712/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet indokolás
712/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet indokolás
a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 712/2020. (XII. 30.) Korm. rendelethez
2020.12.31.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosította a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelvet is. Ezt az irányelvet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet ültette át a magyar jogba. A jelen módosítás legfontosabb előírásai a következők.
Új fogyasztói jogok kerülnek bevezetésre az „ingyenes” digitális szolgáltatások terén. Digitális szolgáltatások vásárlása esetén a fogyasztókat tájékoztatáshoz való jogok illetik meg, és 14 napon belül elállhatnak a szerződéstől, vagy felmondhatják azt. Az irányelv e jogot most azokra az „ingyenes” szolgáltatásokra is kiterjeszti, amelyek esetében a fogyasztók személyes adatokat adnak meg, ám pénzbeli fizetésre nem kerül sor (például: adatokért cserébe ingyen nyelvlecke vagy edzésprogram kapható). Ez jellemzően a felhőalapú tárolási szolgáltatásokra, a közösségi médiára vagy az e-mail-fiókokra vonatkozik.
A módosítás egyik célja az átláthatóság fokozása az online piactereken. A fogyasztóknak termékek és szolgáltatások online piactéren történő vásárlásakor egyértelmű tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy kereskedőtől vagy magánszemélytől vásárolnak-e, hogy tisztában legyenek azzal, fogyasztói jogaik védelmet biztosítanak-e számukra. A gyakorlatban ugyanis az online piactéren jelenleg a vásárló nem tudja, hogy cégtől vagy valamely magánszemélytől vásárol-e, azaz C2C vagy B2C vásárlásról van szó. Mindez magával vonja azt is, hogy ebben az esetben tájékoztatást kell adni arról, hogy fogyasztói jogok nem gyakorolhatók a nem fogyasztói szerződés tekintetében.
A technológia fejlődésére figyelemmel a vállalkozások részére kedvező, hogy az elavult fax helyett a fogyasztóval történő online kommunikáció már alkalmazott formáit – például: webes űrlapokat, chatet – is alkalmazhatják, ha a fogyasztó nyomon tudja követni a vállalkozóval való kommunikációt.
Emellett üzleten kívüli kereskedés vagy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés keretében értékesített akár egyedi készítésű árukra vagy romlandó árukra is kiterjed az elállási jog.
Fontos előrelépést jelent a fogyasztói jogok védelme terén, hogy a légitársaságokra is kiterjed a jövőben az a szabály, hogy ha a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosítanak, akkor a fogyasztót a hívásért az előfizetői szerződésben meghatározott díjon felül további díj nem terhelheti, a telefonos ügyfélszolgálat emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően az új előírások 2022. május 28-án lépnek hatályba.
A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok kerülnek kijelölésre fogyasztóvédelmi hatóságként a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben.
A fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére vonatkozóan együttműködési megállapodás a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott, kötelező előírásának hatályon kívül helyezésével szükséges ugyancsak a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet arra vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése, amely az együttműködési megállapodás megkötésére fogyasztóvédelmi hatóságként a fogyasztóvédelemért felelős minisztert jelöli ki.
Jelen kormányrendelet keretében módosításra kerül az energiafogyasztást befolyásoló termék energiacímkézéséről és termékismertetővel való ellátásáról szóló 210/2018. (XI. 20.) Korm. rendelet is. A módosítás oka, hogy az Európai Unió a mosogatógépek, mosógépek és mosó-szárító gépek, hűtőgépek – ideértve a bortároló hűtőgépeket is – lámpák, elektronikus kijelzők (televízió, monitor) tekintetében új energiahatékonysági címkéket vezet be. Az energiacímkék A-tól G-ig tartó besorolásokat tartalmaznak. Az energiahatékonysági címke 2021. március 1-jétől kerül bevezetésre.
A kormányrendelet deregulációt is megvalósít, mivel a mosó-szárító gépekre is vonatkozik az új EU-rendelet, ezért a korábbi irányelvet átültető, a háztartási kombinált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról szóló 211/2018. (XI. 20.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésre kerül. Ez a módosítás nem kapcsolódik az (EU) 2019/2161 irányelv átültetéséhez.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás