2020. évi LXXXV. törvény indokolás
2020. évi LXXXV. törvény indokolás
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi LXXXV. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
A törvénymódosítás az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Kódex) átültetéséhez szükséges törvényi szintű módosításokat tartalmazza. A Kódex rendelkezéseit 2020. december 21-től kell alkalmaznia a tagállamoknak. A Kódex a 2009-es hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatát végzi el, átfogó módosításokkal, a meglévő szabályozási elemekre épülve. A módosítások a Kódex szabályozási célkitűzéseinek megfelelően érintik a végfelhasználói jogokat, a spektrumgazdálkodást, a hozzáférési szabályokat a szolgáltatók közötti verseny erősítése, valamint a beruházás-ösztönzést a nagyon nagy kapacitású hálózatok megszakítás nélküli kiépítése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Eht. 1. § (1) bekezdés c–d) pontját érintő pontosító szándékú módosítások, tekintettel a Kódex fogalomhasználatára.
A Kódex rendelkezése alapján a Hatóság jogosult a hírközlési ágazattal szoros kapcsolatban lévő ágazatban működő vállalkozást is felkérni a feladatai ellátásához szükséges adatok benyújtására, nem csak az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatót. Az adatszolgáltatási kötelezettség előírására vonatkozó szabályok ennek megfelelően módosítandók és kiegészítendők.
Továbbá a Kódex alapján bevezetésre kerül a határokon átnyúló jogvitás eljárás.
2. §
A Kódex átültetése érdekében szükséges, az uniós szabályozás harmonizációját célzó elvi követelmény érvényesítését szolgáló, a törvény céljait és az alapelveket érintő módosítások:
A Kódexnek megfelelően rögzíteni kell a hálózati összekapcsoltság előmozdítására vonatkozó követelményt, valamint a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elterjedése érdekében szükséges, az ilyen hálózatokhoz való hozzáférés és azok használatának elősegítésére vonatkozó célkitűzést.
A szabályozó hatóságnak tevékenysége során figyelemmel kell lennie az elektronikus hírközlési piac és a piac szereplői különösen a végfelhasználók adottságainak, körülményeinek sokféleségére. A módosítás továbbá tükrözi azon uniós ágazatpolitikai koncepciót, amely révén a végfelhasználók csoportja a közös elektronikus hírközlési fogyasztóvédelmi szabályozás által védett csoport.
Továbbá, a módosítás az uniós szabályozásban bekövetkező fogalmi változásokat is átvezeti azzal, hogy a végfelhasználókat jelöli meg a fogyasztóvédelmi jellegű elvi követelmények által védett alanyi kategóriaként.
A módosítás a hálózatok biztonságára, mint alapelvre vonatkozó hivatkozást a Kódexszel összhangban a szolgáltatások biztonságára történő utalással egészíti ki.
Törvényi előírásként jelenik meg az elektronikus hírközlési ágazat fejlődését és a közgazdasági észszerűséget szolgáló elvi szempont, az új és megújított infrastruktúrák elterjedésének elősegítése, valamint a beruházás védelem követelménye, figyelembevéve a verseny és a megkülönböztetésmentesség védelmét is.
Az Eht. 2. § o) pontjában rögzíti a Kódexben szabályozott alapvető jelentőségő rendelkezést, mely szerint a spektrumhasználatot olyan módon kell szabályozni, hogy az más tagállamot ne akadályozzon a harmonizált rádióspektrum – különösen határövezeti – használatában.
A Kódex a rádióspektrummal történő gazdálkodás, felhasználás, engedélyezési rendszer vonatkozásában meghatározza a tagállamok által követendő főbb elveket, így többek között a hatékony gazdálkodást és a legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszer alkalmazását, a rádióspektrum alternatív használatának lehetőségét. Ezeket az Eht. új m) és n) pontja rögzíti.
A módosítás a c) és p) pontokban alapelvi szinten rögzíti a rádióspektrum hatásos és hatékony használatával összefüggő célokat, szempontokat, így különösen a nagysebességű, szélessávú vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások elérhetőségének biztosítását, valamint a rádióspektrum elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások általi használatának harmonizációját.
3. §
A gyermekek eltűnésének a bejelentését célzó szolgáltatás működésének törvényi alapját teremti meg a rendelkezés.
4. §
A (2) bekezdésben a 2002/21/EK irányelv (Keretirányelv) hatályon kívül helyezése és a Kódex alkalmazandóvá válása miatt szükséges technikai jellegű módosítás.
A módosítás továbbá a Kódex következetes alkalmazása érdekében előírja a Hatóság számára a BEREC-kel, az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal folytatandó átlátható együttműködést.
5. §
A Kódex szövege számviteli nyilvántartásokat említ, mely tágabb kategória, mint a szétválasztási kimutatás, ezért indokolt az Eht. szövegének pontosítása.
6. §
A végfelhasználók védelmében kidolgozott szabályozás célja, annak biztosítása, hogy indokolt esetben, a Hatóság döntése alapján csalás vagy rendellenes használat esetén, a szolgáltató eseti alapon megakadályozhassa a számok elérését, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá visszatarthassa az összekapcsolási vagy más szolgáltatásból származó bevételeket.
A Kódex vonatkozó rendelkezései [97. cikk (2) bekezdés] alapján kifejezetten eseti alapon kell mérlegelni az intézkedések szükségességét, amely akkor rendelhető el, ha ezt a csalás vagy a rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi. A módosítással az Eht. 37. § (1) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy milyen esetben, milyen célból és milyen intézkedést rendelhet el a hatóság, és e szempontokat az egyedi hatósági ügyben feltárt tényállás alapján esetileg kell vizsgálni, mérlegelni.
7. §
A Kódex alapján az Eht. lehetőséget biztosít az érdekeltek, a fogyasztók, végfelhasználók, a fogyatékkal élő végfelhasználók számára az álláspontjuk kifejtésére.
A Kódex rendelkezéseinek megfelelően a törvény pontosítja a nyilvános meghallgatás szabályait a fogyasztók és a végfelhasználók érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében. A módosítás egyértelműsíti, hogy a rádióspektrum használati jogosultság értékesítése esetén a hatóság a nyilvános meghallgatás során részletesen bemutatja a használati jogok korlátozásának indokát.
A módosítás egyrészről technikai, egyszerűsítő jellegű, a jelenlegi 39. § (3) bekezdésében foglalt szabály áthelyezésével az Eht. egységesen, egy rendelkezésben tartalmazza a nyilvános meghallgatásról közzétett információk körét.
A módosítás másrészről garanciális jelentőségű, az eddigi 10 napról 30 napra emeli az előkészítő dokumentumok véleményezésére nyitva álló határidőt.
Az (1) bekezdés alapján nem csak jogszabály, hanem például elektronikus hírközlésre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus alapján is kell tartani nyilvános meghallgatást.
8. §
A Kódex újraszabályozta az érdekeltekkel történő egyeztetés, valamint a nyilvános meghallgatás eseteit a rádióspektrum-gazdálkodás vonatkozásában. A Kódex alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggő jogosultság, az azonosító használati engedély, az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedély, továbbá a rádióspektrum használati jogosultság módosításának esetén az érintettekkel egyeztetni szükséges. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében nem szükséges konzultáció abban az esetben, ha a módosítás kisebb jelentőségű és a jogosult ahhoz hozzájárult. Ezen esetek szabályozását, valamint a fogalomhasználat koherenciájának megteremtését célozza a módosítás.
Az egyeztetésre kerülő döntéstervezetek tekintetében a Kódex a hatályos szabályokhoz képest kifejezetten megjelöli, hogy a döntéstervezetekkel kapcsolatos észrevételek benyújtására milyen szempontok szerint kell megállapítani a határidőt, és a kitűzendő határidő legrövidebb időtartamát 30 napban határozza meg. Tekintettel arra, hogy az Eht. hatályos 40. § (2) bekezdésének szövege egységesen 20 napot biztosít az észrevételek előterjesztésére, ezen a Kódexnek megfelelően módosítani szükséges, 30 napban meghatározva az észrevételezésre megállapítható legrövidebb határidőt, valamint a határidő mértéke meghatározásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontokat.
9. §
A Kódex alapján a tervezett versenyeztetési eljárások esetén értesíteni kell az rádióspektrumpolitikai csoportot (a továbbiakban röviden: RSPG).
10. §
A Kódex rendelkezései alapján a tagállamok a Kódexben meghatározott célok elérése érdekében együttműködnek mind az RSPG-vel, mind pedig egymással.
Az Eht. a rádióspektrum határövezeti koordinációjával összefüggésben rögzíti a tagállamok együttműködésének kereteit, illetve a határon átnyúló káros zavarással összefüggésben felmerülő viták rendezése esetén történő eljárást.
Szabályozza az RSPG rádióspektrum-koordinációban betöltött szerepét, egyben meghatározza a Hatóság koordináció során elvégzendő, valamint az európai uniós kölcsönös értesítési rendszerben a Kódex által szabályozott feladatait és jogosultságait.
11. §
A módosítás tisztázza, hogy hatósági szerződés esetén a megkötéséig vagy a szerződéskötés sikertelenségének megállapításáig eltelt idő nem számít bele a hatóság ügyintézési időbe.
12. §
A Kódex a spektrumgazdálkodás hatékonyságának növelése, a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésének gyorsítása, a hírközlési verseny ösztönzése érdekében kiemelten fontos célként határozza meg a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló értékesítési eljárások rövid határidőn belüli lefolytatását. Az értékesítési eljárásokban az alaki érvényességi vizsgálat tárgyában hozott döntés elleni esetleges közigazgatási per időtartama az értékesítési eljárás elhúzódását okozhatja, ezért a tervezet az értékesítési eljárás Kódexben rögzített határidőn belüli lezárása érdekében az alaki érvénytelenség tárgyában hozott végzés elleni közigazgatási perre speciális szabályokat határoz meg.
13. §
A Kódex 22. cikke alapján a szabályozó hatóságnak rendszeresen földrajzi feltérképezést kell végeznie, amelyet a piacelemzési és kötelezettségek kiszabása iránti eljárásaiban is felhasználhat. Tekintettel arra, hogy a piacelemzéshez egyébként a szolgáltatók az Eht. 47. § (4) bekezdése alapján is adatszolgáltatásra kötelesek, ugyanakkor egyes piacelemzéshez szükséges adatok a földrajzi feltérképezés alapján is a Hatóság rendelkezésére fognak állni, ezért szükséges annak előírása, hogy – a szolgáltatók adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében – ezekben az esetekben a piacelemzésre irányuló adatszolgáltatás során a földrajzi feltérképezéssel érintett adatok már csak akkor kérhetőek a szolgáltatóktól, amennyiben az adatok a piacmeghatározáshoz és piacelemzéshez szükséges tartalommal, bontásban vagy rendszerezettség szerint nem állnak az Elnök rendelkezésére. Tekintettel a földrajzi feltérképezés terjedelmére, ezen adatszolgáltatás keretében olyan adatok is rendelkezésre állnak, melyeket a Hivatal hatósági feladatainak ellátásához felhasználhat, ezért szükséges annak rögzítése is, hogy ezen adatokat az Elnök a Hivatal és az Eht. 22/A. §-a szerinti együttműködés keretében a miniszter részére átadhatja.
Az Eht. 182. § (3) bekezdésének új 30. pontja szerinti felhatalmazás alapján NMHH rendelet ülteti át a vonatkozó szabályt.
A Kódex rendelkezése alapján a Hatóság jogosult a hírközlési ágazattal szoros kapcsolatban lévő ágazatban működő vállalkozást is felkérni a feladatai ellátásához szükséges adatok benyújtására, nem csak az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatót. Az adatszolgáltatási kötelezettség előírására vonatkozó szabályok ennek megfelelően módosítandók és kiegészítendők annak érdekében, hogy a Hatóság a saját feladatainak ellátása érdekében megfelelő jogszabályi felhatalmazással rendelkezzen az adatszolgáltatás elrendeléséhez.
A 47. § (6) bekezdésében az adatszolgáltatásra kötelezettek adminisztratív terheinek csökkentését célzó rendelkezést szükséges az adatszolgáltatás előírásával kapcsolatos szabályok közé beépíteni.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikke alapján a BEREC meghatározott esetben közvetlenül az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és kapcsolódó eszközöket biztosító vállalkozásoktól is igényelhet adatot. Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a BEREC részére átadja az adatokat, akkor – ha a BEREC ezen adatokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsátja – a Kódex rendelkezései alapján nem kötelezhető ugyanezen adatok ismételt benyújtására.
14. §
A hatóság által előírható szankciók köre kibővül az azonosító felhasználásával elkövetett csalás, visszaélés esetén alkalmazható szankciókkal.
15. §
A módosítás a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdést rendezi, tekintettel arra, hogy az építésügyi bírságok mértékének megállapítására vonatkozó egyes szabályok megfogalmazása nem egyértelmű. Például az 50/A. § (1) bekezdésének bb) pontja úgy is értelmezhető, hogy a bírság összege egyszer 600 000 Ft és ezen felül a teljes nyomvonalhossz alapján még 150 000 Ft kilométerenként, miközben a jogalkalmazási gyakorlatban kialakult értelmezés szerint a 150 000 Ft csak 3 km és 10 km közötti kilométerekre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a probléma a többi hasonló pontra is igaz, átfogó pontosítás szükséges. Nem hivatkozik továbbá a törvény a bírság szabályok között a bejelentéstől eltérően, illetve a bejelentés nélkül végzett tevékenységekre, ezt pótolja a javasolt módosítás.
16. §
A hatóság részére új nyilvántartási feladatot állapít meg.
17. §
A Kódex alapján, amennyiben a Hatóság eljárást indít valamely szolgáltatóval szemben, lehetőséget kell biztosítani az adott szolgáltató számára a jogsértéssel összefüggésben álláspontjának kifejtésére. Az Eht. módosítása a Kódex jelen bekezdésének megfelelően kifejezetten, külön szabályozza – az Ákr. általános nyilatkozattételre, tényállás tisztázására vonatkozó szabályai mellett, azokat kiegészítve –, hogy az ügyfél (szolgáltató) álláspontjának megismerése érdekében a Hatóság köteles nyilatkozattételre felhívni az ügyfelet.
A hatósági ellenőrzés során a hatóság nem állapít meg jogkövetkezményt, az ellenőrzés pedig nem érdemi döntéssel, azaz határozattal zárul, hanem felhívással, amely önálló döntéstípusnak minősül az Ákr. alapján (mégpedig ténymegállapító hatósági döntéstípusnak).
Amennyiben az ügyfél nem fogadja el a felhívásban foglaltakat, illetve önkéntesen nem tesz eleget a felhívásnak, akkor hatósági eljárás indul, amelyben a hatóság jogsértés megállapítása esetén jogkövetkezményt alkalmazhat. E határozat elleni jogorvoslat keretében támadható a hatósági ellenőrzésben kiadott felhívás is.
18. §
A Kódex alapján biztosítani szükséges, hogy az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetésével, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával, az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedéllyel, a rádióspektrum- és azonosítógazdálkodással összefüggő jogosultságok módosítására csak arányos módon, objektíven indokolt esetben kerülhessen sor.
Az 55. § a Kódexnek megfelelően rögzíti azokat az általános spektrumgazdálkodási, versenyjogi és hírközlés-igazgatási szempontokat, melyek érdekében a spektrumhasználat feltételhez köthető. Az spektrumhasználat részletszabályai rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 39. §-a alapján törvény kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását. A hatályos Eht.-ban is szereplő kizárás indoka, hogy a rádióspektrum használati eljárásokban időigényes koordináció és műszaki előkészítés szükséges, továbbá a használati jog megszerzésének az EU irányelvekben is meghatározott, kötött eljárásrendje van, így a sommás eljárás lefolytatásának nincs jogi lehetősége.
Az Eht. 55. § (4) bekezdésének a módosítása [a Kódex 55. cikk (7) bekezdésével is összhangban] a fogalomhasználat koherenciájának megteremtését célozza a jelenleg hatályos eljárásrendi szabályok érdemi módosítása nélkül.
A Kódex alapján a Bizottság egyes, az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és kapcsolódó szolgáltatások összehangolt nyújtásának érdekében szükséges szabványok alkalmazását kötelezővé teheti. Az új (6a) bekezdés a Kódex rendelkezésével összhangban rögzíti, hogy e szabványok alkalmazása kötelező.
Az Eht. 55. § (9a) bekezdése a Kódexnek megfelelően rögzíti, hogy a Hatóságnak a rádióspektrum használatára vonatkozó engedélyek megadása során a rádióspektrum szakszerű, hatékony használhatósága mellett figyelemmel kell lennie a verseny és az innováció ösztönzésére is.
Az Eht. 55. § (9b) bekezdése a Kódex rendelkezésével összhangban meghatározza a versenyeztetési eljárás eredményeképpen megszerezhető jog, jogosultság időtartamát, ami egységesen 15 év. Rögzíti, hogy a 15 éves időtartam egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
19. §
A Kódex által a rádióspektrum-gazdálkodás, valamint a rádióspektrum-használat tárgyában a versenyeztetési eljárással összefüggő koordinációs, értesítési feladatokat a Hatóság látja el. A Hatóság a spektrumhasználat olyan feltételekhez kötheti, melyek biztosítják a rádióspektrum optimális, a lehető legeredményesebb és leghatékonyabb használatát. E feltételeket átlátható eljárásban az érintettekkel előzetesen egyeztetni szükséges.
Továbbá bevezetésre kerül a Hatóság RSPG-vel való kapcsolattartására vonatkozó szabály, illetve a határon átnyúló káros zavarással összefüggésben felmerülő viták rendezése esetén történő eljárás.
A Kódex alapján – amennyiben arra piaci kereslet mutatkozik – a tagállamok lehetővé tehetik a rádióspektrum alternatív használatát. Az Eht. új 55/B. § (3)–(4) bekezdése a Kódexnek megfelelően biztosítja a piaci kereslet felmérése érdekében történő nyilvános meghallgatás megtartását és az alternatív használat lehetőségének feltételeit. A Kódex alapján az alternatív felhasználás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az nem akadályozza az adott sáv más tagállamban történő rendelkezésre állását.
A Kódex – az alternatív felhasználás kivételes jellegére tekintettel – kötelezővé teszi az alternatív felhasználást engedélyező határozat rendszeres, valamint piaci igény, jelzés alapján történő felülvizsgálatát és az alternatív felhasználási módról való döntés (fenntartás vagy megszüntetés) esetén a Bizottság, valamint a többi tagállam értesítését. Az Eht. új 55/B. § (5) bekezdése ezen eljárásrendet ülteti át a hazai jogszabályi struktúrába.
20. §
Zavarelhárítási szabályok kiegészítése nem polgári célú felhasználási szabályokkal.
21–22. §
A Kódex rendelkezéseinek megfelelően bevezetésre kerül a határokon átnyúló jogviták megoldására a Hatóságnál kezdeményezhető jogvitás eljárás.
A határon átnyúló jogvita megindulásáról a Hatóságnak tájékoztatnia kell e BEREC-et. Ez a tájékoztatás szükséges ahhoz, hogy a határon átnyúló jogviták hatékony rendezése érdekében a BEREC a Kódex szerinti feladatait elláthassa.
A Kódex rendelkezése alapján a BEREC véleményének beérkezését követő egy hónapon belül a Hatóság köteles az eljárást lezáró döntést meghozni, és döntése meghozatala során a BEREC véleményét a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie. Ezen új eljárási szabályokkal kell az új (4) bekezdést kiegészíteni.
Az Eht. korábban biztosította, hogy a BEREC esetleges – véleménykérés céljából való – megkeresésének időtartama alatt is ideiglenes intézkedést hozzon [61. § (5) bekezdés]. Az Eht. 37. §-a az ideiglenes intézkedés meghozatalát biztosítja a Hatóság számára a határon átnyúló jogvitákban indult eljárásokban is, a BEREC megkeresésétől a véleményének beérkezéséig pedig az eljárás felfüggesztésre kerül, mely időtartam alatt ideiglenes intézkedésről szóló döntés meghozatala a közigazgatási eljárás általános szabályai alapján kizárt. Mindezek alapján, mivel az általános szabályokhoz képest vagy attól eltérően más előírást nem tartalmaz az Eht. az előbb említett (5) bekezdés szerinti rendelkezés törlendő.
23. §
A Kódex alapján indokolt az Eht. pontosítása, mivel az nem tartalmazta a Kódexben foglalt azon fő szempontot, hogy kötelezettség fenntartására vagy módosítására elsősorban akkor kerül sor, ha a végfelhasználók számára jelentkező eredmények e kötelezettségek nélkül nem lennének ténylegesen versenyképesek.
Az Eht. alapján a hatóságnak a jelentős piaci erejű szolgáltatókkal szemben kiszabható kötelezettségek megállapításakor, módosításakor vagy megszüntetésekor meghatározott szempontokat (indokoltság, arányosság) eddig is mérlegelnie kellett. A Kódex e szempontokat tovább részletezi, így az arányosság körében – amennyiben az lehetséges – figyelemmel kell lenni a kötelezettség kiszabásával kapcsolatos költségekre, az ezzel elérhető haszonra, valamint, ha a vizsgált piaccal összefüggésben transznacionális kereslet került azonosításra, ezt a körülményt is értékelnie kell. E részletszabályoknak megfelelően kiegészítendő az Eht.
A Kódex a hatályos törvényhez képest új rendelkezésként meghatározza azt a három kritériumot, melyek esetében a szabályozó hatóság az Európai Bizottságnak az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlásában szereplőtől eltérő piacot is érintettként azonosíthat. E három kritériumnak együttesen kell teljesülnie. Amennyiben a szabályozó hatóság az Európai Bizottságnak az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlásában szereplő piacot elemez, úgy kell tekintenie, hogy mindhárom kritérium teljesül.
Az átültetést – a Kódex 23. és 32. cikkére történő hivatkozás miatt – az e cikkeket átültető Eht. 40. § (1) bekezdése és a 71. § is megvalósítja.
Indokolt a 62. § (4) bekezdésének pontosítása a Kódex szövegének való pontos megfelelés érdekében, mivel nemcsak kettő, hanem több szolgáltató is lehet közös erőfölényben.
A Kódexnek való megfelelés érdekében indokolt a 62. § (5) bekezdésének a módosítása is, mivel fontos feltétel lesz az erőfölény átvitele esetében, hogy a másik piac szorosan kapcsolódó legyen az érintett piachoz.
A (7), valamint az új (8), (9), (10) bekezdések szerinti rendelkezések alapján a hatóság elnöke – együttműködve több, az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban található szabályozó hatósággal – transznacionális piacok hiányában is azonosíthat új érintett piacot, illetve azon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, szolgáltatókat azonosíthat, amennyiben az együttműködő hatóságok úgy ítélik meg, hogy a saját joghatóságuk alá tartozó piaci feltételek kellően egységesek. A Kódex új rendelkezésként – az egyre jobban terjedő határon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások miatt – külön eljárást irányoz elő arra az esetre, ha határon átnyúló szolgáltatás esetében egyben határon átnyúló transznacionális piaci is azonosítható és azon jelentős piaci erejű szolgáltató azonosítására van szükség.
A (11) bekezdés normatív tartalma a BEREC-re vonatkozik, a kérelmek elintézésének lehetősége a BEREC-rendelet 4. cikk (1) e) pontján alapul.
24. §
Ha az Elnök az önkéntes kötelezettségvállalásokat kötelezővé teszi, ellenőrzi ezek piacra kifejtett hatását, és azok alapján vagy új piacelemzést folytat le, vagy ha új piacelemzés lefolytatása nem indokolt, módosíthatja, visszavonhatja a kötelezettségeket vagy újakat írhat elő.
A Kódex alapján a hatóságnak a jelentős piaci erejű szolgáltatóval szemben kötelezettséget kiszabó határozatában részletesen rendelkezni kell arról, milyen kötelezettségek terhelik a szolgáltatót, ha a vele szemben kiszabott kötelezettséggel érintett hálózatot, vagy hálózatrészt megszünteti vagy új infrastruktúrával váltja fel. Szintén új elem, hogy ezzel összefüggésben a migrációt, annak feltételrendszerét a Hatóságnak külön eljárásban kell vizsgálnia, és határozatában döntenie róla.
Amennyiben a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kirótt kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről dönt a hatóság elnöke, a döntésben a kötelezettséget átmeneti időben hatályban tarthatja. Tekintettel arra, hogy az Eht. nem tartalmazza az átmeneti idő hossza meghatározásának Kódexben feltüntetett szempontjait, ezért indokolt a törvény vonatkozó kiegészítése.
Tekintettel arra továbbá, hogy piacelemzési eljárásra okot adó körülményt a piaci szereplők, szolgáltatók is észlelhetnek, ezért az Eht. új 65. § (3a)–(3d) bekezdése lehetővé teszi, hogy a hatósághoz ilyen tárgyú célzott bejelentéssel éljenek. A bejelentés intézménye továbbá lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a piaci szereplő nem kívánja felfedni kilétét, akkor adatainak zárt kezelését kérheti. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárást nem indít, akkor arról indokolással ellátott hivatalos levélben szükséges tájékoztatnia a bejelentőt.
25. §
A hatályos szabályozás szerint a jelentős piaci erejű szolgáltatóként kijelölt szolgáltatókkal szemben a törvényben meghatározott kötelezettségek közül a mérlegelési szempontok figyelembevételével egy vagy több kötelezettség szabható ki. A Kódex bevezeti a csak nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás fogalmát, és a Kódex alapján abban az esetben, ha a piacelemzési eljárás során olyan szolgáltató kerül kijelölésre, mely csak nagykereskedelmi tevékenységet folytat, vele szemben kizárólag meghatározott típusú kötelezettségek szabhatók ki. A csak nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, az ezekre vonatkozó speciális szabályokat ezért szükséges a hazai szabályozásba megfelelően átemelni.
A Kódex 80. cikkének (1) bekezdés a) pontja egyértelműen kimondja, hogy e körbe tartozik az, aki „(…) kizárólag az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelemi piacain folytat, illetve tervez folytatni tevékenységet, és (…) kiskereskedelmi piacán nem folytat tevékenységet;”.
A Kódex alapján tehát a nagykereskedelmi tevékenységet végző szolgáltatónak minősül az a szolgáltató is, aki az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelemi piacain még tevékenységet nem folytat, csak tervezi e jövőbeli tevékenységet. A jogalkalmazás során tehát a hatóságnak vizsgálnia kell a szolgáltató jövőbeli terveit, a hatóság eleve előremutató, jövőre vonatkozó (ex ante) vizsgálatot végez, amelynek során nemcsak a piacon fennálló aktuális állapotot vizsgálja, hanem a piacelemzés időtávján belül várható, feltételezhető változásokat, terveket is figyelembe veszi, elemzi.
26. §
A Kódex változtatott mind a rendszeresen elvégzendő, mind pedig az Európai Bizottságnak korábban be nem jelentett érintett piacok esetében elvégzendő piacazonosítási és piacelemzési eljárások tekintetében, az előbbi határidejét háromról öt, az utóbbinak pedig kettőről három évre növelte.
Az új (2a) bekezdésben a Kódex rendelkezésének megfelelően a törvény biztosítja az Elnök számára annak a lehetőségét, hogy a piacelemzés elvégzéséhez a BEREC segítségét kérje.
Az új (3a)–(3d) bekezdés arra ad lehetőséget, hogy a szolgáltatók jelezhessék azokat a tényleges piaci problémákat, amelyek álláspontjuk szerint ténylegesen rendkívüli piacelemzést igényelnek.
Azonban a piacelemzési eljárás ekkor is kizárólag hivatalból, a hatóság mérlegelése alapján indulhat.
27. §
A jelentős piaci erejű szolgáltató önkéntes szétválasztásával kapcsolatos szabályok egyértelmű elkülönítése és fogalmi pontosítás érdekében szükséges az eddig a 66. § (4)–(7) pontban szereplő rendelkezések új 66/A. §-ba áthelyezése és az Eht. rendelkezéseinek megfelelő felülvizsgálata. A 66/A. § (1) bekezdése a korábban a 66. § (4) bekezdésben található – fogalmilag pontosított – rendelkezéseket tartalmazza.
28. §
A Kódex tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára, ha szétválásra vonatkozó szándékuk megváltozik, valamint a szétválás folyamatának végeredményével kapcsolatban, amelyet az Eht. 66/A. § (2) bekezdése implementál.
Az „önkéntes szétválás” megfogalmazás az uniós jogból (Kódex 78. cikk) ered, ez a szakmaspecifikus elnevezése ennek a jogintézménynek, tehát e rendelkezések hátterét nem a Ptk. jogi személy szétválási szabályai adják.
Az önkéntes szétváláshoz kapcsolódó önkéntes kötelezettségvállalással kapcsolatos rendelkezések átültetése érdekében, a 79. cikkben foglalt ezzel kapcsolatos rendelkezésekre is tekintettel szükséges a törvény kiegészítése az ebben az esetben benyújtott kérelem esetén alkalmazandó eljárással.
A Kódex alapján a 66/A. § (5) bekezdése rögzíti, hogy az önálló gazdasági egységgel szemben, amennyiben az jelentős piaci erejű szolgáltatónak minősül, ugyanúgy kiszabhatók az Eht.-beli kötelezettségek a piacazonosítási és piacelemzési határozatban, amennyiben az önkéntes szétválasztás nem képes az azonosított piaci problémát kezelni.
A Kódex rendelkezése folytán új szabályozási elemként építendő be az Eht. szövegébe a jelentős piaci erejű szolgáltatók általi önkéntes kötelezettségvállalás (új 66/B. §). A Kódex meghatározza, hogy mely körben tehetők ilyen vállalások és milyen eljárásrend szerint. Az önkéntes kötelezettségvállalásra lehetőség van egyebek mellett a rendkívüli nagy kapacitású új hálózatok végfelhasználó létesítményéig, illetve a bázisállomásig kiterjedő optikai szálas elemekből álló részeinek közös beruházásban történő kiépítésével összefüggésben. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak figyelembevételével az eljárás kérelemre induló eljárás, mely kérelemnek a tartalmi követelményeit a törvény rögzíti. Az eljárás során a hatóságnak a döntés meghozatala előtt egyeztetnie szükséges az érdekeltekkel a törvény rendelkezéseinek megfelelően. A kötelezettségvállalással kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, annak feltételeit az Eht. VI. fejezetében, míg e szolgáltatói kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos általános eljárásrendet, így az önkéntes kötelezettségvállalás jóváhagyása iránti kérelem tartalmi követelményeit, az önkéntes kötelezettségvállalások feltételeit, a kötelezettségvállalások értékelésének szempontjait, továbbá a hatósági döntés tartalmára vonatkozó részletes szabályokat NMHH rendeletben indokolt rendezni.
A jelentős piaci erejű szolgáltató által tett önkéntes kötelezettségvállalás törvényben rögzített feltételeknek való megfelelését folyamatosan szükséges nyomon követni. Mivel a tárgybani kötelezettségvállalást a hatóság határozata írja elő, annak teljesülését a hatóság az általános hatósági felügyelet szabályai szerint vizsgálhatja, továbbá előírhatja a szolgáltatónak, hogy évente megfelelőségi nyilatkozatot tegyen.
Az Eht. 182. § (3) bekezdés új 37. pontja szerinti felhatalmazás alapján NMHH rendelet ülteti át a vonatkozó szabályt.
A Kódex 79.cikk (3) bekezdésének átültetése érdekében szükséges az Eht. új 66/B. § (8) bekezdése, mely rögzíti, hogy az Elnök kötelezővé teheti vagy kötelezővé teszi az önkéntes kötelezettségvállalásokat és meghatározza az alkalmazásukra vonatkozó időtartamot és feltételeket.
A Kódex alapján a hatóságnak a jelentős piaci erejű szolgáltatóval szemben kötelezettséget kiszabó határozatában részletesen rendelkezni kell arról, milyen kötelezettségek terhelik a szolgáltatót, ha a vele szemben kiszabott kötelezettséggel érintett hálózatot, vagy hálózatrészt megszünteti vagy új infrastruktúrával váltja fel. Szintén új elem, hogy ezzel összefüggésben a migrációt, annak feltételrendszerét a Hatóságnak külön eljárásban kell vizsgálnia, és határozatában döntenie róla (új 66/C. §).
29–31. §
A referenciaajánlat elfogadásával kapcsolatos §-ok módosítását egyrészt egyszerűsítési okok indokolják: a nem törvényben szabályozandó részletszabályok, eljárási szabályok esetében rendeleti szabályozás indokolt. Továbbá tekintettel arra, hogy a referenciaajánlat jóváhagyása iránti eljárások olyan sajátos kérelemre induló eljárások, ahol az ügyfél a kérelem benyújtására kötelezett, és – figyelemmel arra, hogy a Hatóság ezen eljárásban kötelezettségeket állapít meg az ügyféllel szemben, illetve a szerződéskötési szabadságát korlátozza – az ügyfél alapvetően ellenérdekelt abban, hogy a versenytárs számára a legkedvezőbb tartalmú referenciaajánlat kerüljön jóváhagyásra, ezért szükséges annak rögzítése, hogy az ügyfél a kérelmét és kötelezően csatolandó egyéb dokumentumokat az eljárás során nem vonhatja vissza, és azokat kizárólag akkor módosíthatja, egészítheti ki, ha a Hatóság végzése erre kötelezi. E szabály hiánya alkalmat adhat ugyanis az ügyfélnek arra, hogy az eljárást indokolatlanul elhúzhassa vagy, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalmú referenciaajánlat elfogadását és hatályba lépését és ezzel együtt az az alapján történő szolgáltatásnyújtást akadályozza, késleltesse, és ezáltal a referenciaajánlat kedvezményezettjeit hátrányos helyzetbe hozza.
32. §
A számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásával kapcsolatos § módosítását egyszerűsítési okok indokolják: a nem törvényben szabályozandó részletszabályok, eljárási szabályok esetében rendeleti szabályozás indokolt.
Továbbá a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyására irányuló eljárás sajátos kérelemre induló eljárás, amelyben az ügyfél a kérelem benyújtására kötelezett, és – tekintettel arra, hogy a Hatóság ezen eljárásban kötelezettségeket állapít meg az ügyféllel szemben – az ügyfél alapvetően ellenérdekelt abban, hogy tartalmilag megfelelő és teljes körűen alátámasztott kérelmet nyújtson be. Mindezekre tekintettel szükséges annak rögzítése, hogy az ügyfél a kérelmét és kötelezően csatolandó egyéb dokumentumokat az eljárás során nem vonhatja vissza, és azokat kizárólag akkor módosíthatja, egészítheti ki, ha a Hatóság végzése erre kötelezi. E szabály hiánya alkalmat adhat ugyanis az ügyfélnek arra, hogy az eljárást indokolatlanul elhúzhassa vagy, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalmú számviteli szétválasztási kimutatás elfogadását, hatályba lépését és ezzel együtt a hatékony jogérvényesülést akadályozza, késleltesse.
33. §
A Kódex szövege alapján az Eht. 71. § (1) bekezdését pontosítani szükséges, mivel a határozattervezet Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak történő megküldése valójában szerveren történő hozzáférhetővé tételt jelent, tehát a „megküldi” helyett helyesebb a „hozzáférhetővé tesz” szóhasználat. A módosítás pontosítja a Bizottság és a BEREC részére megküldendő tájékoztatás szabályait is.
A Kódex 32. cikke szerint új rendelkezés, hogy a határozattervezetet a hozzáférhetővé tételtől számított 1 hónapig nem fogadhatja el az Elnök, mivel ezen időtartam alatt azt a Bizottság, a BEREC vagy a tagállami szabályozó hatóság észrevételezheti.
A Kódex 32. cikkének való megfelelés miatt az Eht. 71. § (7)–(8) bekezdésében a Bizottság határozattervezettel szembeni kifogása esetére vonatkozó eljárás pontosítása is indokolt, továbbá módosul a Hatóság eljárásának határideje is.
A (9) bekezdés módosítása pontosítja a Hatóság eljárását az intézkedéstervezet elfogadása tekintetében.
A (10) bekezdés módosítása pontosítja az Európai Bizottsággal és a BEREC-kel való együttműködés szabályait és a tájékoztatási kötelezettséget.
A Kódex egyes, a tagállami szabályozó hatóságok intézkedéstervezetei esetében a Bizottságot felhatalmazza, hogy vétójogával élve a szabályozó hatóságot kötelezze az intézkedéstervezet módosítására. A Kódex 61. cikk (3) bekezdése második albekezdésének vagy a 76. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedéstervezetek az Eht. 100/A. § (2) bekezdésében kerülnek szabályozásra, de a Bizottságnak az ezzel összefüggésben hozott, a Hatóságot a határozattervezet visszavonására kötelező bizottsági vélemény alapján követendő eljárásról az Európai Bizottsággal, a BEREC-kel és tagállami hírközlési hatóságokkal való együttműködést szabályozó 71. § (11) bekezdésben és a (12) bekezdésben szükséges rendelkezni.
34. §
A Kódex alapján biztosítani szükséges, hogy az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetésével, az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával, az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedéllyel, a rádióspektrum- és azonosítógazdálkodással összefüggő jogosultságok módosítására csak arányos módon, objektíven indokolt esetben kerülhessen sor.
Továbbá az Eht. a Kódex 19. Cikk (1) és (2) bekezdésével összefüggésben rögzíti, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához szükséges, elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedély, vagy azonosítógazdálkodással összefüggő használati jogok kizárólag jogszabályban meghatározott kivételes esetben korlátozhatóak vagy vonhatók vissza. Az Eht. biztosítja továbbá, hogy a használati jogok korlátozása, visszavonása esetén a szolgáltatót kártalanítani kell. Ezen fő szabályok rögzítését, valamint a fogalomhasználat koherenciájának megteremtését célozza a módosítás.
Az új (5) bekezdés a Kódex rendelkezésének átültetése érdekében kiegészíti a szabályokat az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz RLAN-okon (rádiós helyi hálózaton) keresztül történő hozzáférés biztosításával kapcsolatos alapvető szabályokkal.
35. §
A Kódex rendelkezésének átültetése érdekében a törvény kiegészül a rádiós helyi hálózaton (RLAN) keresztül történő hozzáférés biztosításával kapcsolatos alapvető szabályokkal. A Kódex rendelkezésének megfelelően szükséges a törvény rendelkezéseinek kiegészítése a közigazgatási szervek jogosultságával a RLAN-okhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.
36. §
A Kódex rendelkezéseinek megfelelően a törvény pontosítja a bejelentés kötelező tartalmi elemeit.
A törvény a Kódex előírásával összhangban csökkenti a nyilvántartásba vétel határidejét hét napra, és a Kódex szerint egészíti ki a rendelkezést a visszaigazolás tartalmára való utalással.
37. §
A Kódex 22. cikke a tagállamok számára feladatként írja elő a szélessávú hálózatok földrajzi lefedettségének meghatározott időszakonkénti felmérését, ami magában foglalhatja a hálózatok várható lefedettségével kapcsolatos előrejelzést is. Az ezzel kapcsolatos feladat és a szükséges felhatalmazás rögzítése szükséges az Eht.-ban. A felmérést első alkalommal 2023. december 21-ig kell elvégezni az Eht. új 163/K. §-a alapján.
38. §
Az Eht. 84. § (6) és (7) bekezdésének a módosítása a fogalomhasználat koherenciájának megteremtését célozza, másrészt a Kódex érintett bekezdésével kapcsolatban pontosítja a rádióspektrum-díjak megállapításának rendszerét, módszerét.
39. §
A Kódex mind az összekapcsolás, mind a hozzáférés tekintetében előírja, hogy a tagállamokban ne legyenek olyan korlátozások, amelyek akadályoznák az azonos tagállamban lévő vagy különböző tagállamokban lévő vállalkozásokat abban, hogy egymás között – az uniós joggal összhangban – a hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó műszaki és kereskedelmi szabályokat tartalmazó megállapodásokról tárgyaljanak. Az Eht. ezt korábban is tárgyalási kötelezettségként határozta meg, ezt indokolt megtartani, ugyanakkor ezt a kötelezettséget szükséges kiterjeszteni a Kódexben foglaltaknak megfelelően a hozzáférésre is az összekapcsoláson túl. Ezen kívül a Kódexnek megfelelően szükséges előírni, hogy a tárgyalási kötelezettség kiterjed a Magyarországon nem, azonban az Európai Unió más tagállamában elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal való együttműködésre is.
40. §
A Kódex 99. cikke alapján a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak nem szabad megakadályozniuk vagy korlátozniuk a végfelhasználók hozzáférését, illetve nem szabad megkülönböztetniük őket állampolgárságuk, vagy a lakóhelyük vagy székhelyük helye szerinti tagállam alapján, a költségek és a kockázatok objektív módon igazolható különbözősége alapján azonban lehet differenciálni. A Kódexnek való megfelelés érdekében az Eht.-ban indokolt alapelvi és konkrét rendelkezés szintjén is rendezni, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek a végfelhasználók.
41. §
A Kódex 17. cikk (1) bekezdése könnyítési lehetőségként tartalmazza a számviteli elkülönítésnek csak 50 millió eurós bevételi összeghatár fölötti előírását, mely összeghatár alkalmas arra, hogy azoknak a kisebb szolgáltatóknak, akiknek ez túlzottan nagy terhet jelentene, ne legyen kötelező a számviteli elkülönítés.
A további módosítások a Kódex szövegezése alapján végrehajtott pontosítások a befektetett eszközök, valamint a számítási alapok és felosztási módszerek kimutatása érdekében.
42. §
A beszámolási és könyvvizsgálati kötelezettség számviteli törvényben meghatározott előírásainak fogalmi és logikai keretében írja elő az elektronikus hírközlési szolgáltatók beszámoló készítésére, könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozó kötelezettségét.
43. §
Az Eht. 88. §-ának a módosítása lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor az Elnök a 62–66. § szerinti vagy a XI. fejezet 100. § szerinti eljárásaiban hozzáféréssel vagy összekapcsolással kapcsolatos kötelezettséget ír elő, akkor a hálózati szerződések tartalmát az Eht.-ban rögzített tartalomhoz képest eltérően állapítsa meg. Ez egyrészt azt szolgálja, hogy a különböző – szabályozás alá eső – hálózati szerződéstípusok tartalma azok tényleges funkciójának megfelelően legyen szabályozva, másrészt pedig azt, hogy az egyes tömegesen kötendő, egyedi szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások (pl.: országos bitfolyam hozzáférés) igénybevételére irányuló hálózati szerződések tartalma egyszerűsödhessen, elősegítve a szolgáltatások hatékonyabb igénybevételét.
44. §
A Kódex a helymegosztás, illetve a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása tekintetében annyiban tér el az előző vonatkozó irányelvi rendelkezésektől, hogy kifejezetten rögzíti, hogy az ezek elhelyezésére szolgáló ingatlan tekintetében is köteles biztosítani a szolgáltató a használatot a másik, közös használatot, illetve helymegosztást igénylő szolgáltató számára. Ennek megfelelően pontosítandó a 90. § (1)–(2), (4) és (7)–(8) bekezdése, kiterjesztve az e bekezdésékben szereplő rendelkezéseket az ingatlan használatával összefüggő kérdésekre: így nem terheli a szerződéskötési kötelezettség a szolgáltatót, ha az ingatlan használatához szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja, az ingatlan használata aránytalan érdeksérelmet okozna; továbbá a felek jogvitát kezdeményezhetnek akkor is, ha az ingatlan használatával kapcsolatos feltételekről nem tudnak megállapodni, és ebben az esetben a Hatóság dönt az ingatlan használatáról, illetve annak feltételeiről.
45. §
Az azonosítóval való visszaélésre vonatkozó új rendelkezések a véghasználók fokozottabb védelmét szolgálják. A Kódex 97. cikk (2) bekezdése írja elő, hogy a hatóság a szolgáltatóknak előírhatja, hogy eseti alapon gátolják meg a számokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi. Az azonosítóval való visszaélés esetén az NMHH nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is eljárhat, döntésével elrendelheti az azonosító eléréséért fizetendő díj visszatartását is. A Kódex vonatkozó rendelkezése [97. cikk (2) bekezdés] nem teszi kötelezővé az azonosítóval kapcsolatos intézkedéseket csalás, visszaélés esetén, hanem eseti alapon kell mérlegelni, ha ezt a csalás vagy a rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi.
46. §
A hálózatok és szolgáltatások biztonságának garantálására a szolgáltatók részére előírható kockázatelemzési, zavar- és katasztrófaelhárítási tervek készítésével kapcsolatos szabályok kiegészítése a Kódexnek megfelelően.
47. §
A Kódex 57. cikk (4) bekezdése rendelkezésének átültetése érdekében a törvény szabályozza a hírközlési szolgáltatóknak más szolgáltatók fizikai infrastruktúráihoz való hozzáférését, a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok telepítése érdekében.
A Kódex 57. cikke és a vonatkozó 139 és 140 preambulumbekezdés alapján a kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pontok nem zavaró berendezésekkel működnek, kisméretűek, így a telepítésükre vonatkozó korlátozásoknak a lehető legkisebb mértékűre kell szorítkoznia. A rendelkezés a Cost Reduction irányelvvel lefektetett intézkedéseket egészíti ki, hiszen annak a hatálya csak az ún. hálózatos közművek fizikai (passzív) infrastruktúrájára terjed ki (pl. lámpaoszlopok, vezetékek, közlekedési infrastruktúra), de nem terjed ki azon középületekre, amelyeket jelentős számú végfelhasználó keres fel nap mint nap, vagy olyan más nyilvános infrastruktúra elemekre, amelyek sűrűn megtalálhatóak városi környezetben (pl. utcabútorok, utasvárók), és amelyek nagyon értékes telepítési helyet jelentenek a kiscellák számára. Az együttműködés részleteit az Elnök rendeletben állapítja meg.
Az utcabútor, hirdetőoszlop, reklámhordozót tartó berendezés fogalmát településképi kormányrendeletek szabályozzák [a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. Rendelet], valamint a reklámhordozó és tájékozódást segítő jelzés fogalmát a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. Rendelet és a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. Rendelet használja.
48. §
A Kódex 61. cikk (2) bekezdésének átültetése érdekében a törvény pontosítja, hogy a Hatóság a végfelhasználók védelme érdekében a megfelelő hozzáférés vagy összekapcsolás érdekében arányos kötelezettségeket írhat elő olyan szolgáltatók számára, amelyek nem rendelkeznek jelentős piaci erővel, ugyanakkor a végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező szolgáltatókon túl az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője számára is kiszabható a kötelezés. A hozzáférés és összekapcsolás kiemelt céljai között feltünteti a rendkívül nagy kapacitású elektronikus hírközlő hálózatok kiépítését. Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője számára a Hatóság a jövőben előírhatja, hogy meghatározott eszközökhöz – megfelelő feltételek mellett – hozzáférést biztosítson más szolgáltatók számára a digitális rádió- és televízió-műsorok és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások végfelhasználók általi elérése érdekében.
A Kódex alapján a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókkal szemben további, a korábbiaktól eltérő kötelezettséget is kiszabhat a Hatóság: előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetéshez és a szolgáltatások átjárhatóságához előírhatja a személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató számára a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos meghatározott információk közzétételét, a Hatósággal és más szolgáltatókkal való megosztását és használatának lehetővé tételét, valamint meghatározott szabványok és előírások alkalmazását. E kötelezettségek kiszabása ugyanakkor csak kivételes esetben lehetséges; kizárólag a Bizottság végrehajtási intézkedésén alapulhat, és az abban foglaltakat a Hatóságnak a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a kötelezettség tartalmának meghatározásakor. Mindezekkel összhangban szükséges az Eht. 100. §-ának a jelentős piaci erővel nem (de jelentős földrajzi lefedettséggel és ügyfélszámmal) rendelkező szolgáltatókkal szemben kiszabható kötelezettségekről szóló rendelkezéseit új (2a) bekezdéssel kiegészíteni.
49. §
Számos esetben gazdaságtalan vagy műszakilag, illetve fizikailag kivitelezhetetlen az építményen belül már meglévő vezetékek, kábelek, illetve kapcsolódó eszközök mellett, azokkal párhuzamosan kiépíteni egy új hálózatrészt. A hatályos szabályozás az Eht. 90. §-a alapján helymegosztásra és hálózati elemek vagy hálózatrészek megosztására köteles a szolgáltató a jogosult szolgáltató kérése esetén. A Kódex a továbbiakban lehetőséget biztosít arra, hogy a Hatóság kérelemre, indokolt esetben, meghatározott feltételek fennállta esetén előírhassa a szolgáltatók számára határozatával – a szolgáltató piaci erejére tekintet nélkül – az épületen belüli vezetékekhez, kábelekhez és kapcsolódó elemekhez való hozzáférést, továbbá ezt a kötelezettséget az épületen belüli fizikai infrastruktúrával rendelkezni jogosult személyekkel szemben is kiróhatja. A Hatóság ezzel összefüggésben írhat elő további kötelezettségeket is, így az átláthatósággal, az egyenlő elbánással kapcsolatos, valamint a költségek megosztására vonatkozó kötelezettségeket.
A 100/A. § (4)–(5) bekezdésében a törvény rögzíti, hogy egyes esetekben – még ha a szükséges előfeltételek teljesülnek is – a kötelezettség kiszabása kizárt, így ha a szolgáltató ésszerű, méltányos feltételek mellett egyenértékű hozzáférést biztosít valamely rendkívül nagy kapacitású hálózathoz (ide nem értve azt az esetet, ha az érintett hálózatszakasz állami támogatással épült meg, ekkor ugyanis nem kizárt a kötelezettség kiszabása), továbbá ha kötelezettség előírása valamely új hálózat létesítését veszélyeztetné.
A Kódex a jelentős piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségek körében biztosítja a tagállami szabályozó hatóságnak, hogy határozatával előírja a passzív hálózati elemekhez való hozzáférés biztosításával kapcsolatos, illetve meghatározott területre kiterjedő barangolási célú hozzáférést biztosító megállapodás megkötésére irányuló kötelezettséget, amennyiben az valamely, rádiófrekvencia használatán alapuló szolgáltatás végfelhasználók számára történő nyújtásához szükséges. Az Eht. új 100/B. §-a szerint a kötelezettséget csak meghatározott feltételek fennállása esetén szabhatja ki a hatóság, így többek közt előfeltétele a kötelezettség megállapításának, hogy annak lehetőségét frekvenciahasználati jogosultság megadásakor egyértelműen rögzítették. A Kódex a hatóság részéről mérlegelendő körülményeket is rögzíti, melyeknek az Eht.-ban való részletes felsorolása indokolt. A hatóság kérelemre is eljárhat.
50. §
A Kódex 61. cikk (5) bekezdése meghatározza a jelentős piaci erőre tekintet nélkül kiszabható kötelezettségek előírásával kapcsolatos főbb követelményeket (arányosság, objektivitás, átláthatóság, megkülönböztetésmentesség), melyeket szükséges megjeleníteni az Eht. szövegében. Rögzíteni kell továbbá a Kódex rendelkezésére figyelemmel, hogy e döntéseket az elfogadástól számított öt éven belül felül kell vizsgálni, és annak eredményétől függően a kiszabott kötelezettségek fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról kell döntenie a hatóságnak.
Az átültetést – a Kódex 23., 32. és 33. cikkére történő hivatkozás miatt – az e cikkeket átültető Eht. 40. § (1) bekezdés és a 71. § is megvalósítja.
51. §
A kiegészítés célja a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára előírható kötelezettség további pontosítása.
52. §
Az Eht. 105. § (1) bekezdésében szükséges a 87. §-ra való utalás törlése, mivel az nem áll összefüggésben a számviteli szétválasztási kötelezettség kiszabásának lehetőségével. A számviteli szétválasztási kötelezettség keretében szolgáltatni rendelt adatok körében a Kódex kifejezetten felhatalmazza a hatóságokat olyan adatok benyújtásának előírására, melyek a tisztességtelen keresztfinanszírozást tiltó rendelkezések betartásának ellenőrzéséhez szükségesek.
A (4) bekezdés alapján a Hatóság közzé tehet olyan számviteli adatokat, melyek hozzájárulhatnak egy nyitott és versenyző piachoz. Tekintettel arra, hogy ezen adatok üzleti titokká minősítése útján a jelentős piaci erejű szolgáltató megakadályozhatná a közzétételt, ezért a 33. § módosítása is szükségessé vált, amely alapján a jelentős piaci erejű szolgáltató e joga korlátozható. A részletszabályokat NMHH rendelet rögzíti.
53. §
A 106. § (2) bekezdésének kiegészítése szükséges, hiszen a Kódex alapján a jelentős piaci erejű szolgáltatókkal szemben a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos, a korábban hatályos rendelkezések szerinti kötelezettségek csak abban az esetben szabhatók ki, ha a Kódex 72. cikke szerinti intézkedés önmagában – a hatóság megítélése szerinti – nem támogatná megfelelően az intézkedéssel elérni kívánt szabályozási célok elérését.
A hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség tartalmának példálózó jellegű felsorolása kiegészítendő a Kódex alapján annak érdekében, hogy kifejezetten tartalmazza a törvény szövege, hogy a kötelezett számára a hatóság előírhatja, hogy aktív vagy virtuális hálózati elemekhez és szolgáltatásokhoz, illetve – egyebek mellett – a virtuális hálózati szolgáltatásokat – együttműködő-képessége szempontjából nélkülözhetetlen interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz hozzáférést biztosítson. Indokolt továbbá az e bekezdésben foglalt felsorolás egyes tartalmi elemeinek felülvizsgálata, és a felesleges, értelemzavaró elemek törlése.
A Kódex rendelkezésének megfelelően a törvény a 106. § (4) bekezdésben rögzíti, hogy a Hatóság határozata különösen mely feltételeket rögzítheti.
A hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség kiszabása körében [106. § (5) bekezdés] különösen vizsgálni kell, hogy az Eht. szerinti hozzáférési lehetőségek elégségesek-e, mely mérlegelési szempont építendő be a törvény vonatkozó rendelkezésébe. Pontosítandó továbbá a mérlegelési szempontok felsorolása egyes elemeinek szövegezése.
A Kódex 39. cikk (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a 106. § (8) bekezdés kiegészítése szükséges oly módon, hogy az alapján a hozzáférési kötelezettség keretében a műszaki és üzemeltetési feltételek az uniós szabványok hiányában a nemzetközi szervezetek szabványaival vagy ajánlásaival összhangban is előírhatók.
54. §
A Kódex rendelkezései alapján a tagállami szabályozó hatóság elsősorban a hírközlési építményekhez való hozzáférést, valamint a kapcsolódó eszközhasználatot írhatja elő a jelentős piaci erejű szolgáltatók számára, és csak abban az esetben kötelezheti a meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására, ha megítélése szerinti önmagában a 72. cikk szerinti intézkedés nem támogatná megfelelően az intézkedéssel elérni kívánt szabályozási célok elérését. Ennek megfelelően szükséges ezen intézkedést és alkalmazásának szabályait – melyek alapvetően megegyeznek a 73. cikkben foglalt intézkedés alkalmazásának feltételeivel – a törvényben rögzíteni.
55. §
A Kódex szövegének szerkezete eltér az Eht. 108. § jelenlegi megfogalmazásától, emiatt annak átstrukturálása, egy áttekinthetőbb szerkezet kialakítása indokolt. Ezen túlmenően a Kódex nem csak a fogyasztói, hanem a teljes végfelhasználói kör érdekében tartja szükségesnek az árszabályozási kötelezettségek előírását. A Kódex eredeti szövegének szóhasználata alapján bizonyos szakkifejezések (pl. költségelszámolás) is pontosítandóak az Eht.-ban.
A 108. § alapján kiszabható, költségalapú díjak, illetve meghatározott költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettség előírása körében a hatóság a hatékony szolgáltatás költségének kiszámítására, és nem annak ellenőrzésére alkalmazhat a szolgáltatóétól eltérő költségelszámolási módszert.
Továbbá a törvény szövegében megjelenítendők azok a mérlegelési szempontok, melyeket a hatóság figyelembe vesz a költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége kötelezettség kiszabása esetén. Amennyiben a hatóság árszabályozással kapcsolatos kötelezettséget kíván kiszabni, akkor a Kódex alapján további speciális körülményeket kell értékelnie, melyeket a törvényben rögzíteni szükséges.
A költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó, illetve meghatározott költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazására vonatkozó kötelezettség előírása esetén mérlegelendő szempontokat a Kódex példálózó jelleggel felsorolja. Ezen szempontoknak az Eht.-ban történő meghatározásával összefüggésben a (2) bekezdés szövege módosítandó, és az új bekezdésekben részletesebben, pontosabban rögzített szempontok ezen bekezdésből törlendők.
A költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettség körében az e kötelezettséggel terhelt szolgáltató az ésszerű megtérülési ráta mértékének alátámasztására is köteles a Kódex alapján, ezért ennek megfelelően módosítandó a (3) bekezdés rendelkezése.
A kötelezően alkalmazandó költségelszámolási rendszernek való megfelelést évente szükséges megvizsgálni, és az ebben a körben tett megállapításokról szóló megfelelőségi nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni. Az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéssel a költségelszámolás rendszer nyilvánosságával kapcsolatos szabályok kiegészítendők [Eht. 108. § (6) bekezdése].
56. §
A Kódex lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a Bizottság valamely hívásvégződtetési piacon nem határoz meg maximális hívásvégződtetési díjat, és a Hatóság elemzése alapján ezen a hívásvégződtetési piacon a verseny nem hatékony, akkor a Hatóság költségalapú hívásvégződtetési díj alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írjon elő. Ebben az esetben a Hatóság köteles figyelembe venni a Kódex III. mellékletében foglalt elveket és kritériumokat a költségalapú hívásvégződtetési díj alkalmazására vonatkozó kötelezettség előírása során. Tekintettel arra, hogy a Kódex III. mellékletében foglalt szabályok díjmegállapításhoz kötődő részletszabályokat tartalmaznak, ezért azok átültetése nem törvényi, hanem rendeleti szinten indokolt, így a kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket is meg kell alkotni.
A Kódex az előírt hívásvégződtetési díjjal kapcsolatosan folyamatos ellenőrzési illetve a BEREC felé évenkénti jelentéstételi kötelezettséget ír elő a szabályozó hatóságok számára.
57. §
A módosítás lényege, hogy a hozzáférési szolgáltatás nyújtása minden esetben nagykereskedelmi jellegű lehet, ezért a „nagykereskedelmi” jelző kimondása külön nem szükséges.
További pontosítások a Kódexben foglaltaknak a fogalmilag pontos és megfelelő átültetése érdekében szükségesek.
58. §
Az Eht. 109. § (1) bekezdésének minimális pontosítása azon alapul, hogy a Kódex egyrészt a végfelhasználói kör érdekeinek védelmét említi a szabályozási kötelezettségek előírásával kapcsolatban (a felhasználók, előfizetők helyett), másrészt a kiskereskedelmi szabályozó mechanizmusok alkalmazhatósága tekintetében a szolgáltatási mellett a földrajzi piacokra is kitér.
A Kódex szöveghasználatának figyelembe vételével az (1) bekezdés szerinti felsorolás pontosításra kerül a túlzottan magas díj, a kiszorító árak és a végfelhasználók indokolatlan megkülönböztetése vonatkozásában. Továbbá a Kódex lehetővé teszi a jelentős piaci erejű szolgáltatókra nézve a végfelhasználói érdekek védelmére és a hatékony verseny előmozdítására szolgáló további intézkedések meghozatalát, melyek kiegészítésként a felsorolásban szerepelnek.
A (3) bekezdés a Kódex 83. cikk átültetését valósítja meg („A nemzeti szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazandó formátumot és elszámolási módszert”). Arra vonatkozik, hogy a kirótt kötelezettséget milyen módon ellenőrzi majd a hatóság, tehát már a határozat utáni teljesítés ellenőrzésére utal, ez pedig kizárólag az egyedi ügy sajátosságai és a konkrét ügy tényállása alapján határozható meg.
59. §
A Kódex új követelményeket fogalmaz meg az egyetemes szolgáltatás tartalmával kapcsolatban, amelyhez az Eht. szabályozási rendszerét hozzá kell igazítani. Az egyetemes szolgáltatás középpontjába a helyhez kötött hozzáférésen keresztül nyújtott széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatás kerül, amelyet megfizethető áron és megfelelő funkcionalitással kell nyújtani minden fogyasztó részére. A Kódex emellett a helyhez kötött hangszolgáltatást is az egyetemes szolgáltatási körben tartja, és mindkét esetben egyértelműsíti, hogy a szolgáltatás része az alapját képező csatlakozás is.
Az Eht. 125. §-ának hatályon kívül helyezésére tekintettel a távirat-szolgáltatás rendeleti szabályai is deregulálandók.
A deregulációra tekintettel szükséges a 158. § (1) és (3) bekezdésében és a 162. § (4) bekezdésben foglalt hivatkozások törlése, valamint a 160. § (5) bekezdés törlése.
A Kódex V. melléklete pontosan meghatározza, hogy mi az a minimális szolgáltatáskészlet, amelynek támogatására az egyetemes szélessávú internet-hozzáférési szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie. Ennek garanciális törvényi rögzítése szükséges. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Kódex V. mellékletében felsorolt minimális szolgáltatáskészlet biztosításához szükséges továbbá paraméterek meghatározása részletes műszaki vizsgálatokat igényel, ennek nem törvényi, hanem rendeleti szinten való szabályozása indokolt [117. § (2) bekezdés].
A Kódex felhatalmazást ad a tagállamok számára, hogy az egyetemes szolgáltatások körét kiterjesszék a nem helyhez kötött módon nyújtott internet- és hangszolgáltatásokra is, ha ezt szükségesnek tartják a fogyasztók társadalmi-gazdasági életben való teljes körű részvételéhez. Mindez azonban részletes vizsgálatot, elemzést igényel, amelyhez a szolgáltatók adatszolgáltatása, illetve adott esetben a földrajzi feltérképezés eredménye is szükséges, ezért e kapcsolódó részletszabályok kialakítása rendeleti szinten indokolt [Eht. 117. § (3) bekezdés és 182. § (3) bekezdés 27. pont].
A Kódex az egyetemes szolgáltatások megfizethetőségének biztosítása érdekében előírja, hogy a nemzeti hatóságok kötelesek az egyetemes szolgáltatások helyzetének, kiskereskedelmi díja alakulásának és szintjének figyelemmel kísérésére. Ezen túlmenően megfogalmazza azt is, hogy ezt az ellenőrzést különösen az árakhoz és a fogyasztói jövedelmekhez viszonyítva kell végrehajtani. A Kódex rendelkezéseinek megfelelően az Eht. rögzíti, hogy amennyiben ezen vizsgálat alapján megállapítható, hogy az egyetemes szolgáltatás nem megfizethető és nem áll rendelkezésre a megfizethető szolgáltatást biztosító állami támogatás, akkor az Elnök előírhatja, hogy a szolgáltatók kedvezményes díjszabási lehetőségeket vagy kedvezményes díjcsomagokat alakítsanak ki a hátrányos helyzetű fogyasztók részére. Amennyiben azonban ez a kötelezettség bizonyítottan túlzott pénzügyi vagy adminisztratív terhet jelentene az egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részére, az Elnök kivételes esetben kijelölhet olyan szolgáltatót vagy szolgáltatókat, akik kötelesek ezen kedvezményes díjcsomagot kialakítani.
Vizsgálni szükséges továbbá az egyetemes szolgáltatások elérhetőségét, igénybevehetőségét az ország egyes területein. Amennyiben az elvégzett elemzések, vizsgálatok és a földrajzi feltérképezés eredményei alapján megállapítható, hogy az ország teljes területén vagy egyes részein az egyetemes szolgáltatás egyáltalán nem áll rendelkezésre, nem elérhető a fogyasztók számára és az egyetemes szolgáltatás sem piaci alapon, sem állami eszközzel, beavatkozással azon a területen nem biztosítható, az egyetemes szolgáltatás megfelelősége érdekében az Elnök határozatával egyetemes szolgáltatót vagy szolgáltatókat jelölhet ki. A kijelölési eljárás rendjét a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan rendeleti szinten indokolt szabályozni.
A Kódex a korábbi irányelveknél határozottabban és egyértelműbben törekszik a fogyatékossággal élő fogyasztók pozitív diszkriminációjára. Ennek érdekében előírja, hogy biztosítani kell számukra a kapcsolódó végberendezések, továbbá az akadálymentes hozzáférést elősegítő berendezések és szolgáltatások elérhetőségét és megfizethetőségét. Ennek részletszabályait szintén rendeletben szükséges rögzíteni [117. § (6) bekezdés].
60. §
A kizárólag számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásokra és a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokra vonatkozó kivételszabályok.
A számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások bizonyos szabályok alól mentességet élveznek, a szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésére kötelesek vagy e körben lehetőségük és nem kötelezettségük van előfizetői szerződés megkötésére. A szolgáltatóknak a szerződések megkötése előtt kell a mentességre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tenniük.
A gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatások esetén a felmondási jog kizárólag a közép-és nagyvállalkozásokat nem illeti meg.
61. §
A Kódex koncepciója szerint a mikro- és kisvállalkozások, illetve a nonprofit szervezetek tárgyalási pozíciója hasonló a fogyasztókéhoz, ezért őket azonos szintű védelemben kell részesíteni. Ennek megfelelően az Eht. az üzleti előfizetőknél az általános szabályt rögzíti az előfizetők érdekeivel és jogaival kapcsolatos fejezet rendelkezéseitől való eltéréshez, a részleteket NMHH rendelet rendezi.
Az előfizetői szerződés közjogilag szabályozott szerződéstípus, ezért indokolt kimondani az Eht.-ban, hogy a Ptk. minősül háttérjogszabálynak.
A Kódex meghatározza az előfizetői szerződések minimum időtartamát, amely nem lehet több 24 hónapnál. Lehetőséget biztosít a tagállamok számára arra, hogy ennél rövidebb időtartamot vezessenek be. Élve ezzel a lehetőséggel az Eht. a határozott időtartamú előfizetői szerződések időtartamát legfeljebb 12 hónapban határozza meg, amely az előfizető kérésére, készülékvásárlással egybekötött szerződéskötés esetén lehet 24 hónap.
A határozott idejű szerződés maximális időtartamára vonatkozó szabályok alól a Kódex rendelkezésének megfelelően kivételt képeznek egyes részletfizetési szerződések.
A Kódex rendelkezéseinek megfelelően az Eht. rendelkezik a határozott időtartamú előfizetői szerződés határozott időtartam lejártát követő sorsáról.
Figyelemmel arra, hogy a Kódex 98. cikk és 102. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit csak a mikró és a kisvállalkozásokra és egyes nonprofit szervezetekre kell alkalmazni, az ezeken kívüli szervezetekre az eltérési lehetőséget a (3) bekezdés rögzíti a Kódex (255) és (259) preambulumbekezdésekre is figyelemmel.
62. §
A szolgáltatáscsomagok egyre elterjedtebbé válnak, ezért szabályozásuk szükséges. Amennyiben egy csomag egyes elemeire eltérő szabályok vonatkoznak, sérül az előfizetők azon joga, hogy más szolgáltatásra váltsanak. Ennek érdekében szükséges annak bevezetése, hogy a szolgáltatáscsomag minden elemére ugyanazon szabályok vonatkozzanak.
63. §
A Kódex rendelkezései új jogokat teremtenek a végfelhasználók számára a szolgáltatókkal és a hálózatok üzemeltetőivel szemben a harmadik személy által üzemeltetett RLAN-okhoz (elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz rádiós helyi hálózaton keresztül hozzáférés) való csatlakozás érdekében. Ennek megfelelően a törvény kiegészül e jogokkal.
A Kódex rendelkezései új jogokat teremtenek a végfelhasználók számára arra vonatkozóan is, hogy a saját rádiós helyi hálózataikat megosszák más végfelhasználókkal. Ennek megfelelően a törvény kiegészül e jogosultság biztosításának lehetőségével, valamint a törvény rögzíti, hogy e jogok részletszabályait NMHH rendelet fogja meghatározni.
64. §
A végfelhasználók védelmében a Kódex előírja, hogy tájékoztatni kell őket a kínált szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árképzési feltételek alá tartozó termékek díjairól, ezért az Eht. kiegészítése szükséges az előzetes tájékoztatás szabályaival.
A Kódex rögzíti az előfizetői szerződés adatai összefoglalója rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét is. A szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát a BEREC készíti el. A szerződés adatait tartalmazó összefoglaló rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a tartalmát elnöki rendeletben javasolt szabályozni.
Annak érdekében, hogy a végfelhasználók megalapozott döntéseket hozhassanak a szerződés adatainak összefoglalóját szerződéskötés előtt kell megadni. Ha erre objektív technikai okok miatt nincs lehetőség, akkor indokolatlan késedelem nélkül a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, ugyanis az összefoglaló elfogadása a szerződés hatálybalépésének feltétele. A módosítás e szabályok átültetését szolgálja.
A Kódex rögzíti az előzetes tájékoztatás rendelkezésre bocsátásának módját, illetve tartalmát a VIII. mellékletben. Az előzetes tájékoztatás kötelezettségét törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a tájékoztatás tartalmát és a tájékoztatás módját elnöki rendeletben javasolt szabályozni.
A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a módosítás előírja, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók ugyanolyan feltételekkel – különös tekintettel a szolgáltatások minőségére, és a díjszabásra – vehessék igénybe a szolgáltatásokat, mint a végfelhasználók többsége.
65. §
A szabályozás a Kódex 105. cikk (4) bekezdés rendelkezéseit ülteti át, amelytől a 101. cikk (1) bekezdése alapján eltérni nem lehet.
A Kódex rendelkezésére figyelemmel törvényi szinten szükséges rögzíteni, hogy az előzetes tájékoztatás és a szerződés adatainak összefoglalója az előfizetői szerződés szerves részéve válik, melyek csak a szerződő felek kifejezett megállapodása esetén módosíthatók.
Az előfizető számára biztosítani kell a jogot, hogy a szerződés egyoldalú módosítása esetén, az értesítéstől számított egy hónapon belül, további jogkövetkezmény nélkül jogosultak legyenek a szerződést felmondani. E rendelkezés alól a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások kivételt képeznek.
Nem jogosult felmondani a szerződést az előfizető akkor, ha számára kizárólag előnyösen módosult a szerződés. Ez a szabály jellemzően a határozott idejű szerződésekre vonatkozik, amelyeket az előfizető bizonyos kedvezményekre tekintettel kötött meg. Méltánytalan lenne a szolgáltatókkal szemben, ha a kedvező módosítás esetén is szabadulhatna az előfizető e jogviszonyból. A szerződéses szabadság elve sem sérül, ugyanis nem kötelező igénybe venni a kedvezményeket, de ebben az esetben határozatlan idejű lesz a szerződés, amiből bármikor lehet szabadulni.
Az áthelyezési igény (előfizető költözése esetén) teljesíthetőségére vonatkozó részletes szabályokat az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet (Eszr.) 15. §-a tartalmazza.
66. §
A Kódex rendelkezésének megfelelő szabályt rögzít az Eht., amikor lehetővé teszi, hogy az előfizető felmondási jogának megnyílta esetén megtarthatja a kedvezményesen vásárolt készüléket. Ebben az esetben a Kódex alapján a szolgáltatónak kizárólag a készülékhez kapcsolódó kompenzációs igénye lehet, amelynek részletszabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.
A szolgáltatáscsomagok egyre elterjedtebbé válnak, ezért szabályozásuk szükséges. Amennyiben egy csomag egyes elemeire eltérő szabályok vonatkoznak, sérül az előfizetők azon joga, hogy más szolgáltatásra váltsanak. Ennek érdekében szükséges annak bevezetése, hogy a szolgáltatáscsomag minden elemére ugyanazon szabályok vonatkozzanak.
67. §
Szolgáltatáskorlátozás szabályait pontosítja a Kódexnek megfelelően.
68. §
Minőségi célérték meghatározása és teljesítése helyett, az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvánosan elérhető személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató köteles a szolgáltatás minőségére vonatkozó információkat rendszeresen közzétenni, átlátható, összehasonlítható módon.
69. §
Eht. szabályozási hatályának változására tekintettel számlarészletezési szabályok pontosítása, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgáló kiegészítése az emelt díjas számok kapcsán.
70. §
Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvánosan elérhető, számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató számára a végfelhasználók és előfizetők védelme érdekében az ilyen szolgáltatások alkalmazását érintő közérdekű tájékoztatás írható elő. Az Eht. a Kódex rendelkezésének megfelelően meghatározza a közérdekű tájékoztatás tartalmát is.
Az ajánlatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos átlátható, naprakész és összehasonlítható információk megléte alapvetően fontos elem a fogyasztók számára. A szolgáltatások végfelhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen hozzáférhető formában közzétett információk alapján egyszerű módon összehasonlíthassák a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat és a szolgáltatásokat, a szolgáltatóknak a IX. melléklet szerinti információkat közzé kell tenniük.
Az információk közzétételének kötelezettségét törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a közzéteendő információk körét elnöki rendeletben javasolt szabályozni.
A végfelhasználók gyakran nincsenek tisztában fogyasztási szokásaik árával, vagy nehezen becsülik fel azt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével mennyi időt töltöttek, és annak során mekkora adatforgalmat bonyolítanak le. A nagyobb fokú átláthatóság és a hírközlési kiadásaik jobb kontrollálhatósága érdekében a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani olyan eszközöket, amelyekkel valós időben nyomon követhetik fogyasztásukat.
A Kódex rögzíti, hogy a Hatóság előírhatja a szolgáltatók számára a szolgáltatások minőségére vonatkozó információk, valamint a fogyatékossággal élők egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk közzétételét, ha azok nem állnak a nyilvánosság számára rendelkezésre. A közzétételi kötelezettség törvényi szinten kerül átültetésre, míg annak részletszabályait rendeletben javasolt szabályozni.
A Kódex alapján lehetővé kell tenni, hogy a Hatóság nyomon kövesse a szolgáltatások minőségét és azokkal kapcsolatban adatgyűjtést végezzen. Ennek érdekében a (12) bekezdés lehetővé teszi a Hatóság számára, hogy a szolgáltatóknak adatszolgáltatási kötelezettséget írjon elő a szolgáltatások minőségére vonatkozóan.
71. §
A szabályozás biztosítja a nyilvánosan elérhető számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások tekintetében, minden végfelhasználó számára – beleértve a nyilvános állomások végfelhasználóit is –, hogy bármely nemzeti segélyhívószám és a 112-es egységes európai segélyhívószám segítségével díjmentesen hozzá tudjon férni a segélyhívó szolgálatokhoz.
72. §
Az előfizetők védelmét szolgáló rendelkezéseken is átvezetésre kerül a Kódex fogalomhasználata.
73. §
Az NMHH működteti az internet hotline szolgáltatást, amely a biztonságos internethasználat érdekében olyan internetes visszaélések bejelentését teszi lehetővé, amelyek nem tartoznak más hatóság vagy bíróság hatáskörébe. A bejelentés nem hatósági ügy.
74. §
A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező egy versengő elektronikus hírközlési piacon a fogyasztók rendelkezésére álló választék és a tényleges verseny előmozdítása szempontjából, ezért az Eht. a Kódex rendelkezésének megfelelően azon előfizetők számára, akik ezt kérik, a szolgáltatótól függetlenül a szolgáltatóváltás során megtarthatják hívószámaikat.
A szolgáltatóváltás lehetősége alapvető a hatékony verseny és a versenykörnyezet kialakulásához, ezért az Eht. a Kódex rendelkezésének megfelelően rögzíti, hogy a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatások folyamatosságát, hogy a végfelhasználók a szolgáltatás kimaradásának kockázata nélkül, és amennyiben ez technikailag lehetséges, az általuk kért napon válthassanak szolgáltatót.
A módosítás a számhordozási jog kérelmezésének határidejét (szerződés megszűnését követő 31 napon belül kérelmezhető) rögzíti a Kódex rendelkezésével összhangban.
Az Eht. 150. § új (1b) bekezdése a Kódex 79. cikk (6) bekezdésének rendelkezésének átültetését szolgáló módosítás.
Az Eht. rögzíti, hogy az átadó és az átvevő szolgáltatók a számhordozhatóság és a szolgáltatóváltás megvalósítása érdekében hálózati szerződést kötelesek kötni, melyben a szolgáltatók megállapodnak a számhordozhatóság és a szolgáltatóváltás feltételeiről.
A nemzeti szabályozó hatóságoknak – amennyiben megvalósítható – a számhordozhatóság alkalmazásának részeként meg kell könnyíteniük a számhordozásra vonatkozó díjszabások megfelelő átláthatóságát. Az Eht. a végfelhasználó részére a Kódexnek megfelelően díjmentesen biztosítja a számhordozást.
75. §
A Kódex rendelkezései alapján biztosítani szükséges a hazai jogszabályban, hogy a hatóság a BEREC vagy más tagállam hatósága részére átadhassa indokolt kérelemre a rendelkezésére álló adatokat. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor értesítési kötelezettséget szükséges megállapítani a hatóság számára akként, hogy amennyiben az adatátadás korábban szolgáltatott adatokkal kapcsolatos, vagy valamely szolgáltató üzleti titkát érinti, akkor erről tájékoztatni kell e szolgáltatót.
76. §
GDPR miatt szükséges egyszerűsítés.
77. §
A Kódexnek megfelelően a biztonsági intézkedésekről szóló rendelkezések kiegészítése.
78. §
A Kódex rendelkezésének megfelelően a törvény pontosítja a biztonsági szint mindenkori mértékének megfelelő intézkedést és ennek érdekében kiegészül a legújabb eredmények figyelembe vételével. A biztonsági intézkedések részletszabályait az Elnök rendeletben szabályozza [4/2012. (I. 24.) NMHH rendelet].
A 156. § (10)–(11) bekezdésében a Kódex fogalomhasználatának megfelelően a törvény pontosítja a tájékoztatandó személyek körét (előfizető helyett felhasználó szóhasználat a helyesebb).
A (12) bekezdés szerinti módosítása szerint a biztonsági esemény kezelése érdekében vagy biztonsági esemény jelentős kockázatának fennállása esetén a megelőzés érdekében szükséges műszaki és szervezési intézkedések szempontjait, a megteendő intézkedések határidejét is NMHH rendeletben szükséges megállapítani a Kódex 41. cikke alapján.
79–80. §
A szolgáltatók az előfizetői szerződések kijátszásának megelőzésére közös adatbázist hozhatnak létre. A módosítás a vonatkozó rendelkezések adatkezelési szempontú pontosítását szolgálják.
81. §
Átmeneti rendelkezések.
A Kódex alapján olyan egyetemes szolgáltatáselemek fenntartására is lehetőség van a tagállamokban, amelyek nincsenek külön nevesítve a Kódexben, de korábban már bevezetésre kerültek (pl. Magyarországon a nyilvános telefonállomások működtetése, országos belföldi tudakozó nyújtása, előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele). E szolgáltatáselemek tekintetében a tagállamoknak legkésőbb 2021. december 31-ig felül kell vizsgálniuk, hogy fenntartásuk indokolt-e, és amennyiben a vizsgálat alapján a tagállam arra jut, hogy igen, akkor gondoskodni szükséges e szolgáltatáselemek tekintetében az egyetemes szolgáltató kijelöléséről is. Amennyiben a tagállamok 2021. december 31-ig lefolytatott felülvizsgálatuk alapján valamely korábbi szolgáltatáselem fenntartását indokoltnak tartják, akkor e szolgáltatáselem felülvizsgálatát háromévente el kell végezni (Eht. 163/L. §).
Az Eht.-nak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex átültetésével megállapított előfizetői szerződésre vonatkozó rendelkezéseit 2021. június 30-tól kell alkalmazni, tehát eddig kell a meglévő szerződéseket is módosítani.
82. §
A törvény módosításához igazodóan szükséges az Eht. felhatalmazó rendelkezéseinek módosítása, kiegészítése is szükséges.
83. §
Eht. jogharmonizációs rendelkezéseit szabályozza újra.
84. §
Az Eht. értelmező rendelkezéseinek újraszabályozásával kerülnek beépítése a Kódex által használt új fogalmak. Továbbá bizonyos esetekben meglévő fogalmakat kell módosítani, illetve bizonyos fogalmakat törölni kell a törvényből.
85. §
A törvény szövegcserés módosításokat tartalmazó rendelkezései a fent jelzett módosító rendelkezésekhez kapcsolódnak, illetve a törvény szövegét, nyelvhasználatát igazítják a Kódexhez. A fentebb már részletezett módosításokon illetve az egyértelmű nyelvtani pontosításokon túl az alábbiakat tartalmazzák e §-ok:
a 47. § (13) bekezdéséhez: Az Eht. a Kódex megjelenését megelőzően csak a 47. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat esetén írta elő, hogy a szolgáltatót a Hatóság az adatkezelés céljáról tájékoztatni köteles, míg a Kódex ezt most általánosan előírja. Ezen kívül kibővítésre került a szövegben az adatkezelés lehetséges célja, mivel az adatkezelés célja a jogszabályban előírt célon túl hatósági határozatban előírt cél is lehet (pl. a piacelemzési határozatban meghatározott adatkezelési cél), azaz az adatkezelés célja alapulhat elektronikus hírközlési szabályon is.
a 43. § (2) bekezdés b) ponthoz: Az Eht.-nak a közzététellel kapcsolatos hatályos rendelkezései a jogvitás eljárások tárgyától függően előírják egyes esetekben a határozatok közzétételét, azonban ez az előírás nem terjed ki valamennyi, az 57. § (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatra. A Kódex nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos rendelkezéseinek maradéktalan átültetése érdekében a jogvitás eljárásban hozott határozatok Hatóság honlapján történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget egyértelműen szükséges a törvény szövegében megjeleníteni.
86. §
A hatályon kívül helyező rendelkezések deregulációs és pontosító célúak, valamint összefüggenek az Eht. módosító rendelkezéseivel.
A (2) bekezdés szerinti három darab NMHH elnöki rendelet hatályon kívül helyezésére azért van szükség, mert a Filmiroda működtetése 2020. január 1-jétől elkerült az NMHH-tól, azonban a kapcsolódó három elnöki rendeletek hatályon kívül helyezésére a mai napig nem került sor. Mivel rendeletalkotási felhatalmazása a témában az NMHH-nak már nincs, így ebben a törvényben kerül sor az elnöki rendeletek hatályon kívül helyezésére.
87. §
Hatályba léptető rendelkezés.
88. §
Sarkalatossági záradék.
89. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás