677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet indokolás
677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelethez
2021.01.01.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Kötv. módosítás) a műemlékeket új kategóriákba sorolta, kiemelten védett és védett műemlékek elnevezéssel. A Kötv. módosítás alapján szükségessé vált több kormányrendelet módosítása egyrészt az új műemléki kategóriákkal összefüggésben, másrészt a műemléki védetté nyilvánítás szabályainak átalakítása érdekében. E módosítások érdemben a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Övr.) érintik, azonban a Kötv. módosítás kivezette a „nyilvántartott műemléki érték” (a továbbiakban: nyimé) fogalmát, ez pedig több kormányrendelet technikai módosítását teszi szükségessé.
Az Övr.-ben számos, a Kötv. módosításból fakadó módosítás történik:
– Bevezetésre kerül az értékmeghatározó szakértői dokumentáció fogalma, amely egyrészt a védetté nyilvánítás során döntéselőkészítő dokumentációként szolgál, másrészt a műemlékek kategóriába sorolásának is alapdokumentuma, mely leírja a műemlék nevesített értékeit. A dokumentáció elkészítése az értékmeghatározó szakértő szervként eljáró Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LTK) feladata.
– Örökségvédelmi tanácsadó testületként a Műemléki Tanácsadó testület helyébe az Országos Építészeti Tervtanács lép.
– A védetté nyilvánítás egylépcsős folyamattá válik.
– Az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenységek köre a gyakorlati tapasztalatok alapján módosul.
– A nyimé védettségi kategória kivezetésre kerül azzal, hogy a Kötv. módosítást megelőzően fennállt védelmi szint megmarad, védett műemlék esetén azonban az engedélyköteles és bejelentésköteles tevékenységek a műemlék nevesített értékének érintettségéhez kötődnek.
– A nevesített értékek körének lehatárolása is megtörténik.
Az Övr. módosításának célja az is, hogy csak elektronikus adathordozón kerüljön megküldésre és tárolásra a régészeti feltárási dokumentáció. A különböző dokumentációk elkészítése több példányban jelentős anyagi vonzattal jár figyelemmel a papír- és nyomtatási költségekre. A dokumentumok, amelyek akár több tíz oldalas szövegeket, térképeket, fotókat tartalmaznak, több példányban történő előállítása jelentős kiadást jelent egy-egy intézmény számára.
Részben szintén a Kötv. módosításból fakad a központi építészeti-műszaki tervtanács feladatainak újragondolása is. A Kötv. módosítás alapján a műemlékkel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban tanácsadó testületként a központi építészeti-műszaki tervtanács jár el, a tervtanács az Övr. és a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosításával átveszi a Műemléki Tanácsadó Testület feladatait.
A központi tervtanács Országos Építészeti Tervtanács néven működik tovább. Feladata a hatósági eljárásokat megelőzően az adott eljárás kötelező mellékletét képező dokumentáció véleményezése, melyet az alábbi eljárások megindítása előtt lát el (az 1–3. pont jelenleg is a feladatkörébe tartozik):
1. a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben,
2. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás esetén, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli,
3. a 65 métert meghaladó magasságú épület építésügyi hatósági engedélyezési eljárása,
4. a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési, valamint örökségvédelmi hatósági engedélyezési és bejelentési eljárás,
5. a kiemelten védett műemlékkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési, valamint örökségvédelmi hatósági engedélyezési (a restaurálási és kutatási tevékenységeket kivéve) és bejelentési eljárás,
6. a védett műemlékkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás.
A védett műemlékkel kapcsolatos örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően, valamint a műemléki jelentőségű területet érintő építésügyi hatósági engedélyezési és örökségvédelmi hatósági engedélyezési, és örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi azzal, hogy kezdeményezhető a véleményezésnek az Országos Építészeti Tervtanács általi lefolytatása. Ez esetben az Országos Építészeti Tervtanács tagja az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács elnöke.
Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet a nyimé fogalmának kivezetése mellett átmeneti szabályként fenntartja a védett műemlék kategóriába került nyimé-k tekintetében a Kötv. módosítást megelőzően fennállt védelmi szintet, azzal, hogy a védett műemlékekre vonatkozó bírságösszeg és a bírság alapjának számítása a nevesített érték meghatározásáig (vagy a védelem megszüntetéséig) nem alkalmazható, helyette a jelenleg hatályos, nyimé-kre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása a településképi véleményezési eljárást érinti.
Jellemző, hogy a települési önkormányzatok meghatározó része nem rendelkezik helyi tervtanáccsal, sőt még építész szakirányú végzettséggel rendelkező önkormányzati főépítésszel sem, így a tervdokumentációk polgármesteri véleményezése nehézségekbe ütközik. Ehhez, a tervek szakmai véleményezéséhez nyújt segítséget a területi tervtanács, így biztosítva, hogy a szakmai elem is rendelkezésre álljon a döntés meghozatalánál. Egyben a szakmai véleményezés ahhoz is hozzájárul, hogy ne szülessenek túlterjeszkedő, a településképi követelményeken túlmutató településképi vélemények. A javaslat nem vonja el a polgármester jogkörét, ő dönthet a területi tervtanács véleményétől eltérően is, de hogy a szakmai álláspont is megjelenjen, településképi véleményéhez mellékelnie kell a tervtanács szakmai véleményét. Mivel az ügyintézési határidőt a településképi törvény állapítja meg, azt kormányrendelet nem módosíthatja. A tervtanácsi eljárás határideje erre tekintettel lett megállapítva.
Fontos cél továbbá, hogy ne az egyedi hatósági ügyekben derüljön ki, hogy a műemlék vagy műemléki terület vonatkozásában a telektömbre, építési övezetre megállapított településrendezési és beépítési követelmény nem tartható, annál szigorúbb indokolt, hanem ez már korábban, a településrendezési eszköz módosításánál egyértelmű legyen. Ezt az örökségvédelmi hatóságnak a tervkészítésnél kell kinyilvánítania, és ha ezzel az önkormányzat nem ért egyet, szakmai egyeztetést kell tartani.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás