2020. évi LXXVI. törvény indokolás
2020. évi LXXVI. törvény indokolás
a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) értelmében az állami tulajdonú épületek, telkek után nem kell építményadót, telekadót fizetni, ha az állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelője költségvetési szerv vagy például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.). Előfordul azonban, hogy az állami tulajdon vagyonkezelője nonprofit szervezet, egyesület, alapítvány, amelyekre ezen előny nem vonatkozik, noha az épületet, telket kedvezményezett tevékenységük körében a vagyonkezelésbe adás feltételének megfelelően használják.
Ezért a javaslat mentesíti az egyesületet, alapítványt azon építményadó, telekadó alól, amelyet a vagyonkezelésükben álló állami tulajdonú ingatlan után kellene fizetni.
A 2. §-hoz
A beszámítás rendszere 2021-től megszűnik, ezért szükséges a rendelkezés pontosítása.
A 3. §-hoz és a 4. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a helyi iparűzési adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni a várható adóra annak a kettős könyvvitelt vezető társasági adóalany vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az adóévet megelőző évben éves szinten több volt, mint 100 millió forint.
Az adóelőleg-kiegészítés jogintézménye jelentős adminisztratív terhet jelent az azt teljesíteni köteles vállalkozások számára. Ugyanakkor az adóelőleg-kiegészítés kockázatot is hordoz akkor, ha a várható adóra vonatkozó becslés 10%-nál nagyobb hibahatárú (mulasztási bírságot kell fizetni, ha az adóelőleg-kiegészítés nem éri el a végleges adó 90%-át). Ezért a javaslat az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget már a hatálybalépéskor tartó adóévre vonatkozóan eltörli (a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozások körében is).
A Javaslat a hatályon kívül helyező rendelkezésekkel – az adórendszer egyszerűsítése érdekében – kiemeli a Htv.-ből a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket.
Az 5. §-hoz, a 21. §-hoz, a 28. §-hoz, a 36. §-hoz, a 45. §-hoz,
a 49. §-hoz, a 111. §-hoz, a 118. §-hoz és a 146. §-hoz
a 49. §-hoz, a 111. §-hoz, a 118. §-hoz és a 146. §-hoz
A javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alap 2021. január 1-jei névváltozásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában.
A 6. §-hoz és a 7. §-hoz
A rendelkezés – figyelemmel az Európai Bíróság közelmúltban hozott, szerencsejáték tárgyú, a magyar szerencsejáték-szabályozást érintő ítéleteire – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) módosítására irányul a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel történő koncessziós szerződéskötés alapjául szolgáló eljárás szabályainak törvényi szintű megállapítása érdekében.
A Ktv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható szerencsejáték-szervezővel is sor kerülhet.
A javaslat a megbízható szerencsejáték-szervezővel történő koncessziós szerződés megkötését ajánlattételi eljáráshoz köti, meghatározva az átláthatóságot biztosító, törvényi szintű szabályozást igénylő eljárási rendelkezéseket.
A 8. §-hoz
A javaslat a személyi megfelelőség kapcsán pontosítja azokat az esetköröket, amelyek az engedély kiadásának megtagadására adnak okot.
A 9. §-hoz
A hosszú lejáratú állami kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges központi költségvetési fedezet folyamatos rendelkezésre állása kiemelt nemzetgazdasági érdek, mely forrás biztosításának egyik eleme a szerencsejáték-szervezés koncesszióba adásából befolyó költségvetési bevétel. Kiemelten fontos cél továbbá a több évre előre tervezhető állami bevételek maximalizálása. Fenti célok elérése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter kiemelt nemzetgazdasági érdekből ajánlattételi eljárást folytathasson le, koncessziós pályázatot írhasson ki olyan esetben, amikor az adott szerencsejáték-szervező tevékenységre korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának fele már eltelt, biztosítva ezzel a koncesszióba adásból eredő folyamatos költségvetési bevétel meglétét.
A javaslat szerinti rendelkezés egyúttal egyértelműsíti, hogy mely esetben van lehetőség a megbízható szerencsejáték-szervezővel való – koncessziós pályázat kiírása nélküli – szerződéskötésnek.
A 10. §-hoz
A javaslat a kormányzat bürokrácia csökkentésére irányuló célkitűzésével összhangban a személyi megfelelőség ismételt megállapítására irányuló eljárás gyakoriságát egy évről három évre módosítja.
A 11. §-hoz
A javaslat a sorsjegyek árusításának lehetőségét térben és időben egyaránt behatárolja és átalakítja a sorsjegyek darabszámára és összes nyeremény értékére vonatkozó szabályozást is, amely így jobban igazodik a jelenlegi árszínvonalhoz.
A szabályozás életszerűsége érdekében a tombola szervezője közjegyző jelenléte nélkül is lebonyolíthatja a tombolajátékot. Ebben az esetben a szervező köteles a sorsolás lebonyolításáért felelős háromtagú sorsolási bizottságot kijelölni, mely bizottság köteles a sorsolásról jegyzőkönyvet felvenni. Ennek hiányában a sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani.
A tombolajáték speciális jellege – miszerint azt a rendezvény helyszínén jelenlévők között bonyolítják le – indokolja azt, hogy az összes nyereményt azonnal átadják a jelen lévő játékosok részére, a sorsolás után nem maradhat át nem vett nyeremény.
A sorsolásos játékokra vonatkozó általános szabályoknál kedvezőbb feltételekből következően szükséges a garanciális jellegű szabályok bevezetése, így a javaslat rögzíti, hogy egy rendezvényen belül kizárólag egy tombola szervezhető, továbbá azt is, hogy tombolajáték keretében nem lehet készpénzt sorsolni.
A javaslat a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) és a nevelési-oktatási intézmények rendezvényein lebonyolított tombolajátékokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésére is irányul. Ennek érdekében megszünteti az e körben megrendezett tombolajátékokra vonatkozó bejelentési és végelszámolási kötelezettséget. A jótékonysági céllal megrendezett rendezvények sajátosságaira figyelemmel a módosító javaslat eltörli továbbá a kisorsolt nyeremények értékére vonatkozó jelenlegi korlátozó szabályt, amelynek eredményeként az érintett intézmények az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében az előzetesen meghirdetett karitatív célra fordíthatják.
A javaslat továbbá az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdésének az eljárás ügyfél kérelmére történő szünetelését kizáró előírásának hatályon kívül helyezésére irányul.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 49. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.
Az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdése – az Ákr. 49. § (1) bekezdése szerinti kizáró jogszabályi rendelkezésként – szerencsejáték ügyben és – a koncessziós pályázati eljárás kivételével – az Szjtv. hatálya alá tartozó egyéb ügyben kizárja az eljárás ügyfél kérelmére történő szünetelését. A szünetelés jogintézményének alapvető célja, hogy az ügyfélbarátsághoz, gazdaságossághoz és a bürokratikus terhek csökkentéséhez kapcsolódó elvárásokkal összhangban biztosítsa annak lehetőségét, hogy a kérelmező az ügy uraként a kérelmére indult eljárást függő helyzetbe hozza. A szünetelés kérését szerencsejáték ügyekben, illetve az Szjtv. hatálya alá tartozó egyéb ügyekben sem indokolt kizárni az ügyfél számára, mivel ezekben nem merül fel olyan speciálisan a szerencsejáték szakterülethez köthető körülmény, amely az Ákr. általános szabályozásától eltérő szabály megállapítását indokolná a szünetelésre vonatkozóan.
A 12. §-hoz
A javaslat a műszaki-technológiai fejlődésre figyelemmel lehetővé teszi sorsjáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezését.
A 13. §-hoz
A végrehajtási rendelet 22. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével összefüggő, a fogadások fogadószelvényeinek megsemmisítésére vonatkozó kiegészítő szabályozás. A § továbbá pontosítja a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncessziók számára és a koncessziós díjra vonatkozó hatályos szabályozást is.
A 14. §-hoz
A javaslat a távszerencsejáték fogalmát módosítja annak érdekében, hogy annak keretében a lóverseny és a sportrendezvény mellett egyéb fogadási eseményekre is szervezhető legyen fogadás.
A 15. §-hoz
Az Szjtv. 2013 novemberében elfogadott módosítása beiktatta a megbízható szerencsejáték szervező fogalmát a törvénybe. Az elfogadott módosítás meghatározta a megbízható szerencsejáték szervező fogalmát, és a nemzeti vagyonról szóló törvény, a koncessziós törvény és a szerencsejáték törvény módosításával megteremtette egy új eljárási rend lehetőségét. A jogalkalmazás során tapasztaltak alapján – figyelemmel az Európai Bíróság ítéleteiben foglaltakra – a javaslat e rendelkezéseket pontosítja.
A 16. §-hoz
A módosítás felhatalmazó rendelkezést épít be az Szjtv.-be a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályok megalkotása érdekében.
A § továbbá a 9. §-sal összefüggésben szükséges felhatalmazó rendelkezést is tartalmazza.
A 17. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a korábban kiadott engedélyek és koncessziós szerződések változatlanul – az engedélyben, illetve a koncessziós szerződésben megállapított időpontig – érvényesek, illetve hatályosak, továbbá a korábban kiadott engedélyek érvényességét érintő átmeneti rendelkezést tartalmaz azon esetre, amikor a koncessziós szerződés megszűnését megelőzően megindított koncessziós pályázati vagy nyilvános pályázat kiírása nélküli ajánlattételi eljárásban a korábbi jogosult is pályázatot nyújt be vagy ajánlatot tesz.
A 18. §-hoz
A jogharmonizációs záradék pontosítására irányuló rendelkezés.
A 19. §-hoz
Szövegcserés módosítások, amelyekkel a javaslat – igazodva a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott általános koncessziós időtartamhoz – meghatározza a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó koncessziós szerződés lehetséges leghosszabb időtartamát. Mindezek mellett a § a személyi megfelelőség megállapításával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazás miatt szükséges szövegcserés módosításokat tartalmazza.
A 20. §-hoz
A 19. §-sal összefüggésben és az Szjtv. 27. § (7) bekezdésének a hatályon kívül helyezésével összefüggésben szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 22–26. §-hoz és az 1. melléklethez
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 37. §-a – a járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok – bővebb személyi körre vonatkozóan állapít meg nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséget, mint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja, a módosítás következtében a bővebb személyi kör nevesítésére kerül sor.
Az új Tbj. 38. §-a rögzíti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a biztosított társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét, amelyből származó bevétel egy része az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján átutalásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve egy további része az Egészségbiztosítási Alap részére.
A munkáltatói egészségbiztosítási járulék és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék adónem 2011. december 31-ével megszűnt és az eltelt időre tekintettel utólagos befizetés sem várható már ezen a címen.
A törvényjavaslat az új Tbj.-vel való összhangot teremti meg.
A 27. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az Magyar Bírósági Végrehajtói Kart (a továbbiakban: Kar) és az Igazságügyi Minisztériumot az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszerrel kapcsolatos feladataik ellátása érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg. Az általános költségátalányt az adóstól a behajtott követelésen felül – a végrehajtási költségekkel együtt – a végrehajtó hajtja be és fizeti meg a Kar felé. A javaslat az általános költségátalány Igazságügyi Minisztériumot megillető részét 35%-ról 15%-ra módosítja.
A 29. §-hoz
A magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély helyett más személy is megfizetheti (pl.: más magánszemély, alapítvány, önkormányzat, korábbi munkáltató). E rendelkezés biztosítja, hogy a magánszemély a más által viselt kötelezettség révén ne szerezzen bevételt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a magánszemély helyett más által viselt egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül jövedelemnek.
A 30. §-hoz
A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a társasági adóalanyok számára lehetővé tette, hogy az adózás előtti eredményüket fejlesztési tartalék címén egy magasabb összeggel csökkentsék. Annak érdekében, hogy ne csak a gazdasági társaságok, hanem az egyéni vállalkozók is élhessenek ezzel a kedvezményes lehetőséggel, a módosítás lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételüket fejlesztési tartalék címén a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevételük 50 százaléka helyett annak teljes összegével csökkenthessék. A fejlesztési tartalék címén nyilvántartásba vehető összeg felső korlátja nem módosul, az továbbra is 500 millió forint marad.
A 31. §-hoz
Az igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásra való jogosultsága 2018. évtől megszűnt.
A jogosultságot hatályon kívül helyező, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXXVII. törvény indokolása szerint az igazságügyi alkalmazottak cafetéria-jogosultsága azért szűnt meg, mert a kormányhivatalokban dolgozó állami tisztviselők sem voltak jogosultak cafetéria juttatásra. Az indokolás bevezető részében kimondja, hogy az Iasz. módosítása során a törvény jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást vette alapul annak érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai összhangban álljanak egymással.
Időközben a kormányhivatalokban szolgálatot teljesítő kormánytisztviselők 2020. április 1. napjától ismételten jogosultakká váltak cafetéria-juttatásra. Erre figyelemmel indokolt az igazságügyi alkalmazottak részére is cafetéria-juttatás lehetőségének biztosítása.
A 32. §-hoz és a 33. §-hoz
A módosítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az új Tbj. összhangját teremti meg.
A 34. §-hoz és a 35. §-hoz
A javaslat a mozgóképről szóló törvényben a Nemzeti Filmiroda 2019. december 31-i szervezeti változásaival összefüggő módosításokat fogalmaz meg.
A 37. §-hoz
A javaslat – a „Magyarországi nyaralóhajózás alapjainak és hátterének megteremtésével kapcsolatos program” elindításáról szóló 1870/2017. (XI. 29.) Korm. határozat 1. pontjában foglalt célok megvalósítása mentén – megteremti a nyaralóhajózás kereskedelmi tevékenységének jogszabályi alapját Magyarországon.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker.tv.) módosítása a nyaralóhajózásra, mint speciális szálláshely-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályokat állapítja meg. A Ker.tv. 2. § 22. pontja kiegészül a működési gyakorlata alapján kereskedelmi célú szálláshelyként értelmezhető nyaralóhajóval, mint speciális engedélyhez és speciális területhez kötött szálláshellyel.
A kereskedelmi törvényben a szálláshely épületként, önálló rendeltetési egységet képező épületrészként vagy területként van meghatározva. A szállást is nyújtó nyaralóhajókat jelenleg nem fedi le a szabályozás, így az ilyen típusú helyszíneken keletkező vendégéjszakák nem kerülnek regisztrációra és a kapcsolódó jogérvényesítés lehetőségei nem állnak fent.
A szabályozással egyértelművé válik a nyaralóhajó, mint szálláshely adózása, továbbá az idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség és lehetővé válik a hazai turizmus támogatása a Széchenyi pihenőkártyák elfogadásával. A nyaralóhajózás jogszabályi háttere:
1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § (29a) bekezdése definiálja a nyaralóhajó fogalmát.
2. Az egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a nyaralóhajózás engedélyezésére vonatkozó szabályokat hozza létre, valamint a nyaralóhajó bérbeadása fogalmát adja meg, amely szerint ez a hajózási engedéllyel, valamint a hajózási hatóság egyedi engedélyével rendelkező hajózási vállalkozás által végzett hajózási tevékenység.
3. A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, amely szerint a Tisza és a Bodrog meghatározott szakaszain lehet nyaralóhajózni.
A fenti jogszabályi háttér biztosítja, hogy a műszaki paramétereik alapján nyaralóhajónak minősíthető, kizárólag a kijelölt vízterületen és speciális nyaralóhajó engedéllyel rendelkező hajók átminősítése a jogszabályi feltételek teljesítése esetén megtörténjen.
A 38. §-hoz
A világban zajló folyamatok rámutattak, hogy az elektronikus fizetések iránti igény folyamatosan növekszik és a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen biztonsági és érintésmentes fizetési megközelítésben egyaránt. Így a már on-line pénztárgéppel rendelkezőknek kötelező lesz bármilyen formában, de elektronikus fizetési lehetőséget biztosítaniuk a vevőik számára. Fontos egyben az is, hogy ez elérhető és rendelkezésre álló legyen, azaz a vevő döntése alapján bármikor rendelkezésre álljon.
A 39–41. §-hoz
A módosító javaslat célja, hogy lehetőséget teremtsen a Horeca (hotel-restaurant-cafe) piacon általános gyakorlatként alkalmazott kizárólagos termékértékesítési szerződések visszaszorítására. A Horeca piacon a nagy gyártók kötik le – a kisebb gyártókkal szemben – kizárólagos megállapodások megkötésével a forgalom döntő hányadát. Így például sem az import, sem a kisüzemi gyártók nem tudtak piacot nyerni a gyárakkal szemben a kizárólagossági kikötések miatt.
A javaslat egyik célja, hogy a versenyproblémát kiváltó (halmozott) piaclezáró hatást csökkentse és a kisebb piaci szereplők (pl.: kisüzemi sörfőzdék) így nagyobb eséllyel gyakorolhassanak hatást a piacon. A javaslat további célja, hogy a piaci szereplők ne csak egy gyártó termékeit árusítsák, hanem több gyártó termékét is szerepeltessék a szortimentjükben, ami a fogyasztók számára kedvezőbb helyzetet teremt.
A javaslatnak nem célja betiltani a nagy gyártók által megrendelőik számára biztosított kedvezményeket, illetve az ingyenesen juttatott – reklámhordozó elemet tartalmazó – eszközöknek a biztosítását.
A javaslat szerinti rendelkezések megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
A 42. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) az államháztartási szférán belül generális közalapítvány- és alapítvány-alapítási tilalmat és ezek működésének korlátozására, illetve megszüntetésére (átalakítására) irányuló szabályozást vezetett be. Az elmúlt években azonban erőteljes társadalmi igény mutatkozott aziránt, hogy egyedi esetekben, meghatározott körben és erre irányuló – sajátos szabályok megállapítását is lehetővé tevő – törvényi felhatalmazás alapján a Kormánynak kivételesen módja legyen arra, hogy az állam képviseletében alapítványt hozhasson létre, ha ilyen szervezeti keretek között biztosítható a legoptimálisabb módon meghatározott közfeladatok ellátása. Ezt az igényt az Áhtm.-et is módosító 2016. évi CI. törvény 1. §-a elégítette ki, amely az államháztartás körében közalapítvány- és alapítvány-alapítási tilalmat kimondó Áhtm. 1. § (1) bekezdését azzal az (1a) bekezdéssel egészítette ki, amely szerint a Kormány külön törvény rendelkezése alapján alapítványt hozhat létre. A jogalkalmazás során gondot jelenthet azonban az, hogy az Áhtm. 8. §-a szerint a törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni, amelynek b) pontja szerint a Kormány is állami alapítónak minősül. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak nem volt célja az, hogy a Kormány által az erre feljogosító külön törvény előírásainak megfelelően létrehozott alapítványra is alkalmazni kelljen az Áhtm. egyéb – az államháztartás körébe tartozó alapítók által alapított közalapítványok és alapítványok működésének felszámolására és korlátozására irányuló korábban megállapított – szabályait. Ez ugyanis ellentétes lett volna a jogalkotónak azzal a törekvésével, amely éppen egy újonnan felmerült és alapítványi formában működtetni kívánt szervezet iránti társadalmi igény kielégítését célozta, és ennek garanciáját biztosította azáltal, hogy mind az alapításhoz, mind pedig a működtetéshez külön törvényi rendelkezések szükségességét is megkövetelte.
Ezért a törvényi céloknak megfelelő jogalkalmazás megkönnyítése, illetve a szabályozás egyértelművé tétele érdekében az Áhtm. 8. §-át, amely szerint e törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni (amely körbe tartozik a Kormány is), indokolt kiegészíteni azzal a rendelkezéssel, amely szerint e törvény állami alapítóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók akkor, ha a Kormány az 1. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint hoz létre alapítványt vagy vagyonkezelő alapítványt. A javaslat kiterjed azon alapítványokra is, amelyekhez a Kormány az állam nevében, külön törvény adta felhatalmazás alapján csatlakozott.
A 43. §-hoz, a 44. §-hoz, a 148. §-hoz és a 149. §-hoz
Az ésszerű, rugalmas és hatékony vagyongazdálkodás megteremtése érdekében – Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelméhez, mint alapfeladat ellátásához szükséges sajátosságok figyelembevétele mellett – a jelenleg működő vagyonkezelési rendszer átfogó átalakítása vált indokolttá.
A vagyonkezelői jog megszűnésével érintett ingatlanok körének meghatározása, az ideiglenes jelleggel létrejövő átmeneti használati jog keletkezésének és az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrejöttének sarokköve az ingatlan-minősítő nyilatkozat. Az ingatlan-minősítő nyilatkozatot a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek önbevallásos alapon, az irányításukat vagy felügyeletüket ellátó szerv vezetőjének egyetértését jelző záradékkal ellátva kötelesek eljuttatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére, valamint amennyiben az abban szereplő valamely ingatlan nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozik, úgy az MNV Zrt. mellett az érintett tulajdonosi joggyakorló részére.
A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelői joga két lépcsőben szűnik meg, a főváros közigazgatási határán belül és kívül elhelyezkedő ingatlanok tekintetében. A vagyonkezelői jog megszűnése nem terjed ki a külföldön lévő, állami tulajdonban álló ingatlanokra.
A javaslat célja, hogy az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanok – a meghatározott kivételektől eltekintve – egységesen az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álljanak, azokkal, mint állami elhelyezési célú ingatlanokkal az MNV Zrt. gazdálkodjon. Azok az elhelyezési vagy rekreációs célú ingatlanok, amelyek a vagyonkezelői jog megszűnésekor más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alatt állnak, a törvény erejénél fogva az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanok tekintetében az érintett költségvetési szerveket a törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerinti jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A rendelkezések rögzítik az átmeneti használati jog keletkezésére vonatkozó szabályokat, a jogviszony tartalmát adó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó rendelkezéseihez képesti eltéréseket, valamint az MNV Zrt. átmeneti használati jog fennállása alatti, az érintett ingatlanok használati viszonyainak felülvizsgálatára és a kijelölő okirat kiadására vonatkozóan teljesítendő feladatait, valamint az MNV Zrt. törvényi jogutódlására vonatkozó alapvető szabályokat.
A javaslat megállapítja továbbá a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos, folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokra vonatkozó jogutódlási szabályokat is. Az MNV Zrt. szerződésbe való belépésének törvényi szabályozása mellett szükséges és indokolt megteremteni az MNV Zrt. számára annak a jogi lehetőségét, hogy ezen szerződések tekintetében kilencven napon belül éljen a felmondás jogával, amennyiben a szerződés hatályban tartása a vagyongazdálkodás elveivel, céljaival, a költséghatékony és költségkímélő megvalósítással nem áll összhangban, azzal nem összeegyeztethető.
A törvényjavaslat rögzíti a vagyonkezelési szerződés egyoldalú felmondásának lehetőségét, meghatározott feltételek fennállása estén, a jelzett határidőig. Emellett a szabályozás megteremti az MNV Zrt. ingatlan-nyilvántartás felé történő eljárási kötelezettségét is.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításával rögzítésre kerül az MNV Zrt. elhelyezési kötelezettsége és az ahhoz kapcsolódó feladatai. Meghatározásra kerül továbbá, hogy az elhelyezési kötelezettségnek az MNV Zrt. a kijelölő okirat kiadásával tesz eleget, amely a központi költségvetési szerveket kötelezi az abban megjelölt ingatlanok birtokba vételére.
A rendelkezés rögzíti továbbá annak a kizárólagosságát, hogy elhelyezési céllal a költségvetési szervek javára az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.
A javaslat deklarálja az MNV Zrt.-nek az állami elhelyezési célú ingatlanok tekintetében fennálló hasznosítási jogosítványát, valamint meghatározza a kivételek körét is. Rögzítésre kerül az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének szabálya is.
A javaslat meghatározza az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnésének eseteit, módjait.
A rendelkezés lehetőséget biztosít az MNV Zrt. részére, hogy az üzemeltetési feladatai ellátásához más szervezetek közreműködését is igénybe vegye. Mivel a bevonható – jelen feladatok ellátására szakmailag alkalmas – személyek köre törvényileg szűken meghatározott, így a folyamatos feladatellátás érdekében szükséges annak biztosítása, hogy erre közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kerüljön sor.
A korábbi felhatalmazó rendelkezéseket a javaslat kiegészíti az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra vonatkozó részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazással.
A módosítás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti nemzeti emlékhelyen folyamatban lévő beruházások megvalósítását biztosítja. Ennek érdekében szükséges, hogy az ezen a területen található ingatlanok az általános szabály alól kivételt képezzenek.
A 46. §-hoz és a 47. §-hoz
A javaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításával pontosítja az e törvényben foglalt, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok alanyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében. E módosítás egyértelműsíti, hogy ezen gazdasági társaságok a működésükre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kötelesek kialakítani a belső kontrollrendszerüket.
A módosítás továbbá a belső ellenőrzést végző személy kiválasztásával és jogviszonyának létesítésével összefüggő, a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötött döntés meghozatalára vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.
A 48. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításának indoka, hogy a miniszteri biztos egyidejűleg csak helyettes államtitkári pozíciót tölthessen be. Ekkor juttatásaira a helyettes államtitkár juttatásaira vonatkozó szabályok lesznek alkalmazandóak azzal, hogy csak akkor jogosult a miniszteri biztosi megbízatására tekintettel juttatásra, ha a biztosi megbízatása a helyettes államtitkári feladatkörével nem függ össze.
Az 50. §-hoz és az 52. §-hoz
A médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvény 23. §-a – 2020. szeptember 19-i hatállyal – lényeges módosításokat vezetett be a fogyatékkal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó szabályokat illetően.
A javaslat ezen módosítások pontosítására, konkrétabbá tételére irányul, elősegítve ezzel a jogrendszer koherenciájának biztosítását is az audiovizuális szabályozás tekintetében, szem előtt tartva a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény fogyatékkal élők segítése érdekében megalkotott rendelkezéseinek és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló T/10734. számú törvényjavaslat céljait és elvi alapjait.
Nem csak a hallássérültek, hanem a fogyatékkal élők esetén általánosságban törekedni kell az audiovizuális médiaszolgáltatóknak arra, hogy műsorszámaikat hozzáférhetővé tegye.
Az országos audiovizuális szolgáltatókat kötelezi a törvény, hogy szinte valamennyi műsorszámuk magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül vagy jelnyelvi tolmácsolással is – elérhető legyen.
A közszolgálati és a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatás vonatkozásában jelentős befolyással rendelkező (JBE) audiovizuális médiaszolgáltató pedig köteles biztosítani a 18 óra 30 perc és a 21 óra 30 perc közötti idősávban, hogy a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban a hazai gyártású filmalkotásokat a látássérült nézők számára például hangalámondás vagy hangos feliratozás útján – hozzáférhetővé tegye.
A javasolt módosítás egyértelművé teszi továbbá a hallássérült nézők tekintetében, hogy 2014 óta a napi 10 óra műsoridőt kell akadálymentesen hozzáférhetővé tenni.
A médiaszolgáltató a feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással, továbbá a hangalámondással, vagy hangos feliratozással megkezdett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve –, valamint a műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát köteles annak teljes időtartama alatt nemcsak feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással, hanem hangalámondással, vagy hangos feliratozással is köteles ellátni.
Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója köteles az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni és a cselekvési tervről, az annak alapján végrehajtott intézkedésekről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felhívására – első alkalommal 2022. szeptember 19. napjáig tájékoztatást adni. A javasolt, a határidőkre vonatkozó módosítások összhangban vannak az Európai Parlament és a Tanács 2018/1808 Irányelv 7. cikk (2) bekezdésben foglaltakkal.
Az 51. §-hoz és az 53. §-hoz
A javaslat célja, hogy a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) részére fizetendő közszolgálati hozzájárulás az Alap közszolgálati feladatai ellátásának nettó költségeire figyelemmel kerüljön meghatározásra, az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló 2009/C 257/01 számú bizottsági közleményben foglaltakkal összhangban. A kiegészítés emellett továbbra is biztosítja, hogy a közszolgálati hozzájárulás a jövőben is a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. § (4) bekezdésében nevesített, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számának figyelembevételén alapul, valamint alkalmas arra, hogy érvényesítse a technológiai fejlődésből adódó műszaki szinten tartás követelményeit is.
Az 54. §-hoz és az 55. §-hoz
A módosítás célja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Kit.) való összhang megteremtését szolgáló technikai jellegű módosítások átvezetése, illetve a d) és e) pont vonatkozásában a módosítás biztosítja annak a – Kit.-tel összhangban lévő – lehetőségét, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyes irányítási hatásköreinek a gyakorlására kijelölt személyek között a minisztériumi felsővezetők mellett a Kit. szerinti miniszteri biztos is megjelenhessen.
Az 56. §-hoz és az 59. §-hoz
A javaslat a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki oly módon, hogy a 45 év ügyészségi szolgálati idő után hat havi illetménynek megfelelő jutalomra legyen jogosult az ügyész (eddig a maximum 40 év szolgálati idő után volt öt havi illetmény).
Az 57. §-hoz és az 58. §-hoz
A § a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak részére is adható legyen cafetéria juttatás.
A 60. §-hoz
A javaslat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.), valamint az új Tbj. összhangját teremti meg.
A 61. §-hoz
A javaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a polgármesteri bérhez kapcsolódó finanszírozási szabályokra vonatkozó rendelkezéseit pontosítja, összhangban azzal, hogy helyi önkormányzatok részére a polgármesterek illetményéhez támogatást biztosít a központi költségvetés.
A 62. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében az irányító szerv feladatai egy részének ellátására is kijelölhet kezelő szervet.
Emellett a javaslat egyértelműsíti, hogy a fejezetet irányító szerv meghatározott feladataira a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet gazdaságvédelmet szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatai esetében is kijelölhető kezelő szerv.
A 63. §-hoz, a 64. §-hoz és a 80. §-hoz
A javaslat az Áht.-nak a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetére és tartalmára vonatkozó rendelkezéseit módosítja, amely egyszerűbb szerkezeti tagolást tesz lehetővé. Ehhez kapcsolódóan átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy ezen egyszerűbb szerkezeti tagolást előíró szabályokat első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének szerkezete tekintetében kell alkalmazni.
A 65. §-hoz, az 70. §-hoz, az 72. §-hoz és a 79. §-hoz
A javaslat alapján az állam nevében befektetési alapot és kockázati tőkealapot létrehozni, befektetési alapban és kockázati tőkealapban tőkét emelni csak központi kezelésű előirányzatból lehet. Ehhez kapcsolódóan rendelkezik a már visszatérítendő költségvetési támogatásból létrehozott működő kockázati tőkealapokra vonatkozó sajátos eljárásról is.
A 66. §-hoz
A javaslat egy helyre rendezi az állami vagyongazdálkodás speciális előirányzat módosítási jogköreit, amelyek kiegészülnek a jogalkalmazás során felmerült igények rendezésével. Az államháztartási számvitel szerint az állam által örökölt eszközök és terhek elszámolásának egyaránt meg kell jelennie, ennek technikai rendezését teszi lehetővé a módosítás. Az ún. egyéb vagyonkezelők által használt, feleslegessé vált, illetve a beruházások során kinyert eszközök értékesítésének és a vagyonkezelők által ellátott közfeladatra történő felhasználásának átlátható elszámolását írja elő a javaslat.
A 67. §-hoz
A javaslat pontosítja a fejezetet irányító szerv számára biztosított előirányzat-átcsoportosítási jogkört az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, valamint az előirányzat-átcsoportosítás esetköreit.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a Kormány tagjai – mint az adott ágazat irányítói – miniszteriális felelősségük alapján, az általuk fontosnak ítélt célok megvalósításához saját hatáskörben csoportosíthassanak át forrásokat a fejezetükön belül – a „felülről nyitott” előirányzatokról történő átcsoportosítás kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. A javaslat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelését csak a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás esetén teszi lehetővé.
A 68. §-hoz
Az Áht. hatályos rendelkezései szerint a Kormánynak – a rendkívüli intézkedések keretében – kizárólag a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint számított, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított érték tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén van lehetősége a központi költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozására, felfüggesztésére. Indokolt azonban az is, hogy a Kormány e jogkörét ne csak a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén – vagy annak helyreállítása érdekében –, hanem a nemzetgazdasági egyensúly megőrzése érdekében is gyakorolhassa, különös tekintettel az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok végrehajtására. A módosítás ennek az elvárásnak tesz eleget. A § emellett pontosítja a Kormány és a polgármester átmeneti intézkedéseire vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.
A 69. §-hoz
A javaslat pontosítja a tulajdonosi kölcsönnyújtás szabályait. Az állam nevében egységesen az MNV Zrt. kap felhatalmazást ilyen kölcsön nyújtására, átláthatóbbá téve e jellemzően finanszírozási kiadásként megjelenő ügyleteket.
A fentieken túl a javaslat megteremti az összhangot a támogatási szabályok pontosításával. Emellett a módosítási javaslat egyértelművé teszi a törvény által működésre biztosított források esetére is az elszámolás követelményét.
A 71. §-hoz
A javaslat a beruházási támogatások sajátosságának figyelembevételével tisztázza a kedvezményezett szerepét, illetve az ellenérték megléte ellenére a költségvetési támogatási jogviszony szabályait rendeli alkalmazni az eddigi jogalkalmazásnak megfelelően. A módosítás elhatárolja a társasági támogatások fajtáit, azzal, hogy ágazati támogatásnál követelmény a szakmai feladatellátás követelményeinek érvényesítése, az önmagában működésre nem adható.
A 73. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a támogatási szerződésben rögzített támogatott tevékenység eredeti céljának módosítását, azzal a korlátozással, hogy a módosítás következtében a támogató csak a saját feladatkörébe tartozó célokra nyújthasson támogatást. A javaslat alapján lehetővé válik, hogy egy adott támogatási jogviszonyban foglalt támogatási cél egy, a támogató fejezetéhez tartozó egyéb szakmai célok szerinti tevékenység forrásául is felhasználható legyen és a támogatási cél módosításából nem származna hátrány a módosult célt megvalósítója számára. A rendelkezés kimondja tovább azt is, hogy a támogatási cél módosításának részletszabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.
A 74. §-hoz
A javaslat a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekre vonatkozó szakirányú végzettség alóli felmentés törvényi alapját határozza meg.
A 75. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárását a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetőjének – a települési önkormányzatok megállapodásának hiányában, a közös önkormányzati hivatalhoz történő – kijelöléséről szóló határozata alapján is le kell folytatnia. A módosítás biztosítja a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi önkormányzat törvényes működését és egyben a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét és naprakészségét is szolgálja.
A 76. §-hoz és a 77. §-hoz
A Kincstár sokrétű tevékenységének ellátása során jelenleg is számos különböző logikai és fizikai felépítésű informatikai alkalmazást használ és nyilvántartást vezet, mind a természetes, mind a nem természetes személyek vonatkozásában. Ezen törzsadatok számos példányban és különbözőséggel jelennek meg az egyes szakrendszerekben. Az egységes adatkezelés érdekében szükséges a kincstári törzsadat-nyilvántartás létrehozása, mely biztosítja a kincstári feladatok vonatkozásában az ügyfélközpontú, magas szolgáltatási színvonalú ügyintézést.
A törzsadat-nyilvántartásban az adatok összekapcsolhatósága biztosítja azok folyamatos, naprakész megfelelő minőségét, ezáltal megőrizve az adattisztaságot és egyediséget, elősegítve az adott ügyféllel kapcsolatos adatok összefogását, kinyerhetőségét. Emellett a törzsadat-nyilvántartás támogatja az adattárházba kerülő szakrendszeri adatokhoz kapcsolódó személyek összeköthetőségét azok azonosítása nélkül. A javaslat hangsúlyosan rögzíti, hogy a törzsadat-nyilvántartó rendszer felhasználói – jogosultságkezelő funkció biztosításával – csak a feladatellátásukhoz szükséges, az ahhoz elégséges és feladatellátással érintett jogszabályban kifejezetten meghatározott adatokhoz férhetnek hozzá.
A javaslat továbbá felhatalmazást ad arra, hogy a Kormány rendeletben jelölje ki a törzsadat-nyilvántartás működtetésében közreműködő szervet vagy szervezetet, valamint az államháztartásért felelős miniszter törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeit rendeletben szabályozza.
A 78. §-hoz
A módosítás a közpénzfelhasználás hatékonyságának elősegítése érdekében előírja, hogy az Áht. 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok a kereskedelmi banknál vezetett számláin tárolt, ötvenmillió forintot meghaladó fejlesztési támogatásokat kötelesek lesznek átutalni a Kincstárnál megnyitott számlákra, és azon kezelni azokat. Lényeges, hogy a kedvezményezettek szerződéses jogait és kötelezettségeit a változás érdemben nem érinti, hiszen a kincstári számla számlatulajdonosa is a kedvezményezett lesz, a Kincstár továbbra is az ő rendelkezése alapján teljesít arról kifizetést. A javaslat nem érinti azon bankszámlákat, amelyek esetében a felmentés területszerzéssel, a közigazgatási, hatósági és bírósági eljárásokkal, a személyi jellegű ráfordításokkal, a pénzügyi és ajánlati biztosítékokkal, a bírósági és ügyvédi letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok finanszírozása eseteire vonatkozik.
A 81. §-hoz
A szakképzési centrumok és más, állami szakképző intézmények szakképzési törvény szerinti közfeladat ellátásának (nem nappali rendszerben folyó ingyenes képzések az első és második szakma, valamint egy szakképesítés megszerzése érdekében) stabil finanszírozhatóságát biztosíthatja 2021-ben a 2020-ig a „Szakképzési Centrumok által ellátott felnőttoktatási tevékenység finanszírozása” elnevezésű, 2021-től tervezetten „Állami fenntartású szakképző intézmény szakképzésről szóló törvény szerinti, nem nappali rendszerben folyó ingyenes képzésének finanszírozása” nevű fejezeti kezelésű előirányzat.
A támogatás a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének normatív támogatásáról szóló 1/2018. (II. 6.) NGM rendelet helyett tervezett új, normatív támogatási szabályok szerint kerül majd biztosításra, az eddigi szabályozás egyszerűsítésével, a tapasztalati adatok figyelembevételével.
Az Áht. javaslat szerinti módosítása nélkül a támogatás a szakképzési centrumokon kívül a többi állami fenntartású szakképző intézménynek csak költségvetési támogatásként lenne nyújtható. A normatív támogatást ugyanakkor azért lenne indokolt nem költségvetési támogatásként, hanem támogatásként nyújtani minden állami szakképző intézménynek, mert az alapfeladat ellátás finanszírozása ebben a formában jóval kevésbé lenne bürokratikus. Költségvetési támogatás esetén tételes elszámolás válna szükségessé, amely adott esetben a szakképző intézményben felmerülő költségek (oktatók bérezése óraszám alapján, rezsi költségek, így a takarítás, világítás, fűtés, porta szolgálat, az anyagköltségek) tételes, nappali rendszerű és nem nappali rendszerű képzések szerinti arányosításával járna, amely adminisztrációs terhet gyakorlatilag lehetetlen lenne teljesíteni mind az intézmények elszámolását, mind a támogató ellenőrzési feladatait tekintve.
Az elkülönült normatív finanszírozás, vagyis az, hogy e támogatási forma nem épül be az intézményi költségvetésbe, viszont indokolt, mivel a felnőttek képzése, különösen a munkaerő-piaci igényekre induló rövidebb, vagy előre nem tervezhető képzések megfelelő finanszírozása így biztosítható.
A módosítás alapján a befektetési jegyekkel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket a jövőben egységesen költségvetési tételként kell kimutatni az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében. Emellett a javaslat pontosítja a fejezeti besorolást az Áht. 19. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.
Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások nyújtására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok a jövőben központi kezelésű előirányzatként kerülnek megtervezésre. A módosítás ezen változás jogszabályi alapját teremti meg. A javaslat továbbá ezen előirányzatok esetében is lehetővé teszi az Áht. 36. § (4a) bekezdése szerinti éven túli kötelezettségvállalást.
Emellett a javaslat a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a kormányzati igazgatás tisztségviselőire vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kiegészíti az Áht.-nak a költségvetési támogatások nyújtásával összefüggő összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek megfelelően nem lehet költségvetési támogatás kedvezményezettje kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos.
A javaslat pontosítja a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások jogosulatlan igénybevétele és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén – az önkormányzatok kérelme alapján – alkalmazandó részletfizetés szabályait.
A javaslat lehetővé teszi, hogy támogatási jogviszonyban kedvezményezett lehessen az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az a vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott.
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Modern Városok Program megvalósításáról szóló kormányrendelet alapján a megyei jogú városok mellett megyei önkormányzatok is kedvezményezettjei legyenek a Modern Városok Program keretében nyújtott támogatásoknak. A javaslat továbbá pontosítja a települési önkormányzatok által beszedett gépjárműadó Kincstár általi ellenőrzésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.
A módosítás emellett jogtechnikai és szövegpontosításokat fogalmaz meg.
A 82. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyezi a beruházás-ösztönzési célú költségvetési kiadás, valamint a nagyvállalati beruházási támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás tekintetében azt a lehetőséget, hogy ezen előirányzatokról előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesíthető legyen.
A módosítás a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében hatályon kívül helyezi az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos, az Áht. új 31/A. §-ába áthelyezett rendelkezéseket.
A módosítás továbbá pontosítja az Áht.-nak a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalásra vonatozó szabályát, megteremtve az összhangot a kötelezettségvállalásra vonatkozó azon alapvető szabállyal, miszerint tárgyévi előirányzat terhére csak oly módon vállalható kötelezettség, hogy az abból származó valamennyi kifizetés tárgyév december 31-éig megtörténik.
A § továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A 83. §-hoz
A javaslat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányul.
A 84. §-hoz
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás alkalmazásából származó adóelőny – ugyanazon magánszemélyt érintő – többszöröződését zárja ki az új rendelkezés. Ennek eljárási szabályaként az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: NAV) a magánszemély kisadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha nyilvántartásában az adott magánszemély kisadózóként már szerepel.
A 85. §-hoz
Az (1) és (2) bekezdéshez: A rendelkezés 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettséget ír elő abban az esetben, amikor a kisadózó vállalkozás a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől szerez bevételt. A rendelkezés egyaránt vonatkozik a belföldről és külföldről származó bevételekre. Ha a bevétel juttatója az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizető, az adó fizetésére kötelezett személy a magyar kifizető. Ha a bevétel külföldi kifizetőtől érkezik (a javaslat ilyenként definiálja a külföldi illetőségű jogi személyt és egyéb szervezetet), akkor a kisadózó vállalkozásnak kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót.
Ugyancsak 40 százalékos mértékű adó terheli az ugyanazon kifizetőtől (külföldi kifizetőtől) származó azon bevételt, amely a tárgyévben az év elejétől összesítve meghaladja a 3 millió forintot. Ha a bevétel juttatója az Art. szerinti kifizető, a 40 százalékos adó őt terheli. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azon összeget, amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozási viszony alapján kötelezett a 40 százalékos mértékű adóra. Nem kell számításba venni továbbá azt az összeget sem, amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozás számára, valamint azt az összeget, amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak. Mentesül továbbá az a kifizetés is a 40 százalékos mértékű adó alól, amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak. Ha a bevétel külföldi kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kisadózó vállalkozás. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a külföldi kifizetővel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony alapján kötelezett a 40 százalékos adó megfizetésére.
Az előzőekben említett, 40 százalékos mértékű adókötelezettség alá eső bevételeket a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni.
Nem mentesül a tételes adó megfizetése alól a kisadózó vállalkozás, ha a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6) bekezdése (12 millió forintos értékhatár átlépése), (6b) bekezdése (külföldi kifizetővel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony) vagy (6d) bekezdése (külföldi kifizetőtől származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel) alapján százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett.
A (3) bekezdéshez: Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi iroda tagjaként tevékenységet végző ügyvéd számára is biztosítja a tevékenység szüneteltetésének jogát. Indokolt annak biztosítása, hogy az ügyvéd is – más, tevékenységét szüneteltető kisadózóhoz hasonlóan – erre az időszakra mentesülhessen a tételes adó megfizetése alól.
A (4) bekezdéshez: A kisadózó egyéni vállalkozó a tevékenység szüneteltetése alatt mentesül a tételesadó fizetési kötelezettség alól. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói nyilvántartást 2020. július 1-jétől nem a Belügyminisztérium, hanem a NAV vezeti, ezért ezen időponttól a NAV-hoz kell megtenni a vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést. Miután a jövőben ezen információ hivatalból a NAV rendelkezésére áll, ezért a szüneteltetést nem kell bejelenteni az adóhatóság részére. A kötelezettség módosítását is a NAV végzi majd el. A kisadózó egyéni vállalkozónak ugyanakkor azt be kell jelentenie, ha a szünetelés ideje alatt vállalkozói tevékenységet végez.
A 86. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: Ha a kisadózó vállalkozás a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi kifizetőtől szerez bevételt, vagy külföldi kifizetőtől 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, és előzőek miatt 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, úgy az adóévről szóló bevallásában – havonkénti és kifizetőnkénti bontásban – számot kell adnia az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá a bevételt juttató személy nevéről és címéről.
A (2) bekezdéshez: A hatályos szabályozás értelmében a kisadózó vállalkozás az általa elkészített nyilatkozatban vagy bevallásban köteles adatot szolgáltatni azon személyekről (azok nevéről és címéről), akik/amelyek a naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttattak a kisadózó vállalkozás részére. A jövőben ez az adatszolgáltatás tartalmazni fogja a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatást nyújtó személyeket (kifizetőket, külföldi kifizetőket) is. A rendelkezés kiegészül azzal, hogy az adatszolgáltatás során nemcsak azt a bevételt kell figyelmen kívül hagyni, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki, hanem azt is, amelyről költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.
A (3) bekezdéshez: Új előírás, hogy a kisadózó vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő magyar kifizetőről, továbbá az általa juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről.
A 87. §-hoz
A rendelkezés a kifizetők és a kisadózók adatszolgáltatás és tájékoztatási kötelezettségét szabályozza újra.
A kifizetőnek a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére, ha a kisadózó vállalkozásnak a naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat. Az adatszolgáltatásnak nem kell tartalmaznia azt a bevételt, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költség elszámolására alkalmas más bizonylatot állított ki.
A rendelkezés előírja, hogy a kisadózó köteles tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatba lépő vállalkozást kisadózói jogállása fennállásáról, továbbá megszűnéséről, illetve újrakeletkezéséről.
A 40 százalékos mértékű adóval terhelt bevétel-juttatásokkal összefüggésben az Art. szerinti kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
A 88. §-hoz
A 84–87. §-ban foglalt módosítások miatt feleslegessé vált rendelkezések elhagyása, illetve új átmeneti rendelkezések beiktatása Katv.-be.
Amennyiben az „egyetlen jogviszony” kritérium 2021. január 1-jén nem teljesül, az állami adó- és vámhatóság az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből. Egy további átmeneti rendelkezés azt rögzíti, hogy a 2021 előtt keletkezett és a módosítás hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokban a kisadózónak 2021. január 15-éig kell tájékoztatást adnia a kifizető részére a kisadózói jogállásáról.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (7) bekezdése tételesen felsorolja azokat a tevékenységi köröket, amellyel foglalkozó kisadózó jogállást választott adóalanyok mentesülnek a tételes adó megfizetése alól 2020. márciustól júniusig terjedő időszakban. Ez az átmeneti szabály rögzíti, hogy a mentességgel érintett adóalanyok esetében a Katv. 8. § (6) bekezdésében meghatározott 12 millió forintos értékhatárt nem kell csökkenteni azokra a hónapokra tekintettel, amelyre vonatkozóan a tételes adót nem fizették meg.
A 89. §-hoz és a 90. §-hoz
A Magyar Posta Zrt. a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban. Posta tv.) 18. § (1) bekezdésében 2020. december 31. napjáig kijelölt egyetemes postai szolgáltató. Az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy egyes jelenleg hiányzó fogalmak és azok definíciói jogszabályi szinten kerüljenek rögzítésre akként, hogy a fogalmak tartalmának alapjául részben a postaszakmai gyakorlat, részben az Európai Bizottság 2013/154/EU Bizottsági Határozatában szereplő fogalmak szolgálnak, utóbbi ugyanis rögzíti a szerződéses logisztika fogalmát: az ellátási láncban történő továbbítási folyamat azon része, amely során – a fogyasztói igények kielégítése céljából – megtervezik, megvalósítják és ellenőrzik az áruk, szolgáltatások és a kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a kiindulóponttól a fogyasztási helyre való eljuttatását.
A módosítás pontosítja a kézbesítés fogalmát akként, hogy azt összhangba hozza a Posta tv. 2. § 33. pontjával és 4. § e) pontjával, figyelemmel arra, hogy a postai szolgáltató postai közreműködőt is bevonhat a kézbesítési tevékenységbe. A módosítás a Posta tv. fogalmait kiegészíti a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkció fogalmak definíciójával. A logisztikai szolgáltatás definíciója az Európai Bizottság által meghatározott szerződéses logisztika fogalommal összhangban került kialakításra, azzal, hogy logisztikai szolgáltatásnak nemcsak a postai küldemények továbbítását célzó tevékenységek összessége minősül, hanem a folyamat egyes elemeit alkotó résztevékenységek egyaránt. A nem postai funkciót a postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek jelentik. Ide tartoznak különösen, de nem kizárólagosan a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások. A módosítás nem taxatív jelleggel meghatározza a küldeményrendezési szolgáltatások körét is.
Tekintettel arra, hogy a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkciónak minősülő tevékenység postai szolgáltatás keretén kívüli ellátása nem minősül postai szolgáltatásnak, így az e tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezet sem minősül postai szolgáltatónak, ebből következően pedig a Posta tv. piacralépési és piacelhagyási szabályai (pl. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz történő szolgáltatás-bejelentés, illetve nyilvántartásba vétel) sem alkalmazandók. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ugyancsak tartalmaz fogalom meghatározásokat, amelyek a Kbt. alkalmazása vonatkozásában, a Kbt. 13. §-a szerinti bizottsági határozatok tartalmával összhangban értelemszerűen irányadóak.
A nem postai funkciónak minősülő tevékenységek olyan postaszolgálat-irányítási szolgáltatások, amelyek lényege, hogy a postai szolgáltató által történő küldemény felvételt megelőző vagy azt követő szolgáltatást (pl. adatrögzítés, küldeményrendezés) jelentenek. Az esetben tehát, amikor valamely postai szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet nem postai funkciónak minősülő tevékenységet lát el, e tevékenysége a postai szolgáltatási szerződés megkötésére nem terjed ki. Ez esetben is a postai szolgáltató (az általa rendelkezésre bocsátott IT rendszer útján) végzi a postai szolgáltatás felvételét (amely a postai küldemény postai hálózatba kerülését jelenti) – vagyis a postai szolgáltatási szerződés megkötését –, amelyet megelőz a nem postai funkciónak minősülő adatrögzítés és amelyet követ a szintén nem postai funkciónak minősülő küldeményrendező szolgáltatás.
A postai küldemény felvétele tehát ilyen esetben a postai szolgáltatási szerződést megkötő postai szolgáltató és a nem postai szolgáltatóként eljáró, nem postai funkciónak minősülő tevékenységet nyújtó személy vagy szervezet közös megállapodása alapján az utóbbi által biztosított helyen kerül az általa ellátott és postai szolgáltatásnak (felvételnek) nem minősülő adatrögzítést követően a postai szolgáltató hálózatába, ilyen módon a postai szolgáltató IT rendszere útján kibocsátott felvételi elismeréssel jön létre a postai szolgáltatási szerződés. A felvett küldeményeket ezt követően a nem postai szolgáltatóként eljáró, nem postai funkciónak minősülő tevékenységet nyújtó személy vagy szervezet rendezi mindaddig, míg a postai szolgáltató azokat be nem gyűjti, illetve folytatja a postai szolgáltatás teljesítéseként a feldolgozási, szállítási és kézbesítési tevékenységelemek elvégzését is.
A 91. §-hoz
A módosítás megteremti összhangot a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény és az új Tbj.-vel módosított Kenyt. között.
A 92. §-hoz
A javaslat az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat elnevezését Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerre változtatja, mivel az előirányzat forrásainak jövőbeni felhasználási céljait az új elnevezés jobban tükrözi.
Az új Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseinek teljesíthetősége érdekében a felhasználási szabályok jelenlegi formájának érdemi átalakítása szükséges 2021-től. Ezzel összefüggésben megkezdődik a Modernizációs Alap forrásainak felhasználási szabályaihoz történő igazítás, így a felhasználás az energetikai rendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló fejlesztések megvalósítására irányul.
A 93. §-hoz
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításának alapvető célja, hogy megvalósítsa az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a COVID-19 járványügyi helyzet miatti módosítását.
A 94. §-hoz
A javaslat megteremti az összhangot a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és az új Tbj.-vel módosított Kenyt. között.
A 95. §-hoz és a 96. §-hoz
A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény rendelkezik arról, hogy a megyei hatókörű városi múzeumok alapleltárában és jogszabály szerinti külön nyilvántartásában szereplő kulturális javak az intézmények vagyonkezelésébe kerülnek. A módosítás a Szépművészeti Múzeumtól a tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésébe került gipsz szobormásolat gyűjtemény 563 tételét egykori vagyonkezelőjéhez visszaadva, az antikvitástól reneszánszig ívelő gipszmásolat-gyűjtemény újraegyesítését szolgálja.
Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról szóló 1397/2013. (VII. 2.) Korm. határozat alapján a komáromi Csillag Erőd – látogatóbarát, az oktatásban is felhasználható módon – mutatja be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat-gyűjteményét.
A fejlesztés eredményeként létrejövő Csillag Erőd Gipszmásolat Múzeum országos jelentőségű lesz és Közép-Európában is kiemelkedőnek számít majd az ott bemutatásra kerülő antik, középkori és reneszánsz gipszmásolat gyűjtemény.
A Szépművészeti Múzeum egykori szobrászattörténeti gipszmásolat-gyűjteménye alapjait – antik szobrok másolatainak beszerzésével – a Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc teremtette meg a 19. század végén. Megalapítása után a Szépművészeti Múzeum is folytatta ezt a kezdeményezést az ókori, középkori és reneszánsz emlékek öntvényeinek gyűjtésével, ugyanakkor az eredeti műtárgyak számának gyarapodása és kiállításuk erősödő igénye e másolati gyűjteményrészeket háttérbe szorította.
A másolatok bemutatása érdekében a gyűjtemény egyes részei hosszabb-rövidebb távra átadásra kerültek más múzeumoknak.
A gipsz szobormásolatok a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény alapján a tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésébe kerültek.
A Csillag Erőd Gipszmásolat Múzeum koncepciója megkívánja, hogy a gyűjtemény ismét a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerüljön, de ehhez – a fenti törvényi kijelölés miatt – szükséges a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosítása, amely az érintett 563 tételes gyűjteményrész vagyonkezelőjének – a Kuny Domokos Múzeum helyett – a Szépművészeti Múzeumot jelöli ki.
A törvénymódosítás lehetővé teszi a jelenleg eltérő vagyonkezelői háttérrel rendelkező gyűjtemény újraegyesítését.
A 97. §-hoz
A javaslat a közbeszerzésekről szóló törvényben szövegpontosítást fogalmaz meg. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott eljárások tapasztalatai alapján a rendezvényszervezési feladatokkal szükségképpen együtt járnak, azoktól nem választhatók el a szervezetfejlesztési feladatok. A módosítás célja, hogy a Hivatal, mint központi beszerző szerv ezekre az eljárásokra is egyértelmű felhatalmazást kapjon.
A 98. §–100. §-hoz, a 119. §-hoz, a 120. §-hoz és a 128. §-hoz
A szálláshely-szolgáltatónak a bejelentkezéssel kapcsolatos adatszolgáltatási tevékenységének részletszabályait tartalmazza.
A módosítás – a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény törvényjavaslattal megállapított 6/B. alcíme szerinti szabályozási tartalomhoz kapcsolódóan – pontosítja a tárhelyszolgáltatással összefüggésben a Kormány által az annak végrehajtásához megalkotandó rendelkezésekhez szükséges felhatalmazást.
A 101. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a termékegység definícióját.
A 102. §-hoz és a 103. §-hoz
A módosítás célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék háromhavi összegét meghaladó tartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon, így ha adózó egészségügyi szolgáltatási járulék befizetést teljesít, azt az új Tbj. szerint nyilvántartott kötelezettségekre számoljuk el. A módosítási javaslat megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét, hatósági átvezetés, a visszatartási jog gyakorlása esetén is.
A 104. §-hoz és a 105. §-hoz
Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015. január 1-jén kezdte meg működését az általános forgalmi adó adónemben tapasztalt csalások elleni fellépés egyik eszközeként. Az európai uniós jognak való megfelelés követelménye miatt szükség volt az EKAER szabályok újragondolására, amely során az elmúlt öt éves ellenőrzési tapasztalatokat is figyelembe vette a jogalkotó. A módosítások célja az EKAER hatékonyságának megtartása, növelése oly módon, hogy az jobban illeszkedjen az európai uniós jogrendszerbe, és jobban megfeleljen az arányosság követelményének. Ennek érdekében 2021. január 1-jétől az EKAER bejelentési kötelezettség már csak a megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó kockázatos termékekre fog vonatkozni. A hatályos joggyakorlat megváltoztatása nem kívánatos cél, így szükséges annak rögzítése, hogy az új kötelezett jogelődje esetében csak a bejelentési kötelezettség körében megtett bejelentéseket kell figyelembe venni – akárcsak a hatályos eljárásrendben.
A 106. §-hoz
Az új Tbj. rendszeréhez kapcsolódó módosítás, mely szerint az állami adó- és vámhatóság a szociálisan rászoruló adósok adatairól tájékoztatja a járási hivatalt, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátásból ne essen ki az, aki szociálisan rászorult.
A 107. §-hoz
A mulasztási bírság szabályok módosításának célja a könnyebb áttekinthetőség és kezelhetőség megteremtése. A módosítások révén egyértelművé válik a szankcionálandó adózói magatartás, valamint a csökkennek az adminisztrációs terhek az adóhatóság oldalán. Tekintettel arra, hogy az EKAER-szám egy adott termékegységet azonosít egy feladó-egycímzett-egy útvonal-egy gépjármű tekintetében, a módosítás egyértelműsíti, hogy az adott mulasztás az adott termékegységhez kapcsolódik. Pontosításra kerül, hogy a termékek bruttó tömegének pontatlanul történő megadása hogyan bírságolandó. Új bírságolási tényállási elemként jelenik meg a termékek értékének hibásan történő megadása. Mind a két bírságolandó tényállás célja a csalárd adózói magatartások visszatartása. Abban az esetben, ha az adózó más adatok tekintetében hibázik, az adóhatóság az általános szabályok szerint jár el.
Az adózónak lehetősége van a mulasztási bírság alól mentesülni, ha igazolja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható.
A 108. §-hoz
Az EKAER bejelentési kötelezettség szűkítése okán megszűnik a kockázatos és nem kockázatos termékkörök megkülönböztetése, csak a korábban kockázatosnak ítélt termékekkel összefüggésben merül fel 2021-től a bejelentési kötelezettség, amelynek megfelelően szükséges a felhatalmazó rendelkezés módosítása is.
A 109. §-hoz
Az új átmeneti rendelkezés alapján a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell majd azt az előírást, amely szerint abban az esetben is lehet önellenőrzést, illetve visszatérítési igényt benyújtani az adóhatósághoz, ha az Európai Unió Bírósága az adókötelezettséget, illetve az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály irányelvbe ütköző voltát állapítja meg. Az adóhatóság előtt folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az Európai Unió Bíróságának (EUB) a C-13/18. (Sole-Mizo) és C-126/18. (Dalmandi) egyesített előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletében foglaltak alapján módosított kamatmértéket.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) a C-13/18. (Sole-Mizo) és C-126/18. (Dalmandi) egyesített előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletében foglaltak alapján módosított kamatmérték a további perek elkerülése érdekében a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó lesz. Ugyanakkor az Európai Unió Bíróságának döntései alapján indokolt azokban az ügyekben is biztosítani a kamatkorrekció lehetőségét, amelyek esetében az adóhatóság az adózói kamatigényt a korábbi szabályok szerint teljesítette. Ennek érdekében szükséges az átmeneti rendelkezés kiegészítése, amely alapján a módosítás hatályba lépésétől számítottan fél év áll az adózók rendelkezésére a kamatkülönbözet irányi kérelem benyújtására, és e kérelmet az elévülésre tekintet nélkül el kell bírálni.
A 110. §-hoz
Az EKAER-t érintő, koncepcionális módosítások szükségessé teszik olyan átmeneti szabályok megalkotását, amelyek előírják, hogy az új kötelezett meghatározásakor figyelembe kell venni az új kötelezett által a jelen módosító törvény hatálybalépését megelőzően, valamint a jogelődje által a módosítás hatálybalépését megelőzően tett bejelentéseket és önkéntes bejelentéseket is.
A bejelentés alatt érteni kell az önkéntes bejelentést is, ezért ezen fordulat külön szerepeltetése nem indokolt. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az önkéntes bejelentések teljes körűen figyelmen kívül maradnak, csupán azt, hogy a (9) és (10) bekezdésnek megfelelően fognak viselkedni, tehát a (9) bekezdés szempontjából továbbra is értékelendőek, azonban a (10) bekezdés szempontjából továbbra sem.
A 111. §-hoz
A § szövegcserés módosítást fogalmaz meg az új Tbj. hatálybalépésével összefüggésben, továbbá a javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alap 2021. január 1-jei névváltozásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában.
A 4. pontban szereplő pontosító jellegű szövegcserés módosítással egyértelművé válik, hogy abban az esetben is lehessen önellenőrzést, illetve visszatérítési igényt benyújtani az adóhatósághoz, ha az Európai Unió Bírósága az adókötelezettséget, illetve az adófizetési kötelezettséget megállapító jogszabály irányelvbe ütköző voltát állapítja meg. Erre egy Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban, vagy előzetes döntéshozatali eljárásban kerülhet sor. Az előzetes döntéshozatali eljárások és ítéletek természetükből adódóan ugyan nem közvetlenül állapítják meg a nemzeti jogszabály uniós jogba ütközését (ahogy egy Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban hozott ítéletben lenne), hanem formálisan az uniós jogot értelmezi a Bíróság és ezért csak közvetve (de lényegében ugyanolyan joghatással) következhet belőle az vizsgált nemzeti jogszabály uniós joggal ellentétes volta. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéleteket a tagállami bíróságoknak figyelembe kell venniük, és az uniós joggal ellenétesnek bizonyult nemzeti jogszabályt nem alkalmazhatják. A tagállamokra irányadó lojális együttműködés elve alapján pedig a jogalkotónak is meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, hogy a jogellenességet kiküszöbölje (ami egyúttal saját érdeke is, hiszen a bíróságok előtt már nem tudja érvényesíteni az uniós joggal ellentétesnek bizonyult jogszabályt). Ugyancsak az ítélkezési gyakorlatból adódik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletben foglalt, uniós jogi rendelkezésre vonatkozó értelmezés visszaható hatályú, ami azzal a hatással jár, hogy az így értelmezett uniós jogi normával ellentétesnek talált nemzeti jogszabály is elfogadására visszamenőlegesen alkalmazhatatlanná válik (az igényérvényesítést ugyanakkor az elévülés, illetve adott esetben igényérvényesítési határidő korlátozhatja). A Bíróság kivételesen korlátozhatja az ítélet hatályát jövőbeli jelleggel. A módosítás ezen döntéseknek az adóhatóság előtti érvényesítését segíti elő. A módosítást a folyamatban lévő eljárásokat is érinteni fogja.
Az 5. pontban szereplő szövegcserés módosítás az Európai Unió Bíróságának a C-13/18. (Sole-Mizo) és C-126/18. (Dalmandi) egyesített előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletében (kamatszámítás uniós joggal ellentétesen visszatartott ÁFA kapcsán) foglalt megállapítások alapján szükségessé vált az Art-ban szabályozott kamatszámításra vonatkozó szabályok módosítása. Az ítélet szerint a jegybanki alapkamattal megegyező kamatmérték a piaci hitelkamatlábaknál alacsonyabb, ezért uniós jogba ütközik; a fizetendő kamat céljára figyelemmel (az uniós jogba ütközően visszatartott adóból eredően az adóalany pénzügyi veszteségeinek ellentételezése) a piacon a gazdasági szereplők által elérhető hitelintézeti kamatlábaknak megfelelő kamatmérték elfogadható. Ennek az elvárásnak a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértéke megfelel.
A 112. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. mellékletének módosítása az új Tbj. hatálybalépése miatt szükséges, továbbá a módosítással kikerülnek azok az adatok a törvény szövegéből, amelyeket 2019. január 1-jétől már nem kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
A 113. §-hoz
A javaslat szerint hatályát veszítik az Art.-ból a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés bevallására és megfizetésének határnapjáról szóló rendelkezések, valamint a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítésre hivatkozó szövegrész a végső adó megfizetésének, illetve a túlfizetés visszaigénylésének határnapjára vonatkozó szabályban.
A 114. §-hoz
A módosítás célja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék hat havi összegét meghaladó tartozással összefüggő eljárás, amennyire lehetséges, elkerülhetővé váljon, így ha adózó egészségügyi szolgáltatási járulék befizetést teljesít, azt az új Tbj. szerint nyilvántartott kötelezettségekre számoljuk el. A módosítási javaslat megteremti a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék privilegizált elszámolási helyzetét, hatósági átvezetés, végrehajtás és a visszatartási jog gyakorlása esetén is.
A 115. §-hoz
A új Tbj. szerint a NAV a természetes személyt tájékoztató levéllel értesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségéről, melynek alapja az egészségbiztosítási szerv adatszolgáltatása. A tájékoztatással egyidejűleg megtörténik a kötelezettség előírása is az adófolyószámlán. Ennek megfelelően az új Tbj. szerinti egészségbiztosítási szerv által küldött adatszolgáltatással bővül az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szerinti végrehajtható okiratok köre.
A 116. §-hoz
A módosítás lehetőséget biztosít az MNV Zrt. részére, hogy a vagyonelkobzás foganatosítása során foglalt ingóságok tekintetében is nyilatkozzék, hogy azok tulajdonjogára tart igényt vagy az eljárás során befolyt vételárára. Ezt követően a vagyonelkobzással érintett ingatlanokon túl, ingóság esetében is azt szem előtt tartva dönthet az állam képviseletében eljáró vagyonkezelő, hogy a vagyonelkobzásról szóló döntés az állam számára mind nagyobb haszonnal járjon.
A módosítás rendezi azt a kérdést is, hogy az adóhatóságnak milyen módon kell birtokba adnia a lefoglalt dolgokat az állami vagyonkezelő részére.
A 117. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A 118. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A 121–123. §-hoz
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása értelmében a jövőben az államtitkári és a közigazgatási államtitkári és a helyettes államtitkári tisztség összeférhetetlen a miniszteri biztosi tisztséggel. A javaslat alapján az új összeférhetetlenségi szabály csak a rendelkezés hatálybalépését követő kinevezésekre terjed ki.
A 124. §-hoz
A javaslat a szakmai felsővezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt módosítja annak érdekében, hogy a szakmai felsővezető alapítvány kuratóriumának a tagja lehessen.
A 125. §-hoz
A javaslat az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosításával pontosítja a beruházási tartalék felhasználásának szabályait.
A 126. §-hoz és a 127. §-hoz
A javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alap 2021. január 1-jei névváltozásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában. Emellett a módosító javaslat pontosítja a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) egyik belső hivatkozását ezzel elősegítve az Szkt. jogalkotás szakmai követelményeinek való maradéktalan megfelelését, valamint a jogrendszer egységének megőrzése érdekében egyrészt a közvetítői eljárás útjára tereli a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos jogvitát, másrészt a köznevelési jogszabályok változásával kialakuló helyzethez igazítja az Szkt.-nek a pedagógus előmeneteli rendszerben önkéntes elhatározás alapján résztvevő oktatókra vonatkozó rendelkezését.
A 129. §-hoz
A rendelkezés beiktatására azért van szükség, hogy rendezze a Magyarországon élő, de lakóhelyet bejelenteni nem tudó magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának helyzetét.
A 130. §-hoz
Minden munkaviszonyban a társadalombiztosítási járulék alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 30 százaléka. A módosítás célja, hogy amennyiben a járulékalapot képező jövedelemből nem vonható le a járulékkötelezettség, úgy ezt a munkáltató viselje, azaz a foglalkoztató fizesse meg a járulékfizetési alsó határ és a járulékalapot képező jövedelem közötti különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség teljesítését kizárólag az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során kell a biztosított személy által teljesítettnek tekinteni.
A 131. §-hoz
Új szabályozás lépne életbe, amely az egészségügyi szolgáltatási járulék havi és a napi összegét egy inflációt követő automatizmussal határozná meg. Az így megállapított járulék mértékeket a NAV honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzétenné.
A 132. §-hoz
A rendelkezés módosítása valamennyi eljáró szerv [Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK), NAV)] részére megteremti annak lehetőségét, hogy a lakcím adatokra vonatkozóan információt kérjen az azt nyilvántartó szervtől. Továbbá egyértelművé teszi, hogy a hivatalból történő egészségügyi szolgáltatási járulék előírása esetén a NEAK végzi el a belföldiség vizsgálatát.
A 133. §-hoz
A rendelkezés pontosításra kerül azzal, hogy a NAV a NEAK adatátadását követő 8 napon belül tájékoztatja a fizetési kötelezettségről az érintettet.
A 134. §-hoz
Megteremti annak jogalapját a rendelkezés, hogy a NEAK létrehozza és a bejegyezze az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket az állami adóhatóságtól érkező jelzést követően.
Azon eljárás kerül rögzítésre, amely tisztázza, hogy amennyiben a fizetési kötelezettség előírását vitatja az érintett személy, úgy milyen eljárásrend lefolytatására kerül sor.
Továbbá rögzítésre kerül az is, hogy ezen eljárások és a kapcsolódó jogorvoslati eljárások jogerős lezárásáig a 46. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából az egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást figyelmen kívül kell hagyni.
Továbbá annak érdekében, hogy a fizetésre kötelezett természetes személynek lehetősége legyen az utólag megállapított, a havi összeg hatszorosát meghaladó mértékű járulék megfizetésére úgy, hogy az ne eredményezze azonnal a TAJ szám érvénytelenségét, szükséges szabályozni az utólag megállapított fizetési kötelezettség külön esedékességét, ennek pótlását szolgálja a további új rendelkezések beiktatása.
A 135. §-hoz
A szabályozás pontosításra kerül, továbbá kiegészül azzal a rendelkezéssel, amely egyértelművé teszi, hogy az érintett személy TAJ száma mikor válik ismételten érvényessé.
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában akkor válik érvénytelenné, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének a hatszorosát (a korábbi háromszoros összeg helyett).
Továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) jogalap nélkül igénybe vett ellátásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban módosításra kerül az előírás, így ha a természetes személy a jogalap nélküli ellátás megfizetésére kötelező határozat alapján az igénybe vett ellátás összegét nem téríti meg, akkor az adóhatóság a NEAK elektronikus úton benyújtott megkeresésére a tartozást az adózó részére automatikusan előírja és végrehajtja.
A 136. §-hoz
A Tbj. 59. § (3) bekezdése szerinti, a jogosulatlan ellátásokat igénybe vevőkre vonatkozó NAV felé teljesítendő adatszolgáltatását a NEAK adóazonosító jel alapján nem tudja megküldeni, tekintve, hogy nyilvántartásait a vonatkozó jogszabályok alapján TAJ számon vezeti.
A 137. §-hoz
Az adatátadásra vonatkozó rendelkezések pontosítása annak érdekében, hogy az adóhatóság a fizetési kötelezettség kezdő időpontját meg tudja határozni.
A 138. §-hoz
Pontosításra kerül, hogy kizárólag az egészségügyi szolgáltatásra kötelezett belföldi személy részére szükséges értesítést küldenie a NAV-nak. Továbbá a rendelkezés pontosítja, hogy a NAV-nak a részére előírt 8 napon belüli fizetési kötelezettség előírására vonatkozó rendelkezést a NEAK elektronikus adatátadást követően kell teljesítenie.
Az Ebtv. jogalap nélkül igénybe vett ellátásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban módosításra kerül az előírás, így ha a természetes személy a jogalap nélküli ellátás megfizetésére kötelező határozat alapján az igénybe vett ellátás összegét nem téríti meg, akkor az adóhatóság a NEAK elektronikus úton benyújtott megkeresésére a tartozást az adózó részére automatikusan előírja és végrehajtja.
Pontosításra kerülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történő bejelentkezéses szabályai.
A 139. §-hoz
Új rendelkezés kerül beiktatásra, amely rögzíti azon adatok körét, melyeket a NEAK adatszolgáltatás útján az állami adó- és vámhatóságnak küld meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében.
Új rendelkezés rendezi, hogy a 71. § (2) bekezdése szerinti bejelentkezés esetén a NEAK adatszolgáltatása arra is kiterjed, hogy az érintett természetes személy az egészségbiztosítási nyilvántartásban szerepel.
A 140. §-hoz
Eljárási szabály pontosítása a 105. § módosításával összefüggésben.
A 141. §-hoz
Az elévülési időre vonatkozó eljárás pontosítása a jogalkalmazó szervek számára előírt feladatok végrehajthatósága érdekében. Továbbá abban az esetben, ha biztosításának nem kellett volna fennállnia és a biztosított vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfizetés történt, akkor attól függően, hogy az ellátásra való jogosultsága megállapítható, akkor ezen időszak szolgálati időként történő elismerésére jogosult, ha nem akkor a Nyugdíjbiztosítási Alap javára befizetett járulékok visszaigényelésére jogosult.
A 142. §-hoz
A módosítás a régi Tbj. 44/A–44/C. §-a szerint indult (piros lámpás) ügyek esetében alkalmazandó eljárásra vonatkozó átmeneti rendelkezést pótolja. A rendelkezés alapján a 2020. július 1-je előtt indult eljárásokat a régi Tbj. szerint kell rendezni.
A 143. §-hoz
Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a korábbi törvény alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésből származó tartozás összegét e törvény alkalmazásakor nem kell figyelembe venni.
Továbbá átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy amennyiben e törvény hatályba lépését követően kerül sor az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapítására és annak kezdő időpontja e törvény hatályba lépését megelőző nap, akkor milyen módon kell a vonatkozó törvényeket alkalmazni.
A rendelkezés lehetőséget termet arra, hogy 2020. július 1-jét követően a NAV azon természetes személyek részére is előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyilvántartsa ezen személyi kört, akik a régi Tbj. szerint tettek bejelentést a NAV-hoz.
A Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni és ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet főszabály szerint kell megállapítani.
A 144. §-hoz
Szövegpontosítások a tanulószerződéses tanulók esetében irányadó átmeneti szabályokkal összefüggésben.
A 145. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések.
A 147. §-hoz
Tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült királyságnak ún. rendezetlen kilépésére nem kerül sor, és ezen szabályok helyébe más rendelkezések lépnek, hatályon kívül kell helyezni a rendezetlen kilépéssel kapcsolatos eltérő hatályba léptető rendelkezéseket.
A 150. §-hoz
A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
A 151. §-hoz
A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.
A 152. §-hoz
A § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A 2. melléklethez
Az Art. 1. mellékletének módosítása az új Tbj. hatálybalépése miatt szükséges, továbbá a módosítással kikerülnek azok az adatok a törvény szövegéből, amelyeket 2019. január 1-jétől már nem kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás