666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet indokolás
666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet indokolás
az energetikai felülvizsgálatról szóló 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez
2022.01.01.
Az energetikai felülvizsgálatról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kormányrendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 7. pontjának, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv 16–18. cikkének 27. cikkének és II. mellékletének való megfelelést szolgálja.
A kormányrendelet kijelöli a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a rendszeres helyszíni energetikai felülvizsgálati kötelezettség alá eső fűtési- és légkondicionáló rendszerek, valamint ezek szellőző berendezéssel kombinált rendszereiről, valamint az energetikai felülvizsgálókról vezetett nyilvántartást vezető hatóságként. A Hatóság a nyilvántartáshoz való hozzáférést a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: Kamara) részére a Kamara energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében biztosítja.
A kormányrendelet meghatározza az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályait, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok körét, nyilvántartásba vételi és nyilvántartásból való törlési eljárás szabályait. Figyelemmel arra, hogy az energetikai felülvizsgálati tevékenységét kizárólag a Kamara által vezetett névjegyzékben szereplő természetes személy láthatja el, az energetikai felülvizsgálókról vezetett nyilvántartásban kizárólag olyan személy szerepelhet, aki Kamara által vezetett névjegyzék alapján érvényes jogosultsággal rendelkezik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azon korlátozásokat (szünetelés, felfüggesztés), amelyeket a Kamara foganatosított a felülvizsgálóval szemben. A korlátozás hatálya alatt álló felülvizsgáló a korlátozás megszűnéséig energetikai felülvizsgálati tevékenységet sem folytathat. Azon felülvizsgálót, akit a kamarai névjegyzékből töröltek, törölni kell a nyilvántartásból is. A kormányrendelet biztosítja annak lehetőségét is, hogy a felülvizsgáló, amennyiben felhagyna az energetikai felülvizsgálati tevékenységével, kérje a nyilvántartásból való törlését azzal, hogy a folyamatban lévő kötelezettségeit a kérelem benyújtása előtt még teljesítenie szükséges. A kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 40. §-ával összhangban tartalmazza a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországon végzett energetikai felülvizsgálati tevékenység ellátásával kapcsolatos szabályokat, továbbá honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületet vagy épületrészt kiszolgáló, energetikai felülvizsgálati kötelezettség alá eső rendszerek felülvizsgálóira nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő.
A felülvizsgálattal érintett rendszer első nyilvántartásba vételét a rendszert első alkalommal vizsgáló energetikai felülvizsgáló köteles elvégezni, figyelemmel arra, hogy a rendszer vonatkozásában olyan speciális műszaki adatok, információk rögzítésére van szükség, amelyet a rendszerüzemeltető nem ismer. Annak érdekében, hogy a felülvizsgálat a lakosságra további adminisztrációs terhet ne jelentsen, és az érintett rendszerekről megbízható, szakmai és pontos információk kerüljenek a nyilvántartásba, a változásokat a következő energetikai felülvizsgálat során az energetikai felülvizsgáló rögzíti a nyilvántartásba. A bejegyzett adatokról a rendszerüzemeltető minden esetben értesül, a rendszerről rögzített adatokhoz, jelentésekhez hozzáfér. Amennyiben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott mentességi feltétel a felülvizsgált rendszer vonatkozásával bekövetkezett, a rendszerüzemeltető kezdeményezi a rendszer nyilvántartásból való törlését. A mentességi ok fennállását a rendszerüzemeltető köteles igazolni.
A kormányrendelet alapján a felülvizsgálati kötelezettség alá eső, az energetikai felülvizsgálatra vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépését követően üzembe helyezett rendszerek esetében a rendszerüzemeltetőnek az üzembe helyezést követő 1 éven belül el kell végeztetnie a felülvizsgálatot, amelyhez a rendszerüzemeltető rendelkezésére álló valamennyi szükséges dokumentumot a felülvizsgáló rendelkezésére kell bocsátania. Azonban a felülvizsgáló a rendszer hozzáférhető részeit a helyszínen is vizsgálni köteles. A vizsgálat eredményét, a felülvizsgálati jelentést, a felülvizsgáló a nyilvántartáson keresztül állítja ki.
Annak érdekében, hogy a felülvizsgálati jelentést a rendszer által ellátott épület valamennyi tulajdonosa/bérlője megismerje, társasházak esetében közgyűlésen ismertetni kell, tekintettel arra, hogy a jelentés olyan műszaki beállításra, beszabályozásra visszavezethető veszteségeket tárhat fel, melyekkel a hűtési vagy fűtési rendszerek beruházás nélküli átállításával 1 °C hőmérsékletkülönbséget is el lehet érni. Ilyen esetben éves szinten nagyságrendileg 6% energiamegtakarítást lehet elérni, mely rezsicsökkenés formájában jelentkezik minden lakásnál. Azonban olyan eredmény is megállapításra kerülhet, hogy nem érhető el már beruházás nélküli energiamegtakarítás, ezért az épülettulajdonosok döntése szükséges a beruházások megvalósítása érdekében.
A kormányrendelet tartalmazza az energetikai felülvizsgálati kötelezettség ellenőrzésének eszközeit és az ellenőrzés eredményeként megállapított jogsértés esetén alkalmazott jogkövetkezményeket. A jogkövetkezmények figyelemmel vannak a fokozatosság és arányosság elvére. Bírság a Hatóság általi kötelezettség teljesítésére történő felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte esetén szabható ki. A kiszabható bírság mértéke arányosan került meghatározásra a kötelezettség alá eső rendszer teljesítményétől függően, figyelembe véve, hogy az lakó- vagy nem lakóépületet lát el.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás