2020. évi LXVI. törvény indokolás
2020. évi LXVI. törvény indokolás
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A családon belüli vagyonmozgások döntő többsége már jelenleg is mentes a vagyonszerzési illetékek alól. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az illetékmentes ingyenes vagyonszerzések körének bővítését célozza, tekintettel arra, hogy a testvérek a nemzet alapját képező család szerves részét képezik, mindemellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a testvéreket is a közeli hozzátartozók között említi.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–2., 5. §
A hatályos szabályozás szerint – értékhatártól függetlenül – mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék.
A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a Javaslat – a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül – kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére, ajándékozására is.
A Javaslat szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – az egyértelmű jogértelmezés érdekében – önálló fogalom-meghatározást rögzít a testvér definícióját illetően. Az értelmező rendelkezés szerint az illetéktörvény alkalmazásában testvérnek kell tekinteni az „édes” testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel. Testvérnek számít továbbá az a személy is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).
3. §
A Javaslat értelmében az illetékmentességet érvényesítő vagyonszerzők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a testvér által illetékmentesen megszerzett ajándékot az állami adóhatóság felé nem kell bejelenteni.
4. §
A Javaslat átmeneti rendelkezésként fogalmazza meg, hogy a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt az ún. folyamatban levő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.
6. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás