PK ÍH 2020/82.
PK ÍH 2020/82.
2020.09.01.
Pertársaságot alkotó alperesek esetén – függetlenül attól, hogy kényszerű vagy célszerűségi pertársaságról van szó –, amennyiben a bíróságnak a per tárgyának értékére figyelemmel a jogvita elbírálására nincs hatásköre, valamely alperesi pertársnak az írásbeli ellenkérelem benyújtására biztosított határidőn belül, de időben a többi alperes írásbeli ellenkérelmét követően a bírósághoz érkezett írásbeli ellenkérelmében előterjesztett hatásköri kifogása valamennyi, így a korábban hatásköri kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet előterjesztő alperesre is kihatással van. A per tárgyának értékétől függő hatáskör ugyanis önmagában azért, mert a legkorábban írásbeli ellenkérelmet előterjesztő alperesi pertárs hatásköri kifogással nem élt, nem rögzül [Pp. 20. § (1) és (3) bekezdés a) pont, 24. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés b) pont, 174. § (1) bekezdés, 240. § (1) bekezdés e) pont ea) alpont].
A felperes a járásbíróságon előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I-III. és az V. rendű alperesek által 2008. április 2. napján megkötött vidéki ingatlanra vonatkozó, illetőleg a felperes és az I-III. rendű alperesek által ugyancsak 2008. április 2. napján megkötött, a budapesti ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződések színleltek. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy mindkét ingatlan tulajdonosa a felperes. Az I-VII. rendű alpereseket a kereseti kérelem teljesítésének tűrésére kérte kötelezni. A per tárgyának értékét – a perbeli adásvételi szerződések alapján – 16 000 000 forintban határozta meg, míg a bíróság illetékességét a vidéki ingatlan fekvésére alapította.
A III. és az V. rendű alperesek a 2019. május 8-án benyújtott beadványukban maguk is kérték a felperes tulajdonjogának megállapítását, továbbá a felperes tulajdonjogának bejegyzéséhez mindkét ingatlan vonatkozásában „kifejezetten hozzájárultak”.
Az I. és a VI-VII. rendű alperesek írásbeli ellenkérelmükben alaki és érdemi védekezést egyaránt előterjesztettek, továbbá hatásköri kifogással is éltek. Vitatták a felperes által megjelölt pertárgyértéket, és azt – az I. rendű alperes és a VI. rendű alperes, valamint az I. rendű alperes és a VII. rendű alperes által megkötött szerződésekben megjelölt vételár alapján – 32 400 000 forintban jelölték meg. Erre tekintettel az ügy iratait a törvényszékre kérték áttenni.
A II. és a IV. rendű alperesek írásbeli ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A járásbíróság a jogerőre emelkedett végzésével hatásköre hiányát megállapítva, az eljárást megszüntette és – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 174. § (1) bekezdése alapján – elrendelte a keresetlevél áttételét a törvényszékhez. A végzés indokolása szerint a bíróság – a Pp. 22. § (3) bekezdése értelmében – a per tárgyának értékét a felperes állításától eltérően – a VI-VII. rendű alperesek által csatolt adásvételi szerződések alapján – 32 400 000 forintban állapította meg, és kifejtette, hogy miután a bíróság által megállapított pertárgyérték a 30 000 000 forintot meghaladja, a per – a Pp. 20. § (1) és (3) bekezdés a) pontja szerint – a törvényszék hatáskörébe tartozik. Az eljáró bíróság illetékességét a keresetlevélben foglaltak alapján határozta meg, és figyelemmel arra, hogy a felperes az ingatlan fekvése szerinti bíróságként a járásbíróságon nyújtotta be a keresetlevelet, az iratokat a vidéki ingatlan fekvése szerinti törvényszékre rendelte áttenni.
A törvényszék a jogerős végzésével ugyancsak a hatáskörének a hiányát állapította meg, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett – a Pp. 31. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja alapján – az ítélőtáblához terjesztette fel. A Pp. 24. §-ára, valamint az EBD 2014.P.7. és a BH 1993.371. számú határozatokra hivatkozással rámutatott, hogy ha a felperes a kereset felemelésekor követelése ténybeli alapján és jogcímén egyébként nem változtat, csak a kár, illetve követelése nagyságát jelöli meg a korábbiaktól eltérően, és az alperes ezt megelőzően az érdemi ellenkérelmét előterjesztette, a hatáskör hiánya a pertárgy értéke alapján nem vehető figyelembe. Megállapította, hogy az adott esetben a felperes a követelése ténybeli alapján és jogcímén, összegszerűségén nem változtatott, továbbá az I. és az VI-VII. rendű alperesek hatásköri kifogását megelőzően a III. és az V. rendű alperesek előterjesztették érdemi ellenkérelmüket, ezért a járásbíróság hatáskörének hiánya a pertárgyérték alapján már nem vehető figyelembe.
A jogerős végzések folytán keletkezett negatív hatásköri összeütközés elbírálása során az ítélőtábla a járásbíróság álláspontját fogadta el helytállónak.
A törvényszék a döntését arra alapította, hogy az I. és a VI-VII. rendű alperesek részéről az írásbeli ellenkérelmükben előterjesztett hatásköri kifogást megelőzően a III. és az V. rendű alperesek írásbeli ellenkérelmet terjesztettek elő.
Az írásbeli ellenkérelem alaki és tartalmi követelményeit előíró Pp. 199. §-ának (6) bekezdése – amely szerint, ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a (2)–(5) bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni – az elismerést is az írásbeli ellenkérelem részének tekinti. Ebből következően a III. és az V. rendű alperesek keresetet elismerő nyilatkozatát írásbeli ellenkérelemnek kell tekinteni.
A Pp. 24. § (1) bekezdése kimondja: a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának az értékétől függ, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető.
A Pp. 240. § (1) bekezdése e) pont ea) alpontja értelmében a bíróság az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a per más – az e törvény hatálya alá tartozó – ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, és az alperes hatásköri kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett. E jogszabályi rendelkezés értelmében, amennyiben az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg nem él hatásköri kifogással, a pert ezt követően – a pertárgyértéken alapuló hatáskör hiánya okán – nem lehet megszüntetni, és nincs mód a Pp. 174. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél áttételére más bírósághoz.
Az adott esetben azonban jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy az alperesek pertársaságot alkotnak. Pertársaságot alkotó alperesek esetén, amennyiben a bíróságnak a per tárgyának értékére figyelemmel a jogvita elbírálására nincs hatásköre, valamely alperesi pertársnak az írásbeli ellenkérelem benyújtására biztosított határidőn belül, de időben a többi alperes írásbeli ellenkérelmét követően a bírósághoz érkezett írásbeli ellenkérelmében előterjesztett hatásköri kifogása valamennyi, így a korábban hatásköri kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet előterjesztő alperesre is kihatással van. A per tárgyának értékétől függő hatáskör ugyanis önmagában azért, mert a legkorábban írásbeli ellenkérelmet előterjesztő alperesi pertárs hatásköri kifogással nem élt, nem rögzül.
Ebből következően – mivel az adott esetben a jogvita elbírálására jogosult bíróság hatásköre a per tárgyának értékétől függ – az I. és a VI-VII. rendű alpereseknek az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg előterjesztett hatásköri kifogása valamennyi alperesi pertársra, így a hatásköri kifogás nélküli írásbeli ellenkérelmet előterjesztő III. és V. rendű alperesekre is kihat, ezért a – per tárgyának értékére tekintettel hatáskörrel nem rendelkező – járásbíróság hatásköre nem rögzült a III. és az V. rendű alperesek írásbeli ellenkérelmének a korábbi előterjesztése, vagyis perbe bocsátkozásuk következtében.
Mindezekre tekintettel a jogvita elbírálása – a per tárgyának értékére tekintettel – a Pp. 20. § (1) és (3) bekezdés a) pontja, valamint a Pp. 28. § (1) bekezdés b) pontja alapján a – vidéki ingatlan fekvése szerinti – törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
Az előzőekben írtakra figyelemmel az ítélőtábla a hatásköri összeütközést – a Pp. 31. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja szerint eljárva – a törvényszék kijelölésével szüntette meg.
(Fővárosi Ítélőtábla 7.Pkk.25.309/2020/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás