• Tartalom
Oldalmenü

727/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet

a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncessziós eljárások egyes szabályairól

2021.02.24.

A Kormány
az 1–21. § tekintetében a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30/A. § b)–e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. § tekintetében bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 23. § tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. és 25. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti koncessziós és 10/A. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatási és egyes végrehajtási szabályok

1. § (1) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti koncessziós vagy a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás előkészítéséhez, illetve az eljárás során a Ktv. 5. § (3) bekezdése szerinti egyéb okból megkeresi a koncessziós tevékenység tárgya, illetve a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás tárgya szerint illetékes minisztert (a továbbiakban: ágazati miniszter) az adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

(2) Az adatszolgáltatás iránti megkeresés a Ktv. szerinti koncessziós eljárás, illetve a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás előkészítéséhez szükséges – személyes adatot nem tartalmazó – pénzügyi, közgazdasági és jogi modellre, valamint a koncessziós, illetve a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás előkészítéséhez, lefolytatásához, a koncessziós, illetve részesedés-értékesítési szerződés előkészítéséhez és megkötéséhez szükséges szakmai adatok, információk, okirat tervezetek szolgáltatására irányulhat.

(3) Az adatszolgáltatás keretében az ágazati miniszter a koncessziós szerződés, illetve az értékesíteni kívánt állami tulajdonú társasági részesedés értékesítésére a vonatkozó jogszabályi előírások alapján jogosult (a továbbiakban: részesedés-értékesítésre jogosult) a részesedés-értékesítési szerződés végleges szövegezésének előkészítésében folyamatosan együttműködik a kormányrendeletben kijelölt miniszterrel vagy központi kormányzati igazgatási szervvel a koncessziós szerződés ágazati-szakmai és nemzeti vagyongazdálkodási elveknek való megfelelésének, valamint az állam költségvetési érdekeinek biztosítása érdekében.

(4) Az adatszolgáltatás írásban – papír alapon, valamint egyidejűleg elektronikus úton egyszerű elektronikus másolat megküldésével, illetve elektronikus adathordozó alkalmazásával – teljesíthető.

(5) Az adatszolgáltatás teljesítésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv formanyomtatványt vagy elektronikus űrlapot rendszeresíthet.

(6) Az adatszolgáltatás teljesítésére legalább 15 munkanapos határidőt kell tűzni, mely határidő meghosszabbítható.

2. § (1) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a koncessziós pályázati, ajánlattételi, illetve a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás eredményeként megkötött koncessziós szerződés, illetve részesedés-értékesítési szerződés aláírását követő 15 napon belül a koncessziós szerződés, illetve részesedés-értékesítési szerződés legalább egy-egy eredeti példányát a koncessziós szerződés, illetve a részesedés-értékesítési szerződés végrehajtásához szükséges iratokkal együtt átadja az ágazati miniszter, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás esetén a tulajdonosi joggyakorló és részesedés-értékesítésre jogosult részére is.

(2) Ha a koncessziós pályázati, ajánlattételi eljárás vagy a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás nem eredményezi koncessziós szerződés, illetve részesedés-értékesítési szerződés megkötését, a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az ágazati miniszter, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás esetén a tulajdonosi joggyakorló és a részesedés-értékesítésre jogosult részére jogszabályban meghatározott hatásköre gyakorlásához az eljárással kapcsolatos – személyes adatokat nem tartalmazó – iratokat, adatokat átadhatja.

3. § (1)1 A koncessziós szerződés megkötését követően annak módosítása és megszüntetése a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv feladata.

(2)2 A Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárásban megkötött részesedés-értékesítési szerződés végrehajtása a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv és részesedés-értékesítésre jogosult feladata.

(3) Az ágazati miniszter a koncessziós szerződés hatályban léte alatt, illetve a részesedés-értékesítési szerződés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a (2) bekezdés szerint ellátó személy naptári évenként legalább egy átfogó ellenőrzést végez, és annak eredményéről a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére az ellenőrzés lezártát követő 30 napon belül írásban tájékoztatást ad.

(4) Az ágazati miniszter a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére a koncessziós szerződéssel kapcsolatos lényeges végrehajtási körülményről annak felmerülését követő 30 napon belül írásban tájékoztatást ad. A koncessziós szerződés végrehajtásával kapcsolatos lényeges végrehajtási körülménynek minősül különösen

a) a koncesszióköteles tevékenység tényleges megkezdése,

b) a koncesszióköteles tevékenység szünetelése,

c) vis major esemény bekövetkezése,

d) koncessziós díjfizetést vagy egyéb, a koncesszió jogosultját terhelő fizetési kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése,

e) a koncesszióba adó vagy a koncesszió jogosultja lényeges szerződésszegése,

f) a koncessziós szerződéssel kapcsolatos kompenzációs igény közlése,

g) a koncessziós szerződést érintő választottbírósági, peres vagy nemperes eljárás, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása,

h)3

(5) A részesedés-értékesítési szerződés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a (2) bekezdés szerint ellátó személy a részesedés-értékesítési szerződés hatályban léte alatt a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére a részesedés-értékesítési szerződés végrehajtásával kapcsolatos lényeges végrehajtási körülményről annak felmerülését követő 30 napon belül tájékoztatást ad. A részesedés-értékesítési szerződés végrehajtásával kapcsolatos lényeges körülménynek minősül különösen

a) az értékesíteni kívánt részesedés tulajdonjoga átruházása,

b) a részesedés-értékesítési szerződésben foglalt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése,

c) a részesedés-értékesítési szerződésen alapuló igényérvényesítés az állammal szemben,

d) a részesedés-értékesítési szerződésben az állam javára kikötött jogosultság gyakorlása,

e) a részesedés-értékesítési szerződés módosítása vagy megszűnése.

2. A Ktv. szerinti, a Magyar Állam törvényes képviseletében lefolytatott koncessziós és Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárások értékelését végző bíráló bizottság létrehozására és összetételére, valamint jogállására és működésére vonatkozó szabályok

4. § (1) A kijelölő kormányrendeletben meghatározott koncesszióköteles tevékenység tárgya szerinti – a kijelölő kormányrendelet hatályban léte alatti egy vagy több – Ktv. szerinti koncessziós eljárásra, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárásra a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a kijelölő kormányrendelet hatálybalépését követően bíráló bizottságot hoz létre.

(2) A bíráló bizottság tagjainak jelölésére vonatkozó felkérést a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a kijelölő kormányrendelet hatálybalépését követően küldi meg az 5. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti miniszter, illetve tulajdonosi joggyakorló és a részesedés-értékesítésre jogosult részére.

(3) Az 5. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti miniszter, illetve tulajdonosi joggyakorló és a részesedés-értékesítésre jogosult a bíráló bizottság tagjának személyére tett javaslatát a megkeresés közlését követő 5 napon belül küldi meg a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére.

(4) A bíráló bizottság tagjainak megbízatása a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv általi megbízással jön létre. A megbízás visszavonásig, illetve ennek hiányában a kijelölő kormányrendelet hatályvesztése napjáig érvényes.

(5) A bíráló bizottság működésének szakmai és tárgyi feltételeit a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv biztosítja.

(6) A bíráló bizottság a kijelölő kormányrendelet hatályvesztése napján szűnik meg.

5. § (1) A bíráló bizottság elnöke és tagja a Ktv. szerinti koncessziós eljárás, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás esetén a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv vezetője által kijelölt személy.

(2) A bíráló bizottság (1) bekezdésen kívüli, további tagja a Ktv. szerinti koncessziós eljárás esetén:

a) az ágazati miniszter egy képviselője,

b) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egy képviselője,

c) az államháztartásért felelős miniszter egy képviselője.

(3) A bíráló bizottság (1) bekezdésen kívüli, további tagja a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás esetén:

a) az ágazati miniszter egy képviselője,

b) a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti, a részesedés-értékesítéssel érintett gazdálkodó szervezet feletti tulajdonosi joggyakorló és a részesedés-értékesítésre jogosult egy-egy képviselője,

c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egy képviselője,

d) az államháztartásért felelős miniszter egy képviselője.

6. § (1) Nem lehet a bíráló bizottság elnöke és tagja az a személy,

a) aki a pályázat vagy ajánlat előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen módon részt vett,

b) aki a Ktv. szerinti koncessziós eljárás vagy a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás keretében pályázatot vagy ajánlatot nyújtott be,

c) aki a pályázatot vagy ajánlatot benyújtó természetes személy képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

d) aki a pályázatot vagy ajánlatot benyújtó, illetve a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet jogi személy képviselője, – a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet esetén a tulajdonosi joggyakorlón kívüli – tulajdonosa, részvényese, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

e) aki annak a jogi személynek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, amelyben a pályázó vagy az ajánlattevő, illetve a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetve amelynek a pályázó vagy az ajánlattevő, vagy a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet a tulajdonosa, részvényese, tagja,

f) aki az a)–e) pontban meghatározott személyek Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy

g) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése, így különösen aki a pályázati vagy ajánlati döntés meghozatalában bármely módon személyesen érdekelt.

(2) Ha összeférhetetlenségi ok merült fel, arról az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő 3 napon belül a bíráló bizottság elnökét tájékoztatni kell.

(3) A tag megbízatásának összeférhetetlenségi ok miatti visszavonására a bíráló bizottság elnöke tesz javaslatot a kormányrendeletben kijelölt miniszternek vagy központi kormányzati igazgatási szervnek. Az elnök összeférhetetlensége esetén az összeférhetetlenségi okot az elnököt az 5. § (1) bekezdése szerint kijelölő személy részére kell megtenni, és e kijelölő személy dönt az elnök összeférhetetlenségéről. Az összeférhetetlenségi ok felmerülésével érintett tag az összeférhetetlenségről szóló döntésig a bíráló bizottság munkájában nem vehet részt.

(4) A bíráló bizottsági tagság megszűnik, ha

a) a bíráló bizottság megszűnik,

b) a tag megbízatását a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati szerv összeférhetetlenség miatt visszavonja,

c) a tag megbízatását a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által a tag jelölésére felkért miniszter, illetve tulajdonosi joggyakorló, részesedés-értékesítésre jogosult bármely okból történő kezdeményezésére visszavonja,

d) a tag tagságáról lemond, vagy

e) a tag elhalálozik.

(5) A (4) bekezdés b)–e) pontja szerinti esetben a bíráló bizottsági tagsági jogviszony megszűnését követő 5 napon belül a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv új tag jelölése érdekében megkeresi az 5. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti minisztert, illetve tulajdonosi joggyakorlót, részesedés-értékesítésre jogosultat. Az 5. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti miniszter, illetve tulajdonosi joggyakorló a bíráló bizottság új tagjának személyére tett javaslatát a megkeresés közlését követő 5 napon belül küldi meg a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére.

7. § (1) A bíráló bizottság munkája során az ügyrendje szerint jár el, amelyet az elnök előterjesztésére a bíráló bizottság alakuló ülésen fogad el. Az ügyrendben meg kell határozni a pályázatok, illetve ajánlatok értékelése során alkalmazandó, valamint a bíráló bizottság eljárására vonatkozó részletes szabályokat.

(2) A bíráló bizottság feladatai

a) a pályázatok, illetve ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam alatt beérkezett pályázatok, illetve ajánlatok felbontása,

b) a koncessziós szerződés, illetve a részesedés-értékesítési szerződés szövegének véleményezése,

c) javaslat tétele a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére

ca) a pályázatok, illetve az ajánlatok érvényességének megállapítására,

cb) a pályázat, illetve az ajánlat érdemi vizsgálat nélküli elutasítására,

cc) hiánypótlásra történő felhívás, illetve felvilágosítás kérés kiadására,

cd) a koncessziós pályázat odaítélésére, az ajánlat elfogadásáról szóló döntésre, illetve a részesedés-értékesítésre vonatkozó döntésre és

ce) a koncessziós szerződés megkötésére.

(3) A bíráló bizottság feladatainak teljesítése során biztosítja a pályázók, illetve ajánlattevők esélyegyenlőségét, és a (2) bekezdés szerinti javaslatait hátrányos megkülönböztetés nélkül, szakmai szempontok alapján teszi meg.

(4) Az elnök feladatai

a) a bíráló bizottság üléseinek összehívása és vezetése,

b) a bíráló bizottság jogszabályszerű működésének biztosítása és

c) a bírálati és értékelési folyamat koordinációja.

(5) A bíráló bizottság munkáját titkárként és jegyzőkönyvvezetőként a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati szerv által kijelölt természetes személyek segítik. A titkár és a jegyzőkönyvvezető feladata az ügyrendben meghatározottak szerint a bíráló bizottság működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, és az elnök támogatása feladatainak ellátásában.

(6) Az elnök, a tag, a titkár és a jegyzőkönyvvezető – a pályázatok, illetve ajánlatok felbontását követően – a benyújtott pályázatok, illetve ajánlatok teljes anyagába betekinthet, az ügyrendben meghatározott titoktartási kötelezettség terhe mellett arról feljegyzést készíthet. Az elnök, a tag, a titkár és a jegyzőkönyvvezető jogait és kötelességeit csak személyesen gyakorolhatja és teljesítheti.

8. § (1) A bíráló bizottság feladatkörébe tartozó döntés meghozatala során az elnök és az egyéb tagok rendelkeznek szavazati joggal. Az elnök és az egyéb tagok a bíráló bizottság feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. A bíráló bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tag – indokolással ellátott és aláírt – kisebbségi véleménye a döntés, illetve döntési javaslat mellékletét képezi.

(2) A bíráló bizottság határozatképes

a) a nyertes pályázó, illetve ajánlattevő személyére történő javaslat kialakítására összehívott értékelő ülés esetén, ha az elnök és valamennyi egyéb tag az ülésen jelen van,

b) egyéb esetben, ha az ülésen az elnök és az egyéb tagok többsége jelen van.

(3) A bíráló bizottság határozatképtelensége esetén az elnök az ülést legfeljebb három nappal elnapolja.

9. § (1) Az elnök döntése szerint az ülés személyes jelenléttel vagy elektronikus hírközlő eszköz útján tartható meg.

(2) Az ülés megtartásának módját az ülés meghívójában meg kell jelölni. A meghívóban megjelölt módtól való eltérés esetén új ülést kell összehívni.

(3) Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés részletes szabályait a bíráló bizottság ügyrendjében kell meghatározni. Az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülésre vonatkozó ügyrendbeli, illetve egyéb technikai szabályokat az ülés meghívójának mellékleteként a tag részére meg kell küldeni.

10. § (1) Érvénytelen a pályázat, illetve az ajánlat, és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a pályázó, illetve az ajánlattevő

a) pályázata, illetve ajánlata a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban meghatározott olyan alapvető formai követelményeknek nem felel meg, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók, vagy

b) pályázata, illetve ajánlata nem a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban meghatározott benyújtási határidőben érkezett be.

(2) Érvénytelen a pályázat, illetve ajánlat, ha a hiánypótlás az arra előírt határidőben nem érkezik be, vagy annak nem megfelelő tartalmú teljesítése miatt a pályázat, illetve ajánlat nem értékelhető és további hiánypótlásnak nincs helye vagy az nem vezet eredményre.

(3) Eredménytelen a Ktv. szerinti koncessziós eljárás, illetve a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás, ha az eljárásban

a) nem érkezett érvényes pályázat, illetve ajánlat,

b) a benyújtott pályázatok, illetve ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban, illetve ajánlattételi felhívásban foglalt feltételeknek,

c) a pályázat, illetve ajánlat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy

d) valamelyik pályázó, illetve ajánlattevő az eljárás során az eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó, ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

11. § A pályázati kiírás, illetve ajánlattételi felhívás szerinti esetekben, a pályázatok, illetve ajánlatok felbontását követő nyolc napon belül fel kell hívni a pályázót, illetve ajánlattevőt hiánypótlásra megfelelő határidő tűzésével. Az eljárásban ugyanazon pályázattal, illetve ajánlattal összefüggésben több hiánypótlásra felhívásnak is helye lehet.

12. § (1) A bíráló bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni és az ülésen többségi szavazással elfogadni, amely tartalmazza különösen

a) a jelenlevő elnök és az egyéb jelenlevő tagok nevét,

b) az ülés helyét, kezdetének és befejezésének idejét,

c) az ülés napirendjét,

d) az ülésen meghozott döntéseket, kisebbségi véleményeket,

e) az ülésen tett, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatokat, illetve bejelentéseket,

f) minden olyan tényt, körülményt, amelyet az elnök vagy a tag feljegyzésre javasol.

(2) A bíráló bizottság készíti el a Ktv. 9/A. §-ában, illetve a Ktv. 10/C. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti emlékeztető tervezetét a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére.

(3) A bíráló bizottság a pályázatokról, illetve ajánlatokról pályázatonként, illetve ajánlatonként külön indokolással ellátott értékelési és döntési javaslatot tartalmazó javaslatot készít a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére. A bíráló bizottság ennek során

a) megállapítja, hogy a pályázatok, illetve ajánlatok érvényesek-e és megfelelnek-e a kiírási, illetve felhívási feltételeknek,

b) a pályázatokat, illetve ajánlatokat a kiírásban, felhívásban megadott szempontoknak megfelelően elemzi, és

c) javaslatot tesz a nyertes pályázó, illetve ajánlattevő személyére.

3. A Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás részletes szabályai a Magyar Állam tulajdonában álló részesedés értékesítése esetén

13. § (1) A részesedés-értékesítésre jogosult és a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet értékesítéssel érintett állami tulajdonú részesedés (a továbbiakban: részesedés) értékesítésére vonatkozó eljárás megindításáról szóló döntés megalapozásához – a koncessziós szerződés várható elemeire vonatkozó információk felhasználásával – független szakértővel elvégezteti a gazdálkodó szervezetben az értékesítési eljárással érintett állami tulajdonú részesedés forgalmi értékbecslését (vagyonértékelését). Az értékesítési eljárás megindítására vonatkozó döntés a szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül hozható meg.

(2) A részesedés forgalmi értékbecslése (vagyonértékelése) alapján az értékesítési eljárás megindítására vonatkozó döntést a részesedés-értékesítésre jogosult és a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv együttesen hozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntés alapján a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárást az (1) bekezdés szerinti szakvéleményben rögzített érvényességi időn belül a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv indítja meg és folytatja le.

(4) A tulajdonosi joggyakorló a részesedés-értékesítésre jogosult megkeresésére 5 napon belül intézkedik a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatásához szükséges információk biztosítása érdekében. A tulajdonosi joggyakorló köteles gondoskodni arról, hogy a részesedés-értékesítésre jogosult részére a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó feladatai ellátásához, így különösen az (1) bekezdés szerinti független szakértő részére az értékelés elvégzéséhez szükséges információk, adatok, tájékoztatások teljes körűen, határidőben rendelkezésre álljanak.

14. § (1) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a Ktv. 10/A. §-a szerinti egyidejű és együttes koncessziós pályázati és értékesítési eljárást a Ktv. 4. §-a szerinti feltételek alapján a Ktv.-ben és az e rendeletben meghatározottak szerint egységesen nyilvános vagy zártkörű pályázati és értékesítési eljárás keretében folytatja le.

(2) A részesedés értékesítésére a nyilvános vagy zártkörű egységes pályázat részeként nyilvános vagy zártkörű egységes pályázati eljárás keretében kerülhet sor.

(3) Zártkörű eljárás esetén lehetőség szerint legalább három, egymástól független érdekeltet kell írásban az egységes pályázatra felhívni.

15. § (1) A részesedés a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárásban legalább a 13. § (2) bekezdése szerinti szakvéleményben rögzített becsült forgalmi értéken értékesíthető. Az eljárásban ingyenes vagyonátruházásnak nincs helye.

(2) A részesedést nem lehet értékesíteni olyan személy részére, aki vagy amely

a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik,

b) a tulajdonosi joggyakorlóval vagy a részesedés-értékesítésre jogosulttal szemben fennálló, lejárt tartozással rendelkezik, vagy

c) nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek vagy természetes személynek.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának hiányát az érintett személy a pályázat benyújtását, illetve a szerződés megkötését megelőző 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja vagy nyilatkozik arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adatbázisban. A (2) bekezdés szerinti kizáró okok fennállásának hiányát a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az egységes pályázati dokumentum bírálata során, valamint a részesedés-értékesítésre jogosult a részesedés-értékesítési szerződés megkötését megelőzően is vizsgálni köteles.

16. § (1) Az egységes pályázati felhívás és kiírás együttesen tartalmazza a koncessziós pályázatra és a részesedés értékesítésére vonatkozó információkat, a koncessziós pályázati felhívást és kiírást, valamint az értékesítési pályázati felhívást és kiírást.

(2) Az egységes pályázati felhívást és kiírást a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv – a részesedés-értékesítésre jogosult egyetértésével – hagyja jóvá.

(3) A Ktv. 8. § (3) bekezdés g) pontja alapján a pályázati kiírás a részesedés értékesítésére tekintettel, értékesítési pályázati felhívásként tartalmazza a Ktv. 10/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet és az értékesítésre kerülő részesedés bemutatását és a részesedés értékesítésével kapcsolatos egyéb lényeges körülményeket, ezen belül különösen

1. a gazdálkodó szervezet elnevezését (cégnevet), székhelyet, tevékenységi kört,

2. az alapítás időpontját, a működési időtartamot, az alapítókat megillető esetleges jogokat,

3. a jegyzett, illetve saját tőke összegét,

4. a Magyar Állam tulajdoni részesedését a gazdálkodó szervezetben,

5. az átlagos statisztikai létszámot,

6. a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó adatokat, a személyes adatok kivételével,

7. a gazdálkodó szervezet üzleti tevékenységének az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását, így különösen a termelési, értékesítési, kutatás-fejlesztési, beruházási információkat, valamint a gazdálkodó szervezetnek, illetve közszolgáltatói tevékenységének a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozását,

8. a könyvvizsgáló által hitelesített utolsó éves beszámoló szerinti mérleget és eredménykimutatást,

9. a gazdálkodó szervezetnél működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről,

10. a gazdálkodó szervezetet érintő kötelező hatósági előírásokat,

11. a kulturális örökségvédelemmel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információkat,

12. az értékesítendő részesedés megjelölését, szükség esetén annak mértékét,

13. az értékesítendő részesedéssel kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,

14. a társasági részesedés névértékét vagy az árfolyamát,

15. a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálárat),

16. az értékesítésre vonatkozó feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat.

(4) Az egységes pályázati kiírás (3) bekezdés szerinti adatokat és értékesítési ajánlattételi felhívást tartalmazó része kizárólag a pályázati kiírásban meghatározott összegű ellenérték (részvételi díj) megfizetését és titoktartási nyilatkozat aláírását követően ismerhető meg.

(5) Az egységes pályázati kiírásban meg kell határozni a koncessziós pályázatot és az értékesítési pályázatot együttesen tartalmazó egységes pályázati dokumentum benyújtásának Ktv. 9. §-a szerinti, legalább 60 napos határidejét, az egységes pályázati dokumentum elbírálására nyitva álló határidőt és annak a Ktv. 10/A. § (3) bekezdése szerinti legfeljebb 60 nappal történő meghosszabbításának részletes eljárási szabályait, valamint az egységes pályázati dokumentumra irányadó ajánlati kötöttség időtartamát.

(6) Az egységes pályázati dokumentum benyújtására nyitva álló határidő kezdőnapja és az azt követő 15 naptári nap eltelte közötti időszakban a pályázati kiírást átvevő személy a pályázati kiírásban csak utalással meghatározott részletes adatokat, dokumentumokat a pályázati kiírásban meghatározott helyszínen munkanapokon, a hivatali idő pályázati kiírásban meghatározott időszakában megismerheti, azokba betekinthet, és azokról feljegyzést készíthet, továbbá azokról a pályázati kiírásban meghatározott adatkörben és a pályázati kiírásban meghatározott térítés ellenében másolatot kérhet.

17. § (1) A pályázó az egységes pályázati felhívásban és kiírásban foglaltakat teljes körűen és feltétel nélkül elfogadva, annak koncessziós pályázati és értékesítési pályázati felhívást tartalmazó részére együttesen pályázati dokumentumot nyújt be, amely koncessziós pályázati részből és értékesítési pályázati részből áll (a továbbiakban együtt: egységes pályázati dokumentum).

(2) Az egységes pályázati dokumentum részekben történő benyújtásának, illetve önálló koncessziós pályázat vagy értékesítési pályázat előterjesztésének nincs helye.

(3) Az egységes pályázati dokumentum részleges érvénytelensége esetén az egységes pályázati dokumentum érvénytelen. Érvénytelen az egységes pályázati dokumentum, ha annak részeként a pályázó az értékesítési pályázat keretében a 13. § (2) bekezdése szerinti becsült forgalmi értéket el nem érő ajánlatot tesz.

(4) A pályázó ajánlati kötöttsége az egységes pályázati dokumentumra – annak koncessziós pályázati részére és értékesítési pályázati részére együttesen – az egységes pályázati dokumentum benyújtási határideje lejártát követő naptári naptól

a) a pályázó egységes pályázati dokumentuma érvénytelenné nyilvánítása napjáig,

b) a pályázat érvénytelenné vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítása napjáig,

c) eredményes eljárásban érvényes, de nem nyertes egységes pályázati dokumentáció esetén a bírálat napjáig,

d) eredményes eljárásban nyertes egységes pályázati dokumentáció esetén a koncessziós szerződés és az értékesítési szerződés megkötésének napjáig

áll fenn.

18. § (1) A bíráló bizottság az egységes pályázati dokumentumot az egységes pályázati felhívásban és kiírásban megadott bírálati szempontok szerint, a koncessziós pályázati és az értékesítési pályázati rész önálló, valamint az egységes pályázati dokumentum átfogó vizsgálata és mérlegelése alapján értékeli.

(2) A Ktv. 10/A. §-a szerinti egyidejű és együttes koncessziós pályázati és értékesítési eljárás nyertese (a továbbiakban: az eljárás nyertese) az a pályázó, aki, amely az egységes pályázati felhívás és kiírás feltételeinek megfelel, és a Magyar Állam számára – koncessziós és részesedésértékesítési szempontból is – összességében a legkedvezőbb egységes pályázati dokumentációt nyújtotta be.

(3) A koncessziós pályázati és részesedés értékesítési döntést egységesen – a bíráló bizottság javaslata alapján – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a részesedés-értékesítésre jogosult egyetértésével hozza meg.

19. § (1) A koncessziós szerződés és a részesedés-értékesítési szerződés megkötésére az egységes pályázati döntés meghozatalát követő 30 napon belül kerül sor.

(2) A koncesszióköteles tevékenység végzésére szóló koncessziós szerződést a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az eljárás nyertesével köti meg.

(3) A részesedés-értékesítési szerződést a részesedés-értékesítésre jogosult az eljárás nyertesével köti meg.

(4) A koncessziós jogviszonyban

a) koncessziós jogosultnak a koncessziós szerződést aláíró, (2) bekezdés szerinti személyt,

b) koncessziós társaságnak a (3) bekezdés szerinti részesedés-értékesítési szerződéssel érintett gazdálkodó szervezetet

kell tekinteni.

4. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. § Az e rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatban levő Ktv. szerinti koncessziós eljárásokra és Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárásokra is alkalmazni kell.

22. §4 E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet 1.) módosított 3. § (1) és (2) bekezdését a Mód. rendelet 1. hatálybalépésekor folyamatban levő Ktv. szerinti koncessziós és 10/A. § szerinti eljárásokban is alkalmazni kell.

23. §5

24. §6

25. §7

1

A 3. § (1) bekezdése a 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. § (2) bekezdése a 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 3. § (4) bekezdés h) pontját a 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.