667/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet indokolás
667/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet indokolás
az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló 667/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez
2021.01.01.
A kormányrendelet tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény hatályon kívül helyezése és – az Európai Unió elvárásinak is megfelelő – új törvény megalkotása vált szükségessé. Az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló 2020. évi CXLV. törvényben (a továbbiakban: törvény) pontosításra került a jogviszony megnevezése, és emiatt a jogszabály címe is az új szóhasználatot követi. Az országosan egységes értékesítési platform biztosítását a törvény új, koncessziós rendszerben biztosítja.
A törvény új fogalom használat bevezetése mellett rögzíti azon főbb célokat, hogy a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára a rendszer igénybevétele kötelező legyen, valamint hogy a rendszer üzemeltetését egy piaci szereplő lássa el viszonteladói hálózaton keresztül, akik a végfelhasználók felé értékesítik a termékeket, illetve szolgáltatásokat. A korábbi szabályozás eredményeként a végfelhasználók részéről az elektronikus értékesítés iránti kereslet folyamatosan nőtt, a szolgáltatások ezen úton történő igénybevétele növelte az elektronikus rendszer iránti bizalmat, a szolgáltatók részéről pedig kiterjesztésre került az elektronikus úton elérhető szolgáltatások köre. Ezen folyamatok további támogatása érdekében elengedhetetlen a megfelelő szabályozás biztosítása a koncessziós működési rendszerben is.
A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézményekre, továbbá jogok és kötelezettségek alapvető szabályaira vonatkozó főbb – törvényi szinten szabályozandó – rendelkezések (így különösen a koncesszióra és a szolgáltatóra, valamint az adatkezelésre vonatkozó szabályozás) mellett azonban szükséges az értékesítési jogviszony további azon feltételeinek rögzítése is, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást.
A törvény 7. § a) és b) pontjában adott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben állapítja meg az egységes rendszer működésének, továbbá a működtetésére irányuló szolgáltatásnak a szabályait, illetve a működtető és a szolgáltató, valamint a viszonteladók jogviszonyának, továbbá a viszonteladók és a végfelhasználók jogviszonyának lényegi elemeit, a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat. Ezen felhatalmazásnak megfelelően a rendelet részletesen rögzíti az elektronikus értékesítési rendszer résztvevőit, az egymással összefüggő jogviszonyok tartalmát, biztosítva az értékesítésben részt vevők jogainak érvényesíthetőségét és kötelezettségeinek betartását.
A rendelet strukturáltan az I. fejezetben az általános rendelkezéseket, a II. fejezetben a szolgáltatói szerződéssel kapcsolatos előírásokat, míg a III. fejezetben a viszonteladói szerződéssel kapcsolatos lényegi szabályokat rögzíti. Figyelemmel arra, hogy a törvény alapján a működtető kizárólag a viszonteladókon keresztül végzi a továbbértékesítést, saját ügyfelekkel nem rendelkezik, így a korábban hatályban volt kormányrendelettel ellentétben a jogszabály a működtető és a végfelhasználó közötti jogviszonyról nem rendelkezik.
A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény hatályon kívül helyezése és – az Európai Unió elvárásinak is megfelelő – új törvény megalkotása vált szükségessé. Az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről szóló 2020. évi CXLV. törvényben (a továbbiakban: törvény) pontosításra került a jogviszony megnevezése, és emiatt a jogszabály címe is az új szóhasználatot követi. Az országosan egységes értékesítési platform biztosítását a törvény új, koncessziós rendszerben biztosítja.
A törvény új fogalom használat bevezetése mellett rögzíti azon főbb célokat, hogy a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára a rendszer igénybevétele kötelező legyen, valamint hogy a rendszer üzemeltetését egy piaci szereplő lássa el viszonteladói hálózaton keresztül, akik a végfelhasználók felé értékesítik a termékeket, illetve szolgáltatásokat. A korábbi szabályozás eredményeként a végfelhasználók részéről az elektronikus értékesítés iránti kereslet folyamatosan nőtt, a szolgáltatások ezen úton történő igénybevétele növelte az elektronikus rendszer iránti bizalmat, a szolgáltatók részéről pedig kiterjesztésre került az elektronikus úton elérhető szolgáltatások köre. Ezen folyamatok további támogatása érdekében elengedhetetlen a megfelelő szabályozás biztosítása a koncessziós működési rendszerben is.
A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézményekre, továbbá jogok és kötelezettségek alapvető szabályaira vonatkozó főbb – törvényi szinten szabályozandó – rendelkezések (így különösen a koncesszióra és a szolgáltatóra, valamint az adatkezelésre vonatkozó szabályozás) mellett azonban szükséges az értékesítési jogviszony további azon feltételeinek rögzítése is, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást.
A törvény 7. § a) és b) pontjában adott felhatalmazás alapján a Kormány rendeletben állapítja meg az egységes rendszer működésének, továbbá a működtetésére irányuló szolgáltatásnak a szabályait, illetve a működtető és a szolgáltató, valamint a viszonteladók jogviszonyának, továbbá a viszonteladók és a végfelhasználók jogviszonyának lényegi elemeit, a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat. Ezen felhatalmazásnak megfelelően a rendelet részletesen rögzíti az elektronikus értékesítési rendszer résztvevőit, az egymással összefüggő jogviszonyok tartalmát, biztosítva az értékesítésben részt vevők jogainak érvényesíthetőségét és kötelezettségeinek betartását.
A rendelet strukturáltan az I. fejezetben az általános rendelkezéseket, a II. fejezetben a szolgáltatói szerződéssel kapcsolatos előírásokat, míg a III. fejezetben a viszonteladói szerződéssel kapcsolatos lényegi szabályokat rögzíti. Figyelemmel arra, hogy a törvény alapján a működtető kizárólag a viszonteladókon keresztül végzi a továbbértékesítést, saját ügyfelekkel nem rendelkezik, így a korábban hatályban volt kormányrendelettel ellentétben a jogszabály a működtető és a végfelhasználó közötti jogviszonyról nem rendelkezik.
1. §
A rendelkezés a törvényben nem szereplő, de a rendelet alkalmazása szempontjából szükséges fogalmakat határozza meg. A korábbi szabályozásnál szélesebb körben került sor az alapfogalmak meghatározására mind a szolgáltatás tárgya, mind a szolgáltatói, illetve viszonteladói jogviszony tekintetében, elkülönítve például a szolgáltatói és a viszonteladói szerződés, jutalék és üzletszabályzat fogalmát.
2. §
A rendelkezés a törvénnyel összhangban rögzíti a működtető koncesszió útján történő kiválasztásának kötelezettségét, valamint a működtető viszonteladói rendszerben történő értékesítési tevékenységének feltételeit, alapkötelezettségeit, melynek célja, hogy valamennyi végfelhasználó számára biztosítható legyen Magyarország egész területén a termékek elektronikus úton történő megvásárlásának lehetősége.
3. §
Szabályozásra kerültek a működtető és a szolgáltató, valamint a működtető és a viszonteladó között kötendő szerződésre vonatkozó rendelkezések.
4. §
A működtetőre vonatkozó kötelezettséget tartalmazó szabály biztosítja, hogy a fizetendő díjak és költségek számításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokra vonatkozó kimutatások a másik szerződő fél számára megismerhetők legyenek, biztosítva ezzel a szolgáltatók, illetve a viszonteladók számára a díjak és költségek ellenőrizhetőségének lehetőségét.
5–6. §
A rendelkezések rögzítik a termékek egységes elektronikus rendszerben történő megvásárlásának folyamatát.
7. §
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan rögzítésre kerül az egységes elektronikus rendszer működtetésével szemben támasztott általános követelményszint. A rendszer rendelkezésre állásának mértéke a koncessziós szerződésben kerül meghatározásra, ezért a rendelet csak a rendelkezésre állás minimumszintjét határozza meg. A rendelkezések rögzítik a követelményszint nem teljesítése esetére az egyeztetési kötelezettséget, a felelősség vizsgálatát, valamint a működtető karbantartási jogát és kötelezettségeit is.
8. §
A törvényi szabályozással összhangban kiegészítésre kerültek az adatkezelési szabályok a végfelhasználó mentességre vagy kedvezményre vonatkozó adataira vonatkozóan.
9–10. §
A rendelkezések rögzítik a szolgáltatói jogviszony lényegi elemeit, különös tekintettel a termék díjra, illetve a szolgáltatói jutalékra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatói szerződés megkötésének szabályait. Főszabályként a végfelhasználó által a termék díjaként fizetendő díj megegyezik azzal a díjjal, amelyet a végfelhasználó akkor fizetne, ha az adott terméket nem az egységes rendszeren keresztül vásárolná meg.
11. §
Szabályozásra került a működtető által a szolgáltató felé vállalt, az egységes rendszer rendelkezésre állására vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése esetén a működtető által fizetendő kötbérminimum mértéke, a kötbéralap, valamint a kötbér megfizetésének egyéb feltételei.
12–13. §
Meghatározásra kerülnek a szolgáltatói szerződésre vonatkozó feltételek. A rendelkezések tartalmazzák ezen túlmenően részletesen az egyedi szerződés és az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeit.
14–16. §
Szabályozásra kerültek az elektronikus parkolási szolgáltatás, a közúti közlekedési célú szolgáltatás, illetve a személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén a működtetőt terhelő kötelezettségek és a működtető által a szolgáltató részére nyújtott esetleges támogatási szolgáltatások.
17–18. §
A szabályozás tartalmazza a szolgáltatói jutalék, illetve a működtetőt megillető díj mértékére vonatkozó előírásokat, illetve a működtető szolgáltató felé történő havi elszámolási kötelezettségeinek szabályait. A szolgáltatói jutalék alapja a végfelhasználó által fizetendő díj általános forgalmi adó nélkül számított összege, a működtetőnek járó szolgáltatói jutalék mértéke pedig a koncessziós eljárásban a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés szerinti mértékben kerül meghatározásra.
19–20. §
A rendelet ezen szabályai rögzítik a szolgáltatói szerződés módosításának, illetve megszűnésének feltételeit. A szolgáltatók érdekeinek védelme érdekében a szerződések szerződési feltételeit csak akkor lehet egyoldalúan a szolgáltató számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szolgáltatói szerződés ezt a működtető számára egyértelműen meghatározott feltételek vagy körülmények esetére lehetővé teszi. A működtető ebben az esetben a szolgáltatót a módosításról legkésőbb a módosítás hatálybalépését megelőző 60. napig a szolgáltatói üzletszabályzatban meghatározott módon köteles értesíteni. Amennyiben a szolgáltató a szerződés módosítását nem tudja teljesíteni, úgy köteles arról a működtetőt haladéktalanul írásban értesíteni, az akadályok részletes ismertetése mellett. A szolgáltató csak alapos okból tagadhatja meg a módosítás végrehajtását, és a jogszabály azt is rögzíti, hogy mit tekint alapos oknak. Ezen rendelkezések biztosítják egyrészt, hogy a szolgáltatókkal szemben is érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, valamint egy minden szempontból egységes rendszer alakuljon ki és maradjon fenn.
21–23. §
Meghatározásra kerültek a működtető és a viszonteladók közötti jogviszony alapvető feltételei, és a viszonteladói továbbértékesítési folyamatok. A rendelkezések rögzítik a viszonteladók csatlakozási jogát a rendszerhez, valamint a működtető kötelezettségét a viszonteladók csatlakozásának biztosítására, ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a működtető számára a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesüléshez, amennyiben az adott viszonteladó csatlakozása a rendeletben meghatározott konkrét esetek kockázatait hordozza. A rendelkezések tartalmazzák a viszonteladói szerződésre vonatkozó alapvető követelményeket.
24–25. §
A rendelkezések szabályozzák a viszonteladói kötelezettségeket a végfelhasználókkal fennálló jogviszonyban, biztosítva az egységes rendszer alkalmazására vonatkozó tájékoztatást és a végfelhasználókkal szembeni megkülönböztetés-mentes eljárást. Kiemelésre kerül, hogy a viszonteladó nem köteles minden terméket továbbértékesíteni, de a terméktípuson belül értékesítésre kerülő termék vonatkozásában köteles a teljes országos lefedettséget biztosítani.
A végfelhasználók érdekeinek érvényesítése érdekében a panaszkezelés biztosításra került, amelynek során a rendelet biztosítja a viszonteladó által a működtető felé az érintett egyedi tranzakció azonosító átadását.
26–27. §
Szabályozásra kerül a működtető által a viszonteladó részére fizetendő továbbértékesítési jutalék, amelynek mértékét a koncessziós eljárás eredményképpen kötött szerződés tartalmazza. A rendelet rögzíti a jutalék elszámolásának szabályait.
28. §
A rendelkezések tartalmazzák a viszonteladói tevékenység korlátozására vonatkozó feltételeket. A működtetőnek a jogszabályban rögzített négy esetben van joga a viszonteladói tevékenység korlátozására. A korlátozási feltételek egyértelműen olyan esetekben valósulnak meg, ahol a viszonteladó tevékenysége kockázatot jelent az egységes rendszer alkalmazása szempontjából.
29–30. §
Szabályozásra kerülnek a viszonteladói szerződés módosításának feltételei, korlátozva a működtető részéről történő egyoldalú módosítás lehetőségét. Rögzítésre kerül, hogy a működtető köteles a rendszer használatát érintő műszaki paraméterek megváltoztatása előtt legalább 60 nappal tájékoztatni a viszonteladót minden olyan műszaki módosításról, amely a szolgáltatások nyújtására, igénybevételére vagy egyébként a viszonteladói szerződés teljesítésére befolyással lesz, biztosítva a viszonteladónak a jogot a szerződés felmondására.
31–33. §
A rendelkezések tartalmazzák a viszonteladói szerződés megszűnésének eseteit és a felek közötti elszámolás határidejét.
34. §
Hatályba léptető rendelkezés.
35–36. §
Jogharmonizációs záradék, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott bejelentési kötelezettségnek való megfelelésre utaló záradék.
37. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás