2020. évi VIII. törvény indokolás
2020. évi VIII. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Szervezete között létrejövő, az Egyesült Nemzetek Terrorizmus Ellenes Hivatala regionális programtámogató irodájának Budapesten történő felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi VIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogszabályhoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.
Jelen törvény célja a Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Szervezete között létrejövő, az Egyesült Nemzetek Terrorizmus Ellenes Hivatala regionális programtámogató irodájának Budapesten történő felállításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kihirdetése.
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alapján nemzetközi szerződésnek minősül, ezért kötelező hatályának elismerésére az Nsztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdésére tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében erre felhatalmazást ad.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a törvénytervezet e szakasza rögzíti a belső jogba transzformált Megállapodás hiteles angol- és magyar nyelvű szövegét.
Mindkét szöveg egyaránt hiteles. A szövegek közti eltérés esetén az angol szöveg irányadó. Ezért a törvény a Megállapodásnak mind a hiteles angol nyelvű, mind pedig a hiteles magyar nyelvű szövegét kihirdeti.
A Megállapodás I. cikke a Megállapodásban foglalt gyakran használt fogalmak meghatározását tartalmazza.
II. cikke előírja, hogy a Kormány az Iroda és az ahhoz rendelt UNOCT személyzet, valamint bármilyen más UNOCT személyzet részére legalább olyan kedvező elbánást biztosítson, mint amilyenben az Ország területén jelenlévő többi kormányközi vagy nemzetközi szervezet vagy ENSZ ügynökség, alap vagy program, illetve személyzetük részesül.
III. cikke rendelkezik a Kormány és a UNOCT közötti együttműködés általános kereteiről, IV. cikke az Iroda személyzetének a UNOCT által történő kinevezéséről szól.
V. cikke meghatározza, hogy a UNOCT tulajdona, pénzeszköze (ideértve értékpapír, arany, valuta tartását, felhasználását, szabad átutalását) és vagyontárgyai, valamint személyzete tekintetében az az Egyezmény megfelelő rendelkezéseit alkalmazza, ugyanakkor a Kormány hozzájárul a UNOCT és annak személyzete számára olyan kiegészítő kiváltságok és mentességek nyújtásához is, amelyek szükségesek lehetnek az Irodára ruházott feladatok végrehajtásához. A Megállapodás VI–VIII. cikkei részletes, mindazonáltal nem kimerítő jellegű rendelkezéseket tartalmaz e vonatkozásban, továbbá a cikk meghatározza a UNOCT küldöttségek tagjai, illetve a UNOCT irodához hivatalos ügyben meghívottak számára biztosítandó kiváltságok és mentességek körét is [a VIII. cikk tartalmának megfelelően, ide nem értve annak (2) bekezdése h), j), m) és n) pontjaiban foglaltakat.]
VI. cikke kimondja a UNOCT tulajdonának, pénzeszközeinek, vagyontárgyainak mentességét a joghatóság minden formája, illetve a végrehajtás alól és az Irodavezető hozzájárulásától függően teszi lehetővé az Ország területén hatósági jogkörrel felruházott személy az Irodába hivatali feladat ellátása végett történő belépését is. Ezenfelül a UNOCT mentes a működtetéssel és tranzakciókkal kapcsolatos adók és illetékek, valamint a hivatali munkához szükséges beszerzésekre kivethető és általában kivetésre kerülő jövedéki adók, forgalmi adók, (ennek biztosítása adó visszatérítés formájában történik a diplomáciai képviseletekre és azok tagjaira irányadó szabályok szerint) díjak és egyéb közvetett adók alól.
A VII. cikk értelmében a UNOCT-nek küldött, illetve UNOCT által küldött hivatalos közlések és levelezések, kiadványok, álló- és mozgóképek, videó, film-és hangfelvételek – legalább más kormányt, illetve annak diplomáciai képviseletét, nemzetközi, kormányközi szervezetet megillető nemzeti elbánás szerint – sérthetetlenek és a Kormány nem alkalmaz semmilyen cenzúrát a közlések és a levelezés tekintetében. Továbbá a UNOCT-nek joga van rejtjel alkalmazására, valamint arra, hogy levelezést és más hivatalos anyagokat olyan futárok útján vagy lepecsételt poggyászban továbbítson, illetve kapjon meg, amelyek a diplomáciai futárokkal és a diplomáciai poggyásszal azonos kiváltságokat és mentességeket élveznek.
A Megállapodás VIII. cikke a fentiek szerint a UNOCT tisztviselőinek, míg a IX. cikk a helyben szerződtetett és órabérben foglalkoztatott személyzetnek a jogállására, továbbá XI. cikke a kiküldött szakértők jogállására vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket. X. cikke rögzíti, hogy a UNOCT, UNOCT tisztviselők és az egyéb, az ENSZ társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozó UNOCT személyzet (amennyiben van) mentesül a magyar társadalombiztosítási rendszer által előírt hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.
XII. cikke rendelkezik arról, hogy a UNOCT a Külgazdasági és Külügyminisztériummal a UNOCT tisztviselők nevét, valamint e személyek státuszának változásait ismerteti.
A Megállapodás XIII. cikke rögzíti, hogy a UNOCT személyzetét a kiváltságok és mentességek az Egyesült Nemzetek Szervezete és a UNOCT érdekében és nem az érintett egyének előnyben részesítése céljából illetik meg és a UNOCT az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése, a rendőrhatósági szabályok tiszteletben tartása érdekében mindenkor köteles együttműködni az illetékes magyar hatóságokkal. Ennek fényében minden olyan esetben, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkára azon a véleményen van, hogy a mentesség akadályozná az igazságszolgáltatás menetét és arról az Egyesült Nemzetek Szervezete és a UNOCT érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani, joga és kötelessége lemondani a UNOCT személyzet tagjainak mentességéről.
A Megállapodás XIV. cikke rendelkezik arról, hogy a Kormány elismeri és elfogadja az ENSZ által a UNOCT tisztviselők részére kiállított utazási igazolványt (laissez-passer), mint útlevéllel egyenértékű, érvényes úti okmányt. Mindamellett az ilyen utazási igazolvánnyal rendelkező személyek vízumkérelmei a lehető leggyorsabb elbírálásban részesülnek, továbbá a Kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy megkönnyítse az Irodába hivatalosan meghívott személyek Országba való belépését, tartózkodását, valamint onnan való távozását, tekintet nélkül a meghívottak állampolgárságára.
A XV. cikke biztosítja, hogy a Kormány vagy a UNOCT kezdeményezésére a Megállapodás végrehajtását segítő egy vagy több kiegészítő megállapodás jöhessen létre, illetve azok közös megegyezéssel módosíthatók legyenek.
A Megállapodás XVI. cikke a felek közötti vitarendezésre irányadó részletes rendelkezéseket tartalmazza, miszerint a Megállapodásban meghatározott kivételekkel a viták tárgyalások útján vagy bármely más, egyeztetett vitarendezési módon oldandók meg. Egyébiránt azokat a végső döntés meghozatala érdekében bármelyik fél kérésére be kell nyújtani három olyan választottbíróból álló bíróság elé, akik közül kettőt a két Fél jelöl, majd az így kijelölt választottbíró kijelöl egy harmadikat, aki az elnök.
Összhangban a Megállapodás XVII. cikkében foglaltakkal a Megállapodás az utolsó értesítés kézhezvételétől számított tizenötödik (15.) naptári napon lép hatályba és tizenöt (15) évig marad hatályban. A Megállapodás hatálya tizenöt (15) év elteltével további tíz (10) éves periódusokra meghosszabbodik, abban az esetben, ha a Felek fel nem mondják e Cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Amennyiben az egyik Fél írásban értesíti a másik Felet a Megállapodás felmondásáról hozott döntéséről, azt követően két (2) évvel a Megállapodás és az annak alapján létrejött kiegészítő megállapodások hatályukat veszítik, azokat a rendelkezéseket ide nem értve, amelyek a UNOCT-nek az Irodában végzett tevékenysége rendezett megszüntetését, valamint tulajdona elidegenítését szabályozzák.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabály hatálybalépésnek naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.
Az 5. §-hoz
A Megállapodás végrehajtására a törvény a külpolitikáért felelős minisztert jelöli ki.
Az 1. melléklethez
A Megállapodás magyar nyelvű hiteles szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
A 2. melléklethez
A Megállapodás angol nyelvű hiteles szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás