• Tartalom
Oldalmenü

68/2020. (XII. 23.) AM rendelet

a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól

2021.04.15.

Az 1–2. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés n) pontjában,
a 3–5. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés o) pontjában,
a 6–8. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés p) pontjában,
a 9–11. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés q) pontjában,
a 12. és 13. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés r) pontjában,
a 14–16. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés t) pontjában,
a 17–19. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés s) pontjában
kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. A krízisbiztosítási rendszerhez történő csatlakozás és a tagsági jogviszony

1. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) alapján az Mkk. tv. 2. § 23. pontja szerinti mezőgazdasági termelő önkéntesen, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez (a továbbiakban: krízisbiztosítási rendszer) történő csatlakozási kérelme (a továbbiakban: csatlakozási kérelem) benyújtásával a krízisbiztosítási rendszerben tagsági jogviszonyt szerez.

(2) Csatlakozási kérelem benyújtására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely

a) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) 28. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, és a Támogatási törvény 28. § (3a) bekezdésének megfelelően a csatlakozási kérelem benyújtásakor az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként szerepel,

b) a csatlakozási kérelem benyújtásának évében rendelkezik a csatlakozást megelőző legalább három év lezárt könyvelési adatával,

c) a krízisbiztosítási rendszerhez történő csatlakozás évére és az azt megelőző három évre vonatkozóan nem él a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 78/A. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattételi jogával,

d) nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét határidőben teljesíti, valamint

e) nyilatkozik arról, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv a nyilvántartásában rendelkezésre álló adatokat a krízisbiztosítási szerv részére továbbítsa.

(3) A csatlakozási kérelem tárgyév február 1-jétől február 28-áig elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen (a továbbiakban: elektronikus űrlapkitöltő felület) keresztül nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: krízisbiztosítási szerv) a krízisbiztosítási szerv által a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. A mezőgazdasági termelő első alkalommal 2021. február 1-jétől február 28-áig nyújthat be csatlakozási kérelmet.

(4) A mezőgazdasági termelő tárgyévben egy csatlakozási kérelmet nyújthat be.

(5) A csatlakozási kérelem tartalmazza

a) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosítóját,

b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatokat,

c) a 2. § (1) bekezdése szerinti adatokat és

d) a 2. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmét nem az (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet a krízisbiztosítási szerv elutasítja. A csatlakozási kérelem vonatkozásában a Támogatási tv. 56. § (2) bekezdés i) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) A tagsági jogviszony a csatlakozási kérelem benyújtása évének első napjától számított harmadik év december 31-éig – a 2. §-ban meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén is – a (8) bekezdésben foglalt megszűnési ok valamelyikének bekövetkezéséig áll fenn.

(8) A tagsági jogviszony megszűnik

a) az Mkk. tv. 19/C. § (2) bekezdésében foglalt esetben, vagy

b) ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a (7) bekezdés szerinti hároméves időszak leteltének évét követő év február 28-áig újabb csatlakozási kérelmet nem nyújt be az elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül a krízisbiztosítási szervhez.

(9) A mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási rendszerben kizárólag a krízisbiztosítási szerv honlapján közzétett közleményben felsorolt, mezőgazdasági tevékenység eredményeként előállított valamennyi mezőgazdasági termékével részt vesz.

2. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a krízisbiztosítási rendszerhez történő csatlakozása évének február 1-jétől február 28-áig az elektronikus űrlapkitöltő felületen, az ott szereplő termékkör szerinti bontásban, – a (9) bekezdés szerint csatolt igazolásokra is figyelemmel – meg kell adnia

a) a csatlakozás évét megelőző harmadik és második évek tekintetében

aa) az egységes kérelemben bejelentett területre vonatkozó, (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat,

ab) az egységes kérelemben be nem jelentett, üveg-, fólia-, gombaházban, illetve fűtött növényházban (a továbbiakban együtt: termesztőberendezés) folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett területre vonatkozó, (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat,

ac) az éves átlagos állatállományi létszámra vonatkozó, (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat,

ad) a termelő 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-kimutatásának megfelelő, 6. § (8)–(10) bekezdése szerinti mezőgazdasági jövedelemadatokat,

ae) a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó készletnyilvántartást, ha a mezőgazdasági termelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti készletnyilvántartás vezetésére nem kötelezett;

b) a csatlakozás évét megelőző év tekintetében

ba) az egységes kérelemben bejelentett területre vonatkozó, (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat,

bb) az egységes kérelemben be nem jelentett, termesztőberendezésben folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett területre vonatkozó, (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában, valamint b) pontjában foglaltak alapján az alábbi gazdálkodási adatokat kell megadnia:

a) hasznosítási kód, hasznosítási kategória megnevezése,

b) fővetésre vonatkozó adatok [területméret (hektár), hozam (tonna/hektár), hozamkiesés oka, hozamkiesés mértéke (%)],

c) másodvetésre vonatkozó adatok [területméret (hektár), hozam (tonna/hektár), hozamkiesés oka, hozamkiesés mértéke (%)],

d) mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozó adatok [faj megnevezés korcsoport szerinti bontásban, éves átlaglétszám korcsoport szerinti bontásban (darab), elhullás mértéke (%), elhullás oka].

(3) Az (1) bekezdés a) pont ae) alpontja szerinti készletnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) növényi termékre vonatkozó adatok [megnevezés, saját termelésű nyitó- és zárókészlet mennyisége (tonna), megtermelt és értékesített mennyiség (tonna), értékesítés nettó árbevétele (forint), üzemi belső felhasználás mennyisége (tonna), tárolási veszteség (tonna), saját célú fogyasztásra szánt növényi termékek mennyisége (tonna)],

b) mezőgazdasági haszonállatokra vonatkozó adatok [faj megnevezés korcsoport szerinti bontásban, nyitó és záró állatállomány mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), vásárolt mezőgazdasági haszonállat mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), szaporulat mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), átminősített mezőgazdasági haszonállat mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), értékesített mezőgazdasági haszonállat mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), értékesítés nettó árbevétele (forint), üzemi belső felhasználás mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), elhullás mennyisége (darab) és súlya (kilogramm), saját célú fogyasztásra szánt állatállomány mennyisége (darab) és súlya (kilogramm)],

c) állati termékre vonatkozó adatok [megnevezés, nyitó- és zárókészlet mennyisége (liter/kilogramm/darab), megtermelt és értékesített mennyiség (liter/kilogramm/darab), értékesítés nettó árbevétele (forint), üzemi belső felhasználás mennyisége (liter/kilogramm/darab), veszteség (liter/kilogramm/darab), saját célú fogyasztásra szánt mennyiség (liter/kilogramm/darab)].

(4) A mezőgazdasági termelőnek tárgyév május 2-ától május 31-éig – a (9) bekezdés szerint csatolt igazolásokra is figyelemmel – az elektronikus űrlapkitöltő felületen meg kell adnia a tárgyévet megelőző év tekintetében

a) az éves átlagos állatállományi létszámra vonatkozó, (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat,

b) a termelő 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-kimutatásának megfelelő, 6. § (8)–(10) bekezdése szerinti mezőgazdasági jövedelemadatokat,

c) a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó készletnyilvántartást, ha a mezőgazdasági termelő a Számv. tv. szerinti készletnyilvántartás vezetésére nem kötelezett.

(5) A mezőgazdasági termelőnek tárgyév július 1-jétől július 31-éig – a (9) bekezdés szerint csatolt igazolásokra is figyelemmel – az elektronikus űrlapkitöltő felületen meg kell adnia a tárgyév tekintetében

a) az egységes kérelemben bejelentett területre,

b) az egységes kérelemben be nem jelentett, termesztőberendezésben folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett területre

vonatkozó, a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat azzal, hogy a fővetés hozamára, a hozamkiesés okára, mértékére, valamint a másodvetés területének méretére, hozamára, a hozamkiesés okára és mértékére vonatkozó adatokat a tárgyévet követő év május 31-éig kell megadnia.

(6) Az éves átlagos állatállományi létszámot az 1. melléklet szerinti számítás alapján

a) szarvasmarha, tenyészsertés, anyajuh, tenyészkos, anyakecske, tenyésztyúk, tenyészkacsa, tenyészpulyka és tenyészliba tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kezelt Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR) és a Baromfi Információs Rendszerben rögzített,

b) malac (választásig), hízósertés, bárány (hat hónapos korig), növendék juh, egyéb juh, egyéb kecske, napos csibe, napos kacsa, napos pulyka, napos liba, növendék jérce, növendék kacsa, növendék pulyka, növendék liba, hízócsirke, hízókacsa, hízópulyka, hízóliba, tojótyúk, anyanyúl, egyéb nyúl, és méhcsalád tekintetében a hatósági állatorvos által kiadott igazolás alapján a termelő által szolgáltatott

létszámadatok figyelembevételével kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti, az éves átlagos állatállományi létszámra vonatkozó hatósági állatorvos által kiállított igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosítója,

b) a mezőgazdasági haszonállat faj megnevezése korcsoport szerinti bontásban,

c) a mezőgazdasági haszonállat éves átlaglétszáma korcsoport szerinti bontásban.

(8) A (6) bekezdés b) pontja szerint igazolt éves átlagos állatállományi létszám – 1. melléklet 2. pontja szerinti – meghatározása során a takarmányozási napokat kell figyelembe venni. Erre vonatkozó termelői adat hiányában az állatállományi létszámot úgy kell meghatározni, hogy a kibocsátott (megtermelt) darabszámot el kell osztani az üzemben jellemző termelési ciklusok mennyiségével.

(9) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdés a) pont ab), ac) és b) pont bb) alpontja, a (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésével egyidejűleg csatolni kell

a) az egységes kérelemben be nem jelentett, termesztőberendezésben folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett területek (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adataira vonatkozó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) – (10) bekezdés szerint kiállított – igazolását, illetve

b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti hatósági állatorvosi igazolást.

(10) A NAK a (9) bekezdés a) pontja szerinti, a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosítóját is tartalmazó igazolást, helyszíni ellenőrzés alapján állítja ki. Az igazolás kiállítása érdekében a mezőgazdasági termelőnek az (1), (4) és (5) bekezdésben meghatározott határidők utolsó napját legalább harminc nappal megelőzően a NAK részére elektronikus úton megkeresést kell küldenie.

(11) A mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelem benyújtásával kötelezettséget vállal arra, hogy

a) a tagsági jogviszonya alatt teljesíti az (1)–(5) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásokat, és

b) az Mkk. tv. 19/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerinti nyilvántartást vezet, valamint

c) a (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó készletnyilvántartást vezet.

(12) A mezőgazdasági termelőnek a csatlakozás évét megelőző három lezárt év vonatkozásában is rendelkeznie kell a (11) bekezdés szerinti adatok alátámasztására és ellenőrzésére alkalmas kimutatásokkal.

(13) Ha a mezőgazdasági termelő az (1)–(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét hiányosan teljesíti, akkor a krízisbiztosítási szerv – nyolcnapos határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.

2. A krízisbiztosítási hozzájárulás, a befizetés megállapításának módja és megfizetése

3. § (1) A krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a krízisbiztosítási szerv évente az adott tárgyév vonatkozásában állapítja meg.

(2) Az Mkk. tv. 19/C. § (3) bekezdése alkalmazásában

a) a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett és a be nem jelentett, termesztőberendezésben folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett területeket,

b) az átlagos állatállomány a tárgyévet megelőző év éves átlagos állatállományi létszámát

jelenti.

(3) A tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII. 2.) Korm. rendeletben meghatározott egységdíjak figyelembevételével

a) a mezőgazdasági termelő által a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett növénykultúra,

b) a tárgyévi egységes kérelemben be nem jelentett, termesztőberendezésben folytatott mezőgazdasági tevékenységgel érintett terület és az azon feltüntetett növénykultúra, illetve

c) a tárgyévet megelőző évre megadott éves átlagos állatállományi létszám vagy

d) az a), b), illetve c) pont szerinti adatok bármelyike megadásának elmulasztása esetén a rendelkezésre álló legutolsó – mezőgazdasági termelő által használt termőföld területre, illetve átlagos állatállományra vonatkozó – adatok alapján

kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerint – az egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett területre és az azon feltüntetett növénykultúrára vonatkozó adatok alapján – megállapított krízisbiztosítási hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására az egységes kérelemre vonatkozó európai uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl az egységes kérelem módosítása vagy részleges visszavonása esetén sincs lehetőség.

(5) A krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a tagsági jogviszony létrejöttéről, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségének keletkezéséről és annak összegéről.

(6) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelőnek a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét – az Mkk. tv. 19/C. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően – a krízisbiztosítási szerv 10032000-00287560-00000172 számú számlájára kell megfizetni.

4. § (1) A 3. §-ban foglaltak szerint megállapított krízisbiztosítási hozzájárulás mellett – az Mkk. tv. 19/E. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel – a krízisbiztosítási rendszer javára tetszőleges összegű önkéntes befizetés teljesíthető.

(2) A Támogatási tv. 28. § (3a) bekezdésében foglalt nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett önkéntes befizetőnek a fizetési szándékáról – az ügyfélkapus azonosítással elérhető, elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül – előzetesen tájékoztatnia kell a krízisbiztosítási szervet a krízisbiztosítási szerv honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. Az önkéntes befizetés a krízisbiztosítási szervnek az önkéntes befizető tájékoztatásának beérkezését követő harminc napon belül hozott határozata alapján, a 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint teljesíthető azzal, hogy az önkéntes befizetés nem keletkeztet tagsági jogviszonyt.

5. § Ha a krízisbiztosítási szerv a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő részére az Mkk. tv. 19/E. § (7)–(9) szerinti pótbefizetésről hoz határozatot, akkor a 3. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a pótbefizetés összegét a határozat véglegessé válását követő tizenöt naptári napon belül kell a krízisbiztosítási szerv számláján történő jóváírással megfizetni.

3. A mezőgazdasági jövedelem és a jövedelemváltozás megállapítása

6. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 20a. pontja szerinti mezőgazdasági jövedelem a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevételek összegéből a mezőgazdasági tevékenység során felmerülő költségek összegének levonásával kerül megállapításra.

(2) Mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevételként kizárólag a mezőgazdasági tevékenység során előállított saját, mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevételt, a saját termelésű mezőgazdasági készletek állományváltozását, a saját előállítású mezőgazdasági eszközök aktivált értékét, és a mezőgazdasági tevékenységre tekintettel kapott egyéb bevételeket lehet figyelembe venni.

(3) A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben kapott támogatások összegét az egyszeres könyvelést vezető mezőgazdasági termelő esetében is eredményszemléletben kell figyelembe venni. Ha az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen támogatások, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások a tárgyévet követő év június 30-áig kifizetésre kerülnek, akkor azokat a tárgyév bevételének, ezen időpontot követő kifizetés esetén azokat a kifizetési év bevételének kell tekinteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és a 9. § szerinti kompenzációs kérelem benyújtására megállapított határidő lejártát követően kifizetett támogatások esetén a jövedelemadatok korrekcióját a krízisbiztosítási szerv végzi el, és azt a 11. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatalnál figyelembe veszi.

(4) A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó költségek között a mezőgazdasági tevékenység során felmerült anyagjellegű és személyi jellegű, valamint az értékcsökkenési leírásban és a krízisbiztosítási szerv honlapján közzétett közleményben meghatározott egyéb ráfordításokat kell kimutatni.

(5) Ha a mezőgazdasági tevékenység és az attól eltérő tevékenység során felmerülő költségek nem különíthetőek el, akkor azokat a mezőgazdasági tevékenység és az egyéb tevékenység bevételének arányában meg kell osztani.

(6) A saját termelésű mezőgazdasági készletek értékét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét

a) a kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági termelő esetében közvetlen önköltségen,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági termelő esetében az adott időszakra vonatkozó átlagos értékesítési ár alapján kell meghatározni azzal, hogy ha az adott időszakban értékesítés nem történt, akkor az agrárgazdaságért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett referenciaárat

kell figyelembe venni.

(7) A mezőgazdasági jövedelem kimutatása

a) a mezőgazdasági tevékenység kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatain alapuló,

b) a mezőgazdasági tevékenység egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljeskörűen nyilvántartott egyéni bevétel- és költségadatain alapuló, készletértékkel korrigált, vagy

c) a mezőgazdasági tevékenység egyszeres könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni bevételadatain és az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott költségadatokon alapuló, készletértékkel korrigált

– a krízisbiztosítási szerv honlapján közleményben közzétett módszertan szerinti – jövedelem-kimutatással történik.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem-kimutatás az alábbi adatokat és azok összesítéséből származó adatokat tartalmazza:

a) a mezőgazdasági termékek értékesítésének nettó árbevétele,

b) a saját termelésű mezőgazdasági készletek állományváltozásának értéke,

c) a saját előállítású mezőgazdasági eszközök aktivált értéke,

d) a kárenyhítő juttatás összege,

e) a káreseménnyel kapcsolatban a biztosítótól kapott bevétel összege,

f) a krízisbiztosítási kompenzáció összege,

g) a kapott támogatások összege és ezen belül a beruházási támogatások összege,

h) az egyéb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevétel összege,

i) a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó anyagköltség összege,

j) a mezőgazdasági tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások értéke,

k) a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások értéke,

l) a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások összege,

m) a mezőgazdasági immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

n) a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó ráfordítások összege.

(9) A (7) bekezdés b) pontja szerinti mezőgazdasági jövedelem-kimutatás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a (8) bekezdés a) és d)–n) pontjában meghatározott adatok,

b) a mezőgazdasági termékekről vezetett készletnyilvántartás alapján meghatározott saját termelésű mezőgazdasági készletek állományváltozásának értéke.

(10) A (7) bekezdés c) pontja szerinti mezőgazdasági jövedelem-kimutatás az alábbi adatokat tartalmazza:

b) a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó összes költség összege.

(11) A Számv. tv. alapján kettős könyvvezetésre kötelezett mezőgazdasági termelőnek a (7) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem-kimutatást kell készíteni, továbbá ezen módszer szerinti mezőgazdasági jövedelem-kimutatást készíthet bármely olyan mezőgazdasági termelő, aki vagy amely az azt alátámasztó nyilvántartással rendelkezik.

(12) A (7) bekezdés b) pontja szerinti jövedelem-kimutatást annak az egyszeres könyvvezetést folytató mezőgazdasági termelőnek kell készítenie, aki vagy amely bevételi- és költségnyilvántartást vezet és teljeskörűen rendelkezik a mezőgazdasági tevékenysége során felmerült költséget alátámasztó számviteli bizonylatokkal.

(13) A (7) bekezdés c) pontja szerinti jövedelem-kimutatás készítésére az egyszeres könyvvitelt vezető mezőgazdasági termelő jogosult.

(14) A mezőgazdasági jövedelmet mindaddig ugyanazzal a – (7) bekezdés valamely pontja szerint, a (11) és (12) bekezdésben foglaltakra tekintettel választott – módszerrel kell meghatározni, ameddig rendelkezésre nem áll annyi adat, hogy a referenciajövedelem és a tárgyévi jövedelem megállapítható egy, a (7) bekezdés más pontja szerinti jövedelem-kimutatási módszerrel.

(15) A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági jövedelem-kimutatás – (7) bekezdés szerinti – módszerének megváltoztatására irányuló szándékát a tárgyévi jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség évének február 28-áig az elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül be kell jelentenie a krízisbiztosítási szerv részére. Ha a módszerváltás feltételei a (11)–(14) bekezdésekre, valamint a megváltozott módszer szerinti adatszolgáltatásra figyelemmel nem teljesülnek, akkor a mezőgazdasági jövedelem-kimutatás módszere nem módosítható, amely tényről a krízisbiztosítási szerv haladéktalanul tájékoztatja a mezőgazdasági termelőt. Ha a módszerváltás feltételei fennállnak, akkor a krízisbiztosítási szerv a tárgyévet megelőző három év adatainak új módszer szerinti – az elektronikus űrlapkitöltő felületen történő – feltöltésének lehetőségéről tájékoztatja a mezőgazdasági termelőt.

(16) Ha a kiszámított referenciajövedelem nem a 18. § (4) bekezdése szerinti jövedelemintervallumba esik, valamint az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzés nem tár fel nem megfelelőséget, akkor a referenciajövedelmet az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet által megadott legközelebbi intervallumértékkel kell figyelembe venni.

7. § (1) A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott adatok és az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott adatok alapján – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – megállapítja a mezőgazdasági termelő referenciajövedelmét, és erről tárgyév november 30-áig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt.

(2) A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő referenciajövedelmét – az (1) bekezdés szerinti adatokon alapuló – a tárgyévet megelőző három év jövedelmének egyszerű számtani átlaga alapján határozza meg.

8. § (1) A jövedelemcsökkenés mértékének kiszámítása során az üzemméretre vetített tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutatókat és az üzemméretre vetített mezőgazdasági referenciajövedelem-mutatókat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

(2) Az üzemméretre vetített tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutató a tárgyévi mezőgazdasági tevékenység jövedelme és az üzemméret hányadosának, az üzemméretre vetített mezőgazdasági referenciajövedelem-mutató a mezőgazdasági referenciajövedelem és a tárgyévet megelőző három év átlagos üzemmérete hányadosának felel meg. Az üzemméret alatt a gazdaság standard termelési értékékét (a továbbiakban: STÉ) kell érteni.

(3) Az STÉ-t a mezőgazdasági termelő által megadott adatok és az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2015. február 3-i (EU) 2015/220 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott módszertan szerint az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény határozza meg.

(4) Az üzemméretre vetített mezőgazdasági jövedelemváltozás – a 2. mellékletben foglaltak szerint – az üzemméretre vetített tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutató és az üzemméretre vetített mezőgazdasági referenciajövedelem-mutató hányadosának felel meg.

4. A krízisbiztosítási kompenzációs kérelem benyújtása és a krízisbiztosítási kompenzációról szóló döntés

9. § (1) A krízisbiztosítási rendszerben tagsági jogviszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet (a továbbiakban: kompenzációs kérelem) az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül a tárgyévet követő év május 2-a és 31-e között nyújthat be a krízisbiztosítási szervhez, a krízisbiztosítási szerv által a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően.

(2) A mezőgazdasági termelő egy tárgyév vonatkozásában egy kompenzációs kérelmet nyújthat be.

(3) A mezőgazdasági termelőnek a kompenzációs kérelmében nyilatkoznia kell

a) arról, hogy nem áll felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás vagy csődeljárás alatt,

b) arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek, és

c) a jövedelemcsökkenés okáról.

(4) A kompenzációs kérelem tartalmazza:

a) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosítóját és

b) a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatokat.

(5) A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) akkor jogosult – az Mkk. tv. 19/D. § (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel –, ha a mezőgazdasági termelő üzemméretre vetített tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutatója 30%-ot meghaladó mértékben marad el az üzemméretre vetített mezőgazdasági referenciajövedelem-mutatójától.

(6) A mezőgazdasági termelő nem jogosult kompenzációra, ha

a) a krízisbiztosítási rendszerhez történő csatlakozása évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme negatív,

b) az (5) bekezdés szerinti jogosultsági feltétel teljesülése és a kompenzációs előnyhöz jutás a körülmények mesterséges létrehozásából adódott, vagy

c) a 2. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét határidőben nem teljesítette, illetve

d) a krízisbiztosítási hozzájárulás befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesítette.

(7) Mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanságnak minősül az a mezőgazdasági termelőnek felróható

a) hanyagság,

b) súlyos agrotechnikai hiányosság, illetve

c) mulasztás,

amely a hozam csökkenése, illetve a termelési tényezők károsodása vagy megsemmisülése által a jövedelem csökkenését eredményezi.

(8) Ha a krízisbiztosítási szerv a jövedelemcsökkenés okaként mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanságot állapít meg, akkor a gondatlansággal összefüggésben megállapított jövedelemcsökkenés nem kerül kompenzálásra. Ha a mezőgazdasági termelőtől származó, illetve egyéb dokumentumok alapján a gondatlanságból adódó jövedelemcsökkenés nagysága nem állapítható meg, akkor annak meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv becslést alkalmaz. A becslésnél a krízisbiztosítási szerv a rendelkezésére álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, illetve nyilatkozatokat veszi figyelembe.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő a kompenzációs kérelmét nem az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet a krízisbiztosítási szerv elutasítja.

10. § A kompenzáció kifizetésére felhasználható, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összegét a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5) Korm. rendelet és az ezen jogszabály alapján kiadott felhívás előírásai alapján kell biztosítani.

11. § (1) A kompenzáció összege az üzemméretre jutó referenciajövedelem mutató és az üzemméretre jutó tárgyévi jövedelemmutató különbségének tárgyévi STÉ-vel megszorzott értékének 69,9 százaléka.

(2) A krízisbiztosítási szerv a kompenzációra való jogosultság megállapításáról és annak összegéről – a 12. § (1) bekezdése szerinti krízisbiztosítási adatbázis adatai és az agrárelemzésekkel foglalkozó intézmény által a 17. §-ban foglaltak alapján átadott adatok figyelembevételével – a 12. § (5) bekezdése szerinti határozatában dönt.

(3) A krízisbiztosítási rendszer keretében kizárólag azon mezőgazdasági termékhez kapcsolódó, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemcsökkenés kompenzálása valósul meg, amely után a mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást megfizette.

5. A krízisbiztosítási kompenzáció kifizetése, a kifizetési terv és az összefoglaló jelentés

12. § (1) A krízisbiztosítási szerv a krízisbiztosítási adatbázisban rögzíti a krízisbiztosítási hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket és a befizetési kötelezettségek teljesítését, továbbá vizsgálja a kompenzációs kérelmek jogosságát, valamint feldolgozza a kompenzációs kérelmek adatait, és azokról adatállományt készít.

(2) A krízisbiztosítási szerv a jogos kompenzáció iránti igények teljesítése érdekében kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év szeptember 30-áig megküld a miniszter részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti kifizetési terv az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tagok által befizetett krízisbiztosítási hozzájárulás összege,

b) az önkéntes befizetések összege,

c) a kompenzáció kifizetésére felhasználható vidékfejlesztési (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és hazai forrásból származó) támogatás összege,

d) a benyújtott, a jóváhagyható és a részben jóváhagyható kompenzációs kérelmek száma,

e) a jóváhagyható és a részben jóváhagyható kompenzációs kérelmekben szereplő kieső jövedelem összege,

f) az e) pont alapján kifizetésre javasolt kompenzáció összege [tevékenység, tagi hozzájárulás és önkéntes befizetés szerinti bontásban, a c) pont szerinti vidékfejlesztési támogatás összegének feltüntetésével],

g) a kifizetéssel érintett mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők száma,

h) a mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint a nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kompenzáció összege.

(4) A miniszter a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet – egyetértése esetén – jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról a tárgyévet követő év október 10-éig tájékoztatja a krízisbiztosítási szervet.

(5) A krízisbiztosítási szerv a kifizetési terv – (4) bekezdés szerinti – jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően legkésőbb a tárgyévet követő év október 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a jóváhagyott kompenzáció összegéről és a forrás rendelkezésre állása esetén intézkedik annak kifizetéséről.

(6) A mezőgazdasági termelő a tárgyévben részére megállapított kompenzációra abban az esetben jogosult, ha annak összege legalább tízezer forint.

13. § A tárgyévet követő év január 31-éig a krízisbiztosítási szerv összefoglaló jelentést készít, amely a tárgyévre vonatkozóan tartalmazza a krízisbiztosítási rendszer taglétszámát, saját forrásának összegét, valamint a kifizetett kompenzáció összegét mezőgazdasági tevékenységenkénti bontásban.

6. Ellenőrzés, jogkövetkezmények

14. § (1) A mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása – a Támogatási tv. 69. §-a alapján – a kompenzációra való jogosultság iránti igény elutasítását vagy a jogosultság visszavonását eredményezi. A krízisbiztosítási szerv a jogosulatlanul igénybe vett kompenzáció visszafizetésének elrendeléséről határozatot hoz.

(2) A kompenzációra való jogosultság visszavonása, illetve a jogosulatlanul igénybe vett kompenzáció visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a tagsági jogviszonya fennállásáig történő krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

(3) Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 50. cikk (1) bekezdése alapján a krízisbiztosítási szerv a kompenzációs kérelmekben, valamint adatszolgáltatásokban megjelölt adatok alapján számított támogatási összeg legalább 5%-a vonatkozásában helyszíni ellenőrzést folytat le.

15. § A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, illetve a mesterséges körülmények megállapítása érdekében szakhatóság bevonására jogosult.

7. Az elektronikus kapcsolattartás általános szabályai

16. § (1) Az eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik. A kötelező elektronikus kapcsolattartásra tekintettel a krízisbiztosítási szerv az értesítéseket, döntéseket elektronikus úton közli a mezőgazdasági termelővel vagy meghatalmazottjával.

(2) A kötelező elektronikus kapcsolattartásra tekintettel – a felügyeleti eljáráshoz kapcsolódó kérelmek kivételével – minden dokumentumot, így a hiánypótláshoz kapcsolódó dokumentumokat és a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokat (a továbbiakban együtt: beadvány) is az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadvány a döntés meghozatalánál nem vehető figyelembe.

(3)1 Ha a csatlakozási kérelem, a kompenzációs kérelem és a hiánypótlás elektronikus úton történő benyújtása során a mezőgazdasági termelő helyett és nevében a meghatalmazottja jár el, akkor a meghatalmazott saját, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással elérhető elektronikus felületét használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez. A meghatalmazott útján történő eljárásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A csatlakozási kérelem és a kompenzációs kérelem, valamint az adatszolgáltatás a benyújtását követő naptól legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő végéig, az elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül módosítható. Módosítás esetén az utolsó kérelmet kell elbírálni. A csatlakozási kérelem és a kompenzációs kérelem, valamint az adatszolgáltatás benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem benyújtásának időpontja.

8. Adatkezelés, adatátadás szabályai

17. § A krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének megállapítása érdekében szükséges, egyedi azonosításra nem alkalmas termelési adatokra (különösen az árbevétel, hozam, költség, hasznosított terület, állatállomány adataira) vonatkozó adatátadásról az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel, valamint a statisztikai célokat szolgáló általános adatátadásról a Központi Statisztikai Hivatallal a krízisbiztosítási szerv adatátadási megállapodást köt. A hivatalos statisztikai adatokra vonatkozó adatátadás nem terjedhet ki a hivatalos statisztikákról szóló törvény szerinti egyedi adatokra.

18. § (1) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a mezőgazdasági jövedelem megállapítása érdekében a tárgyévet követő év július 31-éig az alábbi adatokat adja át a krízisbiztosítási szervnek adatfeldolgozás céljából:

a) tárgyévi referencia hozamadatok növénykultúránként,

b) tárgyévi referencia áradatok növénykultúránként, állatfajonként, korcsoport szerint,

c) üzemszintű költségadatok.

(2) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a mezőgazdasági jövedelem megállapításához a mezőgazdasági termelő termelési adatai alapján kockázatelemzést végez, és az annak eredményét alátámasztó adatokat a tárgyévet követő év július 31-éig átadja a krízisbiztosítási szervnek.

(3) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a mezőgazdasági termelő által megadott adatokat a krízisbiztosítási szerv adatátadása útján jogosult megismerni.

(4) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a (2) bekezdés szerinti kockázatértékelés keretében a (3) bekezdés szerint megismert termelési adatok alapján meghatározza a modellszámítások alapján vélelmezett mezőgazdasági jövedelem legalacsonyabb és legmagasabb értékét (jövedelemintervallum), és azt átadja krízisbiztosítási szerv részére.

19. § A krízisbiztosítási szerv megkeresésére a NÉBIH az éves átlagos állatállományi létszám megállapításához szükséges, 2. § (6) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a megkeresés beérkezésétől számított harminc napon belül átadja a krízisbiztosítási szerv részére.

9. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

21. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a jövedelemstabilizáló eszközről szóló 36. és 39. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 68/2020. (XII. 23.) AM rendelethez

Az éves átlagos állatállományi létszám meghatározása

1. Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer és a Baromfi Információs Rendszer adatai esetében:

2020_7R__20000068B57F_000_0.jpg

b: ha B < N, akkor N, egyéb esetben B

k: ha K > Z, akkor Z, egyéb esetben K

ahol:

N = a tárgyév első napja

Z = a tárgyév utolsó napja

M = az év napjainak száma, szökőévben 366 nap

B = bekerülési (baromfi esetében telepítés, vagy beólazás) dátum ENAR lekérdezés alapján

b = bekerülési dátum számított

K = kikerülési (baromfi esetében termelés engedélyezett vége) dátum ENAR lekérdezés alapján

k = kikerülési dátum számított

t = adott termelő

i = adott termelő i-edik egyede (baromfi esetében állomány beólazott létszám)

m = gazdálkodó tulajdonában lévő egyedek száma

2. A hatósági állatorvos által igazolt állományadatok esetében:

2020_7R__20000068B57F_000_1.jpg

ahol:

A1+A2+….+An= az év egyes takarmányozási napjainak állatlétszám adata darabban

n= az év napjainak száma, szökőévben 366 nap

2. melléklet a 68/2020. (XII. 23.) AM rendelethez

A mezőgazdasági jövedelemváltozás meghatározása

1. Mezőgazdasági referenciajövedelem

MJ R átlag = Σ MJ R / 3

2. Referencia-időszak üzemmérete

STÉ R átlag = Σ STÉ R / 3

3. Üzemméretre jutó mezőgazdasági referenciajövedelem-mutató

MJI R = MJ R átlag / STÉ R átlag

4. Üzemméretre jutó tárgyévi mezőgazdasági jövedelemmutató

MJI T = MJ T / STÉ T

5. Mezőgazdasági jövedelemváltozás mértéke

MJ% = (MJI T / MJI R -1) x 100

ahol:

R = tárgyévet megelőző három év

T = tárgyév

MJ = mezőgazdasági jövedelem

MJI = üzemméretre jutó mezőgazdasági jövedelemmutató

STÉ (Standard Termelési Érték) = üzemméret (adott területen és adott átlagos állatállománnyal egy naptári évben folytatott mezőgazdasági tevékenységek termelési értéke)

1

A 16. § (3) bekezdése a 18/2021. (IV. 14.) AM rendelet 41. §-a szerint módosított szöveg.