BK ÍH 2020/68.
BK ÍH 2020/68.
2020.09.01.
Az anyanyelv használata a büntetőeljárásban nem bírói mérlegelés tárgya, az alapjog, amit a törvény mindenkinek biztosít [Be. 8. § (3) bekezdés].
Az első fokon eljárt törvényszék a román állampolgár vádlottat költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre és egyéb joghátrányokra ítélte. A felmerült bűnügyi költségből a tolmácsolással és fordítással kapcsolatos díjak megfizetésére a vádlottat kötelezte, mert álláspontja szerint a korábban betöltött tisztségeire figyelemmel a vádlottnak a magyar nyelvet megfelelő módon kellett ismernie és a magyar jogrendszerrel is tisztában kellett lennie. A tárgyaláson is több alkalommal meggyőződött a bíróság arról, hogy a vádlott nagyon jól érti a magyar nyelvet, tökéletesen tisztában van az ügy tárgyával és az azzal kapcsolatos számviteli, valamint jogi háttérrel. A nem anyanyelvi szintű nyelvtudás semmilyen hátrányt nem okozott a vádlott számára.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, a vádlott és a védő elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletnek a minősítésre és a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezéseit részben megváltoztatta. Megváltoztatta továbbá az elsőfokú bíróság bűnügyi költség megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit is.
Az ítélőtábla kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a román anyanyelvű vádlottat, aki a bírósági eljárásban anyanyelvét használta, kötelezte az ezzel összefüggésben felmerült fordítási és tolmácsolási díj megfizetésére. Ennek megfelelő indokát sem adta, sommásan annyit jegyzett meg, hogy „a fentiekben kifejtettek miatt kötelezte a vádlottat a költség megfizetésére”.
Az elsőfokú ítéletben a bizonyítékok mérlegelése során tett ezzel kapcsolatban megjegyzést az elsőfokú bíróság, ami arra vonatkozott, hogy a vádlott jól érti a magyar nyelvet, és a nem anyanyelvi szintű nyelvtudás semmilyen hátrányt nem okozott számára. Ez azonban nem tekinthető a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés indokolásának.
Az anyanyelv használata a büntetőeljárásban nem bírói mérlegelés tárgya, az olyan alapjog, amit a törvény mindenkinek biztosít. A Be. 8. § (3) bekezdése értelmében a büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.
Az pedig európai uniós alapelv, hogy a nyelvhasználattal összefüggésben felmerült bűnügyi költség nem terhelhető a vádlottra és erről a Be. is így rendelkezik az Be. 576. § (1) bekezdés b) pontjában.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat nem terheli a fordítással és tolmácsolással felmerült bűnügyi költség, az az állam terhén marad.
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. § (1) bekezdés alapján megváltoztatta, egyebekben pedig a 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Bf.I.168/2019.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás