2020. évi LXXIII. törvény indokolás
2020. évi LXXIII. törvény indokolás
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló
2020. évi LXXIII. törvényhez
2020. évi LXXIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
A fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, valamint a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése érdekében módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.).
A Kormányt a Javaslat felhatalmazza, hogy rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat, ezzel is elősegítve tartós fizetésképtelenségük elkerülését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján és az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése, a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Cstv. kiegészül a hitelezők egymás közötti, valamint az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. Egyértelművé válik továbbá, hogy milyen formai kellékeknek kell megfelelnie az e-mail címre küldött jognyilatkozatnak, okiratnak, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratoknak.
2. §
A Cstv. 18. §-ában az adós és a hitelezők közötti, a csődegyezség feltételeire vonatkozó egyeztetés szabályai pontosításra szorulnak. A cél az, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődegyezségi tárgyalások elhúzódásában, és a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodjon az egyezségi javaslat átdolgozásáról. A módosítás lehetővé teszi az adós számára az egyezségi javaslat átdolgozását akkor is, ha a hitelezők nem támogatják a szükséges mértékben a javaslatot. Az átdolgozásra az adós a jövőben csak akkor nem jogosult, ha a hitelezők minősített többsége azt leszavazza.
3. §
A Cstv. új 39/A. §-a a felszámolási eljárásban korszerűsíti és egyszerűsíti a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti együttműködést. Lehetőséget teremt arra, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tevő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a technikai megoldások gyorsítják és egyszerűsítik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, és elkerülhetők a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével, az oda történő utazásokkal felmerülő többletköltségek.
4. §
A Cstv. 40. §-ának módosítása a Javaslat 7. és 10. §-ában azt célozza, hogy hatékonyabban lehessen bíróság előtt megtámadni az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyleteket. A gyakorlatban csak hosszabb időszak alatt lelhetők fel vagy szerezhetők be azok az okiratok, bizonyítékok, amelyek a jogügylet eredményes megtámadásához szükségesek. Különösképpen a jelenlegi COVID-19 járványügyi helyzetben objektív akadályai is voltak a bizonyítékok összegyűjtésének, ezért a Javaslat csak az objektív jogvesztő határidőt mondja ki a kereset indításra, a szubjektív határidő megszűnik. A Javaslat változatlanul biztosítja a hitelezők számára is a keresetindítás lehetőségét.
5. §
A Cstv. 41. §-ának kiegészítése a felszámolási eljárásban az egyezségkötés megkönnyítését célozza. A bíróság dönthet úgy, hogy nem tart egyezségi tárgyalást, hanem az egyezségi javaslatot a hitelezők számára írásos szavazásra bocsátja, ha az adós nem kérte az egyezségi tárgyalás megtartását.
6. §
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések között a Javaslat immár az adós vagyonának értékesítésekor a magyar államot megillető elővásárlási jogról rendelkezik. Ezekben az esetekben az állam az elővásárlási jogot kormányrendeletben kijelölt szervezet útján gyakorolja.
7. §
A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve a Cstv. 10. § (4) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, 17. § (1) bekezdés, 18. § (11) bekezdés módosítását, valamint a Cstv. 33/A. és 40. §-ára vonatkozó módosításokat, tekintettel arra, hogy a határidők változtatása csak az új ügyekben, illetve perekben értelmezhető.
A Cstv. 33/A. § (11) bekezdésének módosításával összefüggő átmeneti rendelkezés szerint azokban az esetekben, amelyekben az adós volt vezetője ellen a marasztalási kereset megindítására vonatkozó 90 napos jogvesztő határidő a módosító törvény hatálybalépésekor már elkezdődött – tehát a módosító törvény hatályba lépését megelőzően már közzétételre került a felszámolási eljárás lezárásáról szóló jogerős bírósági határozat a Cégközlönyben – az új rendelkezés, vagyis a 90 napos jogvesztő határidő eltörlése és ezzel az elévülési időn belül történő keresetindítási lehetőség még nem alkalmazható.
8. §
A Kormány a felhatalmazás alapján rendeletben határozhatja meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat.
A felhatalmazó rendelkezések között a Javaslat megjeleníti a Kormány felhatalmazását, hogy rendeletben jelölje ki az állami elővásárlási jog gyakorlására kijelölt szervezetet.
9. §
A rendelkezés a szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza. A módosító pontok közül kiemelhetőek az alábbiak.
A Cstv. 10. § (4) bekezdésének módosításával a Javaslat jelentősen megnöveli a csődeljárásban érvényesülő moratórium időtartamát.
A Cstv. 12. § (5) bekezdésének módosítása azt célozza, hogy csődeljárásban a hitelezői igények vagyonfelügyelő által történő elismerésére és besorolására vonatkozó intézkedés ellen benyújtott kifogást elbíráló bírósági végzés ellen külön fellebbezést lehessen benyújtani. Minden eljárásban részt vevő fél érdeke, hogy a csődegyezségi tárgyalások előtt a hitelezői igények besorolásakor, nyilvántartásba vételekor már ne legyenek nyitott kérdések.
A Cstv. 33/A. § módosításával megszűnik az adós vezető tisztségviselőjével szembeni felelősségáttörési megállapítási per utáni, a marasztalási kereset előterjesztésére vonatkozó határidő, vagyis a megállapítási pert követően elévülési időn belül indítható a marasztalási per.
A Cstv. 44. § (1) bekezdése a felszámolási eljárásban az egyezségkötéshez szükséges hitelezői többséghez kedvezőbb szabályokat állapít meg, annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásokat is gyakrabban lehessen az adós megszüntetése nélkül, egyezségkötéssel lezárni. A pénzügyi biztosítékkal rendelkező jogosultsága megmarad.
A Cstv. 49. § (3) bekezdése a stratégiailag kiemelt vállalkozások vagyonának értékesítésekor is lehetővé teszi, hogy a csődvagyon értékesítéskor az állam is szerezhessen tulajdont.
A Cstv. 68. § (1) bekezdése a különleges stratégiai ügyek felsorolását bővíti, az alapvető közérdekekre tekintettel.
10. §
A Cstv. 11. § (1) bekezdésének módosításában a számlavezetéssel összefüggő hitelintézeti díjakra is kiterjed az adóst védő csődmoratórium.
A Cstv. 40. §-ában hatályon kívül helyezésre kerül a 120 napos keresetindítási határidő az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit veszélyeztető jogügyletek megtámadására. Helyette csak az objektív, 1 éves jogvesztő határidő marad, amelyet a felszámolás megindításától kell számítani.
11. §
Hatályba léptető rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás