7/2020. (XII. 3.) GVH utasítás
7/2020. (XII. 3.) GVH utasítás
a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 27. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás 84. § 17. pontjában foglalt tárgykörben a Gazdasági Versenyhivatal beszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet az alábbiak szerint állapítom meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1) Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra vonatkozó, közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseinek és közbeszerzési eljárásainak (a továbbiakban együtt: beszerzés) tervezésére, előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó eljárásrendet, rögzíti a beszerzési eljárásba bevont személyek felelősségi rendjét, valamint a közbeszerzési eljárások dokumentálására és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
(2) Az utasítás hatálya kiterjed a Hivatalnak mint ajánlatkérőnek
a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nemzeti és uniós értékhatárt elérő és meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárásaira, valamint
b)1 a kettőszázezer forintot meg nem haladó becsült értékű azon beszerzések kivételével, amelyek célja a Hivatal zavartalan működésének és működtetésének fenntartása érdekében szükséges árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés igénybevétele, a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzéseire.
(3) Ezen utasítás alkalmazásában
a) árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás: a Kbt. 8. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott fogalmak,
b)2 becsült érték: a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás,
c) EKR: egységes elektronikus közbeszerzési rendszer,
d) közbeszerzési tanácsadó: felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó,
e) központosított közbeszerzés: központi beszerző szerv által lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés terhére történő beszerzés,
f) nemzeti közbeszerzési értékhatár: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár.
1/A. §3 Ezen utasítás alkalmazásában, ahol az utasítás a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetőjét említi, azon az Elnöki Kabinet feladatellátásához kapcsolódó beszerzési igény esetében az Elnöki Kabinet tagját kell érteni.
2. Iratminták alkalmazása
2. § (1)4 A beszerzési és közbeszerzési eljárás lebonyolítása során – az indikatív árajánlatkérésre vonatkozó iratminta kivételével – a belső hálózaton közzétett iratmintákat kell alkalmazni.
(2)5 Az iratmintákat a beszerzési referens készíti elő és terjeszti fel a főtitkárnak jóváhagyás érdekében. A főtitkár által jóváhagyott iratminták belső hálózaton történő közzétételéről, valamint az iratminták alkalmazásának feltételeiről tájékoztatni kell a munkatársakat. A tájékoztatót a beszerzési referens készíti el és küldi meg a közzététel érdekében az Informatikai és Iratirányítási Irodának.
(3)6 Az iratminták gondozása és naprakészen tartása a beszerzési referens feladata.
3. A beszerzések tervezése
3. § (1)7 Valamennyi önálló szervezeti egység vezetője a Hivatal elemi költségvetésének összeállítása érdekében legkésőbb a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig a beszerzések tervezésére szolgáló iratminta szerint elkészíti és a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának megküldi az általa a tárgyévre tervezett beszerzésekre vonatkozó előzetes tervét.
(2)8 Az előzetes beszerzési tervben – beszerzésenként – részletesen rögzíteni kell különösen a tervezett beszerzés
a) tárgyát, mennyiségét,
b) szakmai indokait,
c) becsült értékét és az azt alátámasztó dokumentációt,
d) közbeszerzési eljárásának javasolt fajtáját – ha a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik –,
e) szerződéskötésének javasolt időpontját és tervezett megvalósítási határidejét, valamint
f) előzményeként megkötött szerződésre vonatkozó információkat.
(3) A beszerzés becsült értékének megállapításához szükséges vizsgálat elvégzése a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység feladata, melyet minden beszerzés esetén köteles elvégezni és írásban dokumentálni. A becsült érték meghatározásához szükséges vizsgálati módszertan – a Kbt. 28. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – lehet különösen piackutatás, költségfelmérés, azonos vagy hasonló tárgyú szerződések elemzése, indikatív árajánlatok bekérése vagy más, a becsült érték meghatározására alkalmas módszertan.
(4)9 A Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda a beérkezett beszerzési igényeket pénzügyi szempontból megvizsgálja, rendszerezi, összesíti és az előzetes közbeszerzési kontroll elvégzése érdekében – a beérkezést követő tizenöt napon belül – megküldi a beszerzési referens részére.
(5)10 A beszerzési referens az előzetes közbeszerzési kontroll keretében megvizsgálja különösen a beszerzési igények becsült értéke megállapításának módszertanát, a Kbt. részekre bontás tilalmával kapcsolatos rendelkezéseinek megtartását, közbeszerzési eljárás szükségessége esetén a javasolt eljárásfajta alkalmazhatósága jogszabályi feltételeinek fennállását, valamint azt, hogy a beszerzési igény a Kbt. kivételi körbe tartozik, mely vizsgálat eredményéről, valamint az esetleges módosítási javaslatairól tizenöt napon belül, további egyeztetés szükségessége esetén nyolc napon belül tájékoztatja a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodát és a beszerzést kezdeményező szervezeti egységet.
(6)11 A beszerzési referens az (5) bekezdés szerinti vizsgálat vagy egyeztetés eredményeként a (2) bekezdés szerinti adattartalommal legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 15. napjáig elkészíti a beszerzési tervet, és felterjeszti az elnöknek.
4. § (1)12 Az elnök által jóváhagyott beszerzési terv alapján a beszerzési referens legkésőbb a tárgyév március 15-éig elkészíti, és az elnöknek felterjeszti a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti éves összesített közbeszerzési tervet.
(2) Az éves összesített közbeszerzési terv tartalmazza – közbeszerzésenként – a tervezett közbeszerzés tekintetében
a)13 annak tárgyát tartalmi meghatározással,
b) tervezett mennyiségét,
c) a Kbt. szerinti eljárásrendet,
d)14 a tervezett eljárás fajtáját,
e) az eljárás megindításának tervezett időpontját,
f) a szerződés tervezett teljesítési határidejét vagy időtartamát,
g)15
5. § (1)16 A beszerzési tervben nem szereplő, utóbb felmerülő beszerzési igényről a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője – a 3. § (2) bekezdése szerinti adatok megadásával – a beszerzési igény felmerülését követően haladéktalanul tájékoztatja a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodát a beszerzési igény pénzügyi vizsgálata érdekében, valamint a beszerzési referenst az előzetes közbeszerzési kontroll elvégzése érdekében.
(2)17 A beszerzési igény vizsgálatát követően, – ha a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik – a beszerzési referens gondoskodik az éves összesített közbeszerzési terv módosításáról, és azt jóváhagyásra felterjeszti az elnöknek.
6. § (1) A beszerzési tervet, az éves összesített közbeszerzési tervet és azok módosítását az elnök hagyja jóvá.
(2)18 Az éves összesített közbeszerzési tervnek a Kbt. 42. § (1) bekezdésében előírt megőrzéséről, valamint az EKR-ben történő közzétételéről a beszerzési referens gondoskodik.
KÖZBESZERZÉSEK
4. Közbeszerzési eljárásban részt vevőkre vonatkozó szabályok
7. § (1)19 A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentáció elkészítése, az ajánlatok bírálata, valamint az eljárás bármely szakaszában a Hivatal nevében eljáró, illetve az eljárásba szakértőként bevont bármely személynek vagy szervezetnek együttesen rendelkezniük kell megfelelő, a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.
(2)20 Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a közbeszerzési eljárásba – beleértve az eljárás előkészítését és az ajánlatok bírálatát – az a szervezeti egység, amely a beszerzés szakmai tartalmáért felelős (a továbbiakban: a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység), az Elnöki Kabinet, a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda, valamint a Jogi Támogató Iroda delegálhat szakértőt.
(3) Az elnök az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében – a (2) bekezdéstől eltérően – további szervezeti egységek, valamint a közbeszerzési tanácsadó közbeszerzési eljárásba történő bevonásáról dönthet.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése nem biztosítható a Hivatalon belül, úgy – a beszerzés speciális jellegére és műszaki-szakmai tartalmának specialitására figyelemmel – külső szakértőt kell az eljárásba bevonni azok biztosítása érdekében. Külső szakértő eljárásba történő bevonásáról – a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység javaslatára – az elnök dönt. A külső szakértő feladatellátására vonatkozó szabályokat a jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a vele kötött szerződésben kell rögzíteni.
5. Összeférhetetlenség
8. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint a döntéshozatalban részt vevő, illetve közreműködő személy és szervezet, így különösen a bírálóbizottság tagja és elnöke, valamint – megbízása esetén – a külső szakértő eljárásonként, írásban, az erre szolgáló iratminta alkalmazásával összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesz. Ha az összeférhetetlenségi ok utóbb merül fel, azt a bírálóbizottság tagja a bírálóbizottság elnökének, a bírálóbizottság elnöke, illetve az eljárás előkészítésébe és lefolytatásába bevont egyéb személy az elnöknek haladéktalanul köteles bejelenteni.
(2) Összeférhetetlenség esetén az érintett személy vagy szervezet helyett az azt delegáló szervezeti egység vezetője, ha a delegáló szervezeti egység vezetője is érintett, annak közvetlen vezetője köteles más személyt vagy szervezetet kijelölni a közbeszerzési eljárás előkészítésével, illetve az eljárás lefolytatásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátására. Külső szakértővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok esetén – amennyiben az továbbra is indokolt – másik külső szakértőt kell megbízni a feladatok ellátásával.
(3) Ha az összeférhetetlenség az elnök tekintetében merül fel, az elnök helyett az általános elnökhelyettes jár el.
(4) A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában részt vevő, illetve közreműködő személyeknek és szervezeteknek a titoktartási kötelezettség megsértése miatti felelősségre vonását az elnök kezdeményezi.
6. A közbeszerzések lebonyolítása, közbeszerzési tanácsadó igénybevétele
9. § (1) A Hivatal a közbeszerzési eljárásait az EKR-en, központosított közbeszerzés esetén a központi beszerző szerv által működtetett portálon keresztül folytatja le.
(2)21 A Hivatal mint ajánlatkérő nevében az EKR-ben, valamint központosított közbeszerzés esetén a központi beszerző szerv által működtetett portálon történő regisztrációra a szervezeti szuper felhasználó jogosult.
(3) A szervezeti szuper felhasználó
a) módosíthatja a Hivatal adatait,
b) elbírálja a Hivatalhoz csatlakozni kívánó felhasználók csatlakozási kérelmeit,
c) az elnök utasításának megfelelően további szerkesztési és olvasási jogot biztosíthat a Hivatal munkatársainak és az egyes eljárásokba bevont külső szakértőnek, amennyiben ez feladatuk ellátásához szükséges, valamint
d) rendszeresen felülvizsgálja és karbantartja a Hivatalon belül kiosztott jogosultságokat.
10. § (1) A Hivatal közbeszerzéseinek előkészítésére és a közbeszerzési eljárások lebonyolítására közbeszerzési tanácsadót kell igénybe venni.
(1a)22 A közbeszerzési tanácsadó feladatait elláthatja
a) a közbeszerzési tanácsadói feladatokat ellátó beszerzési referens vagy
b) a megbízott közbeszerzési tanácsadó.
(1b)23 A megbízott közbeszerzési tanácsadó igénybevételéről a főtitkár javaslatára az elnök dönt.
(2)24 A megbízott közbeszerzési tanácsadó igénybevételére irányuló szerződés megkötéséről az éves összesített közbeszerzési terv figyelembevételével a közbeszerzési eljárás kezdeményezésekor – a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység és a beszerzési referens közreműködésével – a Főtitkárság gondoskodik.
11. § (1)25 A megbízott közbeszerzési tanácsadó igénybevételére irányuló szerződésben – a jelen utasításban foglaltakkal összhangban – pontosan meg kell határozni, hogy a megbízott közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítésével és lebonyolításával összefüggő mely feladatokat látja el.
(1a)26 A közbeszerzési tanácsadó különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) javaslattétel, illetve vélemény adása a követendő eljárás fajtájára, az eljárás tárgyához igazodó ajánlattételi feltételekre és értékelési szempontokra vonatkozóan, továbbá a közbeszerzési szerződés módosítása esetén a módosítás kapcsán a Kbt. 141. §-ában foglalt feltételek fennállta tekintetében,
b) az eljárást megindító hirdetmény és a dokumentáció tervezetének összeállítása,
c) a Kbt. 37. § (1) bekezdése szerinti hirdetmények közzététele és a Hivatal képviselete az ezen hirdetmények közzétételével kapcsolatos, a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet [a továbbiakban: 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet] szerinti eljárásokban,
d) az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásával összefüggő eljárás lebonyolítása, valamint az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések véleményezése a hiánypótlás- vagy felvilágosítás-, illetve indokoláskérés szükségessége szempontjából,
e) az ajánlattevőkkel, illetve részvételre jelentkezőkkel az eljárás során való kapcsolattartás, ideértve a részükre küldendő értesítések, tájékoztatások, kiegészítő tájékoztatások, hiánypótlás-, felvilágosítás- és indokoláskérések továbbítását, valamint az azokra érkező válaszok fogadását, tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás levezetését és az azzal összefüggő adminisztratív feladatok ellátását,
f) az ajánlati biztosíték kezelésével, nyilvántartásával, rendelkezésre bocsátásának igazolásával, valamint visszafizetésével összefüggő feladatok ellátása,
g) az ajánlatok elbírálásáról az írásbeli szakvélemény előkészítése,
h) az előzetes vitarendezési eljárással összefüggő adminisztratív teendők ellátása,
i) az esetleges jogorvoslati eljárások során együttműködés a Hivatal jogi képviseletét ellátó személlyel,
j) a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban az általa ellátott feladatok dokumentálása, a keletkezett iratoknak a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységnek való átadása,
k) a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontjában, 43. § (2) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) és j) pontjában meghatározott adatok és dokumentumok közzétételéről való gondoskodás a Kbt. 43. §-ában meghatározottak szerint,
l) a bírálóbizottsági tagok kijelölésétől függően a közbeszerzési, illetve jogi szakértelem biztosítása érdekében bírálóbizottsági tagként történő eljárás, összeférhetetlensége és egyéb akadályoztatása esetén ennek haladéktalan jelzése.
(2) A Hivatal részéről a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában részt vevő személyek kötelesek a közbeszerzési tanácsadóval együttműködni, és feladatai ellátásához a szükséges szakmai segítséget megadni.
7. Közbeszerzési eljárás kezdeményezésének rendje
12. § (1) A Hivatal éves összesített közbeszerzési tervében szereplő, valamint a tervben nem szereplő közbeszerzési eljárás – a szerződés megkötésének a tervezett teljesítési határidő és a teljesítéshez észszerűen szükséges időtartam alapján számított tervezett idejére, valamint a tervezett eljárásfajtája várható időigényére figyelemmel megfelelő időben – a közbeszerzési eljárás kezdeményezésére szolgáló iratminta megfelelő részeinek kitöltésével kezdeményezhető.
(2) A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője a közbeszerzési eljárást kezdeményező iratban meghatározza
a) a közbeszerzés szükségességét és indokoltságát megalapozó adatokat, körülményeket,
b) a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (CPV-kód) történő hivatkozással, valamint annak mennyiségét,
c) a közbeszerzés Kbt. 16–19. §-a szerinti rendelkezéseknek megfelelően meghatározott becsült értékét,
d) az éves összesített közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzés esetén – a Kbt. 42. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a közbeszerzési terv módosításának indokait,
e) a közbeszerzés Kbt. szerinti eljárásrendjére vonatkozó javaslatot,
f) a bírálóbizottság tagjaira vonatkozó javaslatát, megjelölve az általuk biztosított – Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti – szakértelmet,
g) tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén az ezt alátámasztó indokolást és a szükséges dokumentumokat,
h) részajánlattételi lehetőség kizárásának indokait, valamint
i) az alkalmassági követelményekre és az értékelési szempontokra vonatkozó javaslatát.
(3) A közbeszerzési eljárást kezdeményező irathoz a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője köteles csatolni
a) az eljárás előkészítésébe bevont és bevonni javasolt személyek és szervezetek, valamint döntéshozók által tett összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot,
b) a becsült érték meghatározása céljából végzett vizsgálat eredményére vonatkozó dokumentációt,
c) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, mely a szerződésszerű teljesítés minimumfeltételeit, így különösen a teljesítés mennyiségi, minőségi, tartalmi és formai feltételeit, valamint a kötelezően érvényesíteni kívánt egyedi szerződéses feltételeket határozza meg.
(4)27 A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője a közbeszerzési eljárást kezdeményező iratot a beszerzés közbeszerzési szempontú ellenőrzése érdekében megküldi a beszerzési referens részére. A beszerzési referens az ellenőrzés keretében felmerült szakmai észrevételeiről tájékoztatja a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységet. Ha a beszerzési referens a közbeszerzési eljárást kezdeményező irat tartalmával egyetért, az ellenőrzés megtörténtét az iraton ellenjegyzésével igazolja.
(5)28 Közbeszerzési eljárás kizárólag a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén indítható meg. A pénzügyi fedezet rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda a közbeszerzési eljárást kezdeményező iraton ellenjegyzésével igazolja.
(6) Az elnök dönt a közbeszerzési eljárást kezdeményező iraton szereplő információknak megfelelő közbeszerzési eljárás megindításáról, valamint a bírálóbizottság összetételéről.
8. A közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása és az ajánlatok bírálata
13. § (1) A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges dokumentáció összeállítására, a beérkező ajánlatok és részvételi jelentkezések értékelésére és elbírálására legalább három tagból álló bírálóbizottságot kell létrehozni.
(2) A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője által kezdeményezett és az elnök által jóváhagyott közbeszerzési eljárást kezdeményező iratnak és a Hivatal útmutatásának megfelelően a közbeszerzési tanácsadó előkészíti az eljárás megindításához szükséges hirdetményeket és dokumentumokat, amelyeket véleményezés céljából megküld a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője részére.
(3) A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője az eljárás indításához szükséges dokumentumokat észrevételezés céljából megküldi a bírálóbizottság tagjai részére. A végleges dokumentációt – a bírálóbizottság általi elfogadása és a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője általi felterjesztést követően – az elnök hagyja jóvá.
(4) A közbeszerzési eljárás lefolytatása a közbeszerzési tanácsadó feladata, mely során együttműködik a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetőjével és a bírálóbizottság tagjaival.
(5) A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője, valamint a bírálóbizottság tagjainak indokolt együttes kezdeményezése alapján az ajánlattételi és részvételi határidő módosításáról, valamint az ajánlattételi és részvételi felhívás, továbbá a dokumentáció módosításáról, illetve visszavonásáról a bírálóbizottság feljegyzésben előterjesztett indokolt javaslata alapján – az elnök dönt.
(6) Az ajánlattételi és részvételi felhívás, továbbá a dokumentáció módosítására megfelelően alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabályokat.
14. § (1) A bírálóbizottság tagja lehet:
a) a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység munkatársa,
b)29 a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda munkatársa,
c) a Jogi Támogató Iroda munkatársa,
d)30 a Főtitkárság munkatársa,
e)31 a közbeszerzési eljárás során eljáró közbeszerzési tanácsadó,
f)32 – ha a közbeszerzés tárgya indokolja – külső szakértő, valamint
g)33 az elnök által kijelölt szervezeti egység munkatársa.
(2) Nem lehet a bírálóbizottság tagja, aki a közbeszerzési eljárás során döntéshozatalra jogosult.
(3) A bírálóbizottság összetételét – a Kbt. 27. § (4) bekezdésére is figyelemmel – úgy kell megállapítani, hogy tagjainak száma páratlan legyen.
(4)34 A bírálóbizottság elnöke a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője. A bírálóbizottság 14. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti tagjára a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője, a 14. § (1) bekezdés f) és g) pontja esetében az elnök tesz javaslatot.
(5) A bírálóbizottság ülését – az ülés helyének és időpontjának megjelölésével – a bírálóbizottság elnöke hívja össze.
(6) A beérkezett részvételi jelentkezések és ajánlatok értékelése során a bírálóbizottság elnökét és tagjait észrevételezési, javaslattételi és szavazati jog illeti meg. A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van. A bírálóbizottság döntését valamennyi tag jelenléte mellett és egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
(7) A bírálóbizottság szabályszerű, törvényes működéséért a bírálóbizottság elnöke felel. A bírálóbizottság tagjait a bírálóbizottság elnökének felterjesztése alapján, megbízólevél útján az elnök bízza meg.
(8) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása körében a bírálóbizottság – a közbeszerzési tanácsadó véleményére is figyelemmel – dönt a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás kérésének szükségességéről és tartalmáról.
(9) A bírálóbizottság – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás kérését követően – a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásának eredményéről jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a bírálóbizottság szakvéleményét, valamint döntési javaslatát.
(10) A bírálóbizottság szakvéleménye és döntési javaslata alapján az ajánlatok elbírálásáról, valamint az eljárás eredményéről az elnök dönt.
9. Szerződéskötés, a szerződés teljesítése, szerződésmódosítás
15. § (1) Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárást követően a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésének előkészítése – a közbeszerzési tanácsadó által előkészített, a dokumentáció részét képező szerződésminta alapján – a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység feladata.
(2)35 A szerződést négy példányban kell elkészíteni, ebből két példányt a nyertes ajánlattevőnek, egy példányt a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának kell eljuttatni, egy példány a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységnél marad.
(3) A szerződést a Hivatal nevében az elnök írja alá.
(4) A szerződés teljesítésével összefüggésben a Kbt. 138. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást – a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység véleményének kikérése után – az elnök adhatja meg.
16. § (1) A szerződés módosítását a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője feljegyzésben kezdeményezheti az elnöknél. A feljegyzésben részletesen indokolni kell a szerződés módosításának a Kbt. 141. §-ában foglalt feltételeknek való megfelelőségét és a módosítást szükségessé tévő körülményeket.
(2) A szerződés módosításának szükségessége esetén megfelelően alkalmazni kell a 3. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(3) A szerződés módosításáról az elnök dönt.
(4) A szerződésmódosítás előkészítésére a szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. Jogorvoslat, jogvita
17. § (1) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatti jogorvoslati eljárás, illetve a közbeszerzési eljárással, a megkötött közbeszerzési szerződéssel, annak módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények bíróság előtti érvényesítése esetén a Hivatal jogi képviseletét ellátó személyről az elnök dönt.
(2) A szerződésben a teljesítés igazolására jogosultként megjelölt személy, illetve a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység haladéktalanul értesíti az elnököt a jogi képviselet szükségességéről.
(3) A jogi képviselőként kijelölt vagy megbízott személy minden, a jogorvoslat, illetve jogvita szempontjából lényeges kérdésben köteles egyeztetni a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységgel és – jogorvoslati eljárás esetén, ha a jogi képviseletet nem a közbeszerzési tanácsadó látja el – a közbeszerzési tanácsadóval. A jogi képviselőként kijelölt vagy megbízott személy köteles tájékoztatni az elnököt a jogorvoslati, illetve jogvitás eljárás fejleményeiről.
11. A közbeszerzési eljárás eredménytelensége
18. § (1) A közbeszerzési eljárás Kbt.-ben meghatározott bármely okból történő eredménytelenné nyilvánításáról – a közbeszerzési tanácsadó és a bírálóbizottság javaslata alapján – az elnök dönt. Az eredménytelen közbeszerzési eljárás lezárásával kapcsolatos értesítési és közzétételi kötelezettségek teljesítése a közbeszerzési tanácsadó feladata.
(2) Az eredménytelen közbeszerzési eljárást követően ugyanabban a tárgyban új közbeszerzési eljárás megindításáról – a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője által készített indokolt feljegyzés alapján – az elnök dönt.
12. A közbeszerzési eljárás dokumentálása
19. § (1) A közbeszerzési eljárás dokumentálásáért és a közbeszerzés előkészítésével, lefolytatásával, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos iratok teljességéért a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője felel.
(2) A Hivatal részéről a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában részt vevő, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személyek az (1) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében együttműködnek a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységgel, és kötelesek a közbeszerzési eljárással, illetve a szerződés teljesítésével összefüggő, náluk keletkező vagy hozzájuk érkező iratokat – amint arra az adott feladat ellátása érdekében már nincs szükségük – haladéktalanul eljuttatni a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységnek.
13. A közbeszerzések ellenőrzése
20. § A közbeszerzésekkel kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőr tervezi és végzi a rá vonatkozó jogszabályok, valamint normatív utasítások szerint.
14. Központosított közbeszerzési rendszer
21. § (1)36 Amennyiben a közbeszerzés tárgya lehetővé teszi, a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője a közbeszerzés központosított közbeszerzési rendszer keretében történő megvalósítását a 12. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzés kezdeményezésére szolgáló iratminta megfelelő részeinek kitöltésével kezdeményezheti. A közbeszerzés központosított közbeszerzési rendszer keretében történő megvalósításáról, valamint a központosított közbeszerzési rendszerhez történő csatlakozásról az elnök dönt.
(2) A központosított közbeszerzési rendszerhez történő csatlakozás iránti igénybejelentés a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység feladata. A csatlakozáshoz szükséges jogosultságokat a szervezeti szuper felhasználó biztosítja a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység munkatársa számára.
(3) Ha a központosított közbeszerzési rendszer az igénybejelentést elutasítja, a közbeszerzési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
(4)37 A központosított közbeszerzési rendszer eredményeként megkötött szerződésből történő egyedi megrendelésre az elnök vagy az elnök döntése esetén a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási rendről szóló utasításban meghatározott személy jogosult.
15. A közbeszerzési eljárásban részt vevőkre vonatkozó felelősségi rend
22. § (1) A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység feladata
a)38 az éves beszerzési terv összeállításához és módosításához szükséges adatok helyességének biztosítása, valamint az ehhez szükséges iratminta megfelelő kitöltése és határidőben való leadása,
b) a közbeszerzési eljárás megfelelő időben való kezdeményezése,
c) az eljárás megindításának kezdeményezése, a bírálóbizottság tagjaira és az eljárásba bevonni kívánt közreműködő személyekre, szervezetekre vonatkozó javaslattétel,
d) a központosított közbeszerzés teljes körű lebonyolítása és dokumentálása,
e) a beszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosítása,
f) a becsült érték meghatározásához szükséges, a Kbt. 28. § (2) bekezdésében előírt vizsgálat elvégzése és annak dokumentálása,
g) a beszerzés műszaki, szakmai tartalmának, valamint a beszerzés eredményeként megkötendő szerződés műszaki, szakmai specifikációjának teljes körű és az irányadó szakmai sztenderdeknek megfelelő összeállítása,
h) a beszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosítása érdekében bírálóbizottsági tag delegálása, a bírálóbizottsági tag összeférhetetlensége és egyéb akadályoztatása esetén ennek haladéktalan jelzése és új bírálóbizottsági tag kijelölése,
i) az eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés előkészítésében való közreműködés,
j) a szerződés teljesítésének folyamatos nyomon követése, a teljesítéssel kapcsolatban felmerülő problémák azonnali jelzése, a szerződésszerű teljesítés esetén a teljesítésigazolás kiállítása,
k) szükség esetén a szerződés módosításának kezdeményezése és az ezt megalapozó indokok részletes bemutatása,
l) a közbeszerzési eljárással összefüggő előzetes vitarendezési eljárás és jogorvoslati eljárás esetén a szakmai területet érintő kérdések megválaszolása,
m) a közbeszerzési eljárásban részt vevő más szervezeti egység munkatársaival, a közbeszerzési tanácsadóval és szükség esetén a külső szakértővel való aktív együttműködés.
(2)39 A Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda feladata
a)40 az éves összesített beszerzési terv határidőben történő előkészítése,
b) a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a költségvetési évre vonatkozó pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának vizsgálata,
c) az eljárások előkészítése és lefolytatása során a pénzügyi szakértelem, valamint a források szabályszerű felhasználásának biztosítása,
d) a pénzügyi szakértelem biztosításával összefüggésben az eljárás megindításához szükséges dokumentáció, valamint szerződés előkészítésében való részvétel,
e) pénzügyi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag delegálása, a bírálóbizottsági tag összeférhetetlensége és egyéb akadályoztatása esetén ennek haladéktalan jelzése és új bírálóbizottsági tag kijelölése,
f) a központosított közbeszerzési eljárásba való bejelentkezés, valamint az általa kezdeményezett keretszerződés terhére történő lehívás teljes körű lebonyolítása és dokumentálása,
g) a szerződés pénzügyi teljesíthetőségének vizsgálata, valamint annak teljesítése,
h) a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti értesítés Közbeszerzési Hatóságnak határidőben történő megküldése,
i) a beszerzések tervezésével kapcsolatos, jelen utasításban meghatározott feladatok ellátása,
j) a közbeszerzési eljárásban részt vevő más szervezeti egységek munkatársaival, a közbeszerzési tanácsadóval és szükség esetén a külső szakértővel való aktív együttműködés.
(3)41 A beszerzési referens feladata
a) a 2. § (1) bekezdése szerinti iratminták elkészítése és naprakészen tartása, valamint a tájékoztató előkészítése,
b) az éves közbeszerzési terv határidőben történő előkészítése, intézkedés az éves összesített közbeszerzési terv EKR-ben történő közzétételéről, valamint a közbeszerzési terv módosításának szükségessége esetén a módosított terv előkészítése és közzététele,
c) a szervezeti szuper felhasználó feladatainak ellátása,
d) az éves beszerzési és közbeszerzési tervben szereplő, valamint a tervben nem szereplő beszerzések előzetes közbeszerzési kontrollja,
e) a jogi szakértelem biztosítása érdekében bírálóbizottsági tagként történő eljárás, összeférhetetlensége és egyéb akadályoztatása esetén ennek haladéktalan jelzése,
f)42 a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés és az esetleges szerződésmódosítások jogi ellenjegyzése azokban a közbeszerzési eljárásokban, amelyekben nem a megbízott közbeszerzési tanácsadó vett részt,
g)43 a közbeszerzési eljárásban részt vevő más szervezeti egységek munkatársaival, a közbeszerzési tanácsadóval és szükség esetén a külső szakértővel való aktív együttműködés.
(4) A bírálóbizottság tagjainak feladata – az általuk képviselt szakértelem tekintetében –
a) az összeférhetetlenség és titoktartásra vonatkozó szabályok betartása,
b) az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalmának előkészítése,
c) a kiegészítő tájékoztatásra adandó válaszok előkészítésében való részvétel,
d) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálásáért, szükség esetén a hiánypótlási felhívásra, felvilágosítás kérésre, indokoláskérésre vonatkozó döntéshozatal,
e) az eljárást lezáró döntésre vonatkozó javaslat megtétele, valamint
f) a közbeszerzési eljárásban részt vevő más szervezeti egységek munkatársaival, a közbeszerzési tanácsadóval és szükség esetén a külső szakértővel való aktív együttműködés.
(5) Az elnök mint döntéshozó feladata
a)44
b) az éves beszerzési és közbeszerzési terv, valamint az éves közbeszerzési terv esetleges módosításának elfogadása,
c) a külső szakértő közbeszerzési eljárásba történő bevonásáról szóló döntéshozatal,
d) a közbeszerzési eljárás megindításáról való döntéshozatal,
e) a bírálóbizottsági tagok kijelölése,
f) a közbeszerzési dokumentumok jóváhagyása,
g) a közbeszerzési eljárás során szükséges közbenső döntések, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró érdemi döntés meghozatala.
(6) A közbeszerzési tanácsadó részletes feladatait a 11. §, valamint a Hivatal és a közbeszerzési tanácsadó között létrejött megbízási szerződés tartalmazza.
(7) Külső szakértő igénybevétele esetén a külső szakértő feladatait és felelősségét a Hivatal és a külső szakértő között létrejött megbízási szerződésben kell rendezni.
A KBT. HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSREND
16. A nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések kezdeményezésének rendje
23. §45 (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzésekre.
(2) Az e fejezetben foglalt beszerzések tekintetében a 8. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha az összeférhetetlenség a főtitkárral szemben merül fel, a főtitkár helyett az elnök, ha az összeférhetetlenség az elnökkel szemben merül fel, az elnök helyett a főtitkár jár el.
(3)46 Az e fejezetben foglalt beszerzések tekintetében a főtitkár, akadályoztatása esetén az elnök mint döntéshozó feladata
a) a beszerzési eljárás megindításáról szóló döntés meghozatala,
b) a beszerzési dokumentumok jóváhagyása,
c) a bírálóbizottsági tagok kijelölése,
d) a beszerzési eljárás során szükséges közbenső döntések, valamint a beszerzési eljárást lezáró érdemi döntés meghozatala.
23/A. §47 (1) A Hivatal éves beszerzési tervében szereplő, valamint a tervben nem szereplő beszerzési igényt a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője a beszerzés kezdeményezésére szolgáló iratminta megfelelő részeinek kitöltésével kezdeményezheti. Az irathoz csatolni kell
a)48 – ha az irat nem tartalmazza – a beszerzési eljárás előkészítésébe bevont és bevonni javasolt személyek és szervezetek, valamint döntéshozók által tett összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot,
b) a beszerzés becsült értékének meghatározása céljából végzett vizsgálat eredményére vonatkozó dokumentációt,
c)49 a beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlatkérést és a műszaki leírást, mely a szerződésszerű teljesítés minimumfeltételeit, így különösen a teljesítés mennyiségi, minőségi, tartalmi és formai feltételeit, valamint a kötelezően érvényesíteni kívánt egyedi szerződéses feltételeket határozza meg.
(1a)50 A beszerzési eljárás kezdeményezésének előkészítésébe minden esetben be kell vonni a beszerzési referenst és a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodát.
(1b)51 E fejezet alkalmazásában, ahol az utasítás a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetőjét említi, azon az OECD–GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ feladatainak ellátásához szükséges beszerzési igény esetében a ROK munkatársat, a Főtitkárság feladatellátásához kapcsolódó egyéb beszerzési igény esetében a beszerzési referenst kell érteni.
(2)52 A beszerzés kapcsán az előzetes közbeszerzési kontroll, valamint a pénzügyi fedezetigazolás elvégzése és az ezekre vonatkozó ellenjegyzés tényének igazolása érdekében a 12. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy amennyiben a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység a Főtitkárság, a beszerzés kezdeményezője nem lehet azonos az előzetes közbeszerzési kontrollt végző személyével.
(3)53 Az adatkezelés tekintetében a Kbt. 69. § (14) bekezdését a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések esetén is alkalmazni kell.
17. A nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzési eljárásra vonatkozó különös szabályok
24. § (1)54 A nettó egymillió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó és a nettó ötmillió forint becsült értéket el nem érő beszerzések előkészítését, valamint a beérkező ajánlatok bírálatát a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység végzi, azzal, hogy a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője – a beszerzés tárgyára és jellegére, valamint a beszerzés műszaki leírásának bonyolultságára tekintettel – a beszerzés bírálóbizottság általi előkészítésére és a beérkező ajánlatok bírálatára tehet javaslatot.
(1a)55 A nettó ötmillió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó beszerzések előkészítésére és a beérkező ajánlatok bírálatára bírálóbizottságot kell létrehozni, kivéve
a)56
b) a versenyeztetési eljárás alól a 31. § szerint történő mentesítés esetén,
c) ha a beérkező ajánlatok bírálatára és a nyertes kiválasztására kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás figyelembevételével kerül sor, vagy
d) ha a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység szakmai indokolással alátámasztott, a bírálóbizottság mellőzésére vonatkozó javaslatát a főtitkár, akadályoztatása esetén az elnök jóváhagyta.
(1b)57 Bírálóbizottság kijelölése esetén a bírálóbizottság létrehozására, tagjaira és feladatellátására, valamint az összeférhetetlenségre a II. Fejezetben foglalt rendelkezéseket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nettó egymillió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó beszerzések esetén, ha a közbeszerzési értékhatár elérése esetén a beszerzésre egyébként alkalmazni kellene a Kbt. rendelkezéseit, a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység köteles versenyeztetési eljárást lefolytatni, melynek keretében köteles legalább öt ajánlattevőt felhívni ajánlattételre. Ugyanazon vagy hasonló tárgyú beszerzések esetén az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatni kell. A versenyeztetési eljárás a Hivatal honlapján közzétett, illetve az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlatkéréssel indul.
(3) Bírálóbizottság felállítása esetén a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője köteles az ajánlatkérést a bírálóbizottság tagjaival is egyeztetni.
(4) Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell különösen
a) az ajánlatkérő nevét, székhelyét, a kapcsolattartó elérhetőségeit,
b) az ajánlatkérés pontos tárgyát, mennyiségét,
c) az ajánlatkérés mellékleteként a műszaki leírást,
d) az ajánlattételt lényegesen befolyásoló szerződéses feltételeket, így különösen a teljesítési határidőre, a főbb feladatokra és az elszámolás módjára vonatkozó információkat,
e) az ajánlat tartalmára vonatkozó előírásokat, amennyiben a beszerzés tekintetében indokolt,
f) az ajánlatok értékelésének szempontjait,
g)58 az ajánlatkérő jogát a hiánypótlás-, felvilágosítás- vagy indokoláskéréshez, illetve a kiegészítő tájékoztatás nyújtásához,
h)59
i)60 az átláthatóságra és a Hivatal Antikorrupciós részstratégiájában foglaltak elfogadására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség előírását,
j) az ajánlatok benyújtásának helyét és módját,
k) az ajánlattételi határidőt,
l) az ajánlatok fenntartásának határidejét, valamint
m) az ajánlatkérő jogát az ajánlatkérés visszavonására és a versenyeztetési eljárás eredménytelenné nyilvánítására.
(5) A beérkezett ajánlat érvénytelen, ha
a) az ajánlattételi határidő lejártát követően nyújtották be,
b)61 nem tartalmazza az ajánlatkérésben előírt tartalmi követelményeket, vagy ellentmondást tartalmaz, és az ajánlattevő azokat hiánypótlás, felvilágosítás- vagy indokolásnyújtás keretében sem pótolta vagy oldotta fel.
(6) A beszerzési eljárás eredménytelen, ha
a) az ajánlattételi határidőig nem nyújtottak be ajánlatot,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be,
c)62 valamennyi érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő visszavonta az ajánlatát,
d) az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ajánlati ár eléri vagy meghaladja az irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárt,
e) az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ajánlati ár meghaladja a Hivatal rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékét, és annak pótlólagos biztosítására nincs lehetőség,
f) a Hivatal részéről érdekmúlás merült fel.
(7)63 A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője, bírálóbizottság felállítása esetén a bírálóbizottság állapítja meg az ajánlatkérésben és műszaki leírásban foglaltakkal kapcsolatban a gazdasági szereplők részére kiegészítő tájékoztatás megküldésének szükségességét, valamint a beérkezett ajánlatok tekintetében hiánypótlás-, felvilágosítás- vagy indokoláskérés, valamint az ajánlatban található számítási hiba javítására történő felhívás alkalmazásának szükségességét.
(8)64 Az ajánlatok elbírálásának eredményéről a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője feljegyzést, bírálóbizottság felállítása esetén a bírálóbizottság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a beérkezett ajánlatok értékelését, valamint a döntési javaslatot az (5) bekezdésben foglaltak esetén az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, a (6) bekezdés szerinti esetben az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, eredményes eljárás esetén pedig a nyertes ajánlattevőre vonatkozóan.
(9)65 A döntési javaslat alapján az eljárás eredményéről a főtitkár, akadályoztatása esetén az elnök dönt.
25. §66 (1) A szerződéskötés, a szerződés teljesítése és a szerződésmódosítás során a 15. § és 16. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a beszerzés tárgya szerinti árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése egyszerű megítélésű, egyszeri teljesítéssel megvalósítható olyan beszerzés, mely tekintetében szerződéskötés – kötelezően érvényesíteni kívánt egyedi szerződéses feltételek meghatározhatósága hiányában – nem indokolt, a kötelezettségvállalás dokumentuma a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási rendről szóló utasításban meghatározottaknak megfelelő megrendelés.
(3) A beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést, valamint a (2) bekezdés szerinti esetben a megrendelést a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység készíti elő.
(4) A szerződés jogi ellenjegyzésére a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási rendről szóló utasítás szerint kijelölt személyek jogosultak.
(5) Az elnök vagy az elnök döntése esetén a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási rendről szóló utasításban meghatározott személy
a) írhatja alá a szerződést vagy a megrendelést, és
b) dönthet a szerződés módosításáról.
(6)67 A teljesítésigazolás kiállítására a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási rendről szóló utasítás szerint kijelölt személyek jogosultak.
26. § (1)68 A beszerzési eljárás dokumentálásáért és az eljárás előkészítésével, lefolytatásával, valamint a szerződés vagy megrendelés teljesítésével kapcsolatos iratok teljességéért a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység felel.
(2)69 A Hivatal részéről a beszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában részt vevő, illetve a szerződés vagy megrendelés teljesítésével összefüggésben eljáró személyek az (1) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében együttműködnek a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységgel, és kötelesek a beszerzési eljárással, illetve a szerződés vagy megrendelés teljesítésével összefüggő, náluk keletkező vagy hozzájuk érkező iratokat – amint arra az adott feladat ellátása érdekében már nincs szükségük – haladéktalanul eljuttatni a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységnek.
18. A nettó egymillió forint alatti becsült értékű beszerzési eljárásra vonatkozó különös szabályok
27. § (1) A Hivatal éves beszerzési tervében szereplő, valamint a tervben nem szereplő beszerzési igényt a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység a beszerzés kezdeményezésére szolgáló iratminta megfelelő részeinek kitöltésével kezdeményezi.
(2)70 A beszerzés kapcsán annak előkészítése, az előzetes közbeszerzési kontroll és a pénzügyi fedezetigazolás elvégzése, valamint az ezekre vonatkozó ellenjegyzés tényének igazolása érdekében a 23/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(3)71
28. § (1)72 A nettó egymillió forint alatti becsült értékű beszerzések esetén a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység az ajánlatkérés megküldésével köteles lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt felhívni ajánlattételre. Az ajánlatkérés előkészítésére és tartalmára a 24. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a becsült érték alapján várhatóan bruttó kettőszázezer forint alatti kötelezettségvállalást eredményező beszerzések esetén kerül sor ajánlatkérésre, annak nem kell tartalmaznia a 24. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség előírását. Ebben az esetben a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység gondoskodik a Hivatal Antikorrupciós részstratégiájában foglaltak elfogadására vonatkozó tájékoztatás kötelezettségvállalási dokumentumba foglalásáról.
(1a)73 Amennyiben a becsült érték alapján várhatóan kettőszázezer forint alatti kötelezettségvállalást eredményező beszerzés esetén az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára mégis eléri a bruttó kettőszázezer forintot, a kötelezettségvállalási dokumentumot megelőzően a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység gondoskodik a 24. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség előírásáról.
(2)74 Az ajánlatok érvénytelenségének, valamint a beszerzési eljárás eredménytelenségének vizsgálatakor a 24. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni.
(3)75 A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője az ajánlatok elbírálásának eredményéről feljegyzést készít, amely – a 24. § (8) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – tartalmazza a beérkezett ajánlatok értékelésére, valamint a nyertes ajánlattevőre vonatkozó döntési javaslatot.
(4)76 A beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetőjének döntési javaslata alapján az eljárás eredményéről a főtitkár, akadályoztatása esetén az elnök dönt.
29. § Az ajánlatkérés és a három árajánlat beszerzése mellőzhető, ha
a)77 a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatásmegrendelés és
b) a beszerezni kívánt termék becsült értéke a nyilvánosan, interneten elérhető árak összehasonlító vizsgálata alapján megállapítható, és
c) a beszerzés lebonyolítására, így a nyertes kiválasztására a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás figyelembevételével kerül sor.
30. § (1) A nettó egymillió forint alatti becsült értékű beszerzések esetén a kötelezettségvállalás dokumentuma a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, érvényesítési és utalványozási rendről szóló utasításban meghatározottaknak megfelelően főszabály szerint megrendelés, azzal, hogy szerződéskötés a beszerzés jellege, valamint a jogviszony összetettsége esetén kötelező.
(2) A megrendelésre, szükség esetén a szerződéskötésre, a teljesítésre, valamint a beszerzések dokumentálásának rendjére a 25. és a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
19. Mentesítés a versenyeztetési eljárás alól
31. § (1)78 Versenyeztetési eljárás lefolytatása nélküli közvetlen beszerzésre a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője a beszerzési eljárást kezdeményező iratban indokolással ellátott javaslatot terjeszt elő. A versenyeztetési eljárás lefolytatása nélküli közvetlen beszerzés engedélyezéséről a főtitkár, akadályoztatása esetén az elnök dönt.
(2) Versenyeztetési eljárás lefolytatása nélküli közvetlen beszerzésre kerülhet sor, ha
a) a beszerzés becsült értéke kettőszázezer forint alatti,
b) a beszerzés tárgya – a Kbt. 3. melléklete szerinti szállodai szolgáltatások kivételével – a Kbt.-ben meghatározott kivételi körbe tartozik,
c) a beszerzés tárgya tekintetében a Kbt. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályai szerint lenne beszerezhető,
d) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a versenyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna,
e) a beszerzés tárgya a közbeszerzési eljárásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása,
f) a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység vezetője piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel és nincs potenciális versenyhelyzet a beszerzés tárgya tekintetében,
g) a beszerzés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése,
h) a beszerzés tárgya a munkatársak egészséges és biztonságos munkavégzéséhez elengedhetetlenül szükséges és a beszerzés nem tűr halasztást.
i)79 a beszerzés tárgya a Hivatal munkatársainak a feladatkörükhöz kapcsolódó feladatellátáshoz szükséges szakmai képzésen történő részvétel biztosítása.
j)80 a beszerzés tárgya a Hivatal információbiztonságához szorosan kapcsolódó vagy arra kihatással lévő árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése.
(3)81 Versenyeztetési eljárás lefolytatása nélküli közvetlen beszerzés esetén a beszerzésért felelős szervezeti egység egyetlen ajánlattevőt hív fel ajánlattételre, és ezt követően vele köt szerződést, vagy részére küld megrendelést.
(3a)82 A (3) bekezdés szerinti ajánlattételre felhívás történhet a becsült érték meghatározás alapjául szolgáló indikatív ajánlat végleges ajánlatként történő megerősítése, fenntartása keretében, amennyiben a beszerzési igény paraméterei – a belső hálózaton közzétett iratminta szerinti – indikatív ajánlattételi felhívást követően nem változnak.
(3b)83 Az ajánlatkérés és az arra benyújtandó árajánlat beszerzése mellőzhető, ha
a) a beszerzés tárgya árubeszerzés vagy szolgáltatásmegrendelés,
b) a beszerezni kívánt termék nyilvánosan, interneten elérhető árak alapján megállapított becsült értéke a nettó egymillió forintot nem éri el, és
c) a beszerzés lebonyolítására a b) pont szerinti ajánlati ár figyelembevételével kerül sor.
(4)84 A megrendelésre, szükség esetén szerződéskötésre, a szerződés teljesítésére, a szerződésmódosításra és a beszerzések dokumentálásának rendjére a 25. § és a 26. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. § (1) Ez az utasítás 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az utasításban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépést követően kezdeményezett beszerzési és közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Az utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévő beszerzési és közbeszerzési eljárásokra a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló 26/2015. (XII. 8.) GVH [26/2015. (XII. 17.) GVH] utasítás 2020. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(3)85
Az 1. § (2) bekezdés b) pontja a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdés b) pontja a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 50. §-ával megállapított szöveg.
Az 1/A. §-t a 11/2023. (IX. 28.) GVH utasítás 42. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 51. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 10. § a) pontja, a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § b) pontja, a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § b) pontja, a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (6) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 4/2022. (V. 29.) GVH utasítás 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pontja a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés d) pontja a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés g) pontját a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 52. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 4/2022. (V. 29.) GVH utasítás 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 4/2022. (V. 29.) GVH utasítás 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 53. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 7. §-ával megállapított, a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1a) bekezdését a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 1. §-a iktatta be.
A 10. § (1b) bekezdését a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 1. §-a iktatta be.
A 10. § (2) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § f) pontja, a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 6. §-a, a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1a) bekezdését a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (4) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés b) pontja a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított, a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés f) pontja a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés g) pontját a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14. § (4) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 54. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (4) bekezdését a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdés a) pontja a 4/2022. (V. 29.) GVH utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 4/2022. (V. 29.) GVH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdés f) pontja a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdés g) pontját a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § (5) bekezdés a) pontját a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. § a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 10. §-ával megállapított szöveg.
A 23/A. §-t a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23/A. § (1) bekezdés a) pontja a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/A. § (1) bekezdés c) pontja a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 16. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/A. § (1a) bekezdését a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 11. §-a iktatta be, szövege a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 59. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/A. § (1b) bekezdését a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 55. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 11/2023. (IX. 28.) GVH utasítás 43. §-ával megállapított szöveg.
A 23/A. § (2) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23/A. § (3) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1a) bekezdését a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (1a) bekezdés a) pontját a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 7. §-a hatályon kívül helyezte.
A 24. § (1b) bekezdését a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (4) bekezdés g) pontja a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés h) pontját a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 17. §-a hatályon kívül helyezte.
A 24. § (4) bekezdés i) pontja a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (5) bekezdés b) pontja a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdés c) pontja a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (7) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 56. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (8) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (9) bekezdése a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 12. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (6) bekezdése a 3/2023. (II. 28.) GVH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 14. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 13. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 60. §-a hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 57. § (1) bekezdésével megállapított, a 11/2023. (IX. 28.) GVH utasítás 44. §-a szerint módosított szöveg.
A 28. § (1a) bekezdését a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 57. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 16. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 14. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdése a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § a) pontja a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 10. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 10. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés i) pontját a 6/2021. (V. 13.) GVH utasítás 9. §-a iktatta be.
A 31. § (2) bekezdés j) pontját a 13/2021. (XI. 25.) GVH utasítás 13. §-a iktatta be.
A 31. § (3) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 15. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (3a) bekezdését a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 58. §-a iktatta be.
A 31. § (3b) bekezdését a 6/2023. (V. 31.) GVH utasítás 58. §-a iktatta be.
A 31. § (4) bekezdése a 6/2022. (X. 13.) GVH utasítás 15. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás