85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 139. § (2) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama meghaladhatja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott maximális negyvennyolc órás heti időtartamot.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban a huszonnégy órát nem haladhatja meg.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (3) bekezdésében meghatározott hat órás időtartamot legfeljebb három órával meghaladhatja.

(4) A veszélyhelyzet ideje alatt a szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a Hszt. 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával.

(5) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hszt. 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható. Az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál.

(6) A veszélyhelyzet ideje alatt a keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról a Hszt. 350. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állományilletékes parancsnok dönt.

(7) A veszélyhelyzet ideje alatt az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.

(8) Az (1), (2), (5)–(7) bekezdésben foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

(9) A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi igazgatási alkalmazottat a Hszt. 289/N. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendkívüli munkaidő teljesítése esetén a szervezeti egység vezetőjének döntésétől függően

2. § A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja

3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében – a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően – nem szűnik meg a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén. A hivatásos állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított három hónapon belül teljesítse.

4. § A veszélyhelyzet ideje alatt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a Harmtv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kiutasításra került, a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgárnak vagy EGT-állampolgár családtagjának a Btk. 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint az Szmtv. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasítását hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kiutasított EGT-állampolgár vagy EGT-állampolgár családtag a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.

6. § Az Szmtv. és a Harmtv. alapján kiadott tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. napig automatikusan meghosszabbodik.

7. § A veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt eljárás felfüggesztések időtartama a veszélyhelyzet megszűnéséig tart, függetlenül az Szmtv.-ben és a Harmtv.-ben meghatározott objektív határidőktől.

8. § A veszélyhelyzet ideje alatt a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

9. § A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjáig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által fenntartott intézményekbe történő belépést az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója korlátozhatja.

10. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki veszélyhelyzetben az intézkedésre jogosult szerv vagy személy veszélyhelyzettel kapcsolatos megkeresésére lényeges adat tekintetében a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

11. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Szabstv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

12. § (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv személyes jelenléttel járó eljárási cselekményt kizárólag telekommunikációs eszköz útján végezhet, ha annak technikai és műszaki feltételei adottak, továbbá a tanú meghallgatásának szükségessége vagy az eljárás alá vont személy meghallgatás vagy tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a Szabstv. 62/A. §-ának előírásainak figyelembevételével írásbeli vallomástételt engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a telekommunikációs eszköz alkalmazására a Szabs. tv. 126/B. §-ában foglalt szabályok az irányadók azzal, hogy telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.

13. § Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adása vagy tájékoztatás nyújtása, az ügy iratainak megismerése csak személyes jelenlétet nem igénylő módon biztosítható.

14. § (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkésztő eljárást lefolytató szerv legfeljebb három hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elvégzése szükséges, és a személyes jelenlét a szükséges technikai és műszaki feltételek hiányában telekommunikációs eszköz útján nem biztosítható, vagy a bíróság, a szabálysértési hatóság az írásbeli vallomástételt nem engedélyezte, továbbá annak az érintett nem, vagy nem megfelelő módon tett eleget. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2) A bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkésztő eljárást lefolytató szerv az eljárás felfüggesztésének (1) bekezdésben meghatározott tartamát alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja, ha annak feltételei továbbra is fennállnak. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

15. § A bíróság és a szabálysértési hatóság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy a meghallgatásról indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel az szükséges. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

16. § A magánindítvány előterjesztésnek határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

17. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének napjáig az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett (a továbbiakban: önkormányzat) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. alcíme szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének csak negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni.

(2) Ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az áfa megállapítására vonatkozó adó-megállapítási időszaka a naptári év.

(3)² Ha a helyi önkormányzat nem rendelkezik a 2019. költségvetési évre vonatkozó elfogadott és hatályos zárszámadási rendelettel, akkor a zárszámadási rendeletet úgy kell a helyi önkormányzatnak elfogadnia, hogy az legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napon hatályba lépjen.

18. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének napjáig a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló, a veszélyhelyzet kihirdetése napján megvalósítási határidőben lévő programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni azon központi költségvetés terhére nyújtandó költségvetési támogatásból megvalósuló programok, projektek esetében is, amelyeknél a támogatási jogviszony a veszélyhelyzet időtartama alatt jön létre.

19. § (1) Az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni valamennyi egyéb vizsgára és képzési, továbbképzési, képesítési feltételre – ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is –, amely a munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltétele.

(3) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségeket 2020-ban nem kell teljesíteni, ha a veszélyhelyzetet megszűnésére 2020. július 1-jéig nem kerül sor.

20. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 21. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

21. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.