8/2020. (XII. 18.) GVH utasítás

1. § (1) Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) által a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott személyek (a továbbiakban: munkatárs) egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzése követelményeinek megvalósítása módját.

(2) Az utasítás rendelkezéseit a Hivatalban ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony vagy egyetemi szakmai gyakorlat keretében szakmai tapasztalatszerzés céljából munkát végző természetes személyre is alkalmazni kell; ahol az utasítás munkatársat említ, azon az ilyen személyt is érteni kell.

2. § A Hivatal tevékenysége munkavédelmi szempontból a III. veszélyességi osztályba tartozik.

3. § (1) A Hivatal munkavédelmi tevékenységének felügyeletéről, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáról és ellenőrzéséről az elnök gondoskodik.

(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés veszélyeztetése esetén – a veszély elhárítása érdekében – az utasítás hatálya alá tartozó személyek tekintetében az elnök a normatív utasításoktól eltérhet.

4. § (1) Az Mvt. 57. §-ában meghatározott feladatok ellátására a Hivatal legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkabiztonsági tanácsadót foglalkoztat polgári jogi szerződés alapján, külső szolgáltatás útján.

(2) A Hivatal munkavédelmi tevékenységét – a munkabiztonsági tanácsadóval való folyamatos kapcsolattartás útján – a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője mint munkavédelmi megbízott koordinálja.

5. § A munkabiztonsági tanácsadó foglalkoztatására irányuló polgári jogi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alapján a munkabiztonsági tanácsadó – az Mvt. 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –

6. § A munkavédelmi megbízott feladatai:

7. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője

(2) A munkatárs alkoholszondás vizsgálatát csak az elnök rendelheti el.

8. § (1) A Hivatalban egy fő munkavédelmi képviselőt kell választani.

(2) A munkavédelmi képviselő nevét és elérhetőségét az intraneten közzé kell tenni.

(3) A munkavédelmi képviselő az Mvt. 72. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságainak gyakorlása során keletkező észrevételeiről tájékoztatja az elnököt és a munkavédelmi megbízottat.

9. § (1) A munkavédelmi megbízott és a munkabiztonsági tanácsadó mint szemlebizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal munkavédelmi szemlét tart a Hivatal munkaterületén.

(2) A munkavédelmi szemle során feltárt hiányosságokat a szemlebizottság jegyzőkönyvben rögzítik. A feltárt hiányosságok megszüntetése iránt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője intézkedik, vagy megkeresi az épület üzemeltetőjének illetékes munkatársát.

(3) A munkavédelmi szemle időpontjáról a munkavédelmi megbízott előzetesen értesíti a munkavédelmi képviselőt, aki a szemlén részt vehet.

(4) A munkavédelmi szemle során feltárt hiányosságok megszüntetésére a munkavédelmi megbízott intézkedik.

10. § (1) A munkatárs a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart az önálló szervezeti egység vezetőjének jelenti.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője a tudomására jutott rendellenességet, illetve az egészséges és biztonságos munkavégzést veszélyeztető körülményekkel kapcsolatos bejelentést haladéktalanul közli a munkavédelmi megbízottal és az elnökkel, értesíti arról az érintetteket, és közvetlen veszély esetén leállítja a munkavégzést, valamint a munkatársak nem megfelelő magatartásából eredő veszély esetén megteszi a szükséges vezetői intézkedéseket.

(3) Az észlelt rendellenességet, illetve az egészséges és biztonságos munkavégzést veszélyeztető körülményt a munkavédelmi megbízott – a munkabiztonsági tanácsadó közreműködésével – kivizsgálja, és a megszüntetés érdekében szükséges intézkedésekre javaslatot tesz az elnök részére.

11. § (1) A munkavédelmi megbízott úgy szervezi meg a munkatárs munkavédelmi oktatását, hogy arra az Mvt. 55. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időpontban sor kerülhessen.

(2) Az Mvt. 55. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott körülményre tekintettel rendkívüli munkavédelmi oktatást az elnök rendel el.

(3) A munkavédelmi oktatás elvégzését a munkatárs a munkavédelmi oktatási naplóban aláírásával igazolja.

12. § (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatára a Hivatal szerződést köt foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatóval. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató elérhetőségeit az intraneten naprakészen közzé kell tenni.

(2) A munkaköri alkalmasság vizsgálatával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátását a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda koordinálja, ennek keretében a szükséges vizsgálatokról naprakész nyilvántartást vezet, és megszervezi azok lebonyolítását.

(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti munkatárs a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által biztosított vizsgálati időpontban köteles a munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni. A vizsgálatra vonatkozóan az időpont-egyeztetést a munkatárs végzi, a vizsgálati időpontról tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét.

(4) Ha a munkaköri alkalmassági vizsgálatot végző orvos a munkaköri alkalmasság megítélése érdekében további vizsgálatot rendel el, azon a munkatárs köteles rész venni.

(5) A munkaköri alkalmassági vizsgálat és a (4) bekezdés szerint elrendelt vizsgálat a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. § c) pontja, illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában kötelező orvosi vizsgálatnak minősül, amelynek tartamára a munkatárs mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és a munkából való távolmaradása igazoltnak tekintendő.

13. § (1) Az előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra történő beutalást a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 14. számú melléklete szerinti Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatvány kitöltésével a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda végzi.

(2) A beutalót a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda a munkatársnak adja át, és felhívja arra, hogy a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésének jogszabályból következően szükséges időpontjára figyelemmel a lehető legkorábbi időpontra egyeztessen vizsgálati időpontot. A munkatárs köteles a vizsgálatra kapott időpontban – a keresőképtelenség esetét kivéve – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál megjelenni.

(3) A munkaköri alkalmassági vizsgálatról kiállított, a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 12. számú melléklete szerinti Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény elnevezésű nyomtatványt a munkatárs a vizsgálatot követően haladéktalanul leadja a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán.

14. § (1) Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat gyakorisága szempontjából a munkatársak – a gépkocsivezetők kivételével – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 5. számú melléklete alapján fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységet végeznek. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot a gépkocsivezetők esetében is évente el kell végezni.

(2) Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat esetében a beutalót a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda legkésőbb a megelőző munkaköri alkalmassági vélemény lejárta előtt két héttel átadja a munkatársnak.

(3) Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kezdeményezéséről és annak okáról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda írásban értesíti a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót és a munkatársat, és az utóbbit a beutaló átadásával egyidejűleg felhívja arra is, hogy a vizsgálatra a birtokában lévő orvosi leletet, zárójelentést vigye magával.

(4) Ha az időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton a munkatárs nem alkalmas minősítést kapott, ezt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda haladéktalanul jelzi a munkatárs szervezeti egysége vezetőjének, aki a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda bevonásával megvizsgálja a munkatárs más álláshelyre történő áthelyezésének lehetőségét.

15. § (1) A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet [a továbbiakban: 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet] szerinti szem- és látásvizsgálat elvégzését a Hivatal a 12. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében biztosítja.

(2) Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alkalmazásában – a gépkocsivezetői álláshelyet kivéve – a Hivatalnál betöltött minden álláshely képernyős munkakörnek minősül.

16. § (1) Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §-a szerinti esetben a Hivatal a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igazolása alapján 30 000 forint erejéig megtéríti a munkatárs számára a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg árát. Nem jogosult e juttatásra az 1. § (2) bekezdése szerinti ösztöndíjas foglalkoztatott és szakmai gyakorlaton lévő hallgató.

(2) A szemüveget a munkatárs készíttetheti el, a számviteli törvénynek megfelelő számla ellenében, amelyen fel kell tüntetni a Hivatal nevét, székhelyét, továbbá a „képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg” megjelölést.

(3)¹ A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által kiállított igazolást és a (2) bekezdés szerinti számlát a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán kell leadni. A számlát a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda megküldi a Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Irodának az (1) bekezdés szerinti költségtérítés átutalása céljából.

(4)² A Költségvetési, Vagyongazdálkodási és Kontrolling Iroda az adott hónap 10-éig részére megküldött igénylések tekintetében az adott hónap 15. napjáig, az ezt követően beérkezett igénylések tekintetében pedig a következő hónap 15. napjáig intézkedik a költségtérítések számfejtéséről és az érintett munkatárs által az illetménykifizetésre választott fizetési számlára történő átutalásról.

(5) A munkatárs az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre jogviszonyának fennállása alatt évente legfeljebb egy alkalommal jogosult akkor, ha a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján az általa használt szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez már nem megfelelő, és azt cserélni szükséges.

17. § A Hivatal székhelyén munkát végző irodai munkatársak részére egyéni védőeszköz juttatása nem szükséges. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés veszélyeztetése esetén – a veszély elhárítása és az alkalmazottak egészségének megóvása érdekében – az elnök egyéni védőeszköz juttatásáról dönthet.

18. § A mosdókban és a tisztálkodási helyeken a tisztálkodási eszközök és szerek folyamatos rendelkezésre állásáról a Hivatal a létesítmény üzemeltetőjével kötött szerződés útján gondoskodik.

19. § (1) A Hivatalban az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeinek biztosításáról, így az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált anyagok és eszközök azonnali pótlásáról a munkavédelmi megbízott gondoskodik.

(2) Az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani.

(3) A munkavédelmi megbízott az intraneten és a Hivatal épületében kifüggesztve folyamatosan közzéteszi az elsősegélynyújtó helyeket, és – az érintettek igazolt bejelentése alapján – azon munkatársak nevét, akik elsősegélynyújtó képzésen vettek részt vagy ilyen képzettséggel rendelkeznek, és vállalják, hogy rosszullét, eszméletvesztés esetén – szükség esetén a mentők kiérkezéséig – elsősegélyt nyújtanak.

(4) A Hivatal a (3) bekezdésben említett elsősegélynyújtás érdekében az ezt vállaló munkatársak részére rendszeres elsősegélynyújtó képzést szervez.

20. § (1) A helyszínen tartózkodó bármely munkatárs haladéktalanul intézkedik a munkabaleset sérültjének ellátásáról, a munkavédelmi megbízott bevonásával a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosa vagy a mentőszolgálat kihívásáról, valamint a helyszín biztosításáról.

(2) A munkavédelmi megbízott a munkabalesetről értesíti a munkabiztonsági tanácsadót.

(3) A súlyos munkabaleset Mvt. 64. § (5) bekezdése szerinti bejelentését a munkavédelmi megbízott végzi. A telefonon tett bejelentést 72 órán belül írásban meg kell ismételni.

21. § (1) A munkabaleset Mvt. 64. §-a szerinti kivizsgálását a munkavédelmi megbízott és a munkabiztonsági tanácsadó, szükség szerint a munkavédelmi képviselő, valamint külső szakértők bevonásával végzi. A kivizsgálás eredményét az elnök hagyja jóvá.

(2) A kivizsgálás eredményét a munkavédelmi megbízott baleseti nyilvántartási naplóban rögzíti.

(3) Munkaképtelenséggel járó munkabaleset esetén a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a. számú melléklete szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkabiztonsági tanácsadó készíti el. Ha felmerül, hogy a baleset hátterében egészségügyi ok is szerepelhetett, a kivizsgálásba a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót is be kell vonni, és a munkabaleseti jegyzőkönyvet az őt képviselő orvossal is alá kell íratni.

22. § (1) A távmunkavégzés vagy otthoni munkavégzés céljára használt, a Hivatal által biztosított számítástechnikai és mobil munkaeszközök munkavédelmi szempontú előzetes engedélyezését az Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője végzi.

(2) A távmunkavégzés helyszínén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek ellenőrzését – a törvényi előírásoknak megfelelően – a munkavédelmi megbízott végzi. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkatárs, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

(3) Otthoni munkavégzés esetén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkatársnak az otthoni munkavégzés időszaka alatt folyamatosan biztosítania kell.

(4) Amennyiben a munkavállalót otthonában vagy a távmunkavégzésre kijelölt helyen a munkavégzés során munkabaleset éri, úgy erről haladéktalanul – lehetőség szerint rövid úton – köteles közvetlen vezetőjét és a munkavédelmi megbízottat értesíteni. A baleset helyszíne addig nem változtatható meg, amíg arról fényképfelvétel nem készül. A munkabaleset kivizsgálása során a 21. § szerint kell eljárni.

23. § A Hivatal épületében külső vállalkozó által végzett munka tekintetében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétét a munkavédelmi megbízott ellenőrzi, egyeztet a szerződés alapján szervezett munkavégzés keretében munkát végző természetes személyek szakmai felügyeletét ellátó vezetővel, és felhívja a figyelmet a Hivatal területén történő munkavégzés szabályaira és veszélyeire.

24. § (1) Tilos egyedül munkát végezni és végeztetni a következő munkahelyeken:

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységről előzetesen értesíteni kell a munkavédelmi megbízottat.

(3) A külföldi kiküldetés elrendelése során az elrendelőnek vizsgálnia kell, hogy a célország egészségügyi és járványhelyzetére tekintettel a kiküldetés mekkora kockázatot jelent a kiküldött egészségére, és meg kell tennie a kiküldetéssel járó egészségügyi kockázatok minimalizálásához szükséges intézkedéseket.

25. § (1) Ez az utasítás 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2)³