2020. évi LXXXI. törvény indokolás
2020. évi LXXXI. törvény indokolás
az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
Az elmúlt évek folyamán hazánk számos sikeres kiemelkedő nemzetközi sporteseménynek adott otthont. Emellett Magyarország valamely városa szinte havonta szervez valamilyen hazai vagy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó nemzetközi sporteseményt.
A törvény az elmúlt évek sportesemény pályázási és rendezési tapasztalatai alapján a feladatok- és forrásallokálás rendszerének hatékonyabb megvalósulását célozza. A sportesemények és sportdiplomáciai rendezvények általános jelleggel kettő nagyobb csoportba különíthetőek el. Egyfelől, nevesítendőek azok az ismétlődő jelleggel megrendezendő sportesemények, amelyek a gyakoriság okán igényelnek önálló feladatellátást, -struktúrát és szakember állományt. Másfelől e csoporttól minőségében elkülönülnek a számszerűen kevesebb, azonban kifejezetten speciális szaktudást és sportszakmai és sportdiplomáciai jártasságot igénylő azon események, amelyek megrendezése világviszonylatban is unikális jellegű, és mérföldkőként szolgálnak – nemcsak egy-egy nemzet – hanem egy sportág történetében.
E két feladatcsoport eltérő szabályozási igényét és az elmúlt évek sportesemény pályázási és szervezési feladatait felismerve a törvény kiemeli az állami támogatással megrendezendő, kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sporteseményeket, és állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezéséért felelős miniszter feladatkörébe utalja. Ezen események kulcsfontosságú jelentőséggel bírnak Magyarország és Budapest pozícionálása és népszerűsítése, hazánk sportdiplomáciai kapcsolatainak fejlesztése, a pozitív gazdasági és turisztikai hatások elősegítése tekintetében.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) módosítását illetően szükséges a megfelelő felkészülési idő biztosítása.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján, a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre válaszul szükséges, szem előtt tartva egyben a bürokráciacsökkentéshez kapcsolódó kormányzati célokat is.
A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény) a jogalkotó az alapítványi vagyonkezelés új formáját hozta létre. A vagyonkezelő alapítvány a Ptk.-ban szabályozott alapítvány sajátos típusa, amely az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. A törvény a vagyonkezelő alapítvány két típusát különbözteti meg: a közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a vagyonkezelő magánalapítványt (vagyis a nem közérdekű vagyonkezelő alapítványt).
A hivatkozott külön törvényi szabályozás hatálybalépése óta felmerült gyakorlati igények indokolttá tették a vagyonkezelő magánalapítványokra vonatkozó szabályok módosítását. E módosítások homlokterében ekként alapvetően az alapítói magánautonómia kiszélesítésére irányuló törekvések állnak, ennek megfelelően a törvény módosításainak többsége a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását nem érinti.
A módosítás elsődleges célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, oly módon azonban, hogy az alapítványi céloknak megfelelő működés garanciái továbbra is érvényesülhessenek. A jogalkotó e módosítással tovább kívánja bővíteni az alapító rendelkezési szabadságát, elsősorban a vagyonkezelő magánalapítvány szervezeti struktúrájának kialakítása körében. Ehhez kapcsolódóan a jogalkotó lehetőséget kíván teremteni a vagyonkezelő magánalapítvány alapítója számára, hogy az őt megillető alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízza, az alapítói jogok jogosultjaként maga helyett az alapítványi vagyonellenőrt jelölje ki. Az alapítványi szervezet kialakítását érintő további lehetőségként a javaslat azt is biztosítja, hogy ha az alapítványi vagyonellenőr alapítói jogokat nem gyakorol, úgy az alapító a felügyelőbizottság létesítését mellőzze. Ebben az esetben ennek feladat- és hatáskörét is lényegében az alapítványi vagyonellenőr látja el, hiszen a vagyonkezelő magánalapítványnál ilyen esetben csak az ügyvezető szervként eljáró (adott esetben az alapítói jogokat is gyakorló) kuratórium, valamint az alapítványi tevékenység törvényességét és az alapítványi vagyongazdálkodás alapító okiratban meghatározott céloknak való megfelelését felügyelő alapítványi vagyonellenőr működik (állandó könyvvizsgáló megbízása természetesen ebben az esetben is kötelező).
A módosítás e rendelkezésekkel párhuzamosan mindkét típusba tartozó vagyonkezelő alapítvány tekintetében lehetővé teszi az alapító – alapító okiratba foglalt – olyan rendelkezését is, amelynek eredményeként a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az őt megillető alapítói jogok átszállnak az alapítványra. Ebben az esetben az alapítói jogokat az alapító értelemszerűen csak haláláig, jogutód nélküli megszűnéséig vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezéséig gyakorolhatja.
A 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság előkészítése során a Kormány – a gazdaságosság elvét szem előtt tartva − elállt a veszprémi beruházás megvalósításától, ugyanakkor döntött a debreceni helyszín támogatásáról. A törvény e döntésnek megfelelően kívánja módosítani a 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvényt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1–2. §
A módosítás célja a nemzetközi sportszövetség fogalmának olyan pontosítása, amelynek nyomán a – sportágában nemzetközi szinten a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.), valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat ellátó – GAISF tagjának minősülő sportszövetség, a GAISF megfigyelői státusszal rendelkező sportszövetség, a GAISF szándéknyilatkozata alapján az azt követő 180 napon belül GAISF taggá vagy GAISF megfigyelővé váló sportszövetség is nemzetközi sportszövetségnek minősüljön a hazai szabályozás értelmében. A módosítás javaslatot tesz továbbá arra is, hogy a rendelkezésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az ott meghatározott sportszövetségi kör kontinentális szövetségei is a nemzetközi sportszövetség fogalmának hatálya alá essenek.
3. §
A sporttal kapcsolatos állami feladatok tekintetében nevesítésre kerül a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események állami támogatásával kapcsolatos állami feladat is.
4. §
A rendelkezés a Kormány sporttal kapcsolatos feladatait pontosítja, kiegészítve azt a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezethez tartozó a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatására szolgáló előirányzatból nyújtott támogatások felhasználása és elosztása részletes szabályainak meghatározásával.
A rendelkezések a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésével kapcsolatban rendszeresen felmerülő garanciavállalások és a megkötendő rendezési szerződések tekintetében rendezik a hatáskörre és képviseletre vonatkozó kérdéseket.
5. §
A rendelkezés a sportpolitikáért felelős miniszter kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményektől független feladatait egyértelműsíti.
A rendelkezés a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésének támogatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokkal, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével, valamint a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszafizettetésével kapcsolatos feladatait rögzíti.
6–7. §
A rendelkezés a támogatás forrásainak és igénybevételének feltételeit pontosítja akként, hogy az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős minisztérium fejezethez tartozó, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben foglaltakat is alkalmazni rendeli.
A szakasz – a sportpolitikáért felelős miniszter mellett – nevesíti a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős minisztert is az állami sportcélú támogatás nyújtása, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, folyósítása és a támogatással való elszámolás ellenőrzése során felmerülő adatkezeléssel kapcsolatosan. Az adótitok igénylésére – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdés i) pontjával összhangban kerül sor.
8. §
A szakasz felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
9. §
A szakasz egyértelműsíti, hogy a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket érintően biztosítandó állami sportcélú támogatás esetében az Stv. 57. § (2) bekezdés k) alpontjában írt követelmények nem alkalmazandók.
10–13. §
A módosítás az egységes kormányzati üzemeltetés megvalósítása érdekében rögzíti, hogy a cégnyilvántartás, mint a nemzeti adatvagyon szempontjából kiemelt nyilvántartás is az egységes kormányzati felhőben kerül üzemeltetésre. A javaslat alapján a Kormány rendeletben határozza meg, hogy a Kormányzati Adatközpont mely szolgáltatásait köteles a cégnyilvántartás igénybevenni.
A módosítás 11. §-a érdemi változást nem hordoz, hanem egyértelműsíti, hogy a közfeladatellátók részére a céginformációs szolgálat pontosan milyen céginformációt biztosít.
Ezen túlmenően a módosítás azt is garantálja, hogy az arra jogosult közfeladatot ellátó szervek a közfeladat ellátásuk érdekében a nemzeti adatvagyon részét képező valamennyi cégadathoz ingyenesen hozzájussanak, függetlenül attól, hogy az egyedi tanúsítvánnyal vagy a központi kormányzati szolgáltatás buszon keresztül történik.
14. §
A kisajátítási törvény 4. § (1) szerint a 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:
A 2. § d) pontja szerinti célból, valamint terület- és településrendezés céljából, ha a kérelemben megjelölt építmény, fejlesztési cél (a továbbiakban: cél) a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szerepel, a cél megvalósítása az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről (a beruházás jellege, anyagi terhei vagy a létesítmény megvalósítójának jogszabályi kijelölése miatt) nem várható el, továbbá a cél rendeltetése, jellege miatt – a környező építmények, ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítására vagy jellegére is figyelemmel – a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna.
A jogszabályhely tehát taxatíve felsorolja, hogy a terület- és településrendezés céljából történő kisajátítás során melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte esetén lehetséges a kisajátítás.
Ezen dokumentumok között nem szerepel a Kormány területrendezési szabályokat megállapító rendelete, annak ellenére, hogy az utóbbi években számos törvény lehetővé tette a Kormány számára konkrét területre vonatkozóan sajátos területrendezési előírások meghatározását [pl. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 4. § (3a) bekezdése, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 11/B. § (1) bekezdés a) pontja]. Ezért az ilyen kormányrendeletekkel érintett területeken lévő ingatlanok kisajátíthatósága érdekében szükséges a dokumentumok körét a Kormány területrendezési szabályokat megállapító rendeletével kiegészíteni.
15. §
A kisajátítási törvény módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
16. §
A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány a 73. § (1) bekezdése szerinti fenntartói irányítást a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény 2. §-a szerinti tevékenységére tekintettel, a vagyonkezelés céljának megfelelően gyakorolja.
17. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 267. §-a tartalmazza a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény tényállását. A bűncselekmény elkövetési magatartása az adatnak az adatkezelő részére való hozzáférhetetlenné tétele. Ez azt feltételezi, hogy az elkövető az adatot birtokolja, és ebben a helyzetben végleg vagy átmenetileg megakadályozza az adat kezelésében az arra jogosultat.
A Javaslat az adatok mellett magának az állami nyilvántartásnak a fokozottabb védelmét is biztosítani kívánja azzal, hogy az információs rendszer vagy adat megsértése tényállás [ld. Btk. 423. § (2) bekezdés a) pontja] mintájára a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás működésének akadályozását is büntetni rendeli. Ez a kiegészítés azt is rendezi, amikor az adatállomány, az adatok tényleges sérelme nélkül válik érdemben hozzáférhetetlenné.
A Javaslat új minősített eseteket is bevezet, egyrészt a jogtalan haszonszerzési célból történő elkövetést. Emellett a hatályos szabályozás a fokozott érdeksérelmet a jelentős érdeksérelem megjelenítésével írja le. Elképzelhető azonban ezt meghaladó, fokozott érdeksérelemként meghatározni, amikor a cselekmény következtében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt valamennyi adat az adatkezelő részére tartósan hozzáférhetetlenné válik.
18–20. §
A módosítás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) értelmező rendelkezésének pontosítására irányul annak érdekében, hogy megteremtse az összhangot a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben foglaltakkal. A módosítás értelmében a vagyonkezelő alapítványok nem minősülnek klasszikus ajánlatkérőnek a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy döntéseiket kizárólag gazdasági, hatékonysági szempontok vezérlik. Ez az elv jelenik meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvény módosításában is, amely kimondja, hogy a vagyonkezelő alapítványok gazdálkodása versenykörülmények között, a piaci verseny feltételei mellett történik, a tevékenység végzése kifejezetten nyereségorientáltan történik.
21. §
A Tvtv. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
22. §
A megfelelő felkészülési idő biztosítása, valamint a kidolgozás alatt álló szabályozási irányok jelenlegi képlékenységére tekintettel szükséges törvényi szinten rögzíteni, hogy állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv és e szervezetek együtt, vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek az általuk kihelyezett vagy kihelyeztetett reklámok esetében a meghosszabbításra kerülő moratórium idejével megegyező időtartamban jogosultak eltérni a reklám, a reklámhordozó méretére, a reklámhordozót tartó berendezésre, valamint az elhelyezés technológiájára vonatkozó szabályoktól.
23. §
A Tvtv. 15. § (3) bekezdésében, valamint 15/B. § (2) bekezdésében meghatározott moratórium meghosszabbításáról rendelkezik a megfelelő felkészülési idő biztosítása céljából.
24. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján, a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre válaszul szükséges az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása, amely összhangot teremt a jogalkotó azon szándékával, hogy a bürökráciacsökkentéssel elérni kívánt cél megvalósuljon. A módosítást követően a határidők betartása hatékonyabb ügyintézést eredményez.
25. §
A szakasz a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Budapest törvény) módosítja annyiban, hogy – a duplikáció elkerülése érdekében – kiveszi a kiemelt nemzetközi sportesemény fogalmat, amelynek meghatározására az Stv.-ben kerül sor, illetve ennek megfelelően pontosítja a Budapest törvényt is.
26. §
A Javaslat abban az esetben is feljogosítja a vagyonkezelő alapítványt a javára rendelt vagyonnak a tőkeminimumon felüli, az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott része teljesítésének követelésére, ha az alapítói jogok gyakorlása nem a kuratóriumot, hanem – amiként arra a Javaslat 9. §-a szerinti módosítás lehetőséget biztosít – az alapítványi vagyonellenőrt illeti meg.
27. §
A Javaslat a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója számára lehetővé teszi, hogy a kuratórium helyett az alapítványi vagyonellenőrt is kijelölhesse az alapítói jogok gyakorlására. Az alapító ezzel egyfelől a rendelkezési szabadságával élve olyan személyt bízhat meg e jogok gyakorlásával, aki az alapítói érdekeknek megfelelően, az alapítói érdekek védelmezőjeként (protektoraként) kellő szakmai ismeretek birtokában járhat el. Ettől függetlenül a javaslat biztosítja az alapító számára azt is, hogy az alapító okiratban akként rendelkezzen, hogy a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az őt vagy más személyt, illetve adott esetben akár a vagyonellenőrt megillető alapítói jogok az alapítványra szálljanak át. Ilyen rendelkezésre nemcsak vagyonkezelő magánalapítvány, de közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítása esetén is lehetőség van. Abban az esetben, ha az alapító ennek megfelelően rendelkezik, mindaddig, amíg a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott más feltétel be nem következik, az alapítói jogokat ő maga gyakorolja. Az említett események, illetve a feltétel bekövetkezésével azonban az alapító okiratba foglalt jognyilatkozatának megfelelően a törvény rendelkezése folytán az alapítói jogok tekintetében jogutódlás következik be, az alapítói jogok ugyanis magára a vagyonkezelő alapítványra szállnak át. Ebben az esetben a jogok átszállásának időpontjától kezdődően az alapítói jogokat a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma gyakorolhatja, és erre értelemszerűen ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mintha az alapítói jogok gyakorlására eredetileg is a kuratórium került volna kijelölésre. Ha azonban az alapítói jogok az alapítványra szálltak át (hasonlóan ahhoz, mint amikor átruházással szerzi meg e jogokat az alapítvány) a jogátszállás végleges, az alapító tehát a feltétel bekövetkezése után az alapító okiratba foglalt rendelkezését értelemszerűen nem vonhatja vissza (más személyt az alapítói jogok gyakorlására nem jelölhet ki) abban az esetben sem, ha az alapító okirat módosításának jogát egyébként fenntartotta. Ha az alapítói jogok az alapító rendelkezésének megfelelően a törvény alapján szállnak át az alapítványra, és ezáltal a kuratóriumra, és az alapító által alapítványi vagyonellenőr kijelölésére korábban nem került sor, ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, mintha az alapító a kuratóriumot hatalmazta volna fel arra, hogy az alapítványi vagyonellenőrt kijelölje. Ebben az esetben tehát a törvény 7. § (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és ekként kell az alapítványi vagyonellenőr kijelöléséről gondoskodni.
Amennyiben az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja az alapítói jogokat, a joggyakorlás őt is – akárcsak a kuratóriumot – a törvény rendelkezéseinek megfelelő módon illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az alapítói jogok mellett az alapítványi vagyonellenőrt megillető jogosítványokat is gyakorolhatja, alapító jogainak gyakorlása során azonban irányadók lesznek rá a törvény ezzel összefüggő speciális rendelkezései. Így például az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről – e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén – csak a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének kikérését követően dönthet, ha ebben a körben az alapító okirat ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
28. §
A Javaslat csak a közérdekű vagyonkezelő alapítvány ügyvezetése tekintetében írja elő, hogy azt legalább öt természetes személyből álló kuratóriumnak kell ellátnia. Ilyen követelményt tehát a módosítás a vagyonkezelő magánalapítvány számára már nem ír elő. Ebből következően a vagyonkezelő magánalapítványra e körben a Ptk. alapítványi ügyvezetésre vonatkozó szabályai az irányadók, amelyek ennél kisebb létszámú ügyvezető szerv létrehozását is lehetővé teszik [Ptk. 3:397. § (2) és (5) bekezdés].
A módosítás az alapító számára nemcsak az ügyvezető, de a felügyelő szerv tekintetében is rugalmasabb, opciókban bővebb választékot nyújtó szabályozást tartalmaz. Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okirata ugyanis a törvénytervezet szerint úgy is rendelkezhet, hogy az alapítványnál felügyelőbizottság nem működik. Mivel ekkor sem maradhat azonban a vagyonkezelő alapítvány ellenőrző szerv nélkül, a módosítás kimondja, hogy ilyen esetben a felügyelőbizottság feladat- és hatáskörét az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja. Ennek megfelelően az alapítónak a 8. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően akkor is gondoskodnia kell az alapítványi vagyonellenőr kijelöléséről, ha az alapítói jogokat ugyan nem a kuratórium és nem is a vagyonellenőr gyakorolná, az alapító azonban felügyelőbizottságot létesíteni nem kíván.
29. §
A nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója pusztán azzal, hogy a kuratórium helyett alapítványi vagyonellenőrt jelölt ki az alapítói jogok gyakorlására, nem tudhatja le egy alapítványi ellenőrző szerv létesítése és működtetése iránti kötelezettségét, ezért abban az esetben, ha az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja az alapítói jogokat, a felügyelőbizottság kijelölése kötelező. Ebben az esetben tehát a törvénytervezet nem ad felmentést az alól a kötelező főszabály alól, amely esetben az alapítónak az alapító okiratban az ügyvezető szerv mellett felügyelőbizottság felállításáról is gondoskodnia kell.
30. §
A javaslat egyértelműsíti, hogy a normaszövegben meghatározott típusú alapítványok részére az alapító okiratukban meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében pénzbeli vagyoni juttatás teljesíthető, amely nem minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti támogatásnak. Garanciális rendelkezésként a javaslat előírja, hogy e pénzbeli vagyoni juttatás teljes körű felhasználásáig a közérdekű vagyonkezelő alapítvány a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában köteles bemutatni e pénzbeli vagyoni juttatás felhasználását.
31. §
A 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság előkészítése során a Kormány – a gazdaságosság elvét szem előtt tartva − elállt a veszprémi beruházás megvalósításától, ugyanakkor döntött a debreceni helyszín támogatásáról.
A Kormány a 2022. évben megrendezendő férfi kézilabda Európa-bajnokság versenyhelyszínének biztosítása érdekében a debreceni Főnix Csarnok felújítására irányuló beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 1022/2020. (II. 12.) Korm. határozatban rendelkezett a debreceni Főnix Csarnok felújításának támogatásáról. A határozat szerint a 2021. évben a felújításhoz szükséges összeget a 2021. évi központi költségvetés tervezése során kell biztosítani. Figyelemmel a koronavírus-világjárványnak a gazdaságra és azon belül az egyes beruházásokra gyakorolt hatására, a 2021. évi támogatás időben történő lehívásához és felhasználásához szükség van a 2019. évi XIV. törvényben a debreceni helyszín nevesítésére, hogy a szükséges eljárások és beruházások 2022-ig megvalósulhassanak.
32–33. §
A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2019. évi XXX. törvény (a továbbiakban: MUC) és a Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény egyes szakaszainak technikai pontosítása.
A MUC fenti passzussal történő kiegészítése az Alapítvány által végzett tevékenység jellegének meghatározását szolgálja. A kiegészítés időszerűségét az adja, hogy a MUC Alapítványnak eredetileg bizalmi vagyonkezelésbe adott részvények elidegenítési és terhelési tilalma megszűnt, és ezáltal a vagyonkezelő alapítvány céljának megfelelően tudja a tevékenységét végezni. Korlátozásoktól mentesen a részére tulajdonba átadott vagyont saját kockázatára és nyereségorientáltan kezelheti, azaz az általa végzett vagyonkezelési tevékenység piaci körülmények között valósul meg. Mindezen passzus hivatott azt alátámasztani, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint elsősorban ipari, kereskedelmi céllal létrehozott szervezetről van szó.
34. §
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 162. §-ának módosítása olyan szövegrésszel történő kiegészítésre tesz javaslatot, mely egyértelművé teszi, a 2020. június 17. napján hatályos rendelkezések alapján kijelölt, a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos feladatai és annak ellátása érdekében meghatározott jogosultságok a (2) bekezdésben foglaltak megtörténte esetén – de legkésőbb 2020. augusztus 15. napjával – szűnnek meg.
35–36. §
Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról rendelkezik.
A képzési és közösségi központ célja, hogy előmozdítsa a társadalmi párbeszédet Magyarországon. A központ közösségi teret biztosít szakmai és kulturális rendezvényeknek, emellett kiemelt hangsúlyt ad a képzési tevékenységeknek, ezzel is elősegítve a közösségek erősödését és a közjó szolgálatát.
37. §
Hatályba léptető rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás