Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2020. évi LXVIII. törvény indokolás

2020. évi LXVIII. törvény indokolás
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) tekintetében végzi el a jogalkalmazói tapasztalatok alapján felmerült visszásságokból és eltérő jogértelmezésekből, illetve egyéb okból szükségessé vált módosításokat.
A törvény jelenleg nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő különösen érzékeny személyes adatok kezelésével kapcsolatos kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése.
Kiemelten fontos, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési-, illetve tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni.
A Javaslat szerinti módosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és átvételre vonatkozó szabályok.
A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását. Az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működik-e nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület, a működés szabályszerűsége biztosított-e (pl. az éves beszámoló benyújtása a jogszabályoknak megfelelően megtörtént-e), valamint adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesül-e a nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület. Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja – a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon – a Nemzeti Választási Bizottságot. Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a huszonöt főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám harminc főről huszonöt főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosítottá.
A Javaslattal a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok kialakítása valósul meg.
A módosítással a nemzetiségi önkormányzatok részére jogorvoslathoz való jog kerül biztosításra, amennyiben nem kerül sor helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.
Fontos cél a nemzetiségi képviselő-testületek működésének biztosítása, a működőképesség személyi feltételeinek pontosítása, amelyre tekintettel a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei kibővülnek a törvény 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a képviselő kilencven napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztásával. Annak érdekében, hogy a képviselő kilencven napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket, a Javaslattal a képviselő e kötelezettség mulasztásának jogkövetkezménye kerül szabályozásra.
A Javaslat azt is egyértelműsíti, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, amelynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása vonatkozásában jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor.
A fent említetteken túl az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészülnek az érintett miniszter engedélyével történő szociális ellátó intézmény alapításával és fenntartásával.
Garanciális szabály kerül beépítésre arra vonatkozóan is, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk.
Mindezen felül a Javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében számos szövegpontosító jellegű módosítást és kodifikációs technikai pontosítást tartalmaz.
Tekintettel arra, hogy az előterjesztés érdemi módosítási javaslatokat is tartalmaz, a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény fogalmát.
(2) A Javaslat a hozzátartozó fogalma vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseivel azonos előírást tartalmaz.
A 2. §-hoz
A Javaslat a rendelkezés szövegének kiegészítésére irányul, figyelemmel a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló eltérő jogállására.
A 3. §-hoz
A Javaslat a szoros logikai kapcsolatra való tekintettel a Nek. tv. 6. § (2) bekezdésének az 5. §-ba történő áthelyezését rögzíti.
A 4. §-hoz
(1) A Javaslat a rendelkezés pontosítását szolgálja.
(2) A Javaslat célja a nyelvhasználati jogok gyakorolhatósága vonatkozásában a kezdeményezők körének bővítése a települési nemzetiségi önkormányzat mellett a települési székhelyű nemzetiségi egyesülettel.
(3) A Javaslat alapján, ha a településen, a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint nemzetiséghez tartozó személyek élnek, az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzat vagy a települési székhelyű nemzetiségi egyesület kezdeményezésére a képviselő-testület biztosíthatja a törvény 5. § (5)–(6) bekezdése és a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti nyelvhasználati jogokat.
Az 5. §-hoz
A Javaslat biztosítja azt, hogy kötelező jelleggel meg kell hívni a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott, a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottsága vagy a helyi önkormányzat képviselő-testületének e feladattal megbízott valamely bizottsága ülésére a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének kijelölt tagját, aki az ülésen tanácskozási jogú állandó meghívottként a napirendi pontokhoz hozzászólhat.
A 6. §-hoz
A Javaslat a rendelkezés pontosítását szolgálja.
A 7. §-hoz
(1) A Javaslat célja, hogy a kiegészítő nevelés-oktatást folytató nemzetiségi intézmények az óvodás korú gyermekeket is be tudják vonni a nemzetiségi nevelés-oktatás rendszerébe, tekintettel arra, hogy az óvodás korú gyermekeket – a nevelés-oktatási tevékenységhez hasonlóan – kiegészítő óvodai nevelésben készítik fel a kiegészítő nyelvoktató oktatási intézményekre. A Javaslat további célja a nemzetiséghez tartozó gyermekek nemzetiségi kollégiumi nevelésben történő részvételi lehetőségének biztosítása, valamint a romani és a beás nyelvek tekintetében a rendelkezés pontosítása.
(2) A Javaslat a fenntartó döntésére kívánja bízni annak megítélését, hogy adott esetben a jogszabály által előírt tanulólétszám (nyolc fő) hiányában indít-e nemzetiségi óvodai csoportot, illetve nemzetiségi iskolai osztályt, továbbá egyértelműsíti annak lehetőségét, hogy a fenntartó alacsonyabb létszám esetén is indíthat nemzetiségi óvodai csoportot, illetve nemzetiségi iskolai osztályt.
(3) A Javaslat rendelkezik arról, hogy amennyiben nem kerül sor a Nek. tv. 22. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a nemzetiségi nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezésére, mely szerv köteles megteremteni a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A Javaslat ezen felül rögzíti, hogy csak a nemzetiségi nevelést-oktatást biztosító nemzetiségi önkormányzatok számára legyen adott a lehetőség arra, hogy az iskolára való felkészítést szolgáló speciális óvodai nevelést megszervezzék.
A 8. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 9. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési-, illetve tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. A tervezet rendezi az ingó és ingatlan vagyon tulajdonjogának sorsát, amennyiben a fenntartó jogutód nélkül megszűnik vagy a köznevelési intézmény megszűnik. A Nek. tv. 25. § (6) bekezdés szerinti esetekre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. §-a irányadó.
A 10. §-hoz
A Javaslat egységesíti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény felvételre vagy átvételre és beíratásra vonatkozó rendelkezéseit a Nek. tv. fogalomhasználatával.
A 11. §-hoz
Garanciális szabály, amely rögzíti, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk.
A 12. §-hoz
A Javaslat a rendelkezés pontosítását szolgálja.
A 13. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos jogok hatékony érvényesítése érdekében, különösen a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálása és archiválása során ki kell kérni az érintett nemzetiségi közösség országos önkormányzata által megjelölt szakmai szervezet, illetve szakértő véleményét.
A 14. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását.
Az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működik-e nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület, a működés szabályszerűsége biztosított-e (az éves beszámoló benyújtása a jogszabályoknak megfelelően megtörtént-e), valamint adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesül-e a nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület. Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja – a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon – a Nemzeti Választási Bizottságot.
Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a huszonöt főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám harminc főről huszonöt főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosítottá.
A 15. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében meghatározza a képviselő-testület, közgyűlés működéséhez szükséges létszám fogalmát.
A 16. §-hoz
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének feloszlatásával kapcsolatban a Nek. tv. külön szabályt nem tartalmaz, ezért az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit [55. § (1) és (3) bekezdés] kell alkalmazni. A képviselő-testület feloszlatása és feloszlása esetén az önkormányzati feladatok és hatáskörök gyakorlása az Mötv. 55. § (1) és (3) bekezdéseinek szabályai alapján biztosított, ezért indokolt, hogy ezekben az esetekben a képviselő-testület, közgyűlés megszűnésének időpontja az időközi választás napja. Abban az esetben azonban, ha a képviselők száma a testület működéséhez szükséges létszám alá csökken – tehát az önkormányzat működésképtelenné válik – a képviselő-testület megszűnésének időpontjaként nem indokolt az időközi választás napját meghatározni, tekintettel arra, hogy a képviselő-testület gyakorlatilag megszűnt, döntéshozatalra nem kerülhet sor.
A 17. §-hoz
A Javaslat a rendelkezés pontosítását szolgálja, valamint kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a tanácsnok részére a közgyűlés által a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapítására kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül kerülhet sor.
A 18. §-hoz
A Javaslat szövegpontosító jellegű módosítást tartalmaz.
A 19. §-hoz
(1) A Javaslat szövegpontosító jellegű módosítást tartalmaz.
(2) A Javaslat a rendelkezés szövegének pontosítására irányul, figyelemmel arra, hogy a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti vizsgálatának tapasztalatai alapján a felek a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó közigazgatási szerződés tartalmáról az alakuló ülésen állapodnak meg, évente azt nem módosítják.
(3) A Javaslat kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja mindamellett, hogy a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget is nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően.
(4) A Nek. tv. 83. § (3) bekezdését – a szoros logikai kapcsolatra való tekintettel – indokolt áthelyezni a Nek. tv. 80. § (6) bekezdésébe.
A 20. §-hoz
(1) A Javaslat szövegpontosító jellegű módosítást és kodifikációs technikai pontosítást tartalmaz. A Javaslat az oktatás, nevelés kifejezések törlésével a Nek. tv. 27. §-sát összhangba hozza a 81. § (1) bekezdésével.
(2) A Javaslat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályokat, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályokat tartalmazza.
(3) A Javaslat egyértelmű eligazítást ad a jogalkalmazó számára a különböző nemzetiségi intézményekben eltérő foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott vezetők megbízásával, illetve a megbízás visszavonásával kapcsolatos kérdésekben.
A 21. §-hoz
A Javaslat kodifikációs technikai pontosítást tartalmaz.
A 22. §-hoz
A Javaslat kodifikációs technikai pontosítást tartalmaz.
A 23. §-hoz
A Javaslat szövegpontosító jellegű módosításokat tartalmaz, valamint kiegészíti a szabályozást a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzat követelményeivel.
A 24. §-hoz
A Javaslat szövegpontosító jellegű módosítást tartalmaz, valamint rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzat hatékony működése érdekében a képviselő-testület, közgyűlés által megtartott ülést mely esetekben kell tizenöt napon belüli időpontra összehívni. A Javaslat külön pontban rendelkezik az ülés tizenöt napon belüli időpontra, közigazgatási szerv megkeresésére által történő összehívásáról.
A 25. §-hoz
A Javaslat összhangba hozza a Nek. tv.-t a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseivel, ezen túlmenően rögzíti, hogy – az ülés összehívása és vezetése vonatkozásában – az elnök akadályoztatása esetén e hatáskörét az elnökhelyettes, több elnökhelyettes esetén az elnök által írásban kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, illetve kijelölt elnökhelyettes hiányában a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülések összehívásának és vezetésének módjáról.
A 26. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, amelynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása vonatkozásában jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor. A jogintézmény célja, hogy a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek e nyílt testületi ülésen a helyi nemzetiségi közügyeket érintő kérdéseket közvetlenül intézhessenek a képviselő-testülethez és javaslatot tegyenek. A közmeghallgatás akkor tekinthető biztosítottnak, ha a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek annak időpontjáról a megismerésre alkalmas, megszokott módon tudomást tudnak szerezni és kellő felkészülési idő áll rendelkezésükre az érdemi részvételre. A Javaslat célja e jogintézmény rendeltetésének biztosítása.
A 27. §-hoz
(1) A Javaslat kibővíti a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének eseteit a Nek. tv. 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a kilencven napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával.
(2) A lemondásra vonatkozó elvek és főbb szabályok mind a helyi, mind pedig a nemzetiségi önkormányzati képviselők esetében azonosak, azonban a lemondást követően a képviselő-testület szerepéről az Mötv. és a Nek. tv. eltérően rendelkezik. Tekintettel arra, hogy sem szakmailag, sem dogmatikai szempontból nem indokolt, hogy a képviselői tisztség megszűnésének Mötv.-beli és Nek. tv.-beli szabályai eltérjenek egymástól és a lemondás tudomásulvételét testületi döntéshez kösse a jogalkotó, a 102. § (2) bekezdés e) pontra történő hivatkozás hatályon kívül helyezése indokolt.
A 28. §-hoz
A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a törvény 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A Javaslat célja e kötelezettség elmulasztás jogkövetkezményének szabályozása, amely által megakadályozható, hogy a vagyonnyilatkozat-tételt mulasztó nemzetiségi önkormányzati képviselő kilencven napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket.
A 29. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése három tagból vagy öt tagból álló bizottságot (bizottságokat) hozhat létre a hatékony döntéshozatal és a szavazategyenlőség elkerülése érdekében.
A 30. §-hoz
A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési es bizottsági ülésen tanácskozási joggal vesz reszt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A helyi önkormányzati képviselő-testület, közgyűlés bizottság soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot. A Javaslat célja jogorvoslathoz való jog biztosítása a nemzetiségi önkormányzatok részére abban az esetben, ha nem kerül sor a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására.
A 31. §-hoz
(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba, majd köteles a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. A Javaslat célja e kötelezettség elmulasztás jogkövetkezményének szabályozása olymódon, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő a képviselői jogokat nem gyakorolhatja, amíg e kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A Nek. tv. méltatlansági okként szabályozza a szándékos bűncselekmény miatti jogerős szabadságvesztés esetét. A nemzetiségi önkormányzat azonban nem rendelkezik feltétlen információval arról, hogy a képviselőt az eljáró bíróság jogerősen az említett büntetéssel sújtotta. A Javaslat célja szankció kilátásba helyezése arra az esetre, ha a képviselő e tényről a jogerős ítélettől számított három napon belül mégsem tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt. Az egységes és egyértelmű jogalkalmazás érdekében az Mötv.-beli rendelkezéssel [38. § (3) bekezdés] megegyező tartalmú szabály Nek. tv.-ben történő rögzítése indokolt.
A 32. §-hoz
Az elnöki tisztségről történő lemondással kizárólag az elnök megbízatása szűnik meg, képviselői mandátuma nem szűnik meg, amelyre tekintettel a Nek. tv. 108. § (2) bekezdés d) pontra történő hivatkozás hatályon kívül helyezése indokolt.
A 33. §-hoz
A Javaslat rögzíti az újonnan alakuló helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatait, valamint meghatározza esetükben az intézményalapításra és átvételre vonatkozó szabályokat.
A 34. §-hoz
(1) A Javaslat – a Nek. tv. 56. § (1) bekezdésében foglalt módosítására tekintettel – bővíti az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatait.
(2) A Javaslat rendelkezik arról, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatként az érintett miniszter engedélyével szociális ellátó intézmény alapítására és fenntartására jogosult.
A 35. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nemzetiségi kulturális és tudományos intézmények foglalkoztatottjainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 36. §-hoz
(1) A Javaslat kiegészíti a hivatalvezető kinevezésére vonatkozó szabályozást azzal, hogy legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett hivatalvezető nevezhető ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére.
(2) A Javaslat célja a nemzetiségi önkormányzati választásokat követően – az elnök megbízatása megszűnésének napjától az új elnök megválasztásának napjáig – biztosítani az országos nemzetiségi önkormányzat folyamatos működését azáltal, hogy a hivatalvezető a közgyűlés felé történő utólagos beszámolási kötelezettsége mellett az országos nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó tárgyévi kötelezettségvállalás gyakorlására jogosult. A hivatalvezető e feladatkörének ellátása során – az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása kivételével – csak az országos nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges minimális jogosítvánnyal rendelkezik.
A 37. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület illetve a közgyűlés, a szabályszerűségéért pedig az elnök felel.
A 38. §-hoz
(1) A Javaslat szövegpontosító jellegű módosítást tartalmaz.
(2) A Javaslat a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében pontosítja, hogy a tartozás a pozitív vagyonelemek mértékéig száll át az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzattal szemben a megszűnését követően kerül megállapításra követelés, akkor az leírható behajthatatlan követelésként.
A 39. §-hoz
A Javaslat – összhangban a Nek. tv. 75. § (2), valamint a 141. § (1) bekezdésével – kiegészíti a rendelkezést azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzat elnöke hatvan napon belül elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyonról, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése esetén vagy ha nem alakul új képviselő-testület, közgyűlés települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, országos önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
A 40. §-hoz
A gazdálkodásra vonatkozó ágazati előírásokra és a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az elnök megbízatása az önkormányzat megszűnése miatt szűnik meg, az elnök a megbízatása megszűnését követő hatvan napon belül adja át munkakörét, valamint számol el az önkormányzat vagyonával, benne az állami támogatással az új elnök felé. Az önkormányzat jogutód nélküli megszűnése esetén az elszámolás teljesítésének határideje – összhangban az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdésével – hatvan nap.
A 41. §-hoz
A Javaslat célja a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását szolgáló előirányzatok javára biztosított forrás szabályszerű átcsoportosításának megvalósítása.
A 42. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti automatizmusokon alapuló adatkezelések alapvetően nem tarthatóak fenn, a Javaslat a miniszter által adományozható ösztöndíjak esetében egy egységes törvényi adatkezelési szabályt rögzít.
A jogszabályban meghatározott közpolitikai cél megvalósítása és a közfeladat ellátása érdekében a nemzetiségi ösztöndíjak odaítélése során elkerülhetetlen a személyes adatok – a jogosultság ellenőrzéséhez a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok – kezelése a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter részéről.
Jelen javaslat célja a nemzetiségi ösztöndíjak odaítélésével összefüggő, jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásához kapcsolódó, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet – GDPR.) 6. cikk 1. bekezdés e) pontja alapján történő adatkezelés jogalapjának rögzítése. A hivatkozott GDPR jogszabályhely szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:
a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;
b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;
c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
Az Infotv. 5. § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés b) pontjában, valamint az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.
Tekintettel arra, hogy a Nek. tv. jelenleg nem rendezi a GDPR-ral és az Infotv.-vel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos kérdéskört – a fentiek alapján – indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése.
A 43. §-hoz
A törvényjavaslat 45. § k) pontja módosítja a Nek. tv. 2. mellékletét, amely tartalma szerint sarkalatos rendelkezés. Azonban a hatályos törvény sarkalatossági záradéka (158. §) tévesen nem tartalmazza a mellékletek sarkalatosságát. A módosító javaslat ezt az ellentmondást javítja.
A 44. §-hoz
Átmeneti rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az Nek. tv. 25. § (6) bekezdéséhez és a 39. § (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás azzal együtt alkalmazandó, hogy a módosítás hatályba lépését megelőzően történt intézményátvétel esetén – amennyiben a Módtv2. hatálybalépését követően a vagyonkezelői szerződésre nem került sor –, a vagyonkezelői szerződést legkésőbb a Módtv2. hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell kötni.
A 45. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a Nek. tv. 115. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása eredményeként létrejövő új helyi nemzetiségi önkormányzatokra kell alkalmazni.
A 46. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.
A 47. §-hoz
A Nek. tv. belső koherenciája miatt szükségessé váló hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 48. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 49. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelésről szól.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére