68/2020. (XII. 23.) AM rendelet indokolás
68/2020. (XII. 23.) AM rendelet indokolás
a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendelethez
2020.12.31.
A 2012. év óta működő mezőgazdasági kockázatkezelés nem terjed ki valamennyi mezőgazdasági ágazatra, és nem kezeli a mezőgazdasági termelők önhibáján kívüli, időjárási kockázatok melletti, egyéb piaci kockázatokat. Ezért az Agrárminisztérium a mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztára bővítéseként mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer bevezetését javasolja, amely a Vidékfejlesztési Programban is szereplő új intézkedés.
Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer a szélsőséges időjárási jelenségekből fakadó, növénytermesztést érintő jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálásán túl mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés egyéb kockázataiból (állat-, növénybetegségek, piaci árak csökkenése, piacvesztés, árfolyamváltozások, termelés során felmerülő költségek növekedése) adódó jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálására is alkalmas. Ez a mezőgazdasági termelők öngondoskodását ösztönző új rendszer csökkentheti az előre nem látható gazdasági és természeti események okozta termelői károkból adódó jövedelemcsökkenést. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy ágazatsemleges, tehát a növénytermesztők mellett az állattenyésztők számára is nyitva áll.
A krízisbiztosítási rendszer felállítását Magyarország az Európai Unióban elsők között valósítja meg azáltal, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben rögzítésre kerültek a rendszer működésének alapvető feltételei, valamint kidolgozásra kerültek a végrehajtás részletszabályai, miközben a végrehajtás intézményrendszere felállításra kerül.
Jelen rendelet a 2011. évi CLXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályait tartalmazza. Ennek keretében – a krízisbiztosítási rendszer 2021. évi indulása érdekében – meg kell határozni a rendszerhez történő csatlakozás részletes feltételeit. A rendszerhez önkéntesen csatlakozó termelő vállalja, hogy hozzájárulást fizet, amelyet vidékfejlesztési támogatás és esetleges önkéntes befizetés egészít ki. Az így rendelkezésre álló jövedelemstabilizáló pénzeszközből az a mezőgazdasági termelő részesülhet kompenzációs kifizetésben, akinek vagy amelynek a mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme - akár időjárási, akár egyéb kockázatok következtében - 30%-ot meghaladóan csökkent a referencia-időszak mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelméhez képest. A rendelet részletesen szabályozza a jövedelem és jövedelemcsökkenés összege megállapításának módszertanát, valamint előírja a mezőgazdasági termelő adatszolgáltatási kötelezettségét, amely a referenciajövedelem és tárgyévi jövedelem megállapításához szükséges. Ha megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelő veszteséges évet zárt, kompenzációs kérelem benyújtására szerez jogosultságot. A Magyar Államkincstár keretei között létrehozott krízisbiztosítási szerv a benyújtott kérelmek teljes körű feldolgozását követően hoz döntést. A krízisbiztosítási szerv a kompenzáció összegéről – amely nem haladhatja meg az elszenvedett veszteség 69,9%-át – határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt, a kifizetésre az agrárminiszter által jóváhagyott kifizetési terv alapján kerül sor.
A rendelet továbbá a krízisbiztosítási rendszerben részt vevő szervek egymás között megvalósuló adatszolgáltatására, -átadására vonatkozó szabályokat is tartalmazza annak érdekében, hogy kizárólag a kellően megalapozott, bizonyított veszteségek kerüljenek kompenzálásra, amellyel garantálható, hogy a krízisbiztosítási rendszer a mezőgazdasági termelők érdekeit szolgálja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás