• Tartalom

7/2020. (III. 25.) AM rendelet indokolás

7/2020. (III. 25.) AM rendelet indokolás

a Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület létesítéséről szóló 7/2020. (III. 25.) AM rendelethez

2020.04.02.
Magyarország Alaptörvényének P) cikke alkotmányos előírásként rögzíti, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 22. §-a szerint „kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes (…) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket, (…) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket (…)”.
A védetté nyilvánítás célja és indoka a fentieknek megfelelően az Esztergom, Süttő és Tát közigazgatási területéhez tartozó Duna-szigeteken (Csitri-, Körtvélyesi-, Nyáras- és Süttői-sziget) található, a Duna mentének hajdani természetes állapotára jellemző, kiemelkedő természeti és táji értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok (pl. mocsárrétek, puhafás ligeterdők) természetvédelmi oltalmának megteremtése. A Tvt. 24-25. §-ában előírtak szerint előkészített és egyeztetett védetté nyilvánítás hozzájárul a terület különleges természeti és táji értékeinek megőrzéséhez, fenntartásához.
A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben előírtak szerint előkészített, ennek keretében az érintettekkel – köztük a védelemre tervezett természeti területtel érintett önkormányzatokkal – területi szinten egyeztetett természetvédelmi kezelési terv kihirdetésével az érintettek számára áttekinthetőbbé, kiszámíthatóbbá válik a terület természetvédelmi kezelése (természetvédelmi célok, stratégiák és előírások egyértelmű meghatározása). A természetvédelmi célú előírások jogszabályban történő kihirdetése ugyanakkor hozzájárul a védett természeti területek és értékek, valamint a biológiai sokféleség hatékony megőrzéséhez, fenntartásához.
A Magyar Állam tulajdonában, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, 299,91 hektár kiterjedésű terület védetté nyilvánítása elősegíti a védelemre tervezett területen elhelyezkedő, nagyobb kiterjedésű, természetszerű állapotú vizes és vízközeli élőhelyek (pl. mocsárrétek, puhafás ligeterdők) élővilágának megőrzését, fenntartását. Biztosítja és meghatározza a feltételeket a terület hagyományos, természetkímélő, illetve a természeti értékek fennmaradását biztosító hasznosításához, a természettudományos kutatásokhoz és a táji-természeti értékek bemutatásához.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján az indokolásnak az Indokolások Tárában történő közzététele szükséges.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére