyanakkor nem elővezetési, hanem előállítási költség, és ebből eredően annak viselésére az elővezetésre vonatkozó Be. 118. § (9) bekezdése nem alkalmazható.
[13] Az elővezetés az idézéssel szemben mulasztó személy személyi szabadságának átmeneti elvonása annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé kísérjék, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen való jelenlétét [Be. 118. § (1) bek.]. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel szembeni mulasztást követően, az e törvényben meghatározott esetekben határozatával rendelheti el az elővezetést [Be. 118. § (2) bek. 1. mondat]. Az elővezetés költsége nem bűnügyi költség [Be. 118. § (9) bek.].
[14] A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki a tételesen megállapított esetekben [Be. 119. § (1) bek.]. Aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása (illetve a Magyarországra történő kiadatása vagy átadása) esetén az őrizetét kell elrendelni, és hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé kell kísérni [Be. 119. § (2) bek. b) pont]. Ha a terheltet elfogatóparancs alapján fogják el, az elfogását követően a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült költség bűnügyi költség [Be. 119. § (5) bek.].
[15] Az R. 1. § a) pontja szerint a büntetőeljárásról szóló törvény alapján aa) elrendelt elővezetés, ab) a terhelt meghatározott bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása során felmerült költség megtérítésére kell alkalmazni. Az R. alkalmazásában az 1. § (2) bekezdés a) pontja alapján előállítás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti tevékenység (is).
[16] Ily módon az idézés kapcsán alkalmazott elővezetés költsége nem bűnügyi költség, míg az elfogatóparancs kapcsán alkalmazott előállítás előállításnak tekintendő és költsége bűnügyi költség.
[17] Egyébiránt a Legfelsőbb Bíróság a korábbi jogszabályi környezetben hozott BH 1988.27. számú döntésében már kimondta, hogy az elfogatóparancs alapján történő előállítás nem azonos az elővezetés foganatosításával.
[18] Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az állam előlegezett [Be. 145. § (1) bek. a) pont]. Ezek közé tartozik az elővezetési költség is. Az előállítási költséget az eljárást folytató bíróság a költségjegyzékben tartja nyilván mint bűnügyi költséget [a bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 11/2018. (VI. 12.) IM rendelet 4. § (1) bek.]. Az előállítási költség mint bűnügyi költség viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában dönt [Be. 561. § (2) bek. e) pont] a Be. 574-576. §-a alapján. Ez a szabály a Be. 589. §-a alapján a másodfokú eljárásban is irányadó rendelkezés.
[19] Az más kérdés, hogy az elővezetés, illetve az előállítás során felmerült költség összege – a jelen ügyben közömbös (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foganatosító szerv székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bevétele [R. 7. § (2) bek.].
[20] A bűnügyi költségként felmerülő előállítási költség viseléséről az ítélőtábla csak az ügydöntő határozatában lett volna jogosult dönteni.
[21] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 614. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel, a Be. 614. § (4) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a másodfokú eljárásban hozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést [Be. 614. § (1) bek.] elbírálva a Be. 606. § (1) bekezdése értelmében megváltoztatta annyiban, hogy a megfizetésre kötelezést mellőzte, de az összeg megállapítását helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. I. 923/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás