• Tartalom
Oldalmenü

672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát érintő egyes személyügyi kérdésekről

2021.01.02.

A Kormány
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a III. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a IV. fejezet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § j) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az V. fejezet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a VI. fejezet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a VII. fejezet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a VIII. fejezet tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 109. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 110. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 111. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 112. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 113. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 246. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 114. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (a továbbiakban: NAV) és a NAV – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 2. §-a szerinti – személyi állományára terjed ki, a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A II–VI. Fejezet hatálya a munkavállalókra nem terjed ki.

(3) A II–IV. Fejezet hatálya a tisztjelöltekre nem terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. foglalkoztatott: a NAV Szj. tv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti foglalkoztatott;

2. pénzügyőr: az a foglalkoztatott, aki miniszteri rendeletben meghatározott pénzügyőri munkakört lát el.

II. Fejezet

NAPIDÍJ ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

3. Belföldi kiküldetés többletköltségének fedezetére és a napidíjra vonatkozó szabályok

3. § (1) Belföldi kiküldetés esetén a foglalkoztatott az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés időtartamára napidíjra jogosult.

(2) A napidíj mértéke 460 forint. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a foglalkoztatott havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni, és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.

(4) Kiküldetés esetén a NAV – a napidíjon felül – köteles a foglalkoztatott számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

4. Ideiglenes külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok

4. § Az ideiglenes – három hónapot meg nem haladó – külföldi kiküldetés esetén a foglalkoztatott a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint jogosult napidíjra és egyéb juttatásokra.

III. Fejezet

KIRENDELÉSSEL, VEZÉNYLÉSSEL, VALAMINT A KIRENDELTEK, VEZÉNYELTEK FOGLALKOZTATÁSÁVAL, JOGAIVAL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

5. Más szervhez kirendelés, vezénylés

5. § (1) A NAV Szj. tv. 54. § (1) bekezdése szerinti kirendelési vagy vezénylési megállapodás (a továbbiakban együtt: megállapodás) tartalmazza különösen:

a) a megállapodással érintett felek megnevezését és jogállását,

b) a más szervnél történő munkavégzés helyét, kezdő időpontját és időtartamát,

c) a betöltendő munkakör vagy ellátandó feladat megjelölését,

d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyeket és azok munkáltatói jogköreit,

e) a kirendeltet, vezényeltet a kirendelés, vezénylés tartamára megillető illetményt vagy az annak alapjául szolgáló besorolást,

f) a kirendeltet, vezényeltet megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározását, a NAV-nál fennálló továbbképzési kötelezettség megnevezését és teljesítési határidejének várható időpontját,

g) a kirendeltet, vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját, valamint

h) a kirendeltnek, vezényeltnek arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megállapodásban foglaltakat megértette és azok ismeretében a kirendelésbe, vezénylésbe beleegyezik.

(2) A megállapodást a NAV-val folytatott egyeztetés alapján a fogadó szerv készíti elő.

(3) A megállapodás a kirendelés, vezénylés tartama alatt a megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a kirendelés, vezénylés tartama azonban a módosítással sem lépheti túl a NAV Szj. tv. 54. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot.

6. § (1) A kirendelést vagy vezénylést a NAV vezetője kirendelési okiratban vagy – pénzügyőr vezénylése esetén – állományparancsban – rendeli el.

(2) A megállapodás a kirendelési okirat vagy az állományparancs mellékletét képezi. A kirendelési okirat vagy az állományparancsot akkor lehet kiadmányozni, ha a megállapodást már valamennyi fél aláírta.

7. § (1) A kirendelés, vezénylés kezdeményezésére a fogadó szerv vezetője – saját döntése vagy a NAV megkeresése alapján – jogosult.

(2) A fogadó szerv vezetője a kirendelés, vezénylés kezdeményezéséről a kirendelés, vezénylés tervezett kezdő időpontjának, céljának és az ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a megjelölésével legalább a kirendelés, vezénylés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a NAV vezetőjét. A NAV hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható.

(3) Ha a kirendelésre, vezénylésre jelölt foglalkoztatott felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető szolgálati érdekre hivatkozva a kirendelés, vezénylés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a NAV vezetője a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a kirendelés, vezénylés mellőzéséről vagy a kirendelés, vezénylés kezdő időpontjának módosításáról.

(4) A szakdiplomataként történő kihelyezés érdekében történő kirendelésre, vezénylésre az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fogadó szerv formális kezdeményezése nélkül is – a NAV megkeresése vagy hivatalból, a megállapodás alapján – sor kerülhet.

8. § A fogadó szerv vezetője a megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik

a) a munkakör ellátására kirendelt, vezényelt esetében a kirendeltnek, vezényeltnek a fogadó szervnél történő munkakörbe kinevezése iránt, meghatározott feladat ellátására kirendelt, vezényelt esetében annak a munkakörnek a meghatározása iránt, amelynek szabályai a kirendelt, vezényelt fogadó szervnél történő munkavégzésére irányadóak, valamint

b) a kirendelt, vezényelt illetményének és járandóságainak megállapítása iránt.

9. § (1) A kirendelés, vezénylés a megállapodásban meghatározott vagy a NAV Szj. tv. 54. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelte napján megszűnik. A megszűnésről a NAV vezetője tájékoztatja a kirendeltet, vezényeltet.

(2) Ha a fogadó szerv vezetője vagy a NAV vezetője a kirendelés, vezénylés megszüntetését kezdeményezi, a kirendelés, vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a kirendelés, vezénylés megszüntetésének a NAV Szj. tv. 56. § (1) bekezdésében, illetve a (4) bekezdésben meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat.

(3) A kirendelés, vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a kirendelt, vezényelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a NAV vezetőjének.

(4) A NAV vezetője szolgálati érdekre hivatkozva a kirendelés, vezénylés megszüntetését abban az esetben kezdeményezheti, ha

a) a kirendelt vagy vezényelt fegyelemsértést, bűncselekményt vagy szabálysértést követett el,

b) a vezényelt pénzügyőr életvitele kifogásolhatóvá vált, vagy a kirendelt, vezényelt foglalkoztatott ellen méltatlansági eljárást kell indítani,

c) a kirendelt, vezényelt a szolgálati jogviszonyából eredő továbbképzési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti,

d) a NAV-nál vagy a miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervnél pályázat vagy kiválasztási eljárás eredményeként a kirendelt, vezényelt vezetői munkakörbe, vagy nem vezetői munkakörbe kinevezését tervezik, vagy

e) a kirendelt, vezényelt pályázattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) oktatói, nevelői munkakört nyert el,

f) az egyéb szolgálati érdekből szükségessé vált.

(5) A NAV vezetője a kirendelést, vezénylést – a NAV Szj. tv. 56. § (1) bekezdése szerinti halasztás esetét kivéve – a megszüntetés kezdeményezése során megjelölt nappal, ennek hiányában azonnali hatállyal szünteti meg, az érintettet a megszüntetésről egyidejűleg értesíti. Ha a kirendelés, vezénylés megszüntetését a kirendelt, vezényelt kezdeményezte, a NAV vezetője a kérelem (3) bekezdés szerinti benyújtásától számított harminc napon belül, a megszüntetésről szóló döntés kiadmányozásának napjával szünteti meg a kirendelést, vezénylést.

(6) A kirendelés, vezénylés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a kirendelés, vezénylés megszüntetésének napját.

(7) A más szerv vezetője köteles tájékoztatni a NAV vezetőjét, ha a kirendelt, vezényelt foglalkoztatottal szemben fegyelmi vagy méltatlansági eljárás lefolytatását tartja indokoltnak.

6. A más szervhez kirendelt vagy vezényelt foglalkoztatása, a más szervhez kirendelt, vezényelt és a más szerv jogai és kötelezettségei

10. § (1) A más szervhez kirendeltet és vezényeltet – a szolgálati jogviszonyából eredően – a más szervhez vezénylésének, kirendelésének tartamára – feltéve, hogy a megállapodásban a felek másban nem állapodtak meg – az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a NAV vezetője vagy a miniszter által elrendelt továbbképzésen való részvétel,

b) pénzügyőr esetében a NAV-nál előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása,

c) a szolgálati jogviszonnyal összefüggő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételeknek megfelelés, az alkalmassági feltételek vizsgálatán való részvétel.

(2) A más szervhez kirendelt, vezényelt a továbbképzési kötelezettségét a kirendelést, vezénylést megelőzően betöltött munkaköre alapján meghatározott kötelezettség szerint teljesíti. Ha a más szervhez kirendelés, vezénylés időtartama alatt a foglalkoztatott a fogadó szerv továbbképzésére vonatkozó szabályoknak megfelelő továbbképzésen vesz részt, az a NAV vezetőjének döntése alapján a NAV-nál elfogadott továbbképzésként elfogadható.

(3) A fogadó szerv köteles a más szervhez kirendelt, vezényelt részére biztosítani az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabadidőt.

(4) Indokolt esetben a foglalkoztatottnak továbbképzésen való, vagy az alkalmassági feltételek vizsgálatán való részvételi kötelezettségét a NAV vezetője a kirendelés vagy vezénylés megszűnését követő időpontra halaszthatja, ezt a megállapodásban rögzíteni kell. A továbbképzésen, vagy az alkalmassági vizsgálaton való részvételi kötelezettség elhalasztása miatt a foglalkoztatottat joghátrány nem érheti, a kirendelés, vezénylés időtartama alatt az egyéb munkaügyi intézkedések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a továbbképzésen és az alkalmassági vizsgálaton megjelent és eredményesen megfelelt volna.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően alkalmassági vizsgálaton való részvételre kötelezhető a foglalkoztatott, ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltehető, hogy egészségkárosodási ellátásra lesz jogosult.

11. § (1) A kirendeltet vagy vezényeltet a NAV Szj. tv.-ben meghatározott jogosultságokon túl a kirendelésének vagy vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:

a) a NAV-nál magasabb besorolású munkakör betöltésére meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a kirendelés vagy vezénylés megszüntetésével – a munkakör betöltése,

b) a NAV-nál felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a kirendelés vagy vezénylés megszüntetésével – a tanulmányok folytatása,

c) a NAV által nyújtott vagy nyújtható lakhatási támogatás,

d) a NAV foglalkoztatottjait megillető egészségügyi ellátás.

(2) A kirendeltet vagy vezényeltet a fogadó szervnél a NAV Szj. tv.-ben meghatározott jogosultságokon túl az alábbi jogosultságok illetik meg:

a) a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a kirendelt vagy vezényelt a NAV-tól nem részesült,

b) a kirendeléssel vagy vezényléssel – így különösen az utazással, költözéssel, szállás biztosításával – kapcsolatos költségek megtérítése.

(3) A NAV Szj. tv. 55. § (4) bekezdése szempontjából a kirendelés vagy vezénylés előtt a munkakörében elért illetményként a kirendeltet vagy vezényeltet a kirendelés vagy vezénylés előtti napon megillető, egy hónapra számított távolléti díj összegét kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni a teljesítményértékelés alapján kapott juttatást.

(4) Ha a fogadó szervnél az ellátott munkakörre tekintettel megállapítható illetménynek az összege kevesebb a (3) bekezdés szerint megállapított, a kirendelés vagy vezénylés előtt a munkakörében elért távolléti díjnál, akkor – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a különbözetet kereset-kiegészítésként kell folyósítani a kirendelt vagy vezényelt részére.

(5) A felek – a kirendelt vagy vezényelt kifejezett hozzájárulásával – megállapodhatnak abban, hogy a kirendelés, vezénylés tartamára a kirendelt vagy vezényelt részére a fogadó szervnél megállapított illetmény nem éri el a kirendelés vagy vezénylés előtt a munkakörében elért távolléti díj összegét, azonban a kirendelt vagy vezényelt megállapított illetménye ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint a fogadó szervnél ellátott munkakörre érvényes bérrendszernek, besorolásnak megfelelő illetménynek az összege. E bekezdés szerinti megállapodás esetén a kirendeltet vagy vezényeltet a (4) bekezdés szerinti kereset-kiegészítés nem illeti meg.

7. Kirendelés vagy vezénylés a NAV irányítására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez

12. § (1) A NAV irányítására kijelölt miniszter (a továbbiakban miniszter) által vezetett minisztériumba vagy az általa irányított szervhez történő, a foglalkoztatottnak a NAV Szj. tv. 57. §-ában meghatározott kirendelésére, vezénylésére az 5–11. §-t az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kirendelésről vagy vezénylésről szóló határozatban a miniszter rendelkezik

a) arról, hogy a NAV Szj. tv. 57. §-a szerinti kirendelésre vagy vezénylésre meghatározott munkakör, álláshely vagy feladat ellátására kerül-e sor,

b) a kirendelés vagy vezénylés ideje alatt a kirendeléssel vagy vezényléssel betöltendő álláshely vagy meghatározott feladatra kirendelés vagy vezénylés esetében az ellátandó feladathoz kapcsolódó álláshely jogállási jellegéről,

c) az illetmény megállapításának rendjéről, valamint

d) a juttatások, járandóságok viseléséről.

(3) Ha a kirendelés vagy vezénylés nem a miniszter által vezetett minisztériumba történik, a munkakör és az illetmény meghatározásáról – a kirendelésről vagy vezénylésről szóló, (2) bekezdés szerinti határozatban meghatározott keretek között – a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője külön munkáltatói okirat kiadásával gondoskodik.

13. § (1) A kirendelést vagy vezénylést a miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára és a NAV Szj. tv. § 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerv vezetője kezdeményezheti.

(2) A kirendelés vagy vezénylés kezdeményezője a kirendelés vagy vezénylés kezdeményezéséről annak tervezett ideje előtt legalább harminc nappal a foglalkoztató szerv vezetőjét a NAV vezetője útján értesíti. E határidőtől a miniszter a szolgálati érdekre tekintettel eltérhet.

(3) Ezen alcím szerinti kirendelésről vagy vezénylésről, ha a kirendelés vagy vezénylés elrendelése a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozik, megállapodást nem kell készíteni, a kirendelt, vezényelt beleegyezését a kirendelés vagy vezénylés lényeges – az 5. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti – tartalmát is tartalmazó iraton írásban kell rögzíteni. A kirendeléssel vagy vezényléssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről a kirendelésről, vezénylésről szóló határozatban kell rendelkezni.

14. § (1) A kormánytisztviselői feladat ellátására kirendelt vagy vezényelt foglalkoztatott illetményére és foglalkoztatására a 10. és 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a foglalkoztatottat a minisztériumba vezetői álláshelyre rendelik ki vagy vezénylik, a foglalkoztatással kapcsolatos költségek a fogadó szervet terhelik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a kirendelés vagy vezénylés elrendelésekor a miniszter eseti jelleggel is dönthet úgy, hogy az érintett foglalkoztatásával kapcsolatos költségek vagy azok egy része a fogadó szervet terhelik. Ebben az esetben a költségek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket a kirendelésről vagy vezénylésről szóló határozat tartalmazza.

15. § (1) A munkakörbe vagy álláshelyre kirendeltek vagy vezényeltek esetében az 5–11. §-nak az illetménnyel és egyéb járandóságokkal kapcsolatos rendelkezéseit a NAV Szj. tv. 57. §-ában foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni.

(2) A munkakörbe vagy álláshelyre kirendeltek vagy vezényeltek esetében az álláshelyre helyezésről és az álláshely alapján meghatározott illetmény meghatározásáról a fogadó szerv vezetője külön munkáltatói okiratban vagy állományparancsban gondoskodik.

(3) A munkakörbe vagy álláshelyre kirendeltek vagy vezényeltek esetében a 9. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben a kirendelés vagy vezénylés megszüntetésének okát és indokát a kezdeményezésben nem kell megjelölni.

8. Kirendelés, vezénylés ügyészi szervezethez

16. § Az ügyészi szervezethez történő kirendelésre, vezénylésre az 5–11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Kirendelés, vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre

17. § (1) A foglalkoztatottat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény alapján az NKE és a NAV között kötött megállapodás keretében a NAV vezetője oktatói, nevelői munkakörbe kirendeli, vezényli, ha

a) azt az egyetem rektora kezdeményezte, vagy

b) a foglalkoztatott pályázattal oktatói, nevelői vagy oktatással, oktatásigazgatással összefüggő munkakört nyert el.

(2) Ha a kirendelés vagy vezénylés az (1) bekezdésben nem említett munkakörbe történik, a kirendelésre, vezénylésre az 5–11. §-t kell alkalmazni.

18. § (1) A NAV Szj. tv. 59. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés mértékét az NKE Fenntartójának egyetértésével, úgy kell megállapítani, hogy az azzal kiegészített illetmény

a) rektor esetében legfeljebb 1 082 200 forint,

b) rektor-helyettes, dékán és karon kívüli intézet igazgatója esetében legfeljebb 1 004 900 forint,

c) dékán-helyettes és karon kívüli intézet igazgató-helyettese esetében legfeljebb 927 600 forint,

d) kari tanszékvezető, intézetigazgató és egyetemi tanár esetében legfeljebb 850 300 forint,

e) vezetői munkakört be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező esetében 773 000 forint,

f) egyéb vezetői munkakört betöltő esetében legfeljebb 695 700 forint

lehet.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett oktatói, nevelői munkakört ellátó kirendelt vagy vezényelt részére a kimagasló szakmai tudás és tevékenység elismeréseként az NKE Fenntartójának egyetértésével megállapított rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés nem haladhatja meg a 154 600 forintot.

10. Külföldre vezénylés

19. § (1) A pénzügyőr a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdése alapján a miniszter által történő külföldre vezénylését a miniszter a NAV vezetője véleményének kikérését követően rendeli el. A NAV vezetőjének véleménye nem köti a minisztert.

(2) A külföldre vezényléshez szükséges beleegyezésről, valamint a NAV Szj. tv. 60. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásulvételéről a pénzügyőr a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik.

(3) A pénzügyőr a külföldre vezényléssel járó, a NAV Szj. tv.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeni ellátásra

a) a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdése alapján történő külföldre vezénylés esetén – a b) és c) pontban meghatározott kivétellel – a 11. alcímben,

b) az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés esetén a 12. alcímben,

c) a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő külföldre vezénylés esetén, az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló kormányrendeletben

meghatározottak szerint jogosult.

(4) Ha a külföldre vezénylés a NAV Szj. tv. 62. §-ában meghatározott szolgálatteljesítésre irányul, a 21–28. §-t nem kell alkalmazni.

20. § (1) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldre vezénylés esetében a miniszter a pályázat támogathatóságáról

a) a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet céljai,

b) a pályázattal elvárt eredmény,

c) a pályázatban meghatározott tevékenységnek Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, valamint Magyarország és a NAV érdekeivel való összeegyeztethetősége,

d) a NAV-ot terhelő költségek, és

e) a szolgálati érdek

figyelembevételével dönt. A miniszter nem köteles indokolni a döntését.

(2) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján a külföldre vezénylés akkor rendelhető el, ha a pénzügyőr

a) a külföldre vezénylésbe beleegyező nyilatkozatát a munkáltatói jogkör gyakorlójának átadta,

b) a külföldre vezénylés feltételeit és a részére járó, valamint általa igénybe vehető juttatásokat, költségtérítéseket és egyéb ellátásokat tartalmazó külföldre vezénylési megállapodást aláírta,

c) a külföldre vezényléshez előírt egészségi alkalmassági feltételeknek megfelel, és

d) a missziós feladatra történő felkészítésen részt vett.

(3) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldi feladatellátásra vagy külföldi képzésben történő részvételre történő külföldre vezénylés a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek teljesülése, valamint – ha a felkészítés szükséges – a külföldi feladatellátásra történő felkészítésen való részvétel esetén rendelhető el.

11. A külföldre vezényelteket megillető juttatások, költségtérítések és ellátmány

21. § (1) A NAV Szj. tv. 60 § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján külföldre vezényeltet megillető juttatások, költségtérítések és ellátások fedezetét – jogszabály vagy megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a NAV költségvetéséből kell biztosítani.

(2) A külföldre vezénylés helye szerinti pénzügyi viszonyokra tekintettel az euróban megállapított juttatás, költségtérítés a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama (a továbbiakban: hivatalos árfolyam) alapján a kifizetés napján érvényes euró forintra váltási árfolyamának megfelelő összegben a külföldre vezénylés helye szerinti pénznemben vagy amerikai dollárban is folyósítható.

(3) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján külföldre vezényelt részére kérelmére legfeljebb 600 euró összeghatárig illetményelőleg biztosítható a vezénylés idejére megállapított hazai illetménye terhére. Az illetményelőleg törlesztése érdekében a NAV a külföldre vezénylés kezdő időpontját követő hónaptól a külföldre vezényelt illetményéből havi 100 euró értékben a követelését a levonáskor érvényes hivatalos árfolyam figyelembevételével levonhatja.

22. § (1) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés a) pontja alapján külföldre vezényelt a pályázaton elnyert pozíció betöltéséig – a külföldre vezénylést megelőző napon rá irányadó távolléti díjon kívül – jogosult a NAV-tól

a) az elnyert pozíció ellátására kijelölt helységbe kiutazás és a végleges hazatérés költségeinek megtérítésére,

b) a pozíció betöltésének helye szerinti országban érvényes egészségbiztosításra,

c) személyre szóló élet- és balesetbiztosítás megkötésére és

d) ha a külföldre vezénylés időtartama a tizenkét hónapot meghaladja, évente legalább egy alkalommal a haza- és visszautazás költségeinek megtérítésére.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítás összegét a külföldre vezényelt részére a NAV megelőlegezi. Több biztosító igénybevételének lehetősége esetén az alapvető ellátások szempontjából legkedvezőbb költséggel járó lehetőséget kell igénybe venni.

(3) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ellátásra a külföldre vezényelt akkor jogosult, ha az érintett ellátást a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet a pályázati kiírás értelmében nem biztosítja, valamint a külföldre vezényelt részére a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet által megállapított illetmény egy napra eső összege vagy napidíj a 60 eurót nem haladja meg.

(4) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés a) pontja alapján külföldre vezényelt részére kiutazási költségelőleg fizethető, ha a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet a kiutazáshoz szükséges menetjegyet, járművet vagy költségtérítést előzetesen nem biztosította, de a költség viselését a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet számára a pályázat vagy a pályázatot kiíró nemzetközi szervezet pozícióra vonatkozó szabályai előírták. A kiutazási költségelőleggel a külföldre vezényeltnek az első alkalommal történő hazatérésekor a NAV felé el kell számolnia.

(5) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés a) pontja alapján külföldre vezényelt részére a külföldi szolgálatteljesítési helyen várható megélhetési költségekre vagy a szolgálat ellátását befolyásoló körülményekre tekintettel a miniszter legfeljebb napi 20 euró összegig napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

23. § (1) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt – a besorolása szerinti illetményének folyósításán kívül – jogosult a NAV-tól:

a) külszolgálati ellátmányra,

b) kiküldetési díjra,

c) lakhatással összefüggő költségtérítésre,

d) a külföldre vezénylés helyére történő kiutazás és a végleges hazatérés költségeinek megtérítésére,

e) a külföldre vezénylés helye szerinti országban érvényes egészségbiztosításra,

f) személyre szóló élet- és balesetbiztosításra, és

g) ha a külföldre vezénylés időtartama a tizenkét hónapot meghaladja, évente legalább egy alkalommal a haza- és visszautazás költségeinek megtérítése.

(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ellátásra a külföldre vezényelt akkor jogosult, ha az érintett ellátást a missziót létrehozó nemzetközi szervezet vagy nemzetközi megállapodás nem biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosításra a 22. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

24. § (1) Ha a missziót létrehozó nemzetközi megállapodás vagy a misszióban való részvételről szóló döntésben az Országgyűlés vagy a Kormány másképpen nem rendelkezik, a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldre vezénylés időtartamára külszolgálati ellátmányra a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerint jogosult.

(2) A külszolgálati ellátmány

a) alapellátmányból, alapellátmány-kiegészítésből és beosztási pótlékból, továbbá – az (5) bekezdésben meghatározott esetben – határrendészeti kiegészítésből áll, valamint

b) a (7) bekezdésben meghatározott esetben missziós kiegészítéssel egészíthető ki.

(3) Az alapellátmány a misszióban való részvétel – így különösen létfenntartás, közlekedés – fedezetére szolgáló juttatás mértékét a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás figyelembevételével az 1. melléklet határozza meg.

(4) Az alapellátmány-kiegészítés a misszióban ellátandó feladat kockázatainak, valamint az éghajlati viszonyokból adódó megterhelés ellensúlyozását szolgáló juttatás, mértékét a kockázati szint, valamint az éghajlati viszonyok figyelembevételével az 1. melléklet tartalmazza. Az ellátandó feladat kockázataként kell figyelembe venni a misszió tevékenységi helye szerinti országban vagy országon belüli térségben fennálló

a) fegyveres vagy azzal fenyegető konfliktust, annak intenzitását,

b) közbiztonsági helyzetet és

c) egészségügyi kockázatokat.

(5) A más ország határrendészeti tevékenysége hatékonyságának erősítése céljából három hónapot meg nem haladó időtartamra külföldre vezényelt állomány a végrehajtott feladatokkal járó egészségügyi kockázatok, illetve a fokozott megterheléssel járó, határterületen történő feladatvégzés ellentételezéseként havi 200 euró határrendészeti kiegészítésre jogosult.

(6) A beosztási pótlék a misszióban betöltött beosztás szintjének megfelelően megállapított juttatás, mértékét az 1. melléklet tartalmazza. Ha a tervezett beosztás szintje az 1. mellékletben foglaltak alapján nem azonosítható, akkor a beosztás szintjének meghatározásához a missziót létrehozó nemzetközi szervezettől kell állásfoglalást kérni.

(7) Ha a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a feladatait a Magyar Honvédség alárendeltségébe tartozó kontingens tagjaként látja el, a külföldre vezénylést elrendelő missziós kiegészítést állapíthat meg. A missziós kiegészítés egy hónapra számított mértékét úgy kell megállapítani, hogy azzal együtt a külszolgálati ellátmány bruttó mértéke legfeljebb a Magyar Honvédségnek az azonos misszióban részt vevő, azonos beosztást betöltő tagját megillető, a külföldi szolgálatot teljesítők járandóságaira vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint bruttósított ellátmány összegéig terjedhet.

(8) Nem jár külszolgálati ellátmány a külföldre vezényelt részére az ideiglenes hazatérés időtartamára, kivéve, ha az ideiglenes hazatérés szolgálati érdekből történik, vagy ha a külföldre vezényelt a misszió működési szabályai alapján kiadott szabadságot vesz igénybe. Nem jár továbbá külszolgálati ellátmány arra az időtartamra sem, amely alatt a külföldre vezényelt betegség, baleseti sérülés miatti szolgálatképtelenség miatt, gyógyítás, gyógyulás céljából Magyarországon tartózkodik, kivéve, ha a betegség, a baleseti sérülés a misszióban ellátott szolgálata során, neki fel nem róható okból következett be és a misszióban való további részvétele a felgyógyulását követően folytatható.

25. § Ha a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a misszió feladat- és hatáskörrel rendelkező vezetőjének rendelkezése alapján a misszió működési területén kívül köteles szolgálati feladatot ellátni, és e kiküldetés költségeit nem térítik meg, vagy természetben nem biztosítják, a külföldre vezényelt kiküldetési díjként napi 20 euróra jogosult, azzal, hogy az így igénybe vett kiküldetési díj havonta a 200 eurót nem haladhatja meg.

26. § (1) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt részére a külföldi szolgálatteljesítési helyen – jogszabály vagy a misszióra vonatkozó nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a NAV a külföldre vezényelt feladatkörének és a külföldi szolgálatteljesítési hely körülményeinek megfelelő elhelyezést biztosít a külföldre vezényelt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során a külföldre vezényelt részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást vagy az annak biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) A külföldre vezényelt részére a lakásnak a NAV által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét, a szolgálati követelményeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi szolgálatteljesítési helyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Ha a külföldre vezényelt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakásbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a NAV-ot terheli.

(4) A lakás berendezési tárgyainak cseréjéről vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a NAV gondoskodik.

(5) A lakásbérleti díjat, továbbá a lakásban elhelyezett, a NAV tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok biztosítási díját, a lakásbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a NAV megtéríti.

(6) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja a külföldre vezényeltet terheli.

(7) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja a külföldre vezényeltet terhelik.

27. § (1) Ha a missziót létrehozó nemzetközi megállapodásból, továbbá az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a misszióban való részvételről szóló döntéséből más nem következik, a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldi szolgálatteljesítési helyre történő kiutaztatását és hazatérését a NAV vagy – a NAV és a Magyar Honvédség vagy az e szerveket irányító miniszterek erre vonatkozó megállapodása alapján – a Magyar Honvédség biztosítja.

(2) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján külföldre vezényelt esetében a szolgálati érdekből történő hazarendelés, baleseti sérülés vagy betegség miatti ideiglenes hazatéréshez az utazást vagy annak költségeit a NAV biztosítja vagy megtéríti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben – feltéve, hogy a hazatérés nem fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárásra tekintettel történik – a NAV a szárazföldi közlekedési eszköz esetén legfeljebb 200 kg, repülővel történő utazás esetén 50 kg személyes csomag szállítását biztosítja. Ha az utazás a Magyar Honvédség szállítóeszközein történik, a szállítható személyes csomag méretére és tömegére vonatkozó korlátozásokra a Magyar Honvédség állományára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában személyes csomagnak a külföldre vezényelt személyes használati eszközeit és ruházatát, továbbá a részére kiadott, rendszeresített egyenruházati terméket kell tekinteni. Nem tekinthető személyes csomagnak a külföldi szolgálat ellátásához a NAV által biztosított lőfegyver, védőfelszerelés és más technikai eszköz.

28. § (1) Ha nemzetközi kötelezettségvállalásból vagy megállapodásból más nem következik a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldi feladatellátásra vagy külföldi képzésben történő részvételre történő külföldre vezényelt a külföldre vezénylést megelőző napon rá irányadó távolléti díjon kívül

a) kiküldetési ellátmányra,

b) kiküldetési díjra,

c) lakhatással összefüggő költségtérítésre,

d) a külföldre vezénylés helyére történő kiutazás és a végleges hazatérés költségeinek megtérítésére,

e) a külföldre vezénylés helye szerinti országban érvényes egészségbiztosításra,

f) személyre szóló élet- és balesetbiztosításra és

g) képzési költségek megtérítésére

jogosult a NAV-tól.

(2) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján külföldre vezényelt a külföldi szolgálatteljesítési hely, valamint a rendfokozati állománycsoporthoz tartozás figyelembevételével az 1. mellékletben meghatározott mértékű kiküldetési ellátmányra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti ellátásra a 25–27. §-t, az (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségbiztosításra a 22. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján szolgálati érdekből tanulmányok folytatására külföldre vezényelt képzéssel kapcsolatos költségeit, a tandíjat, valamint a tanulmányok folytatásához szükséges, az oktatási intézmény által előírt eszközöket – így különösen a tankönyvet, taneszközöket, elektronikus eszközöket, internetet –, ha azokat a képzésről szóló megállapodás szerint a fogadó külföldi szerv vagy oktatási intézmény nem biztosítja térítésmentesen, a NAV számla vagy az oktatási intézmény igazolása alapján megtéríti. A tanulmányok folytatásához szükséges eszközök céljából biztosítható költségtérítés mértéke oktatási félévenként a 300 eurót nem haladhatja meg, ettől a korlátozástól indokolt esetben a NAV vezetője eltérhet.

(5) Ha a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldre vezénylésre rendvédelmi műveleti célból kerül sor, a miniszter szolgálati érdekből elrendelheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiküldetési ellátmány helyett a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külszolgálati ellátmány alkalmazását.

12. Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételei, rendje és az érintettet megillető juttatások

29. § Ezen alcím alkalmazásában

1. családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó: a kihelyező vezető által a kihelyező okiratban engedélyezett, a tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszttel a külföldi állomáshely szerinti országban közös háztartásban élő, vele életvitelszerűen együtt lakó

a) házastársa,

b) élettársa,

c) vérszerinti, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke addig, amíg a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankötelezettsége fennáll, továbbá annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt a gyermek a huszadik életévét, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos tanuló esetén a huszonharmadik életévét betölti, feltéve, hogy a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanul;

2. harmadik ország: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Uniónak;

3. kihelyező vezető: a miniszter vagy a NAV vezetője;

4. kihelyező szerv: a NAV;

5. külföldi állomáshely: az Európai Unió tagállamában vagy harmadik országban lévő hivatal vagy iroda, amelyet az összekötői tevékenység ellátása érdekében nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján más állam bűnüldöző szervénél, európai uniós ügynökségnél, intézménynél vagy nemzetközi bűnüldözési szervezetnél hoztak létre, vagy amelyet e célból rendelkezésre bocsátottak;

6. összekötő tiszt: a tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó pénzügyőr, akit a külföldi állomáshelyre tartós külszolgálatra külföldre vezényeltek, és akinek feladata, hogy a NAV-ot képviselve kapcsolatot tartson az adott állam bűnüldöző szerveivel, európai uniós ügynökséggel, intézménnyel vagy nemzetközi szervezettel abból a célból, hogy hozzájáruljon a bűncselekmények megelőzéséhez vagy nyomozásához a közvetlen, gyors és hatékony, valamint a nemzeti rendszerbe illeszthető együttműködés biztosítása révén;

7. tartós külszolgálat: az a külföldi állomáshelyen teljesített szolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.

30. § Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából azon tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó pénzügyőrt lehet külföldre vezényelni,

a) aki a külföldi állomáshelynek megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik,

b) aki a jogszabályban meghatározott, a külszolgálatot megelőző alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt külföldi állomáshelyen folytatandó tartós külszolgálatra alkalmas,

c) aki a kihelyező szerv vagy a kihelyező vezető által előzetesen – a külföldi állomáshely sajátosságaira és az összekötő tiszti feladatokra tekintettel – meghatározott szakmai követelményeknek megfelel,

d) akinél – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör esetében – a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg, valamint

e) aki ellen nincs folyamatban büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás.

31. § (1) Ha a kihelyező vezető a miniszter, a pénzügyőr összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő külföldre vezénylésére a NAV vezetője tesz javaslatot.

(2) A javaslat tartalmazza

a) a javasolt személy

aa) személyazonosító adatait és rendfokozatát,

ab) szolgálati helyét,

ac) munkakörét,

ad) képzettségre és szakmai tapasztalataira vonatkozó, az összekötő tiszti munkakör betöltése szempontjából releváns információkat,

b) a külföldi állomáshely megnevezését,

c) az összekötő tiszti munkakör tervezett feladatkörét, az azzal elérni kívánt célokat, valamint munkaköri leírását,

d) a javasolt mandátumterületet,

e) a külföldre vezénylés javasolt időtartamát,

f) a javasolt személy tanácsosi vagy főtanácsosi munkakörbe történő besorolására és a szorzószám meghatározására irányuló javaslatot,

g) a részletes költségvetési kihatások megállapításához és a személyügyi intézkedésekhez szükséges további adatokat, így a lakhatással, a gépjárműhasználattal, a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók kihelyezésével, a külföldi munkavégzés során felmerülő költségekkel: telefon, protokolláris költségek, biztosítás, devizaellátmánnyal kapcsolatos adatokat.

32. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő vezénylésről a kihelyező vezető a kihelyező okiratban rendelkezik. A kihelyező okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen

a) a kihelyező szerv megnevezését;

b) az összekötő tiszt

ba) nevét, születési nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,

bb) hazai munkakörének megnevezését és besorolását,

bc) hazai illetményét és egyéb járandóságait,

bd) külföldi állomáshelyén betöltendő munkakörének megnevezését, munkaköri kulcsszámát és szorzószámát;

c) a külföldi állomáshely megnevezését;

d) a tartós külszolgálat kezdő időpontját és a külföldre vezénylés várható időtartamát;

e) az összekötő tiszt havi devizaellátmányát és az e rendelet alapján meghatározott egyéb juttatásait;

f) a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, családi jogállását, valamint a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóra nézve járó havi devizaellátmányt vagy családtagi pótlékot;

g) a külföldi állomáshelyre és a visszautazáshoz, valamint a szabadságra történő hazautazáshoz biztosított utazási napok számát;

h) a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók külföldi – alap- és középfokú – oktatási vagy óvodai nevelési költségei viselésének mértékét és időtartamát;

i) az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó egészségügyi ellátásával kapcsolatos feltételeket;

j) a külföldön használt szolgálati gépjármű fenntartási költségeit;

k) a protokolláris költségeket;

l) az összekötő tiszt kötelezettségeit és jogosultságait, a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket;

m) az összekötő tiszt irányításának módját.

(2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő tiszt részletes munkaköri leírását.

(3) A kihelyező okiratot a kihelyező szerv készíti elő, és azt a javasolt személy írásos beleegyező nyilatkozatával együtt felterjeszti a külföldre vezénylés elrendelésére hatáskörrel rendelkező kihelyező vezetőnek.

(4) Az (1)–(3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a külföldre vezénylés alatt a pénzügyőrnek más külföldi állomáshelyre történő áthelyezése miatt a külföldre vezénylés módosítása szükséges. Ebben az esetben a külföldre vezénylést módosító okiratban az (1) bekezdés d) pontja szerinti, a tartós külszolgálat kezdő időpontja mellett a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját is fel kell tüntetni.

33. § (1) Az összekötő tisztet a tartós külszolgálat időtartamára összekötő tanácsos vagy összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni, az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően.

(2) A külföldre vezénylést megelőzően vezetői munkakört betöltő összekötő tisztet összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni.

(3) Az összekötő tanácsos és az összekötő főtanácsos részére megállapítható szorzószámok kereteit és a munkaköri kulcsszámokat a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A szorzószámot a 2. mellékletben meghatározott keretek között a külföldi állomáshely sajátosságainak, valamint az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, amelyek változása esetén a szorzószám a tartós külszolgálat időtartama alatt módosítható.

34. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszűnik

a) a kihelyező okiratban meghatározott idő leteltével,

b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a szolgálati jogviszony megszűnésével.

(2) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszüntethető

a) a felek közös megegyezésével,

b) a kihelyezés visszavonásával,

c) az összekötő tiszt kérelmére.

(3) A külföldre vezénylés (2) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő tiszt egyetértése nem szükséges.

(4) A külföldre vezénylés (1) bekezdés szerinti megszűnéséről vagy (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a kihelyező vezető határozatot hoz.

35. § (1) A külföldre vezénylés a 34. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott visszavonással a tartós külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha

a) az összekötő tiszt ellen indított fegyelmi vagy méltatlansági eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és tartós külszolgálatának folytatása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező szervtől nem várható el,

b) utólag kiderül, hogy az összekötő tiszt a kihelyezés 30. § szerinti feltételeinek már a kihelyezéskor sem felelt meg,

c) az összekötő tiszt tartós külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott,

d) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen a tartós külszolgálatra alkalmatlan,

e) a külföldi állomáshely megszűnik, illetve működését bármely okból a kihelyező vezető tartósan – kilencven napot meghaladóan – szünetelteti, vagy

f) kivételesen fontos szolgálati érdekből ez indokolt.

(2) A külföldre vezénylésnek a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a vezényelt kinevezése szerinti NAV szerv vezetője kezdeményezi a NAV vezetőjénél.

36. § (1) Más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetében az áthelyezést megelőző és azt követő külföldre vezénylés időtartama együttesen nem haladhatja meg a NAV Szj. tv. 60. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

(2) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéshez is az összekötő tiszt egyetértése szükséges.

(3) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről a kihelyező vezető határozatot hoz.

37. § A kihelyező szerv a külföldre vezénylés megszűnéséről, megszüntetéséről, valamint a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről – ha annak bekövetkezése előre látható – a tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötő tisztet írásban értesíti.

38. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartama alatt a NAV állományának jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható.

(2) A tartós külszolgálat tartama alatt az összekötő tisztet – illetményén felül – a maga és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói külföldi létfenntartásával, valamint a tartós külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

39. § (1) Az összekötő tiszt devizaellátmányának havi összege

a) a tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló rendeletben (a továbbiakban: KüM R.) országonként meghatározott alapellátmány és

b) az összekötő tiszt részére a külföldre vezényléskor a 2. melléklet foglalt keretek között meghatározott szorzószám

szorzata.

(2) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmány a tartós külszolgálat megkezdése napjától a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jár. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(3) Az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, amelynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell a 2. melléklet szerint meghatározott szorzószám alapján megállapítani.

(4) A devizaellátmányt a KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az az összekötő tiszt devizaszámláján legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napján megjelenjen. A tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a devizaellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető.

40. § (1) A KüM R.-ben meghatározott, kiegészítő pótlékra jogosító állomáshelyeken tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt devizaellátmány-pótlékra jogosult. A devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R.-ben meghatározott kiegészítő pótléknak megfelelő mértékben kell megállapítani.

(2) A töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a családtagi pótléknak és a devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá.

41. § (1) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmányon felül a kihelyező okiratban családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóként szerepeltetett családtag után a családtag tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár.

(2) Nem jár családtagi pótlék az után a hozzátartozó után, aki

a) a tárgyhónapban a külföldi állomáshely szerinti – a KüM R.-ben meghatározott – alapösszeget meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik, vagy

b) bármely munkáltatónál külföldön vagy az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén teljes vagy napi négy órát meghaladó munkaidőben dolgozik.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem megszerzését az összekötő tiszt írásban köteles bejelenteni.

(4) A családtagi pótlék összege

a) házastárs vagy élettárs után

aa) az összekötő tiszt devizaellátmányának 25%-a, ha a családtag nem rendelkezik külföldön szerzett jövedelemmel,

ab) az összekötő tiszt devizaellátmányának 12,5%-a, ha a családtag bármely munkáltatónál legfeljebb négyórás részmunkaidőben dolgozik,

b) a gyermek után a 2,5 szorzószámmal számított devizaellátmány

ba) 10%-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltéséig,

bb) 15%-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltését követően.

(5) Az összekötő tiszt nem jogosult családtagi pótlékra, ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a külföldi állomáshelyet évi kilencven napot meghaladóan elhagyja. Többszöri távollét esetén a részidőket – az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A házastárs vagy élettárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig – eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyről történő eltávozását az összekötő tiszt az elutazás előtt három munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni.

(6) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a keresőképtelenség ideje alatt a külföldi állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani.

(7) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó kiutazására az összekötő tiszt kihelyezését követően kerül sor, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A módosításnak tartalmaznia kell az érintett családtag kiutazásának dátumát.

42. § (1) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a kihelyező szerv köteles – az összekötő tiszt feladatkörének, a család összetételének, létszámának és a külföldi állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosítani, az összekötő tiszt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során a kihelyező szerv biztosítja az összekötő tiszt és családja részére a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az összekötő tiszt részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát, vagy az ezek biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) A kihelyező szerv a lakás rendelkezésre bocsátása során figyelembe veszi a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértéket, a szolgálati követelményeket, a protokolláris kötelezettségeket, a gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi állomáshelyen érvényesülő. Ha az összekötő tiszt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakás- és garázsbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a kihelyező szervet terheli.

(4) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről – ha az irodaberendezési tárgyakat a külföldi állomáshely nem biztosítja – vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik.

43. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, a lakásban elhelyezett, a kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

(2) A magántulajdonban álló vagyontárgyak biztosításának díja az összekötő tisztet terheli.

(3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja az összekötő tisztet terhelik. Ha ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az összekötő tiszt devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a továbbiakban együtt: összellátmányának) az 5%-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja.

(4) Ha a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a lakbérként megtérítendő összeg nem éri el az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni.

(5) A kihelyező szerv egy mobiltelefon és internet beszerzési költségét, valamint – részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések és kommunikáció díját megtéríti.

44. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.

(2) A szállás vagy a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani.

45. § (1) Ha az összekötő tiszt családtagi pótlékra jogosító gyermeke a fogadó ország jogszabályai szerint a kihelyezést követően válik tankötelessé vagy óvodai nevelésben való részvételre kötelezetté, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A kihelyezési okirat módosítását az összekötő tiszt a kihelyező szervnél kezdeményezi.

(2) Ha a költségkeret felhasználásának engedélyezése a kihelyező vezető külön jóváhagyásához kötött, és a kihelyező vezető a miniszter, az erre irányuló előterjesztést a NAV vezetője terjeszti fel. Az iskoláztatási, óvodai költség a befizetést igazoló számla alapján számolható el.

(3) Ha egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az is tandíjköteles, az összekötő tisztnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozónak tekintendő gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget vagy az óvodai nevelésben való részvétel költségét – a (4) bekezdésben foglalt összeghatárig – meg kell téríteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti, az óvodai nevelési költségtérítés vagy tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az adott országra a KüM R.-ben meghatározott alapösszeg háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a kihelyező vezető külön engedélye alapján folyósítható. A költségtérítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíj vagy az óvodai nevelési költség az éves vagy féléves tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák és az iskolabusz költségeit.

46. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel

a) az összekötő tiszt részére – a feladat jellegétől függően – a kihelyező szerv szolgálati gépjárművet biztosíthat, amelyet engedély alapján magáncélra is igénybe vehet a belföldön használt szolgálati gépjárművekkel azonos feltételek mellett,

b) a saját tulajdonú gépjármű szolgálati célú igénybevétele egyedi elbírálás alapján történhet,

c) a devizaelőleg felhasználásával vásárolt gépjárművet – a más jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében – az összekötő tiszt a kihelyező szerv utasítása alapján összekötő tiszti munkakörével összefüggő feladatai ellátására is köteles használni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

47. § A 42–46. §-ban meghatározott költségeket, valamint díjak felmerülését az összekötő tiszt igazolni köteles.

48. § A kihelyező szerv az összekötő tiszt részére a protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet.

49. § (1) Az összekötő tiszt részére tartós külszolgálata megkezdése alkalmával a kihelyező szerv vezetője kéthavi bruttó alapilletménye összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a tartós külszolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb tizenkét havi törlesztéssel.

(2) Az összekötő tiszt kérelmére, a tartós külszolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, amelynek összege nem haladhatja meg a 2,5 szorzószámmal számított háromhavi devizaellátmány összegét.

(3) A NAV vezetője az összekötő tiszt kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlása céljából – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további hathavi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.

(4) Az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz, a (3) bekezdés szerinti pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha a tartós külszolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a törlesztésnek a hazatérés napjáig be kell fejeződnie.

(7) Ha a tartós külszolgálat – előre nem látható okok miatt – a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő tiszt az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön legkésőbb a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási-árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(8) Ha az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleget a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Ha a tartós külszolgálat az összekötő tisztnek fel nem róhatóan a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(9) Az egy évet meg nem haladó időtartamú tartós külszolgálat esetén devizaellátmány-előleg nem adható.

50. § (1) Együtt élő házastársak, élettársak egyazon külföldi állomáshelyre történő kihelyezése esetén a családtagi pótlék, az iskoláztatási költség és a költözés költsége csak az egyiküket illeti meg.

(2) Az összekötő tiszt az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll.

(3) A devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék és a családtagi pótlék havi kifizetése pénzügyőr részére a külföldi állomáshely országában nyitott fizetési számlára való átutalással történik. Azokon az állomáshelyeken, ahol a fogadó ország gazdasága, pénzügyi rendszere súlyos zavarokkal küzd, a kifizetés készpénzben is történhet.

(4) A külföldi szolgálat ideje alatt teljesített külföldi kiküldetés napidíjának kifizetése készpénzben vagy a pénzügyőr által megjelölt fizetési számlára való átutalással történik.

51. § (1) A kihelyező szerv köteles az utazási költséget megtéríteni

a) az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyre történő első kiutazása és végleges hazautazása alkalmával, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is,

b) az összekötő tiszt és a külföldi állomáshelyen tartózkodó családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó szabadságra történő haza- és visszautazásakor évente egy alkalommal,

c) az összekötő tiszt ideiglenes hazarendelésekor,

d) az összekötő tiszt szülője, gyermeke, házastársa és annak szülője, továbbá testvére elhalálozása esetén,

e) az összekötő tiszt és a külföldi állomáshelyen tartózkodó családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó, valamint indokolt esetben a kísérőjének szülés, egészségügyi kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából hazai intézetbe és a külföldi állomáshelyre való visszautazásakor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kihelyező szerv indokolt esetben az összekötő tiszt egyéb utazási költségeihez is hozzájárulhat.

(3) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre való utazását, illetve kísérő igénybevételének szükségességét a kihelyező szerv egészségügyi szolgálatának a vezetője igazolja.

(4) Az utazásnál igénybe vehető szállítási eszközt a kihelyező szerv határozza meg.

52. § (1) Ha az összekötő tiszt külföldi szolgálata alatt kiküldetést teljesít, költségtérítésre és – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint – külföldi napidíjra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés és külföldi napidíj szempontjából külföldi szolgálatnak kell tekinteni azt is, ha az összekötő tiszt a külföldi állomáshely országában teljesít kiküldetést.

(3) Ha az összekötő tiszt az (1) bekezdés szerinti kiküldetést teljesít, a külföldi napidíj összege a KüM R.-ben meghatározott külföldi napidíjnak a 25%-a. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a négy órát nem éri el. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a nyolc órát nem éri el.

(4) Az összekötő tiszt részére szállásköltség csak a naptári naponként nyolc órát meghaladó távollét esetén jár.

(5) Az összekötő tisztet magyarországi szolgálati útja alkalmával a Magyarországon töltött időre a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti térítések illetik meg.

53. § (1) Az összekötő tiszt és a vele együtt élő családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói legszükségesebb ingóságai kiszállításának indokolt és számlával igazolt költségeit a külföldi állomáshelyre történő kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a kihelyező szerv viseli.

(2) Ha az összekötő tiszt az első kiutazásához, valamint az ideiglenes vagy végleges hazatéréséhez szolgálati gépjárművet vesz igénybe, részére és a vele együtt utazó, családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói részére csak az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek – így különösen az üzemanyag, szállás, parkolás, autópálya díja – téríthetők, egyéb költségtérítésre nem jogosultak.

(3) Az összekötő tiszt részére saját gépjárművel történő utazása esetén az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabályok szerinti költségtérítés jár.

(4) Gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát a kihelyező szerv határozza meg.

54. § Az összekötő tisztet az évi rendes szabadsága vagy bármely okból történő ideiglenes hazatérése alatt – a betegség miatti hazatérés kivételével – a devizaellátmány változatlan összegben megilleti.

55. § (1) Az összekötő tiszt és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára – a külföldön eltöltött időre – a kihelyező szerv a külföldi állomáshely szerinti ország egészségügyi ellátásának igénybevételére jogosító biztosítást köt, vagy ilyen biztosításnak a kihelyező költségén történő megkötését engedélyezi, ha a külföldi állomáshely szerinti ország és Magyarország között az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételéről kétoldalú nemzetközi szerződés megállapodás vagy kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus nincs.

(2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső esetekben a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak az irányadók.

56. § (1) Az összekötő tiszt külföldön történő elhalálozása esetén a vele a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő családtagja részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott devizaellátmányát, devizaellátmány-pótlékát és családtagi pótlékát ki kell fizetni.

(2) A családtagi pótlékra jogosító családtag külföldön történő elhalálozása esetén az összekötő tiszt részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott után járó családtagi pótlékot ki kell fizetni.

(3) Az összekötő tiszt külföldön történt elhalálozása esetén a hazaszállításról és a temetésről a kihelyező szerv gondoskodik. Az összekötő tiszt kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik az összekötő tiszt külföldön elhunyt, (2) bekezdés szerinti családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

(4) Az összekötő tiszt elhalálozása esetén az általa felvett illetményelőlegnek és devizaellátmány-előlegnek az elhalálozást követően esedékes, egyébként visszafizetendő részét a kihelyező szervnek visszafizetni nem kell. Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány-előleg levonással nem terhelhető.

IV. Fejezet

A FOGLALKOZTATOTTAK LAKÁSKÖLCSÖNÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KEZESSÉG VÁLLALÁSÁNAK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

13. Az állami kezesség feltételei

57. § (1) A NAV Szj. tv. 172. § (1) bekezdése alkalmazásában állami kamattámogatású kölcsönnek

a) a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet,

b) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet,

c) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, valamint

d) a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

szerinti kölcsön minősül.

(2) Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a foglalkoztatott a hitelcél szerinti ingatlanban legalább 50% tulajdoni hányaddal rendelkezzen.

(3) Az állami kezességvállalás igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet a hiteligénylő által benyújtott

a) a NAV Szj. tv. 172. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételek fennállását a hiteligénylőt foglalkoztató NAV szerv által – a hitelkérelmet megelőző harminc napon belül – kiállított igazolás,

b) a NAV Szj. tv. 172. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel fennállását a hiteligénylő által benyújtott hatósági bizonyítvány,

c) a NAV Szj. tv. 172. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a hitelfelvevő, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa korábbi állami kezességvállalással biztosított hitelrészének kiegyenlítését vagy ilyen hitelrész fenn nem állását a hitelfelvevő nyilatkozata

alapján ellenőrzi.

58. § (1) Az új, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás építése vagy vásárlása esetén az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegének meghatározásánál a hitelcél szerinti, fedezetül szolgáló ingatlan várható hitelbiztosítéki értékét kell figyelembe venni.

(2) A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal már rendelkező új lakás vásárlása vagy használt lakás vásárlása esetén az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét a fedezetül szolgáló, hitelcél szerinti ingatlan hitelbírálatakor megállapított hitelbiztosítéki értéke alapján kell meghatározni. Az ingatlan hitelbiztosítéki értékének futamidő alatt történő változása nem érinti az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét.

(3) A hitelintézet a kölcsönszerződésben rögzíti az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét és annak arányát a teljes kölcsönösszegen belül.

59. § (1) Az állami kezességvállalás az állami kezességvállalással biztosított hitelrész első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, vagy az állami kezesség érvényesítéséig áll fenn.

(2) A kölcsön törlesztése során az 58. § (3) bekezdése szerinti arány megtartása mellett csökken az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összege.

60. § (1) Az e rendelet szerinti állami kezességgel biztosított kölcsönszerződések módosítására a következő fizetési könnyítések alkalmazása miatt kerülhet sor:

a) fedezetcsere,

b) futamidő hosszabbítás,

c) szüneteltetés,

d) törlesztőrészlet csökkentés,

e) törlesztőrészlet halasztás,

f) türelmi idő hosszabbítás,

g) részletfizetés engedélyezése,

h) törlesztőrészlet fixálás,

i) tőkésítés.

(2) E § alkalmazásában

1. fedezetcsere: a fennálló kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlan helyett másik ingatlan zálogtárgyként történő bevonása a kölcsönügyletből adódó követelés fedezeteként;

2. futamidő hosszabbítás: a kölcsön futamideje lejáratának az eredeti lejárathoz viszonyított későbbi időpontra történő módosítása;

3. részletfizetés engedélyezése: lejárt tartozás részletekben történő kiegyenlítésének engedélyezése az aktuális fizetési kötelezettség teljesítése mellett;

4. szüneteltetés: a törlesztőrészlet megfizetésének meghatározott ideig történő felfüggesztése az eredeti futamidő meghosszabbításával;

5. törlesztőrészlet csökkentés: az eredeti kölcsönszerződésben foglalt aktuális törlesztőrészlet meghatározott időre történő csökkentése a futamidő hosszabbítása nélkül;

6. törlesztőrészlet fixálás: a törlesztőrészlet meghatározott időre történő rögzítése;

7. törlesztőrészlet halasztás: a törlesztőrészlet megfizetésének felfüggesztése, amely nem jár futamidő hosszabbítással;

8. tőkésítés: a kölcsön tőkeösszegének növelése a hátralékos törlesztőrészlet összegével, azzal, hogy a tőkésített kölcsönrész összegére az állami kezességvállalás nem terjed ki;

9. türelmi idő hosszabbítás: az eredeti kölcsönszerződésben foglalt türelmi idő maximum 2 évvel történő meghosszabbítása.

(3) Fedezetcsereként csak olyan ingatlan fogadható el, amely – a kölcsönszerződésben rögzített állami készfizető kezességvállalás arányát is figyelembe véve – a hitelintézet fedezetértékelési szabályzata alapján fedezetet nyújt a fennálló kölcsönre, kamataira és kezelési költségeire. Fedezetcsere esetén a hitelintézet az új fedezetként elfogadott ingatlanra vonatkozóan az eredeti feltételek szerint állapítja meg a kezesség mértékét, melyet a kölcsönszerződésben köteles rögzíteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítés esetén nem növekedhet az állami kezességvállalásnak az eredeti kölcsönszerződésben rögzített teljes kölcsönön belüli aránya.

(5) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésekre irányuló szerződésmódosításra hivatkozva az eredeti szerződés szerinti kamat, díj, költség, egyéb ellenszolgáltatás mértékét nem emelheti, és az adós részére a kölcsönszerződés módosításával kapcsolatban fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

(6) Az állami készfizető kezesség érvényesítése miatt az államnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 92. § (6) bekezdése alapján keletkező követelése a fedezetcsere során új fedezetként felajánlott ingatlanon is kielégíthető.

(7) Nem kell az 57. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzést elvégezni a szerződés (1) bekezdésben foglalt módosítása esetén.

14. A kezességvállalási díj

61. § (1) A hitelfelvevő az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amelyet kérésére a hitelintézet meghitelez. Az állami kezességvállalással biztosított hitelrész folyósított hányadára számított kezességvállalási díj összegét a hitelintézet – az állami kezességvállalással biztosított hitelrész folyósítási napját követő hónap 5. napjáig – átutalja a központi költségvetés részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034059 Közszolgálati kezességvállalási díj számlára.

(2) Ha a hitelfelvevő nem kéri a kezességvállalási díj meghitelezését, egy összegben megfizetheti a díj összegét a hitelintézet részére. A hitelintézet e hitelek esetében is az (1) bekezdésben meghatározott időpontban utalja át a kezességvállalási díj összegét a központi költségvetés részére.

(3) A díj mértéke az állami kezességvállalással biztosított hitelrész – kezességvállalási díj nélkül számított – összegének 1%-a.

(4) A kezességvállalási díj hitelintézet által történő meghitelezése esetén a díj összege növeli az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét, illetve mértékét.

15. A kezesség érvényesítése

62. § (1) Az adós nem teljesítése esetén a hitelintézet a hitel felmondását megelőzően belső szabályai szerint felszólítja az adóst a tartozás rendezésére.

(2) Ha az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a hitelszerződés lejáratát, illetve – ha az korábbi – annak felmondását követő 180 naptári napon belül érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adó- és vámhatóságnál. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A hitelintézet az állami kezesség beváltását az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezheti az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett igénylőlap felhasználásával az 10032000-01907027 NAV Állami kezesség beváltás folyósítási számla ellenében.

(3) Az állami kezesség beváltásánál az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a hitelintézet eljárása az állami kezesség vállalásával kapcsolatban nem felelt meg a NAV Szj. tv.-ben, az Áht.-ban és az e rendeletben az állami kezesség fennállásához meghatározott feltételeknek, továbbá ha a hitelintézet a kölcsönügylet kapcsán nem tartotta be a saját belső szabályzataiban foglalt előírásokat.

16. Adatszolgáltatás

63. § (1) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az állami kezességvállalással összefüggő adatokról. A hitelintézet az első adatszolgáltatási kötelezettség előtt értesítést küld a Magyar Államkincstárnak, ahol adatszolgáltatóként a nyilvántartásba felvételre kerül, és azonosítót kap. A Magyar Államkincstár a hitelintézeteknek az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül megküldi az adatszolgáltatás részletes eljárási szabályait tartalmazó, honlapján közzétett információk elérhetőségéről szóló tájékoztatást.

(2) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a Magyar Államkincstárt

a) minden negyedévet követő hónap végéig az érvényesített kezességgel érintett kölcsönügyletekről az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ellenőrzése érdekében,

b) minden hónap 5. napjáig a kezességérvényesítési kiadások és a kezességérvényesítés miatt keletkezett állami követelések behajtásából eredő bevételek összegéről.

V. Fejezet

FEGYELMI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

17. A fegyelmi jogkör gyakorlója

64. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója – ha a NAV Szj. tv. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi eljárás megindításáról, illetve – az eljárás során keletkezett iratok megküldésével – a befejezéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása – a 67. és a 70. §-ban foglalt kivétellel – vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottra írásban átruházható. Az átruházott fegyelmi jogkör nem ruházható tovább.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában és az érdemi döntés meghozatala során a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetése alatt álló fegyelmi tanács jár el.

65. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség elkövetőjét a fegyelmi eljárás megindítását követően a NAV szervei között áthelyezik, az adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az a személy, aki a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt.

(2) Az átrendelés időtartama alatt a foglalkoztatott felett az átrendelés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a NAV Szj. tv. 187. § (4) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a lefolytatott eljárás alapján a fegyelmi tanács szerint a NAV Szj. tv. 187. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása lenne indokolt a foglalkoztatottal szemben, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója szerint a pénzügyőri státuszú foglalkoztatottal szemben olyan fegyelmi büntetés kiszabása válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV vezetőjéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 68. § szerint jár el.

(3) A fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV vezetője

a) a más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatottal szemben, ideértve azt is, ha

aa) a foglalkoztatott a szolgálatát a miniszter által vezetett minisztériumban vagy a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél teljesíti;

ab) a foglalkoztatott a szolgálatát ügyész szervezetnél teljesíti;

ac) a foglalkoztatott az NKE Rendészettudományi Karán oktatói, nevelői, képzést támogató munkakörben vagy feladat ellátásával teljesít szolgálatot;

b) a külföldre vezényelt pénzügyőrrel szemben, ideértve a NAV Szj. tv. 60. § (2) bekezdés szerinti esetet is;

c) a tartós külszolgálatra kirendelt, vezényelt foglalkoztatottal szemben, kivéve a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére tartós külszolgálatra kirendelt, vezényelt foglalkoztatottat;

d) az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet ellátó foglalkoztatottal szemben.

(4) A nyugdíj előtti rendelkezési állományban álló pénzügyőrrel – ideértve a 2021. január 1-jét megelőzően nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett pénzügyőri státuszú foglalkoztatottat is –, valamint a NAV Szj. tv. 257. § (25) bekezdése alapján rendelkezési állományban lévő pénzügyőri státuszú foglalkoztatottal szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója annak a NAV szervnek a munkáltatói jogkör gyakorlója, amelynek állományából nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezték.

66. § A tisztjelölt esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója az NKE Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője, aki, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a NAV Szj. tv. 187. § (4) bekezdés a) pontja, vagy – a NAV Szj. tv. 245. § (1) bekezdése szerinti korlátozásra is figyelemmel – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a lefolytatott eljárása alapján a fegyelmi tanács szerint az Nftv. 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabása lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV vezetője. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni a NAV vezetőjéhez, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is a NAV vezetője dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.

67. § (1) A 64–66. §-tól eltérően tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV vezetője, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetést nem szabhat ki.

(2) Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a miniszternek.

(3) Ha a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a NAV Szj. tv. 27. § (1)–(2) bekezdése alkalmazásával javaslatot tesz a köztársasági elnöknek rendfokozatban visszavetés, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására.

(4) Ha a miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács vezetőjének az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

68. § Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV vezetőjének vezetésével jár el – a 64–66. § alapján eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 65. § (2) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára a NAV vezetője jogosult. Ha a NAV vezetője szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

69. § A NAV vezetője a NAV állományába tartozó bármely foglalkoztatott fegyelmi ügyében az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.

70. § Ha a 64–69. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 84. § (1) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a NAV vezetője a Központi Irányítás állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottat jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok a NAV vezetőjével szemben áll fenn, a miniszter a minisztérium állományába tartozó, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezetőt jelöl ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként.

18. A fegyelmi eljárással összefüggő költségek viselése, az állásból való felfüggesztés közlése

71. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi, de – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a NAV viseli.

(2) Ha a foglalkoztatott fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították – ideértve a 82. § (2) bekezdés b) pontja és a 86. § (2) bekezdése szerinti esetet is –, ő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb saját költségeit.

(3) Az eljárás alá vontat terhelő, illetve az általa vagy – költségigény előterjesztése esetén – a részére megtérítendő költségekről a fegyelmi határozatban – ideértve a NAV Szj. tv. 194. §-a szerinti megszüntető határozatot is – rendelkezni kell.

(4) Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségigény előterjesztése alapján tarthat igényt. A költségigény előterjesztésére az eljárás alá vont személyt a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthető elő, illetve a 82. § (2) bekezdése, valamint a NAV Szj. tv. 194. § a) pontja szerinti esetben a határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megtéríteni az igazolt költségeket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az eljárás alá vont részére jogi képviselő munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló jogszabály szerinti, a meg nem állapítható pertárgy értékű eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíj szerint megállapított költséget lehet megtéríteni.

(6) Ha az eljárás alá vont a fegyelmi eljárás során vagy a hivatalvesztést kimondó határozattal a NAV Szj. tv. 193. § (1) bekezdése alkalmazásával az állásából felfüggesztésre került, és az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg a NAV-nál működő foglalkoztatotti érdekképviseleti szerv képviselőjével járt el, a NAV Szj. tv. 193. § (1) és a (6) bekezdése alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó.

19. A fegyelmi eljárás közös szabályai

72. § (1) A fegyelmi eljárás során lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha

a) a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelte el,

b) a fegyelmi eljárást a jogszabályi határidőn túl indították meg,

c) a fegyelmi tanács elnökének, vagy tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolta,

d) e Fejezet összeférhetetlenségi szabályait megsértették,

e) a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó, a 77. §-ban meghatározott értesítési kötelezettséget, illetve a 76. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvbe foglalási kötelezettséget megsértették,

f) a vizsgálat során a 81. § (4) bekezdésében foglaltakat megsértették,

g) a fegyelmi tanács nem zárt ülésén hozta meg a határozatot, vagy azon a tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más is részt vesz,

h) olyan kötelezettségszegés miatt szabnak ki fegyelmi büntetést, amelyet a fegyelmi jogkör gyakorlója nem közölt írásban a foglalkoztatottal a vizsgálat során,

i) a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegést, nem tartalmaz indokolást, vagy indokolása nem tartalmazza a tényállást.

(2) A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról – kivéve az ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntető határozatot (fegyelmi határozat) – nem kell alakszerű határozatot hozni. E döntésekkel szemben önálló jogorvoslatnak – a 80. § (11) bekezdése szerinti kifogás kivételével – nincs helye.

(3) A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell a fegyelmi tanács döntését, a bírósági felülvizsgálat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a határozat indokolását, annak részeként az eljárás megindításának okát, a vizsgálat adatait, megállapításait, a megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a fegyelmi vétséget megvalósító vétkes kötelezettségszegést és az azzal megsértett előírásokat, a fegyelmi büntetés kiszabása vagy mellőzése során figyelembe vett körülményeket, az eljárás alá vont által indítványozott, de mellőzött bizonyítás mellőzésének indokát, az eljárás megszüntetése esetén annak indokát.

(4) Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja tekintetében személycsere válik szükségessé, a fegyelmi jogkör gyakorlója e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával jelöl ki az új személyeket. Az e rendelet szerint a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja kijelölésének határidejére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével az új személy kijelöléséhez szükséges idő az eljárás adott szakaszának határidejébe nem számít bele.

(5) Ha az új személy kijelölését követő naptól számítva az eljárás adott szakaszának határidejéből kevesebb, mint 11 nap van hátra, az eljárás adott szakasza 10 nappal meghosszabbodik, ami nem számít bele az eljárás adott szakaszának határidejébe. Nem hosszabbodik meg az eljárás adott szakaszának határideje, ha az új személy kijelölésekor az eljárás fel van függesztve, kivéve, ha az új személy kijelölését követő naptól számítva 10 napon belül a 74. § (3) vagy (5) bekezdése alapján az eljárás folytatása kerül elrendelésre.

73. § (1) Indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére

a) a vizsgálóbiztos kijelölésére, a vizsgálóbiztos felettes szerv állományából való kijelölésére, a vizsgálóbiztos személye elleni kifogás elbírálására, a NAV állományába tartozó tanú adatai zárt kezelésére vonatkozó kérelem elutasítása elleni kifogás elbírálására vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal,

b) a vizsgálat lefolytatására vonatkozó határidő – a körülményektől függően egy vagy több alkalommal – legfeljebb összesen 45 nappal,

c) a vizsgálóbiztosi jelentés megküldésére, az első tárgyalás tartására vonatkozó határidő egy alkalommal 8-8 munkanappal,

d) a fegyelmi tanács ügyet lezáró döntését tartalmazó fegyelmi határozat írásba foglalására vonatkozó határidő egy alkalommal 8 munkanappal

meghosszabbítható.

(2) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, és velük szemben a vizsgálatot párhuzamosan ugyanaz a vizsgálóbiztos folytatja, úgy – indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére – az (1) bekezdés b)–d) pontjától eltérően

a) az eljárás alá vontakkal szemben külön-külön lefolytatandó vizsgálatok lefolytatására vonatkozó határidő – a körülményektől függően egy vagy több alkalommal – az (1) bekezdés b) pontja szerinti 45 napon túl

aa) kettő eljárás alá vont esetében további 10 nappal,

ab) három vagy négy eljárás alá vont esetében további 20 nappal,

ac) öt vagy több eljárás alá vont esetében további 30 nappal,

b) a vizsgálóbiztosi jelentések megküldésére vonatkozó határidő az (1) bekezdés c) pontja szerinti 8 munkanapon túl

ba) kettő eljárás alá vont esetében további 3 munkanappal,

bb) három vagy négy eljárás alá vont esetében további 5 munkanappal,

bc) öt vagy több eljárás alá vont esetében további 10 munkanappal,

c) az eljárás alá vontakkal szemben külön-külön tartandó első tárgyalás tartására vonatkozó határidő az (1) bekezdés c) pontja szerinti 8 munkanapon túl további 5 munkanappal,

d) a fegyelmi tanács ügyet lezáró, az eljárás alá vontakkal szemben külön-külön meghozandó döntését tartalmazó fegyelmi határozatok írásba foglalására vonatkozó határidő az (1) bekezdés d) pontja szerinti 8 munkanapon túl

da) kettő eljárás alá vont esetében további 3 munkanappal,

db) három vagy négy eljárás alá vont esetében további 5 munkanappal,

dc) öt vagy több eljárás alá vont esetében további 10 munkanappal,

meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidő meghosszabbításról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, a vizsgálóbiztosi jelentés megküldésére vonatkozó határidő meghosszabbítása esetén, illetve a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a vizsgálóbiztos javaslatára.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti határidő hosszabbítás, illetve hosszabbítások idejét úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata szerinti esetleges határidő hosszabbítások az (1) bekezdés b) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti határidőt nem hosszabbítják meg.

74. § (1) Ha az eljárás alá vont 8 napot meghaladó távolléte miatt meghallgatása – vagy a vizsgálóbiztos által szükségesnek tartott ismételt meghallgatása – nem lehetséges, a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást – a vizsgálóbiztos javaslatára – az akadály megszűnéséig fel kell függesztenie.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

a) ha szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig;

b) ha az eljárás alá vont külföldön tartózkodik, a NAV Szj. tv. 190. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig;

c) ha a kötelezettségszegés miatt szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig, illetve ha büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig;

d) ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a jogerős vagy végleges döntéséig.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

(4) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

a) az akadályoztatás okának megszűnéséig, ha az eljárás alá vont tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson;

b) a szakvélemény elkészítéséig, ha a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából szakértőt vesz igénybe, vagy a vizsgálat során elkészített szakvélemény kiegészítését vagy más szakértő igénybevételét tartja indokoltnak;

c) a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti okból az ott meghatározott ideig.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

(6) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba. Az eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a vizsgáló végezhet adatszerzést, továbbá okiratokat, tárgyi bizonyítékokat szerezhet be, erről az eljárás alá vontat az eljárás felfüggesztésének megszüntetését követően haladéktalanul tájékoztatni kell.

75. § Tisztjelölt esetében képviselő alatt a NAV Szj. tv. 245. § (4) bekezdésére figyelemmel a kari hallgatói önkormányzat képviselőjét is érteni kell.

20. Az egyszerűsített eljárás és a fegyelmi eljárás megindítása

76. § (1) A NAV Szj. tv. 191. §-a szerinti egyszerűsített eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója által hozott érdemi döntést 8 napon belül határozatba kell foglalni.

(2) Ha az érintett a NAV Szj. tv. 191. § (1) bekezdése szerinti személyes meghallgatásakor a kötelezettségszegést nem ismeri el, illetve az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója a meghallgatás befejezésével megindítja a fegyelmi eljárást, amit a 77. § megfelelő alkalmazásával a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvbe foglal.

77. § A foglalkoztatottat – a NAV Szj. tv. 191. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve – a fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója írásban értesíti. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy az érintettet mely kötelezettségszegéssel gyanúsítják. A fegyelmi eljárás az értesítés kiadmányozásának napját követő naptól indul.

21. A vizsgálóbiztos, a vizsgálat, a tárgyalás nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés, a póteljárás

78. § (1) A vizsgálat a fegyelmi eljárás első szakasza, amelynek lefolytatására a fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított 3 munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem vezetői munkakör) és osztályba sorolásához igazodik.

(2) Nem vezető munkakört betöltő I. vagy II. besorolási osztályba tartozó foglalkoztatott ügyében vizsgálóbiztosként

a) I. besorolási osztályba tartozó foglalkoztatott vagy

b) vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott

jelölhető ki.

(3) Vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott esetén a NAV adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottai közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost.

(4) Ha a Bűnügyi Főigazgatóság vagy – ide nem értve a bűnügyi igazgatóságokat – a területi szervek vezetőjének fegyelmi jogkörébe tartozó vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott fegyelmi ügyében a (3) bekezdés szerint vizsgálóbiztosként kijelölhető személy nincs, a NAV vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon belül a Központi Irányítás állományába tartozó foglalkoztatottak közül legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. A vizsgálóbiztosnak a Központi Irányításból való kijelölése nem érinti a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fegyelmi jogkörét.

(5) Ha a bűnügyi igazgatóság vezetőjének fegyelmi jogkörébe tartozó vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott fegyelmi ügyében a (3) bekezdés szerint vizsgálóbiztosként kijelölhető személy nincs, a Bűnügyi Főigazgatóság vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon belül a Bűnügyi Főigazgatóság állományába tartozó foglalkoztatottak közül legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. A vizsgálóbiztosnak a Bűnügyi Főigazgatóságból való kijelölése nem érinti a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fegyelmi jogkörét.

(6) A Központi Irányítás legalább főosztályvezetői munkakört betöltő foglalkoztatottját jelöli ki vizsgálóbiztosnak

a) a NAV vezetője a tábornok, az igazgató, a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, a Központi Irányítás főigazgatója, a főigazgató-helyettesek, továbbá a NAV vezetőjének szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgató esetében,

b) a NAV vezetőjének szakmai helyettese a szakmai tevékenységét támogató szakfőigazgató esetében.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerint jár el a NAV vezetője, ha a NAV bármely szervének vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottja tekintetében a 69. § alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől. Ha a NAV vezetője nem vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott esetében vonja magához a fegyelmi jogkört, a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(8) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 84. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(9) A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.

79. § (1) A vizsgálóbiztos az e rendelet szerinti eltérésekkel a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, a tényállást tisztázni.

(2) A tényállás tisztázása keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékokat. Fel kell deríteni az eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket.

(3) A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni. Az eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadhatja.

(4) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon – a jogi képviselő személyének bejelentését követően – jogi képviselője, illetve – a foglalkoztatott ilyen irányú kérését követően – a NAV-nál működő foglalkoztatotti érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(5) A meghallgatás kezdetén nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a vizsgálóbiztos személyét elfogadja-e. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos személyét nem fogadja el, kifogásait a fegyelmi jogkör gyakorlója – vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésére feljogosított vezető – az arra vonatkozó indokok közlése mellett elutasítja, vagy új vizsgálóbiztost jelöl ki. A kifogást 3 munkanapon belül kell elbírálni.

(6) Ha a vizsgálóbiztos személyét az eljárás alá vont elfogadta vagy a kifogása elutasításra került, a meghallgatás kezdetén az eljárás alá vont személyt ki kell oktatni a jogaira – beleértve a képviselő igénybevételére vonatkozó jogosultságot is, függetlenül a 80. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatástól –, továbbá figyelmeztetni kell a hamis vád jogkövetkezményeire is. Ha az eljárás alá vont személyt a vizsgálóbiztos több alkalommal is meghallgatja, elégséges az első meghallgatáskor a kioktatási kötelezettségnek eleget tenni.

(7) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat, egyéb bizonyítékot szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték is.

(8) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, a vizsgálóbiztos – az egyes fegyelmi ügyekben tartott meghallgatásokat követően – a szembesítés érdekében közös meghallgatást is tarthat. Ha kettőnél több eljárás alá vont személyt kell szembesíteni, az az eljárás alá vont, akit még nem szembesítettek valamennyi eljárás alá vont személlyel, nem lehet jelen az eljárás alá vont más személyek szembesítésén.

80. § (1) A vizsgálóbiztos értesíti az eljárás alá vont személyt, a tanút, a szakértőt a meghallgatása idejéről. Az eljárás alá vont személyt az első meghallgatásáról szóló értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás során a NAV Szj. tv. 192. §-ának megfelelő képviselőt vehet igénybe. Tisztjelölt esetében a 75. § szerinti képviselő igénybevételének lehetőségéről is tájékoztatást kell adni.

(2) Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértő meghallgatásának időpontja nem azonos az eljárás alá vont meghallgatásának időpontjával, a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási cselekményről, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el a szemle időpontjáról és helyéről való értesítés során is.

(3) A NAV állományába nem tartozó olyan személy, akitől a fegyelmi vétségre vonatkozó, bizonyítékként értékelhető információ várható (a továbbiakban: a NAV állományába nem tartozó tanú), a meghallgatása végett – a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiadott értesítés alapján – a hivatali helyiségbe való megjelenésre felkérhető, vagy az általa javasolt, előzetesen egyeztetett időpontban és helyen felkereshető. A NAV állományába nem tartozó tanú nem köteles rendelkezésre állni és tanúvallomást tenni. Ha azonban rendelkezésre áll és tanúvallomást tesz, az igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás jogkövetkezménye terheli. Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelően alkalmazni kell a (7)–(14) bekezdést és a 81. § (1) bekezdését.

(4) Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét a meghallgatásáról – az első meghallgatás kivételével – a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell kitűzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV állományába tartozó tanú, továbbá a szakértő a meghallgatásáról, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás alá vont személy és képviselője a tanú, illetve a szakértő meghallgatásáról, a szemle megtartásáról telefonon is értesíthető. A telefonon történt értesítésről minden esetben feljegyzést kell felvenni.

(5) A vizsgálóbiztos az (1)–(4) bekezdés szerinti eljárási cselekményekről a képviselőt azzal értesíti, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(6) A NAV állományába tartozó tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Megtagadhatja a tanúvallomást, ha az eljárás alá vont a hozzátartozója, vagy ha a vallomásával magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

(7) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV állományába tartozó tanú azonosítása során csak a nevét, az őt foglalkoztató NAV szerv megnevezését, a munkakörét, a munkahelyi technikai azonosító számát, továbbá pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetén a rendfokozatát kell rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a természetes személyazonosító adatait és a lakcímét kell rögzíteni.

(8) A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás alá vont személlyel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.

(9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.

(10) A NAV állományába nem tartozó tanú kérésére a személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban elrendeli.

(11) A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül dönt.

(12) A (10) és (11) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Ha az eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.

(13) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője, illetve a szakértő a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.

(14) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont és képviselője, továbbá az eljárás egyéb résztvevője, ha elrendelték a tanú személyi adatainak zárt kezelését.

81. § (1) Az eljárás alá vont, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, továbbá a szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, ha az eljárás alá vont valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg.

(2) A vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát képező eredeti kötelezettségszegés mellett – az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő – egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést írásban kell közölni az eljárás alá vont személlyel. Ebben az esetben az (1), (4) és (5) bekezdés, valamint a 79. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése, a 80. § és a 82. § (8) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően szoros összefüggés hiányában a fegyelmi jogkor gyakorlója – ha a kötelezettségszegések egy eljárásban történő elbírálása nem indokolt – a kiterjesztés helyett külön fegyelmi eljárást indít az általános szabályok szerint.

(4) A vizsgálat során az eljárás alá vont személlyel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetőséget kell részére biztosítani, hogy védekezését előterjeszthesse, a megállapításokra, a bizonyítékokra, és az eljárással összefüggésben észrevételt tehessen, illetve bizonyítási indítvánnyal élhessen. Lehetővé kell tenni, hogy a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi ügy irataiba, ideértve a 79. § (8) bekezdése szerinti közös meghallgatás teljes jegyzőkönyvét is betekinthessen, azokról másolatot kérhessen.

(5) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont – a szabályszerűen közölt értesítés ellenére – nem jelenik meg a (4) bekezdés, illetve a 79. § (3), (7) és (8) bekezdése szerinti eljárási cselekményen.

82. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően jelentésben foglalja össze az ügy tényállását, a bizonyítékokat, az eljárás során tett megállapításokat, illetve a levont következtetéseit, az eljárás alá vont és képviselője bizonyítási indítványával kapcsolatban tett intézkedéseit, illetve észrevételeivel kapcsolatos véleményét, továbbá az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A vizsgálóbiztos az ügy összes iratát és a jelentését a vizsgálat befejezésétől számított 8 napon belül köteles megküldeni a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(2) Ha az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte és lemondott a tárgyalásról, továbbá a tényállás megítélése egyszerű, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül meghozott határozattal, tárgyalás nélkül

a) a NAV Szj. tv. 187. § (4) bekezdés a)–h) pontja, illetve a NAV Szj. tv. 187. § (8)–(10) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve

b) a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabását mellőzheti, ha a legenyhébb fegyelmi büntetés is indokolatlan.

(3) A (2) bekezdés a) pontját tisztjelölt esetében a NAV Szj. tv. 187. § (4) bekezdés a) pontja, vagy – a NAV Szj. tv. 245. § (1) bekezdése szerinti korlátozásra is figyelemmel – az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi büntetés tekintetében lehet alkalmazni.

(4) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg a NAV-nál működő foglalkoztatotti érdekképviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a 65. § (2) bekezdése, a 66. §, a 67. § vagy a 68. § alapján az adott fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetésével eljáró fegyelmi tanács sem szabhatná ki. Ilyen esetben a fegyelmi tanács tagjait ki kell jelölni és a tárgyalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(6) Az (5) bekezdést tisztjelölt esetében akkor kell alkalmazni, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója szerint az Nftv. 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés lenne indokolt.

(7) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy a vizsgálat során olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül póteljárást rendel el. A póteljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét értesíteni kell. A póteljárás elrendelésének nem akadálya, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi tanács tagjait már kijelölte. A vizsgálóbiztos által lefolytatandó póteljárás tartama nem haladhatja meg a 10 napot. A vizsgálóbiztos a póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el, és a póteljárás befejezését követő 5 munkanapon belül a póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. Az e bekezdés szerinti határidők nem hosszabbíthatók meg.

(8) A vizsgálat során még át nem adott iratokat, továbbá az (1) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve a (7) bekezdés szerinti kiegészítő jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével a vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítő jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.

22. A fegyelmi tanács, az összeférhetetlenség, a tárgyalás, a fegyelmi büntetés kiszabása, az eljárás megszüntetése, a fegyelmi tanács hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetés

83. § (1) A tárgyalás a fegyelmi eljárás második szakasza, amely során – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.

(3) A fegyelmi tanács elnöke – a 82. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 3 munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.

(4) A fegyelmi tanács tagjainak személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem vezetői munkakör) és besorolásához igazodik.

(5) Nem vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 78. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) Vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 78. § (3)–(6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(7) Nem vezető munkakört betöltő tábornok esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 78. § (6) bekezdés a) pontját kell megfelelően alkalmazni.

(8) A 78. § (7) bekezdése rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a NAV vezetője a NAV bármely szervének vezetője vagy nem vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottja tekintetében a 69. § alapján magához vonja a fegyelmi jogkört.

84. § (1) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként összeférhetetlenség miatt nem vehet részt:

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos és annak hozzátartozója,

b) az eljárás alá vont hozzátartozója,

c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy mint szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása szükséges és

d) az a)–c) pont alá nem tartozó személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

(2) Ha a 64–69. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn az (1) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör 70. § szerint kijelölt gyakorlója.

85. § (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított 10 napon belül tárgyalást tart. A tárgyalásról – beleértve a 86. § (1) bekezdése szerinti zárt ülést is – jegyzőkönyvet kell vezetni.

(2) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az eljárás alá vont, illetve képviselője az értesítést és a 82. § (8) bekezdése szerinti iratokat a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal korábban megkapja.

(3) A tárgyaláson a NAV-ot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. Az eljárás alá vont jogi képviselőt is igénybe vehet, illetve kérelmére a NAV-nál működő foglalkoztatotti érdekképviseleti szerv képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A képviselő személyére vonatkozó korlátozás tekintetében a NAV Szj. tv. 192. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha az eljárás alá vont vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(5) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási cselekményekről készült iratokat az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével ismertetni kell.

(6) Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, újabb tárgyalást kell tartani.

86. § (1) A fegyelmi tanács – kivéve, ha a fegyelmi eljárás felfüggesztésre került – az első tárgyalástól számított legkésőbb 30 napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Nem hoz érdemi döntést a fegyelmi tanács a zárt ülésén a 87. § (1) bekezdése szerinti esetben.

(2) A fegyelmi vétséget megállapító határozatot kell hozni, de nem kell a határozatban fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen.

(3) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt – rövid indokolással – kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül indokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt – az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével is közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg a NAV-nál működő foglalkoztatotti érdekképviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.

(4) A NAV Szj. tv. 194. § a) pontja szerinti esetben a teljes fegyelmi eljárás során a fegyelmi jogkör gyakorlója, a NAV Szj. tv. 194. § b)–g) pontja szerinti esetekben a fegyelmi tanács hoz eljárást megszüntető határozatot.

87. § (1) Ha a fegyelmi tanács zárt ülésen szótöbbséggel olyan fegyelmi büntetést tart indokoltnak, amelynek kiszabására nem jogosult, érdemi döntés helyett a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetésre vonatkozó, a NAV Szj. tv. 187. § (2) és (3) bekezdése figyelembevételével kialakított javaslat előterjesztéséről dönt.

(2) A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét – rövid indoklással – arról tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ezért az ügy iratait döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel rendelkező vezetőnek küldi meg vagy a miniszternek terjeszti fel.

(3) A fegyelmi tanács a javaslatát 8 napon belül – indokolással ellátva – írásba foglalja, és a fegyelmi eljárás során addig keletkezett iratokkal együtt megküldi a 65. § (2) bekezdése, a 66. § vagy a 68. § szerinti vezetőnek. A 67. § (2) bekezdése szerinti esetben a fegyelmi tanács javaslatát a NAV vezetője terjeszti fel a miniszternek. A fegyelmi tanács a javaslatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a jegyzőkönyvnek a zárt ülésen elhangzottakról szóló részét és a javaslatnak a fegyelmi büntetésre vonatkozó indítványát – az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével is közli. Ha az eljárás alá vont és a képviselője a tárgyaláson nem volt jelen, a fegyelmi tanács az iratok megküldése vagy felterjesztése mellett a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást is megadja.

(4) A hatáskörrel rendelkező vezető a 65. § (2) bekezdésének, a 66. §-nak, illetve a 68. §-nak megfelelően, a miniszter a 67. § (3) és (4) bekezdésének megfelelően jár el.

(5) A miniszter által hozott, 67. § (4) bekezdése szerinti érdemi döntést a NAV vezetője, a (4) bekezdés szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 86. § (3) bekezdése az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben a NAV vezetője hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is.

(6) Ha a miniszter a 67. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV vezetője a 68. §-nak megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.

VI. Fejezet

MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

88. § (1) A méltatlansági jogkör gyakorlója – ha a NAV Szj. tv. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(2) Tisztjelölt esetén a méltatlansági jogkör gyakorlója a NAV vezetője.

(3) Ha az eljárás alá vont személyt a méltatlansági eljárás megindítása vagy befejezése előtt a NAV szervei között áthelyezik, a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására, illetve befejezésére az új foglalkoztató szerv munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, ezért az ügyet hozzá át kell tenni.

89. § A NAV vezetője a NAV állományába tartozó bármely foglalkoztatott méltatlansági ügyében az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja a méltatlansági jogkör gyakorlását.

90. § Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV Szj. tv. 196. § (1) bekezdését kimerítő magatartásáról szerez tudomást, vizsgálat keretében kell tisztáznia, hogy az érintett

a) a kifogásolt magatartást tanúsította-e, a terhére rótt cselekményt elkövette-e,

b) a cselekmény elkövetésében milyen körülmények hatottak közre, illetve a cselekmény megítélésénél milyen, az érintett javára és terhére szóló körülmények vehetők figyelembe,

c) az a) és b) pontban foglaltak alapján a kifogásolt magatartásával milyen mértékben csorbította az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a foglalkoztató NAV szerv tekintélyét, jó hírnevét, illetve milyen mértékben veszélyeztette a foglalkoztató NAV szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását.

91. § (1) A vizsgálat elrendelésére, lefolytatására, valamint a résztvevők jogaira és kötelezettségeire e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) nem alkalmazhatók a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyére vonatkozó rendelkezések, ide nem értve az összeférhetetlensége esetére vonatkozó rendelkezéseket,

b) nem alkalmazhatók a fegyelmi eljárásnak az egyszerűsített eljárásra, a fegyelmi tanácsra és a tárgyalás tartására vonatkozó rendelkezései,

c) az ügyet lezáró méltatlansági határozatot a vizsgálóbiztos jelentésének, kiegészítő jelentésének előterjesztésétől számított 15 napon belül kell meghozni, mely határidő 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A méltatlansági jogkör gyakorlója az érdemi döntés meghozatalát megelőzően az eljárás alá vontat meghallgatja. A meghallgatást úgy kell kitűzni, hogy az eljárás alá vont, illetve képviselője az értesítést és a vizsgálati iratokat a meghallgatás előtt legalább 3 munkanappal korábban megkapja. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A meghallgatáson a méltatlansági jogkör gyakorlója mellett az eljárás alá vont és képviselője, a vizsgálóbiztos és a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(3) Szabályszerű értesítés esetén az érdemi döntés meghozatalának nem akadálya, ha az eljárás alá vont vagy képviselője a meghallgatáson nem jelent meg.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően a 94. § szerinti esetben a méltatlansági jogkör gyakorlója az eljárás alá vontat meghallgathatja, ha megjelenésének nem képezi akadályát a büntetőeljárásban foganatosított intézkedés. Egyebekben a meghallgatásra a (2) és (3) bekezdés előírásai az irányadók.

92. § Ha a méltatlansági eljárás alapját képező magatartás miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,

a) a befejezett büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott érdemi jogerős határozat ténymegállapításaihoz és következtetéseihez a vizsgálat, illetve a méltatlansági jogkör gyakorlója kötve van,

b) a folyamatban lévő büntető- vagy szabálysértési eljárás rendelkezésre álló bizonyítékait – ha az abban foglalt tényeket kétséget kizáróan alátámasztják, illetve nem vonták kétségbe – a vizsgálatban fel lehet használni, különösen, ha a büntetőeljárásban vádirat készült.

93. § (1) A vizsgálóbiztos a jelentésében csak arról foglalhat állást, hogy az eljárás alapját képező magatartás alapján megállapítható-e a foglalkoztatottal, tisztjelölttel szemben a méltatlanság fennállása.

(2) A méltatlansági jogkör gyakorlója, tábornok esetében a miniszter a méltatlansági határozatban csak a méltatlanság fennállásáról dönt, ha pedig az nem állapítható meg, a méltatlansági eljárást határozattal megszünteti.

94. § A 90–92. §-tól és a 93. § (1) bekezdésétől eltérően, ha – tábornokot érintő ügy kivételével – a NAV Szj. tv. 197. §-a szerinti feltételek fennállnak, méltatlansági határozatban a méltatlanság fennállta külön eljárás (vizsgálat) nélkül is megállapítható.

95. § (1) Ha a méltatlanság a 93. § (2) bekezdése, illetve a 94. § szerinti méltatlansági határozattal megállapításra kerül, haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül intézkedni kell a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt.

(2) A méltatlansági határozattal szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, bíróság előtt az annak alapján megtett munkáltatói intézkedés, azaz a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése vitatható. Tábornok esetében a jogorvoslatra a NAV Szj. tv. 199. § (7) bekezdése alapján a NAV Szj. tv. 27. §-a az irányadó.

VII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

23. A kártérítési jogkör gyakorlója a foglalkoztatott, a tisztjelölt vagy a munkavállaló károkozása esetén

96. § (1) A kártérítési jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(2) Az átrendelés időtartama alatt okozott kár esetében a kártérítési jogkör gyakorlója az átrendelés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve, ha a kár az átrendelő szervnél keletkezett.

(3) A más szervhez kirendelés, vezénylés időtartama alatt okozott kár esetében az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója csak a NAV-nak okozott kár tekintetében gyakorolja a kártérítési jogkört a más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatottal szemben.

(4) A tisztjelölt esetében – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a kártérítési jogkör gyakorlója az NKE Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője.

(5) A tisztjelölt által a NAV-nál teljesített szakmai gyakorlaton vagy a NAV-nál elrendelt szolgálati tevékenység során a NAV-nak okozott kárral összefüggésben a kártérítési jogkör gyakorlója a NAV vezetője.

97. § A kártérítési felelősség megállapítására, illetve a kártérítés alóli mentesítésre, továbbá fizetési könnyítés engedélyezésére egymillió forintot meghaladó kár esetén a NAV vezetője jogosult.

24. Eltérés a fegyelmi eljárás szabályaitól

98. § A kártérítési eljárásra e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) nem alkalmazhatók a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyére vonatkozó rendelkezések, ide nem értve az összeférhetetlenség esetére vonatkozó rendelkezéseket;

b) ha a kár összegének megállapítására

ba) szakértő igénybevételével kerül sor, illetve

bb) ha a NAV Szj. tv. 204. § (3) bekezdés a) pontja alapján kerül sor,

és a szakértő eljárásának, illetve a megrongált dolog kijavításának az időtartama a vizsgálóbiztos (meghosszabbított) vizsgálati határidejét meghaladja, a vizsgálóbiztosnak a vizsgálatot a kár összegének megállapítását követő 8 napon belül kell befejeznie;

c) nem alkalmazhatók a fegyelmi eljárásnak az egyszerűsített eljárásra, a póteljárásra, a fegyelmi tanácsra és a tárgyalás tartására vonatkozó rendelkezései.

99. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 30 napon belül határozattal érdemben dönt a kártérítési ügyben, vagy – ha a feltételei fennállnak – a kártérítési eljárást megszüntető határozatot hoz (kártérítési határozat).

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás további tisztázását tartja indokoltnak, kártérítési póteljárást rendel el, amelyről a vizsgálóbiztost és a károkozót értesíti. A vizsgálóbiztos a kártérítési póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el, és az annak befejezését követő 3 munkanapon belül a kártérítési póteljárás során keletkezett iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a károkozónak. Kártérítési póteljárás esetén a kiegészítő jelentés előterjesztésétől számított 30 napon belül kell az ügyben határozatot hozni.

100. § A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a 98–99. §-ban foglaltakat a NAV Szj. tv. 202. § (8) bekezdése szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

25. Egyszerűsített eljárás

101. § (1) A 98–99. §-tól eltérően, ha az egyszerű megítélésű, ismert kárösszegű tényállás mellett a NAV Szj. tv. 205. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárásban a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezető által kibocsátott, fizetési felszólítást is tartalmazó értesítésre a károkozó az értesítés közlésétől számított 8 munkanapon belül a kártérítési felelősségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban elismeri, és nyilatkozik arról, hogy a (4) bekezdés szerinti szabályszerű tájékoztatás alapján a jogorvoslati jogáról lemond, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és nem kell határozatot hozni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidőig nem teljesít, a károkozó (1) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a NAV Szj. tv. 158. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulásnak minősül. Ennek alapján az értesítésben megjelölt határidőtől számított, a Ptk. szerinti kamattal növelt követelés – a NAV Szj. tv. 158. § (2) bekezdésében meghatározott módon – a károkozó illetményéből, munkabéréből, pénzben kifizetendő egyéb járandóságából levonható. Ha a károkozó szolgálati jogviszonya, munkaviszonya a követelés teljes megtérítése előtt megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, vele szemben az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján bírósági végrehajtás kezdeményezhető.

(3) Ha a károkozó az (1) bekezdés szerinti értesítésre nem nyilatkozik, vagy a kártérítési felelősségét, annak mértékét, illetve a kártérítés összegét az írásbeli nyilatkozatában nem ismeri el, a kártérítési eljárást a 77. § megfelelő alkalmazásával meg kell indítani és az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót az (1)–(3) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni kell.

(5) A károkozó az (1) bekezdés szerinti esetben is kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlójától, illetve a 97. § szerinti esetben a NAV vezetőjétől a 102. § szerinti méltányosság gyakorlását, fizetési könnyítés engedélyezését. Ilyen esetben a kérelem elbírálására a 102. § (2)–(6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) Nem alkalmazható az (1)–(5) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a kártérítési felelősség leltárhiány alapján áll fenn, illetve tisztjelölt esetében.

26. A kártérítés alóli mentesítés, a fizetési könnyítés eljárási szabályai

102. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat során köteles felhívni a figyelmet a NAV Szj. tv. 206. § (1) és (2) bekezdése szerinti méltányossági, fizetési könnyítés iránti kérelem lehetőségére, amely a kártérítést megállapító határozat meghozatala előtt, vagy – az érintett körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra tekintettel, a kártérítés összegének megfizetéséig – utólag terjeszthető elő.

(2) A kártérítést megállapító határozat meghozatala előtt előterjesztett kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban dönt.

(3) Az utólag előterjesztett kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül önálló határozattal dönt, kivéve, ha az érintett a kártérítést megállapító határozatot bíróság előtt megtámadta, és a bíróság az ügyben még nem hozott jogerős döntést. Ilyen esetben a kérelmet a jogerős bírósági döntésnek a munkáltatói jogkör gyakorlójához történt kézbesítéstől számított 15 napon belül kell elbírálni.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az elbírálásra rendelkezésre álló határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem előterjesztésétől a döntés közléséig a kérelmező fizetési kötelezettsége, illetve a foglalkoztató szerv NAV Szj. tv. 158. § (2) bekezdése szerinti levonási joga szünetel.

(5) A fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező, (2) és (3) bekezdés szerinti határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmet az engedélyezett fizetési könnyítés nemteljesítésének a NAV Szj. tv. 206. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire.

(6) Az érintett a (3) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés ellen közvetlenül bírósághoz fordulhat.

27. Foglalkoztatói kártérítési felelősséggel kapcsolatos eljárási szabályok átrendelés esetén

103. § (1) Az átrendelés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a károsult felé kibocsátandó, a kárigény károsult általi előterjesztésére vonatkozó foglalkoztatói felhívást és a benyújtott kárigényre 15 napon belül adandó foglalkoztatói nyilatkozatot az a szerv teszi meg, illetve a kárigényt ahhoz a szervhez kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

(2) Ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a foglalkoztató szervhez terjeszti elő, amelynél a kár bekövetkezett, a kárigényt 3 munkanapon belül át kell tenni a károkozás helye szerinti foglalkoztató szervhez. Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatra nyitva álló határidőt ilyen esetben a kárigénynek a kár bekövetkezte szerinti foglalkoztató szervhez történő beérkezését követő naptól kell számítani.

(3) A foglalkoztató szervek haladéktalanul tájékoztatják egymást a károkozásról, annak mértékéről, körülményeiről és a kártérítési igénnyel kapcsolatos álláspontjukról.

28. A tisztjelöltre vonatkozó eltérés

104. § A tisztjelölt által a NAV-nál teljesített szakmai gyakorlaton vagy a NAV-nál elrendelt szolgálati tevékenység során a tisztjelöltnek a NAV által okozott kár tekintetében foglalkoztató szerv alatt azt a NAV szervet kell érteni, amelynél a tisztjelölt a szakmai gyakorlatot, illetve az elrendelt szolgálati feladatot ellátta.

29. Közös szabályok

105. § A NAV vezetője bármely foglalkoztatott, munkavállaló, tisztjelölt kártérítési felelősségét érintő ügyében, illetve bármely foglalkoztatói kártérítési felelősség tárgyát érintő ügyben magához vonhatja a kártérítési jogkör gyakorlását.

VIII. Fejezet

A NAV SZJ. TV. 145. § (2) BEKEZDÉSE SZERINTI SZERV KIJELÖLÉSE

106. § A NAV Szj. tv. 145. § (2) bekezdése szerinti – országos illetékességű – területi szerv a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

107. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

108. § Az V–VII. Fejezet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

109–114. §1

1. melléklet a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez

I. A 24. § (3) bekezdése szerinti alapellátmány mértéke

 

A

B

C

D

1.

térség/ország

tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozók

tiszti és főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozók

tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók

2.

Európa

800 euró/hó

860 euró/hó

900 euró/hó

3.

Közel-keleti és közép-ázsiai országok

1000 euró/hó

1080 euró/hó

1160 euró/hó

4.

Oroszország, kelet-ázsiai térség, Ausztrália és Óceánia

900 euró/hó

980 euró/hó

1060 euró/hó

5.

Afrika

1000 euró/hó

1080 euró/hó

1160 euró/hó

6.

Dél- és Közép-Amerika

900 euró/hó

980 euró/hó

1160 euró/hó

7.

Észak-Amerika

900 euró/hó

980 euró/hó

1060 euró/hó

II. A 24. § (4) bekezdése szerinti alapellátmány-kiegészítés mértéke
A)     A veszély kockázati szintjétől függő alapellátmány-kiegészítés

 

A

B

1.

kockázati szint

alapellátmány-kiegészítés

2.

a hazait meghaladó, de alacsony veszélyszint

100 euró/hó

3.

fokozott veszélyszint

150 euró/hó

4.

átlag feletti veszélyszint

250 euró/hó

5.

jelentős veszélyszint

300 euró/hó

6.

jelentősen magas veszélyszint

350 euró/hó

7.

kiemelkedő veszélyszint

400 euró/hó

B)     Az éghajlati viszonyoktól függő alapellátmány-kiegészítés

 

A

B

1.

éghajlati viszonyok kategóriája

alapellátmány-kiegészítés

2.

hazaitól lényeges eltérő éghajlat

50 euró/hó

3.

hazaitól szélsőségesen eltérő éghajlat

100 euró/hó

4.

extrém éghajlati körülmények

150 euró/hó

III. A 24. § (6) bekezdése szerinti beosztási pótlék mértéke

 

A

B

1.

beosztási szint

beosztási pótlék

2.

misszióvezető

300 euró/hó

3.

misszió vezetőjének helyettese

250 euró/hó

4.

egység parancsok

200 euró/hó

5.

alegység parancsok

150 euró/hó

6.

műveletirányító tiszt

120 euró/hó

7.

beosztott tiszt

80 euró/hó

8.

alparancsnok

50 euró/hó

9.

beosztott tiszthelyettes

30 euró/hó

IV. A 28. § (2) bekezdése szerinti kiküldetési ellátmány mértéke

 

A

B

C

D

1.

térség/ország

tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozók

tiszti és főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozók

tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók

2.

Európa

800 euró/hó

860 euró/hó

900 euró/hó

3.

Közel-keleti és közép-ázsiai országok

1000 euró/hó

1080 euró/hó

1160 euró/hó

4.

Oroszország, kelet-ázsiai térség, Ausztrália és Óceánia

900 euró/hó

980 euró/hó

1060 euró/hó

5.

Afrika

1000 euró/hó

1080 euró/hó

1160 euró/hó

6.

Dél- és Közép-Amerika

900 euró/hó

980 euró/hó

1160 euró/hó

7.

Észak-Amerika

900 euró/hó

980 euró/hó

1060 euró/hó

2. melléklet a 672/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Munkaköri kulcsszámok és a devizaellátmányhoz meghatározható szorzószámok az összekötő tisztek tartós külszolgálatra külföldre vezénylése esetében

Kulcsszám

Munkakör

Szorzószám

1.

Összekötő főtanácsos

3,20–4,00

2.

Összekötő tanácsos

2,50–3,50

1

A 109–114. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.