8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet indokolás
8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet indokolás
az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020. (VI. 26.) MvM rendelethez
2020.07.04.
A rendelet tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXIV. törvény megteremtette az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) törvényi alapjait az abban kezelhető adatok rögzítésével, valamint felhatalmazást adott az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszternek, hogy rendelettel állapítsa meg a Nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat. Ezek a törvényi rendelkezések 2019. december 31-én léptek hatályba, innentől kezdve kell a Nyilvántartásnak betöltenie a jogalkotói szándéknak megfelelő feladatát.
A Nyilvántartás jelentősége abban áll, hogy egy mindenki által hozzáférhető, kereshető adatbázist biztosít, amelyből – megfelelő feltöltöttség esetén – bárki megtudhatja, hogy adott építészeti szerzői mű vonatkozásában kinek milyen jogai állnak fenn a művön. Az egyre jobban kiteljesedő Nyilvántartás egyre inkább be tudja majd tölteni a neki szánt szerepet: egy-egy mű szerzőjének kutatását, illetve egy esetleges jogvita esetén a szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos bizonyítást leegyszerűsíteni és megkönnyíteni.
A Nyilvántartásba az adatok alapvetően kétféleképpen kerülnek. Egyrészt, a fent említett törvénymódosítás következtében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/B. § (1) bekezdése kötelezően előírja az építtető és a tervező számára, hogy közös nyilatkozatban a Nyilvántartás részére átadják az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának vagy tulajdonosainak a törvény által meghatározott adatait. A szerzői vagyoni jogok tisztázása ebben a fázisban már meg kellett, hogy történjen, mivel az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja a tervezési szerződés kötelező elemei között tartalmazza a szerződéssel érintett építészeti-műszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezést. Ez tehát egy kötelező alkalmazása a Nyilvántartásnak. Másrészt a rendelet hatálybalépése előtt kötött tervezési szerződés esetében lehetőség van önkéntes adatfeltöltésre a Nyilvántartásba.
A kétféle adatfeltöltés között az a különbség – azon túl, hogy az egyik kötelező, a másik pedig önkéntes –, hogy a kötelező feltöltés a felek egyetértésén alapszik. Az egyik fél belép a Nyilvántartásba, és az ott található adatlapon megadja azokat az adatokat, amelyek az ő részéről megadhatóak. Ez a saját személyes adatain túl az építészeti szerzői műre vonatkozó adatokat is jelenti. Ezt követően a másik fél is belép, és szintén megadja a rá vonatkozó adatokat, majd jóváhagyja az egyik fél által kitöltött adatokat. Több nyilatkozattételre jogosult személy esetében – amely abban az esetben állhat fenn, ha a tervezési szerződésben több tervező vagy több építtető szerepel (itt tehát nem alvállalkozókról van szó) – a nyilatkozattételre jogosult személyek meghatalmazottat jelölnek ki maguk közül, aki a Nyilvántartásban a nevükben eljár. Ezzel a konszenzussal jön létre a nyilatkozat a Nyilvántartásban.
Az önkéntes nyilatkozat megtétele során ilyen konszenzust a jogszabály nem követel meg, mivel az esetek jelentős részében aránytalan nehézséget okozna az eredeti szerződő felek (vagy azok jogutódjainak) felkutatása. Így a nyilatkozat megtételéhez ebben az esetben elegendő csak az egyik személy. Később úgyis minden esetben lehetőség van a nyilatkozatban foglaltak korrigálására, ezért ez kezelhetetlen problémákat nem fog okozni. Hogy mégis minél kevesebb visszaélés vagy tévedés történhessen, a jogszabály megköveteli az önkéntesen nyilatkozó szerzői jogi jogosulttól, hogy a nyilatkozattal együtt feltöltsön egy vagy több olyan dokumentumot, amely a szerzői vagyoni joga fennállását valószínűsíti. Ez lehet például tervpecsétet tartalmazó tervlap, aláírólap, személyes és üzleti titkot tartalmazó adatoktól megfosztott szerződés, egy újságcikk vagy bármi ilyesmi. Az üzemeltető a feltöltött dokumentumok valódiságát nem ellenőrzi, azt viszont igen, hogy az nehogy adatvédelmi szabályokat, üzleti vagy banktitkot sértsen. Mint egyéb szerzői joghoz kötődő nyilvántartások esetében, a szerzői jogi védelem itt sem a Nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik. Az a szerzői művet alkotásától fogva megilleti. A Nyilvántartás az esetleges vitás ügyek egyszerűbb eldöntését szolgálja.
A Nyilvántartás üzemeltetője mindkét nyilatkozattípus esetében vizsgálja, hogy a nyilatkozattal érintett építészeti alkotás nem tartozik-e a nemzeti tervvagyon körébe. A nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti alkotások felett az állam rendelkezik a szerzői vagyoni jogokkal, és ezek vonatkozásában az üzemeltető a tulajdonosi joggyakorló. Ezeken tehát más személynek vagyoni jogai nem állhatnak fenn. Ezért a rendelet rögzíti, hogy ha az üzemeltető vizsgálata megállapítja, hogy az építészeti alkotás a nemzeti tervvagyon körébe tartozik, az üzemeltető visszautasítja a nyilatkozat nyilvánosságra hozatalát, és a nyilatkozatot tevők egyidejű tájékoztatása mellett törli a nyilvántartásból.
A rendelet szabályozza a Nyilvántartás adataihoz történő hozzáférést is. A törvényi rendelkezések értelmében a Nyilvántartás tartalmaz
a) mindenki számára hozzáférhető adatokat (a szerző neve és kamarai azonosítója, amennyiben nem tiltotta meg neve feltüntetését, valamint a szerzői vagyoni jogosult neve és a jogszerzés módja),
b) olyan adatokat, amelyek mindenki számára hozzáférhetők ugyan, de külön kérni kell őket az üzemeltetőtől (a szerzői vagyoni jogosult telefonszáma és e-mail-címe), valamint
c) kizárólag az üzemeltető által hozzáférhető adatokat (a nyilatkozattevő központi azonosítási ügynök azonosítója, neve, jogállása, a szerzői vagyoni jogosult lakcíme vagy székhelye, természetes személy esetében anyja neve, születési helye és ideje, személyazonosító igazolványának típusa és száma, nem természetes személy esetében cégjegyzékszáma vagy a bírósági nyilvántartásba vétel adatai, a kamarai azonosító).
Ezen kívül maga a rendelet is meghatároz közlendő adatokat vagy feltölthető dokumentumokat, amihez hozzáférési szabályokat is fűz:
d) az építmény helyrajzi számához, címéhez, a nyilatkozattételre jogosult személy által a jogszabályban meghatározottakon túl szükségesnek tartott és közölt egyéb adatokhoz, valamint az önkéntes nyilatkozat alátámasztására feltöltött dokumentumokhoz bárki hozzáférhet,
e) a közös nyilatkozat megtétele során a nyilatkozattételre jogosult személyek által feltöltött, a szerzőséget vagy a szerzői jogi jogosultságot alátámasztó dokumentumokhoz kizárólag a feltöltő férhet hozzá.
A Nyilvántartás üzemeltetője az állami tulajdonban álló Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Az üzemeltetőnek a Nyilvántartás vezetésén túl feladata lesz a Nyilvántartással kapcsolatban felmerült panaszok kezelése. Amennyiben az üzemeltetőnek a Nyilvántartás adataival kapcsolatos eljárásával összefüggésben merül fel kifogás, abban bármely szerző vagy szerzői vagyoni jogosult kérelmére az építészeti szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által kijelölt állami vezető dönt.
Más a helyzet akkor, ha a vita tárgya nem a Nyilvántartás vezetése, hanem az abban lévő adatok helyessége. Ezekben a szerzői jogot érintő kérdésekben csak a bíróság dönthet, ezért amennyiben vita merül fel, a vonatkozó adatlaphoz felkerül a „vitatott” megjegyzés annak érdekében, hogy aki a Nyilvántartásból adatokhoz akar jutni, értesüljön róla, hogy ebben az esetben nem elég a Nyilvántartás adataira támaszkodnia. A nyilatkozattételre jogosult felek megállapodása vagy a vitát eldöntő bírósági ítélet alapján a rendelet előírásai szerint az adatlap korrigálásra kerül.
A Nyilvántartással kapcsolatos minden eljárás díjtalan: mivel nem hatósági eljárás, ezért illeték nem kérhető, igazgatási szolgáltatási díjat pedig a jogalkotó nem kíván meghatározni.
A Nyilvántartás informatikai kidolgozásáig átmeneti szabályok lesznek érvényben. Eszerint a Nyilvántartásba a nyilatkozatokat az üzemeltető honlapján elérhető – a későbbi elektronikus alkalmazás adataival mindenben megegyező – formanyomtatványon, papír alapon kell benyújtani. Ehhez személyesen be kell menni az üzemeltető székhelyére, mert csak így tudja minden kétséget kizáróan ellenőrizni a nyilatkozni jogosult személyazonosságát. A benyújtáskor megbízás útján is el lehet járni. Természetesen a papír alapon benyújtott nyilatkozatok alapján is működni fog az adatszolgáltatás, de az átmeneti időszakban ezt minden esetben kérelmezni kell.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás