2020. évi LXXIV. törvény indokolás
2020. évi LXXIV. indokolás
az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló
2020. évi LXXIV. törvényhez
2020. évi LXXIV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közelmúltban elszaporodtak a társadalom jogos felháborodását kiváltó, pedagógusokkal, illetve iskola- vagy kortársakkal, de akár felnőttekkel szembeni verbális, illetve fizikai támadások, amelyeket részben kiskorú diákok, részben őket segítő felnőttek követtek el, jellemzően az oktatási tevékenység közben, a történeteket megdöbbenéssel és riadalommal szemlélő osztálytársak szeme láttára. Jellemző továbbá, hogy az esetekről készült videofelvételeket többször maguk az elkövetők, illetve az őket támogató társaik az Internet nyilvánossága elé tárják, ezzel a bántalmazott személynek további erkölcsi sérelmet, megaláztatást okozva, további súlyos jogsértést elkövetve. Ezek a támadások nemcsak a pedagógusokat, de az ő munkájukat közvetlenül segítő szakembereket, egyéb hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, valamint a védelmükre kelt harmadik személyeket is érinthetik.
Az ilyen esetek erőszakos mivoltuk mellett súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai nevelő-oktató munka minőségére, szétzilálják az iskolai közösségeket, megzavarják a köznevelési tevékenység rendjét, korlátozzák, veszélyeztetik az erőszakos cselekményekben elkövetőként nem érintett tanuló köznevelésben való részvételre vonatkozó jogának gyakorlását, valamint a szülők azon alkotmányos jogát is, hogy gyerekük taníttatásáról gondoskodhassanak.
A javaslat ezért az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állományában új állománycsoportként iskolaőrök útján kívánja biztosítani a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott azon feladat hatékony ellátását, amely a rendőrséget kötelezi az általános és középiskola rendje fenntartásában való közreműködésre. A javaslat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy iskolaőrként a rendvédelmi szervtől nyugállományba vonult személyek (szolgálati nyugdíjas) visszafoglalkoztatására kerüljön sor munkaviszony létesítésével az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal.
Az iskolaőrök köznevelési intézményekben biztosított jelenléte növeli a pedagógusok, oktatók biztonságérzetét, másrészt a diákokban erősítheti a visszatartó erőt attól, hogy a pedagógusokkal szemben fenyegetően lépjenek fel. Az iskolaőrség tagjai célhoz kötött, az arányosság és szükségesség követelményére figyelemmel kiválasztott intézkedéseikkel, illetve szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával képesek megszakítani a nevelési-oktatási intézményekben előforduló jogsértő magatartásokat és megelőzni az adott helyzet elfajulását. Fontos, hogy az iskolaőr intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben. A javaslat az iskolaőrök részére a rendőrökhöz képest szűkebb, de az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel azonos intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultságot biztosít. Egyúttal alkalmazni rendeli az Rtv. intézkedésekkel és kényszerítő eszköz alkalmazással összefüggő garanciális szabályait is (arányosság, szükségesség, célhoz kötöttség, jogorvoslat, alkalmazás közös szabályait, jelentéstétel rendje, parancsnoki kivizsgálás). A javaslat az iskolaőrt a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősíti. Az iskolaőrök 2020. szeptember 1-jével, a tanítási év kezdetével kezdik meg működésüket. A képzésen való részvétel és a vizsga letétele érdekében azonban már 2020. augusztus 1-jével indokolt a foglalkoztatási jogviszony létesítése, mivel részükre a képzés idejére már jár a munkabér.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján indokolt továbbá a büntető anyagi jogi szabályozás szigorítása a büntethetőségi korhatár tizenkettedik életévre történő leszállítása meghatározott bűncselekmények esetén.
Az Alaptörvény O) cikke szerint mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni, a VI. cikk (1)–(3) bekezdései értelmében pedig mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az Alaptörvény XI. cikkének (1)–(2) bekezdése alapján minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, ez magában foglalja az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatást is.
Az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (3) bekezdése szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ez ugyancsak magában foglalja a közneveléshez való hozzáférést. Az oktatáshoz való jog biztosításában jelentős szerepe van az államnak: „a mindenkori törvényhozó és végrehajtó hatalom alkotmányos joga és egyben kötelessége az oktatási rendszer működtetésének folyamatos figyelemmel kísérése, a felmerülő hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, a működési zavarok elhárítása, az ellehetetlenülés megakadályozása. Az alaptörvényi követelmények keretén belül, indokolt esetben a törvényhozót megilleti az oktatási intézményrendszer módosításának, átalakításának joga. A megtett lépésekért éppúgy, mint a szükséges intézkedések elmaradásáért a felelősség a mindenkori kormányzatot terheli”. [3047/2013. (II. 28.) AB határozat]
Figyelemmel arra, hogy e cselekmények a társadalom több csoportjának jogait egyszerre sértik – veszélyeztetve a kiemelt védelemre szoruló kiskorúakat is – ezért a fentiekhez hasonló erőszakos esetek visszaszorítására további erős, hatékony és gyors intézkedések bevezetésére van szükség.
Az iskolai erőszakos cselekmények elkövetői többségében a 12–17 év közötti korosztályból kerülnek ki. Az elkövetői kör 14 év alatti tagjai életkorukból adódóan eddig mentesülhettek a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A jogalkotó a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: Btk.) azonban biztosította annak lehetőségét, hogy egyes, a társadalomra különösen veszélyes cselekmények esetében – belátási képességtől függően – a 12–14 év közötti korosztály büntetőjogi felelőssége is felmerülhessen. Ezt a kört indokolt a módosításban szereplő bűncselekményekkel kibővíteni, hiszen ezek az esetek fizikai sérülést okozó erőszak hiányában is olyan demoralizáló hatásúak, hogy társadalomra való különös veszélyességük nem vonható kétségbe.
Ezen esetek visszaszorításának célszerű eszköze ezért, ha jogalkotó az eddigi szabályozáshoz képest szélesebb bűncselekményi körben leszállítja a büntethetőségi korhatárt.
A fiatalkorú elkövetők nevelése, a róluk való gondoskodás magában foglalhatja a kiskorú gondozásáért felelős nagykorú személyek – általánosságban a szülők – helytállási kötelezettségét. Ez a jogintézmény a polgári jogban évtizedek óta létezik, de a büntető eljárásjog is magáévá tette egyes eljárási szabályok megsértése esetén.
A törvényjavaslat általánossá teszi ezen jogelvet, amikor rögzíti, hogy ha a fiatalkorú büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a fiatalkorú gondozásáért – a cselekmény elkövetésének idején – felelős nagykorú személyt is terhelheti. Ez a rendelkezés jelentősen hozzájárul a be nem fizetett és végrehajthatatlan bűnügyi költségösszegek csökkentéséhez, egyben növeli a büntetőeljárás költséghatékonyságát, illetve egyértelművé teszi, hogy az állam az adófizetők által megelőlegezett bűnügyi költségigényéről nem mond le előre.
Hasonló jogpolitikai megfontolásból szükséges úgy módosítani a hatályos szabályozást, hogy ha az iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosító gyermeket büntetőügyben – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen elítélnek, de büntetésként a bíróság nem szabadságvesztést szab ki rá, az utána járó családtámogatási ellátást egy éves időtartamra szüneteltessék.
A törvényjavaslat jogtechnikai jellegű módosítást is tartalmaz, tekintettel arra, hogy a Btk. közfeladatot ellátó személy fogalmának – a fegyveres biztonsági őrrel és a parkolóőrrel történő – kiegészítését az Országgyűlés már elfogadta, a rendelkezést a 2020. május 29. napján kihirdetett, a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XLIII. törvény) 54. § (3) bekezdése tartalmazza. Jogszabályszerkesztési indokokból, figyelemmel arra, hogy az iskolaőr fokozott védelme érdekében szükséges a közfeladatot ellátó személy fogalmának kiterjesztése, a 2020. évi XLIII. törvény rendelkezéseinek átemelése vált indokolttá.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) együttműködésre vonatkozó alcímét egészíti ki új rendelkezésekkel az iskolaőr – mint meglévő rendőrségi feladat hatékonyabb ellátását szolgáló új rendőrségi állománycsoport – működésének biztosítása érdekében, ezzel is hangsúlyozva, hogy ezen feladat ellátása csak akkor lehet eredményes, ha az a rendőrség és a nevelési-oktatási intézmény együttműködésén alapul.
Az Rtv. javaslattal megállapított új 10/A. §-a meghatározza az iskolaőrökre vonatkozó alapvető szabályokat, a feladatukat, rögzíti, hogy működésük az Rtv. § 1. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott azon feladat hatékony ellátását szolgálja, amely a rendőrséget kötelezi az általános és középiskola rendje fenntartásában való közreműködésre. Garanciális jelleggel rögzíti a módosítás, hogy az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést.
A szabályozás a Btk. közfeladatot ellátó személyek körét meghatározó 459. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti felsorolást kiegészíti az iskolaőrökkel az Rtv. szerinti tevékenységük ellátása vonatkozásában.
Az Rtv. javaslat által megállapított új 10/B. §-a a rendőrség és a nevelési-oktatási intézmény kapcsolatát hivatott rögzíteni. Az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kötelezettség törvényi előírásának célja, hogy ezzel a lehető legszélesebb kereteket biztosítson az egyes nevelési-oktatási intézmények egyedi sajátosságainak, igényeinek a figyelembevételére és érvényesítésére. Az együttműködési megállapodás az adott iskolában előforduló sajátos magatartási problémák kezelésére hatékony megoldást nyújtó végrehajtási prioritások mellett azt is rögzíti majd, hogy milyen tárgyi eszközöket (infrastruktúrát) bocsát az iskola térítésmentesen az iskolarendőr rendelkezésére a feladatai ellátása érdekében.
A szabályozás középpontjában az Rtv. javaslat szerinti 10/C. §-a áll, amely egyértelműen rögzíti, hogy az iskolaőr milyen célból milyen intézkedéseket foganatosíthat, illetve mely kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult.
Az iskolaőrök által foganatosítható intézkedések meghatározása során a javaslat
a) egyfelől merev hivatkozással alkalmazni rendel egyes, az Rtv.-ben meghatározott rendőri intézkedéseket (felvilágosítás kérése, valamint a helyszín biztosítása),
b) másfelől pedig leírja azokat a speciális intézkedéseket, amelyekre az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek is jogosultak, és amelyek az iskolaőr tevékenysége során a legenyhébb jogkorlátozást okozva elégségesek lehetnek az iskolai erőszak megelőzésére vagy megszakítására (igazoltatás, tevékenység abbahagyására felszólítás, visszatartás, dolog elvétele).
Fontos, hogy az iskolaőr intézkedési és kényszerítő eszköz-alkalmazási jogosultsága csak a nevelési, oktatási intézmény területére terjed ki tanítási időben. A javaslattal az iskolaőrök részére biztosított intézkedések egységesek abból a szempontból, hogy igazodva az iskolaőr feladataihoz, nem általános jellegűek, hanem csak akkor nyílik meg a jogosultság, ha arra a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személy tevékenysége vagy tettenérés miatt szükség van. Az intézkedések célja az ilyen magatartások megszakítása, ennek érdekében az iskolaőr jogosult a tevékenység abbahagyására felszólítani és igazoltatni. Az igazoltatáshoz hasonlóan a visszatartás joga is csak akkor nyílik meg, ha az iskolaőr intézkedése tettlegesen ellenszegülő, valamint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt érint. Az előzőekre tekintettel nem indokolt az igazoltatáshoz kapcsolódóan további részletszabályok meghatározása. Ráadásul az iskolaőr esetében a személyazonosság megállapítása minden esetben a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személy tevékenységéhez vagy tettenéréshez kapcsolódik, így azt további intézkedések követnek, amelyeket azonban már nem az iskolaőr, hanem a rendőrség hivatásos állományú tagja foganatosít, ennek érdekében az iskolaőr pusztán visszatartási jogosultsággal rendelkezik.
Az iskolaőr az Rtv. szerinti kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz, rendőrbot és bilincs használatára jogosult, ezen kívüli egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása tilos. Ezek azok a kényszerítő eszközök, amelyek a kényszerítő eszközök alkalmazásával szemben támasztott arányossági, szükségességi és célszerűségi követelményekre is figyelemmel a legenyhébbnek tekinthetőek. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az iskolaőrök vonatkozásában alkalmazni kell az Rtv.
a) arányosság követelményeire,
b) kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire,
c) intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira,
d) kényszerítő eszközökre vonatkozó közös szabályaira, valamint
e) az intézkedés és a kényszerítő eszköz alkalmazása elleni panaszra
vonatkozó rendelkezéseit.
Az Rtv. – iskolaőrre is irányadó – 61. § (2) bekezdése alapján pedig egyértelmű lesz, hogy az iskolaőr a rendelkezésére álló kényszerítő eszközök közül a testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszközt – a jogos védelem esetét kivéve – nem alkalmazhat gyermekkorúval szemben.
A 2. §-hoz
Az iskolaőr adatkezelési jogosultságára az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) rendelkezései irányadóak. Az iskolaőr közfeladat ellátása keretein belül jár el. Adatkezelése vonatkozásában a jogalap nem az érintettek hozzájárulása, hanem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kötelező adatkezelésnek minősülő, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti közfeladat ellátása. A rendelkezés az iskolaőr adatmegismerésének terjedelmét rögzíti.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 42. §-a a pedagógusok és a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak vonatkozásában, míg a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 116. §-a a szakképző intézmény alkalmazottja és a tanuló felügyeletének ellátásában közreműködők vonatkozásában rögzít titoktartási kötelezettséget. Ezt szükséges az iskolaőr vonatkozásában is kimondani, tekintettel arra, hogy az iskolában végzett feladatainak ellátásakor a mindennapi tevékenysége során az iskolaőrnek olyan adatok, információk juthatnak a birtokába, amely adatok vonatkozásában a tanulók, képzésben részt vevők személyes adatainak védelme érdekében garanciális jelentőségű az adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség.
Az így birtokába jutott adatok vonatkozásában – hasonlóan az Nkt. 42. §-ában és az Szkt. 116. §-ában foglalt rendelkezéshez – az iskolaőr részére is lehetővé teszi, hogy a nevelőtestület, illetve az oktatói testület tagjai irányában adatokat adjon át, segítve azok munkáját.
A 3. §-hoz
A rendőrség szolgálati szabályzatának kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés módosításával a szolgálati szabályzat szabályozási tárgyköre kiegészül az iskolaőri intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályai, valamint a formaruha viselése rendjének meghatározásával.
A 4. §-hoz
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy ha a Btk. alapján az iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosító – a büntetőjog terminológiájával élve „fiatalkorú” – gyermeket büntetőügyben – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt – jogerősen elítélnek, de büntetésként a bíróság nem szabadságvesztést szab ki rá (hiszen ebben az esetben már a jelenleg hatályos rendelkezések szerint is a rá tekintettel megállapított ellátást a büntetés-végrehajtási intézet kapja), az utána járó családtámogatási ellátást 12 hónapos időtartamra szüneteltessék.
Az 5. §-hoz
A javaslat 5. §-a módosítja a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (2) bekezdését annak érdekében, hogy az iskolaőröket foglalkoztató rendőri szerv jogosult legyen közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel útján ellenőrizni az iskolaőr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek esetleges fennállását.
A 6. §-hoz
A társadalmi együttélés szabályait kirívóan be nem tartó személyek büntethetősége érdekében, különösen a nemzeti köznevelésről szóló törvény által meghatározott feladatok ellátását végző pedagógusok, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak és egyéb szakmai munkát segítő szakemberek biztonságos munkavégzéséhez szükséges a Btk. büntethetőségi korhatárra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
A jogpolitikai cél a Btk., IV. A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok fejezet A gyermekkor alcímében szereplő rendelkezés módosításával érhető el.
A hivatalos személy, illetve a közfeladatot ellátó személy, valamint e személyek támogatója elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők, ha az elkövetéskor rendelkeznek a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A 7. §-hoz
A javaslat – az iskolaőrnek az iskola működésében beöltött feladatköréhez igazodóan – a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontjának módosításával kiegészíti a közfeladatot ellátó személyek körét az iskolaőrrel, jogszabály szerinti tevékenysége ellátása során.
A fegyveres biztonsági őrt és a parkolóőrt érintő kiegészítés az Országgyűlés által, a 2020. évi XLIII. törvényben már elfogadott rendelkezésekre tekintettel, a jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében indokolt. A Btk. közfeladatot ellátó személy fogalmának kiegészítése az iskolaőrök fokozott és időszerű védelmének megteremtése érdekében soron kívül szükséges, ezért indokolt e fogalom egységes, egyidejű módosítása a fegyveres biztonsági őr és a parkolóőr vonatkozásában is.
A fegyveres biztonsági őrt és a parkolóőrt érintő szabályozást az alábbiak indokolták. A közelmúltban több alkalommal is előfordult továbbá az is, hogy fegyveres biztonsági őrt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoztak, amely azonban nem volt alkalmas a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének megállapítására. A tevékenység ellátásának – a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott – kiemelten fontos céljaira figyelemmel indokolt a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontja alapján hivatalos személynek nem minősülő fegyveres biztonsági őrök közfeladatot ellátó személyként történő fokozott büntetőjogi védelmének megteremtése és ennek érdekében a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontjának kiegészítése. Az elmúlt időszakban jelentősen megszaporodtak azon erőszakos cselekmények, amelyek a parkolóőröket feladatuk ellátása során munkájukkal összefüggésben érték. Erre tekintettel indokolttá vált, hogy a várakozási közszolgáltatást ellátó állami és önkormányzati szervezeteknél a parkolóhelyek rendeltetésszerű működtetését és a parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését végző személyek közfeladatot ellátó személyként speciális büntetőjogi megítélés alá essenek.
A 8. §-hoz
A javaslat rögzíti a rendőrség iskolaőrrel kapcsolatos kötelezettségeit, amelyek egyrészt a megjelenéshez, valamint a jogosultság igazolásához (formaruha, szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény biztosítása, stb.), másrészt az iskolaőrök tevékenységének és az alkalmazási feltételek fennállásának ellenőrzéséhez kapcsolódnak.
Fontos eleme az új szabályozásnak az iskolaőri munkaviszony létesítésére vonatkozó feltételek meghatározása, amelyre a javaslat nem hoz létre új követelményrendszert, hanem felhívja a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 24/A. alcíme szerinti rendelkezéseket. Ennek indoka, hogy az Mt. hivatkozott alcíme éppen a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató vonatkozásában rögzíti azokat a foglalkoztatási (közbiztonsági) kizáró okokat, amelyek fennállása esetén az érintett személlyel nem létesíthető munkaviszony. Mivel az iskolarendőrök éppen ezzel a korosztállyal kerülnek majd nap, mint nap kapcsolatba, így indokolt, hogy a foglalkoztatásukra vonatkozó kizáró okok is egyezzenek a már említett személyi körrel. A rendelkezés biztosítja a rendőrség számára a feltételek ellenőrzésének lehetőségét és az ehhez szükséges adatkezelési jogosultságot.
Új bekezdésben rendelkezik a szolgálati igazolvány bevonásának és visszavonásának eseteiről, valamint rendelkezik arról is, hogy a szolgálati igazolvány bevonása, illetve visszavonása esetén a rendőrség arról értesíti az érintett nevelési-oktatási intézményt is.
A javaslat meghatározza az iskolaőrök képzettségével, vizsgáztatásával összefüggő alapvető követelményeket, amelyek vonatkozásban a módosítás a rendészetért felelős miniszternek címzett rendeletalkotási jogosultság biztosításával garantálja, hogy a törvényi szintű szabályozást nem igénylő részletszabályok rendeleti szinten meghatározhatóak legyenek. A képesítési feltételek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel szemben támasztott követelményekkel mutatnak rokon vonásokat, azonban a javaslat kiemeli azokat a sajátosságokat is, amelyek a rendőri szervhez tartozás okán vannak jelen. Azzal, hogy rendelkezik arról, hogy az iskolaőrökre vonatkozó képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét miniszteri rendelet állapítja meg, biztosítható annak lehetősége, hogy például egy rendőrségtől nyugállományba vonult volt hivatásos állományú személynek ne vagy ne feltétlenül kelljen újravizsgáznia minden tárgykörből.
Meghatározza a formaruhára és a szolgálati jelvényre vonatkozó szabályokat, valamint a szolgálati igazolvány adattartalmát. Az iskolaőrök ugyan a rendőrség személyi állományába tartoznak, azonban tevékenységüket munkaviszonyban látják el, így egyenruha viselése számukra ugyan nem biztosítható (arra csak a hivatásos állomány tagjai jogosultak), azonban egy megfelelő kialakítású formaruha is alkalmas arra, hogy a kilétét nyilvánvalóvá tegye. A javaslat szerint éppen ezért szerepelne a formaruhán az „ISKOLAŐR” felirat, valamint karrészén a rendőrséghez tartozás.
Az iskolaőröket a rendőrség csak rendszeresített kényszerítő eszközzel láthatja el és csak abban a körben, amelyik kényszerítő eszközök alkalmazására a javaslat alapján jogosultak.
A 9. §-hoz
A javaslat biztosítja a rendészetért felelős miniszter számára a rendeletalkotási jogosultságot mindazon tárgykörökben, amelyekben részletszabályok meghatározása szükséges, így az iskolaőrök ruházati ellátására, a szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel való ellátására, a pszichológiai alkalmasság és a fizikai állóképesség követelményeire, a pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályaira, a felmérést végző szervezetek kijelölésére, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjére, valamint a munkaviszony létesítésének a javaslatban nem szabályozott feltételeire vonatkozó részletes szabályok tekintetében.
A javaslat biztosítja továbbá a rendészetért felelős miniszter számára – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – a rendeletalkotási jogosultságot az iskolaőrök tekintetében a képzés, a kiegészítő képzés és vizsga részletes tartalmi feltételei, a vizsgaszabályzat, a képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzéke vonatkozásában.
A 10. §-hoz
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályai szerint a büntetőjogi vagy szabálysértési felelősséget megállapító ítélet esetén a vádlott köteles viselni a felmerült bűnügyi költségeket.
Jelen módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények esetén is sor kerülhessen a bűnügyi költségek megtérítésére.
A Be. 116. § (2) bekezdése már jelenleg is tartalmaz a kiskorú gondozójának bűnügyi költségviselését elrendelő szabályt. A módosítás ezen, dogmatikailag már létező és bevett költségviselési alakzatot – az egységes és általános szabályozás igényével – a szándékos bűncselekmény miatti elítélés esetére generálisan kiterjeszti, elrendelve azt, hogy ebben az esetben a felmerülő bűnügyi költségek viselésére a bíróság a fiatalkorú elkövető gondozását a cselekmény elkövetésének idején ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.
A 11. §-hoz
Jogszabályszerkesztési indokok alapján alkotott jogtechnikai rendelkezés. A fegyveres biztonsági őr és a parkolóőr fokozottabb büntetőjogi védelmét a 2020. évi XLIII. törvény kívánta bevezetni, amelynek hatálybalépése 2021. január 1. napja. Tekintettel arra, hogy az iskolaőrök vonatkozásában – a 11. §-hoz fűzött indokokra figyelemmel – soron kívül szükséges a Btk. közfeladatot ellátó személy fogalmának kiegészítése, így indokolt az ugyanezen törvényi rendelkezést kiegészítő – az Országgyűlés által, a 2020. évi XLIII. törvényben már elfogadott – rendelkezések korábbi hatálybaléptetése is, amelyre a törvényjavaslat 6. §-ában kerül sor. A fegyveres biztonsági őrt és a parkolóőrt érintő kiegészítés korábbi hatálybalépése okán a 2020. évi XLIII. törvény 54. § (3) bekezdésének hatálybalépésére már nem kerülhet sor.
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az iskolaőrök már 2020 őszén megkezdhessék tevékenységüket, ezért a hatálybalépést ezen rendelkezések vonatkozásában a törvényjavaslat a kihirdetést követő nyolcadik napban határozza meg.
Tekintettel az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szabályozott életviszonyok és az érintett személyi kör sajátos jellegére, valamint arra, hogy a módosítás bővíti a büntethető elkövetők körét, érinti az iskoláztatási támogatás folyósítását, továbbá bűnügyi költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, garanciális szempontból szükséges erre vonatkozóan megfelelő felkészülési időt megállapítani a hatálybalépés során.
A fegyveres biztonsági őrre és a parkolóőrre vonatkozó szabályok – a 2020. évi XLIII. törvény hatálybalépéséhez igazodva – 2021. január 1-jén lépnek hatályba.
A 13. §-hoz
A javaslat Rtv.-t módosító 1. §-a és 3. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás