67/2020. (XII. 12.) BVOP utasítás

a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati kutyáinak rendszeresítéséről, beszerzéséről, tartásáról, tenyésztéséről, kiképzéséről és alkalmazásáról

2023.02.01.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a szolgálati kutyákkal kapcsolatos gazdálkodási, állategészségügyi, takarmányozási, tenyésztési, képzési, szolgálatellátási, igénybevételi és koordinációs feladatok, valamint a kutyavezetők képzésével, szolgálatszervezésével összefüggő feladatok szabályozására – a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), továbbá valamennyi büntetés-végrehajtási intézetre, intézményre, gazdasági társaságra (a továbbiakban: bv. szervek).

2.¹ Értelmező rendelkezések

2.1. alapképzés: a kutyavezetői szolgálati beosztások ellátásához szükséges ismereteket adó, rendészeti tárgyú, iskolarendszeren kívüli képzés, melynek célja a kutyavezető felkészítése a szolgálati kutyával történő feladatellátásra;

2.2. akkreditált képzés: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben meghatározottak szerinti képzések, amelyek az egyéni feladat-végrehajtási képességek növelésére, a szakmai ismeretek elmélyítésére irányulnak, a szolgálati kutyavezetők és kutyáik részére meghatározott időszakonként és időtartamban, az eredményes szolgálatellátás érdekében végrehajtott teljesítményfelmérő és fejlesztőképzés formájában;

2.3. alaptanfolyam: az a képzési forma, amely a szolgálati kutyák képzésére, a későbbi szaktanfolyamra történő beiskolázáshoz szükséges ismeretek megszerzésére készíti fel a kutyavezetőt és szolgálati kutyáját;

2.4. alkalmazás: a szolgálati kutya kutyavezető által történő alkalmazása meghatározott feladat teljesítésére, különösen a szolgálati kutyával történő biztonsági tevékenységgel összefüggő feladatokra, a szolgálati kutya alkalmazása nyomkövetésre, kábítószer és egyéb anyagok keresésére, objektumőrzésre, kényszerítőeszközként;

2.5. átképzés: a már kiképzett szolgálati kutya más szakterületre való képzése;

2.6. belső törzskönyv: a bv. szervek tenyésztési programjában szereplő, törzskönyvvel nem rendelkező tenyészegyedek – esetleg azok ismert rokonai – adatainak nyomon követésére szolgáló adatbázis;

2.7. bevethetőségi engedély: a szolgálati kutya alap- és szaktanfolyamokon, valamint az éves minősítő vizsgákon elért eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv, amely a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírtak szerinti gyakorlatok eredményes végrehajtását igazolja. Bevethetőségi engedélyt csak az a kutya kaphat – ennél fogva szolgálat ellátására csak az a kutya fogható –, amelyik legalább „MEGFELELŐ” minősítést szerzett;

2.8. „duál” képzettségű kutya: az a szolgálati kutya, mely kétfajta szakirányú végzettséggel rendelkezik;

2.9. egyéb keresőkutya: a BVOP Biztonsági Szolgálat (a továbbiakban: Biztonsági Szolgálat) vezetője által engedélyezett anyag keresésére kiképzett szolgálati kutya;

2.10. fogyatékolás: a szolgálati kutyák számának csökkenése elhullás vagy selejtezés miatt;

2.11. gyakorló kábítószer: a kábítószer-kereső kutyák képzéséhez beszerzett, tárolt és a kutyavezető vagy a kiképző részére gyakorlás céljából átadott anyag, ami a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kábítószernek, pszichotróp anyagnak vagy pszichoaktív szernek minősül;

2.12. igénybevétel: a kutyavezető, valamint a szolgálati kutya konkrét igénybevétele, kirendelése valamely szolgálati feladat teljesítésére, így különösen biztosítási, fogolyszökés vagy engedély nélküli eltávozás helyszínére történő kirendelés, biztonsági vizsgálatokon, biztonsági szemléken, operatív akciókon, bemutatókon történő részvétel, illetve egyéb szolgálati célú kutyával végrehajtott szolgálati tevékenység;

2.13. képzés: a kutyavezető alapképzése, tanfolyami képzése, továbbképzése, összevont képzése, valamint a helyi szinten szervezett, jóváhagyott szinten tartó képzések;

2.14. kiképző: aki rendelkezik a szolgálati kutyavezetők képzésében, és a szolgálati kutyával történő szolgálatellátásban, valamint egyéb felnőttoktatásban mindösszesen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal;

2.15. kiválasztási eljárás: a leendő kutyavezető előzetes alkalmassági vizsgálata, melynek célja, hogy felmérje a jelölt alkalmasságát, személyiségjegyeit az adott feladat ellátására. Fizikai, pszichikai terhelhetőség, szakmai ismeretek, készségek felmérése a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt legalább két fő bizottsági tag bevonásával;

2.16. központi beszerzés: a BVOP által finanszírozott beszerzés;

2.17. központi továbbképzés: a BVOP által szervezett és végrehajtott továbbképzés;

2.18. központi, tanfolyami képzési helyszín: a Biztonsági Szolgálat vezetője által képzési parancsban kijelölt, akkreditált tanfolyami képzés helyszíne, mely alkalmasságát – a munkavédelmi szakterülettel együttműködésben – előzetes helyszínbejárás során, kockázatelemzés alapján munkabiztonsági szemlebizottság jóváhagyásával jelöli ki;

2.19. kutyatelep-vezető: aki rendelkezik szolgálati kutyavezetői vizsgával/minősítéssel, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban részletezett képzés követelményeit teljesítette [aki a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati kutyáinak rendszeresítéséről, beszerzéséről, tartásáról, tenyésztéséről, kiképzéséről és alkalmazásáról szóló 67/2020. (XII. 12.) BVOP utasítás módosítása hatálybalépését megelőzően ezen beosztást már betölti, részére 2 év haladék biztosítható];

2.20. kutyavezető: a bv. szerv azon véglegesített hivatásos állományú tagja, akit – a meghatározott képzésen történő részvétel és eredményes (elméleti és gyakorlati) vizsga alapján – parancs alapján kutyavezetői beosztásba kineveznek (megbíznak), beosztásához szolgálati kutyát rendszeresítenek;

2.21. minősítés: a szolgálati kutya szolgálatra alkalmasságának évenkénti vagy időszakos vizsgálata, az érintett szakterület sajátosságainak megfelelően, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt minősítő teljesítménybírálati rend szerint;

2.22. őrző-védő kiképző segéd: az a személy, aki felkészültsége alapján elősegíti és végrehajtja az őrző-védő munka során a kutya őrző-védő munkájának fejlesztését, szolgálati feladatra való alkalmasságának minőségi javulását;

2.23. őrző-védő munka: a szolgálati kutyának a kutyavezető és bármely testületi tag, a fogvatartottak, valamint önmaga védelmére, a tetten ért személy elfogására, valamint terület és objektum őrzésére irányuló tevékenysége;

2.24. selejtezés: a szolgálati állatok alkalmazásból történő kivonási eljárása, amely magában foglalja a szolgálati állatok állományból való törlését is;

2.25. szagmaradvány: az egyén egyedi személyi szagmintáját rögzítő anyag, melyet a nyomkövető szolgálati kutya nyomkövetésének biztosítására az arra kiképzett személy rögzíthet a személy által használt tárgyakról;

2.26. szak: a bv. szerv kutyás szolgálatánál ellátott speciális őrző-védő, illetve szimatmunkára felkészítő képzési irány;

2.27. szaktanfolyam: az a képzési forma, mely a szolgálati kutyák képzésére, közvetlenül a szolgálatban történő alkalmazásra készíti fel a kutyavezetőt és szolgálati kutyáját; a szolgálati kutyavezetők részére kiképzésmetodikai és metodológiai ismereteket, a szolgálati kutyák tartásához, élelmezéséhez, állategészségügyi ellátásához ad ismereteket. A szolgálati kutyák részére előírt kutyakiképzési ismereteket ad, valamint felkészíti a kutyavezetőt a szolgálati kutyával történő napi szolgálatellátásra;

2.28. szimatmunka: a szolgálati kutya szaglásának használatával végzett kereső munkája;

2.29. szolgálatellátás: az az időtartam, amely alatt a kutyavezető a szolgálati kutyával kapcsolatos szolgálati feladatait teljesíti;

2.30. szolgálati kutya: a rendvédelmi szerv szolgálati feladatait támogató, kiképzett és évenként minősített állat, melyet kényszerítő eszközként, bűncselekmények felderítésére, a felderített bűncselekmény, valamint jogellenes magatartás megszüntetésére, a fogvatartott őrzésére kirendelt állomány tagjainak védelmére, fogvatartott védelmére, objektumvédelemre alkalmaz. Szolgálati kutya csak a bv. szerv tulajdonában lévő és külön tartósbérleti szerződés alapján a szolgálati kutyavezető tulajdonát képező, tartósbérletbe vett kutya lehet. A tartósbérletbe átvett kutyának szolgálatba állítás, illetve tanfolyamra beiskolázás előtt teljesítenie kell a külön meghatározott átvételi követelményeket. Ezen túlmenően teljesítenie kell a szakképzettségének megfelelő tanfolyami és vizsga előírásokat;

2.31. tartós használatba vételi szerződés: olyan, a kutya tulajdonosa és a használatba vevő bv. szerv között kötött megállapodás, amely alapján a használatba adó átadja a tulajdonában lévő kutyát határozatlan időre a használatba vevő részére képzésre, gondozásra, szolgálatellátásra, azzal, hogy a tartós használatba adott kutya tulajdonjoga a használatba adónál marad. Tartós használatba csak a kutya eredeti tulajdonosának bizonyíthatóan legalább hat hónapja tulajdonában lévő kutya – melynek előképzését maga végezte el – vehető. Szolgálatra felkészítő alap- és szaktanfolyamra, valamint szolgálat ellátására csak a tulajdonos saját részére adható ki;

2.32. utánpótláscélú kutya: az a még képzetlen vagy képzés alatt álló, kölyök, növendék vagy felnőtt, érvényes minősítéssel nem rendelkező kutya, amelyet az életkoránál fogva vagy egyéb más okból alkalmatlanná vált kutya pótlására vagy új kutyavezető mellé tervezett beosztáshoz közvetlenül a tanfolyamszerű képzés előtt rendszeresítenek.

3. Szolgálati kutyát tartani csak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, a köz- és állategészségügyi szabályok betartásával lehet.

4.² A szolgálati kutya csak a képzettségének, minősítésének megfelelő feladatok végrehajtására alkalmazható.

5.³ Kutyavezetőnek csak a tervezett feladatok ellátására jogosító szakképzésben részesült, a beosztással járó kötelezettségeket önként vállaló, megfelelő fizikai állóképességgel rendelkező, véglegesített személyi állományi tagot lehet kijelölni. Szolgálati kutyát csak kijelölt vezetője alkalmazhat, vezethet fel szolgálati feladatok ellátására, azonban végszükség esetén bármely olyan személyi állományi tag, aki kutyavezetői beosztással rendelkezik, és a kijelölt kutyát jól ismeri.

6. Minden szolgálati kutyának csak egy kutyavezetője, egy kutyavezetőnek egyszerre maximum kettő érvényes minősítéssel rendelkező szolgálati kutyája lehet. Ettől eltérni csak a Biztonsági Szolgálat vezetőjének engedélyével lehet, elsősorban utánpótláscélú kutya nevelése érdekében.

7. A szolgálati kutyák alkalmazhatóságának megtartása érdekében a kutyatelep-vezetőt, a kutyakiképzőt és a kutyavezetőt elsősorban a kutyával végrehajtandó szolgálati feladatra kell vezényelni. Más jellegű tevékenység ellátására csak a bv. szerv vezetőjének külön írásos engedélyével lehet beosztani.

8. Szolgálatba a szolgálati kutya csak állományparancsban kinevezett (megbízott) kutyavezetővel állítható. A kutyavezető feladatait őrutasításban vagy szolgálati utasításban, illetve munkaköri leírásban kell rögzíteni.

9. Elsődlegesen a kutyavezető felelős a szolgálati kutya képzettségéért és képzettségi szintjének fenntartásáért, kondíciójáért, ápoltságáért, norma szerinti élelmezéséért, elhelyezési körlete tisztán tartásáért, felszerelésének karbantartásáért, egészségi állapotáért. Ha a kutya szolgálatra való alkalmassága a kutyavezetőnek felróható okból csökken vagy megszűnik, akkor a kutyavezető ellen fegyelmi, valamint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

II. FEJEZET

A BV. SZERVNÉL RENDSZERESÍTETT SZOLGÁLATI KUTYÁK ÉS ÁLLOMÁNYTÁBLÁZATUK

10. A bv. szervnél szolgálati állatként kutyák rendszeresíthetők.

11.⁴ A bv. szerv tulajdonában lévő szolgálati kutyákat állományba kell venni, az alábbi besorolás szerint:

a) járőr szolgálati kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a járőr kutyáknak előírt szakvizsgával, valamint megkapta a végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja;

b) speciális elfogó kutya: az a járőr szolgálati kutya, amely e speciális tevékenységre jogosító szakképzésben részesült, és rendelkezik az előírt szakvizsgával, megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt félévente sikeresen megújítja. Speciális elfogó kutyákat csak a Műveleti Osztályok és a Műveleti Csoportok alkalmazhatnak. Annál a területi szervnél, ahol nincs Műveleti Osztály vagy Műveleti Csoport, csak a rendkívüli esemény felszámolására kirendelt Műveleti Egységhez tartozó speciális elfogó kutya alkalmazható;

c) kábítószer-kereső kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a kábítószer-kereső kutyáknak előírt szakvizsgával. Megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja;

d) technikaieszköz-kereső kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a technikaieszköz-kereső kutyáknak előírt szakvizsgával, megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja;

e) lőfegyver, lőszer és pirotechnikai anyag kereső kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a lőfegyver, lőszer és pirotechnikai anyag kereső kutyáknak előírt szakvizsgával, megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja;

f) nyomkövető kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a nyomkövető kutyáknak előírt szakvizsgával, megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja;

g) személykereső kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a személykereső szolgálati kutyáknak előírt szakvizsgával, megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja;

h) egyéb képzettségű kutya: az a szakképzésben részesült szolgálati kutya, amely rendelkezik a területi szervek által újonnan kért járőr vagy kereső kutyáknak előírt szakvizsgával, megkapta az e tevékenységre szóló végleges bevethetőségi engedélyt, és azt évente sikeresen megújítja. Az egyéb képzettségű kutyák képzését, képzettségi megnevezését, képzettségi követelményeit a Biztonsági Szolgálat vezetője – a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatba utólag felvett és jóváhagyott követelmények alapján – kizárólag írásban engedélyezi;

i) belső tenyésztésből származó kutya: a belső tenyésztésből származó kölyökkutyákat élve születésük napja után a 8. napon állományba kell venni, azokról a kijelölt bv. szervnek kell gondoskodni a speciálisan erre a célra kialakított telepén. A kölyökkutyákat 10 hetes koruk után célirányosan, az általános szolgálati kutyáknak megfelelő nevelésben kell részesíteni. 6 hónapos koruk után a szolgálati igényeknek, valamint ösztönös adottságaiknak megfelelő szakirányú nevelésre kell fogni, előrehaladásukról havonta szemlét kell tartani. A szemlén nem megfelelő kölyökkutyákat azonnal selejtezni és értékesíteni kell. Első felmérésük után a havi rendszeres felméréseket teljesítő kutyákat 12 hónapos koruk után a lehető legrövidebb időn belül alaptanfolyamra kell beiskolázni. A kölyökkutyák nevelését a kijelölt kiképző és a szakmai felügyelete alá vont kutyavezető végzi, tevékenységükről havi rendszerességgel szóban és írásban jelentést tesznek a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt személynek.

12. A rendszeresített szolgálati kutya a kiképzését követően lehet

a) őrkutya;

b) járőrkutya;

c) általános járőrkutya (alap nyomkövető képzettséggel rendelkező járőrkutya);

d) speciális elfogókutya (a bv. szerv műveleti egységeivel közösen alkalmazható kutya);

e) nyomkövető kutya;

f) személykereső kutya;

g) kábítószer-kereső kutya;

h) mobiltelefon-kereső kutya;

i) egyéb keresőkutya;

j) oktatási célú, bemutatókon közreműködő és versenykutya.

13.⁵ A bv. szerv vezetője a szolgálati kutyák szükséges létszámát állománytáblázatban határozza meg, amelyet a Biztonsági Szolgálat vezetőjének jóváhagyásra megküld. Az állománytáblázatot évenként felül kell vizsgálni, arról feljegyzést kell készíteni, melyet a szakirányító szervnek meg kell küldeni. Az agglomerációs körzetekben rendszeresített kereső vagy egyéb képzettségű kutya szolgálati helyét elsősorban az agglomerációs körzetet vezető bv. szervnél kell kialakítani.

14. A bv. szerveknek a szolgálati kutyáikat név, életkor, azonosító chipszám, képzettség szerint – a rendszeresített nyomtatvány alapján – kell nyilvántartaniuk.

15. A szolgálati kutyák országos állománytáblázatának nyilvántartása és kezelése a Biztonsági Szolgálat feladata.

16. A bv. szervnél csak a feladatok ellátásához szükséges létszámú szolgálati kutya tartható. Ettől a létszámtól indokolt esetben – pl. új kutya beszerzése során annak állományba vételéig –, a bv. szerv vezetőjének engedélyével el lehet térni, amennyiben a szükséges feltételek biztosítottak.

17. A kutyavezető más bv. szervhez – azonos munkakör és feladatrendszer esetén – csak a szolgálati kutyájával együtt helyezhető át. A kutya értékének ellentételezésével kapcsolatban az érintett bv. szerveknek – a Biztonsági Szolgálat tájékoztatása mellett – egymással megállapodást kell kötniük.

III. FEJEZET

SZOLGÁLATI KUTYÁKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK

18. Az utasításból adódó feladatok végrehajtását a Biztonsági Szolgálat koordinálja.

19. A Biztonsági Szolgálat

a) az utasításban meghatározott körben – a BVOP szakirányító szerveként – biztosítja a kutyavezetőkkel, valamint a szolgálati állatokkal kapcsolatos feladatok egységes végrehajtását;

b) ellátja a szolgálati állatok igénybevételével, alkalmazásával és tartásával kapcsolatos szakfelügyeletet;

c) vezeti a szolgálati kutyák országos szakmai nyilvántartását;

d) engedélyezi a szolgálati kutyák képzésével, igénybevételével, alkalmazásával és elhelyezésével, tartásával kapcsolatos felszereléseket, ruházati anyagokat, elhelyezési körleteket, szállítójárműveket;

e) szervezi és irányítja a tenyésztéssel összefüggő feladatokat;

f) véleményezi a szolgálati állatokkal összefüggő jogszabályok és egyéb normák tervezeteit;

g) értékeli és elemzi a szolgálati állatok igénybevételével és alkalmazásával kapcsolatos statisztikai adatokat;

h) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szolgálati állatok vásárlását, valamint azok alkalmazásból történő kivonását, értékesítését;

i) szervezi, irányítja és ellenőrzi a kutyavezetők alapképzését, továbbképzését és vizsgáztatását;

j) a gazdasági szakterülettel közösen megállapítja a szolgálati kutyák élelmezési normáját;

k) kapcsolatot tart és együttműködik a társszervekkel, civil szervezetekkel a közös gyakorlatokkal, képzésekkel, bemutatókkal és versenyeken való részvétellel összefüggésben;

l) minden évben meghatározza a tervezett kutyavezetői tanfolyamok és az éves minősítővizsgák helyét, időpontjait, valamint a vizsgabizottság tagjait;

m) részt vesz a kutyavezető-jelöltek kiválasztási eljárásában.

20. A bv. szerv feladata:

a) biztosítja a szolgálati kutyák tartásának feltételeit;

b) gondoskodik a szolgálati kutyák élelmezéséről, ellátásáról;

c) biztosítja a szolgálati kutyás feladatok ellátásához szükséges eszközöket, anyagokat, a kutyavezetők számára a megfelelő minőségű egyéni felszerelést, védőruházatot, valamint a kiképzések biztonságos végrehajtásához szükséges eszközöket, védőfelszereléseket;

d) javaslatot tesz a kutyavezetők személyére;

e) felelős a szolgálati kutyák intézeti biztonsági rendszerébe történő integrálásáért, a kutyavezetők alapfokú szolgálati kutyavezetői tanfolyamra történő beiskolázásáért, a helyi szinten tartó képzések megszervezéséért, végrehajtásáért, a szolgálati kutyák elhelyezéséhez, tartásához, alkalmazásához szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételek biztosításáért.

21. A bv. szervek a feladatok végrehajtása során együttműködhetnek egymással vagy a társ rendvédelmi és polgári szervezetekkel, egyesületekkel, magánszemélyekkel, azonban együttműködésimegállapodás-tervezetüket kötelesek a Biztonsági Szolgálat vezetője részére véleményezés céljából megküldeni.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁS TEVÉKENYSÉG SZEMÉLYI FELTÉTELEI, AZ EGYES SZAKTERÜLETEK, SZEMÉLYEK FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA

22. Az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettesének feladata:

a) a szükséges feltételek megléte esetén engedélyezheti a BVOP személyi állománya tekintetében a szolgálati kutyának a kutyavezető otthonában történő tartását, magánlakáson való elhelyezését;

b) a kutya magánlakáson történő elhelyezése esetén megállapodást köt a BVOP személyi állományába tartozó kutyavezetővel.

23. A bv. szerv vezetőjének feladata:

a) határoz a szolgálati kutya rendszerbe állításáról (a szolgálati kutyák alkalmazásának feltételeit – a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a biztonságirendszer-leírásban és intézetparancsnoki intézkedésben kell rögzíteni);

b) a biztonsági osztályvezető javaslata alapján megbízza vagy kinevezi a kutyatelep-vezetőt és a kutyavezetőket, a sikeresen zárult kiválasztási eljárás után;

c) jóváhagyja a szolgálati kutyás tevékenységgel összefüggő költségvetési és képzési kereteket, tervezeteket;

d) ellenőrzi a gyakorló kábítószerek szabályos elhelyezését, az engedélyek, dokumentációk érvényességét, szabályos vezetését;

e)⁶ a szükséges feltételek megléte esetén – a biztonsági osztályvezető és a kutyatelep-vezető javaslata alapján – engedélyezheti a szolgálati kutyának a kutyavezető otthonában történő tartását. A kutya otthontartása esetén, az annak ellátásával kapcsolatos feladatokról, feltételekről külön megállapodást köt a kutyavezetővel. A megállapodásban rögzíteni kell a kutya szállításának, ellátásának, tartásának feltételeit. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni a Biztonsági Szolgálat vezetője, illetve az általa kijelölt személy szakmai véleményét.

24.⁷ Az agglomerációs központ gazdasági osztályának és a Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete gazdasági vezetőjének közös feladata:

a) biztosítja a szolgálati kutyák tartásához szükséges feltételeket;

b) gondoskodik a szolgálati kutyák megadott normák alapján történő élelmezéséről és ellátásáról;

c) biztosítja a szolgálati kutyás feladatok ellátásához szükséges eszközöket, anyagokat, a kutyavezetők számára a megfelelő minőségű, biztonságos egyéni felszerelést, beleértve a kutyatelep-vezetők, a kutyavezetők, a kutyakiképzők védőruhával történő ellátását.

25. A biztonsági/műveleti osztályvezető feladata:

a) saját szervezeti egységén belül működteti a bv. szerv kutyatelepét;

b) felügyeli a kutyatelep működését, azt a kutyatelep-vezetőn keresztül irányítja;

c) gondoskodik a szolgálati kutyák alkalmazásához, képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról;

d) elkészíti a kutyavezetők őr- vagy szolgálati utasításait, munkaköri leírását;

e) biztosítja a helyi képzésekhez szükséges, előírt képzési óraszámot;

f) ellenőrzi a szolgálati kutyás tevékenységgel kapcsolatos helyi feladatok végrehajtását.

26. A kutyatelep-vezető feladata:

a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi az alárendelt beosztottak tevékenységét;

b) megszervezi a szolgálati kutyák élelmezésének, elhelyezésének, egészségügyi ellátásának biztosítását;

c) elkészíti a kutyavezetők és kutyáik képzéseivel kapcsolatos terveket, meghatározza a helyi szinten tartó képzések helyét, idejét, módját, a résztvevők körét;

d) elvégzi a szolgálati kutyák minősítésével kapcsolatos feladatok előkészítését;

e) a minősítő vizsga során együttműködik a minősítő bizottság tagjaival;

f) vezeti a telep működésével kapcsolatos okmányokat;

g) helyi szinten irányítja a kutyavezetők és a szolgálati kutyák képzését;

h) a távollévő kutyavezetők szolgálati kutyáinak ápolására, ellátásukra, lemozgatásukra intézkedik;

i) felterjeszti a bv. szerv vezetője részére b)–g) pontban keletkezett dokumentumokat jóváhagyásra.

27. Kutyatelep-vezetőnek olyan szakmailag felkészült, hivatásos állományú tiszthelyettest vagy zászlóst lehet megbízni vagy kinevezni, aki legalább 3 éves büntetés-végrehajtási vagy társ rendvédelmi szervnél szerzett kutyás szakmai gyakorlattal rendelkezik.

28. A kutyatelep-vezető részére munkaköri leírásban kell meghatározni a beosztott kutyavezetők irányítási és ellenőrzési kötelezettségét, a szolgálati állatok ellátási és gondozási rendjét, a kutyavezetők és a szolgálati állatok képzésének és továbbképzésének irányítását, az állategészségügyi előírások betartását, a telepre és a szolgálati kutyákra vonatkozó nyilvántartások vezetését.

29. A kutyatelep vezetője a kutyás tevékenységgel összefüggésben szakmai elöljárója a kutyakiképzőnek, a kutyavezetőknek.

30. A kutyakiképző feladata:

a) a kutyakiképző felelős a kutyavezetők és szolgálati kutyáik szakszerű elméleti és gyakorlati képzésének végrehajtásáért, az utánpótláscélú kutyák képzéséért;

b) a kutyakiképző a kiképzési feladatok végrehajtása során, azokkal összefüggésben szakmai elöljárója a képzésen részt vevő kutyavezetőknek, őrző-védő segédeknek;

c) a kutyakiképző, a képzések megkezdése előtt köteles a részt vevő kutyavezetők, őrző-védő segédek részére munka- és balesetvédelmi oktatást tartani, továbbá köteles ellenőrizni felszereléseik meglétét, állapotát, amennyiben azok hiányosak, vagy állapotuk nem megfelelő, a kutyavezető a képzésen nem vehet részt, a hiányosságok pótlásának megtörténtéig;

d) a munka- és balesetvédelmi oktatás tényét az oktatási naplóban, valamint az erre a célra szolgáló nyomtatványon rögzíteni kell.

31. A kutyatelep-vezetők, a kutyakiképzők kötelesek évente szakmai továbbképzésen részt venni, az azon elhangzott új szakmai ismereteket a képzésekbe beépíteni.

32. A kutyavezető feladata:

a) a szolgálati kutyák szolgálatellátására és alkalmazására vonatkozó előírásokat betartani, az alkalmazást jelenteni;

b) a szolgálati kutyák tartására, biztonságos elhelyezésére vonatkozó előírásokat betartani;

c) a rábízott szolgálati kutya ápolásáról, ellátásáról, élelmezéséről, egészségügyi ellátásáról, szolgálatteljesítésre alkalmas állapotáról gondoskodni;

d) a szolgálati kutya elhelyezési körletét, szükség szerint az alkalmazási helyét rendben tartani, takarítani, fertőtleníteni;

e) a részére kiadott kutyafelszerelési és -kiképzési eszközök szabályszerű tárolásáról, meglétéről, használhatóságáról gondoskodni;

f) a beosztásához előírt kutyavezetői képzéseken, továbbképzésen, szemlén, minősítésen szolgálati kutyájával együtt részt venni;

g) a kutya szinten tartó képzését az előírásoknak megfelelően végezni;

h) a szolgálati kutyával évente vagy szükség szerint állatorvosi vizsgálaton megjelenni, a szükséges védőoltások beadását időben elvégeztetni, sérülés esetén a kutya ellátásáról haladéktalanul gondoskodni;

i) a szolgálati kutya megbetegedését azonnal jelenteni;

j) a szolgálati kutya alkalmazhatóságának akadályait, a kutya teljesítőképességének változásait jelenteni;

k) a beosztásához előírt nyilvántartásokat vezetni, és az igényelt adatszolgáltatást elvégezni;

l) a szolgálatellátás során a kutya által okozott szennyezést megszüntetni;

m) köteles a szolgálati kutyát olyan módon vezetni, hogy az vétlen személyeknek sérülést ne okozzon;

n) amennyiben részére kiképzési célú kábítószert adtak ki, annak szabályszerű tárolásáról, felhasználásáról gondoskodni az 1. mellékletben szereplő, a kábítószer-kereső szolgálati kutyák képzéséhez kapcsolódó feladatok, kábítószerek kezelési szabályzatában foglaltak szerint.

33. A kutyavezető távolléte esetén a kutyája más személlyel szolgálatba nem állítható. Kutyája ellátásáról ilyenkor is gondoskodni kell. Előreláthatólag hosszabb idejű távollét esetén, a szolgálati kutyát a 2. mellékletben szereplő átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltak szerint kell átadni az ideiglenesen gondozásra kijelölt személynek.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ÉS VEZETŐIK KÉPZÉSE

34. A szolgálati kutyák és kutyavezetők képzését, szakképzését, szakmai továbbképzését a Biztonsági Szolgálat által kijelölt bv. szerv vagy személy hajtja végre.

35. A bv. szerv vezetője a szolgálati kutya és vezetője alapképzésével kapcsolatos szándékáról írásban tájékoztatja a Biztonsági Szolgálat vezetőjét, aki kijelöli a képzés helyszínét és időpontját.

36. Kutyavezetői tanfolyamra a személyi állomány hivatásos állományú, véglegesített tagja rendelhető át, aki a kiválasztási eljáráson megfelelt.

37. A kutyavezető kiválasztásánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy a jelölt

a) kiképzéssel és a kutyavezetői szolgálattal járó kötelezettséget önként vállalja, az állományilletékes parancsnok kutyavezetőnek javasolja;

b) képes legyen a szolgálati állatokkal való együttműködésre;

c) megfelelő fizikai állóképességgel, egészségi és pszichológiai alkalmassággal rendelkezzen.

38. A tanfolyam megkezdése előtt a kutyavezető-jelölt alkalmasságának megítélése az alapvető kutyavezetői feladatokra történő megfelelés megállapítása céljából elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával történik.

39. A Biztonsági Szolgálat az oktatás, képzés, központi továbbképzés szervezését éves „Képzési és továbbképzési terv” alapján végzi.

40. A képzések rendszerén belül

a) alapképzéseket;

b) tanfolyami képzéseket;

c) összevont képzéseket;

d) szinten tartó képzéseket és

e) továbbképzéseket

kell végrehajtani.

41.⁸ A tanfolyami képzési rendszer szerint szervezett szakokat és azok időtartamait, az azokon oktatandó tantárgyakat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

42. A tanfolyamot végzett keresőkutyákat a Biztonsági Szolgálat vezetője – az általa meghatározott időtartamra – továbbképzésre berendelheti, annak érdekében, hogy a szolgálati kutyák új szaganyagokat, célszagokat is megismerjenek.

43. Amennyiben tanfolyamot már elvégzett kutyavezető új szolgálati kutyát vesz fel, a tanfolyamot vezető kiképző szakmai véleménye alapján a Biztonsági Szolgálat vezetője engedélyezheti, hogy a kutyavezető a tanfolyamhoz későbbi időpontban csatlakozzon. Ebben az esetben a képzési idő a tanfolyamot vezető kiképző által javasolt mértékben csökkenthető. Amennyiben a tanfolyamot vezető kiképző javasolja a kutyavezető tanfolyamon való részvételének mellőzését, a Biztonsági Szolgálat vezetője azt engedélyezheti a kutyavezető részére.

44. A kutyavezetők és szolgálati kutyáik központi továbbképzésének időtartama, nyomkövető és általános szolgálati kutyavezető szakirány esetén évente 10 munkanap, kábítószer- vagy egyéb keresőkutya-, speciális elfogó kutyavezető szakirány esetén évente 5 munkanap, „duál” képesítés esetén 15 munkanap, őr-, járőrkutya vezető szakirány esetén évente 2 munkanap.

45. Sikertelen minősítés esetén a továbbképzést negyedéven belül meg kell ismételni.

46. A szolgálati kutyák szinten tartó képzésére fordítható időt – a kutya képzettségétől függően – a szolgálati idő terhére kell biztosítani. Ennek minimális mértéke

a) járőrkutyánál 4 óra/hét;

b) általános szolgálati kutyánál 2×3 óra/hét;

c) nyomkövető kutyánál 2×3 óra/hét;

d) kábítószerkereső-kutyánál, személy és egyéb speciális keresőmunkára kiképzett keresőkutyáknál 2×3 óra/hét;

e) speciális elfogókutyánál 2×3 óra/hét;

f) utánpótláscélú kutya esetében munkanaponként egy óra.

47. A szinten tartó képzésre fordított idő összevonható.

48. Az eredményes szolgálati alkalmazás időtartama a szinten tartó képzés időtartamába beszámítható.

49. A szolgálati kutyák szinten tartó képzését az erre fordítható idő 60%-ában a kutya képzettségének megfelelő, ún. szituációs gyakorlatok beállításával, valódi szolgálati körülmények között kell biztosítani. A szituációs képzéseknek igazodniuk kell a bv. szervek jellegzetességeihez.

50. Azon bv. szerveknél, ahol nincs kutyatelep, a kutyavezetők szinten tartó képzését – előzetes egyeztetést követően – a Biztonsági Szolgálat által kijelölt bv. szervnél hajtják végre, külön engedéllyel egyéb, szakmailag felkészült személy, esetleg – együttműködési megállapodás alapján – más rendvédelmi szerv szakembere segítéségével vagy a helyi kutyaiskola bevonásával lehet végrehajtani.

51. A szinten tartó képzések megszervezésért a biztonsági osztályvezető a felelős.

52. A kutyatelep-vezetők, a kutyakiképzők, vagy ahol ilyen beosztások nincsenek, a kutyavezetők minden hónap 25. napjáig kötelesek elkészíteni a következő havi képzési terveket, amelyeket a biztonsági osztályvezető hagy jóvá. A képzési tervnek tartalmaznia kell a képzés helyét, idejét, a részt vevő kutyavezetők és szolgálati kutyáik nevét, képzési szakirányát, valamint a végrehajtandó képzési feladatokat.

53.⁹ A végrehajtott képzéseket haladási naplóban rögzíteni kell, mely elektronikus formátumban is vezethető.

54. Amennyiben a tervezett szinten tartó képzés elmaradt, úgy dokumentálni kell az elmaradás okát, és a képzést a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a következő hónapban pótolni kell.

55. A kutyavezetők és szolgálati kutyáik központi továbbképzésére, a versenyeken, valamint minősítővizsgákon történő részvételre fordított időt, valamint a szolgálati kutya betegségéből adódó kezelésre fordított időt szolgálati időnek kell elszámolni.

56. Amennyiben a szolgálati kutya képzettségének minőségében jelentős romlás tapasztalható, amely egészségügyi állapotával nem függ össze, a Biztonsági Szolgálat vezetője megvizsgáltatja a szolgálati kutya előző vizsgaeredményeit, képzési óraszámait, és ennek függvényében dönt arról, hogy a teljesítményromlás a továbbképzés tartós elmulasztását vélelmezi-e. Ha a minőségromlás felróható a kutyavezetőnek, vagy a szinten tartó képzés megtartásáért, biztosításáért felelős személynek, azt az állományilletékes parancsnok felé jelzi, aki kivizsgálja, és indokolt esetben kezdeményezi a fegyelmi felelősségre vonást és a kártérítési eljárás lefolytatását.

57. A kötelező szinten tartó képzések elmaradása esetén a Biztonsági Szolgálat vezetője soron kívül, központi képzésre rendelheti be a kutyavezetőt szolgálati kutyájával.

58. A versenyekre történő felkészülésre további három képzési napot – lehetőleg nem egybefüggően – kell biztosítani.

59. A kutyavezetők központi továbbképzéseit, összevont képzéseit, a szolgálatikutya-versenyeket, valamint a más rendvédelmi szervekkel történő közös képzéseket a Biztonsági Szolgálat szervezi és koordinálja, illetve engedélyezi.

60.¹⁰ A kutyavezetői tanfolyamok elméleti és gyakorlati anyagát a Biztonsági Szolgálat vezetője által kiadott Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

VI. FEJEZET

AZ UTÁNPÓTLÁSCÉLÚ KUTYÁK FELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

61. Az utánpótláscélú kutya kiutalásának előzetes feltétele a kutyaállomány feltöltetlensége, a szakszerű elhelyezés megléte, valamint az alkalmazásból kivonás vagy más okból (elhullás stb.) történő fogyatékolása.

62. Az előreláthatóan utánpótlásra szoruló szolgálati kutyák számát és képzési irányát a bv. szerv vezetőjének a tárgyévre vonatkozó igénylésében fel kell tüntetnie.

63. Az utánpótláscélú kölyök- és növendékkutyák előnevelését és előképzését önállóan kizárólag olyan kutyavezetői képzettséggel rendelkező kutyavezető végezheti, aki kiváló minősítésű szolgálati kutyát képzett, egyéb kutyavezetők esetén a felkészítést minden esetben a kiképző irányítja, akit a Biztonsági Szolgálat vezetője jelöl ki.

64. A kutya kiadását követően a kutyavezető havonta – vagy külön meghatározott időközönként – köteles megjelenni a kijelölt bv. szervnél végrehajtott szakmai képzésen és konzultáción. Ezenkívül havonta videofelvétel megküldésével, videonapló készíthető, indokolt esetben a kiképzéssel megbízott személy helyi ellenőrzést is tarthat az érintett bv. szervnél.

65. A szakmai konzultáció időtartamát és tartalmát a Biztonsági Szolgálat vezetője állapítja meg.

66. Az állategészségügyi előszűréseket a lehető legkorábbi időpontban célszerű elvégezni, majd 12 hónapos korban a végleges szűrővizsgálatokat végrehajtani. A kutya átadásakor előzetesen rögzíteni kell a szűrővizsgálatok végrehajtásának időpontját.

67. A kiadott kutyát úgy kell felkészíteni, hogy a 14 hónapos életkor elérését megelőzően teljesíteni tudja a tervezett szakirányra vonatkozó tanfolyami előképzettség feltételeit.

68. Amennyiben a kutya és a kutyavezető a szakmai bírálatok valamelyikén nem felel meg, vagy az alapképzési bekerülési feltételeket az előzőekben meghatározott időre nem tudja teljesíteni, a Biztonsági Szolgálat vezetője a kutyavezető szakmai felelőssége tisztázására irányuló vizsgálatot indíthat.

VII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK MINŐSÍTÉSE

69. A bv. szerv szolgálati kutyáit a kutyavezetői tanfolyam elvégzése után, naptári évente minősíteni kell. Ezenkívül a Biztonsági Szolgálat vezetőjének lehetősége van a szolgálati kutyának és vezetőjének – ellenőrzési célból történő – soron kívüli, év közbeni minősítésére is.

70. A szolgálati kutyák minősítését a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt bizottság végzi.

71. A vizsgákon az őrző-védő segédek feladatait külön kijelölt személyek látják el.

72. A bizottságban a Biztonsági Szolgálat beosztottján kívül – aki egyben a bizottság vezetője – a kutyatelep-vezető, a kiképző, a biztonsági osztályvezető vagy a társ rendvédelmi szerv szakembere kaphat helyet.

73. A szolgálati kutyák minősítése a Biztonsági Szolgálat vezetője által meghatározott vizsgarendszerben történik. Ennek alapján a kijelölt bv. intézetek a Biztonsági Szolgálat által meghatározott időpontban és helyszínen kötelesek végrehajtani a szolgálati kutyák és vezetőik éves minősítővizsgáját.

74. Az aktuális, szakterületenként megbontott minősítővizsga követelményrendszerének kidolgozása és a vizsgaszabályzat elkészítése a Biztonsági Szolgálat vezetőjének a feladata.

75. A szolgálati feladatra való alkalmasság a minősítő bizottság döntése alapján ideiglenes jellegű is lehet, melynek időtartamáról a bizottság vezetője dönt.

76. Sikertelen minősítés esetén a vizsgát leghamarabb 30 nap múlva lehet megismételni, annak időpontjáról és helyéről az érintett bv. szerv – felkészülés után – írásbeli engedélyt kér a Biztonsági Szolgálat vezetőjétől.

77. A minősítő vizsgáról jegyzőkönyv készül, amelyet a kutyatelep-vezető, ahol ilyen beosztás nincs, ott a biztonsági osztályvezető tart nyilván.

78. Amennyiben a már képzett szolgálati kutyát a képzettségétől eltérő, más szakiránynak megfelelő szakterületen kívánják alkalmazni, a kutyát – a vezetője végzettségétől függően – az új szakiránynak megfelelő képzésben kell részesíteni.

VIII. FEJEZET

A KUTYÁS SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉNEK, ELLÁTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

79. A szolgálati kutyák igénybe vehetők a szolgálat ellátása során

a) járőrözési feladatra;

b) biztosítási feladatok ellátására;

c) nyomkövetésre;

d) keresőmunkára;

e) kényszerítő eszközként, a törvényben meghatározott esetekben;

f) egyéb oktatási, demonstrációs jelleggel.

80. Szolgálati feladatra vezényelni, igénybe venni és alkalmazni csak a bv. szerv állományában lévő, képzett és érvényes minősítéssel rendelkező szolgálati kutyát lehet, kivéve a társ rendvédelmi szervekkel való együttműködés során alkalmazott szolgálati kutyákat.

81. Szolgálati kutyával nem vagy csak részben rendelkező bv. szerv más bv. szervtől kérheti egy adott szakfeladat végrehajtását. A felkért bv. szerv vezetője engedélyezi a szakfeladat végrehajtását, de azt a szolgálati kutya vagy a kutyavezető esetleges túlterheltsége miatt meg is tagadhatja.

82. A kutya és vezetője napi konkrét szolgálatát úgy kell megtervezni, hogy a kutyavezető a szolgálatteljesítési időnek a szabályzatban meghatározott részét a kutya szinten tartó képzésére és ellátására fordíthassa.

83. A kutyavezető a kutya igénybevételét, alkalmazását megtagadhatja

a) az állati eredetű szagnyom követésére irányuló igénybevételnél;

b) a vegyi anyaggal kezelt vagy szennyezett területen;

c) amennyiben az alkalmazás körülményei a kutya életét, egészségét veszélyeztetik, kivéve, ha az emberi életet és testi épséget veszélyeztető helyzet merül fel;

d) a kutya képzettségének és minősítésének nem megfelelő feladat végrehajtására.

84. A 83. pontban felsoroltak esetén a kutyavezető – az akadályozó körülmények tényszerű ismertetésével – köteles haladéktalanul jelentést tenni közvetlen szolgálati elöljárójának.

85. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója ellenőrzi a kutyavezető felkészülését és a kutya szolgálatellátásra alkalmas állapotát.

86. Nem vezényelhető szolgálati feladat ellátására az a kutya, amelyik

a) ápolatlan, állapota esztétikailag kifogásolható;

b) rossz kondícióban van;

c) beteg;

d) képzetlen (nem minősített);

e) adott állapotában alkalmatlan a konkrét feladat végrehajtására;

f) nem rendelkezik érvényes, adott szakfeladat ellátására alkalmas minősítéssel.

87. Szolgálati feladatra a szolgálati kutya biztonságos, az igénybevétel jellegének megfelelő felszereléssel vehető igénybe.

88. A járőr- és speciális elfogófeladatra kiképzett szolgálati kutyát szolgálat ellátása közben szájkosárral felszerelve, pórázon kell vezetni. Ettől eltérni indokolt esetben, konkrét szolgálati vagy kiképzési feladat végrehajtása közben vagy biztonsági okokból lehet.

89. A kutyavezető szolgálatban a kutyáról a szájkosarat biztonsági okból leveheti

a) éjszaka;

b) korlátozott látási viszonyok között;

c) a kutya gépjárművel történő szállítása közben;

d) a bv. szerv területén tartózkodó, gyanúsan viselkedő személy igazoltatása előtt;

e) ruházatátvizsgálás megkezdése előtt;

f) nyomkövetés során;

g) a kutyavezető életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető szolgálati feladat megkezdése előtt;

h) minden olyan esetben, amikor a kutyavezető úgy ítéli meg, hogy a szájkosár levétele a saját biztonsága érdekében szükséges és indokolt.

90. Szolgálatellátást követően a kutyavezető

a) jelenti a feladat végrehajtását;

b) elvégzi a kutya ápolását, elhelyezi, megitatja;

c) a kutya felszerelését, a használt segédanyagokat (felszerelés, kábítószer stb.) elzárja;

d) dokumentálja a kutya igénybevételét, alkalmazását;

e) sikertelen alkalmazás esetén gyakorlómunkával köteles meggyőződni a kutya teljesítőképességéről;

f) gondoskodik a kutya ellátásáról.

91. A kutyavezetők részére a kutya etetésére, ápolására, elhelyezési körletének rendben tartására, szolgálat elején a kutya felkészítésére, szolgálat végén a kutyával történő gyakorlásra, valamint az igénybevétel dokumentálására, a szolgálati idő terhére szolgálatonként 1 órát biztosítani kell.

92. A szolgálati kutya igénybevételét a szolgálati okmányokban és a Robotzsaru NEO rendszerben dokumentálni kell.

93. A szolgálati kutya kényszerítőeszközként történő alkalmazását a BVOP Főügyelete felé soron kívül jelenteni kell. A szolgálati kutyák kényszerítőeszközként történő alkalmazásáról, valamint a kivizsgálásról készített jelentést 15 munkanapon belül meg kell küldeni a Biztonsági Szolgálat vezetője részére.

94. A szolgálati kutyát a tervezett igénybevételt megelőző három órában, továbbá a tervezett jelentős fizikai igénybevételt megelőző hat órában, igénybevétel alatt, valamint az őrkutyát az őrhelyen etetni tilos. A készenléti, vagy 24 órás szolgálatot ellátó kutyavezetők a kutyáikat a készenléti vagy 24 órás szolgálatuk alatt több, kisebb adagban etethetik meg.

95. A kutyavezető a szolgálati kutya alkalmazásától eltekinthet, vagy azt megszakíthatja, ha az időjárási vagy az alkalmazási körülmények a szolgálati kutya egészségét veszélyeztetik. Az alkalmazástól való elállásról vagy annak megszakításáról a kutyavezető jelentést készít.

96. A +30 °C-ot meghaladó külső hőmérséklet, valamint elrendelt hőségriadó esetén lehetőség szerint kerülni kell a kutya napközbeni igénybevételét, képzését, helyette célszerű az éjszakai, valamint hajnali képzéseket, szolgálatokat tervezni. Felsózott talajon történő alkalmazás esetén a kutya talpának kezelése szükséges mind a szolgálat ellátását megelőzően, mind a szolgálat befejezését követően.

97. A kutyavezető ruházatán, valamint a szolgálati kutya felszerelésén – a Biztonsági Szolgálat vezetőjének felterjesztése alapján – az országos parancsnok által jóváhagyott, a bv. szerv kutyás szolgálatára utaló felirat, jel vagy jelzés viselhető.

98. A biztonsági osztályvezetőnek rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell a kutyavezetők szolgálati tevékenységét, a szolgálati állatok igénybevételét, alkalmazását.

99. A szolgálati kutyák kiképzése és továbbképzése során, valamint a kutyabemutatókon – a végrehajtandó feladatra képzett – külső közreműködő és a segédszemélyzet megbízási szerződéssel igénybe vehető.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SZOLGÁLATELLÁTÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

1. Járőrkutya

100. A járőrkutya igénybe vehető

a) helyiségek, területek ellenőrzésére;

b) a kutyavezető intézkedésének biztosítására;

c) járőr vagy járőrcsoport intézkedésének biztosítására, megerősítésére;

d) csoportos fogvatartotti programok, tevékenységek biztosítására;

e) fogvatartottak foglalkoztatásának biztosítására;

f) fogvatartott előállításának, bv. szerven kívüli mozgatásának biztosítására;

g) fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökött fogvatartott felkutatására, elfogására;

h) a személyi állomány és a fogvatartott életének, testi épségének megóvására;

i) kötelékben történő fellépés esetén;

j) a bv. szerv és a fogvatartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás szétoszlatására;

k) kényszerítőeszközként.

101. A járőrkutya kényszerítőeszközként történő alkalmazásának szabályait a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény tartalmazza.

102. A járőr-kutyavezető szolgálatát váltásos, vezényléses vagy hivatali szolgálati időrendszerben teljesíti.

103. A járőrkutya napi konkrét járőrszolgálatban eltöltött ideje – járőrszolgálati feladatok ellátása esetén – legfeljebb napi 6 óra. A fennmaradó szolgálatteljesítési időt a járőrkutya ellátására és szinten tartó képzésére, a dokumentációk vezetésére kell fordítani. Rendkívüli esemény bekövetkezte esetén a fentiekben foglaltaktól el lehet térni.

104. A kutyavezető vagy a személyi állomány tagja intézkedéseinek biztosítását általában pórázon tartott, szájkosárral felszerelt járőrkutyával kell végrehajtani. Ettől eltérni biztonsági okokból lehet.

105. Több fős járőr esetén az intézkedést a járőr vagy a járőrcsoport vezetője hajtja végre, a kutyavezető pedig biztosítja az intézkedést.

106. Területek, helyiségek, gépkocsik átkutatásánál a járőrkutya alkalmazható

a) pórázon vezetve, szájkosár nélkül;

b) szabadon engedve, szájkosárral felszerelve;

c) megszökött, elrejtőzött fogvatartott felkutatására, elfogására – indokolt esetben – szabadon engedve, szájkosár nélkül is.

107. Csoportos fogvatartotti programok, fogvatartottak foglalkoztatásának biztosítása, fogvatartott előállításának, bv. szerven kívüli mozgatásának biztosítása, valamint kötelékben történő fellépés esetén – a kialakult helyzettől függően – történhet

a) pórázon tartott, szájkosárral felszerelt vagy

b) pórázon tartott, szájkosár nélküli

járőrkutyával.

108. A járőrkutyával megerősített járőr az intézkedés megkezdése előtt köteles felhívni az intézkedés alá vont személy figyelmét a járőrkutya esetleges váratlan reakcióira.

109. A közvetlen szolgálati elöljárók és a kutyavezetők a szolgálatot úgy kötelesek végrehajtani, hogy a járőrkutya az igénybevétel végéig megőrizze alkalmazhatóságát, ezért fokozott igénybevétel esetén – szükség szerint – a járőrkutyát pihentetni kell.

110. Biztosító szolgálat (statikus igénybevétel) esetén a kutyavezető, illetve a kutyás csoport az alábbi feladatokra vehető igénybe:

a) a fogvatartottak intézeten kívüli mozgatása, foglalkoztatása esetén az érintett objektum, terület megközelítési és lehetséges szökési útvonalainak járőrözéssel történő ellenőrzésére;

b) csoportos fogvatartotti programok biztosításakor, a fogvatartottak által belátható helyen, demonstratív módon történő elhelyezésre;

c) rendkívüli esemény bekövetkeztekor tartalékba helyezés nem látható helyen, felkészülve a várható igénybevételre;

d) terület lezárására, objektumok védelmére önállóan;

e) a bv. szerv rendjének helyreállítására.

111. Biztosító szolgálat esetén az igénybevétel ideje maximum 6 óra időtartamra tervezhető, de 4 óra elteltével 1 óra pihenést kell biztosítani a járőrkutya és vezetője számára. Huzamosabb idejű statikus igénybevétel esetén a járőrkutyánál (ingerspecifikus) kifáradás jelentkezhet, ezért javasolt azokat 1 óra eltelte után 25-30 percre lepihentetni, vagy a helyszíni adottságokat figyelembe véve, gyakorló feladatokkal élesíteni figyelmét.

112. Kötelékben történő fellépés esetén szájkosár nélküli alkalmazásra – a törvényesség, a szükségesség és az arányosság elveinek figyelembevételével – csak az elöljáró adhat engedélyt. Az alkalmazási módról – amennyiben lehetősége van rá – köteles kikérni a kutyavezető vagy a kutyás csoport vezetőjének a véleményét.

113. A szájkosár levétele történhet egységesen vagy meghatározott számú járőrkutya, illetve egyed esetében.

114. A szájkosár nélküli feladat-végrehajtás során a kutyavezetőt vagy kutyavezetőket biztosítani kell, mert

a) a járőrkutya alkalmazása – levétele a megfogott személyről – időt és feladatot igényel a kutyavezetőtől;

b) a járőrkutya alkalmazással érintett személlyel, fogvatartottal szemben intézkedési kötelezettség áll fenn.

115. A járőrkutyák pihentetése esetén a szükséges ellátásukról, itatásukról gondoskodni kell.

2. Őrkutya

116. A járőr végzettségű szolgálati kutya speciális továbbképzést követően objektumőrzésre is igénybe vehető.

117. A kizárólag őrzési feladatra alkalmazott kutyának és vezetőjének is meg kell felelnie a járőrkutya minősítő követelményeinek.

118. Az őrkutyát a kialakított szektorokban, naponta legfeljebb 12 óra időtartamban lehet őrzésre alkalmazni. Az őrkutya a feladatát állandó felügyelet nélkül, egyedül látja el, de állandó vezetőjének szolgálatban kell lennie, nem tartózkodhat a bv. szerv területén kívül.

119. A kutyavezető köteles az őrkutyát szolgálati ideje alatt szükség szerint, de legalább 2 óránként ellenőrizni.

120. Az őrkutyát szolgálaton kívül a pihenését biztosító kenneljében kell elhelyezni.

121. Körülkerített területen duplasoros kerítések között, szabadon mozogva végrehajtott őrzésnél a kerítésnek olyan magasnak kell lennie, hogy a kutya ne érje el a tetejét, ne tudjon rajta átugrani. A kerítést a talajba rögzített tégla vagy beton lábazattal kell ellátni, hogy a kutya ne tudja aláásni. A kerítés anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a kutyában kárt ne tegyen, és a kutya se tudja megrongálni azt. Ha a duplasoros kerítés hosszú, akkor célszerű 50–80 m-es szektorokat leválasztani és egymástól oly módon elkeríteni, hogy a bennük lévő kutyák ne láthassák egymást. A duplasoros kerítések között kialakított szektorokban kutyabokszot kell elhelyezni, valamint az időjárás elleni védelmet meg kell oldani. Kamera vagy járőrözés segítségével ellenőrizni kell a kutya által őrzött területet.

122. Duplasoros kerítések között, zárt helyről indítva a kutya a 121. pontban meghatározott szektorokon belül egy bezárt ajtójú, minimum 6 négyzetméteres, az őrzött területre szabad kilátást biztosító kennelbe helyezhető, melynek ajtaja a kutyavezető által mechanikus vagy elektromos úton nyitható.

3. Általános szolgálati kutya

123. Az általános szolgálati kutyát mind járőr, mind alap nyomkövetési céllal is igénybe lehet venni. Alkalmazásának szabályait a járőr- és nyomkövető kutyák szabályozásával azonos módon kell értelmezni.

4. Nyomkövető kutya

124. Nyomkövető kutya az alapképzést követően igénybe vehető

a) emberi szagnyom követésére;

b) megszökött, elrejtőzött fogvatartott útvonalának felderítésére, a személy felkutatására;

c) a nyomhoz tartozó tárgyak felkutatására.

125. Társ rendvédelmi szervek felkérése esetén

a) bűncselekmény helyszínén, az elkövető útvonalának, a nyomhoz tartozó tárgyak felderítésére;

b) eltűnt személy felkutatására.

126. Nem lehet nyomkövető kutyát igénybe venni

a) vegyi anyaggal kezelt vagy szennyezett területen történő nyomkövetésre;

b) állati szagnyom követésére;

c) járőrözési, biztosítási feladatokra, kivéve speciális felkészítettség esetén; továbbá

d) olyan feladatokra, amely a kutya későbbi alkalmazhatóságát veszélyezteti.

127. A nyomkövető kutyavezetőnek a szolgálatát elsősorban hivatali vagy hivatali munkarendtől eltérő munkarendben kell teljesítenie.

128. A nyomkövető kutya alkalmazása előtt időt kell biztosítani a kutyavezetőnek a felkészülésre, a nyomkövető kutya felkészítésére.

129. A kutyavezető feladatai a nyomkövető kutya alkalmazása során

a) a helyszín tanulmányozása, a nyomkövető kutya lehetséges alkalmazásának értékelése;

b) konzultáció a helyszínen tartózkodó, intézkedésre jogosult elöljáróval, a bekövetkezett esemény részleteinek megismerése érdekében;

c) a nyomkövető kutya indítására leginkább alkalmas szagforrás kijelölése;

d) amennyiben indokolt, a szagrögzítésre leginkább alkalmas szaghordozó felület kijelölése;

e) a nyomkövető kutya felkészítése a nyomkövetésre;

f) a nyomkövetés haladéktalan megkezdése;

g) a nyom vonalán talált tárgyak megjelölése;

h) a nyomkövető kutya munkájának folyamatos értékelése, következtetések levonása;

i) a nyomkövető kutya alkalmazása tényének, eredményének rögzítése, jelentéstétel;

j) eredménytelen vagy nem végrehajtható alkalmazás esetén gyakorló nyom kidolgozása, mely lehet saját vagy idegen nyomfektető által fektetett nyom.

130. A kutyavezető a nyomkövető kutyát az alábbi módokon indíthatja:

a) szimatkatlanról;

b) szagazonos tárgyról;

c) rögzített szagmaradványról;

d) nyomfelkutatással.

131. A szolgálati kutya indításához szükséges szagazonos tárgy lehet a keresett személy személyes ruházata, tárgya, melyen az egyéni szag rögzült vagy rögzített szagmaradvány.

132. A szagmaradvány-rögzítést – amennyiben szükséges – minden esetben a társ rendvédelmi szerv erre kiképzett tagja végzi.

133. Tilos nyomkövető kutyát indítani

a) holttestről;

b) vérről;

c) fekáliáról;

d) vegyi anyagokkal kezelt vagy erősen szennyezett, fertőzésveszélyes területről;

e) ha az igénybevétel várható körülményei, a kutya későbbi alkalmazhatóságát veszélyeztethetik.

134. A nyomkövető kutyavezetőt minden esetben legalább 1 fő biztosító személynek kell kísérnie, akinek a feladata a tárgyi bizonyítási eszközök és a nyomkövetés biztosítása, valamint a kutyavezető segítése.

135. A nyomkövető kutya egy szolgálaton belüli több igénybevétele esetén az újabb igénybevétel előtt a kutya pihenésére, az előző alkalmazásából eredő gátlások feloldására időt kell biztosítani.

136. A nyomkövető kutyát nyomkövetésre, nyomfelkutatásra, nyomról tárgyra történő azonosításra általában nyomozóhámmal felszerelve, hosszú pórázon vezetve kell alkalmazni.

137. A nyomkövető kutya vezetője a kutya szinten tartó képzéséről a 3. melléklet alapján Nyomkövetési Naplót vezet. Ez tartalmazza a képzésen való részvétel időpontját, időtartamát, a gyakorlatok felsorolását (nyomkövetésnél a nyom hosszát, a nyomfektető nevét, az időkiesés mértékét, az időjárási körülményeket, a nyom vonalvezetését, a törések számát és formáját, a tárgyak számát, a terep jellegzetességeit, valamint a kutyavezető véleményét a kutya munkájával kapcsolatban).

138. A nyomkövető kutya vezetője a kutya szinten tartó képzése keretén belül, hetente legalább két alkalommal nyomkövetési vagy más, a teljesítménybírálati rendben előírt gyakorlatokat, hetente egy alkalommal fegyelmező és ügyességi gyakorlatokat köteles elvégezni.

139. A gyakorló nyomkövetéseket úgy kell megszervezni, hogy azoknak nagyobb része szituációs körülmények között kerüljön végrehajtásra. A gyakorlatok végrehajtása során törekedni kell arra, hogy azok döntően a bv. szervek jellegzetességeihez igazodjanak.

140. Az eredményes helyszíni nyomkövetéseket a gyakorló nyomkövetésekkel egyenértékűnek kell tekinteni.

141. A nyomkövető kutya vezetője a nyomkövető kutya igénybevételéről, alkalmazásáról jegyzőkönyvet készít, melyet elektronikusan iktat, továbbá teljesítenie kell az egyéb adminisztrációs kötelezettségeit is. Amennyiben az igénybevétel a bv. szerv, valamint a foglalkoztatás területéről történő szökés, engedély nélküli eltávozás okán történik, a nyomkövetés során előtalált, a fogvatartotthoz köthető tárgyakról, azok előtalálásának helyéről fényképfelvételt kell készíteni, azt a jelentéshez csatolni kell, valamint elektronikus formában a Biztonsági Szolgálat részére meg kell küldeni.

142. Az alkalmazás meghiúsulását, valamint annak részletes okát is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

143. Szolgálatellátás közben a nyomkövető kutya megbetegedését, sérülését, egyéb ok miatt szolgálatellátásra alkalmatlanná válását a nyomkövető kutya vezetője köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, aki dönt a kutya további igénybevételéről, vagy gondoskodik a kutya és a kutyavezető váltásáról.

5. Kábítószer-kereső kutya

144. A kábítószer-kereső kutya igénybe vehető

a) épületek, helyiségek;

b) zárkák;

c) munkahelyek;

d) fogvatartottak által használt egyéb helyiségek, területek;

e) járművek, rakományok;

f) postai küldemények;

g) személyes használati tárgyak, csomagok, levetett ruhadarabok

átvizsgálására;

h) speciális képzés esetén, közvetlenül személyen történő kutatásra.

145. A kutyavezetőnek a szolgálatát elsősorban váltásos, vezényléses vagy hivatali szolgálati időrendszerben kell teljesítenie.

146. A kábítószer-kereső kutya a keresőmunka során szájkosár nélkül, pórázon vezetve vagy szabadon engedve alkalmazható.

147. A kábítószer-kereső kutya vezetője a keresőmunka megkezdése előtt köteles

a) a szállítást követően a szükséges mértékig pihentetni a kutyát;

b) a feladat végrehajtásának közelében megmozgatni a kutyát;

c) tájékozódni a helyszínen a kutya alkalmazásának lehetőségeiről, az alkalmazást nehezítő vagy kizáró körülményekről;

d) intézkedni a kutya munkáját nehezítő körülmények megszüntetésére, a szellőztetésre;

e) felkészíteni a kutyát az alkalmazásra;

f) megjelölni a kutya által nem ellenőrizhető helyeket.

148. A kutyavezető a kábítószer-kereső kutya alkalmazása közben köteles

a) a kutatástaktikai szabályokat betartani;

b) a kutya munkáját, jelzéseit figyelemmel kísérni;

c) kutya nélkül ellenőrizni az átvizsgálandó járművet, objektumot;

d) a rejtekhely-gyanús helyeket megjegyezni;

e) segíteni kutyáját, hogy a lehetséges rejtekhelyek közelébe jusson;

f) a kutya jelzéseit, viselkedésváltozását és az abból levonható következtetéseket jelenteni;

g) szükség esetén a kutyát a jelzett terület ismételt ellenőrzésére indítani.

149. A kábítószer-kereső kutyát a helyszíni körülmények, a kutya kondíciója és képzettsége figyelembevételével addig lehet alkalmazni, amíg a kutyavezető a kutya kifáradásának jeleit nem észleli.

150. Ha a kutyavezető a kutya kifáradásának jeleit észleli, be kell fejeznie a munkát, meg kell jegyeznie az utoljára átvizsgált részt, és a kutyát el kell vezetnie olyan helyre, ahol az nyugodtan pihenhet, majd legalább 15 perc pihentetés után folytathatja a keresést.

151. A kábítószer-kereső kutyavezető részére szinten tartó képzés céljából, névre szólóan kiadott kiképzési célú kábítószert kell biztosítani, mely kezelésére az 1. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

152. A kutyavezető részére – hosszabb időtartamú, jelzés nélküli keresés esetén – lehetőséget kell adni arra, hogy gyakorlás céljából kábítószert rejtsen, és azt a kábítószer-kereső kutyával megkerestesse.

153. A gyakorló keresés nem része a kutatásnak.

154. A kábítószer-kereső kutya vezetője a szolgálati kutya igénybevételéről, alkalmazásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melyet elektronikusan iktat, illetve teljesítenie kell az egyéb adminisztrációs kötelezettségeit is.

155. A keresőmunka során lehetőség szerint kerülni kell a károkozást. Amennyiben az mégis bekövetkezik, arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

156. Amennyiben a kutya jelzése esetén kábítószergyanús anyag kerül előtalálásra, intézkedni kell a helyszín és az anyag biztosítására. Az előtalálás tényét a biztonsági tisztnek szóban azonnal, írásban a szolgálat végéig jelenteni köteles. Az esemény szóbeli jelentését követően a további intézkedéseket a biztonsági tiszt teszi meg.

157. A kábítószergyanús anyagot úgy kell becsomagolni, hogy a későbbiekben annak tulajdonjoga egyértelműen bizonyítható legyen. Célszerű az érintett fogvatartottal a lezárt csomagolóanyagot aláíratni és lefényképezni. A szükséges csomagolóanyagok beszerzése a bv. szervek feladata.

158. Az előtalált kábítószergyanús anyagról, az előtalálás helyszínéről, illetve az elrejtés módjáról fényképfelvételt kell készíteni, amelyet később oktatási és bizonyítási célra fel lehet használni. A felvételeket elektronikus formában meg kell küldeni a Biztonsági Szolgálat részére.

159. A kábítószer-kereső kutyák elhelyezését célszerű a kutyavezető állandó lakókörnyezetében biztosítani.

160. Mobiltelefon- vagy egyéb speciális keresőkutyák alkalmazásakor a kábítószer-kereső kutyáknál leírtakat értelemszerűen kell alkalmazni.

6. Speciális elfogókutya

161. A speciális keresőfeladatot csak a már járőr képzettséggel rendelkező szolgálati kutya és kutyavezető láthatja el, akik a speciális elfogókutyáknak szervezett tanfolyamot is sikeresen elvégezték.

162. A speciális elfogókutyát igénybe lehet venni

a) műveleti csoportok megerősítésére;

b) a bv. szerveknél fogva tartott kiemelt fogvatartottak előállításának, bv. intézeten kívüli mozgatásának biztosítására;

c) az előállítást végző csoport vagy a fogvatartott életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására;

d) objektumok, területek, gépjárművek átkutatására, az ott elrejtőzött személyek elfogására;

e) a bv. szervek rendjét, biztonságát súlyosan veszélyeztető események felszámolására;

f) területek, objektumok biztosítására, lehetséges szökési vagy megközelítési útvonalak lezárására.

163. A kutyavezető köteles a speciális elfogókutyát állandóan bevethető állapotban tartani, képezni, továbbképezni.

164. A speciális elfogókutya szinten tartó képzését folyamatosan váltakozó helyszíneken, a különböző helyzetek (szituációs, szimulációs gyakorlatok) beállításával kell végezni. Az őrző-védő munka gyakorlatainál csak szakképzett, nagy gyakorlattal rendelkező segéd alkalmazható.

165. A szinten tartó képzés során nagy hangsúlyt kell fektetni a műveleti csoporttal közös gyakorlófeladatok végrehajtására.

166. A speciális elfogókutya konkrét alkalmazása előtt biztosítani kell a kutyavezető és szolgálati kutyája részére a megoldandó feladatokhoz hasonló szimulációs gyakorlást.

167. A beállított helyzetek gyakorlása után a kutyavezető köteles jelenteni minden olyan körülményt, amely a speciális elfogókutya biztos alkalmazását veszélyezteti. A kutya alkalmazására lehetőleg csak a feltételek teljes körű biztosítása után kerüljön sor.

168. Több speciális elfogókutyát egy időben, azonos feladatra csak akkor lehet alkalmazni, ha a kutyák az együttes alkalmazásra ki vannak képezve.

7. Egyéb speciális keresőmunkára kiképzett keresőkutyák alkalmazásának szabályai

169. Bármely egyéb speciális keresőmunkára kiképzett keresőkutya szolgálatellátásának, igénybevételének és alkalmazásának speciális szabályait a Biztonsági Szolgálat vezetője határozza meg.

170. Speciálisan képzett kutyák beszerzésére, rendszeresítésére a Biztonsági Szolgálat vezetőjének engedélye alapján kerülhet sor.

8. Személykereső kutya

171. A személykereső kutya igénybe vehető

a) erdős, bokros területen elrejtőzött személy felkutatására;

b) épületben elrejtőzött személy felkutatására;

c) járműveken elrejtőzött személy felkutatására;

d) mozgásban lévő személy vagy csoport megállítására és jelzésére.

172. A személykereső kutyát alapvetően póráz és szájkosár nélkül, „Büntetés-végrehajtás” feliratú, fényvisszaverést biztosító hámmal felszerelve kell alkalmazni.

173. A személykereső kutya igénybevétele előtt az átvizsgálandó terepszakasz, illetve épület zárásáról, kiürítéséről az igénybevétel helyszínén tartózkodó elöljárónak kell gondoskodnia.

174. A személykereső kutya vezetőjét legalább egy fő biztosító személynek kell kísérnie, csoport esetében a szükségesnek ítélt további élőerő bevonását kell igényelni, akinek feladata a kutyavezető és a kutya testi épségének biztosítása.

X. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK BESZERZÉSE

175.¹¹ A szolgálati kutyák megvásárlása során figyelembe kell venni a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a büntetés-végrehajtás e tevékenységre vonatkozó belső szabályozó eszközeiben meghatározott rendelkezéseket. A büntetés-végrehajtás részére megvásárlásra felkínált kutyák beszerzését szakmai bizottság végzi el.

176. A szakmai bizottság elnökét és tagjait a Biztonsági Szolgálat vezetője jelöli ki.

177. A szolgálati kutya vásárlásának fedezetét – kivéve a bv. szervek saját beszerzésű kutyáit – a Biztonsági Szolgálat költségvetésében kell tervezni.

178. A bv. szerv által helyi szinten vásárolni kívánt kutyák esetében a beszerzéskor jelen kell lennie az érintett bv. szerv biztonsági osztályvezetőjének és kutyatelep-vezetőjének, ahol ilyen beosztás nincs, ott egy fő kutyavezetőnek.

179. Szolgálati célra, őrző-védő munkára elsősorban német juhászkutya, malinois és holland juhászkutya fajták vagy ezek keverékei vásárolhatók, keresőmunkára vadász- és egyéb fajtájú kutyák is rendszeresíthetők. Ettől eltérni a Biztonsági Szolgálat vezetőjének engedélyével lehet.

180. Szolgálati kutya beszerzése történhet

a) vásárlással;

b) tenyésztés útján.

181. Szolgálati kutya vásárlás útján beszerezhető

a) tenyésztő szervezetektől;

b) társ rendvédelmi szervtől;

c) gazdasági társaságoktól;

d) külföldi személyektől (külföldi bv. szerv közreműködésével);

e) egyéni vállalkozóktól;

f) magánszemélyektől.

182. Életkor, valamint felkészültség függvényében az alábbi kategóriákban, a következő szakmai követelményeknek megfelelő kutyák vásárolhatók:

a) I. csoport: 2–3 hónapos kor között;

b) II. csoport: 4–7 hónapos kor között;

c) III. csoport: 8–12 hónapos kor között;

d) IV. csoport: 13–36 hónapos kor között.

183. A vásárlást a bizottság által végrehajtott szemle előzi meg, ahol meggyőződnek az állat tulajdonjogáról, megtekintik a kutya oltási és egyéb papírjait, külső megjelenését, valamint megvizsgálják a tervezett alkalmazási területhez szükséges, korának megfelelő ösztönös adottságait. A beszerzési eljárásra felvezetni csak beültetett azonosító chippel, ajánlott és kötelező védőoltásokkal rendelkező kutyát lehet.

184. A vásárlást megelőző beszerzési eljárás során végrehajtandó tesztek, a kategóriáknak megfelelő követelmények részletes kidolgozása, szabályrendszere a Biztonsági Szolgálat vezetőjének feladata.

185. A bizottság észrevételeit jegyzőkönyvben rögzíti, a beszerzési eljárásról kép- és hangfelvételt készít.

186. Amennyiben a bizottság a kutyát alkalmasnak tartja szolgálati feladatok ellátására, és az eladóval létrejön a megállapodás, akkor a bv. szerv – saját beszerzésű kutya esetén – 30 napos időszakra előszerződés megkötése mellett egészségügyi és szakmai megfigyelésre átveszi a kutyát, vagy a szakoktatónak átadja. Ezen időszak alatt a Biztonsági Szolgálat által kijelölt állatorvossal el kell végeztetni a szükséges vizsgálatokat, majd azt állatorvosi szakvéleményben rögzíteni. Az állatorvosi költségek a bv. szervet terhelik.

187. Amennyiben a kutya központilag, a Biztonsági Szolgálat által kerül beszerzésre, vagy a szakoktatónál marad, vagy jegyzőkönyv felvétele mellett átadásra kerülhet azon bv. szerv részére, amely szolgálati kutyát kíván rendszerbe állítani. Ez esetben az egészségügyi, szakmai megfigyelés és az állatorvosi költségek a kutyát átvevő bv. szervet terhelik.

188. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok alapján a kutya egészségügyileg és szakmailag is alkalmas, a karanténidőszak letelte után a kutya megvásárolható, adásvételi szerződés megkötésével. Az adásvételi szerződés megkötése az érintett bv. szerv feladata, melynek másolati példányát, az ehhez kapcsolódó összes dokumentummal együtt, aláírás után a Biztonsági Szolgálat részére meg kell küldeni.

189. Ha a kutyát a bv. szerv az állományában lévő kutya(telep)vezetőtől, kiképzőtől vásárolja meg, a szerződésben rögzíteni kell a kutya elhelyezésével, esetleges selejtezésével, a kutyavezető bv. szervtől történő távozásával kapcsolatos eljárási rendet. A kutyavezető bármilyen okból történő távozása esetén a kutyát visszavásárolhatja a bv. szervtől, az állományba vételkor rögzített vételárnak, a képzés és tartás költségeinek növelésével, valamint az időarányos értékcsökkenésnek a figyelembevételével megállapított összegért. A pontos összeg megállapítását a BVOP Közgazdasági Főosztálya (a továbbiakban: Közgazdasági Főosztály) hagyja jóvá.

XI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ÁLLOMÁNYBA VÉTELE

190. A megvásárolt kutyát a vásárlást, a tenyésztett kutyát a születésétől számított 8. hetet követően állományba kell venni, amelyről a Biztonsági Szolgálat vezetőjét tájékoztatni kell.

191. Az állományba vételt követően fel kell fektetni a kutyához kapcsolódó okmányokat. Ki kell tölteni a 4. melléklet alapján a kutyanyilvántartási lapot, továbbá csatolni kell az Állatorvosi szakvéleményt, a szolgálati kutya beszerzéséhez kapcsolódó dokumentációt, az adásvételi szerződés egy példányát, a megfigyelési jegyzőkönyvet és az oltási könyvet.

192. Az okmányokat a kutyatelep-vezetőnél vagy a biztonsági osztályvezetőnél lefűzve kell tárolni.

193. A BVOP által finanszírozott szolgálati kutyák kiutalásukat követően az alkalmazó bv. szerv analitikus nyilvántartásában megjelenítettek.

194. A szolgálati állatokat a kutyavezetőknek a 2. mellékletben szereplő átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kell kiadni, a közvetlen szolgálati elöljáró jelenlétében. Szolgálati állat csak szakképzett kutyavezetőnek adható ki.

195. Kiadáskor, átvételkor a szolgálati állatok átvevőinek meg kell győződniük a szolgálati állat képzettségéről, alkalmazhatóságáról, egészségi állapotáról, kondíciójáról.

196. Az esetleges észrevételeket, kifogásokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

197. A szolgálati állatok elszállításáról az átvevő bv. szervnek kell gondoskodnia.

198. A szolgálati állatokért a kutyavezető, valamint a közvetlen szolgálati elöljárója anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. A kártérítési eljárás során a felelősség megállapítása és mértéke az állományilletékes parancsnok hatásköre.

199. Szolgálati állatok bármilyen célú átadás-átvételekor (pl. gondozásra, elhelyezésre, szállításra történő átadás) a szolgálati állatok értékét az átadás-átvételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

XII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ALKALMAZÁSBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSA

200. A szolgálatra alkalmatlanná vált kutyák alkalmazásból történő kivonását a Biztonsági Szolgálat javaslatára az a bv. szerv végzi, amelynek a leltárkészletébe tartozik az adott szolgálati állat.

201. Ha a szolgálatra való alkalmatlanság egészségügyi okból következik be, a bv. szerv gazdasági ellátását végző szervezeti egység vezetője a selejtezési javaslatban feltüntetett állatokról állatorvosi bizonyítványt köteles készíttetni.

202. Amennyiben a kutya selejtezése az egészségügyi állapota miatt válik szükségessé, a Biztonsági Szolgálat által kijelölt állatorvos szakvéleményét is csatolni kell a selejtezési jegyzőkönyvhöz, és azt – a selejtezés engedélyezése céljából – a bv. szerv vezetője a Biztonsági Szolgálat vezetőjének haladéktalanul felterjeszti. Ebben az esetben a kutya selejtezése saját hatáskörben is engedélyezhető.

203. Ha a szolgálatra való alkalmatlanság nem egészségügyi okból következik be, akkor erről a közvetlen szolgálati elöljáró véleményével ellátott, az alkalmatlanság okát részletező jelentést kell felterjeszteni.

204. A bv. szerv állományából az alkalmazásból történő kivonást, selejtezést a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt bizottság végezheti.

205. A szolgálati állatok selejtezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a kiselejtezett állatok fajtáját, nevét, korát, ivarát, leírását és a selejtezés okát.

206. A jegyzőkönyvet a selejtezést végző bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.

207. Baleset vagy hirtelen jelentkező gyógyíthatatlan megbetegedés esetén az állatorvos írásos javaslata alapján, az állományilletékes parancsnok engedélyével a menthetetlen kutyákat el kell altatni.

208. Szolgálati állatok kiirtása, sürgős és halaszthatatlan esetben a közvetlen szolgálati elöljáró engedélyével történhet.

209. A szolgálati állatok elaltatásáról, kiirtásáról – az okok feltüntetésével – részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet haladéktalanul fel kell terjeszteni a Biztonsági Szolgálat vezetőjének.

210. Szolgálati kutya elhullása esetén az elhullott állatot állatorvossal a lehető leghamarabb meg kell vizsgáltatni, boncolását kell kérni, a vizsgálatról az állatorvos jegyzőkönyvet készít, amelyet az intézet részére megküld.

211.¹² A szolgálati kutya elhullása esetén az alábbi személyekből helyi bizottságot kell felállítani:

a) biztonsági osztályvezető (aki egyben a bizottság vezetője);

b) a bv. szerv vezetője által kijelölt személy (a bizottság vezetőjével alá-fölé rendeltségi viszonyban nem lehet);

c) kutyatelep-vezető (ahol ilyen beosztás nincs, ott a bv. szerv vezetője által kijelölt személy).

212. A bizottság megvizsgálja a körülményeket, és írásban jelentést készíttet az elhullott szolgálati kutya vezetőjével.

213. Amennyiben a kutya intézeten kívül hullik el, a bizottság helyszínre érkezéséig a tetemet elszállítani nem lehet.

214. A begyűjtött adatok alapján az állatorvos megállapítja az elhullás okát, majd a bizottság vizsgálatot folytat le a kutyavezető esetleges felelősségének megállapítása érdekében. A bizottság vezetője az eredményről jelentést tesz az intézet parancsnokának.

215. A szolgálati kutya elhullását a Biztonsági Szolgálat vezetőjének haladéktalanul jelenteni kell, az állatorvos által készített jegyzőkönyvet az átvételétől számított 5 munkanapon belül a részére át kell küldeni.

216. Abban az esetben, ha a szolgálati kutya a minősítővizsgán, illetve ismétlővizsgán alkalmatlan minősítést szerez, akkor a selejtezés a vizsgán elért eredmény alapján is kezdeményezhető.

217. A selejtezési bizottság a megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, és javaslatot tesz a kutya átminősítéséről, alapképzésre történő visszairányításáról vagy selejtezéséről és értékesítéséről.

218. A leselejtezett szolgálati kutyát – igény esetén – elsődlegesen a vezetője részére kell felajánlani és értékesíteni. Más személy részére a szolgálati kutyát csak kellő körültekintés után szabad értékesíteni. Minden értékesítés a Biztonsági Szolgálat vezetőjének engedélyezésével lehetséges.

219. A saját tenyésztésből származó egyedek értékének meghatározásakor a hasonló korú és képességű egyedek átlagárát kell alapul venni.

220. A szolgálati kutyák értékesítése esetén az állatnak a vásárló részére történő átadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben az átvevőt tájékoztatni kell kötelezettségeiről.

221.¹³ A bv. szervek által vásárolt szolgálati kutyák esetében a térítés előirányzat átadással valósulhat meg.

222. A nem értékesíthető kutyák elaltatását a Biztonsági Szolgálat vezetője engedélyezi, egészségügyi okból indokolt elaltatásnál az engedélyezést követően a legrövidebb időn belül (maximum 5 nap) végre kell hajtani.

223. A leselejtezett szolgálati kutya más rendvédelmi szervnek nem adható át.

224. A bv. szerveknek lehetősége van arra, hogy a leselejtezett kutyáinak tartását aktív kutyáival együtt továbbra is biztosítsa.

XIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELHELYEZÉSE

225. A szolgálati kutyák elhelyezésénél figyelembe kell venni az adott fajta élettani sajátosságait, a vonatkozó állategészségügyi és építési szakhatósági előírásokat. Különös figyelmet kell fordítani a közegészségügyi, járványügyi és munkavédelmi előírások betartására.

226. A szolgálati kutya elhelyezhető

a) a bv. szerv területén, az arra a célra az előírtaknak megfelelően kialakított helyen,

b) más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, bérelt területen, objektumban, ha a biztonságos elhelyezés, őrzés feltételei megvannak,

c) a kutyavezető otthonában, külön megállapodás alapján.

227.¹⁴ Kutyatelepet kell létesíteni azoknál a bv. szerveknél, ahol a kutyavezetők létszáma eléri a 2 főt. A kutyatelep működtetéséért a kutyatelep vezetője felelős.

228. A kutyatelep kialakítása és szolgálati állatok elhelyezése során különös figyelmet kell fordítani a közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi előírások betartására.

229. Kutyatelep kialakítására, működtetésére a Biztonsági Szolgálat ad engedélyt.

230. A kutyatelep területén vagy ahhoz kapcsolódóan az alábbi helyiségeket kell kialakítani:

a) kennelek;

b) kutyafürdető;

c) kutyavezetők elhelyezési körlete, szociális helyiségek;

d) raktárhelyiségek;

e) állategészségügyi helyiség;

f) kutyafuttató;

g) kiképzőpálya.

231. A kutyák elhelyezése és a kutyatelep kialakítása során biztosítani kell a kutyák nyugodt környezetben való elhelyezését, egymástól elkülönítve, és ki kell zárni a negatív, károsan befolyásoló tényezőket.

232. A kutyatelepet úgy kell elhelyezni, hogy létesítményeinek védelme biztosítva legyen. A kutyatelepet minden esetben körül kell keríteni, meg kell akadályozni, hogy oda illetéktelen személyek engedély nélkül bejuthassanak, ott tartózkodhassanak.

233. A kennelek kialakításánál törekedni kell a jó tájolásra, hogy azt elegendő napfény érje, de legyen elég árnyékos rész is, és ne legyen huzatos. A kenneleket egymástól olyan falazattal kell elválasztani, amely könnyen tisztítható, mosható. Ajánlatos a kennelsorok közé árnyékolás céljából fákat vagy élősövényt telepíteni.

234. A kutyák tartózkodó helyiségeinek, helyeinek padozata mosható, fertőtleníthető legyen, olyan anyagból készüljön, amely a kutyák egészségének nem árt. A padozatot úgy kell kialakítani, hogy a takarításnál használt vizet minél gyorsabban elvezesse, a telepen a szennyvíz elvezetésére vízösszefolyót kell kialakítani. A kennelek alapterülete legalább 6 négyzetméter legyen, rácsozata olyan anyagból készüljön, hogy a kutyák azon kijutni, kiharapni ne tudjanak. A kenneleket zárt tetőszerkezettel kell ellátni. Közvetlen környezetükben olyan vízvételi lehetőséget kell kialakítani, amely alkalmas locsolótömlő csatlakoztatására.

235. A kennelektől elkülönített helyen ajánlatos külön elkerített területet leválasztani kutyafuttatóként, ahol az állatok időszakos szabad mozgása biztosított.

236. A kennelekben kutyaházakat kell elhelyezni, melyek lehetőleg szétszedhetők legyenek. A kutyaházakat olyan anyagból kell elkészíteni, amely könnyen tisztítható, jó hőszigetelő képességű.

237. A kutyaház méretezésénél figyelembe kell venni, hogy a kutya kényelmesen elférjen benne. A kialakítás során az ajánlott méretek:

a) hosszúság: 120 centiméter;

b) szélesség: 80 centiméter;

c) magasság: 80 centiméter;

d) a búvónyílás szélessége: 40 centiméter;

e) a búvónyílás magassága: 60 centiméter.

238. Amennyiben a kutyatelepen a szolgálati kutyák élelmezésére kutyakonyha kerül kialakításra, abban az esetben biztosítani kell fagyasztószekrényt vagy -ládát, főzési és mosogatási lehetőséget, hideg-meleg folyóvizet, kézmosót törülközővel, szappannal, kézfertőtlenítővel. Gondoskodni kell zárt szeméttárolóról és a hulladék rendszeres elszállításáról. A helyiség ablakait szúnyoghálóval kell ellátni.

239. Időszakos állatorvosi vizsgálatok, kezelések végrehajtására vizsgálóhelyiséget kell kialakítani. Az alapvető állatgyógyászati készítményeket a vizsgálóhelyiségben elzárva kell tárolni.

240. A kutyák fürdetésére olyan zárt kutyafürdetőt kell kialakítani, amely hideg és meleg vízzel egyaránt el van látva.

241. A kutyatelepen belül raktárhelyiségeket kell kialakítani, melyekben biztosítani kell a kutyák takarmányának pára- és vízmentes tárolását, felszerelési tárgyainak, kiképzési eszközeinek biztonságos elhelyezését. A tisztító-, fertőtlenítőeszközök és -anyagok tárolásáról külön kell gondoskodni.

242. A kutyatelepen szolgálatot teljesítő kutyavezetők részére szociális létesítményt kell biztosítani, amely egyben a tartózkodásra is szolgál. Ennek része az öltöző, az iroda, megfelelő méretű pihenőhelyiség, a fürdő és a mellékhelyiség. A telep dolgozóit elsősegélynyújtásra ki kell képezni, az elsősegélynyújtó felszerelést a kutyatelepen kell elhelyezni úgy, hogy ahhoz az állomány hozzáférjen.

243. A kutyatelepen és az annak közelében körbekerített, lehetőleg füves kiképzőpályát kell kialakítani. A kiképzőpályát el kell látni a kiképzéshez szükséges akadályokkal, felszerelésekkel úgy, hogy nagysága minimálisan feleljen meg a minősítővizsgák alaki követelményeinek végrehajtására. Az újonnan kialakításra kerülő kutyakiképző pályák mérete legalább 50×30 méter.

244. Azon szolgálati kutyák részére, melyeket a kutyavezetők a lakásukon vagy más objektumban tartanak, célszerű a szolgálati helyen könnyű szerkezetű, 1,5–2 négyzetméteres, úgynevezett tartózkodóbokszot és boksz-sort kialakítani, így a szolgálati kutya pihentetése és a szolgálatra történő felkészülés, eligazítás, jelentéstétel idejére történő elhelyezése biztonságosan megoldható.

245. Ha a kutyák száma miatt a kutyatelep kialakításának feltételei nincsenek meg, a kutyákat a 234. pontban meghatározott méretű kennelekben kell elhelyezni.

246. Azokban a több objektumos intézetekben, ahol a kutyateleppel nem rendelkező objektumban több kutya folyamatos elhelyezésére kerül sor, az elhelyezést, ellátást a kutyatelepekre vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. A kihelyezett kutyatelep-alegység – a kutyák számától függetlenül – a kutyatelep-vezető alárendeltségébe tartozik, azonban az alegység folyamatos felügyeletére helyben felelős személyt kell kijelölni. Ha a különböző objektumokban több kutyatelep is működik, kutyatelepenként kutyatelep-vezető nevezhető ki.

247. A bv. szervek objektumaiban elhelyezett szolgálati állatok biztonságos őrzési feltételeinek biztosításáért az objektum parancsnoka a felelős.

248. A bv. szerv objektumában tartott szolgálati kutyát a vezetője szolgálatmentes napján, a közvetlen szolgálati elöljáró engedélyével az objektumból elviheti. A szolgálatra alkalmasság megtartása érdekében a kutya szinten tartó képzését, gondozását szabadidejében is szabadon végezheti.

249.¹⁵ A 22. és 23. pont szerinti engedélyezésre jogosult engedélyezheti, hogy a kutyavezető a kutyát szolgálati időn túl otthonában helyezze el. Ilyen esetekben azonban ellenőrizni kell, hogy biztosítottak-e a kutyatartás biztonságos feltételei. Az engedély kiadása előtt a biztonsági osztály vezetője, és ahol van, ott a kutyatelep-vezető szemrevételezi a szolgálati kutya elhelyezési körülményeit, majd javaslatot tesz(nek) a döntéshez. Engedélyezés esetén részletes megállapodás megkötése kötelező, amit az illetékes elöljáró évente visszatérő jelleggel, de minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles dokumentált formában. A kutyavezető kérésére a bv. szerv mobil kutyakennelt biztosít a szolgálati kutya elhelyezésére. A járőr és a speciális elfogó kutyák esetében a szolgálati állat kutyavezető otthonában történő elhelyezését a Biztonsági Szolgálat vezetője – az általa kijelölt személy javaslatára – engedélyezi.

250. Amennyiben a szolgálati állatok a 249. pontban foglaltak szerint kerültek elhelyezésre, a kutyavezető köteles biztosítani, hogy az állatokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységre jogosult elöljárók az elhelyezés céljául szolgáló ingatlanba/objektumba beléphessenek, továbbá köteles tűrni az ellenőrzés végzését.

251. A tartósan betegállományban lévő kutyavezetőnél szolgálati állat csak indokolt esetben, a közvetlen szolgálati elöljáró engedélyével helyezhető el. A szolgálati állat mielőbbi bv. szervnél történő elhelyezésére intézkedni kell.

XIV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELLÁTÁSA, ÉLELMEZÉSE

252. A szolgálati kutyákat norma alapján kell élelmezni.

253. Az etetett takarmánynak tartalmaznia kell a kutyák számára szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket.

254.¹⁶ Az élelmezési normát a Biztonsági Szolgálat vezetője évente felülvizsgálja a hazai piacon kapható takarmány, kiegészítő készítmény árak, illetve az euró árfolyamának változása függvényében. Vizsgálata eredményeképpen javaslatot tesz a norma módosítására az illetékes szakterület felé. A szolgálati kutyákat lehetőség szerint egy időben, az időjárási viszonyok, a kutya fizikai és egészségügyi állapota figyelembevételével, szolgálatának befejezése után legkorábban 30 perccel etethető. Etetés után a kutyákat – a meglévő lehetőségeket figyelembe véve – a kennelben elzárva, nyugodt körülményeket biztosítva kell hagyni. Ellenőrzésük etetésük után legkorábban csak 2 óra elteltével történhet. A szolgálati kutyákat naponta egyszer kell etetni. Ettől eltérni leromlott fizikai és egészségügyi állapotuk esetén, állatorvosi rendelvényre vagy a szolgálatellátás speciális igényei miatt szabad.

255. A 254. pontban meghatározott normák mellett – a megtakarítás terhére – étrend-kiegészítők és vitaminok is alkalmazhatók (immunerősítő, csonterősítő, szőrzetjavító).

256. A szolgálati állatok részére szükség szerint gondoskodni kell a külső és a belső élősködők elleni rovarmentesítő, illetve féreghajtó szerekről, kiemelt figyelmet fordítva az állandó kullancs és szívféreg elleni megelőzőkezelésekre.

257. A kutyákat tilos ételmaradékkal, valamint maradék étellel etetni.

258.¹⁷ Az élelem felhasználásának nyilvántartását az 5. mellékletben meghatározott táblázat szerint kell vezetni. Havonként az összesítést ki kell nyomtatni, és azt a biztonsági osztályvezető láttamozását követően lefűzve kell tárolni a kutyatelep-vezetőnél, ahol ilyen beosztás nincs, ott a kutyavezetőnél.

259. Speciális kereső- vagy elfogókutya, kölyök-, növendékkutya és tenyész szuka esetében az élelmezési normához képest legfeljebb 40%-os emelést lehet alkalmazni.

260. Azon szolgálati kutya esetében, amely a kutyavezető otthonában van elhelyezve, a nyilvántartás vezetéséért a kutyavezető a felelős.

261. A 94. pontban foglalt tilalmak csak a tervezett szolgálatellátásra vonatkoznak, rendkívüli esemény bekövetkeztekor, amennyiben arra szükség van, a kutyát szolgálatba kell állítani.

262. Állategészségügyi ellátás céljából a bv. szervek kötelesek állatorvossal szerződést kötni. A kutyák egészségügyi ellenőrzését, ellátását rendszeresen dokumentálni kell egészségügyi kezelési lapon, melyek megtörténtét az állatorvos aláírásával és bélyegzőjével is igazol. Az egészségügyi nyilvántartást kutyánként kell vezetni, azt a többi okmánnyal együtt kell tárolni, a 6. mellékletben található szolgálati kutya egészségügyi kezelési lapja elnevezésű dokumentum szerint.

XV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYA SZÁLLÍTÁSA

263. A bv. szerv szolgálati kutyáit szállítani csak a hatályos állatvédelmi szabályok alapján, a szolgálati kutyák szállítására külön kialakított, lehetőség szerint légkondicionált szállító járművekben – indokolt esetben bármely, a bv. szerv használatában lévő szállítóeszközökön – lehet, melyek nem veszélyeztetik a kutyák testi épségét, egészségét. Ezeken a járműveken a kutyák szájkosár nélkül szállíthatók.

264.¹⁸ A szállítóeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az állatokat megvédje az időjárás kedvezőtlen és szélsőséges hatásaitól, ne okozzon sérülést, továbbá könnyen tisztítható és szökésbiztos legyen. A légcserének és a rendelkezésre álló légtérnek biztosítania kell a szállított kutyák fiziológiás igényeit. Amennyiben az utánfutó nem rendelkezik friss vagy hűtött levegő befúvására alkalmas ventilátorral, vagy az nem működik, úgy a II. és III. fokozatú hőségriasztás esetén szolgálati kutya nem szállítható utánfutóban. A szolgálati kutya magántulajdonban lévő járművel történő szállítása esetén is biztosítani kell a leválasztott térben vagy a szállító dobozban a kutya biztonságos és kényelmes elhelyezését, a friss levegő áramlását. Nyári időszakban, az országos tiszti főorvos által kiadott II. és III. fokozatú hőségriasztás esetén csak légkondicionáló berendezéssel ellátott gépkocsiban szállítható a szolgálati kutya. A szállító járművön – a közlekedésben részt vevők számára – jól látható helyen fel kell tüntetni az élő állat szállításának tényét.

265. A szolgálati állatokat kizárólag alaposan megtisztított és fertőtlenített szállítóeszközben lehet elhelyezni, melyet szállításonként el kell végezni.

266. Szükséges, hogy az állatszállító bokszok könnyen takaríthatók, fertőtleníthetők, szükség esetén szétszedhetők legyenek, és azokból a mosóvíz, a fertőtlenítőszer akadálytalanul eltávolítható legyen.

267. Tilos a szolgálati kutyát olyan módon szállítani, amely előreláthatóan sérülést okoz. Az ilyen esetekben bekövetkezett sérüléssel összefüggésben a személyi állomány felelősségét meg kell állapítani, és fegyelmi, valamint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

268. A szolgálati kutya magánlakáson történő elhelyezése esetén az erre vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell a bv. intézetbe történő szállítás módját.

269. A szolgálati kutyák szállítására használt járművet el kell látni az erre utaló jelzéssel.

XVI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS, GAZDÁLKODÁS RENDJE

270.¹⁹ A szolgálati kutyás tevékenység ellátásához, a szolgálati feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, ruházatot, felszereléseket a kutyavezetők részére a Biztonsági Szolgálat központi iránymutatása alapján, a kutyavezető szolgálati helyének kell biztosítani.

271. A kutyatelep-vezetőt, a kutyakiképzőt és a kutyavezetőt a rendszeresített ruházattal és speciális védőruházattal is el kell látni, melyeket a BVOP Ruházati Szabályzatában kell felsorolni.

272. A kutyavezetőket el kell látni azokkal a felszerelésekkel, amelyek a szolgálati kutya alkalmazásához, igénybevételéhez, képzéséhez szükségesek.

273.²⁰ A szolgálati kutya kötelező felszerelési tárgyai:

a) bőr nyakörv,

b) vezető-, keresőpóráz, 50 cm-es textil póráz,

c) szájkosár,

d) egysoros fojtólánc,

e) hám,

f) 4 db apport tárgy,

g) speciális – szúrás-, vágás- és ütésálló – hám a műveleti egységek speciális elfogó kutyái számára.

274. A kutyavezetőket a rendszeresített védőruházaton túl – a kiképzési feladatok hatékony ellátásához – kiképzőmellénnyel és szoknyával kell ellátni.

275. Minden szolgálati kutyát saját felszereléssel kell ellátni, amely a szolgálati kutya elhullása esetén másik kutya képzése, szolgálatba állítása során felhasználható.

276. A szolgálati kutya felszerelésének karbantartásáért a kutya vezetője a felelős. Csak rendszeresen ápolt, karbantartott, sérülésmentes, az adott feladat végrehajtására alkalmas, biztonságos eszközöket lehet használni.

277. A használatban meghibásodott felszerelések javításáról, amennyiben nem javítható, cseréjéről haladéktalanul gondoskodni kell.

278. A kutya felszerelési tárgyainak tárolását úgy kell megoldani, hogy azokhoz a kutya ne tudjon hozzáférni, szolgálat befejeztével azokat elzártan kell tárolni.

279. Kiképzési feladatok végrehajtásához alegységkészletként az alábbi felszereléseket kell rendszeresíteni:

a) francia bundát;

b) segéd védőnadrágot, védőmellényt, nyomáselosztót, védőkesztyűt, szuszpenzort;

c) fejvédőt;

d) ütőzsákot;

e) harapópárnát;

f) védőkart (különböző típusban, kölyök, rejtett, felnőtt);

g) ostort;

h) szivacsos botot.

280. Az őrző-védő segédek részére testi épségük megóvása érdekében egyéni védőfelszerelésként kell a nyomáselosztó mellényt, szuszpenzort és karvédőket biztosítani.

281. A segédanyagok használatból történő kivonását, selejtezését a vonatkozó általános rendelkezések alapján kell végrehajtani.

XVII. FEJEZET

A TENYÉSZTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

282. A bv. szerv szolgálati kutyái mennyiségének növelése, a selejtezett állatok pótlása elsősorban vásárlás útján történik.

283. A bv. szerv szolgálati kutyáinak utánpótlását – részben – saját tenyésztés útján is biztosítani lehet.

284. Tenyésztésre engedélyt csak a Biztonsági Szolgálat vezetője adhat ki.

285. Kutyát tenyészteni csak a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szükséges személyi, anyagi, tárgyi feltételek megléte esetén lehet.

286. A bv. szervnél azon kutyafajták tenyészthetők, amelyekre a Biztonsági Szolgálat vezetője engedélyt ad. Külön engedély alapján német juhászkutya és malinois vagy holland juhászkutya célirányos keresztezése is megvalósítható.

287. A tenyésztésbe vételhez a kutyáknak az éves minősítővizsgákon képzési szakirányuknak megfelelően eredményes minősítéssel kell rendelkezniük, továbbá az egészségügyi szűrővizsgálatok alapján a kutyát az állatorvos is tenyésztésre alkalmasnak kell hogy minősítse. Ezek a meghatározott feltételek kan és szuka ivarú kutyákra egyaránt vonatkoznak.

288. A tenyésztésbe vétel során előny, ha a kutya törzskönyvvel rendelkezik.

289. A bv. szervben történt tenyésztés során belső törzskönyvi rendszert kell kialakítani annak érdekében, hogy az utódok visszamenőleg is beazonosíthatók legyenek, illetve a szolgálatra leginkább alkalmas vérvonalak a kiválasztás során előtérbe kerülhessenek.

290. Tenyésztésbe vétel előtt a kutyákat a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt bizottság megszemléli, majd a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a tenyésztésbe vételt engedélyezi vagy megtiltja.

291. Az engedély birtokában a fedeztetésre a legalkalmasabb időpont megállapítását célszerű állatorvossal elvégeztetni.

292. Fedeztetni lehet – magyar vagy külföldi – bv. szerv állományába tartozó szolgálati kutyával vagy munkavizsgával rendelkező, örökletes betegségektől mentes „civil”, magántulajdonban lévő fedezőkannal. Mind a belső, mind a külső fedezőkannal való fedeztetést a Biztonsági Szolgálat vezetője engedélyezheti.

293. A bv. szerven kívüli fedeztetés esetén – előzetesen – megállapodás kötése kötelező a fedeztetés ellenértékére vonatkozóan.

294. Fedeztetés esetén – amennyiben a kan vagy a szuka kutya nem egyazon bv. szerv állományában van – a szuka kutyát kell a kan kutyához szállítani.

295. A fedeztetésnél jelen kell lennie a kutyák vezetőinek és a kutyatelep-vezető(k)nek, a fedeztetésről – akár sikeres, akár nem – jelentést kell készíteni, amelyet a jelenlévőknek aláírásukkal hitelesíteni kell. Sikertelen fedeztetés esetén rögzíteni kell a sikertelenség okát.

296. A sikertelen fedeztetést a legközelebbi alkalmasnak tartott időpontban meg kell ismételni.

297. A jelentést minden esetben meg kell küldeni a Biztonsági Szolgálat vezetője részére.

298. A sikeres fedeztetést követően a szuka kutyát a vemhesség megállapítása céljából állatorvosi vizsgálatnak kell alávetni.

299. A szukát a várható ellés előtt 2 héttel át kell helyezni abba a helyiségbe, ahol az ellés, majd a kölyökkutyák nevelése fog történni. A helyiségnek fűthetőnek, könnyen takaríthatónak kell lennie, továbbá alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kölykök, illetőleg az anyakutya eltérő igényei kielégíthetők legyenek. A vemhes szuka folyamatos, közvetlen felügyeletéről gondoskodni kell. Célszerű az adott bv. szerv ügyeletére bekötött videó-összeköttetés kialakítása.

300. Amennyiben az ellés megindul, értesíteni kell a kutya vezetőjét, – amennyiben szükséges – az állatorvost is.

301. Abban az esetben, ha a vemhes szuka a kutyavezető otthonában van elhelyezve, a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt bizottságnak előzetesen meg kell győződnie arról, hogy a körülmények alkalmasak a szuka és a megszületett kölykök gondozására.

302. Ha a szuka, illetve a kölyökkutyák a kutyavezető otthonában kerülnek elhelyezésre, illetve gondozásra, a kölyöknevelés időtartamára a kutyavezetőt munkaidő kedvezményben kell részesíteni, melynek mértékéről írásos formában dokumentáció készül.

303. Az ellés tényéről, valamint az alom létszámról a BVOP Főügyeletét soron kívül értesíteni kell.

304. A kölyökkutyák fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, fejlődésüket, esetleges egészségügyi problémáikat, valamint a kölykök szolgálatra való alkalmasságát dokumentálni kell.

305. A kölyökkutyák élelmezésére kiváló minőségű, életkoruknak megfelelő tápot kell biztosítani, amennyiben indokolt, az állatorvos javaslata alapján táplálékkiegészítőkkel együtt.

306. Az ellést követő nyolcadik héten a kölyökkutyák ösztönadottságait meg kell vizsgálni, a szolgálatra való alkalmasságról, vagy az esetleges alkalmatlanságról, jegyzőkönyvet kell felvenni, az alkalmatlan kölyköket pedig elsődlegesen a személyi állomány részére értékesíteni kell.

307. A szolgálati feladatokra előre láthatóan alkalmasnak mutatkozó kölyköket nyilvántartásba kell venni.

308. A kölyökkutyák kiutalhatók

a) a kutyavezető részére utánpótlás céljából;

b) a kutyakiképzőknek a kölyökkutyák célirányos nevelése, adottságaiknak megfelelő képzési szakirányba történő fejlesztése céljából;

c) a megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező egyéb szakembernek;

d) más rendvédelmi szervek részére történő értékesítésre.

309. Kölyökkutyát utánpótlás céljából csak szakmailag jól felkészült kutyavezetőnek lehet kiutalni, előnyben részesül, aki vállalja a kutya saját otthonában történő tartását. A nevelés során tapasztalt szakmai hiányosságok esetén a kutya visszavételére intézkedni kell, ha indokolt, fegyelmi felelősség kivizsgálását kell kezdeményezni.

310. A kölyökkutyák a kutyavezető otthonában történő elhelyezése esetén a 249. pontban szabályozott megállapodás megkötése kötelező.

311. A kutyavezető részére a kölyökkutya szocializálására, ösztöneinek, készségeinek fejlesztésére képzési időt naponta vagy szolgálatonként minimum 1 órát kell biztosítani.

312. A kölyökkutyák képzését az életkoruknak megfelelően kell elvégezni, elsődlegesen központi, szakmai felügyelet mellett. A központi képzések időtartamát minden esetben a Biztonsági Szolgálat vezetője által megbízott személy koordinálja, figyelembe véve a kutyák fejlődését, adottságait.

313. Kutyakiképzők részére kiadott kölyökkutyákat a kiképző a kutya adottságainak megfelelő szakterületre képezi elő. Az így előképzett kutyák a későbbiekben kiutalhatók a bv. szervek kutyavezetői részére, illetve tanfolyamokra.

314. A kölyökkutyákon 6 hónapos korukban előzetes állategészségügyi szűrővizsgálatokat kell végrehajtani az esetleges alkalmatlanság kiszűrésére, továbbá fel kell mérni fejlődésüket, készségeiket, ösztöneiket.

315. A 12 hónapos életkort betöltött szolgálati kutyáknál a beszerzési eljáráson meghatározott egészségügyi vizsgálatot és szakmai bírálatot kell végezni. Alkalmas minősítés esetén javaslatot kell tenni a szakirányú tanfolyami képzés időpontjára és típusára vonatkozóan.

316. Amennyiben a kutya szolgálatra alkalmatlan, a rendszerből ki kell vonni, és elsődlegesen a vezető, illetve a személyi állomány részére értékesíteni kell jelképes összegért.

317.²¹

318. Lehetőség van a társ rendvédelmi szervek részére történő értékesítésre is, ha az alkalmasnak ítélt egyedek száma meghaladja a bv. szerven belüli keresletet.

319. A tenyésztéssel kapcsolatos költségek a BVOP költségkeretét terhelik, ezért előzetesen a Biztonsági Szolgálat vezetője a Közgazdasági Főosztály vezetőjével erre vonatkozóan egyeztet.

320. Bármely fajta tenyésztése esetén a munkavérvonalat kell előnyben részesíteni, figyelembe kell venni azt, hogy a bv. szerv szolgálati kutyáinak minőségjavítása, utánpótlása a fő cél. A tenyésztésbe vont kutyák esetén a tökéletes egészségügyi állapot mellett fontos a megfelelő ösztönkészlet és az erős védőösztön.

XVIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁK NYILVÁNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TEENDŐK

321. A bv. szervek kötelesek a 7. melléklet alapján átlátható, naprakész nyilvántartást vezetni a szolgálati kutyákról. A keletkezett okmányokat kutyánként külön dossziéban a kutyatelep-vezetőnél, ahol ilyen beosztás nincs, a biztonsági osztályvezetőnél kell tárolni.

322. Jelen utasítás mellékleteit értelemszerűen kell alkalmazni és vezetni a kutyás tevékenység során.

323. A szolgálati kutya dokumentumainak az alábbi iratokat kell tartalmaznia:

a) a kutya fényképével ellátott, 4. melléklet szerinti Kutyanyilvántartási lapot, amely tartalmazza a kutya és a kutyavezető adatait, a minősítővizsgák időpontjait, eredményeit, az azonosító chip és az oltási könyv számát;

b) a beszerzési jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a kutya adatait, a kutya szolgálatra való alkalmasságát;

c) az állatorvosi szakvéleményt;

d) az adásvételi szerződés – központi beszerzésű kutyák esetén – az átadás-átvételről kiállított jegyzőkönyv egyik példányát;

e) az oltási könyvet;

f) a 6. mellékletben szereplő egészségügyi kezelési lapot.

324. A kutyavezető anyagának tartalmaznia kell a vizsgalapját és a személyes felszerelési lapját, továbbá egyéb olyan okmányokat, ami a szolgálati kutyának és vezetőjének szolgálati tevékenységével összefügg.

325. A bv. szerveknél a biztonsági osztályvezető vagy helyettese köteles havonta legalább egy alkalommal ellenőrizni a szolgálati kutyák állapotát, a kutyatelep és a kennelek tisztaságát. Ennek dokumentálásához külön ellenőrzési naplót kell vezetni, és a Robotzsaru NEO vezetői ellenőrzések moduljában azt rögzíteni kell.

326. A kutyateleppel rendelkező bv. szerveknél a kutyatelep-vezető, ahol ilyen beosztás nincs, a kijelölt kutyavezető naponta köteles a kutyák egészségi állapotát, élelmezését, a képzések végrehajtását, az elhelyezési körülmények rendjét, tisztaságát ellenőrizni, arról az ellenőrzési naplóba bejegyzést tenni.

327. A szolgálati kutyák tenyésztésével kapcsolatos nyilvántartások vezetésének szabályait a Biztonsági Szolgálat vezetője határozza meg.

328. A szolgálati kutyákat az érintett bv. szerv gazdasági ellátását végző szervezeti egység nyilvántartásában kell szerepeltetni.

XIX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI KUTYÁS TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS

329. A szolgálati kutyával rendelkező bv. szervek minden tárgyfélévet követő hónap 15-éig a Biztonsági Szolgálat részére kötelesek adatszolgáltatást küldeni a kutyavezetők személyéről, a szolgálati kutyák létszámáról, adatairól, igénybevételéről, alkalmazásáról, a 7. és 8. mellékletek szerinti formában.

330. A szolgálati kutyák állománytáblázatában történt változásokat, szolgálati kutya elhullását vagy azonnali elaltatását haladéktalanul jelenteni kell a Biztonsági Szolgálat vezetőjének.

331. A kutyavezető közvetlen szolgálati elöljárója a szolgálati út betartásával öt munkanapon belül jelenteni köteles a Biztonsági Szolgálat vezetője felé a szolgálati kutyákkal kapcsolatos alábbi eseményeket, változásokat:

a) a kötelező állategészségügyi beavatkozásokon kívüli kezelések, sérülések;

b) az állat egészségügyi állapotának romlása;

c) az állatot érintő állománymozgások (áthelyezés, átrendelés, vezénylés);

d) az állatnak ugyanazon szervezeti elemen belül szolgálatot teljesítő kutyavezetők közötti átadás-átvétele;

e) az állat elhullása, eltűnése, vemhesülés gyanúja vagy ténye;

f) az állat egyedi azonosítására szolgáló mikrochip számának változása, a változás oka;

g) selejtezési és adásvételi eljárás alatt az adásvételi szerződés megkötése utáni átadás-átvétel létrejötte.

332. A 331. pont a), b), e), f) alpontjában foglalt esetekben parancsnoki kivizsgálás végrehajtása kötelező.

XX. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

333. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

334.²²

1. melléklet a 67/2020. (XII. 12.) BVOP utasításhoz

A kábítószer-kereső szolgálati kutyák képzéséhez kapcsolódó feladatok, a kábítószerek kezelési szabályai

A kábítószer-kereső kutyák képzéséhez, gyakoroltatásához alkalmazandó kábítószerek, pszichotróp és új pszichoaktív anyagok, kábító hatású gyógyszerek (a továbbiakban: kábítószer) alkalmazását, tárolását, kezelését az alábbiakban foglaltak szerint kell végrehajtani.

1. A kábítószer-kereső kutya képzéséhez elegendő mennyiségű kábítószerrel kell rendelkezni annak a bv. szervnek, ahol kábítószer-kereső képzettségű kutya van rendszeresítve.

2. A kábítószer-kereső szolgálati kutyák és vezetőik képzéséhez szükséges gyakorló kábítószerek beszerzését a Biztonsági Szolgálat végzi.

3. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (a továbbiakban: ORFK) a Biztonsági Szolgálat által kijelölt kábítószerért felelős munkatárs vagy helyettese által átvett gyakorló-kábítószer, központi kábítószerraktárba, illetve a NAV Szakértői Intézetébe (a továbbiakban: NAV SZI) történő szállítását és szállításának biztosítását a Biztonsági Szolgálat szervezi, hajtja végre.

4. A beszerzett kábítószereket a NAV SZI méri ki és csomagolja, illetve abból – kábítószerfajtánként – reprezentatív mintát vesz, amelynek bevizsgálását elvégzi. A vizsgálat eredményét és a reprezentatív mintá(ka)t a NAV SZI tárolja annak érdekében, hogy a későbbiekben a kábítószer-kereső szolgálati kutyavezetők részére kiadott kábítószer tartalmi ellenőrzése megvalósítható legyen.

5. A NAV SZI által végzett kiméréseken minden esetben jelen kell lennie a BVOP központi kábítószerért felelős munkatársának vagy helyettesének. Az átadás-átvétel minden esetben jegyzőkönyv alapján történik, fajtánként és csomagolásonként feltüntetve az anyagok nettó és bruttó tömegét.

6. A BVOP központi kábítószerraktárában gyakorlókábítószerekből a kábítószer-kereső kutyák képzéséhez, gyakoroltatásához szükséges készletet kell kialakítani.

7. A BVOP központi kábítószerraktárában csak a meghatalmazott kábítószerért felelős munkatárs vagy helyettese tartózkodhat. Kíséretükkel ellenőrzés vagy egyéb okból a szükséges ideig célirányos és halaszthatatlan tevékenység a helyiségben elvégezhető.

8. A BVOP központi kábítószerraktárában tárolt gyakorlókábítószer tárolásának, nyilvántartásának és kiadásának szabályszerűségét, az előírt okmányok vezetését a Biztonsági Szolgálat vezetője vagy helyettese jogosult és köteles félévente egy alkalommal ellenőrizni.

9. A bv. szerv kábítószer tárolásával és használatával megbízott felelőse a képzéshez szükséges kábítószer-mennyiséget a Biztonsági Szolgálat központi kábítószerért felelős munkatársától vagy helyettesétől veszi át. Az 1. függelék alapján a képzési célú kábítószerek átadás-átvételének igazolásáról szóló jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a továbbiakban a nevezettek által vezetett nyilvántartás kiadási és bevételi bizonylatát képezi, illetve az RZS Neo modulba be kell emelni. A kábítószerek csak akkor vehetők át, ha a csomagolás megfelelő, ezáltal a kábítószer nem veszélyezteti a vele foglalkozó személyek és a kutya egészségét.

10. A bv. szervnél készletezett kábítószerek – a Korm. rendeletben előírt – tárolásának és kezelésének feltételeit, illetve az ehhez szükséges Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Ellenőrzési Főigazgatóság Kábítószerügyi Főosztály által kiállított „Tevékenységi Engedély” kérelmezését, annak meglétét, érvényességét, a kábítószerért felelős személy és helyettese megjelölésével a bv. szerv vezetője köteles biztosítani.

11. A Korm. rendelet értelmében abban az esetben, ha az adott bv. szervnél egynél több kábítószerkeresőkutya-vezető részére szükséges biztosítani a gyakorlókábítószer-készletet, a kutyavezetők kábítószer-kezelők lesznek, akik nem lehetnek egyben kábítószerért felelős személy, illetve helyettese beosztásban. A bv. szerv vezetője jelöli ki a kábítószerért felelős személyt és helyettesét, illetve érvényes minősítővizsgájukat követően a kábítószer-kezelőket (kutyavezetőket) is. Az erről szóló javaslatot a Biztonsági Szolgálat vezetője részére jóváhagyásra meg kell küldeni. A Biztonsági Szolgálat vezetője a javaslat engedélyezése után biztosítja a szükséges gyakorlókábítószer felvételezését a BVOP központi kábítószerraktárából.

12. A kábítószerek tárolására erős falú, megfelelő szellőzéssel, valamint külső és belső világítással rendelkező helyiséget kell kijelölni. A helyiség nyílászáróit biztonsági zárral, vasráccsal vagy egyéb biztonsági berendezéssel (pl. mágneskártyás beléptetőrendszer, nyitásérzékelő stb.) kell ellátni. A helyiségben a kábítószereket kizárólag erős falú, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben, páncélszekrényben vagy falhoz rögzített vaskazettában, minden más anyagtól elkülönítve kell tárolni. A tárolóhelyiség, valamint a szekrény vagy kazetta kulcsainak kezelését úgy kell biztosítani, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

13. A 13. pontban szabályozottakon kívül – a Biztonsági Szolgálat vezetőjének külön engedélyével – kábítószer elhelyezhető az intézet egyéb más részlegein is, ahol a biztonságos őrzés, illetve a zavartalan kábítószer-kezelés biztosítható. Ha a kábítószer elhelyezése nem külön helyiségben történik, a zárható, száraz pecséttel ellátott lemez- vagy páncélszekrénybe szintén zárható, pecsételhető, rögzített vaskazettát kell tenni, a kábítószer kizárólag ebben tárolható. Más anyagot a lemez- vagy páncélszekrényben elhelyezni tilos! Ha a helyiségben senki sem tartózkodik, azt zárva kell tartani. Szükséges a nyílászárókat biztonsági zárral, vasráccsal vagy egyéb biztonsági berendezéssel (pl. mágneskártyás beléptetőrendszer, nyitásérzékelő stb.) ellátni.

14. Kábítószer elhelyezése a fegyverszobában tilos.

15. A kábítószereket fajtánként, az eredetileg átvett csomagolásban kell tárolni, amely lehegesztett, duplikált műanyag zacskó. A különböző anyagokat külön, légmentesen lezárt üvegedényben köteles a kutyavezető elhelyezni. A kábítószereket összeönteni, összekeverni tilos. A kiürült tárolóeszközök tisztítását haladéktalanul el kell végezni.

16. Szállítás vagy kiképzés alkalmával olyan további tárolóeszközt kell alkalmazni, amely az eredeti csomagolást nem sérti, ugyanakkor a külső mechanikai hatásoktól a csomagolást megvédi. A kábítószer csak fajtánként, külön-külön légmentesen zárható edényben elhelyezve, e célra rendszeresített, biztonságosan zárható táskában, lemezkazettában szállítható.

17. A kábítószerkészletről a 2. függelékben foglaltak szerint fajtánként külön, naprakész kábítószer-nyilvántartást, valamint a 3. függelékben szereplő, a Biztonsági Szolgálat kiképzési célra kiadott gyakorlókábítószereinek nyilvántartását kell vezetni. A bruttó súly a kábítószer és a csomagolás együttes súlyát jelenti.

18. A tárolóhelyiségben a kábítószer tárolásáért felelős személyen kívül más személy (ellenőrző elöljáró, felügyeleti szerv képviselője, műszaki karbantartó, kutyavezető) csak az ő kíséretében, a feladat ellátásához szükséges ideig tartózkodhat.

19. A kábítószer a képzés, gyakorlás során csak olyan helyre rejthető, ahol az elrejtő által is előtalálható, biztonságos őrzése megoldható, idegen személy nem férhet hozzá, a csomagolóanyag sérülése, a kábítószer szóródása vagy szennyeződése elkerülhető.

20. A kábítószert a képzésen kívül a tárolóhelyről elővenni, az ellenőrzésre jogosultak kivételével másnak átadni vagy megmutatni tilos.

21. Képzés, gyakorlás alkalmával kábítószer a bv. szerv területén kívül csak fegyveres biztosítás mellett szállítható és alkalmazható. A fegyveres biztosítást szolgálati fegyverrel kell teljesíteni, azt csak fegyverviselésre jogosult személy végezheti.

22. A kábítószerek alkalmazása közben keletkező szóródási veszteségről a kábítószer alkalmazója azonnal köteles szolgálati elöljárójának jelentést tenni, és az eseményt a 4. függelékben szereplő, a képzési célú kábítószerek megsemmisüléséről, szóródásáról szóló jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a Biztonsági Szolgálat vezetője által kijelölt központi kábítószerért felelős személynek, egy példány pedig a kábítószer-tárolásért felelős személynél bizonylatot képez. Szóródási veszteség esetén gondoskodni kell az elszóródott kábítószer összegyűjtéséről, amelynek további felhasználásáról vagy leselejtezéséről a BVOP központi kábítószer kezelésével megbízott munkatársa dönt, szakértő bevonásával. Az össze nem gyűjtött anyagot a helyszínen újrafelhasználásra alkalmatlanná kell tenni.

23. A gyakorlókábítószerek kiadási helyre történő visszavételezéséről a bv. szerv vezetőjének haladéktalanul intézkedni kell, amennyiben a kutyavezető kábítószer-kereső kutya képzésével nincs megbízva. A visszavett kábítószerről az 5. függelékben szereplő, képzési célú kábítószerek visszavételezésének igazolásáról szóló jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a továbbiakban a nevezettek által vezetett nyilvántartás kivezető bizonylatát képezi, illetve az RZS Neo modulba be kell emelni.

24. A kutyavezetőnek a kábítószer felvételéről, alkalmazásáról, tárolóhelyre történő visszahelyezéséről folyamatosan – a 6. függelékben szereplő – a kábítószerek tárolóhelyről történő kivételéről szóló nyilvántartást kell vezetnie, amelyet megnyitás előtt hitelesíttetni kell. A naplóban fel kell tüntetni a kábítószer nyilvántartásához szükséges adatokat, az alkalmazás időpontját és a felhasználó olvasható aláírását. A kábítószert kezelő kutyavezető köteles az ellenőrzést végzők részére bemutatni a naplót és a kábítószereket.

25. A bv. szerv vezetője vagy helyettese szükség szerint, de legalább háromhavonta köteles a kábítószerek tárolását, kezelését, felhasználását, nyilvántartását és a kapcsolódó dokumentációt ellenőrizni. A Biztonsági Szolgálat az említettek mellett az alkalmazás közbeni, a Rendőrség kábítószer-rendészete pedig a minőség szerinti ellenőrzést is bármikor elvégezheti.

1–6. függelék a 67/2020. (XII. 12.) BVOP utasításhoz²³

2–8. melléklet a 67/2020. (XII. 12.) BVOP utasításhoz²⁴

A 2. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.

A 4. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

Az 5. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.

⁴

A 11. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.

⁵

A 13. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.

⁶

A 23. pont e) alpontja a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.

⁷

A 24. pont nyitó szövegrésze a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 20. pontjával megállapított szöveg.

⁸

A 41. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 7. pontjával megállapított szöveg.

⁹

Az 53. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 8. pontjával megállapított szöveg.

¹⁰

A 60. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 9. pontjával megállapított szöveg.

¹¹

A 175. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 10. pontjával megállapított szöveg.

¹²

A 211. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 11. pontjával megállapított szöveg.

¹³

A 221. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 12. pontjával megállapított szöveg.

¹⁴

A 227. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 13. pontjával megállapított szöveg.

¹⁵

A 249. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 14. pontjával megállapított szöveg.

¹⁶

A 254. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 15. pontjával megállapított szöveg.

¹⁷

A 258. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 16. pontjával megállapított szöveg.

¹⁸

A 264. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 17. pontjával megállapított szöveg.

¹⁹

A 270. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 18. pontjával megállapított szöveg.

²⁰

A 273. pont a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 19. pontjával megállapított szöveg.

²¹

A 317. pontot a 10/2023. (I. 31.) BVOP utasítás 21. pontja hatályon kívül helyezte.

²²

A 334. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²³

Az utasítás 1. melléklet 1–6. függeléke kizárólag a BVOP intranet hálózatán kerül elérhetővé tételre.

²⁴

z utasítás 2–8. melléklete kizárólag a BVOP intranet hálózatán kerül elérhetővé tételre.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek