PÜ BH 2020/75
PÜ BH 2020/75
2020.03.01.
A bíróság által érvénytelenített közgyűlési határozat újbóli elfogadása – az érvénytelenség kiküszöbölése mellett – nem jelenti a határozat „visszaható hatályát”, önmagában emiatt a határozat nem érvénytelen. Az így meghozott újabb határozat az érvénytelenített határozat alapján végzett tevékenységek utólagos, jogszabály által nem tilalmazott jóváhagyását jelenti a társasház tulajdonosi önkormányzata részéről [2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 28. §, 42. § (1) bek., 47-48. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes társasház a 2015. május 26-án tartott közgyűlésén 2. szám alatt határozott a 2014. november 3-i közgyűlés – bíróság által érvénytelenített – határozatainak elfogadásáról. Ennek keretében ismételten kifejezte azt az akaratát, hogy a közös képviselő határozatlan időtartamra S. J. legyen, akit a megválasztását megelőző időszakkal kapcsolatos munkálataiért többletdíjazás illethet meg, amelyet a társasház számla ellenében teljesít. A 3. számú határozattal a közgyűlés elfogadta a 2014. év elszámolását és megadta a jóváhagyást a közös képviselőnek, 4. szám alatt pedig a falszigetelési munkálatok elfogadásáról és az 1 367 854 forint összegű vállalkozói díj kifizetéséről döntött a munkát végző S. T. Kft. részére. Az 5. számú határozattal a közgyűlés elfogadta a 2015. év költségvetését, ezen belül a közösköltség-előírás 2015. június 1-től irányadó változását.
[2] A közgyűlésen a felperes tulajdonostárs képviselője jelen volt, a határozatok ellen szavazott, a napirenddel kapcsolatos írásos észrevételei a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezik.
A felperes keresete, az alperes védekezése
[3] A felperes keresetével a közgyűlés 2-5. számú határozatai érvénytelenségének megállapítását kérte. Valamennyi határozat érvénytelenségét okozó körülményként hivatkozott arra, hogy a társasház irataiba többszöri kérelme ellenére sem volt lehetősége előzetesen betekinteni, ennek hiányában a közgyűlésen tárgyalt kérdésekben nem volt kellően tájékozott, nem ellenőrizhette a társasház jogellenes gazdálkodását és nem tudta befolyásolni tulajdonostársai álláspontját sem, mindezek miatt a betekintés hiánya kisebbségi érdekeit sérti. Ezen túlmenően sérelmezte a 2. számú határozat „visszamenő” hatályát, arra ugyanis a törvény nem ad lehetőséget, ezenkívül az alapító okirat értelmében közös képviselővé csak tulajdonostárs választható, S. J. viszont nem az, így a határozat az alapító okiratot is sérti. Hivatkozott arra, hogy a közös képviselő nem tett eleget a Tht. 49. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolási kötelezettségének és kifogásolta a közös költség megállapításának módját is. Vitatta a 2014. évre vonatkozó elszámolás tartalmi érvényességét, mert sem a B. Kft.-nek utalt 241 300 forintról, sem az utalás alapjául szolgáló szerződésről nem döntött a közgyűlés, ennek hiányában a kifizetés a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 28. § b) és c) pontjait sérti. Kifogásolta az elszámolás nyitó egyenlegét és tételeit, utalva arra, hogy a 2013. április 11-én tartott „tulajdonosi összejövetel” közgyűlésnek nem volt tekinthető, ezért az arra hivatkozással beállított fizetési kötelezettségek nem vehetők figyelembe, és a 2013. évi záróegyenleg sem lehet a 2014. évi elszámolás nyitóegyenlege. A szigetelési munkákat és a vállalkozói díj kifizetését a közgyűlési határozat hiánya miatt ugyancsak jogellenesnek találta.
[4] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a meghívóval minden szükséges adatot megküldtek a tulajdonostársaknak, a B. Kft. kifizetéséhez pedig nem kellett közgyűlési felhatalmazás. Rámutatott, hogy a szigetelési munkálatokról a 2013. december 12-i közgyűlésen határoztak, az elszámolást a közgyűlési meghívó tartalmazta.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítéletének indokai között rámutatott, hogy a 2. számú határozat visszamenőleges hatályú, ilyen lehetőséget azonban a Tht. nem biztosít a társasháznak, ezért a határozat jogszabálysértés miatt érvénytelen, kisebbségi érdeket azonban nem sért. A 3-5. számú határozatokat a felperes iratbetekintési jogának megsértése miatt találta érvénytelennek, hangsúlyozva, hogy a Tht. 39. § (3) bekezdése e jogosultságot kifejezetten a közgyűléshez kötődően szabályozza, a betekintés megtagadása miatt a határozatok érvénytelenek. A 2014. év elszámolását a B. Kft. részére történő kifizetés miatt nem tartotta érvénytelennek, amiatt azonban igen, hogy az nem az elfogadott közös költség összegét tartalmazta, a 2013. április 11-i „tulajdonosi összejövetel” ugyanis közgyűlési határozatot nem hozhatott. Mindezek miatt, továbbá azért, mert a társasház a 2013. évi elszámolást a 2013. december 12-i közgyűlésen fogadta el (ezáltal az nem vonatkozhat a teljes 2013. évre, a záróegyenleg pedig nem képezheti a 2014. év nyitóegyenlegét), a 2014. év elszámolása is érvénytelen. A társasház okszerűtlen gazdálkodása miatti kisebbségi érdeksérelmet nem állapított meg. Az elsőfokú bíróság a 4. számú határozat kapcsán azt emelte ki, hogy a falszigetelési munkálatok a közös képviselő megbízása alapján készültek, de ha arra a közös képviselő felhatalmazással rendelkezett, eljárását nem a közgyűlési határozat érvényessége körében, hanem a társasház és a közös képviselő belső jogviszonyában kell értékelni. Az éves költségvetés elfogadását sem találta érvénytelennek a közös költség összege miatt, rámutatva, hogy a költségvetés keretei között a közgyűlés azt is elfogadta, feltüntetése nem jogellenes, részletezettsége pedig a Tht. 47. §-ában foglaltaknak megfelel.
[6] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes a per fő tárgya tekintetében, a felperes pedig az ítélet indokolása ellen fellebbezett. A felperes az elsőfokú bíróság ítélete indokainak részbeni megváltoztatásával, illetve kiegészítésével a 4. számú határozat érvénytelenségét amiatt is megállapítani kérte, mert az alperes nem igazolta, hogy tartozott az S. T. Kft.-nek, míg az 5. számú határozat azért is érvénytelen, mert kiadásként ugyancsak tartalmazza az S. T. által igényelt összeget. A 3., 4., és 5. számú határozat kapcsán az irat megismerési lehetőségének korlátozottságát is kérte figyelembe venni.
[7] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését részben alaposnak, míg a felperes fellebbezését alaptalannak találta, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a keresetet a 2., 4. és 5. számú közgyűlési határozatok érvénytelensége tekintetében elutasította, ezt meghaladóan – a 3. számú határozat vonatkozásában – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] Kifejtette, hogy a 2. számú határozat szövegéből nem következik visszamenőleges határozathozatal, az alperes perbeli nyilatkozatai – jogszabályi feltételek hiányában – elismerésként nem értékelhetők, a Pp. 235. § (1) bekezdésének megsértése nem állapítható meg.
[9] A 3-5. számú határozatokat illetően egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes nem biztosította a felperes iratbetekintési jogát, azonban ez a felperes érdekeinek sérelmével nem járt: a felperes képviselője útján gyakorolt nemleges szavazatával élt az őt megillető joggal és aggályait is kifejthette. Helytállónak tartotta az elsőfokú bíróság álláspontját, amely szerint a 2013. április 11-i „társasházi összejövetel” nem minősül közgyűlésnek, az ott elfogadott közösköltség-előirányzat nem közgyűlési határozat, az a körülmény tehát, hogy a 2014. évi elszámolás nem a közgyűlés által elfogadott közösköltség-előirányzatot tartalmazza, önmagában megalapozza a 3. számú határozat érvénytelenségét. Ugyanezen okból a 2013. évi záró egyenleg hiánya a 2014. évi nyitó egyenleget is helytelenné teszi, ami szintén a határozat érvénytelenségére vezet. Tekintve, hogy ezek a körülmények a 3. számú határozat érvénytelenségét megalapozzák, szükségtelen volt a B. Kft. számláinak vizsgálata. A másodfokú bíróság iratellenesnek találta azt az elsőfokú bírói megállapítást, hogy az S. T. Kft.-vel a társasház nevében a közös képviselő szerződött, a közös képviselő ugyanis már korábban lemondott, ügyviteli feladatokkal pedig nem bízták meg őt a tulajdonosok. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanakkor nem volt akadálya, hogy a közgyűlés a korábbi határozattal szükségesnek ítélt, az S. T. Kft. által elvégzett munkálatok elfogadásáról a Tht. 28. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján döntsön, a kiállított számlában foglalt összeget a felperes csupán általánosságban vitatta. Mindezek miatt a 4. számú határozat a Tht. 28. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat nem sérti és nem volt megállapítható a Ptk. 1:3-1:4. §-aiba ütköző jellege sem. Az előzőekből következően az 5. számú határozat sem érvénytelen, az S. Kft.-nek történő kifizetés feltüntetése miatt pedig a nyitóegyenleg az előző év elszámolásának hiányában is megfelelő.
[10] Az e határozattal kapcsolatos további érvénytelenségi okok vonatkozásában a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes valamennyi határidőben érkezett érvénytelenségi hivatkozását elbírálta, egyebekben pedig az alperes elévülési kifogása alaposnak bizonyult: a határidőn túl előadott kérelmek érdemben nem voltak vizsgálhatók, az érintett hivatkozások tételes felsorolása szükségtelen. Az ismertetett indokaira tekintettel a másodfokú bíróság a felperes indokolásra vonatkozó fellebbezését alaptalannal találta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő felperes az elutasító rendelkezések hatályon kívül helyezését és e tekintetben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mert álláspontja szerint a jogerős ítélet e rendelkezései a Tht. 42. § (1) bekezdésében foglaltakat sértik.
[12] A 2. számú határozat kapcsán okszerűtlennek tartotta annak kimondását, hogy a közös képviselő megválasztása nem visszamenőlegesen történt, az elsőfokú eljárásban ugyanis e tényt az alperes maga sem vitatta, a fellebbezési eljárásban előterjesztett ellentétes előadása pedig a Pp. 235. § (1) bekezdésének korlátozó szabálya miatt nem vehető figyelembe.
[13] Másodlagos felülvizsgálati kérelme körében a felperes a 2., 4. és 5. számú határozatok kapcsán a Pp. 3. § (3) bekezdésének megsértésére hivatkozott.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Rámutatott, hogy a felperes felülvizsgálati érvelése a korábbiakhoz képest újdonságot nem tartalmaz, ezért a fellebbezési eljárásban előadott érvei figyelembevételét kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[16] Előrebocsátja a Kúria, hogy nem foglalkozhatott a Pp. 3. § (3) bekezdésére alapított felülvizsgálati hivatkozással sem, e tekintetben ugyanis a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Pp. 272. § (2) bekezdése, valamint az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontja szerinti tartalmi kellékeket: a felperes általánosságban sérelmezte a tájékoztatási kötelezettség megsértését, azonban – a jogerős döntés ismeretében – nem jelölte meg, hogy annak hiánya hogyan függ össze a sérelmesnek tartott jogerős ítéleti döntéssel. A kifejtettek szerint hiányos felülvizsgálati hivatkozás nem volt érdemben vizsgálható, ezért azt a Kúria mellőzte.
[17] A felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata körében a közös képviselő megválasztásával kapcsolatos 2. számú határozatot illetően a Kúria a másodfokú bíróság döntésével és annak indokaival mindenben egyetért. A felülvizsgálati kérelem érvei alapján a Kúria csupán azt emeli ki, hogy a felperesi álláspont elfogadása esetén a társasházi működés során gyakran előforduló helyzet (amikor a bíróságok a közgyűlés határozatának érvénytelenségét állapítják meg) a társasházak által nem lenne orvosolható. Az ilyen esetekben valójában – a napirend vagy a határozat szóhasználatától függetlenül – az érvénytelenített határozat hibájának kiküszöbölésére és az érvénytelenség orvoslására összehívott közgyűlés időpontjáig megvalósult tényleges működés utólagos jóváhagyására kerül sor. Ez az eljárás és annak bíróság általi elfogadása – a felperes álláspontjával szemben – nem a jogellenes működés támogatása, hanem a társasházi közös tulajdon működtetésével összefüggő, esetenként kialakuló jogsértő állapotok utólagos, a társasházi önkormányzatiság legális keretei között igénybe vehető, a működés ellehetetlenülését gátló korrekciója.
[18] A Kúria a 4. számú határozat vonatkozásában is egyetértett a másodfokú bíróságnak a Tht. 28. § (3) bekezdése alapján kifejtett, az 5. számú határozat érvényességére is kiható indokaival, a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján pedig a következőkre mutat rá: a társasházi működés szükségszerű velejárója a képviseleti, azaz a közvetett részvételi intézmények működtetése, ezen belül a társasház törvényes képviseletét ellátó közös képviselő vagy a számvizsgáló, esetleg számvizsgáló bizottság eljárásának igénybevétele. A törvény által előírt elszámolások elkészítése és ellenőrzése elsődlegesen az ő feladatuk, működésük törvényességének ellenőrzése pedig a jegyző hatásköre, a tulajdonosi közösség a tevékenységükkel szembeni kritikát visszahívásukkal fejezheti ki. A tulajdonostárs közvetlen részvételi lehetősége a döntéshozatali folyamatban a közgyűlésen történő szavazás, illetve a társasházi iratokba való betekintés, utóbbi megtagadása azonban a közgyűlés határozatát a Tht. 47-48. §-ainak megtartása esetén nem teszi érvénytelenné. A perbeli esetben mind az elszámolás, mind a költségvetés megfelelt a törvényi előírásoknak, helyesen mutattak rá a bíróságok, hogy ez okból a határozatok érvénytelenítésére nincs mód. A kifejtettekkel összevetve a társasház képviseleti szerveinek megfelelő működése esetén önmagában az adott munkavégzéshez kapcsolódó ajánlati árak emelkedése nem teszi kétségessé az elszámolás helyességét. Annak megítélése pedig, hogy az adott kifizetés – így az S. T. Kft. számlájának kiegyenlítése – indokolt volt-e, nem számviteli, ekként az elszámolás vagy a költségvetés érvényessége körében érvényesíthető szempont: a munkálatok átvételével, az átvételnél eljáró személyekkel szembeni esetleges kifogás tárgya lehet.
[19] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit – jogszabálysértés hiányában – hatályukban fenntartotta.
(Kúria Pfv. I. 21.800/2018.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás